1981. xxxv. évfolyam 1. szám - Sopron

tehát a fizikai és kémiai tényezık, valamint az ezekkel kölcsönhatásban levı élıvilág térben és idıben
erısen változó.
A tó vize tiszta, haloványsárga színő, szagtalan (csak a zárt nádasban kénhidrogén szagú). A Pásztó P.
által készített vízminıségi adattár (MTA Fertıtáj Bizottság: „Adatgyőjtemény 2/a kötet; Természeti
adottságok. Kiegészítés 38a „Hidroszféra és Vízgadálkodás” c. kötethez.) a tó vízkémiai viszonyaira
jellemzı adatokat ismertet, ilyen pl. a pH (8), a vezetıképesség 1200–1400, vízminıség szikes, azaz szódás
(Na 2 CO 3 ) tartalmú, Na-Mg kation és HCO 3 -Cl-SO 4 aniontípusú. Az összes oldott anyag 600–1700 mg/l.
A Fertı-táj egyfelıl a tó vízének és a környezı talajviszonyok sajátosságainak következtében, másfelıl a
Kárpát medencén belüli, egyéni biográfiai helyzete folytán már nemzetközi érdeklıdést váltott ki.
A 10 éves idıtartamú „Nemzetközi Biológiai Program (IBP)”, majd az UNESCO „Az ember és a bioszféra
(MAB)” tekintélyes osztrák szakembereket mozgósított a Fertı és a Fertızug vizeinek kutatására.
Munkájuk eredményeit Heinz Löffler akadémikus és 12 társa „Der Neusiedlersee” címő német, majd
újabban angol nyelvő könyvében ismertette.
Magyar részrıl Varga Lajos 1926 és 1963 között 33 tanulmányában vázolta fel a tó limnológiai
alapképének fıbb vonásait. Részmegfigyeléseket folytattak a tihanyi Biológiai Kutató Intézet munkatársai
és külföldi vendégkutatói halászatbiológiai, vízkémiai, nádascönológiai és planktonkutatási eredményekkel.
A nádgazdálkodásról Veszprémi B., a hínárállományok ökológiai, cönológiai viszonyairól Andrikovics S.,
a nádasok vízkémiájáról, Donászy E., a síkvíz kémiájáról Pásztó P., a vízminıség adatairól Ábrahám M., a
tó halairól és halászatáról Tóth J., a madárvilágáról Kárpáti L. adott értékelı összefoglalást.
Berczik Á. szerint rendszeres limnológiai kutatás lenne szükséges, mely feltárja a tó korszerő hidrobiológiai
alapképét, egyúttal a magyar és az osztrák tórész kölcsönhatását. Ennek keretében elvégzendı a Fertı
vizének, mint az élıvilág környezetének elemzése, a vízmozgások (hullámzás, seiche, áramlások), a
fényviszonyok (szín, átlátszóság, zavarosság), a hıháztartás, a kémiai jellemzık (só- és oxigénháztartás),
valamint az üledék fizikai és kémiai adatainak, az üledékképzıdésnek vizsgálata, az élıvilág közösségének
strukturális és funkcionális feltárása. További fito- és zooplankton, benton, nádas- és hínárállományok
vizsgálata, halbiológiai kutatások, végül az élıvilág és a vízi környezet kapcsolatainak, az ökoszisztéma
funkcióinak, az anyagforgalom és a produkcióbiológiai tényezık kutatása.
A tó D-i része magyar terület. Lényeges vonásokban különbözik a tó többi részétıl. Vizsgálandó a tó D-i
részébe ömlı Rákos patak vizének a tóra gyakorolt hatása. A patakkal a tóba jutó tápsók mérése, a befolyó
vizek kémiai és biológiai tisztítása (4., 5. kép).
A tó összes sótartalma alapján az oligohalin vizek csoportjába tartozik. Víztömege nagy szezonális
ingadozásnak van kitéve.
A Fertı jól elkülönülı élıhelytípusai mind a litorális zónába tartoznak, amelyre jellemzı, hogy a
fényviszonyok a zöld növények asszimilációját mindenütt lehetıvé teszik.
Az élıhelytípusok közől a „nyílt víz” alatt, a tónak a nádasok elıtti, makrovegetációtól mentes vizét értjük.
A gyakori erıs hullámzás alkalmával a víz teljesen összekeveredik a tófenék 5–10 cm-es felsı
üledékrétegével. A nádasokat borító víznek igen fontos szerepe van az egész tó anyag- és
energiaforgalmában. Jelentıs hatással bír a nádtermés mennyiségére és minıségére. Fontos a tóiszap
kémiájának (só, oxigén, foszfor, nitrogén, szerves szén), továbbá – a halgazdaság érdekében – a
37