R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
egyenlet adja meg, ahol n az alátámasztási vagy befogási mód ( 18. ábra ) 18. ábra A C értékei a befogási ill. az alátámasztási módok függvényében Az Euler egyenlet hibája, hogy a hajlító rezgéseknél szerepet játszó nyíró rugalmassági modulus hatását figyelmen kívül hagyja. Emiatt bizonyos esetekben a Timoshenko egyenlet pontosabb eredményt szolgáltat. A nyíró rugalmassági modulus szerepe annál fontosabb, minél kisebb az alátámasztások távolsága (pontosabban, annak a vastagsághoz viszonyított értéke). Amint az 19. ábrából leolvasható, az Euler és a Timoshenko módszerrel számított rugalmassági modulus közötti eltérés nem túlzottan jelentős, ha a csomóponti távolság és a vastagság aránya nem kisebb mint 15. Ez alatt az Euler egyenlet segítségével számított rugalmassági modulusz érték exponenciálisan csökken, és ezáltal egyre pontatlanabbá válik. Mivel jelen esetben valódi rezgő rendszerről van szó, itt is csillapított rezgések keletkeznek, akárcsak a 3.3.1. fejezetben ismertetett longitudinális rezgések esetében. Ezért értelemszerűen itt is érvényesek a pontban tett megállapítások a rezgés amplitúdójára nézve, tehát itt is szükség van a frekvencia korrekciójára, ha a csillapítás hatása jelentős. 19. ábra Az Euler és a Timoshenko módszerrel számított rugalmassági modulus közötti különbség (E/CH4) Az Euler egyenlettel elméletileg bármelyik, a 18. ábrán felvázolt alátámasztási és befogási feltétel mellett mérhető a dinamikus rugalmassági modulus értéke. A gyakorlatban méréstechnikailag legegyszerűbb a 3. sorban található, un. szabad-szabad rezgési séma használata. A mé- Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 22/40
és elvégzésekor ügyelni kell arra, hogy az alátámasztások megfelelő helyre kerüljenek. Az alátámasztások rugalmasságától függően, egy kis eltérés komoly torzulásokat okozhat a frekvenciaképben. A longitudinális rezgésekhez hasonlóan itt is meg kell említeni, hogy ez az elmélet is homogén anyagok esetében szolgáltat egészen pontos eredményt, de a fa esetében itt is olyan csekély eltérés mutatkozik, hogy a módszer korrekció nélkül alkalmazható. 3.3.2.2. A hajlílórezgés frekvenciájának mérés módszere A longitudinális mérésekhez hasonlóan először itt is a várható frekvencia értéket kell meghatározni az Euler egyenlet megoldóképletének az átrendezésével. A rezgés úgy gerjeszthető, hogy a próbatestet egy kalapács segítségével a maximális amplitúdó helyén (azaz valamelyik támaszköz közepén) finoman megütjük. Ügyelni kell arra, hogy a próbatest valamennyi támaszra felfeküdjön, valamint, hogy ne üssünk túl nagyot, mert ilyenkor a próbatest rezgés helyett „ugrálni" kezd az alátámasztásokon. A mérés elrendezését a 20 ábra szemlélteti. A mérés elvégzése után el kell végezni az eredmény korrekcióját a csillapítás figyelembevételére a 3.3.1.1. fejezet alapján. 20. ábra A mérés elrendezése 3.3.2.3. A hajlítórezgés frekvenciájának mérésén alapuló eljárás mérőműszerei A Soproni Faipari Egyetem Roncsolásmentes Laboratóriumában, felhasználva a dinamikus rugalmassági modulus mérés területén elért eredményeket, a közelmúltban megkezdődtek a gerjesztett rezgés frekvenciáját meghatározó vizsgálatok. A cél az volt, hogy fűrészáru szilárdsági osztályozására alkalmas berendezést készítsenek, amellyel a szilárdsági kategória gyors méréssel megállapítható A megalkotott műszer „DIRUMO" névre keresztelték el, amelynek felépítési sémáját a következő ábra mutatja. A A "DIRUMO" elvi felépítése Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 23/40
- Page 1 and 2: EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK
- Page 3 and 4: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUD
- Page 5 and 6: (a) (a) [Left and center] — surfa
- Page 7 and 8: Spiral thickening in the vertical f
