H A T Ã R O Z A T A Nemzeti InfrastruktÃºra FejlesztÅ Zrt. rÃ©szÃ©re az ...

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS 

VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG 

Ügyszám: 14/4303-91/2008. 

Előadó: dr. Felföldi Aliz 

Adácsy Anna 

Hatósági Főosztály 

Környezetvédelmi Hatósági Osztály 

Tárgy: M0 útgyűrű északi szektor 11-10. 

számú főút közötti szakasz – 

környezeti hatásvizsgálati eljárás 

H A T Á R O Z A T 

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részére az UNITEF’83 Műszaki Tervező 

és Fejlesztő Zrt. (1119. Budapest, Bornemissza tér 12.) által készített részletes 

környezeti hatástanulmány, valamint a közreműködő szakhatóságok 

állásfoglalása alapján, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett 

környezetvédelmi engedélyt 

adok az M0 útgyűrű 11. sz. főút-10. sz. főút közötti szakasz ’A1’ nyomvonal 

változatának létesítésére. 

I. 

A tervezett tevékenység jellemzői 

1. A beruházó adatai: 

Neve: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 

Címe: 1134. Budapest, Váci út 45. 

2. A tevékenység célja: 

Az M0 útgyűrű 11. sz. főút-10 sz. főút közötti szakaszának kiépítése. 

3. A létesítmény helye: 

Az M0 útgyűrű 11. sz. főút-10. sz. főút közötti szakasza. 

1016 Budapest, Mészáros u. 58/a, Levélcím: 1539 Bp. Pf. 675 www.orszagoszoldhatosag.gov.hu 

Telefon: Ügyintéző: 224-9203 Fax: 224-9274 

orszagos@zoldhatosag.hu 

Titkárság: 224-9227

4. A tervezett tevékenység nyomvonala, főbb műszaki jellemzői 

Az „A1” változat a 11. sz. főúton létesítendő csomópontból indul, ahol 

csatlakozik a jelenleg megvalósítás alatt lévő 2-11. sz. főutak közötti 

szakaszhoz. A Budakalászi csomópontot követően az út völgyhíddal keresztezi a 

11. sz. főutat, a Barát patakot, majd a Szentendrei HÉV vonalát és a 1115. j. 

utat. A völgyhíd hossza 582 m. Az egykori, hulladékkal feltöltött békásmegyeri 

agyagbánya területe alatt alagútban halad az út. Az egykori kőbánya területét 

északi irányból kerüli meg. Az alagút kijárata a 80+100 km szelvényben Üröm 

és Budakalász határán van. Ezt követően 6 méternél mélyebb bevágásban halad 

a 10. sz. főút felé. A csomópontot követően ismét alagút épül, az „A” változat 

nyomvonalát követve, a két település között halad a 10. sz. főút felé. A 

hulladéklerakó területét jobban igénybe véve éri el a 10. sz. főutat. A tervezett 

völgyhíd hossza 360 m. A csomópont Solymár területét a meglévő 

bányaterülettől északnyugatra veszi igénybe. 

Magassági vonalvezetés: 

A völgyhíd 20 m magasan keresztezi a völgyet. Az alagút 3 ‰-kel emelkedik. 

Az „A1” változat esetében a teljes Ürömi csomópont bevágásban létesül, 

melynek mélysége meghaladja a 6 métert. Ez a változat a kőbánya területe 

mellett 30-40 mélyen halad, az ott lévő barlangokat, a jelenlegi ismeretek 

alapján alulról is elkerüli. 

A második alagút a Kő-hegy alatt 65 m mélységben halad, a Köves-bércnél 

pedig 80-85 m a mélységen. A két hegy közötti völgyet szintén alagútban 

keresztezi, ahol a mélysége 20 m körüli. A Solymári völgyhíd hossza 360 m, a 

völgyet kb. 12 m magasan keresztezi az út. A csomópont 84+750 km 

szelvénytől bevágásban épül. 

Az engedélyezett nyomvonal szakasz hossza: 8041 m 

Műtárgyai: 582 m völgyhíd, 

2020 m alagút 

3190 m alagút 

360 m völgyhíd 

Keresztmetszeti kialakítása: 2x2 forgalmi sávos, középen elválasztósávval, 

szélein leállósávval és padkával. 

A teljes keresztmetszeti kiépítés esetén a területigény a tervezett autópálya 

hosszában 60 m széles sáv. 

Koronaszélesség: 

26,60 m 

2

A szakaszon építendő csomópontok: 

- Budakalászi csomópont, 

- Ürömi csomópont, 

- Solymári csomópont. 

Jelentősebb vízfolyás keresztezések: 

Barát patak, 

Téglagyári árok, 

Budakalászi árok, 

Névtelen árok, 

Aranyhegyi patak. 

II. 

Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások 

Az építés időszakában: 

1. Az építés során a leszedett humuszréteget úgy kell deponálni, hogy annak 

felülete másodlagos kiporzást ne okozzon. 

2. A létesítmény építésében csak olyan gépjárművek, munkagépek vehetnek 

részt, amelyek megfelelnek a mozgó pontforrásokra vonatkozó 

környezetvédelmi előírásoknak. A munkagépek, szállítójárművek motorjai 

feleslegesen nem terhelhetik a környezeti levegőt kipufogógázokkal. 

3. Az anyagnyerő helyek kiválasztásánál a szállítási távolságok csökkentése 

érdekében előnyben kell részesíteni az építési területhez közelebb esőket. Az 

anyagnyerő helyekről, az építési területről a szállítójárművek kihajtásánál 

meg kell előzni a közutakra való sár és porfelhordást. 

4. Az építőanyag szállítási útvonalát úgy kell megtervezni, hogy a minél 

kevesebb lakott területet érintsen. A kiporzást okozó ömlesztett anyagokat 

szállításnál le kell fedni. Szállításra a már elkészült útszakaszokat lehetőség 

szerint igénybe kell venni. Kerülni kell az éjszakai anyagszállítást. 

5. Az alagútépítés során keletkező meddő elhelyezésére alkalmas területeket úgy 

kell megválasztani, hogy azok a nyomvonalhoz minél közelebb 

helyezkedjenek el, a szállítási útvonalak a lakott területeket kerüljék el. 

Amennyiben szükséges, a földmunkavégzésnél a kiporzás csökkentése 

érdekében locsolást kell alkalmazni. 

3

6. Az inverziós légállapotok kialakulásának időszakában, ill. a csúcsórai közúti 

forgalom megjelenésének időszakában el kell kerülni a nagytömegű 

anyagszállítást. 

7. Be kell tartani a levegő védelmével kapcsolatos jelenleg hatályos 

jogszabályban foglaltakat, különös tekintettel a vonalforrásokra vonatkozó 

szabályokra. 

8. Az útpályáról a felszíni vizekbe vezetett csapadékvíz minőségi 

paramétereinek az állandó vízfolyás befogadók esetében a 28/2004. (XII. 25.) 

KvVM rendelet 2. sz. mellékletének általános védettségű területek 

befogadóira, az időszakos vízfolyás befogadók esetében ugyanezen melléklet 

időszakos vízfolyás befogadóra előírt határértékek keretein belül kell 

maradnia. 

9. A kivitelezést úgy kell végezni, hogy a keresztező vízfolyások vízminőségét 

ne veszélyeztesse. A vízfolyások környezetében szennyezőanyag elfolyással 

járó tevékenység nem végezhető (munkagépek karbantartása, üzemanyag 

feltöltés stb.). A gépek tárolására, karbantartására szolgáló telepeket a 

vízfolyásoktól távol kell kialakítani. Ahol az autópálya létesítményei a 

keresztező vízfolyások lefolyási, áramlási viszonyait, vízhozamát vagy 

minőségét, medrének vagy partjának állapotát módosítják, a tervezett 

beavatkozáshoz vízjogi engedélyt kell kérni. 

10. A vízfolyás keresztezéseknél a burkolásokat természetes anyagok 

alkalmazásával kell megoldani, hogy az ne veszélyeztesse a vízelvezetést, a 

felszíni víz minőségét. A csőáteresz elő- és utófenekét 5-5 m hosszan 

mederburkolattal kell ellátni. A vízfolyás keresztezéseknél a 379/2007. (XII. 

23.) Korm. rendelet mellékletének 1. 2. ill. 8. fejezetében rögzített előírásokat 

be kell tartani. 

