R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
Share Embed Flag
Download ePaper

R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

hsz.bme.hu
27.12.2014 Views

Az első faanyagvizsgálatokat Észak-Amerikában az 1950-es években kezdték meg. A Washington Állami Egyetem Faanyag Laboratóriuma egy új és nehéz számítógépet kapott. A számítógép tönkremeneteléhez az vezetett, hogy összetört alatta az asztal. Ez az esemény késztette az egyetem professzorát, hogy a fa roncsolásmentes vizsgálatával kezdjen el foglalkozni. Az első eszközök oszcilloszkóp és különböző rezgésdetektorok voltak. E kutatások célja a dinamikus rugalmassági modulus és a szilárdsági paraméterek közötti kapcsolat megállapítása volt. Mára a legkülönbözőbb eljárásokat dolgozták ki, elsősorban Amerikában, Japánban, Németországban, és Svédországban. Az új eljárások, pl.: a dinamikus rugalmassági modulus mérése, ultrahangos sebességmérés, akusztoultrahangos mérések, elektromágneses mérések, számítógépes tomográfia segítségével egyre több és pontosabb eredményekre vezetnek. 1991. szeptemberében Vancower-ben megrendezett VIII. Roncsolásmentes Faanyagvizsgálati Szimpóziumon mutatták be a legújabb körülményeket. A roncsolásmentes Faanyagvizsgálatok széleskörű elterjedését ma még akadályozza, hogy a készülékek drágák. Magyarországon az Erdészeti és Faipari Egyetemen 1991 óta folynak roncsolásmentes faanyagvizsgálatok. Kezdetben a dinamikus rugalmassági modulus mérésén alapuló fűrészáru minősítést végezték, majd 1992-től kezdve megkezdődött a beépített faanyagok vizsgálata. A hang terjedési sebességének mérésével lehetővé válik a fa szilárdságának becslése. Különböző kisroncsolású vizsgálatokra is történtek kísérletek. 3. A RONCSOLÁSMENTES FAANYAG VIZSGA LATI MÓDSZEREK A roncsolásmentes faanyag vizsgálatok közel harminc éves múltra tekintenek vissza. Már az első vizsgálatok is a faanyag szilárdságának becslésére irányultak. A roncsolásmentes faanyagvizsgálatok célja a fa olyan paramétereinek a gyors és pontos mérése, amelyek kapcsolatban állnak a hajlítószilárdsággal és segítségükkel a hajlítószilárdság nagy pontossággal megbecsülhető. A gyakorlatban alkalmazható eszközök elterjedése csak az utóbbi 10-15 évben következett be. A különböző módosítások, fejlesztések folyamatosak. A szilárdsági tulajdonságok megállapítására több fő területen folynak kutatások. 1. Vizuális értékelés 2. A statikus rugalmassági modulus és a térfogatsűrűség mérésén alapuló /izotópos/ eljárások (gépi szilárdsági osztályozás) Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 3/40

3. A dinamikus rugalmassági modulus mérésén alapuló eljárások 4. Elektromágneses módszer 5. Optikai eljárás 6. Hibahely lokalizáló módszerek: - ultrahang - akuszto-ultrahang - akusztikus emisszió - mikrohullám - nukleáris módszerek Ezek közül már jó néhány gyakorlati jelentőséggel bír, míg mások még csak kísérleti stádiumban vannak. Van köztük olyan, ami a beépített faanyagok tesztelésére is alkalmas. Nem tudni, hogy melyik eljárás jelenti a legjobb megoldást. Lehetséges, hogy több eljárás kombinációja szolgáltatja a megfelelő módszert. 3.1. Vizuális szilárdsági osztályozás A vizuális szilárdsági osztályozás a faanyagok szilárdsági tulajdonságai és a különböző jellemzők között meglévő összefüggéseken alapszik. A fontosabb ilyen jellemzők: - Göcsösség - Ferdeszálúság - Csavart növés - Repedezettség - Alaki hibák - Évgyűrűszélesség - Fagömbösség - Keresztmetszeti hiányok Az MSZ 15025-ös faszerkezetméretezési szabvánnyal összefüggésben kidolgozott MSZ 10144. szabvány szilárdsági osztályozásra vonatkozó előírásai a hasonló témájú ECE nemzetközi szabvány előírásokból indulnak ki, illetve azoknak a hazai viszonyokhoz való módosítását jelentik. A vizuális szilárdsági osztályozás legfontosabb művelete - mely a szilárdsági kategóriába való besorolás alapját képezi - a göcs területarány (GTA) meghatározása. Ez külön történik 1. ábra A göcs területarány (GTA) értelmezése Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 4/40

3. A dinamikus rugalmassági modulus mérésén alapuló eljárások<br />

4. Elektromágneses módszer<br />

5. Optikai eljárás<br />

6. Hibahely lokalizáló módszerek: - ultrahang<br />

- akuszto-ultrahang<br />

- akusztikus emisszió<br />

- mikrohullám<br />

- nukleáris módszerek<br />

Ezek közül már jó néhány gyakorlati jelentőséggel bír, míg mások még csak kísérleti stádiumban<br />

vannak. Van köztük olyan, ami a beépített faanyagok tesztelésére is alkalmas. Nem tudni,<br />

hogy melyik eljárás jelenti a legjobb megoldást. Lehetséges, hogy több eljárás kombinációja<br />

szolgáltatja a megfelelő módszert.<br />

3.1. Vizuális szilárdsági osztályozás<br />

A vizuális szilárdsági osztályozás a faanyagok szilárdsági tulajdonságai és a különböző<br />

jellemzők között meglévő összefüggéseken alapszik. A<br />

fontosabb ilyen jellemzők:<br />

- Göcsösség<br />

- Ferdeszálúság<br />

- Csavart növés<br />

- Repedezettség<br />

- Alaki hibák<br />

- Évgyűrűszélesség<br />

- Fagömbösség<br />

- Keresztmetszeti hiányok<br />

Az MSZ 15025-ös faszerkezetméretezési szabvánnyal összefüggésben kidolgozott MSZ<br />

10144. szabvány szilárdsági osztályozásra vonatkozó előírásai a hasonló témájú ECE nemzetközi<br />

szabvány előírásokból indulnak ki, illetve azoknak a hazai viszonyokhoz való módosítását jelentik.<br />

A vizuális szilárdsági osztályozás legfontosabb művelete - mely a szilárdsági kategóriába<br />

való besorolás alapját képezi - a göcs területarány (GTA) meghatározása. Ez külön történik<br />

1. ábra A göcs területarány (GTA) értelmezése<br />

Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 4/40

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!