26.12.2014 Views

1981. xxxv. évfolyam 1. szám - Sopron

1981. xxxv. évfolyam 1. szám - Sopron

1981. xxxv. évfolyam 1. szám - Sopron

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Iskolaév Össztanulók száma Ebbıl magyar<br />

1921/22 39 816 2306 5,8%<br />

1931/32 42 779 1745 4,0%<br />

1947/48 39 735 1067 2,7%<br />

1957/58 30 126 640 2,1%<br />

1967/68 38 782 562 1,5%<br />

1977/78 33 186 252 0,7%<br />

Az itt leírtakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a burgenlandi magyarok évszázadokon keresztül<br />

agrár struktúrájú társadalmi közösségben elszigetelten élve tudták megırizni nyelvüket és szokásaikat. A<br />

második világháború utáni gyors szociális kulturális fejlıdés a német környezetbe való asszimilálódást<br />

eredményezte.<br />

A burgenlandi lakosság 1900–1971 közötti nyelvi fejlıdésével foglalkozik Peter Csoknyai gazdasági<br />

fıtanácsos. Bevezetıjében fejti ki, hogy a burgenlandi lakosság nyelvi tagoltságát az 1900–197<strong>1.</strong> évek<br />

között nem lehet összehasonlítani, mert a népszámlálásoknál a kritériumok eltérıek voltak. Az 1900., 1910.<br />

és az 1920. évi magyar népszámlálás az anyanyelv, az 1923. évi népszámlálás szintén az anyanyelvi<br />

hovatartozást vette alapul, az 1934. évi az átmenetileg távollévıket is számbavette, szintén a nyelvi<br />

hovatartozás alapján. A nyelvi hovatartozást a népszámláláskor aszerint ítélték meg, hogy a megkérdezett<br />

személy melyik kultúrkörhöz tartozónak tartotta magát, milyen nyelven értett.<br />

Az 195<strong>1.</strong>, 196<strong>1.</strong> és az 197<strong>1.</strong> évi népszámlálást az osztrák államszövetség területén különféle kritériumok<br />

alapján hajtották végre. A lakosság nyelvi hovatartozását az 195<strong>1.</strong> évi népszámlálás óta új kritérium<br />

alapján határozták meg, és pedig a „társalgási nyelv” szerint. Az a nyelv volt a döntı, amelyet egyesek<br />

közvetlen környezetükben, az embertársaikkal való érintkezésnél használtak, emellett több nyelv megadását<br />

is engedélyezték. Ezért 1961 óta a községi, a járási kimutatásokban és az országos számadatokban is így<br />

mutatták ki. A társalgási nyelv mellett feltüntették pl. a magyar nyelvet és ennek kombinációit<br />

(német-magyar, magyar-német, horvát-német stb.). 93Hasonlóképpen érvényes a társalgási nyelvre a<br />

„magyarisch” megjelölés. Minden személyt, aki csak a német nyelvet jelentette be, minden további<br />

társalgási nyelv nélkül, németnek tekintik. Analóg megítélés alá esik a magyar, a horvát és a szlovák<br />

társalgási nyelven beszélı lakosság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a statisztika a nemzetiségek<br />

(kisebbségek) létszámát csökkentette, és növelte a „vegyes nyelvőek” csoportját. Hogy ez az új kritérium<br />

mennyire hátrányos a nemzetiségi kisebbségek számára, mindjárt szembeötlik, ha az 1934. évi<br />

népszámlálás adatait összehasonlítjuk az 195<strong>1.</strong> évivel:<br />

1934. évi népszámlálás 195<strong>1.</strong> évi népszámlálás<br />

magyar 10 442 fı<br />

magyar 5251 fı<br />

az összlakosság 3,5%-a az összlakosság 1,9%-a.<br />

Ma már természetes, hogy a nyelvi kisebbség anyanyelvén kívül bírja a német nyelvet is, és ezt a<br />

hétköznapi, sıt a magánéletben és a hatósággal való érintkezés során nagy mértékben használja.<br />

Vörösmarty Géza<br />

99

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!