R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

A lap jobb alsó részén a kispesti ev. templom sátorfödele látható, normál átmenő kötőkkel és ezekbe
váltott élkötőkkel. A lehorgonyozás sarokba befalazott rövid vastartókhoz történik. Az alsó szelemenkoszorú és
felső fogópárok az előbbi szerkezethez hasonlóan képződnek ki. A párkány magasságban egyszerű deszkavázzal
kiképezett és bádoggal lefedett pártázat van. A toronyfelület műpalával van fedve. A keresztvégződés aranyozott
vörösréz, melynek vascsőváza a meghegyezett gombszárra van abroncsolva. A kereszt kétirányú ágát egymásra
lapolt vas- vagy keményfabetét merevíti.
XXII. lap
1. ábra: Kúp-, harang-, vagy gúlaalakú födél, melynél a bádog vagy palafödés alá szükséges
deszkaborítás sűrű szelemensorokra, az alkotók irányában, illetve az ereszre merőlegesen vannak alkalmazva. Így
a felfelé keskenyedő deszkaborítással könnyen meg lehet közelíteni a födél külső formáját. Természetesen, ahol a
forgási felület alkotója is görbe, ott utóbbiak rátoldott deszkaívekkel is kiegészíttetnek. Kör alaprajz esetén a
szelemenek is deszkaívek és ezeket kúpalkotók mentén alkalmazott támok és fogók támasztják alá, vagy dúcokra
alkalmazott a-a gáncsok tartják.
2. ábra: Egy sátorfödél tetejére alkalmazható lámpásszerű feltét, esetleg szellőzőnek kiképzett
huszártorony. Fent, baloldalt az élszaru alakjának beforgatott képe.
3. ábra: Ugyane torony zsaluszerű nyílásának és párkányának részlete.
4. ábra: Otzen-rendszerű toronyfödélváz (az apoldai templom alapján). Az egész szerkezetet a felületen
létesített faváz alkotja, melynek az élszaruk közé, polygonalakban, kb. 3-4 m.-kint alkalmazott szelemenkoszorúi,
gyűrűfeszültségre méretezve, minden további belszerkezet nélkül megállanak, különösen, ha a fődúcok Andráskeresztekkel
is ki vannak merevítve. A forma biztosítására még keresztben felváltva átmenő torokgerendák is
szolgálhatnak (1. az idetartozó részletrajzokat). A szerkezet kötőgerendák helyett lehorgonyozott vastalpak
közvetítésével támaszkodik a falakra.
4a. ábra: Ugyanez a szerkezet (a berlini Luther-templom nyomán) oly módon van elkészítve, hogy a
végigmenő élszarufák vízszintes szelemenkoszorúkkal és sugarasan álló torokgerendákkal vannak kiterpesztve. A
fakötések csomópontjai vaslemezekkel vannak összefoglalva. A felületen támasztó András-keresztfák helyett a
trapezek átlói irányában alkalmazott és ugyancsak vaslemezekhez foglalt vonóvasak hoznak létre oly merev
felületet, amire a héjazat alépítménye bármi módon felerősíthető, ami formailag és szerkezetileg teljesen le van
kötve és az alkatrészek egymással szorosan összekapcsolva.
5. ábra: Amennyiben ily toronyfödelek tömör födélhéjazati anyaggal lesznek borítva (bádog,
kátránylemez fölötti pala stb.), a légmentesen elzárt faanyag könnyen elfulladhat és gyors pusztulásnak indul,
azért helyenként gondoskodni kell a födéltér szellőztetéséről, lent és fent kisebb nyílások alkalmazásárról. Ez
lehet, ha normális padlásablakukkal nem akarjuk túlságosan tagozni a felületet az alsó és felső bádogpárkányok
alján alkalmazott Iyuksorozat, melyen csak légvonat, de vízbeszivárgás még nem jöhet létre, vagy lehet a
fecskefarkalakú padlásablakok módjára készített, de tisztán szellőzés célját szolgáló szelelő, mint azt ez az ábra és
az 1. ábra b jelű helyei mutatják.
XXIII. lap.
1. ábra: Lesarkított négyzetalaprajz fölötti, Otzen-rendszerű toronyfödél felületi vázzal. V. ö. XXII. lap 4.
ábra. Az élszarufák András-keresztekkel, hevederekkel, illetve torokgerendákkal vannak kimerevítve.
Kötőgerendák helyett a falra helyezett, rövidoldalú négyzetkeret és ebbe beváltott fiókok vannak alkalmazva és
ezek lehorgonyozva. A végződés gombszára csak a legfelső fogópárból indul (e alaprajz) azt fönt a hozzásimuló
élszaruk tartják. A külső borítás egyszerű gúla esetén (jobboldal) a szelemenkoszorúk és András-keresztek közé
szaruzatszerűleg beiktatott fákkal, vagy pedig (baloldal) vízszintes hevederek módjára kb. 1 m - 1m 50 cm távoli
vékony gerendák bedeszkázásával történhetik. Görbe felületekből összetett külső esetén az a fővázra alkalmazott
deszkaíves szerkezetek közvetítésével is készíthető.
2. és 3. ábra: Moller-rendszerű födélszerkezet. Valamely kötő- vagy alátétgerendasorozat fölött 3m 50 - 4
m 50 cm emeletenkint a szarufák síkja alatt egyszerű dűlt szerkezetek alkalmazhatók, melyek alsó és felső
szelemensora András-keresztekkel van szétterpesztve. Ezek egymás fölé, dűlt helyzetükben vízszintes
torokgerendákkal, illetve saját alsó és felső vízszintes gerendáikkal támaszthatók ki. Az ily módon minden
oldalon 4 m-kint létrejövő vízszintes gerendákra, mint szelemenekre támaszthatók a szaru-
E mű teljessége kedvéért rá fogok mutatni azokra a tetőmegoldásokra is, amik padlástér, vagy fakonstrukció
nélkül is készíthetők a modern lakóházaknál és középületeknél, amely esetekben a víz elvezetése, ez ellen és a hő
ellen való fokozottabb szigetelési szükségletek tekintetében merülnek fel újabb problémák a szerkesztő ellőtt.
Képleírás 2/2