R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Amennyiben a lapban gyártás közben üreg keletkezett, a maradék jelnek további 90%-a veszik<br />
el, és csak kb. 1% érkezik meg a túloldalon elhelyezett vevőbe. (McCarthy, 1986).<br />
A terjedési időn alapuló eljárás:<br />
Ennél az eljárásnál az átbocsátott jel csillapítása helyett annak terjedési idejét mérjük. Használják<br />
hangsebesség- és falvastagság mérésre, illetve az esetleges hibahelyek távolságának meghatározására.<br />
A faiparban az ultrahang terjedési idejét szinte kizárólag hangsebesség mérésre<br />
használják, és mindig impulzushangokkal dolgoznak.<br />
Faanyagok esetében minden esetben longitudinális lökéshullámokkal dolgozunk. Amint azt<br />
már említettem, az ultrahangos vizsgálatok nem sokban térnek el a hallható hangos (sajátrezgéses)<br />
longitudinális vizsgálatoktól, így az ott leírtak jórészt alkalmazhatók az ultrahangos vizsgálatok<br />
esetében is. Az ultrahang alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni néhány<br />
sajátosságot:<br />
Amit az ultrahang minimális hullámhosszával kapcsolatban említettem, fokozottan érvényes<br />
faanyagok esetében, hiszen itt a homogenitás távolról sem közelíti meg pl. az acélét.<br />
A faanyag terjedési időn alapuló ultrahangos vizsgálatánál tehát rendszerint meglehetősen<br />
alacsony frekvenciát alkalmaznak. J, és H. Krautkramer (1990) 250-500 kHz-es frekvenciát<br />
javasolnak bükk próbatestek átsugárzással történő méréséhez.<br />
- A faanyag mikrostruktúrájának következtében a csillapítás minden esetben igen jelentős,<br />
tehát ultrahanggal csak viszonylag kis méretű próbatesteket tudunk vizsgálni.<br />
- Csillapítás tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak az egyes anatómiai irányok esetében.<br />
A csillapító hatás rostirányban a legkisebb, így ebben az irányban viszonylag hoszszabb<br />
próbatestek is vizsgálhatók.<br />
A sajátrezgésen alapuló hangsebesség méréssel szemben az ultrahangnak nagy előnye az, hogy<br />
jóval rövidebb távolságok mérésére is alkalmas. Például a tanszéken kifejlesztett FAKOPP<br />
műszer alsó mérési határa rostirányban 50 cm, rostra merőlegesen 15-20 cm, míg ultrahang segítségével<br />
gyakorlatilag néhány mm-es anyagot már mérni lehet.<br />
3.6.2. Akusztikus emisszió<br />
Egy tetszőleges szerkezetben mechanikai feszültség létrehozását követően, de még az anyag<br />
tönkremenetele előtt belső mozgások indulnak meg. A mozgások következtében hangkitörésekre<br />
lehet számítani, amit akusztikus emissziónak (AE) nevezünk. Ez a vizsgálati módszer főleg<br />
fémek vizsgálatakor lehet hasznos. Példa erre a Paksi Atomerőmű reaktor tartályain végzett ilyen<br />
jellegű nyomáspróba<br />
Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 28/40
Change language