R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

27.12.2014 Views

egyenlet adja meg, ahol n az alátámasztási vagy befogási mód ( 18. ábra ) 18. ábra A C értékei a befogási ill. az alátámasztási módok függvényében Az Euler egyenlet hibája, hogy a hajlító rezgéseknél szerepet játszó nyíró rugalmassági modulus hatását figyelmen kívül hagyja. Emiatt bizonyos esetekben a Timoshenko egyenlet pontosabb eredményt szolgáltat. A nyíró rugalmassági modulus szerepe annál fontosabb, minél kisebb az alátámasztások távolsága (pontosabban, annak a vastagsághoz viszonyított értéke). Amint az 19. ábrából leolvasható, az Euler és a Timoshenko módszerrel számított rugalmassági modulus közötti eltérés nem túlzottan jelentős, ha a csomóponti távolság és a vastagság aránya nem kisebb mint 15. Ez alatt az Euler egyenlet segítségével számított rugalmassági modulusz érték exponenciálisan csökken, és ezáltal egyre pontatlanabbá válik. Mivel jelen esetben valódi rezgő rendszerről van szó, itt is csillapított rezgések keletkeznek, akárcsak a 3.3.1. fejezetben ismertetett longitudinális rezgések esetében. Ezért értelemszerűen itt is érvényesek a pontban tett megállapítások a rezgés amplitúdójára nézve, tehát itt is szükség van a frekvencia korrekciójára, ha a csillapítás hatása jelentős. 19. ábra Az Euler és a Timoshenko módszerrel számított rugalmassági modulus közötti különbség (E/CH4) Az Euler egyenlettel elméletileg bármelyik, a 18. ábrán felvázolt alátámasztási és befogási feltétel mellett mérhető a dinamikus rugalmassági modulus értéke. A gyakorlatban méréstechnikailag legegyszerűbb a 3. sorban található, un. szabad-szabad rezgési séma használata. A mé- Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 22/40

és elvégzésekor ügyelni kell arra, hogy az alátámasztások megfelelő helyre kerüljenek. Az alátámasztások rugalmasságától függően, egy kis eltérés komoly torzulásokat okozhat a frekvenciaképben. A longitudinális rezgésekhez hasonlóan itt is meg kell említeni, hogy ez az elmélet is homogén anyagok esetében szolgáltat egészen pontos eredményt, de a fa esetében itt is olyan csekély eltérés mutatkozik, hogy a módszer korrekció nélkül alkalmazható. 3.3.2.2. A hajlílórezgés frekvenciájának mérés módszere A longitudinális mérésekhez hasonlóan először itt is a várható frekvencia értéket kell meghatározni az Euler egyenlet megoldóképletének az átrendezésével. A rezgés úgy gerjeszthető, hogy a próbatestet egy kalapács segítségével a maximális amplitúdó helyén (azaz valamelyik támaszköz közepén) finoman megütjük. Ügyelni kell arra, hogy a próbatest valamennyi támaszra felfeküdjön, valamint, hogy ne üssünk túl nagyot, mert ilyenkor a próbatest rezgés helyett „ugrálni" kezd az alátámasztásokon. A mérés elrendezését a 20 ábra szemlélteti. A mérés elvégzése után el kell végezni az eredmény korrekcióját a csillapítás figyelembevételére a 3.3.1.1. fejezet alapján. 20. ábra A mérés elrendezése 3.3.2.3. A hajlítórezgés frekvenciájának mérésén alapuló eljárás mérőműszerei A Soproni Faipari Egyetem Roncsolásmentes Laboratóriumában, felhasználva a dinamikus rugalmassági modulus mérés területén elért eredményeket, a közelmúltban megkezdődtek a gerjesztett rezgés frekvenciáját meghatározó vizsgálatok. A cél az volt, hogy fűrészáru szilárdsági osztályozására alkalmas berendezést készítsenek, amellyel a szilárdsági kategória gyors méréssel megállapítható A megalkotott műszer „DIRUMO" névre keresztelték el, amelynek felépítési sémáját a következő ábra mutatja. A A "DIRUMO" elvi felépítése Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 23/40

és elvégzésekor ügyelni kell arra, hogy az alátámasztások megfelelő helyre kerüljenek. Az alátámasztások<br />

rugalmasságától függően, egy kis eltérés komoly torzulásokat okozhat a frekvenciaképben.<br />

A longitudinális rezgésekhez hasonlóan itt is meg kell említeni, hogy ez az elmélet is homogén<br />

anyagok esetében szolgáltat egészen pontos eredményt, de a fa esetében itt is olyan csekély<br />

eltérés mutatkozik, hogy a módszer korrekció nélkül alkalmazható.<br />

3.3.2.2. A hajlílórezgés frekvenciájának mérés módszere<br />

A longitudinális mérésekhez hasonlóan először itt is a várható frekvencia értéket kell meghatározni<br />

az Euler egyenlet megoldóképletének az átrendezésével. A rezgés úgy gerjeszthető, hogy<br />

a próbatestet egy kalapács segítségével a maximális amplitúdó helyén (azaz valamelyik támaszköz<br />

közepén) finoman megütjük. Ügyelni kell arra, hogy a próbatest valamennyi támaszra felfeküdjön,<br />

valamint, hogy ne üssünk túl nagyot, mert ilyenkor a próbatest rezgés helyett „ugrálni"<br />

kezd az alátámasztásokon. A mérés elrendezését a 20 ábra szemlélteti. A mérés elvégzése után el<br />

kell végezni az eredmény korrekcióját a csillapítás figyelembevételére a 3.3.1.1. fejezet alapján.<br />

20. ábra A mérés elrendezése<br />

3.3.2.3. A hajlítórezgés frekvenciájának mérésén alapuló eljárás mérőműszerei<br />

A Soproni Faipari Egyetem Roncsolásmentes Laboratóriumában, felhasználva a dinamikus<br />

rugalmassági modulus mérés területén elért eredményeket, a közelmúltban megkezdődtek a<br />

gerjesztett rezgés frekvenciáját meghatározó vizsgálatok. A cél az volt, hogy fűrészáru szilárdsági<br />

osztályozására alkalmas berendezést készítsenek, amellyel a szilárdsági kategória gyors méréssel<br />

megállapítható A megalkotott<br />

műszer „DIRUMO" névre keresztelték<br />

el, amelynek felépítési sémáját a<br />

következő ábra mutatja.<br />

A A "DIRUMO" elvi felépítése<br />

Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 23/40

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!