1981. xxxv. évfolyam 1. szám - Sopron

(Folytatjuk)
1981. XXXV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM / Pichler János: A Fertı-táj tudományos kutatási terve I.
33Pichler János: A Fertı-táj tudományos kutatási terve
I.
1. A Fertı-táj – mint fejlesztési egység – magába foglalja a tavat és a környékén fekvı tíz községet (1.
kép).
E régióban rejlı természeti és tudományos értéket a kormány is felismerte és ezért a 2051/1967. Korm. sz.
határozatában megbízta a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy a Fertı különleges adottságainak
kutatását és a feltárás népgazdasági hasznosításának vizsgálatát koordináló szervet hozzon létre. Az
Akadémia elnöke ennek megfelelıen 1968-ban megalakította az Akadémia biológiai, mőszaki, orvosi,
agrár, valamint a föld- és bányászati tudományok osztályának képviselıibıl a „MTA Fertı-táj
Bizottság”-ot.
A bizottság annak tudatában kezdte el munkáját, hogy a táj földrajzi helyzete, éghajlata, a tóvíz szikes
jellege, különleges állat- és növényvilága rendkívüli tudományos és gazdasági értéket jelent, amely nemcsak
Magyarország, hanem Ausztria és más országok szakembereit is érdeklı kutatási feladatokat tartalmaz.
Közép-Európában már számos nemzetközi ankét foglalkozott a Fertıvel.
A bizottság munkatervet készített, melyet az Akadémia elnöksége és a Gyır-Sopron megyei Tanács
Végrehajtó Bizottsága jóváhagyott. Munkásságát egyrészt tudományos kutatási, másrészt tájfejlesztési
céllal irányozta elı. A mőködésével felmerülı költségeket a megyei tanács és a VITUKI vállalta.
A bizottság megindulásakor, 1969-ben tájékoztatót adott ki „A Fertı és környékének fejlesztése és
tudományos kutatása” címen. Majd a tájegység természeti viszonyainak és gazdasági adottságainak
feltárására törekedve, a soproni, Fertı vidéki, fıvárosi és burgenlandi kutatók eddigi munkáinak
eredményét dolgozta fel, értékelte és 1969–1973 között „Szakterületenkénti Helyzetfelmérı Tanulmányok”
címen 7 kötetben nyomtatásban is megjelentette. 1(11)
A további kutatás megkívánta, hogy a Fertı-tájjal foglalkozó irodalom a szakemberek számára ismertté
váljon. Ezért a bizottság tagjai és munkatársai 1972-ben elkészítették „A Fertı-táj bibliográfiájá”-t, amely
2652 címszót tartalmazott magyar és német nyelven (vö. SSz. 1973, 377).
Felmerült a szüksége a táj monografikus leírásának. Ennek elıkészítésére a szakértık 33 ágazat területén,
igen alaposan „Adatgyőjtemények”-et dolgoztak ki. A mő 6 kötete 1974 és 1977 között jelent meg, és
pedig, mint alapkutatás három a „Természeti adottságok” (a táj geoszférája, hidroszférája, bioszférája)
címő részben, három pedig „Az alkalmazott kutatások” (a táj bioszféra készleteinek hasznosítása, az
állandó lakosság és a régió fejlesztése) címen (vö. SSz. 1976, 186; 1977, 92; 1980, 280).
A bizottság célul tőzte ki a vidék távlati fejlesztési terveinek megvalósításához olyan széleskörő
tudományos alap megteremtését, amely lehetıvé teszi e tömegturizmustól, vízszennyezıdéstıl, szabálytalan
építkezésektıl még mentes 34üdülıvidék mintaszerő kialakítását. Erre mutat irányt az 1970-ben közreadott,
32