R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
csomópontjaiknál hármasával a 16a. ábrán látható alátétlemezekkel, vagy a 3. ábrán látható csavarokkal közvetlenül össze vannak erősítve (16. ábra). A közbeeső esetleges mennyezetsor pallói a csomópontokhoz a 14. ábra szerinti módon erősíthetők meg. A felületi rácsmű oldalnyomását akár megfelelő ellenfalakkal, alaptestekkel, akár vonóvasakkal ellensúlyozhatjuk. Felállítása egyszerű létra- vagy bakállványról eszközölhető, szétszedve újra összeállítható. Belőle egyszerű, nyeregtető vagy kontytető formák készíthetők. Héjazata deszka- vagy lécborításra alkalmazott cserép-, műpala- vagy bádog-, esetleg aszfaltlemez lehet. Alja hőszigetelés céljából szintén borítható, vagy az látható alakban kazettaszerűen kiképezett festett felületeket mutathat. A tér ily speciális módon való befedéseit az 5-12. ábrák mutatják. Az ily szerkezet újabban vaselemekből is készül. XXXIII. lap. Modern csarnokfödelek. 1. ábra. Háromhajós csarnok, melynek szélső hajói közvetlen a külső főfalakban levő ablakokon át kapják a világítást, a középső magasabb és szélesebb hajó pedig ennek szélső, felemelkedő mezőjében kiképződő ferde síkon és a középrész fölé emelkedő taréjszakasznál alkalmazható felülvilágítókon át. A födél főszaruzatait egyszerű rácsostartók képezik, ezekkel a közeli szelemenek jól gyámolíthatók, amikre enyhe hajlású szarufák és könnyű héjazat kerül. A szerkezet minden része statikailag könnyen számílható és ennek megfelelően méretezhető. Az illesztési csomópontokban Kübler-rendszerű kötések vannak, amiknek jellegzetes részletei 2-9. ábrákon vannak feltüntetve. Különösen az 5. ábrán látható, hogy a fák találkozási helyeinek gyengítése nélkül a keményfából vagy vasból készíthető és marógépekkel előállított üregekbe illesztett köldökök e helyek összecsavarolása esetén miképp tartják össze a csomópontokban találkozó fákat és miképp áll ellen e kötés különösen az itt fellépő nyíróerőknek. A csomópontkötések lehetnek csuklószerűek, vagy merevek. A 10. ábra egy só- vagy kőzetraktár keresztmetszetét mutatja, alacsony alapokra állított rácsos manzardfödéllel, középmagasságban levő világító vagy szellőztető ablaksorokkal. A fakötések az előbbivel rokon természetű módon csövesbetétekkel van kiképezve. Ezekkel van a nyírási felület növelve és megfelelő fabetétekkel fokozva a nyomásra vagy húzásra igénybe vett támaszkodó felület (11., 14. ábrák). Cabröl rendszere. XXXIV. lap. Modem csamokfödelek. Ugyancsak Cabröl rendszere szerint van összeállítva az 1. ábrán látható, alátámasztóoszlopával mereven összeépített, a vasbetonkeretszerkezetekre emlékeztető raktárfödél, a hozzátartozó részletekkel. Ugyancsak ilyen egyszerű rácsmű a 2. ábra és A-B részlete. 3. és 4. ábrán a csöves csomópontok kapcsolatát ismét megfelelő fa- és vastámasztékok a és vascsomópontlemezbetétek is b tökéletesítik. 5., 6., 7. és 8. ábrákon a fák kötései lapolás és rovás helyett különleges tüskés vaslemezbetéteknek anyáscsavarokkal a fa rostjai közé való szorítása útján vannak intenzívebbé téve. Greim rendszere. XXXV. lap. Tuscherer-rendszerű födelek. Jellemzi ezeket a fakötési csomópontoknak egy karikaköldökkel való kiképzése. Itt különösen lehetővé válik a vasszerkezeteknél szokásos rácsműveknek fából való előállítása. A csomópontoknál a rácsrudak tengelyeinek találkozásainál, az egymáshoz lappal simuló fák szembefordult felületeibe, erre a célra szerkesztett elektromos marógéppel 8-30 cm. átmérőjű körvájatot képeznek ki, amibe 30/8-50/12 mm.