Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Mollay Károly<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / SOPRONI KÖNYVESPOLC / Lagzi István (szerk.):<br />
Tanulmányok a magyarországi lengyel emigráció történetébıl 1939–1945. Budapest–Szeged,<br />
Budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ, 1979, 123 lap+számos kép<br />
89Lagzi István (szerk.): Tanulmányok a magyarországi lengyel emigráció<br />
történetébıl 1939–1945. Budapest–Szeged, Budapesti Lengyel Tájékoztató és<br />
Kulturális Központ, 1979, 123 lap+számos kép<br />
A kiadvány azokat az elıadásokat tartalmazza, amelyeket az 1979. szept. 28-án a szegedi József Attila<br />
Tudományegyetem „A magyarországi lengyel emigráció 1939–1945” címő ülésszakán tartottak.<br />
Szerkesztıje folyóiratunkban több ízben is szerepelt a <strong>Sopron</strong> környéki lengyel emigráció történetével<br />
kapcsolatban (legutóbb: SSz. 1977, 280). Az eddigi közleményekhez képest e kötetben a mi<br />
vonatkozásunkban újdonságot elsısorban néhány kép és Hiller István „Magyar segítség a lengyel menekült<br />
egyetemistáknak a második világháború idején <strong>Sopron</strong>ban” (117–123) címő cikke jelent.<br />
Mollay Károly<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / SOPRONI KÖNYVESPOLC / Halász Zoltán: Magyarország.<br />
Budapest, Corvina Kiadó, 1980, 212 lap, 316 színes fénykép<br />
Halász Zoltán: Magyarország. Budapest, Corvina Kiadó, 1980, 212 lap, 316 színes<br />
fénykép<br />
Élményt jelent a Corvina kiadványának végiglapozása. Alighanem az utóbbi idık hasonló kiadványai közül<br />
a legszebb. A többnyire nem megszokott beállításból készült színes felvételek hangulatot árasztanak. Ezt<br />
teszi a kísérı szöveg is, mely rövid történelmi bevezetéssel kezdıdik, hogy elsısorban külföldön élı<br />
honfitársainknak és azok gyermekeinek segítsen a magyar történelem és a bemutatott mőemlékek<br />
megértésében.<br />
A könyv 136–137. lapja Fertıddel foglalkozik, ifj. Rácz Endre 3 felvételével, a 138–145. lap pedig<br />
<strong>Sopron</strong>nal, Szerencsés János 5, Bella Demeter 1 felvételével. A kísérı szövegben az író elsısorban azt a<br />
hangulatot igyekszik az olvasóval érzékeltetni, amit belıle <strong>Sopron</strong> és környéke kivált és ezt egy-egy olyan<br />
kiragadott történelmi vagy a tájra jellemzı mozzanattal festi alá, ami nyilván a legnagyobb nyomot hagyta<br />
benne. Írói alkotásról lévén szó, ezzel teljes mértékben egyet is érthetünk. A szövegbıl érzıdik, hogy az író<br />
nagy rokonszenvvel viseltetik <strong>Sopron</strong> iránt, épp ezért érdemes felhívni figyelmét néhány helyesbítésre.<br />
A 138. lapon olvassuk, hogy a török „csak futólag” dúlta fel <strong>Sopron</strong>t 1599-ben, Bécs felé áthaladva.<br />
Valóban annyira futólag tette, hogy magát a várost nem is dúlta fel, csak a várfalakon kívüli külvárost és a<br />
szomszédos falvakat, Kópházát, Balfot, Bánfalvát és Ágfalvát. Késıbb azt olvassuk, hogy <strong>Sopron</strong> óvárosa<br />
„barokk, rokokó, klasszicista házak együttese.” A felsorolást „gótikus”, vagy „gótikus alapokra épült”-el<br />
kellene kezdeni, hisz a házak jórésze gótikus alapokra épült az 1676-os tőzvész után és pl. a megmaradt<br />
gótikus ülıfülkék a belvárosi házak egyik jellegzetességét képezik. A bencések templomában nem 3 királyt<br />
95
Change language