11. A keresztezés építés időszakában az érkező vizek folyamatos elvezetését 

biztosítani kell, a vízfolyás szelvényét korlátozni nem szabad. 

12. A felszíni befogadóba vezetés előtt a csapadékvizet előtisztító 

létesítményeken (pl. ülepítő tározók, biológiai szűrőmezők, stb.) kell 

átvezetni, különös tekintettel a várható jelentős só, a TPH, a nehézfém és 

PAH terhelés csökkentésére. 

13. Az építés időszakában a munkavégzés helyszínén keletkező kommunális 

szennyvizek gyűjtésére zárt tartályokat kell rendszeresíteni, és azok 

ártalmatlanításáról előkezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen 

gondoskodni kell. Az elszállítást igazoló bizonylatokat meg kell őrizni. 

4

14. A nyomvonalba eső vízjogi engedéllyel rendelkező víztermelő- vagy 

figyelőkutak pótlására, kiváltására, vagy megszüntetésére (az üzemeltetővel 

történő egyeztetéseken túlmenően) csak a területileg illetékes elsőfokú 

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyének 

beszerzését követően kerülhet sor. 

15. Az építkezéshez csak megfelelő műszaki állapotú gépek, berendezések 

használhatók. Az alkalmazott eszközök műszaki állapotát igazoló 

dokumentumokat az építés helyszínén kell tartani. 

16. Amennyiben a lakott területeken átvezető utak elkerülésére nincs mód, a 

használatot megelőzően a szállítással érintett útvonalak mentén 

állapotfelmérést kell végezni, amelyek az esetlegesen megnövekedő 

rezgésterhelésekből származó épületkárok rendezésének megalapozottságát 

dokumentálhatják. 

17. Az építéshez készülő környezetvédelmi tervben meg kell adni a pontos 

szállítási útvonalakat. Az organizációs terv ismeretében a szállítással érintett 

településeken 1-1 zajmérési pontot kell kijelölni az építkezés előtti 

alapállapot mérésére, majd a szállításokra jellemző mérésekre. A méréseket a 

legintenzívebb földmunkák idején 2 alkalommal, majd az építkezés 

befejezése után 1 hónappal meg kell ismételni. Az ellenőrző mérések során 

rögzíteni kell a mérés körülményeit (pl. forgalomszámlálás, 24 órás 

mérések). 

18. Az alagút építés időszakában rezgéshatásokkal kell számolni, a mértékadó 

helyszíneken az alagút fúrása előtt állagfelmérést kell végezni. 

19. Zajárnyékoló falakat kell építeni: 

77+385-78+080 km sz. (alagútbejárat) között a jobb oldalon, 2-4 m között 

változó magasságban. 

Az engedélyezési tervezés során kell megadni a fal km szelvényét, a hosszát, 

az aktuális magasságát és a típusát. Csak ÉMI alkalmassági bizonyítvánnyal 

rendelkező falakat lehet építeni. 

20. Az építés időszaka alatt keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok 

előírás szerinti gyűjtéséről, tárolásáról, ártalmatlanításáról és 

dokumentálásról gondoskodni kell. A különböző típusú hulladékokat csak 

arra engedéllyel rendelkező szervezet szállíthatja el ártalmatlanításra. A 

keletkező hulladékok gyűjtési, ártalmatlanítási módjára vonatkozó konkrét 

megoldásokat az építési engedélyezési tervben részletesen ismertetni kell. 

5

Az alagútépítéssel érintett hulladéklerakóról kitermelésre kerülő hulladék 

elhelyezését meg kell oldani. Ehhez szükséges a lerakó rekultivációs 

tervének módosítása, annak engedélyeztetése. 

21. A bevágásban létesülő Ürömi csomópont tereprendezési munkái során 4/4 

rézsűhajlásszögnél meredekebb rézsűfelületek nem alakíthatók ki. A köröm és 

koronavonalakat lekerekített keresztmetszetben, azaz a merev, mesterséges 

formai megoldások elkerülésével kell megtervezni. 

22. A Budakalászi csomópont környezetében a csomópont keleti oldalán a 

meglévő üdülőterületekig, a nyugati oldalon a 11. sz. főútig, a déli oldalon – a 

tervezett szennyvíztisztító területének kivételével – a Barát-patak partvonaláig 

véderdő telepítése szükséges. Az Ürömi csomópont környezetében a 80+100 

kmsz. És a 80+342 km szelvények közötti szakasztól délre, legalább 50 m 

széles, az alagútszájak közötti pálya és a csomóponti ágak északi oldalán, 

valamint a 1108. j. önk. út és a 80+850 szelvényszámú alagútszájig a déli 

oldalon legalább 30 m széles véderdő sávot kell telepíteni. A csomópont 

fennmaradó zöldfelületein és rézsűfelületein csoportos fa és cserjetelepítés 

szükséges. 

23. A Solymári csomópont megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani 

az Aranyhegyi-patak természetközeli állapotának fenntartására és a patak menti 

növényállomány megőrzésére. A csomópont fennmaradó zöldfelületein és 

rézsűfelületein csoportos fa és cserjetelepítés szükséges. 

24. A zöldfelület rendezési munkákat, véderdő és más növénytelepítéseket – 

szakági tervek alapján – létesítmény műszaki átadásáig kell elvégezni. 

25. A tervezés további fázisaiban a meglévő földtani adatok térinformatikai 

módszerekkel támogatott kamerális értékelését el kell végezni. Az értékelés 

helytállóságát arra feljogosítással rendelkező szakvállalattal bizonyítani kell. Az 

értékelés eredménye alapján kerülhet sor a további engedélyezési dokumentáció 

elkészítésére. 

Az üzemelés időszakában 

1. Az üzemelés időszakában az alagutak kürtőiből kiáramló levegő 

szennyezettségét vizsgálni szükséges. 

Vizsgálandó komponensek: 

nitrogén-oxidok, 

nitrogén-dioxid, 

szénmonoxid, 

kéndioxid, 

6

összes szénhidrogén, 

szálló és ülepedő por, 

ózon, 

benzol. 

2. A természetes eredetű légszennyezők, allergizáló gyomok csökkentése 

érdekében az útpálya mentén rendszeres kaszálás szükséges. 

3. Az út védelmi övezetét ki kell alakítani. A védelmi övezet rendszeres 

karbantartásáról gondoskodni kell, ott sem allergizáló, sem karantén gyom 

nem lehet. 

4. A létesítmény zajterhelésének ellenőrzésére zajméréseket kell végezni az 

építés ideje alatt és az üzembehelyezést követően. 

5. A környezeti elemekre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszerek 

első évi üzemelési adatainak összesítéséhez mellékelni kell a monitoring 

pontokon mért alapállapot adatok összesítését is. A kapott eredmények 

összehasonlításával a létesítmény egyes környezeti elemekre gyakorolt 

hatásait értékelni kell. 

6. A létesítés és üzemelés során élővilág monitorozást szükséges végezni, az 

OKTV által összeállított „Útmutató”-ban foglaltak alapján. 

7. Az esetleges haváriák bekövetkezésekor a területileg illetékes 

környezetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget értesíteni kell. 

8. A környezetvédelmi engedély előírásainak betartását a terület-felhasználási 

és vízjogi engedélyezési eljárásokban a környezet és természetvédelmi, 

vízügyi hatóság szakhatóságként ellenőrizni fogja. 

III. 

Szakhatóságok előírásai 

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 16835-7/2008. számú 

szakhatósági állásfoglalásában foglalt kikötések az alábbiak. 

- Az érintett lakosság egészségkockázatának csökkentésére irányuló, a 

hatástanulmányban a határérték feletti terhelések elkerülése érdekében 

szerepeltetett védelmi intézkedéseket (lakóépület kisajátítás, zajárnyékoló 

falak, alagútszellőző kürtők megfelelő kialakítása) meg kell valósítani. 

7

- A szállítási útvonalak kijelölése során lehetőség szerint kerülni kell a 

közúthálózat településeken átvezető szakaszait. 

- A Pilisborosjenői K-7 jelű vízmű kút kiváltására tervezett új kút 

vízminőségének meg kell felelnie a 201/2001 (X.25.) Kormány 

rendeletben foglalt előírásoknak. 

- A Pilisborosjenői Hulladéklerakó területén nyílt technológiával történő 

alagút építés esetén a hulladékok kezelésére vonatkozóan tervet kell 

kidolgozni. 

