You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
jobboldali paramilitáris szervezetek kapcsolatairól lehetett tudomása, hanem a befurakodott<br />
Trebitsch-Lincoln nevő, paksi születéső nemzetközi kalandor francia és csehszlovák kapcsolatairól is. 6(19)<br />
Hogyha Hamelin tábornok <strong>Sopron</strong>nak Magyarországhoz való visszacsatolása után nem maradt meg a<br />
magyarországi francia misszió élén, annak az lehetett az oka, hogy a Quai d’Orsaynek nem volt érdeke,<br />
hogy a hivatalos francia külpolitikával némelykor különvéleményt hangoztató francia tisztek a<br />
magyarországi missziónál maradjanak. Utóda azonban mégsem a kisantantbarátságáról közismert Gauthier<br />
(Gothié) ezredes lett, valószínőleg azért, mert nem akartak a misszió vezetésével tábornoknál alacsonyabb<br />
rangú katonát megbízni. Így került Le Bleu Hamelin helyére. Utóbbi a soproni népszavazás után tíz évvel a<br />
francia hadügyminisztériumban töltött be vezetı beosztást.<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / KISEBB KÖZLEMÉNYEK / Németh Péter: Civitas et suburbium<br />
(Adatok <strong>Sopron</strong> korai várostörténetéhez)<br />
Németh Péter: Civitas et suburbium<br />
(Adatok <strong>Sopron</strong> korai várostörténetéhez) *(20)<br />
<strong>1.</strong> 1970-ben, az elmúlt 25 év eredményeit összegezı Középkori Régészeti Tudományos Ülésszakon a<br />
szabolcsi földvárban végzett régészeti feltárás eredményeit felvázoló beszámolómban kíséreltem meg<br />
elsıízben Szabolcs Árpád-kori települési képét megrajzolni. 1(21) Az azóta eltelt három esztendı régészeti<br />
kutatásai újabb adatokkal egészítették ki ama vázlatot, így ma már határozottabban fogalmazhatok több,<br />
akkor még bizonyításra váró kérdésben. Az okleveles anyag alaposabb áttekintése markánsabbá tette a kora<br />
Árpád-kori megyeszékhelyek Boldogságos Szőz (vagy Szőz Mária) és Szent Mihály patrociniumainak<br />
meglétérıl vallott felfogásomat. Természetes azonban, hogy jelen elıadás keretében sem vázolhatom fel a<br />
magyar városfejlıdés korai szakaszának valamennyi részletét. Mégis úgy hiszem, hogy a közelmúltban<br />
megjelent városmonográfiák eredményeit felhasználva, vagy némely megállapításaikkal éppen vitatkozva,<br />
új gondolatokkal gyarapíthatom a korai magyar várostörténet amúgy sem gazdag tárházát. Tettem ezt<br />
annál is szívesebben, mert jelen esetben – itt <strong>Sopron</strong>ban – a téma és a helyszín szerencsésen egybeesik.<br />
2. A magyar városfejlıdés kezdeteit legutóbb Györffy György foglalta össze Budapest történetének<br />
megírása során. A bennünket különösen érdeklı vármegyeszékhelyek kialakulásánál Györffy hangsúlyozza,<br />
hogy „a törzsfıi és nemzetségfıi várak váltak a királyság várszervezeténék pilléreivé: a vármegyék<br />
székhelyeivé.” 51Szerinte „a határvármegyékben nem a nemzetségfık várait vették igénybe, hanem útelzáró<br />
várakat építettek. A kétszáz-háromszáz méter átmérıjő földvárak – határvidéken égetett agyagfalu<br />
úgynevezett cserépvárak – szomszédságában, a vár védelmében épültek fel az elsı templomok, alatta pedig<br />
a vásárhelyet magába foglaló váralja település.” 2(22)<br />
Végül igen szemléletes képet fest kora Árpád-kori vármegyeszékhelyeinkrıl: … „dombon épült földvár,<br />
benne ispáni lak, istálló, tárházak, börtön, valamint néhány ház várjobbágy és várnép (tárnok, kapuır,<br />
hírvivı, kovács), mellette templom az archipresbiter (esperes) házával. A vár és a templomdomb alatt az út<br />
menti váralja település; a vásártér körül földmőves-kézmőves szolgáltatók egyszerő házai. Ezek a XI.<br />
században civitas-nak vagy urbes-nak nevezett »városok« a XII. században süllyedésnek indultak, mivel az<br />
ispán mind kevesebbet tartózkodott bennük, s mind többet a király kíséretében vagy saját birtokán, az<br />
esperes pedig beköltözött a székeskáptalanba. Miután a tatárjáráskor korszerőtlen váraik is csıdöt<br />
mondtak, és a nemesi megyévé átalakuló vármegye győléseit is más-más helyen tartotta, lesüllyedtek a<br />
48
Change language