R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

egyenlet adja meg, ahol n az alátámasztási vagy befogási mód ( 18. ábra )
18. ábra A C értékei a befogási ill. az alátámasztási módok függvényében
Az Euler egyenlet hibája, hogy a hajlító rezgéseknél szerepet játszó nyíró rugalmassági
modulus hatását figyelmen kívül hagyja. Emiatt bizonyos esetekben a Timoshenko egyenlet
pontosabb eredményt szolgáltat. A nyíró rugalmassági modulus szerepe annál fontosabb, minél
kisebb az alátámasztások távolsága (pontosabban, annak a vastagsághoz viszonyított értéke).
Amint az 19. ábrából leolvasható, az Euler és a Timoshenko módszerrel számított rugalmassági
modulus közötti eltérés nem túlzottan jelentős, ha a csomóponti távolság és a vastagság aránya
nem kisebb mint 15. Ez alatt az Euler egyenlet segítségével számított rugalmassági modulusz
érték exponenciálisan csökken, és
ezáltal egyre pontatlanabbá válik.
Mivel jelen esetben valódi rezgő
rendszerről van szó, itt is csillapított
rezgések keletkeznek, akárcsak a
3.3.1. fejezetben ismertetett longitudinális
rezgések esetében. Ezért
értelemszerűen itt is érvényesek a
pontban tett megállapítások a rezgés
amplitúdójára nézve, tehát itt is
szükség van a frekvencia korrekciójára,
ha a csillapítás hatása jelentős.
19. ábra Az Euler és a Timoshenko módszerrel számított
rugalmassági modulus közötti különbség (E/CH4)
Az Euler egyenlettel elméletileg bármelyik, a 18. ábrán felvázolt alátámasztási és befogási
feltétel mellett mérhető a dinamikus rugalmassági modulus értéke. A gyakorlatban méréstechnikailag
legegyszerűbb a 3. sorban található, un. szabad-szabad rezgési séma használata. A mé-
Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 22/40