-es szalagvasból készített, nyitott, csupán hornyosan összecsatlakozó gyűrűt helyeznek be. Az így felszerelt kötést csupán húzásra igénybevett anyacsavarral szorítják össze. Ez a karikaköldök épp nyitottsága folytán, a fellépő erők alkalmával akképp helyezkedik be a fák rostjai közé, hogy mindenkor nagy felületen támaszkodik az elnyíródni törekvő farészek közé. A karikákat akképp lehet méretezni, hogy a farostokban fellépő nyírófeszültségek körülbelül 10 kg/cm 2 , a palástnyomások 80 kg/cm 2 legyenek. Utóbbi, abban az esetben, ha a fellépő erők a farostok irányára bizonyos szög alatt, vagy azokra merőlegesen hatnak, leszállítható. 1. ábra. Egy 10 m. fesztávolú fedél. A nagyobb kiugrású eresz faragott szarufái csupán az alsó harmadban vannak alkalmazva, ettől a helytől fölfelé a héjázatot szelemensorok hordják, amik megfe1elően Képleírás 7/7
támasztott dúcokra vannak helyezve. A szerkezet részletei a 2-5. ábrákon láthatók. 6-9. ábrák a gyűrű vagy karikaköldök alakját és alkalmazási módját tüntetik fel. 10. ábra egy 20 m-es csarnok főtartója. 11-16. ábra ennek részletei. 17. ábra egy polonceau-rendszerű, fa-főszaru. 17a. ábra ennek falra való felfekvési részlete. A többi csomópont úgy ennél, mint a 18. ábrabeli fészertetőnél a többi szerint elképzelhető. XXXVI. lap. Felső felében az 1-7. ábra Christoph és Unmack-Nisky németországi cég számos szerkezete közül mutat egy jellemző példát a hozzátartozó részletekkel. A különböző rácsos, íves, I-tartókkal képezett szerkezeteiknek csomópontjai betétfákkal, ellenrostszálú facsomópont-lemezekkel (7. ábra), vagy tányéralakú öntöttvasköldökbetétekkel (6. ábra) vannak az igénybevételeknek megfelelően kiképezve. 8., 9. és 10. ábra Hetzer-rcndszerben készült néhány csarnokfedelet mutat, amelyek a de l'Orme és Emyrendszerű íves tartóknak modern szellemben való kifejlesztései. Mint már a bevezető szavakban említve volt, ha egy rönkből kidolgozott, két végén alátámasztott gerendát hajlításra veszünk igénybe, tapasztalhatjuk, hogy annak rostjai az erőkkel szemben nagyon kedvezőtlenül vannak elhelyezkedve. Fönt, ahol a legnagyobb nyomóerők és lent, ahol a legnagyobb húzóerők lépnek fel, vannak a fának leggyöngébb, fiatal, laza sejtjei, míg a legszívósabb színfasejtek ott csoportosulnak, ahol hajlításkor sem nyomás, sem húzás nem lép fel: a semleges szál közelében (11. ábra). Ha azonban ezt a gerendát középen kettéfűrészeljük és a két nyert gerendát háttal sikerül eggyé összeragasztani, akkor máris ugyanazon faanyagból egy sokkal tökéletesebb, hajlításnak ellentállóbb gerendát kapunk, melynek legszilárdabb rostjai ott vannak, ahol a húzó- és nyomóerők maximuma lép fel. Ha ezt a szelvényalakot továbbfejlesztjük, a I-vastartóhoz hasonló alakot formálva, ahol felül nyomásnak, alul húzásnak jól ellenálló fából öveket, középen olcsóbb minőségű gerincet alakítva, ha ezt a gerincet szükség szerint egyes helyeken alacsonyabbra, máshol magasabbra képezzük ki, akkor oly egyenes, íves vagy kerettartókat készíthetünk, amik vetekednek a vasból és vasbetonból készített hasonló szerkezetekkel. Ilyen szelvények láthatók, egyrészt egy nedvességben nem oldódó anyaggal összeragasztva, másrészt közvetlenül vagy a szükséges vasalátétlemezekkel és merevítőbordák közvetítésével összecsavatolva a 12-15. ábrákon. XXXVII. lap. Különleges ácsmunkák. 