You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1960-tól másokkal is megosztotta azt a tudását, amelyet mint a helytörténeti irodalom győjtıje és olvasója,<br />
a Széchenyi Istvánról szóló írások ismerıje szerzett. Kevesen tudták, hogy a maga szerény módján mecénás<br />
is volt. Amikor a Széchenyi Gimnázium, ahol valaha mindkét fia tanult, 1976-ban államosításának 100.<br />
évfordulóját ünnepelte, Czuczor Ernı nevének eltitkolásával évi 1000 forintos pályadíjat alapított, hogy a<br />
fiatalokat Széchenyi István életmővének tanulmányozására ösztönözze (vö. SSz. 1976, 270). Nagy örömét<br />
lelte a tanulók munkáiban. Ezek a kis dolgozatok kettıs célt szolgáltak: a diákok jobban megismerték<br />
iskolájuk névadójának tevékenységét, egyúttal felkeltették érdeklıdésüket a helytörténet iránt. 1976-ban 5,<br />
1977-ben 3, 1978-ban 2, 1979-ben 2 tanuló nyert így pályadíjat. Az egykori pályázók eltérı hivatásokat<br />
választottak, különbözı egyetemeken, fıiskolákon folytatják tanulmányaikat, de bizonyára magukkal vittek<br />
valami útravalót egykori iskolájuk és Széchenyi István szellemi értékeibıl.<br />
De nemcsak a diákokat, a tanárokat is ösztönözte. Felhívta figyelmüket a Storno-hagyatékban levı írásra,<br />
amelyben Széchenyi egy felállítandó vívóiskoláról, a testedzés fontosságáról írt (e célra alapítványt is tett).<br />
Hiszen a Széchenyi Gimnáziumban testnevelési tagozat is mőködik s az elıbbi kapcsolat felderítése tovább<br />
erısítené az iskola hagyományait.<br />
Élete fogytával is valami olimposzi derőt árasztott maga körül, és ezzel a derővel ment el közülünk:<br />
példájával íratlan végrendeletül hagyva az iskolára és a városra a belsı tőzzel másokért végzett munka szép<br />
kötelességét. (Az alapítványt, édesapja emlékére, fia folytatja).<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / SOPRONI KÖNYVESPOLC<br />
SOPRONI KÖNYVESPOLC<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / SOPRONI KÖNYVESPOLC / Scheiber Sándor (szerk.):<br />
Magyar–zsidó Oklevéltár XVIII. kötet (1290–1789). Budapest, 1980, 498 lap+4 tábla<br />
Scheiber Sándor (szerk.): Magyar–zsidó Oklevéltár XVIII. kötet (1290–1789).<br />
Budapest, 1980, 498 lap+4 tábla<br />
A szaporán megjelenı oklevéltár köteteinek idıhatára örvendetesen kitolódik. Az 1977-ben megjelent XVII.<br />
kötet (SSz. 1979, 94–95) anyaga 1770-ig terjedt, a most megjelenté ezen 19 évvel megy tovább. A kötet<br />
anyagát Házi Jenı (GySmL. 2. sz., Kıszegi Levéltár), Szilágyi Mihály (Tolna megyei Levéltár), Érszegi<br />
Géza (Országos Levéltár), Scheiber Sándor (héber források) és Dán Róbert (nyomtatott anyag)<br />
szolgáltatták.<br />
A kötet idıhatárának kiterjesztése II. József uralkodásának idejére éppen a zsidóság története, de a<br />
felvilágosodás gyakorlati intézkedései szempontjából is tanulságos. Így pl. 1782-bıl származik a magyar<br />
helytartótanács rendelete arról, hogyan kell eljárni, amikor egy kiskorú vagy árva nem katolikus vagy zsidó<br />
kíván áttérni a katolikus hitre (637. sz.); 1783-ból a magyar, latin vagy a német nyelv kötelezı használata<br />
88a zsidóság számára hivatalos beadványokban, eltiltva az istentiszteleten kívül a héber nyelv és a jiddis<br />
93