You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
szovjet csapatok elébe.”<br />
„Úgy láttam a vitából, hogy a résztvevık egyáltalán nincsenek tisztában a város helyzetével. Jómagam<br />
korábban az állomásparancsnokság gépkocsiján végigjártam a város környékét s megállapítottam, hogy<br />
létszámra nem nagy SS-egységek a város több pontján védelemre rendezkedtek be. Ha a magyar<br />
állomásparancsnokság el is tudná érni, hogy csapataink ne fejtsenek ki ellenállást, a német csapatoknak<br />
nem adhatunk utasítást, azok – bármit határoztunk is – tüzelni fognak. A küldöttségezésnek meg éppen<br />
semmi értelme. Naiv és gyermekes azt hinni, hogy a szovjet csapatok majd úgy jönnek, hogy elıl lovagol<br />
egy tábornok, aki fogadja a város küldöttségét és átveszi a város kulcsait. A valóság az, hogy mielıtt a<br />
küldöttség elérné a szovjet egységeket a németek legéppuskáznák. Ugyancsak veszélyes és kétélő dolog a<br />
fehér zászló kitőzése, mert ha a zászló ellenére is van ellenállás, a szovjet csapatok ezt tırbecsalásnak<br />
minısíthetik és a hadijog alapján megtorolhatják. Mindezt elmondtam felszólalásomban. Utána már nem<br />
sokáig vitáztak és a győlés, anélkül, hogy valamilyen konkrét határozatot hozott volna, szétoszlott.”<br />
Bónis Antal visszaemlékezése: „Az a sötétben megtartott győlés nagyszombat délelıttjén a vármegyeházán<br />
zajlott le, mindenfélérıl beszéltek, többek között arról is, hogy küldöttséget menesztenek a szovjet csapatok<br />
elé. Több felszólaló javasolta, hogy a küldöttségbe vegyék be Shwoy Lajos székesfehérvári és Mindszenty<br />
(Pehm) József veszprémi püspököt (a késıbbi hercegprímást), akik állítólag az Irgalmas Nıvérek<br />
zárdájának óvóhelyén tartózkodtak. Amikor a győlésnek vége lett, láttam, hogy a résztvevık között sok<br />
városi és vármegyei tisztviselı volt, de egy csomó olyan ember is, akikkel még sohasem találkoztam.<br />
Többen megpróbáltak arra rábeszélni, hogy menjek velük ki Ausztriába, néhányan közülök rögtön indultak<br />
is onnan.”<br />
Dávidházi István: „A német csapatok Gyır felıl, tehát a Gyıri út irányából várták a támadást, védelmi<br />
elhelyezkedésük is ennek megfelelı volt. A szovjet csapatok azonban nem ebbıl az irányból jöttek, hanem a<br />
Tómalom felé kerülve, a Virágvölgyön át, elvágva a Bécs felé vezetı utakat, tehát a város környékén<br />
maradt német csapatok visszavonulásának lehetıségét. Az ellenállás tehát teljesen értelmetlen volt. Végsı<br />
fázisa a jelenlegi Bizományi Áruház környékén zajlott le. Egy csoport német katona ott foglalt állást<br />
gépfegyverrel és várta a támadást a Lenin körút felıl. A szovjet katonák azonban a Lackner utcán át jöttek<br />
és mire a németek észbe kaptak, már le is küzdötték ıket.”<br />
486. Dávidházi István: „Húsvét vasárnap (ápr. <strong>1.</strong>) hajnalban azzal keltettek fel, hogy azonnal menjek a<br />
városházára. Ott már szovjet katonákat találtam és Romanov ezredes 2(13) kinevezett magyar<br />
városparancsnoknak. Ezt a tisztet tizennégy napig töltöttem be, persze fıképpen csak adminisztratív<br />
teendıket láttam el. Listába foglaltuk a magyar katonákat, gondoskodtunk az itteni kórházakban<br />
hátrahagyott magyar sebesültekrıl és a lakosság kéréseit közvetítettük a szovjet városparancsnoknak.”<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / KISEBB KÖZLEMÉNYEK<br />
KISEBB KÖZLEMÉNYEK<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / KISEBB KÖZLEMÉNYEK / Fogarassy László: Hamelin<br />
45