- Page 9 and 10: Régi faszerkezetek (BMEEOHSAAV16)
- Page 11 and 12: A szilárdság mellett tudnunk kell
- Page 13 and 14: 3. A dinamikus rugalmassági modulu
- Page 15 and 16: Ha egy rudat F erővel meghúzunk v
- Page 17 and 18: 6. ábra TRU TIMBER GRADER elvi sé
- Page 19 and 20: döntő befolyással van a sűrűs
- Page 21 and 22: fűrészáru gyártás közbeni min
- Page 23 and 24: Ahol: L: a próbatest hossza F: a r
- Page 25 and 26: A mérés menete: A mérés első l
- Page 27 and 28: 16. ábra A FAKOPP első prototípu
- Page 29 and 30: Régi faszerkezetek (BMEEOHSAAV16)
- Page 31: A lenti egyenlet hátránya, hogy m
- Page 35 and 36: Fontos különbséget jelent a hall
- Page 37 and 38: 1. Árnyék eljárás 2. Terjedési
- Page 39 and 40: Faanyagok esetében élő fák vizs
- Page 41 and 42: szórási szöget, amelyre a berend
- Page 43 and 44: Ugyancsak a Roncsolásmentes anyagv
- Page 45 and 46: 4. A menetes orsó segítségével
- Page 47 and 48: 26. ábra A műszer felépítése
- Page 49 and 50: A 29. ábrán egy egészséges feny
- Page 51 and 52: Régi faszerkezetek (BMEEOHSAAV16)
- Page 53 and 54: Fafalak: A - keresztvéges rönkbor
- Page 55 and 56: Födémek: A - gerendafödém doron
- Page 57 and 58: Tetőformák: A - bogárhátú B -
- Page 59 and 60: Régi faszerkezetek (BMEEOHSAAV16)
- Page 61 and 62: Háztípusok a XVIII-XIX. századb
- Page 63 and 64: Átmeneti vagy ritka házformák: A
- Page 65 and 66: Malmok: A - szárazmalom B - tapos
- Page 67 and 68: A XVI.-XIX. századi ácsolt tetős
- Page 69 and 70: 36. kép. Forró, r. k. templom, f
- Page 71 and 72: esztmetszet alkotó elemeinek megk
- Page 73 and 74: 43. kép. Miskolc, Avas, ref.templo
- Page 75 and 76: „szelemen" ad a szaruzatnak egy t
- Page 77 and 78: az alsó kötővel párhuzamos tov
- Page 79 and 80: 58. kép. Nagylóc, r. k. templom,
- Page 81 and 82: 62-65. kép. Nagylóc, r. k. templo
és elvégzésekor ügyelni kell arra, hogy az alátámasztások megfelelő helyre kerüljenek. Az alátámasztások<br />
rugalmasságától függően, egy kis eltérés komoly torzulásokat okozhat a frekvenciaképben.<br />
A longitudinális rezgésekhez hasonlóan itt is meg kell említeni, hogy ez az elmélet is homogén<br />
anyagok esetében szolgáltat egészen pontos eredményt, de a fa esetében itt is olyan csekély<br />
eltérés mutatkozik, hogy a módszer korrekció nélkül alkalmazható.<br />
3.3.2.2. A hajlílórezgés frekvenciájának mérés módszere<br />
A longitudinális mérésekhez hasonlóan először itt is a várható frekvencia értéket kell meghatározni<br />
az Euler egyenlet megoldóképletének az átrendezésével. A rezgés úgy gerjeszthető, hogy<br />
a próbatestet egy kalapács segítségével a maximális amplitúdó helyén (azaz valamelyik támaszköz<br />
közepén) finoman megütjük. Ügyelni kell arra, hogy a próbatest valamennyi támaszra felfeküdjön,<br />
valamint, hogy ne üssünk túl nagyot, mert ilyenkor a próbatest rezgés helyett „ugrálni"<br />
kezd az alátámasztásokon. A mérés elrendezését a 20 ábra szemlélteti. A mérés elvégzése után el<br />
kell végezni az eredmény korrekcióját a csillapítás figyelembevételére a 3.3.1.1. fejezet alapján.<br />
20. ábra A mérés elrendezése<br />
3.3.2.3. A hajlítórezgés frekvenciájának mérésén alapuló eljárás mérőműszerei<br />
A Soproni Faipari Egyetem Roncsolásmentes Laboratóriumában, felhasználva a dinamikus<br />
rugalmassági modulus mérés területén elért eredményeket, a közelmúltban megkezdődtek a<br />
gerjesztett rezgés frekvenciáját meghatározó vizsgálatok. A cél az volt, hogy fűrészáru szilárdsági<br />
osztályozására alkalmas berendezést készítsenek, amellyel a szilárdsági kategória gyors méréssel<br />
megállapítható A megalkotott<br />
műszer „DIRUMO" névre keresztelték<br />
el, amelynek felépítési sémáját a<br />
következő ábra mutatja.<br />
A A "DIRUMO" elvi felépítése<br />
Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 23/40