1981. xxxv. évfolyam 1. szám - Sopron

„A Fertı-táj fejlesztésének távlatai és feltételei” címő kötet.
A nyomtatásban 3000 oldalon, 17 kötetben megjelent kutatási munka birtokában a bizottság tagjai és
munkatársai elkészítették „A Fertı-táj tudományos kutatási tervé”-t. A terv, a bizottság ülésein hozott
határozatoknak megfelelıen, két részbıl épült fel: a 33 szakágazat területérıl beérkezett 240 kutatási
témajavaslatból és a tudománycsoportokat összefoglaló tervekbıl és programokból. A könyv
szerkesztésénél ez utóbbiakhoz csatoltuk a szakágazatok témajavaslatait és így az Akadémia tudományos
osztályai szerinti beosztásban a következı 8 fejezetet alakítottuk ki:
I. Földtudományok (geológia, hidrogeológia, geofizika, geomorfológia, éghajlat és idıjárás);
II. Biológiai tudományok (hidrobiológia, botanika, zoológia, vízkémia, eutrofizáció);
III. Mőszaki tudományok. Hidrológia és vízgazdálkodás. (Felszíni és felszín alatti vizek. Vízháztartás.
Tószabályozás. Vízi építkezés. Vízgyőjtıterület. Vízminıségvédelem);
IV. Orvostudományok (közegészségügy, balneoterápia, gyógyfürdık);
V. Agrártudományok (talajtan, mezı- és erdıgazdaság, ornitológia, nádtermelés, halászat);
VI. Mőszaki tudományok. Településtudomány. (Tájfejlesztés, üdülés, területrendezés,
településfejlesztés, építészet, mőemlékvédelem, természetvédelem, idegenforgalom);
VII. Nyelv- és irodalmi tudományok. Néprajz;
VIII. Gazdasági tudományok. (közgazdaság, demográfia, szociográfia).
Az anyag 1979-ben 419 lapon jelent meg, 25 szakági ábrával, 23 fényképpel. A kötetet megküldtük az
Akadémia érdekelt tudományos osztályainak és az illetékes fıhatóságoknak azzal a kéréssel, hogy a
mőködési területükhöz tartozó kutatási témákat vizsgálják felül és amennyiben azokat helyesnek találják,
úgy a hatáskörükbe tartozó szerveket a témák kutatásának éves, ötéves tervükbe való beillesztésére hívják
fel. Ugyancsak megküldtük a könyvet e kéréssel számos kutató, tervezı és egyéb tudományos
intézménynek.
A következıkben a kutatási terv alapján vázoljuk a nyolc tudománycsoport szakértıinek a Fertıtájra
vonatkozó megállapításait.
2. A földtudományok kutatói szerint a Fertı a kárpáti medencerendszer és az Alpok kristályos kızető
hegységének határán, tektonikai süllyedékterületként a miocén korban alakult ki, az É-D-i irányban húzódó
regionális törésvonal mentén. Ennek K-i oldalán lesüllyedt kristályos alaphegységre 1200 m vastag miocén
és pannon tengeri üledék (kavics, mészkı, márga, agyag, homok) rakódott fel, amire legfelül további 100 m
negyedkori homokréteg települt. A törésvonal Ny-i oldalán már 400 m-nél vékonyabb a tengeri üledék. Itt a
miocén mészkıréteg a felszínig emelkedik. Az eltérı szerkezet folytán merıben különbözı hidrogeológiai
viszonyok alakultak ki a vetıdés két oldalán (2. kép).
A Fertıvel és környékével a XVII. századtól kezdve számos kutató foglalkozott. Az eddig folytatott
vizsgálatok – nagyobbrészt szétszórt egyéni kezdeményezések – rendszerezését és komplex kutatását
elıször 1959-ben a MHT Fertı kutató tudományos bizottsága dolgozta ki. Ez a kezdeményezés sokoldalú
rendszeres kutató munkává szélesedett ki, amikor 1968-ban a MTA Fertı-táj Bizottság megkezdte
mőködését.
33