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Iroda 

460/5390/9/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt kikötések az 

alábbiak. 

- A tervezett nyomvonal területén megelőző feltárást kell végezni a 76+708 

– 78+080 kmsz közötti nyomvonalon. A 78+080 kmsz-ben kezdődő 

alagút bejáratának közelében számítani lehet helyükön megtartandó 

épített régészeti örökségi elemekre. Ezért javasolt, hogy a tervezett alagút 

bejáratának környékén még a tervezési szakaszban próbakutatással 

tisztázzák, hogy található-e megőrzendő épített emlék. Ilyen jelenség 

előkerülése esetén a terveket át kell dolgozni. 

- Az „Ürömi csomópont” területén próbafeltárással kell tisztázni a terület 

régészeti érintettségét. Ennek eredményeinek ismeretében kell dönteni a 

megelőző feltárás szükségességéről. 

- A pilisborosjenői téglagyári alagútbejáratnál végzendő földmunkákat 

kizárólag régészeti megfigyelés mellett szabad végezni. ennek során 

megállapításra kerülhet, hogy a földmunkákkal érintett területen megelőző 

feltárás elvégzése szükséges. 

- Az Aranyhegyi-pataktól nyugatra eső nyomvonalszakaszokon, illetve a 

„Solymári csomópont” területén próbafeltárást kell végezni, hogy 

tisztázni lehessen a terület régészeti kapcsolatát a „Solymár-Szőlő-kertitető” 

nevű régészeti lelőhellyel. A próbafeltárás eredményeinek 

ismeretében megállapításra kerülhet, hogy a földmunkákkal érintett 

területen megelőző feltárás elvégzése szükséges. 

- A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Kulturális Örökségvédelmi 

Szakszolgálat (1036 Budapest, Dugovics tér 13-17.) jogosult. 

A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és 

Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/6715/1-TO/2008. számú szakhatósági 

állásfoglalásában foglalt kikötés az alábbi. 

- Az építési munkálatok után a mezőgazdasági területen szennyező- vagy 

egyéb talajidegen anyag, illetve terméketlen földanyag nem maradhat. 

8

A Budapesti Bányakapitányság BBK-3394/2/2008. számú szakhatósági 

állásfoglalásában foglalt kikötések az alábbiak. 

− A kiviteli tervek elkészítése során meg kell határozni az alagútépítéssel 

kitermelésre kerülő ásványi anyagok minőségét és mennyiségét, illetve 

lehetséges felhasználásuk, ideiglenes vagy végleges elhelyezésük módját és 

helyét. 

− Az 1. ponthoz kapcsolódóan gazdaságossági számításokat kell végezni a 

kitermelésre kerülő ásványvagyon értékével összhangban történő 

hasznosítása érdekében. A kitermelt ásványi anyagot minősége és a piaci 

viszonyok függvényében lehetőség szerint az alagútépítés elérhető 

környezetében működő, az adott nyersanyag bányászatával és/vagy 

hasznosításával foglalkozó vállalkozások felé kell értékesíteni, vagy a 

tárgyi, illetve környező útépítésekhez kell felhasználni. Az értékes 

nyersanyag minőségtől független funkció nélküli lerakással történő 

hasznosítása (pl. lerakás hulladéklerakóban építési törmelékként stb.) 

kerülendő. 

− Az alagútépítés során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után az 

ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, 

valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 

20.) Korm. rendelet szerint meghatározott bányajáradékot kell fizetni. 

− Az engedélyezési és kiviteli terveket arra jogosult szakértők által 

elvégzendő részletesebb geotechnikai és hidrogeológiai vizsgálatokkal kell 

alátámasztani. A közlekedésépítési hatósági eljárásba a bányászati és 

földtani hatóságot be kell vonni. 

− Bányatelek érintettsége esetén a nyomvonalat a bányavállalkozóval is 

egyeztetni szükséges. 

Budakalász Jegyzője 3071/34/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában 

foglalt kikötések az alábbiak. 

- Mindkét tervezett nyomvonal a területre vonatkozó HÉSZ és Településszerkezeti 

terv módosítását teszi szükségessé. 

- Az egyes nyomvonalak továbbtervezésének megkezdése előtt Budakalász 

Nagyközség Önkormányzatával településrendezési szerződést kell kötni. 

- A településrendezési tervek módosítására csak az Étv. szerinti eljárás 

lefolytatását követően a Képviselő-testület döntése alapján kerülhet sor, 

mely eljárás során az önkormányzatnak figyelembe kell vennie úgy a 

résztvevő államigazgatási szervek, mint a lakosság és érdekképviseleti 

szervek véleményét. 

- Az épített környezet és az élővilág védelme érdekében az építkezés ideje 

alatt a szállítási útvonalak kerüljék el településünk lakott területeit. Az 

9

engedélyezési tervek készítése során készüljön vizsgálat a fenti 

szempontok szerinti szállítási nyomvonalak meghatározására, valamint a 

kitermelt föld környékben történő elhelyezhetőségére. 

- A völgyhíd építészeti kialakítása valamint a hídra kerülő zaj-árnyékoló 

szerkezet építészeti megjelenésében illeszkedjenek a tájhoz, illetve a helyi 

épített környezethez. a völgyhíd jelentős tájképi hatással rendelkezik 

településünkre, ezért az engedélyezési tervek völgyhídra vonatkozó 

részeinek tervtanácsi véleményeztetése szükséges. 

- A Budakalászi csomópont és a 11. sz. főút közti rézsűkötéseknél 3 szintes 

növényállomány kerüljön telepítésre. A védő növénysávok telepítése az 

utak kivitelezésének részét kell képeznie. 

Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Jegyzője I/1/601/2008. számú 

szakhatósági állásfoglalásában foglalt kikötések az alábbiak. 

- A megküldött, tervezett nyomvonal változatok közül az A1 változatot 

tartjuk elfogadhatónak. 

- A tervezett nyomvonal a területre vonatkozó településrendezési tervek 

(TSZT, FSZKT) módosítását teszi szükségessé. 

Pilisborosjenő Község Jegyzője 675/15/2008. számú szakhatósági 


- Az M0 főközlekedési út Pilisborosjenő község alatt alagútban haladó 

nyomvonalának Solymári végcsomópontja mellet meglévő lakott 

település számára – a környezetvédelmi előírások betartása mellett – az 

összes jogszabályban előírt védelmi műtárgyaknak a műszaki átadásig el 

kell készülniük. 

- A meglévő lakott település-, illetve az Utilis Kft. megközelítését biztosító 

közlekedési gyűjtő útnak, illetve feltáró útnak – a régi 10. sz. főúthoz való 

kapcsolódás érdekében – a műszaki átadásig el kell készülnie. 

Solymár Nagyközség Jegyzője 2752/12/2008. számú szakhatósági 


- A hatástanulmányban 9/A. számmal jelölt, áttelepítésre és megőrzésre 

javasolt élőhely a solymári csomópont területére esik mindkét változat 

esetén, ezért a felmért fátlan társulás fajainak áttelepítéséről az építési 

munkák megkezdését megelőzően gondoskodni kell. 

- A hatástanulmány a rézsűkötésre az út mentén gyepesítést és védőfásítást 

javasol. A kétszintes növényállomány telepítésekor szükséges a közbeeső 

cserjeszinttel való kiegészítése, melynek javaslatait a későbbi 

10

tervdokumentumoknak tartalmaznia kell. A védő növénysávok telepítése 

az utak kivitelezésének része. 

- Solymár jelenleg hatályos szabályozási tervén a vizsgált alternatívák 

nyomvonalat „M0 tervezésnél figyelembe vett terület” megnevezéssel 

szerepel M-4, M-5, M-6 mezőgazdasági övezeteken, valamint Ev 

véderdőként kiszabályozott területeken áthaladva. Az EKHE birtokában 

kezdődő pontosított nyomvonaltervezéshez a nyomvonal és 

védőtávolságának kiszabályozása szükséges a Szabályozási Terv 

módosításának keretében. 

- Az építés során, a Solymár belterületén áthaladó közutak szállítási 

útvonalként nem jelölhetők ki. Az építésre vonatkozó, Hivatalomhoz 

véleményezésre benyújtandó környezetvédelmi tervnek a forgalmi 

adatokon túlmenően tartalmaznia kell az építés során keletkező 

anyagfelhasználás mérlegét, a szükséges depóniák és keverőtelepek 

pontos helyét, valamint várható kibocsátásaikat és ezek csökkentésének 

alternatíváit. 

