1981. xxxv. évfolyam 1. szám - Sopron

visszamenıleg követik nyomon az idıjárási és csapadékviszonyokat. A táj legrégibb térképe a római korból
való (Gastorius f. mappa). A XIV. századtól kezdve (Mappa Lazariana) már számos 36térkép maradt fenn
a Fertırıl, melyeket magyar és osztrák múzeumokban, térkép- és levéltárakban ıriznek.
Boldizsár István a kutatási tervben javasolja a táj hasznosítható ásványi nyersanyagairól és kızeteirıl a
lelıhelyek és készletek kataszterének összeállítását, továbbá mérnökgeológiai térképének elkészítését. Az
elıbbi a helyi építıipar nyersanyagszükségletének felmérésére, az utóbbi a település- és létesítménytervezés
részére szükséges. A munka a MAFI nyugat-magyarországi területi földtani szolgálatának feladata lenne.
A felszín alatti mélyebb rétegek kutatását az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete végzi:
tellurikus vizsgálatokkal a medence aljazatának domborzatához kívánnak új adatokat nyerni,
magnotellurikus mérésekkel pedig a tó D-i partvidékének földfizikai nagymélységő viszonyairól szereznek
tájékozódást. Ádám Antal geoelektromos vizsgálatai a táj egyes részeinek tektonikus viszonyait derítették
fel. Szükségesnek tartja a medencealjzat teljes tektonikájának feltárását. A tómedence osztrák részén az
1950-es években feltárt nagy sókoncentrációjú rétegvízemeletnek magyar területre való átterjedését
elektromos ellenállásmérésekkel vizsgálta.
A geomorfológusok (Pécsi M., Somogyi S.) kisalföldi vizsgálataik alapján kutatásokat tartanak
szükségesnek a medence földtani-geomorfológiai menetének, genetikájának és kortani rögzítésének
tisztázására. Összhangba kívánják hozni a szomszédos területek (Kisalföld, Hanság-medence, Ikva-völgy,
Répce-síkság, Fertımelléki dombsor, Kıhidai medence) fejlıdésmenetével és morfogenezisével, kiterjesztve
az érintett osztrák területekre. A kutatási tervhez csatoltuk a „Fertı vízgyőjtıjének 1:50 000 méretarányú
geomorfológiai térképé”-t, melyet Ádám László nagy felkészültséggel szerkesztett, továbbá szükségesnek
tartja ebben a méretben sorozatban elkészíteni a terület reliefenergia, völgysőrőség, lejtıkategória, lejtı
expozíció, talajerozió, mővelésági térképeit, amelyek a vízgyőjtı tagoltságára, szintkülönbségére, a
felszínfejlıdésben szerepet játszó erıhatások nagyságrendjére stb. adnak adatokat.
Korim K. szerint szükséges lenne az egységes mélységi vízgazdálkodás kialakítása és tervezése, valamint a
potenciális mélység, ásvány-, gyógy- és hévízkincs feltárása céljából komplex hidrogeológiai kutatás.
Szappanos Z. szerint meg kell határozni a hidrogeológiai vízgyőjtı határát, a felszín alatti vízkészleteket és
vízháztartási törvényszerőségüket. Boldizsár István javasolja a tómelléki torton-szarmata rétegek
hidrogeológiai kutatását, a Ny-i szegélyen fakadó savanyúvíz-források származásának felderítését.
A táj általános éghajlati és idıjárási jellemzıit az OMSz szakemberei a soproni és a mosonmagyaróvári
észlelı állomásokon győjtött hosszú sorozat (1901 és 1970 között) megfigyelései alapján határozták meg.
A 70 éves átlagban mért és értékelt adatok közül a következıket említjük meg:
– a tóra hullott csapadékátlag 606 (377–385) mm/év;
– a vízgyőjtı 20 állomásának adataiból a Thyssen féle poligonnal számított átlagcsapadék 629
(843–401) mm;
– a vízfelszíni evaporáció 782 (990–538) mm/év;
– a nádas evapotranspizációja 897 (1128–619) mm/év;
– a nyári félévben az évi csapadék 60%-a esett le;
35