R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

Ha egy rudat F erővel meghúzunk vagy összenyomunk, a rúd a keresztmetszete függvényében
alakváltozást szenved. Az adott mennyiségek közötti összefüggés alapján meghatározhatjuk a
rugalmassági modulus értékét a következőképpen:
Ahol:
F
E: a rugalmassági modulus értéke (N/mm 2 ) E [N/mm 2 ] (1)
ε ⋅ A
F: a rúdra hatóerő (N )
l
A: a rúd keresztmetszete (mm 2 ) 1
ε [mm] (2)
l
e az F erő hatására bekövetkező relatív hosszváltozás ( mm ) 0
Az (1) egyenlet alapján elmondható, hogy a rugalmassági modulus egyenesen arányos a rúdra
hatóerővel és fordítottan arányos a rúd keresztmetszetével és a relatív hosszváltozással.
Abban az esetben, ha egy rudat a két vége közelében alátámasztunk és a közepén adott nagyságú
F erővel megnyomjuk, a rúd lehajlik. A hajlító rugalmassági modulus meghatározható a
következő összefüggésekkel:
Koncentrált erővel terhelt rudak esetén:
1 F ⋅ l 3
Ahol: E ⋅
(3)
E: a rugalmassági modulus értéke (N/mm 2 40 f ⋅ I
)
F: a rúdra ható erő (N)
l: az alátámasztási köz (mm)
f :az F erő hatására a rúd lehajlása a középpontban (mm)
T: a keresztmetszet másodrendű tehetetlenségi nyomatéka (mm)
Megoszló terheléssel igénybevett rudak esetén:
5 p ⋅ l 3
Ahol: E ⋅
(4)
384 f ⋅ I
p: a megoszló teher nagysága (N/mm)
A: statikus rugalmassági modulus pontos meghatározását anyagvizsgáló gépen végezhetjük el.
3.2.1.2. A statikus rugalmassági modulust mérő műszerek
Ma már a hajlító rugalmassági modulus meghatározására különböző konstrukciókat dolgoztak
ki, amelyeknek eltérő a pontossága. Az előtolási sebesség - géptípustól függően - 50 és 300
m/min között változik. Az első berendezéseket 1963-ban Észak-Amerikában alkalmazták. Elvi
működésüket a 2. ábra szemlélteti. Ezekkel a berendezésekkel kizárólag 38 mm vastag, gyalult
faanyagot osztályoznak, maximálisan 4 féle elemszélességgel.
Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 6/40