IV. 

Az engedély érvényességi ideje 

Az engedély határozatlan ideig érvényes. 

Határozatom ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos 

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 

főigazgatójához címzett, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és 

Vízügyi Főfelügyelőséghez 2 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. 

A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 1.250.000,- Ft, azaz egymilliókétszázötvenezer 

forint, amelyet az Országos Környezetvédelmi, 

Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek a Magyar Államkincstárnál 

vezetett 10032000-00287261-00000000 előirányzat-felhasználási számlájára 

átutalási megbízással, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton 

lehet teljesíteni. 

11

I N D O K O L Á S 

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviseletében az UNITEF’83 Műszaki 

Tervező és Fejlesztő Zrt. környezetvédelmi engedély kiadása céljából 

benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi 

Főfelügyelőségre (a továbbiakban Főfelügyelőség) az M0 útgyűrű északi szektor 

11. sz. főút - 10. sz. főút közötti szakaszára vonatkozó környezeti 

hatástanulmányt. A hatástanulmány a Főfelügyelőség 14/133-32/2007. számú – 

előzetes vizsgálati eljárást lezáró – határozatának megfelelően az „A” és „A1” 

nyomvonal változatokat vizsgálja. 

A Zrt. átutalta a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi 

hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) 

KvVM rendelet I. számú melléklet II. 9.2. pontja szerinti 2.500.000,- Ft. 

igazgatási szolgáltatási díjat. 

Az eljáró hatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben hatáskörrel és 

illetékességgel rendelkezik, ezért a Főfelügyelőségen környezeti hatásvizsgálati 

eljárás indult. 

A Főfelügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes 

környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. 

rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 8. § (1) bekezdésében meghatározott 

tartalommal a honlapján és egy országos napilapban megjelentetett 

közleményben tájékoztatta az érintett nyilvánosságot az eljárás megindulásáról, 

az észrevételek megtételére nyitvaálló lehetőségekről. A Főfelügyelőség a 

Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése alapján közleményét, illetve a benyújtott 

kérelmet és mellékleteit megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti 

települések jegyzőinek. Az érintett Budakalász Nagyközség, Budapest III. 

Kerület Óbuda-Békásmegyer, Üröm Község, Pilisborosjenő Község és Solymár 

Nagyközség Jegyzőjének tájékoztatása szerint a közlemény a Korm. rendelet 8. 

§ (3) bekezdésében meghatározott időtartamra kifüggesztésre került. 

Megállapítottam, hogy a benyújtott dokumentáció a Korm. rendelet 6. számú 

mellékletében rögzített formai és tartalmi követelményeket kielégíti. 

A környezeti hatástanulmányban foglaltak alapján lefolytatott környezetvédelmi 

engedélyezési eljárás –szakértői vélemények, szakhatóságok állásfoglalásai, 

közmeghallgatás- alapján a környezetvédelmi engedély kiadásának nincs 

akadálya. 

A környezeti hatástanulmány alapján az alábbi várható környezeti hatások 

állapíthatók meg. 

12

A környezeti hatások a közlekedési pálya létesítésével, üzemeltetésével, 

fenntartásával kapcsolatos tevékenységekből, valamint a közlekedő járművek 

által okozott környezetterhelésből adódnak. 

Levegőre gyakorolt hatások: 

Az út építése során várható légszennyező hatások a nagy mennyiségű 

anyagszállítással függnek össze. A legnagyobb járműmozgással járó építési 

művelet a földmű építése. Az ebből származó környezeti hatásokat az 

anyagnyerőhelyek nyomvonal közeli kijelölésével, és a szállítási útvonalak 

lakott területeket elkerülő szervezésével lehet csökkenteni. Az építés megfelelő 

fázisában az új út igénybevételére is sor kerülhet. 

Az építés által okozott levegőszennyezés megfelelő munkaszervezéssel a 

megengedett érték alatt tartható. A várható hatásokat a szállítási útvonalak 

hosszának csökkentésével, locsolással, forgalomszervezéssel kívánják 

csökkenteni. Levegőszennyeződés várhatóan az anyagnyerő-helyeken, és az 

építés közvetlen környezetében jelentkezik, elviselhető mértékben, átmeneti 

jelleggel. 

Az üzemelés közben várható légszennyezőanyag kibocsátás mértékét a tervező a 

távlati becsült forgalmi adatok alapján számítással határozta meg, a közvetlen 

hatásterületre. Az elvégzett szélcsatorna vizsgálatok eredményei alapján 

megállapítható, hogy az NOx légszennyezettség a legjelentősebb a vizsgált 

területen, a PM10 és CO szennyezettség kisebb, ezért amennyiben a mértékadó 

szennyező határérték alatti, a többi szennyező értéke sem haladja meg a 

határértéket. A vizsgálatok szerint a felszíni, illetve völgyhídon vezetett 

szakaszok környezetében nem várható határérték túllépés. 

Azon alagútkapuknál, ahol szellőzőkürtők üzemelnek, a kapuk közvetlen közelét 

leszámítva nem várható határérték túllépés. Ehhez az alagutakban keletkező 

szennyezőanyag jelentős részének elszívására van szükség. A vizsgálatok 

alapján az elszívókürtők működése megfelelő, de szükséges a 25 méteres 

kürtőmagasság kialakítása a nyugati alagút két kürtőjének esetében. Ennél 

kisebb kürtőmagasságnál felszíni határértéktúllépés lehetséges, elsősorban az 

ürömi és a 10-es úti csomópontot összekötő 3 km-s bal pályáját szellőztető 

ürömi szellőzőkürtőnél. Ez utóbbi kürtő közelében (81+070 km szelvény 

térségében jobb oldalon) lévő egyedülálló lakóépületnél a kürtőtől való kis 

távolság miatt csak a megemelt kürtőmagasság esetén érhető el a határérték 

alatti koncentráció. 

13

A 11-s úti csomópontot és az Ürömi csomópontot összekötő alagút bal 

pályájának kapujából kilépő szennyezőanyagcsóva, mivel itt elszívás nem 

történik, kedvezőtlen esetben (az év kb. 1 %-át teszi ki) kis mértékű határérték 

túllépést okozhat a Budakalász déli peremén, a 1108-as út mentén elhelyezkedő 

néhány lakóház mögötti területen. 

Az építkezés időszakában a levegőre gyakorolt hatásokat elviselhetőnek 

minősítettem, tekintettel arra, hogy megfelelő munkaszervezéssel, az elírt 

környezetvédelmi intézkedésekkel a légszennyező anyagok kibocsátásának 

mértéke határérték alatt tarható. 

Az út üzemelésének levegőre gyakorolt hatása elviselhető, tekintettel arra, hogy 

az út a vizsgálat térségben tartós emberi tartózkodásra szolgáló területeken nem 

okoz határérték feletti túllépést. 

Vizekre gyakorolt hatások: 

Felszín alatti víz 

A nyomvonal által érintett terület túlnyomó része a triász-eocén 

főkarsztvíztároló kőzetek, vastag vízzáró fedőrétegekkel védett, nyomás alatti 

részéhez tartozik. A nyomvonal nyíltkarsztos területet csak Üröm és 

Pilisborosjenő közötti, illetve a Kőhegy környéki szakaszon érint. Mivel 

azonban a tervezett magassági vonalvezetésnek köszönhetően az autóút szintje, 

a hegységi szakaszokon többtucat méterrel a mértékadó karsztvízszint felett 

húzódik, az a karsztvíz áramlási viszonyait még nyíltkarsztos szakaszon sem 

befolyásolhatja. A felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan 

érzékeny szakaszokon szikkasztást nem terveznek. A pályaépítés során felszínre 

bukkanó forrásvízi mészkőpadok érintése, illetve magas talajvízszintek 

esetében, vízzáróan burkolt árok kialakítását tervezik. A nyomvonal a 

Pilisborosjenői vízbázis K-7 jelű vízműkútjának belső védőövezete mellett, a 

kúttól megközelítőleg 10-15 m-s távolságban húzódó alagútban halad, a 

vízműkút kiváltásával, valamint az új kút(ak)hoz tartozó védőterületek 

kijelölésével számolnak. A tervezett műszaki megoldások mellett a térség 

karsztvízkészletének veszélyeztetése nélkül megvalósítható az útgyűrű tervezett 

szakasza. 

