27.12.2014 Views

R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

3.3.2. A dinamikus rugalmassági modulus mérése hajlítórezgésekkel<br />

(A hajlítórezgés frekvenciájának mérésén alapuló eljárás)<br />

Amint azt már a 3.3.1. fejezetben leírtam, a ( hajlítószilárdsággal is jól korreláló ) statikus rugalmassági<br />

modulus becslése megoldható un. dinamikus módszerekkel ( rezgésméréssel ) is. A<br />

dinamikus rugalmassági modulus mérésének egyik lehetősége a hajlítórezgések sajátfrekvenciájának<br />

mérése. Ez a módszer szintén jó becslést ad mind a statikus rugalmassági modulus, mind<br />

a hajlítószilárdság esetében. A hajlítási rezgések frekvenciáját szintén az anyagok elasztikus<br />

tulajdonságai határozzák meg, noha ebben az esetben a matematikai összefüggések nehezebben<br />

határozhatóak meg, mint a longitudinális rezgések esetében.<br />

3.3.2.1. A hajlítórezgés frekvenciájának mérésén alapuló eljárás elméleti alapjai<br />

Ha egy fadarabot bárhol megütünk, rezgésbe jön. Megfelelő frekvenciatartományban ez hallható<br />

is (pl. xilofon).<br />

A rudak rezgéseit leíró egyenletek mindegyike tartalmazza a faanyag rugalmasságát jellemző<br />

rugalmassági modulus értékét. Ahhoz, hogy a dinamikus hatásokat figyelembe vehessük, a rúd<br />

geometriai mérete, tömege, és egy adott befogáshoz illetve alátámasztáshoz tartozó sajátrezgési<br />

frekvenciája alapján dinamikus rugalmassági modulus értéket határozhatunk meg.<br />

A dinamikus rugalmassági érték meghatározására, annak egyenlettel való leírására a szakirodalomban<br />

több próbálkozás történt<br />

Prizmatikus rudak esetében nagyon jó közelítést ad az un. Timoshenko-elmélet. Ez az elmélet<br />

a hajlító rezgések mozgásegyenletének negyedfokú sorbafejtéséből indul ki, és a következő<br />

differenciálegyenlettel jellemzi a rúd rezgését:<br />

δ 4 r δ 2 r<br />

E<br />

0 E ⋅ I ⋅<br />

Ahol:<br />

δx 4 + ρ ⋅ A ⋅<br />

δt 2 − ρ ⋅ I ⋅ ⎜1<br />

+<br />

⎝ β ⋅ G<br />

p: nyíró faktor (1/1,2 prizmatikus rudak esetében)<br />

r: kitérés<br />

x: a futópont koordinátája a rúd hosszirányában<br />

t: idő<br />

A keresztmetszet<br />

p sűrűség<br />

I tehetetlenségi nyomaték<br />

E a hajlító rugalmassági modulus<br />

G nyíró rugalmassági modulus<br />

⎛<br />

⎞<br />

⎟<br />

⎠<br />

⋅<br />

δ 4 r<br />

δx 2 ⋅ δt 2<br />

ρ 2 ⋅ I ⋅ δ 4 r<br />

+<br />

β ⋅ G ⋅ δt 4<br />

Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 20/40

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!