1. ábra. A "Meltzer" építőszisztéma egy jellegzetes csomópontja. A rendszer megalkotója vékonyabb pálcákból, úgynevezett hevederekből, ezek minden megdolgozása nélkül, csupán a két irányban elhelyezetteknek sűrű összerácsozása útján állít elő olyan könnyű szerkezetet, amelynél a vékony elemek kihajlása van megakadályozva és ezáltal azok együttes működése hatalmas szerkezetek előállítására alkalmas. Nemcsak födéltartókat, de magas antennaoszlopokat, légi járművek merev vázát stb. lehet ezzel a rendszerrel gazdaságosan és könnyed alakban előállítani. A vékonyfák csomópontjai a vasszerkezetek szögecselési szisztémái szerint, a palástnyomások számbavételévei vannak összeszerelve. A fák szinte összenövesztése, ahol kell, közbeiktatott csomópontlemezekkel, vékony, együttesen előfúrt lyukakon átmenő acélsodronyok útján történik, amik belészorulnak a farostok közé és onnan minden egyéb eljárás hiánya dacára sem esnek ki. A rajzon látható nagyobb anyáscsavarok csak a szerkezeti csomópontok munkaközbeni összetartására és a súrlódások növelésére valók. A gondos előfúrások és azok jól megválasztott helyei akadályozzák meg a számos lyuk dacára a fák megrepedését. A kész szerkezet sűrű pálcahézagait a felületek bedeszkázásával lehet takarni. Ezáltal egyrészt védjük a közök elszennyeződését, másrészt ez a borítás is biztosítja a vékony elemek helyzetét. A szerkezethez csakis egyenesnövésű, ágmentes, szívós, válogatott fa használható: célszerű azt tűz ellen impregnálni, mert a vékonyalkatrészek és ezek sok szabad köze gyors terjesztője lehet a mohó lángtengernek. 2. ábra. Egy ívesre terpesztett, vonóvasas rácstartó csuklós felfekvésének részletei. Az egyszerű vasakból összeállított szerelvény célszerűen veszi fel és tartja össze a belevégződő gerendákat, a vasvonórudat és adja át az igénybevételeket függélyes irányban az alátámasztó falnak. 3. ábra. Egy ehhez hasonló rendszerű födéltartó sémája alátámasztó oszlopával, ami vele össze épített rácsos faszerkezet. 4. ábra. A födéltartóból a támszerkezetbe való átmenet egy másik változatának részlete. A két utóbbi Sommerfeld rendszere. 5. ábra. Egy vasúti perron kettős eresze Tuscherer-rendszerű kötésekkel és a szerkezetnek vasbeton alépítményen való rögzítése. Képleírás 8/8
- Page 61 and 62: Háztípusok a XVIII-XIX. századb
- Page 63 and 64: Átmeneti vagy ritka házformák: A
- Page 65 and 66: Malmok: A - szárazmalom B - tapos
- Page 67 and 68: A XVI.-XIX. századi ácsolt tetős
- Page 69 and 70: 36. kép. Forró, r. k. templom, f
- Page 71 and 72: esztmetszet alkotó elemeinek megk
- Page 73 and 74: 43. kép. Miskolc, Avas, ref.templo
- Page 75 and 76: „szelemen" ad a szaruzatnak egy t
- Page 77 and 78: az alsó kötővel párhuzamos tov
- Page 79 and 80: 58. kép. Nagylóc, r. k. templom,
