Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
világháború befejezése után a Monarchiát néhány kis államra osztották fel, amit a gyıztes hatalmak<br />
(mindenekelıtt Amerika) szorgalmaztak, azzal a céllal, hogy a Habsburg uralom alatt élı „népek nagy<br />
börtönét” a nemzeti önrendelkezés váltsa fel. Az egykori nagy börtön helyett a nemzetek kis börtönét hozták<br />
létre – állapítja meg a szerzı. Az új határokkal a szétszórt német és magyar nemzetiségő lakosságot nem<br />
sikerült egy területen egyesíteni. A gyıztes hatalmak által diktált új határ egy pontban messzemenıen<br />
megfelelt a kívánt ideális követelményeknek: a nyugati határon fekvı magyar országrész túlnyomólag<br />
németek által lakott területét Ausztriához csatolták.<br />
Nyugat-Magyarország, a mai Burgenland lakosságának nyelvi hovatartozása annyira egyértelmő volt, hogy<br />
a népszavazástól eltekintettek, csak ennek a területnek a központjában és ennek környékén végeztek<br />
népszavazást. Ennek célja nem a nyelvi 91vagy nemzeti hovatartozás megállapítása volt, hanem politikai –<br />
írja a szerzı. Megítélésem szerint nem lehet elválasztani a politikát a való élettıl. A népszavazás éppen a<br />
nyelvi, nemzeti hovatartozást tükrözte. Ezért a szerzıvel e téren nem lehet egyetérteni. Hiszen az eredmény<br />
mutatta meg, hogy mennyire igazságtalan lett volna <strong>Sopron</strong>t és környékét Ausztriához csatolni. Ha<br />
mindenütt így jártak volna el, sokkal kevesebb elégedetlenséget szül a békeszerzıdés által megvont új határ.<br />
A szerzı a továbbiakban a települések egyes fázisaival foglalkozik és a történeti forrásokat bírálja. A<br />
földrajzi nevek nagy része igen régi eredető, a családnevek javarésze a XIV. és a XV. századból származik.<br />
A XV. századból származó dél-burgenlandi okiratokban a magyar helyrajzi nevek mellett német nevek is<br />
találhatók, Ladislaus Triber, a Burgenlandi Tartományi Hivatal kulturális ügyosztályának dolgozója „A<br />
magyarul beszélı lakosság a mai Burgenlandban 1900 óta” címő tanulmányában az „ungarisch<br />
sprechende” (magyarul beszélık) kifejezését használja. Véleményem szerint ez a kifejezés nem helyes, mert<br />
magyarul beszélhet még a másnemzetiségő is, tehát az ott lakó horvát, szlovén és német is. Helyesebb lett<br />
volna az „ungarischer Nationalität” (magyar nemzetiségő) vagy az „ungarischer Muttersprache” (magyar<br />
anyanyelvő) megjelölést használni. Tanulmánya végén, a jegyzet rovatban magyarázatot találunk, hogy<br />
miért használja a magyarul beszélı megjelölést. A régi burgenlandi nemzedék – írja a szerzı – a<br />
„magyarisch” szót lekicsinylı „magyarone” megjelöléssel asszociálja.<br />
A nyugat-magyarországi, ill. burgenlandi „magyarul beszélı” (tehát magyar) lakosság jelentıs része<br />
mindenekelıtt a Felsıırség területén él: ez magában foglalja Felsıır (Oberwart), Alsóır (Unterwart),<br />
İrsziget (Siget in der Wart) és Vasjobbágyi (Jabing) községeket. Ezek lakosai az egykori határırök<br />
leszármazottjai, akiket a magyar királyok a nyugati határ védelmére telepítettek ide. Egyes családok<br />
egészen a középkorig tudják visszavezetni származásukat. Az ırség lakosságának a fele mezıgazdaságban,<br />
1/4 az iparban dolgozott, a fennmaradó rész pedig különféle foglalkozást őzött. Többszáz évvel ezelıtt<br />
Felsıırség magyar nyelvszigetté vált, a közvetlen közelében fekvı terület magyar településeivel a<br />
kapcsolatot elvesztette. Ez a nyelvföldrajzi elszigetelıdés a terület sajátos helyi nyelvjárását alakította ki.<br />
Burgenlandban a mezıgazdaság nagy része a nagybirtokosok kezében volt (Habsburgok, Batthyányak,<br />
Niczkyek, Esterházyak stb.). A majorok munkásai nagyobbára a Kapuvár és a mai Szlovákia területérıl<br />
rekrutálódtak és ezek magyarul is beszéltek.<br />
Az egész tartományban szétszórtan éltek a magyar közügyeket intézı tisztviselık, bírósági alkalmazottak,<br />
valamint az egyes nagybirtokok vezetı alkalmazottai. Az alkalmazottak és a szabadfoglalkozásúak<br />
fıiskolai vagy egyetemi végzettséggel bírtak (orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek, jogászok), a<br />
pedagógusok és különféle vallások lelkészei is ide tartoznak, akik képesítésüket magyar iskolákban és<br />
egyetemeken szerezték meg és úgy vélték, hogy a magyar kultúrközösséghez tartoznak, holott közülük<br />
többen a német vagy a horvát nyelvet beszélı családok gyerekei voltak. A tartomány északi részén fekvı<br />
97
Change language