1981. xxxv. évfolyam 1. szám - Sopron

tulajdonosok visszakapták részvényük értékének 95%-át.
Fıleg a jótékony célra rendezett hangversenyek, bálok rendezıi gyakran kérik a világításra elhasznált gáz
árának csökkentését, az igazgatóság azonban óvakodik precedens teremtésétıl és inkább segélyt szavaz
meg. Támogatják 1875-ben és 1878-ban az ipari továbbképzı iskolát, 1884-ben az Orsolyita rend
iskolaépítését, a Zeneegyesület hangversenyeit és az Irodalmi kör által rendezett magyar nyelvő
elıadóesteket.
A munkások akkor nyugdíjra nem számíthattak és csak ritkán részesültek valamilyen segélyben. 1873-ban
egy beteg főtınek folyósították a fizetését 3 hónapig, haláláig. 1877-ben 8 régi munkás kapott kabátot vagy
helyette, ha úgy kívánta, csizmát, 1878-ban pedig a katonai szolgálatra behívottak családtagjainak
támogatására 300 forintot szavaztak meg. Az öreg és beteg munkások rendszeres támogatásának jelei csak
1891-ben mutatkoznak, és akkor is igen szerény keretek között. 3 ezer frt összeggel segélyalapot létesítenek
öreg munkások részére, 1892-ben bejelentik a munkásokat a Betegsegélyezı Alapba azzal, hogy a járulékot
fenti alapból fedezik, 1893-ban kidolgozzák a munkássegélyegyesület alapszabályait. Úgy tőnik, hogy az
egész csak arra volt jó, hogy az igazgatóság lelkiismeretét elaltassa. 1874-ben megbocsátónak mutatkoznak
egyik pénzbeszedıvel szemben, aki 460 forintot sikkasztott. Kötelezik fenti összeg megtérítésére, és
továbbra is alkalmazzák, de csak a gázmérık leolvasására, kisebb fizetéssel.
Az igazgatósági tagok egy része tagja volt a város törvényhatósági bizottságának is, aminek része lehetett
abban, hogy eleinte teljes volt a harmónia a gázgyár és a város között. Csak 1877-ben szólítja fel a gázgyár
a várost, hogy az alapszerzıdésnek megfelelıen szereltessen gázlámpákat a városháza és városmajor azon
helyiségeibe is, amelyekre addig nem került sor és térítse meg az Erzsébet (ma: Köztársaság) utcai lámpák
szerelési költségét. A város eleget tesz a felhívásnak.
191880-ban kezd a város, valószínőleg egyik tisztviselıjének túlbuzgósága következtében minden kákán
csomót keresni. Felhívja a gázgyárat hogy a Deák téri csıfektetést és lámpaszerelést fejezze be 4 hét alatt,
azok tulajdonjogát ruházza át a városra és hogy fizessen a kokszfuvarozás után vámot. E kívánságok
ellenkeztek az alapszerzıdéssel és így a gázgyár eredményesen utasította vissza ıket. 1881-ben sikerült
jogilag megalapozott kifogást találni: a gáz CO 2 -tartalma rendszeresen meghaladta a szerzıdésben kikötött
1%-os maximumot (1,8%). Habár ebbıl a gázfogyasztók részére a legkisebb hátrány sem származott, a
város azt kívánta, hogy a túllépésért foganatosítandó szankciók elengedése ellenében a gázgyár egyezzen
bele az alapszerzıdés következı módosításába:
18