Felszíni víz 

Az autópálya építése a felszíni vízfolyások esetében a vízgyűjtő terület 

változását, a felszíni lefolyási viszonyok változást, a mederállapot változását 

eredményezheti. A tervezett vízelvezetési megoldás és a keresztezések alapján 

közvetlen hatásterület a Barát-patak, (Budakalászi csomópont,) és az 

14

Aranyhegyi-patak (Solymári csomópont) esetében állapítható meg. Az autóút a 

vízfolyások vízgyűjtő területére az alagutas részeken nem lesz befolyással, 

mivel ezeken a szakaszokon a felszínt nem bolygatja. A felszínen vezetett 

szakaszoknál a Barát-patak vízgyűjtőjére szintén nem lesz jelentős hatása, mivel 

a lefolyási irányok párhuzamosak az autópályával, valamint a vízfolyás 

árvízvédelmi töltéssel védett. Az Aranyhegyi-patakot a tervezett út völgyhíddal 

keresztezi, emiatt a felszíni lefolyási viszonyokat nem változtatja meg döntő 

mértékben. Az érintett vízfolyások többletterhelését fogja okozni a burkolt 

felületekről érkező csapadékvíz. Az autóút árkai a terepről érkező vizeket is 

összegyűjtik, a jelenleginél nagyobb intenzitással jutnak a befogadóba. Az út 

üzemeléséből elsősorban szénhidrogén származékokkal szennyezett 

csapadékvizek keletkezése várható. A szennyezett csapadékvizek kezelésére 

tervezett megoldásokkal a felszíni vizek minőségének védelme biztosítható. 

Talajra gyakorolt hatások: 

Az építés és üzemelés szakaszában az autópálya hatása a területfoglalásban 

jelentkezik elsősorban. Az építés következtében humuszos réteg eltávolítására 

is sor kerül. A humuszos termőréteg hasznosításának módját a kiviteli terv 

humuszgazdálkodás munkarésze fogja tartalmazni. A környezeti hatásvizsgálati 

eljárás során elvégzett vizsgálatok alapján a tervezett út építésének a hatályos 

jogszabályokban foglaltak betartása mellett a talajra gyakorolt hatásai 

elviselhetőek. 

Emberre gyakorolt hatások: 

Az emberre gyakorolt hatások szempontjából lényeges hatótényezők a 

járműforgalomból származó légszennyezőanyag kibocsátás és a zajterhelés. 

Az emberre gyakorolt hatásokat elviselhetőnek minősítettem, tekintettel arra, 

hogy az M0 tervezett szakasza mentén a zajterhelés megjelenése a nagy építési 

távolság miatt közvetlenül nem rontja a lakott terület környezeti állapotát. 

Tájra gyakorolt hatások: 

A környezeti hatástanulmányban az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat 

alapján az „A” és „A1” nyomvonalváltozatok vizsgálata került kidolgozásra. 

Mindkét változat szerint a tervezett út a 11. sz. főúti csomóponttól kezdődően, 

ahhoz kapcsolódva kerülne kialakításra. A korábbi tervhez képest változást 

jelent a csomópont négy ágúvá történő átalakításával közvetlen közúti kapcsolat 

létesítése a Barát-pataktól délre kijelölésre kerülő beépítésre szánt terület felé. A 

forgalmi csomóponttól az alagútig hídszerkezet épül, a tervezett völgyhíd hossza 

585 m. 

15

Az útpálya továbbvezetése a további szakaszokon alagútban történik, az „A1” 

változat esetén 2020 + 3190 m alagút létesítésével. 

Az „A1” változat az Ezüst-hegyi római kori kőbányát északi irányból kerüli 

meg. A 80+100 és 80+850 szelvények között az „A” változathoz hasonló, 750 m 

hosszú bevágásba kerül az út, a bevágás relatív szintkülönbsége 6 m-től 27 m-ig 

terjed, a csomóponti kialakítás esetén a le- és felhajtó ágak is bevágásban 

létesülnek. 

A 84+040 szelvény az alagút kijárat után 360 m hosszú völgyhíddal keresztezi a 

meglévő és tervezett 10. sz. főutakat. 

Az „A1” változat esetében felszíni földkiemeléssel történő építés csak a 

solymári csomópont előtti hulladéklerakó szakaszon szükséges. 

A Budakalászi csomópontot környező tájrészlet tájjellegében jelenleg is jelentős 

mértékben meghatározóak a közlekedési létesítmények, építmények. A terület 

tájvédelmi funkciója - a tájszerkezeti adottságokra figyelemmel - a Főváros 

körüli, ún. „zöld-gyűrű” részeként, a zöldfelületi rendszer szempontjából 

kiemelkedő jelentőségű tájökológia, illetve kiegyenlítő zöldfelületi funkció. 

Az Ürömi csomópont és környezetének jelenlegi területhasználatában a részben 

felhagyott mezőgazdasági hasznosítás, részben magas zöldfelületi arányú 

beépített telkek, távolabb az országos jelentőségű védett természeti területbe 

tartozó nagyobb erdőtömbök jelennek meg. A tájjelleget - a felszíni morfológia 

szerinti nyeregben - jelenleg az épített tájelemek alacsony aránya határozza meg. 

A területfelhasználások által meghatározott tájszerkezet és a tájjelleg 

szempontjából a tájrészlet döntően településkörnyéki zöldfelület, továbbá kisebb 

területarányban jelentős zöldfelülettel rendelkező kertes beépítésű. 

A Solymári csomópont területhasználati rendszerében jelenleg is hangsúlyos 

elem a meglévő 10-es sz. út, valamint a tájhasznosítás meghatározó elemei a 

felhagyott és részben rekultivált bányaterületek. Tájszerkezeti szempontból a 

terület kiemelkedő jelentősége az, hogy az Aranyhegyi-patak és a patak parti, 

növényborítású felszíne a Főváros északnyugat – délkelet irányú, uralkodó 

szélirány szerinti zöldfelületi, ökológiai folyosója. 

A tervezett létesítmény a tájhasználatban, tájszerkezetben azokon a (külterületi) 

szakaszokon okoz változást, ahol a területfelhasználási lehetőségekre közvetlen 

vagy közvetett hatással van. Ezek a területrészek a helyi szerkezeti és 

szabályozási terv helyszínrajzon jelölt azon területei, ahol a területfelhasználási 

egység, illetve a szabályozási előírások módosítása szükséges. 

A tájképben bekövetkező változás területeként a vizsgálati dokumentációban 

jelölésre került a tervezett létesítmény láthatósági területe. 

16

A Budakalászi csomópontban és a Solymári csomópontban létesülő 

hídszerkezetek várhatóan jelentős tájképi jelleg változást okoznak, azok 

takarással történő esztétikai tájbaillesztése nem megoldható. Környezetükben a 

tájjelleg szempontjából már jelenleg is meghatározóak a közlekedési 

létesítmények. 

Az érintett területeken lévő zöldfelületetek tájvédelmi funkciója az, hogy azok a 

települési területek kiegyenlítő zöldfelületi, ún. települési zöld gyűrű részei. Az 

Ürömi csomópont térségében található kiemelt természetvédelmi oltalom alatt 

álló és Natura 2000 erdőterület természetvédelmi és rekreációs szerepű, 

ugyancsak fontos természetvédelmi, kultúrtörténeti és rekreációs szerepű a 

jelenleg funkcionális értékén alulkezelt értékű Ezüst-hegyi római kőfejtő és a 

békásmegyeri Kálvária-domb területe is. 

A környezeti hatástanulmány 4.6.2.3. pont alatti tájbailleszthetőségi vizsgálata 

tájképi szempontból vizsgálja a tervezett létesítményt. A felszíni létesítmények 

láthatósági területe térképmellékleten jelölésre került. A vizsgálati 

tervdokumentáció műszaki leírása szerint tájképvédelmi szempontból az „A1” 

változat kedvezőbb. 

Külön fejezet tartalmazza a biológiai aktivitásérték számítási adatokat. Az „A” 

változat területi igénybevétele 27,5 ha, a jelenlegi biológiai aktivitás érték 

109,52 pont, a létesítés után 33 pont érték. A biológiai aktivitási érték csökkenés 

mértéke az „A” változat megvalósítása esetén 76,5 pont, 70%. 

Az „A1” változat esetén az igénybe vételre kerülő terület 32,5 ha, a jelenlegi 

biológiai aktivitás érték 114,62 pont, a megvalósulás után 39 pont érték, a 

biológiai aktivitási érték csökkenés mértéke az „A1” változat megvalósítása 

esetén 76 pont, 66%. 

