You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
virágos flórájának taxonomiai és florisztikai feltárását; – az iszapréteg algatársulásainak, a tó<br />
vízinövénytársulásainak, a partszegélyen a szikesek fitocönológiai feldolgozását a rét- és a<br />
legelıgazdálkodás érdekében; – a fitoplankton, a lebegı vízi szervezetek (hínártársulások), a vízi vegetáció<br />
produkciósbiológiai kutatását; – a cönológiai és a rendszertani florisztikai vízivegetáció és a partmenti<br />
növényzet fitomasszaprodukció továbbá a nádasállomány transzpirációjának vizsgálatát, amelyek a nád<br />
zöld súlyának és az abszolút szárazsúly meghatározására szolgálnak.<br />
(Folytatjuk)<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / HELYTÖRTÉNETÍRÁSUNK IDİSZERŐ KÉRDÉSEI<br />
43HELYTÖRTÉNETÍRÁSUNK IDİSZERŐ KÉRDÉSEI<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / HELYTÖRTÉNETÍRÁSUNK IDİSZERŐ KÉRDÉSEI / Szabó<br />
Jenı: A háború és a felszabadulás krónikájához<br />
Szabó Jenı: A háború és a felszabadulás krónikájához<br />
<strong>1.</strong> <strong>Sopron</strong> elsı bombázása. Dr. Németh Alajosnak <strong>Sopron</strong> súlyos napjairól szóló cikksorozata bennem, aki<br />
annak az idınek egy részét <strong>Sopron</strong>ban magam is átéltem, számtalan többé-kevésbé jelentıs esemény<br />
emlékét idézte fel. Sajnos akkor nem írtam le ıket, az emlékezet pedig felejt és csalóka. A felidézı elıtt a<br />
részletek nagyon sokszor elhalványulnak, nem pontosak, néha össze is keverednek.<br />
Az akkori idık egyik jelentıs eseménye volt a Weichs-ügy. 1944 decemberében történt bevonulásomig<br />
<strong>Sopron</strong> városánál teljesítettem szolgálatot, legutolsó beosztásom szerint mint polgármesteri titkár. Ha<br />
<strong>Sopron</strong> bombázásáról hallok, még ma, harmincöt év múltán is elsınek mindig Kamenszky Árpád akkori<br />
polgármester kétségbeesett próbálkozása jut eszembe, amellyel a várost a bombázástól próbálta<br />
megmenteni. Eleve sikertelenségre ítélt kísérlet volt, de jellemzı az akkori idıkre.<br />
Negyvennégy utolsó hónapjaiban <strong>Sopron</strong> valósággal győjtıhelye lett a háborús menekülteknek. A<br />
„nyugatra települık” nagy része <strong>Sopron</strong>ban rekedt meg, s ha a város lakosságát a polgármester akkor az<br />
ıslakosság többszörösének adta meg, abban nemcsak az a szándék játszott közre, hogy a város számára<br />
minél nagyobb élelemellátást biztosítson, hanem a tényleges valóság is. A lakáshivatal elıtt, amely már<br />
régen nem lakásokat utalt ki, hanem elhelyezést, férıhelyet vagy ágyat, napról-napra hosszú sorban álltak a<br />
menekültek, köztük nem egyszer országos hírességek, mint Fedák Sári, a régi idık primadonnája, Aknay<br />
Vilma; vagy Kiss Ferenc, a nyilas idık sztárszínésze. A <strong>Sopron</strong>ba áttelepülni kívánó országos szervek,<br />
intézmények eleinte még a városi igazgatástól kérték elhelyezésük biztosítását, mint például a kolozsvári<br />
hadtest, amely többségében családostul menekült <strong>Sopron</strong>ba, s a lakáshivatalban külön íróasztalnál egy<br />
fıtisztje intézte ügyeit, de már a honvéd fıvezérség a város tudta és megkérdezése nélkül költözött be<br />
<strong>Sopron</strong>ba. Nem szólva a nyilasokról, akik egyszerően semmibe vették a közigazgatási hatóságokat. Hogy<br />
mennyire nem törıdtek vele, saját magamon tapasztaltam, 1944 decemberének egyik reggelén. Amikor<br />
40