Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
plébániává, s a váralja település kisebb mérető temploma szolgál temetıkápolnául (pl. Szabolcs esetében).<br />
Befejezésképpen lássuk tehát, milyen is volt egy-egy kora Árpád-kori megyeszékhely A gerendaszerkezet<br />
segítségével földbıl megépített ispáni várban korántsem találjuk meg a Györffy által felsorolt<br />
objektumokat. E várak – legalábbis a régészeti eredmények alapján – mint szükség esetén igénybe vehetı<br />
menedékhelyek, refugiumok voltak, a mindennapi élet a falaikon kívül zajlott. A vár közvetlen közelében<br />
állhatott az ispáni lakhely, mellette a tárházak és a börtön, alig távolabb a megyésegyház az esperes<br />
házával, és a férfiak valamint a nık részére külön épített vezeklıházakkal. Ez az együttes alkotta a<br />
tulajdonképpeni civitast, amely inkább külsı megjelenésével különbözött a közelében fekvı váraljától, a<br />
várnépek sőrőn lakott településétıl. A váralja legjelentısebb épülete az egyház volt, körülötte a kerített<br />
temetı. Az egyforma házak közül talán a bitang állatok elhelyezésére szolgáló istálló tőnhetett ki,<br />
méreteinél fogva. E két települési egység között térré kiszélesedı út adott helyett a vásároknak is.<br />
Kérdés marad még mindig, miért választották oly elıszeretettel a XI. század elején a Szőz Mária és Szent<br />
Mihály titulust a megyeszékhelyek egyházainak patrociniumául A felelet könnyő is, meg nem is. Könnyő<br />
azért, mert ez a két titulus volt a korabeli Európa két császárságának is a patrociniuma: Bizáncé a Szőz<br />
Mária, a német-római császárságé pedig a Szent Mihály. Márpedig a magyar kereszténység gyökerei e két<br />
terület felé mutatnak. Nehéz felelni, mert a tényt ugyan rögzíthettük, de biztosan magyarázni nem<br />
tudjuk. 56(76)<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / KISEBB KÖZLEMÉNYEK / Gömöri János: Római út és<br />
téglaégetı kemence Fertırákoson<br />
59Gömöri János: Római út és téglaégetı kemence Fertırákoson<br />
1979. szeptember 19-én Katona Gábor, a soproni Dózsa MGTSZ fertırákosi üzemegységének vezetıje<br />
nagy faragott kövek elıkerülését jelentette múzeumunknak. Az Alsóültetvény dőlıben (0219/12 hrsz.), a<br />
Fertı árterülete melletti dombon, szılı alá forgatással egy római villa maradványait bolygatták meg.<br />
55
Change language