Az Ürömi csomópontra vonatkoztatott számítás szerint a csomópont nélküli 

megoldások területigénye az „A1” változat esetén 7 ha. Csomópont 

megvalósításával az „A1” változat esetén 12,2 ha a várható terület igénybevétel. 

Az Ezüst-hegyi római kori kőbánya zöldfelületi rendszerhez történő 

kapcsolódásának vizsgálatával foglalkozó bekezdés szerint az értékes 

zöldfelületi elem települési zöldfelületi rendszerhez való kapcsolódását a 

tervezett létesítmény megvalósítása nem befolyásolja. 

A vizsgálat megállapításai szerint az „A1” változat tájvédelmi szempontból 

kedvezőbb, mert létesítése kisebb területi igénnyel megoldható, az igénybe 

vételre kerülő terület építés miatti biológiai aktivitási érték arány csökkenése 

kisebb mértékű, továbbá csak az alagútszájak kialakításához (és Solymári 

17

csomópont) kapcsolódik felszíni földkiemeléses építéstechnológia, az alagutak 

közbeeső szakaszaihoz nem szükséges, azok további felszíni területek 

igénybevétele nélkül megvalósíthatóak. A vizsgálati dokumentáció szerint az 

ürömi felszíni átvezetés csomópontos megoldása esetén nagyobb kisajátítási 

terület áll rendelkezésre növénytelepítések céljára, a tervezett nagyobb burkolt 

felületek mellett. 

Tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett létesítmény 

megvalósítása az „A1” változat esetében, az előírt védelmi intézkedésekkel 

elfogadható. 

Az ürömi felszíni átvezető szakasz a tájrészlet szerkezetét, jellegét jelentős 

mértékben megváltoztatja. A tájszerkezeti változást elsősorban a jelentős 

földkiemeléssel járó tereprendezési munka okozza, ezért szükséges azok 

mesterséges jellegének a kikötések 1. pontja szerinti csökkentése. Az útpálya 

épített elemei valamint a közlekedési létesítmény funkcionális tájbaillesztése 

céljából védő és esztétikai célú növénytelepítések előírása indokolt. 

A Budakalászi csomópont környezete jelentős zöldfelületi elem, a 

tájszerkezetében, a települési zöldfelületi rendszerben meghatározóan fontos 

szerepet tölt be. A védelmi rendeltetésű erdőterület telepítése a természeti 

rendszerek fennmaradása és a környezeti elemek minőségének védelme céljából 

szükséges. 

A Solymári csomópont környezetének legfontosabb, ökológiai hálózat 

szempontjából legjelentősebb eleme az Aranyhegyi-patak és a patakot kísérő 

növénytársulás, ezért annak védelme a létesítmény megvalósítása során 

indokolt. 

Társadalmi-gazdasági hatások: 

A tervezett útvonal társadalmi-gazdasági hatásait tekintve javítónak minősíthető. 

Veszélyeztető tényezők: 

Zajterhelés 

A tervezők vizsgálták a várható zajhatásokat az építés és az üzemelés 

időszakában. 

Az építés időszakában a várható zajhatások a nagymennyiségű anyagszállításból 

erednek, amelyhez hozzájárul a hídépítési alapozás pontszerű kibocsátása. A 

terhelés ideiglenes jellegű, megfelelő intézkedésekkel mérsékelhető. 

18

Üzemelés közben a várható zajterhelés védelem nélkül várhatóan csak a 1115 j. 

út keresztezésénél és a 10. sz. úti csomópontnál okoz határértéket meghaladó 

terhelést. Emellett komplex hatásában a jelenlegi úthálózaton (hatásterületi 

részén) csökkenti a várható terhelést. A tanulmány javaslatot tesz a 

zajnövekedéssel érintett területek védelmére: zajvédő falak kialakítása 

szükséges. A kiviteli terv készítésekor a falak méretezését ellenőrizni kell. 

Hulladékgazdálkodás 

A tervezési területen épület, építmény bontására nem kerül sor, így veszélyes 

anyagokat tartalmazó beton, tégla stb. hulladék keletkezésével nem kell 

számolni. A beruházás érinti a 78+000-78+250 km szelvények között 

Békásmegyeren a 1115. j út keresztezése után található felhagyott bányagödröt, 

amely korábban hivatalos inert lerakóként működött. 

Az „A1” változat 83+800-84+200 km szelvények között a 10. sz. főút mellett 

lévő Pilisborosjenői hulladéklerakót érinti. A lerakó működési engedélye alapján 

a nem veszélyes hulladékok lerakása 2008. dec. 31-ig lehetséges, ezt követően 

inert lerakóként fog tovább működni. Az „A1” változat (84+040 km sz.) Köves 

bérc alatti alagútjának kijárata érinti a lerakó délkeleti részét. Az alagútépítéssel 

érintett részen lerakott hulladék a jelenlegi ismeretek szerint építési törmelék, 

föld. Az eddigi tárgyalások során rögzítésre került, hogy az alagútfúrás 

eredményeként eltávolításra kerülő hulladékot a lerakón fogják elhelyezni, a 

dombalakzat áttervezésével. 

Az építés ideje alatt építési bontási hulladék, fel nem használható földanyag 

keletkezik. Ezek megfelelő módon való gyűjtése, ártalommentes elhelyezése, az 

előírásoknak megfelelő dokumentálása a kivitelező feladata. A kivitelezés alatt 

keletkező különböző fajtájú hulladékok rendszeres összegyűjtéséről, 

szállításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni fognak, így akadályozva meg a 

talajra, felszíni, felszín alatti vizekre, élővilágra és emberre kedvezőtlen hatások 

kifejtését. 

Az útkörnyezet meglelő gyakoriságú takarítása, a fenntartás során keletkező 

hulladékok elhelyezése, az út menti terület és vízelvezető árkok karbantartása az 

üzemeltető feladata. A hulladékok által a környezet elemeiben és rendszereiben 

okozott hatások a tervezett intézkedésekkel minimalizálhatók, így az ebből 

származó hatások elviselhető mértékűek lesznek. 

A Főfelügyelőség a Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése alapján a környezeti 

hatásvizsgálati eljárásba a 12. számú melléklet szerinti szakhatóságokat vonta 

be. 

19

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 16835-7/2008. számon az 

alábbi szakhatósági állásfoglalást adta. 

„A 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 12. sz. mellékletének 1.) pontja, 

valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi 

XI. törvényben biztosított jogköröm alapján az alábbi környezet-egészségügyi 

állásfoglalást adom: 

A környezetterhelés egészségi állapotra gyakorolt hatására és az 

egészségkockázat becslésére vonatkozó kiegészített hatástanulmányt − amelyben 

foglaltak alapján a beruházás megvalósulása esetén az egészségkockázat 

mértékének csökkenése várható− elfogadom.” 

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete szakhatósági 

állásfoglalásában foglalt kikötéseit határozatom rendelkező része tartalmazza. 

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Iroda 

460/5390/4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában kulturális 

örökségvédelmi hozzájárulását megadta. 460/5390/9/2008. számú szakhatósági 

állásfoglalásában kikötéseket írt elő. A szakhatósági kikötéseit határozatom 

rendelkező része tartalmazza. 460/5390/9/2008. számú szakhatósági 

állásfoglalását a szakhatóság az alábbiakkal indokolta. 

„Kikötésemet azért tettem, mert az érintett nyomvonalon több régészeti lelőhely 

található, amely nyilvántartásunkban 10047; 10056; 12023; 11129 és 59092 

lelőhely-azonosítók alatt szerepelnek. A régészeti szakfeladatok elvégzésére 

jogosult intézményről a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelettel módosított A 

régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve régészeti lelőhely, lelet megtalálója 

anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM 

rendelet (a továbbiakban Rendelet) 2. §-a rendelkezik. A Rendelet 1. § f) pontja 

szerint nagyberuházásnak az 500 millió Ft értékhatárt meghaladó beruházás 

számít. A megelőző feltárásra A kulturális örökség védelméről szóló módosított 

2001. évi LXIV. törvény 22. § (3) bekezdése és a Rendelet 14., ill. 14/B §-a 

szerinti szerződést kell kötni. 

Hatáskörömet és illetékességemet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 

létrehozásáról szóló 173/2008. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 308/2006. 

