1981. xxxv. évfolyam 1. szám - Sopron

falusias vásárhelyek szintjére, mint Hont, Gömör, Borsod, Abaújvár, Zemplén, Szabolcs, Doboka, hacsak
földrajzi helyzetük nem kedvezett a gazdasági fellendülésnek, mint Moson, Szolnok, Valkóvár, Temesvár,
hacsak nem épült bennük királyi prépostság vagy apátság, mint Vasváron, Somogyváron, Aradon – ami
mezıvárosi, azaz oppidum-szinten tartotta ıket – vagy az elızı tényezık mellett nem telepítettek meg
benne iparos-kereskedı várost, mint Sopronban, Pozsonyban és Kolozsvárt.” 3(23)
E rövid, de vármegye-székhelyeink külsejét, sorsát tömören összegezı leírás a kutatás jelenlegi helyzetét
tükrözi. Kérdés az, hogy a legújabb régészeti feltárások – amelyek határainkon túl, így a Felvidéken és
Erdélyben a hasonló jellegő hazai próbálkozásokat is megelızték – mennyiben igazolják Györffy hosszan
idézett összefoglalását.
3. „A honfoglalás- és kora Árpád-kori nemzetségfıi és ispáni központok régészeti kutatása” címő, a
Magyar Nemzeti Múzeum által irányított téma keretében 1969-tıl immár ötödik éve folyik nagyszabású
régészeti feltárás Szabolcs megye Árpád-kori székhelyén, Szabolcs községben. 4(24) A rendelkezésre álló
kisszámú, de annál jelentısebb írásos forrás, valamint a régészeti munka eredményeképp ma már biztosan
felvázolhatjuk Szabolcs Árpád-kori topográfiáját.
Az ispáni vár a község belterületén ma is álló földvár volt. Sáncátvágás alapján bizonyítottuk, hogy építése
a X. század elején történt, valószínőleg a Csák-nemzetség ısének, Szabolcsnak hercegsége idejében. 5(25) I.
István király uralkodása alatt a királyi vármegye központja, s mint ilyet, a Xl. század folyamán kétszer is
említik forrásaink: é. n. [1067/267]: iuxta terram Tymar, que remanet castro de Zobolchy; 1092/XV. sz.:
in civitate Zabolcz. 6(26) A korábbi feltételezésekkel ellentétben a várban semmiféle Árpád-kori épületnek,
így az egykori ispáni laknak, börtönnek, mőhelynek és istállóknak nem találtuk a nyomát. Azonban a szinte
mindenütt fellelhetı vékony Árpád-kori kultúrréteg (edénytöredékek és állatcsontok), kıbıl rakott tőzhely,
hamus gödrök igazolják a földvár ideiglenes lakottságát. E tények alapján arra gondolhatunk, hogy
magának a várnak csak hadi események alkalmával volt szerepe. Így a felsorolt, s biztosan meglévı
építményeket a földváron kívül kell keresnünk. 7(27)
52A földvár közelében, az egykori, feltárással igazolt – Anonymus is említette 8(28) – várárok keleti oldalán
található magaslaton állott a település Szőz Mária tiszteletére szentelt monostora. A Kállay-levéltár egy
1357. évi oklevele hat kıoszlopos egyházról tudósít, mely fatoronnyal is bír: in facie eiusdem possessionis
Zabouch monasterium in honore beatissime Marie virginis habens sex columnas lapideas intrinsecus
totum ecclesie edificium sustentantes et turrem ligneam. 9(29) E fontos adat alapján sikerült a jelenlegi ref.
templomról bizonyítanunk ısi eredetét. 1970–1972 között az épület mőemléki és régészeti kutatása során
valamennyi kıpillér alapozását megtaláltuk. Az így kibontakozó háromhajós, félköríves szentélyzáródású
egyház alaprajzi megfelelıi a kalocsai I. székesegyház, valamint a pécsváradi apátság és a zirci királyi
udvarház (curia) temploma, 10(30) némi eltéréssel. E párhuzamok, valamint ama jogos feltételezés alapján,
miszerint a megyék elsı egyházai az ispáni-esperesi székhelyeken létesültek, úgy vélem, hogy a szabolcsi
Szőz Mária monostort joggal tekinthetjük XI. századi építménynek.
Az 1357. évi oklevél azonban említést tesz Szabolcs másik egyházáról is, amelyet Szent Mihály tiszteletére
szenteltek: item ecclesia possessionalis sub honore sancti Michaelis archangeli existerent fabricata.
Helyét mindmáig nem sikerült rögzíteni, valószínő azonban, hogy összefüggésben állhat azzal a
nagykiterjedéső temetıvel, amelynek több mint 350 sírját Kovács László tárta fel a szabolcsi Petıfi
utcában. A temetı korát az ásató a X. század végétıl a XIII. század elejéig keltezi, 11(31) s elképzelhetetlen,
hogy a megyeszékhelyeken ne tettek volna eleget az éppen Szabolcsban, 1092-ben hozott zsinati határozat
elıírásainak. 12(32) Az ide eltemetettek a szabolcsi vár és az ispán személye körüli teendıket ellátók közé
49