You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1924-ben papírkoronában visszafizette és így szinte ingyen jutott a gázgyár és a villamosmő birtokába.<br />
A város 1929-ben helyezi újra üzembe a gázgyárat, ekkor kezdıdik a negyedik szakasz és tart az 1950.<br />
évig. Miután a villamos áram a világítást teljesen meghódította, a gázlámpák mindössze a Várkerület<br />
(Lenin krt.) és a Deák tér (Május <strong>1.</strong> tér) járdájának megvilágítására szolgálnak. Sütésre, fızésre,<br />
vízmelegítésre és legfeljebb a fürdıszoba főtésére szolgál a gáz. A magas költségek miatt a fogyasztók<br />
száma és a gázfogyasztás csak lassan emelkedik.<br />
Az ötödik, 1950-ben kezdıdı korszak a dinamikus fejlıdésé. Gyorsuló ütemben nı a gázfogyasztók száma<br />
és a lakosok gázzal való ellátottsága <strong>Sopron</strong> városban ma már 100%-osnak mondható. 1961-ben a földgázt<br />
és propán-butánt bekapcsolják a gáztermelésbe és növelik azt olyan mértékben, hogy mind több lakás<br />
látható el az igen nagy kényelmet jelentı gázfőtéssel.<br />
<strong>198<strong>1.</strong></strong> XXXV. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / Baumann József: A soproni gázmő története (1865–1978) / I.<br />
Elsı szakasz (1865–1897)<br />
3I. Elsı szakasz (1865–1897)<br />
3. Tudomásunk szerint a soproni utcák kivilágítására elıször a kurucok ostroma alatt, 1705 decemberétıl<br />
1706 júniusáig került sor szurokfáklyákkal abból a célból, hogy támadás esetén mindenki eljuthasson oda,<br />
ahová védkötelezettsége szólította. 1(1) A XVIII. század végétıl kezdve rendelet írta elı az Elı- és<br />
Hátsókapa kivilágítását gyertyával, a XIX. század elsı évtizedeiben pedig Buda és Pest mintájára <strong>Sopron</strong><br />
forgalmasabb utcáit olajlámpa világította meg.<br />
A gázvilágítás elınyeinek híre Angliából korán eljutott <strong>Sopron</strong>ba, és a városi tanács 1817. január 3-i ülésén<br />
felvetették a kérdést, nem volna-e lehetıség a város utcáinak „éghetı levegıvel” (brennbare Luft) tırtévı<br />
megvilágítására. Megbízták a város három patikusát, hogy dolgozza ki a tervet a kérdés megoldására. 2(2) A<br />
szakvélemény szerint tíz laboratóriumra lenne szükség, mindegyikben nagy tartályokra a mészvíz, a<br />
kátrány és a gáz tárolására. A termelést 3 munkás végezné 40 négyszögöl (kb. 142 m 3 ) alapterülető<br />
helyiségben. A gáz vezetésére a házak falára erısített olajfestékkel mázolt 2–5 cm átmérıjő vörösrézcsı<br />
szolgálna. A berendezés létesítésére szükséges összeg meghaladja a százezer forintot és rendkívül magasak<br />
az üzemeltetés és fenntartás költségei. Ezért a tanács a kérdést levette a napirendrıl, mert nem jöttek rá,<br />
hogy a javaslat rendkívül hiányos tájékozottság alapján készült és mert úgy találták, merész dolog lenne a<br />
közeli Bécset megelızni. Bécs azonban 1833-ban felállította elsı gázgyárát és a nagy várost látogató<br />
soproni polgárok személyesen is megcsodálhatták az utcai gázlámpák fényét.<br />
1843-ban a magát mechanikusnak nevezı sarkadi Nagy Lajos a városházán gázvilágítást és mechanikai<br />
készülékeket mutatott be anélkül, hogy az eset nagyobb visszhangot keltett volna.<br />
Az ötvenes évek közepén Pesten, Pozsonyban és Temesváron, 1863-ban Debrecenben létesült gázgyár és<br />
<strong>Sopron</strong> polgárai úgy vélték, városunkban is megvan a lehetıség a korszerő világítás megvalósítására. A<br />
város felhívására 1865-ben több ajánlat is érkezett gázgyár létesítésére, közöttük a müncheni Rüdiger cégé<br />
látszott a legmegfelelıbbnek és a város tárgyalásokat kezdett vele a koncesszió kiadásáról. Flandorffer<br />
Ignác (1816–1891) bor- és főszerkereskedı (arcképe: SSz. 1973, 355) ekkor lépett a nyilvánosság elé<br />
terveivel. Flandorffer energiával teli, világot járt, széles látókörő, kiváló ítélıképességő ember volt és<br />
ezeken kívül megvolt benne az önzetlenség ritka emberi tulajdonsága. Polgártársai körében nagy tekintélye<br />
3