(XII. 23.) Korm. r. állapítja meg.” 

20

A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti 

Igazgatóság 22.3/5445/1/2007. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást 

adta. 

„Az UNITEF ’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. által 2008. június dátummal 

kiadott, tárgyi környezeti hatástanulmány alapján megállapítom, hogy a 

tervezett mindkét nyomvonal-változat hacsak kismértékben is, de az erdőről és 

az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (Evt.) hatálya alá tartozó, 

részben az Országos Erdőállomány Adattárban is nyilvántartott üzemtervezett 

erdőterületeket is érint. Nevezetesen az „A” változat a Budapest III. ker. 3/A és 

3/B erdőrészleteket (erdőfelújítás-pótló erdőtelepítések), továbbá az Üröm 2/D, 

valamint a Pilisborosjenő 9/A és 9/E jelű erdőrészletek területét; míg az ún. 

„A1” változat a Budapest III. ker. 3/A és 3/B erdőrészletek kivételével az előbb 

említetteket szintén. Mivel azonban a tárgyi környezeti hatástanulmány tanúsága 

szerint a tervezett alagút a Pilisborosjenő községhatárhoz tartozó Köves-bérc 

alatt 100 méter körüli, az Üröm községhatárhoz tartozó Kő-hegy alatt 65 méter, 

de még a Budapest III. kerületi, üzemtervezett erdőterületeken (itt csak az „A” 

változat, mert ezt az erdőterületi részt az „A1” változat elkerüli) keresztülhaladó 

alagút-szakasz is átlagban 20 méteres mélységben épülne meg, ezért e műszaki 

létesítményeknek közvetlen káros kihatása a felettük lévő erdőállományra 

minden valószínűség szerint nincsen. Természetesen ahol és amennyiben a 

konkrét kiviteli tervek az építkezés során a felszíni erdőtalajt mégis megbontani 

szándékoznák, illetve amennyiben esetleges szellőző-műszaki berendezéseket 

szintén az erdőterület felszínét érintően terveznék, úgy ezek már előzetesen erdő 

termelésből történő kivonási eljárásának lefolytatását tennék szükségessé, 

mégpedig mind az Evt, mind a Budapesti Agglomeráció Területrendezési 

Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény rendelkezései által szabályozott 

formában és követelményeinek megfelelően. 

Fentiekből kifolyólag megállapítjuk, hogy mivel a Budapest III. kerületi 

erdőterületeket elkerüli, ezért erdészeti-igazgatási szempontból az „A1” 

nyomvonal-változat látszik a kedvezőbbnek, egyebekben viszont a két nyomvonal 

között szempontunkból érdemi különbség nem érzékelhető. 

Fenti kiegészítésekkel a környezeti hatástanulmányban foglaltakat nem 

kifogásoljuk. 

Szakhatósági állásfoglalásunkat az Evt. 51. § (3) bekezdésére, 67. § (1) 

bekezdésére, 69. §-ára, 72. § (1) bekezdésére, továbbá a Budapesti 

Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 6. § (2) 

bekezdése és 21. § (8) bekezdése figyelemmel adtam ki.” 

21

A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és 

Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/6715/1-TO/2008. számú szakhatósági 

állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély megadásához kikötésekkel 

hozzájárult. A szakhatóság kikötését határozatom rendelkező része tartalmazza. 

A talajvédelmi hatóság a rendelkező részben megjelenített kikötések kívül az 

alábbi előírásokat tette. 

- „Az építési engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell 

vonni. 

- Az építési engedélyezési dokumentáció elbírálásra való benyújtásakor 

Igazgatóságunknak meg kell küldeni a 90/2008. (VII. 8.) FVM rendelet 2. 

sz. melléklet 2.4. pontja alapján összeállított – a humuszos talajréteg 

mentését megalapozó – talajvédelmi tervet. Az építési 

tervdokumentációnak összhangban kell lennie a talajtani 

szakvéleménnyel.” 

Tekintettel arra, hogy a fenti előírások nem képezik a jelen környezeti 

hatásvizsgálati eljárás tárgyát, ezért azokat figyelemfelhívásként foglaltam 

határozatom indokolási részébe. 

A szakhatóság az indokolásában az alábbiakat fejtette ki. 

„Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az 

M0 útgyűrű északi szektor 11. sz. főút – 10. sz. főút közötti szakaszra vonatkozó 

környezeti hatástanulmány, környezetvédelmi engedélyezési eljárás és 

környezetvédelmi engedély kiadásához kérte Igazgatóságunk állásfoglalását, az 

UNITEF 83 Zrt. (1119 Budapest, Bornemissza tér 12.) által készített 

dokumentáció alapján. A fenti feltétellel megadom a talajvédelmi szakhatósági 

hozzájárulást. Szakhatósági állásfoglalásomat a 314/2005. (XII. 25.) Korm. r. 4. 

§ (1) bek. b) pontjának előírásai alapján adtam ki.” 

A Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal 10677/1/2008. számon az alábbi 

szakhatósági állásfoglalást adta. 

„Az M0 útgyűrű északi szektor, 11-10. sz. főutak közötti szakaszának 

Budapestet érintő része környezetvédelmi hatástanulmányával szemben 

termőföld mennyiségi védelme szempontjából kifogást nem emelünk, a 

következők figyelembevételével: Az autópálya, a hozzá kapcsolódó végleges és 

ideiglenes utak, felvonulási és munkaterületek stb. kialakítása ill. 

igénybevétele termőföldek esetében kizárólag hivatalunk ideiglenes (építési 

terület) vagy végleges más célú hasznosításra (út által elfoglalt területre) 

vonatkozó engedélye alapján, az engedélyezett ingatlanokon/ingatlanrészeken 

22

folyhat (termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (1) 

bekezdése).” 

A Pest Megyei Földhivatal 10.148-2/2008. számon az alábbi szakhatósági 

állásfoglalást adta. 

„Az M0 útgyűrű 11. sz. főút – 10. sz. főút közötti szakasza környezeti 

hatástanulmánya szerinti „A” és „A1” nyomvonalváltozata közül az „A” 

változatot ítélem kedvezőbbnek a termőföld mennyiségi védelme tekintetében, de 

az „A1” nyomvonal-változat ellen sem emelek kifogást. 

A beruházás által érintett mezőgazdasági termőföldek más (úthálózat-fejlesztés) 

célú hasznosítása az ingatlanügyi hatóság előzetes jogerős földvédelmi 

engedélye után kezdhető meg. Az ingatlanügyi hatóság engedélyezési eljárására 

a 2007. évi CXXIX. törvény 7.- 23. §-ai az irányadóak.” 

A szakhatóság indokolásában az alábbiakat fejtette ki. 

„Az „A” és „A1” nyomvonal-változat földvédelmi szempontú mérlegelésénél a 

termőföldek mennyiségi védelmi és minőségi differenciálása tekintetében, a 

beruházás nagyságrendjéhez viszonyítva, a két változat közötti különbségek nem 

olyan mértékűek, melyek valamelyik nyomvonalváltozat – földvédelmi szempontú 

kizárását jelenthetné. 

A tervezett beruházás Pest megye közigazgatási területén (két körzeti földhivatal 

területi illetékességéhez tartozó) Budakalász, Üröm, ill. Solymár települések 

külterületi termőföldjeit fogja érinteni a termőföld más célú hasznosítással. 

Üröm település külterületén kb. 0,4, ill. 0,7 km hosszon érintett termőföld 

igénybevétellel a beruházás. /Budajenő külterületén, mezőgazdasági termőföld 

végleges más célú hasznosítással nem érintett./ 

Az ingatlanügyi hatósági nyilvántartás szerint, a beruházással érintett 

mezőgazdasági rendeltetésű termőföldek (Üröm 064/55, 064/58, 067/1-3, 068, 

069/15, 084/1 084/3-7, 086/3-4, 088/1-3 hrsz-ek, valamint Solymár 0167/1, 

0154/5, 148/16, és 0145/50 hrsz-ek) 3. 4. 5. és 7. minőségi osztályú szántó-, 

valamint 3. és 5. minőségi osztályú legelő művelési ágban nyilvántartottak. 