- Page 81 and 82: 62-65. kép. Nagylóc, r. k. templo
- Page 83 and 84: 70. kép. Szamosbecs, ref. templom,
- Page 85 and 86: 72. kép. Nagyszekeres, ref. templo
- Page 87 and 88: 77. kép. Budapest, Úri u. 47. fő
- Page 89 and 90: ezen a vidéken még 1801-ben is é
- Page 91 and 92: démek folyamatos és legtöbb eset
- Page 93 and 94: Régi faszerkezetek (BMEEOHSAAV16)
- Page 95 and 96: Toronyszerkezetek3/12
- Page 97 and 98: Toronyszerkezetek5/12
- Page 99 and 100: Régi faszerkezetek (BMEEOHSAAV16)
- Page 101 and 102: Toronyszerkezetek8/12
- Page 103 and 104: Toronyszerkezetek10/12
- Page 105 and 106: Toronyszerkezetek12/12
- Page 107 and 108: A lap jobb alsó részén a kispest
- Page 109 and 110: XXVII. lap. Kupolafödelek. 1. ábr
- Page 111: amiáltal szabadabb belső tér biz
- Page 115 and 116: Városi tetők1/16
- Page 117 and 118: Városi tetők3/16
- Page 119 and 120: Városi tetők5/16
- Page 121 and 122: Városi tetők7/16
- Page 123 and 124: Régi faszerkezetek (BMEEOHSAAV16)
- Page 125 and 126: Városi tetők10/16
- Page 127 and 128: Városi tetők12/16
- Page 129 and 130: Városi tetők14/16
- Page 131 and 132: Városi tetők16/16
- Page 133 and 134: Ipari tetőszerkezetek2/11
- Page 135 and 136: Ipari tetőszerkezetek4/11
- Page 137 and 138: Régi faszerkezetek (BMEEOHSAAV16)
- Page 139 and 140: Ipari tetőszerkezetek7/11
- Page 141 and 142: Ipari tetőszerkezetek9/11
- Page 143 and 144: Ipari tetőszerkezetek11/11
- Page 145 and 146: Nagy fesztávolságú tetők2/16
- Page 147 and 148: Nagy fesztávolságú tetők4/16
- Page 149 and 150: Nagy fesztávolságú tetők6/16
- Page 151 and 152: Nagy fesztávolságú tetők8/16
- Page 153 and 154: Nagy fesztávolságú tetők10/16
- Page 155 and 156: Nagy fesztávolságú tetők12/16
- Page 157 and 158: Nagy fesztávolságú tetők14/16
- Page 159: Nagy fesztávolságú tetők16/16
csomópontjaiknál hármasával a 16a. ábrán látható alátétlemezekkel, vagy a 3. ábrán látható csavarokkal<br />
közvetlenül össze vannak erősítve (16. ábra). A közbeeső esetleges mennyezetsor pallói a csomópontokhoz a 14.<br />
ábra szerinti módon erősíthetők meg. A felületi rácsmű oldalnyomását akár megfelelő ellenfalakkal,<br />
alaptestekkel, akár vonóvasakkal ellensúlyozhatjuk.<br />
Felállítása egyszerű létra- vagy bakállványról eszközölhető, szétszedve újra összeállítható. Belőle<br />
egyszerű, nyeregtető vagy kontytető formák készíthetők. Héjazata deszka- vagy lécborításra alkalmazott cserép-,<br />
műpala- vagy bádog-, esetleg aszfaltlemez lehet. Alja hőszigetelés céljából szintén borítható, vagy az látható<br />
alakban kazettaszerűen kiképezett festett felületeket mutathat. A tér ily speciális módon való befedéseit az 5-12.<br />
ábrák mutatják. Az ily szerkezet újabban vaselemekből is készül.<br />
XXXIII. lap.<br />
Modern csarnokfödelek.<br />
1. ábra. Háromhajós csarnok, melynek szélső hajói közvetlen a külső főfalakban levő ablakokon át<br />
kapják a világítást, a középső magasabb és szélesebb hajó pedig ennek szélső, felemelkedő mezőjében kiképződő<br />
ferde síkon és a középrész fölé emelkedő taréjszakasznál alkalmazható felülvilágítókon át.<br />
A födél főszaruzatait egyszerű rácsostartók képezik, ezekkel a közeli szelemenek jól gyámolíthatók,<br />
