1981. xxxv. évfolyam 1. szám - Sopron

(104).
Ezt bizonyítottam magam is Szenei Molnár Albert elsı sikertelen hazatérésével (1613–15) kapcsolatosan,
amikor Kıszeg–Csepreg–Sárvár–Pápa között olyan viharos viták zajlottak; hogy Batthyány Ferenc sem
tudta megvédeni az udvari papnak hazahívott tudóst. Pedig a Rohoncról, Németújvárról elmenekülı Molnár
Albert olyan környezetet hagyott el, ahol a világi költészet is honos volt. Éppen Tarnóc Márton egyik
szövegközlésébıl ismerjük Batthyány Ádámnak, Ferenc fiának anyjához írt üdvözlıversét, helyenként
hibátlan szépségő sorokkal:
„De mely ekes az hold az szep tsilagokal
Diszes az palota arani szerszamokkal
Vagy mint egy draga kert az szeg viragokal
N(agys)agod ekepen legyen ekes minden jokkal”.
Tarnóc Márton gondosan kimutatja az elemzett írók születési helyét. Medgyesi Pálról, a Praxis Pietatis
szerzıjérıl megírja, hogy valószínőleg Aranyos-Meggyesen született. A magyar manierista próza mestere,
Prágai András, aki külön kis fejezetet kapott Tarnóc monográfiájában a Fejedelmeknek serkentı órája
kapcsán, Sopron vármegyébıl, Nemeskérrıl származott: Szenci Molnár Albertet üdvözlı versét Andreas
Pragai de Nemes Kér néven írja alá. Bán Imre is úgy tartja Prágairól szóló tanulmányában
(Irodalomtörténet, 1958), hogy Sopron vármegyében születhetett, bár családja nyilván egy Prága nevő
községbıl való. (Prága nevő községek: Gácsprága, ma Praha, Szlovákia; Sümegprága, akkor Zala megye).
Guevara neve ez idıtájt Sopronban is ismert, Prágai fordítása 1628-ban jelent meg Bártfán, Lackner
Kristóf pedig Aphorismi Politici címmel állította össze Guevara-szemelvénygyőjteményét, ez Tübingában
jelent meg 1625-ben. Sopronban is megvásárolhatta az olvasó Guevara munkáit az 1620 után Sopronba
költözött Lorenz Helmb könyvkereskedınél.
Emlékezetesen szép fejezet ( „A nagy fejedelem”) idézi fel a humanizmus térhódítását Bethlen Gábor
udvarában. Helyes a szerzı megfigyelése, hogy a manierista erdélyi fejedelmi udvar pompája Brandenburgi
Katalin személyéhez kapcsolódik. Tarnóc is utal rá, hogy principissa Catharina, a híres szép asszony a
fejedelem halála után katolizált, majd 1638-ban Ferenc Albert szász herceg felesége lett. Nem szoktuk
említeni, hogy Katalin utolsó magyarországi esztendeit jórészt Sopronban, Fraknón és a nagyhıflányi
fürdın töltötte, majd 1633-ban Sopronban nyilvánosan áttért a katolikus hitre, Sennyei István püspök
végezte a szertartást. Thaly Kálmán is közölte a Régi Magyar Vitézi Énekek I. kötetében azt a protestáns
költıtıl írt, ehhez kapcsolódó szatírát, melynek versfıibıl ez olvasható ki: „Brandenburgi Katalin sír”.
Deák Farkas, aki az egész ügyet megírta Csáky Istvánról, a fejedelemasszony kegyencérıl írt könyvében,
malíciózusan tette hozzá, hogy Katalin nem válhatott buzgó katolikussá. Ez így is lehetett, ahogy ez
Esterházy Miklós Csáky Istvánhoz írt levelébıl kiderül: „Új hírül írhatom Kdnek, hogy az én komám
asszonyom Bethlen Gáborné, eladta magát. Valami Franz Albert saxoniai herceg vette el, kinek semmie
nincsen, s nem is katholikus s praedicatorral is adatták itt Sopronban össze magukat, kik atyafiak is, mely
cselekedeti igen ellene vagyon ı felségének” (1639. aug. 30.) Tarnóc monográfiája idézi fel, hogy
Miskolczi Csulyak István verseit temetési zászlókra hímezték, 95házfalakra festették. Korszokás ez. Az
1676. évi soproni tőzvészig Lackner Kristóf festett emblémái díszítették a városházát. Ilyet ma is láthatunk
a kıszegi városházán, de emblematikus festmény volt látható egy múlt században elbontott sárospataki
iskolaépületen, ma is fennmaradtak a Thurzó kastély képes ábrázolásai, verses feliratai Biccsén.
Figyelmeztet Tarnóc monográfiája Berényi Györgynek az 1634–35-i soproni országgyőlésrıl írt
101