R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Toronyszerkezetek<br />
XX. lap<br />
1. ábra: Vasbeton szerkezetű főpárkány, kapcsolatban az épület koszorúgerendájával, ez viszont a<br />
legfelső emeletsor mennyezetével. A főpárkány tetejére közvetlen támaszkodnak a kötőgerendák és a<br />
talpszelemenre horgolt szarufák (ily vasbetonkoszorú esetén a sárgerenda elmaradhat). Ugyancsak a<br />
párkánylemez tetején van kialakítva az ereszcsatorna, ami kellő lejtésű bádogbélést kap. Ez egyoldalt a<br />
födélhéjhoz korcolva, másoldalt lekupakolt sodronyokkal van lekötve, amely sodronyok már előzőleg a szerkezet<br />
vasbetétjeihez kötözhetők.<br />
2. ábra: Nyolcszög alaprajz fölötti mansard-sátorfödél. Alaprajz, egy E-E normál- és egy G-G<br />
élmetszettel.<br />
3. ábra: Mansard-párkány; váltó gerendába iktatott fiókgerendákkal és ennek párkány-deszkáival.<br />
4. ábra: Több részben felerősíthető toronykereszt. V. ö. a XIX. XXI, XXIII. és XXIV. lapokon levő<br />
végződéseket is. Nagyobb méret esetében a súlyos végződés elhelyezése nehézségekkel jár és a felhúzó gép<br />
megerősítésére szolgáló erősebb állványszerkezetet igényel. Ezt teszi mellőzhetővé az ábrán jelölt középkori<br />
szerkezet, melynél a kereszt és leerősítő nyúlványai hat részben szállíthatók fel és a helyszínén foglalhatók össze.<br />
A kereszt függélyes főszára alul fűrészfogszerű bevágásokkal van ellátva. Ezekbe a fogakba kapaszkodnak a<br />
lekötő ágak hasonló kimetszései. A részek megékelhető gyűrűkkel szorosan, egy testté összeabroncsolhatók. Az<br />
ágak viszont kúposra faragott, esetleg bádoggal borított gombszárra vannak, egyrészt erős szögekkel vagy<br />
csavarokkal, másrészt ugyancsak leverhető abroncsokkal hozzá foglalva. A fagombszár tetejéről lefelé az egész<br />
szerkezet külön bádogborítást is kaphat. A fűrészfogak közé verhető ékekkel a végződésnek pontos beállítása a<br />
függélybe és az uralkodó szélviharok elleni fokozott ellenállása is könnyűszerrel elérhető. Ugyancsak a<br />
helyszínén szegecselhető vagy csavarolható össze a kereszt vízszintes karja, ami a függélyes szárhoz lapolható.<br />
Ezeket az ágakat a közbeiktatott heredíszek és középrozetták is merevítik.<br />
5. ábra: A bajmoki templom huszártornyának szerkezeti váza. Baloldalt metszet (normál- és élformával),<br />
jobboldalt lefejtett borítású nézet és hozzátartozó négy alaprajz. A szerkezetet fő- és mellékoszlopok, egy síkban<br />
alkalmazott fogók, felületi rácsozás, ívekkel megtoldott szaruzatok és köralakú gombszár alkotja; utóbbin<br />
vízszintes körtárcsák a borítás felvételére. A födélre való felerősítés a kereszthajó találkozásánál a négy irányból<br />
támasztó vápadúcokra és az egymást keresztező taréjszelemenekre, valamint alsóbb, erősebb cimborakötőkre<br />
történik.<br />
XXI. lap<br />
Egyszerű toronyfödelek. Baloldalt a tiszakálmánfalvai róm. kath. templom tornya. Négyzet alaprajz fölött<br />
egyenesvonalú magas gúla négy oromzattal és négy fiatoronnyal. A főábra baloldala metszet, jobboldala nézet. A<br />
négyzet átlóiban elhelyezett, egymást keresztező kötőgerendákra póznaszerű, kör keresztmetszetű gombszár van<br />
állítva, átlókból megdúcolva. Az alsó 4 m 50 cm magasságban fogókra helyezett szelemen koszorú támasztja<br />
közbeeső helyeken a simuló mellékszarukat, amik lenn kiváltott fiókgerendákból indulnak. A szelemenkoszorú<br />
sarkait gombszárból kiágazó bakdúcok is támasztják. A torony felső részében 5 m.-kint csupán rövid fogók<br />
terpesztik a meredek él- és középső szarufákat. A fogók egymás fölött haladnak át, hogy azokat ne kelljen<br />
kiváltani vagy egymásba csapozni. Az átlós kötőgerendavégek vaspántokkal a toronyfal mélyebb pontjához<br />
vannak lehorgonyozva. A fődúcok ugyancsak pántokkal kapcsolódnak a kötőgerendákhoz, hogy a szélviharok<br />
ezeket csapjaikból ki ne emelhessék. Felsőbb helyeken átmenő anyáscsavarok hoznak létre szorosabb kapcsolatot<br />
gerendák között. Az oromháromszögekhez a sárgerendából induló, egymásnak támasztott szarufák által képezett<br />
egyszerű födélsíkok csatlakoznak. Ugyanilyen egyszerűen vannak a kis tornyocskák födelei megoldva a falazott<br />
alépítmény által tartott gombszárakhoz csatlakozó élszarufákkal, amiket azután a külső borítás is összefoglal. A<br />
szerkezettől jobbra a bádoggal fedett torony elölnézete, ez alatt felülnézete látható. A toronyvégződés, mint<br />
vörösrézbádogból készített kereszt egyszerűen rá van húzva a gombszár meghegyezett végére.<br />
A lap jobboldalán, fönt, egy sátorfödélnél előforduló, egymásban alkalmazott fogópárcsomópont van<br />
ábrázolva. V. ö. .XIV. lap 2. ábra m is. Egy pár áthalad, az erre merőleges belevégződik, a többi kisebb<br />
váltógerendába csatlakozik. A kötéseket kapcsok biztosítják. Amennyiben valamely födélszerkezetben ily<br />
csomópont több magasságban fordul elő, célszerű az átmenő párt minden magasságban más-más irányba vezetni<br />
át.<br />
Képleírás 1/1