amikre enyhe hajlású szarufák és könnyű héjazat kerül. A szerkezet minden része statikailag könnyen számílható<br />
és ennek megfelelően méretezhető. Az illesztési csomópontokban Kübler-rendszerű kötések vannak, amiknek<br />
jellegzetes részletei 2-9. ábrákon vannak feltüntetve. Különösen az 5. ábrán látható, hogy a fák találkozási<br />
helyeinek gyengítése nélkül a keményfából vagy vasból készíthető és marógépekkel előállított üregekbe illesztett<br />
köldökök e helyek összecsavarolása esetén miképp tartják össze a csomópontokban találkozó fákat és miképp áll<br />
ellen e kötés különösen az itt fellépő nyíróerőknek. A csomópontkötések lehetnek csuklószerűek, vagy merevek.<br />
A 10. ábra egy só- vagy kőzetraktár keresztmetszetét mutatja, alacsony alapokra állított rácsos<br />
manzardfödéllel, középmagasságban levő világító vagy szellőztető ablaksorokkal. A fakötések az előbbivel rokon<br />
természetű módon csövesbetétekkel van kiképezve. Ezekkel van a nyírási felület növelve és megfelelő<br />
fabetétekkel fokozva a nyomásra vagy húzásra igénybe vett támaszkodó felület (11., 14. ábrák). Cabröl<br />
rendszere.<br />
XXXIV. lap.<br />
Modem csamokfödelek.<br />
Ugyancsak Cabröl rendszere szerint van összeállítva az 1. ábrán látható, alátámasztóoszlopával mereven<br />
összeépített, a vasbetonkeretszerkezetekre emlékeztető raktárfödél, a hozzátartozó részletekkel. Ugyancsak ilyen<br />
egyszerű rácsmű a 2. ábra és A-B részlete.<br />
3. és 4. ábrán a csöves csomópontok kapcsolatát ismét megfelelő fa- és vastámasztékok a és vascsomópontlemezbetétek<br />
is b tökéletesítik.<br />
5., 6., 7. és 8. ábrákon a fák kötései lapolás és rovás helyett különleges tüskés vaslemezbetéteknek<br />
anyáscsavarokkal a fa rostjai közé való szorítása útján vannak intenzívebbé téve. Greim rendszere.<br />
XXXV. lap.<br />
Tuscherer-rendszerű födelek.<br />
Jellemzi ezeket a fakötési csomópontoknak egy karikaköldökkel való kiképzése. Itt különösen lehetővé<br />
válik a vasszerkezeteknél szokásos rácsműveknek fából való előállítása. A csomópontoknál a rácsrudak<br />
tengelyeinek találkozásainál, az egymáshoz lappal simuló fák szembefordult felületeibe, erre a célra szerkesztett<br />
elektromos marógéppel 8-30 cm. átmérőjű körvájatot képeznek ki, amibe 30/8-50/12 mm.-es szalagvasból<br />
készített, nyitott, csupán hornyosan összecsatlakozó gyűrűt helyeznek be. Az így felszerelt kötést csupán húzásra<br />
igénybevett anyacsavarral szorítják össze. Ez a karikaköldök épp nyitottsága folytán, a fellépő erők alkalmával<br />
akképp helyezkedik be a fák rostjai közé, hogy mindenkor nagy felületen támaszkodik az elnyíródni törekvő<br />
farészek közé. A karikákat akképp lehet méretezni, hogy a farostokban fellépő nyírófeszültségek körülbelül 10<br />
kg/cm 2 , a palástnyomások 80 kg/cm 2 legyenek. Utóbbi, abban az esetben, ha a fellépő erők a farostok irányára<br />
bizonyos szög alatt, vagy azokra merőlegesen hatnak, leszállítható.<br />
1. ábra. Egy 10 m. fesztávolú fedél. A nagyobb kiugrású eresz faragott szarufái csupán az alsó<br />
harmadban vannak alkalmazva, ettől a helytől fölfelé a héjázatot szelemensorok hordják, amik megfe1elően<br />
Képleírás 7/7