You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
várak jó részének kisajátítását I. István király uralkodásának idejére keltezzük, akkor a megyeszékhelyek jó<br />
részének azonos egyházi szervezete is e székhelyek létesítésével egyidıs, azaz XI. század eleji lehet. 51(71)<br />
6. Adósak vagyunk még e sajátos rendszer létrejöttének magyarázatával. Egyik sarkalatos pontját a<br />
közelmúltban Mezey László fejtette ki az ecclesia baptismalisokkal, a keresztelı egyházakkal<br />
összefüggésben: „A keresztelés és a temetés joga volt ama két sarkalatos jog, mely a plebs baptismalisnak<br />
mondott kultuszközösség templomának sajátos profilját kialakította. E közösség joga, sıt kötelessége a<br />
maga plébánia egyházában keresztelkedni, amellé temetkezni. Ezért áll egyedül az ilyen egyházakban a<br />
keresztelıkút, s veszi kövül ıket a temetı, a cinterem.” 52(72) E jogokban több helyütt kimutathatóan a<br />
suburbiumokban található egyházak plébánosai gyakorolták. Szabolcsban a váralja népe a Szent Mihály<br />
templom köré temetkezett, <strong>Sopron</strong>ban e szokást folytatja a város XIII. századi telepes lakossága; Biharban<br />
a Szent Mihály egyháznak (kápolnának) hagy 1 fl-ot lelkiüdvéért végzendı misecelebrálásra egy<br />
végrendelkezı; Kolozsvár, Pozsony, Torda külvárosban fekvı Szent Mihály egyházait a polgárság tartja<br />
fenn, követve az Árpád-kori szokást. 53(73)<br />
Mi célt szoglálhattak akkor a megyeszékhelyek azon egyházai, amelyek a civitassal, a castrummal voltak<br />
összefüggésben Források hiányában nehéz választ adni, késıbbi sorsuk azonban eredeti rendeltetésükre<br />
világít rá. A békési Szőz Mária egyház a XVI. század elején mint kápolna tőnik fel, úgyszintén a soproni<br />
is, csak egy évszázaddal korábban. Csak akkor virultak tovább Árpád-kori megyeszékhelyeink e várak<br />
közvetlen közelében vagy ritkán belsejében álló egyházai, ha püspöki székhelyen épültek, ha késıbb<br />
prépostságot vagy társaskáptalant szerveztek belılük (Arad, Nyitra, Pozsony, Vasvár), vagy ha továbbra is<br />
királyi kegyuraság alatt maradtak (Visegrád).<br />
Ez egyházak sorsa rávilágít az egész csoport eredetére, vagyis arra, hogy az egyházszervezéssel<br />
összefüggésben létesültek. Jellegüknek megfelelıen vagy püspöki katedrálisok (ecclesia cathedralis), vagy<br />
egyszerőbb esperesi egyházak, Karácsonyi kifejezésével megyés egyházak, ecclesia parochialis-ok 54(74)<br />
voltak, élükön püspök (episcopus), illetve esperes (archipresbyter, archidiaconus) állott.<br />
Az esperesek mőködésérıl korai törvényeink, ha bıséggel nem is, de szólnak. Így a püspökkel együtt az<br />
esperes gondja a papok meg nem engedett házasságát felbontani, az ellenkezıket leváltani (Lad. I. 4.),<br />
papjainak világiakkal való perében az idézést megejteni és az illetékes bíróval együtt eljárni (Col. I. 6.). Ha<br />
egyházi személyt vádolnak lopással, akkor püspökével együtt ı folytatja a vizsgálatot (Syn. I. 60.); nála<br />
kell feljelenteni a hónap eleji összejövetelek részegeskedıit, ı szabja ki a hét napi vezeklést (Syn. I. 48.). A<br />
nyilvánvaló varázslókat az esperes és az ispán együttesen ítéli meg (Col. I. 60.). 55(75)<br />
53
Change language