Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Profanát.<br />
Az alkotót, Szervátiusz Jenıt aligha kell bemutatni a soproni közönségnek: néhány évvel ezelıtt<br />
megrendezett soproni kiállítása emlékezetes sikert aratott.<br />
Annál inkább kell szólni a most felavatásra kerülı alkotás létrejöttének körülményeirıl. A soproni Erdészeti<br />
és Faipari Egyetem vezetése már hosszabb ideje szeretett volna olyan mőalkotást elhelyezni az Egyetem<br />
falán, amely méltóképpen elevenítené 81meg az intézmény hagyományait. Abban, hogy ezt a mőalkotást<br />
végül Szervátiusz Jenı készítette el, szerepe volt a véletlennek is: a nem sokkal elıbb Kolozsvárról<br />
Magyarországra települt Szervátiusz Tibor egy akkoriban elgondolt, több alakos, nagy kompozíciójához<br />
megfelelı faanyagot keresett, így került kapcsolatba az egyetem rektorával, aki – miután meglátogatta az<br />
apa és fia közös, ideiglenes mőtermét – felvetette, nem vállalnák-e el az egyetem történetét megörökítı<br />
relief elkészítését. Miután a fadombormő mint mőfaj kettejük közül Szervátiusz Jenı alkotói oeuvrejének<br />
egyik legkarakterisztikusabb eleme, a téma kiválasztása már közvetlenül a vele folytatott megbeszélések<br />
során alakult ki.<br />
Az eredeti elképzelés, az egyetem története, képzési irányai és hagyományai képszerő megjelenítésének –<br />
valljuk meg: kicsit iskolás-illusztratív – feladata helyett Szervátiusz Jenı egy korábbi, két változatban is<br />
megfaragott kompozíciójának témáját, a Cantata Profanát ajánlotta, amely áttételesebben, egyben<br />
egyetemesebben, és mégis az erdıhöz kötıdve fogalmazza meg ember és természet örök küzdelmét.<br />
Az egyetem vezetése – megismerkedve a tervezett kompozícióval – lelkesen fogadta a javaslatot. A tervvel<br />
a Képzımővészeti Lektorátus is egyetértett, és vállalta, hogy biztosítja a dombormő elkészítésének<br />
pénzügyi fedezetét. Amíg azonban Szervátiusz a megbízást megkapta, nem kevés gáncsoskodást, kicsinyes<br />
féltékenykedést és rosszindulatot is le kellett küzdeni. Végül is a kulturális kormányzat vezetıinek<br />
segítségével Szervátiusz Jenı megkapta a megbízatást, s nem sokkal ezután rendelkezésére bocsátotta az<br />
egyetem a dombormő elkészítéséhez igényelt hatalmas juharfa táblákat is.<br />
Hogy mit jelentett ez a megrendelés az idıs, 77 esztendıs, betegeskedı mővésznek, azt még azok is nehezen<br />
tudják elképzelni, akik ismerik Szervátiusz Jenı megszállott munkakedvét és alkotói energiáit. A már-már<br />
megtört test új életre kapott, s a rosszul világított, ilyen mérető munkára teljesen alkalmatlan, eredetileg<br />
irodának szánt, egy házgyári ház földszintjén lévı helyiségben, ahol a dombormő táblái sem fértek el<br />
egymás mellett egy síkban, bámulatosan rövid idı – alig nyolc hónap alatt – fiatalokat is megszégyenítı<br />
fizikai erıkifejtés eredményeként készült el egész életmőve legnagyobb mérető dombormővével, az itt<br />
felállított 5,75-ször 2 méteres gyönyörő, festett Cantata Profanával, s az ehhez csatlakozó két szöveges<br />
táblával.<br />
Ennyi a most felavatásra kerülı mő külsı története.<br />
Köszönet mindazoknak, akik közremőködtek létrejöttében; az egyetem állami és pártvezetésének, a<br />
Képzımővészeti Lektorátusnak, a kulturális kormányzatnak, mindazoknak, akik a dombormő nemes<br />
anyagát elkészítették, s akik segédkeztek felállításában.<br />
Ami a mő belsı történetét, az élménytıl a megformálásig ívelı utat illeti, ennek megértéséhez Bartók<br />
Cantátájáig, illetve az ennek alapját képezı, imént elhangzott román kolindáig kell visszanyúlnunk.<br />
A román karácsonyi énekekkel, a kolindákkal való találkozás Bartók egyik legmélyebb, legmaradandóbb<br />
népmővészeti élménye volt. A kolindákról, ezekrıl az eredetileg újévi jókívánságokat tolmácsoló énekekrıl<br />
86
Change language