Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
(„linguae judaeorum vernaculae seu judaica-germanice vulgo jüdisch deutsch usum”) használatát, héber<br />
szertartáskönyveken kívül más héber nyelvő könyv kinyomtatását vagy behozatalát (650. sz.), de 1789-ben<br />
maga a király rendeli el „zum behuf inländischer jüdischen buchdruckereyen, die kostbare hebraische werke<br />
verlegen, den verschleiss dieser werke auf 10 und mehrere jahre sicher zu stellen” (798. sz.). Általában<br />
nyomon követhetık olyan intézkedések, amelyekben II. Józsefnek saját korát messze meghaladó gondolatai<br />
jutnak kifejezésre. Így pl. 1786-ban elrendeli, hogy a sz. kir. városok, tehát <strong>Sopron</strong> is, nem közvetlenül,<br />
hanem csak a vármegyén keresztül, azaz a szolgálati út betartásával levelezzenek a helytartótanáccsal (769.<br />
sz.); 1787-ben, „dass die judenschaft in deutscher sprache ihren vorund zunamen fiehren solle” (737., 746.<br />
sz.). A rendelet szövege, nyugat-magyarországi végrehajtása eddig is ismeretes volt (vö. Schwartz Elemér:<br />
A nyugatmagyarországi zsidó családnevek. <strong>Sopron</strong>, 1926), országos viszonylatban a zsidók család- és<br />
utónévadásának alakulásáról az eddigi eredményeken kívül (vö. Scheiber Sándorné: A magyarországi<br />
zsidóság személy- és családnevei II. József névadó rendeletéig. Budapest, 1965. Doktori értekezés<br />
kéziratban.) most két Tolna vármegyei összeírásból értesülünk az ottani zsidók korábbi zsidó és utóbbi<br />
német családi és utónevérıl (743., 748. sz.). 1789-ben a király elrendeli, hogy az örökösödési jog<br />
szempontjából a zsidók az ország többi lakosával egyénjogúak legyenek (787. sz.). Országos viszonylatban<br />
különösen a Tolna vármegyei adatok, fıleg a különbözı szempontú összeírások népesedés-, gazdaság-,<br />
mővelıdéstörténeti adatai (pl. a zsidó muzsikusok konkurrencia-harca egymás ellen: 627. sz.) tanulságosak.<br />
<strong>Sopron</strong> vármegyébıl Balf, Bánfalva, Csepreg, Dénesfa, Fraknó (Forchstenstein), Kabold (Kobersdorf),<br />
Kelénpatak (Klingenbach), Kismarton (Eisenstadt), Kópháza Lakompak (Lackenbach), Lánzsér (Landsee),<br />
Meggyes (Mörbisch), Nagymarton (Mattersburg), Nemeskén, Récény (Ritzing), Répcemicske<br />
(Strebersdorf), <strong>Sopron</strong>, <strong>Sopron</strong>keresztúr (Deutschkreuz), <strong>Sopron</strong>nyék (Neckenmarkt) és Völgyfalu<br />
(Zillingdorf) szerepel. <strong>Sopron</strong>i szempontból kiemelem Isserl soproni származású bécsi zsidóra vonatkozó<br />
1362–1388. évi adatókat, Ernst Konrád városi nótárius (1417–1450) bécsi elıéletére vonatkozó 1410. évi<br />
okleveleket (74., 75. sz.), az 1683–1699. évi felszabadító háborúval kapcsolatos intézkedéseket, amelyek<br />
kiegészítik Vanyó Tihamér tanulmányát (SSz. 1976, 20–38, 113–129, 211–227). 1785-tıl kezdve zsidó<br />
kereskedık mind több kísérletet tesznek, hogy <strong>Sopron</strong>ban nemcsak letelepedhessenek, hanem kereskedést is<br />
folytathassanak, ami a város ellenkezése ellenére, a király, ill. a helytartótanács segítségével sikerül is nekik<br />
(667., 668., 672., 719., 749., 750, 775. sz.). 1789-ben említi egyik forrás (800. sz.) a soproni görögök<br />
pópáját (vö. Füves Ödön: Görög imaház alapítása <strong>Sopron</strong>ban. SSz. 1966, 265). Az 1780. évi soproni „mit<br />
15 korbátsch streichen öffentlich auf den deresch gezüchtiget” adat (615. sz.) azt bizonyítja, hogy a<br />
magyar deres szó (elsı adat: 1748) is, a vele jelölt tárgy is ismeretes volt <strong>Sopron</strong>ban. Az 1376. évi<br />
chellerchnecht (19. sz.) jelentése azonban nem ’pinceszolga; Kellerknecht’, hanem ,Böttcher im Dienst<br />
eines Weinhändlers’ (Götze, Alfred: Frühneuhochdeutsches Glossar. Bonn, 1967 7 ).<br />
Az elıszóban Scheiber Sándor újabb héber forrásokat közöl a középkori magyar zsidóság történetéhez (vö.<br />
még uı.: Sáz. 1979, 178–179), a bevezetésben pedig Vass Elıd „Zsidók a hódoltságkori török<br />
forrásokban” címő tanulmányát. A kötet végén a név-, helység- és tárgymutatón kívül még évmutató<br />
található az oklevéltár I–XVIII. kötetéhez, valamint a prágai Zsidó Múzeum két héber kéziratának<br />
hasonmása a bazini zsidók 1529. évi máglyahaláláról.<br />
Az oklevéltár XVIII. kötetével egyidejőleg jelent meg a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének<br />
1979/80. Évkönyve, amely többek között a Zsidó Múzeum anyagából közli Österreicher Manes zsidó<br />
orvosnak Esterházy Miklóshoz intézett 1807. évi levelét az illmici (Illmitz, akkor Moson vm.)<br />
szódafinomító létesítésérıl (293–295).<br />
94
Change language