Üröm és Solymár települések mezőgazdasági termőföldjei törzskönyvi 

nyilvántartása alapján, a 3. minőségi osztályú szántó, és legelő átlagosnál jobb 

minőségű, a 4. minőségi osztályú szántó átlagos minőségű termőföld. (…) 

Szakhatósági állásfoglalásomat a fenti hivatkozási számú megkeresésre, a 

fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken túl, a 2004. évi CXL. Tv 44. §-a és a 

314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet 12. sz. melléklete d) pontja alapján 

biztosított jogkörömben adtam.” 

23

A Budapesti Bányakapitányság BBK-3394/2/2008. számú szakhatósági 

állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély megadásához kikötésekkel 

hozzájárult. A szakhatóság kikötéseit határozatom rendelkező része tartalmazza. 

A szakhatóság indokolásában a következőket fejtette ki. 

„A környezetvédelmi engedélyezési eljárás tárgyát képező építési tevékenység 

legnagyobb része alagútépítés. Az alagútépítés nyilvántartott, megkutatott 

ásványvagyont ugyan nem érint, de a rendelkezésre álló információk alapján 

jelentős mértékben érint feltáratlan, az állam tulajdonát képező ásványvagyont. 

Az állam tulajdonával történő hatékony gazdálkodás lehetőségének 

megteremtése érdekében a lehetőségekhez képest pontosan meg kell határozni a 

kitermelésre kerülő nyersanyagok mennyiségét és minőségét. A környezeti 

hatástanulmányból ez nem egyértelműen olvasható ki, a geológiai szelvény 

elnagyolt, az abból leolvasható adatokat alátámasztó háttér-információk (pl. 

fúrások) hiányoznak. A tárgyalt „A” és „A1” változatokra külön geológiai 

szelvény nem készült. 

Az alagútépítés során kitermelt értékes ásványi anyagok funkció nélküli, 

lerakással történő hasznosítása ásványvagyon-védelmi és gazdálkodási 

szempontból nem előnyös. Az alagútépítésből származó többletnyersanyag 

hasznosításával, az adott nyersanyagot termelő bányák tulajdonképpeni időleges 

kiváltásával a bányászati tevékenységből eredő környezetterhelés akár 

csökkenhet is. A környezeti hatástanulmány érdemben nem foglalkozik a 

kitermelendő ásványi anyag hasznosításával és elhelyezésével, illetve ez utóbbi 

és a kapcsolódó tevékenységek (pl. szállítás) környezeti hatásaival. 

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 20. § (1) bekezdése 

értelmében a kitermelt ásványi nyersanyag után az államot részesedés, 

bányajáradék illeti meg. Ennek mértékét a kikötések 3. pontjában hivatkozott 

jogszabály határozza meg. 

A környezeti hatástanulmány alapján az alagútépítéssel érintett földtani közeg 

ismertsége nem megfelelő, illetve az erre vonatkozó információk hiányosak vagy 

hiányoznak. A geológiai szelvény elnagyolt, a földtani szerkezetek és 

képződmények nem, vagy nehezen azonosíthatók. Egyebek mellett nem 

azonosíthatók pontosan a szelvény és a leírás alapján a keleti (1. sz.) alagút 

által nagymértékben érintett holocén rétegek sem. Ezt az alagútszakaszt a 

geológiai szelvény szerint egyetlen fúrás sem harántolja. Mindezek a környezeti 

hatások tekintetében is megkérdőjelezik a legnagyobbrészt alagútépítésből álló 

tevékenység hatásvizsgálatának megalapozottságát, de építésföldtani 

szempontból sem tekinthető kellően megalapozottnak. A hatástanulmány szerint 

az alagutak egy (nem azonosítható) részének építése az ún. „Új osztrák 

alagútépítési módszerrel” történik. A módszer megfelelősége épp a 

hatástanulmány által előzetes referenciaként említett M6 Szekszárd-Bóly közötti 

alagutaknál tapasztaltak (alagútomlás) miatt kérdéses, különös tekintettel arra, 

24

hogy az alagút egy része holocén rétegekben halad. Felhívjuk a figyelmet, hogy 

a bányászati módszerekkel végzett alagúthajtás a Bt. hatálya alá tartozik. 

Az autóút nyugati végében szaggatott vonallal ábrázolt nyomvonal érinti a 

„Solymár II. – agyag” védnevű bányatelket. Az átnézeti helyszínrajz szerint a 

nyomvonalszakasz kívül esik a tervezési szakaszon, ezzel szemben azonban a 

geológiai hossz-szelvény szerint a tervezési szakaszba még ez a terület is 

beletartozik. 

Állásfoglalásunkat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes 


rendeletben biztosított jogkörünkben eljárva adtuk ki.” 

A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 

0810440 számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta. 

„Az M0 útgyűrű északi szektor 11. sz. főút – 10. sz. főút közötti szakasza, a 

18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben meghatározott műszaki infrastruktúra 

hálózatok része, így a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében a 

hatástanulmánnyal kapcsolatban a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 12. 

számú melléklete alapján az alábbi szakhatósági állásfoglalást adjuk. 

A hatástanulmány nem tartalmazott olyan fejezete(ke)t mely(ek) a tervezett 

nyomvonalváltozatok és a hatályos területrendezési tervek összhangját vizsgálja. 

Megjegyezzük, hogy a tanulmányban szereplő ’területrendezési tervek’- kel 

kapcsolatos megállapítások általánosan településrendezési kérdésekkel 

foglalkoznak. 

Az M0 útgyűrű tárgyi hatástanulmánnyal érintett szakaszának és a 

területrendezési tervek közötti összhang tekintetében, kiemelten az alábbi 

jogszabályokban foglaltakkal való megfelelőséget szükséges vizsgálni és 

betartani: 

- az Országos Területrendezési Tervről 2003. évi XXVI. sz. törvény 

(továbbiakban OTrT) – 1/1. számú melléklete, illetve 2. számú melléklete 

az Ország Szerkezeti Terve, 

- a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi 

LXIV. törvény (továbbiakban: BATrT) – 1/2. számú melléklete, illetve a 2. 

számú melléklete, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, 

- a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 

(továbbiakban TfTv) – 23/A.§). 

Mivel a tervezett nyomvonal változatok és a területrendezési terveken jelzett 

nyomvonalak numerikus adatállománnyal nem állnak rendelkezésünkre, a 

25

megfelelőséget igazoló és ellenőrző számításokat nem áll módunkban 

elvégezni. 

A hatástanulmányban szereplő nyomvonalváltozatoknak a hatályos 

területrendezési tervekben – OtrT és BATrT- foglaltaknak, a TfTv 

előírásainak megfelelően összhangban kell lenniük.” 

A Főfelügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános 

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (5) bekezdése alapján 

2008. október 15. napján hivatali helyiségében szakhatósági egyeztető 

tárgyalást tartott. A szakhatósági egyeztető tárgyaláson a Középmagyarországi 

Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 

képviselője által előadottak, valamint a Közép-magyarországi Regionális 

Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 0810440/3. számú, 2008. november 

24. napján kelt levele alapján az alábbiakat állapítottam meg. 

Az Állami Főépítész a hatósági eljárásban a területrendezési tervekkel való 

összhangot vizsgálta. Az OTrT-ben és a BATrT-ben is szerepel a tárgyi 

nyomvonal. A településrendezési tervekkel való összhangot a tárgyi 

eljárásban az Állami Főépítész nem vizsgálja. A dokumentáció 1996. évi 

XXI. Tv. 23/A. § alapján történő kiegészítése a további eljárásoknál fontos, 

hogy megállapíthatóvá váljon: szükség van-e területrendezési hatósági eljárás 

lefolytatására. Tárgyi eljárásban az Állami Főépítész azért hívta fel a 

figyelmet a területrendezési tervek és a településrendezési tervek közötti 

összhang biztosításának szükségességére, hogy a beruházó előre 

kalkulálhassa az esetlegesen felmerülő egyéb eljárások időtartamát. Az 

Állami Főépítész a környezetvédelmi engedély kiadásához hozzájárul. 

Budakalász Nagyközség Jegyzője 3068/5/2008. számú szakhatósági 

állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását az A nyomvonal 11-es út- 

Üröm közötti szakaszára megadta, az A1 nyomvonalra, továbbá mindkét 

nyomvonal 11-es úttól keletre lévő csomópontjára nem adta meg. Ezt 

követően 3071/34/2008. számon a következő szakhatósági állásfoglalást 

adta. 

„Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi 

Főfelügyelőség megkeresése alapján, az M0 útgyűrű északi szektor 11. sz. 

főút – 10. sz. főút közötti szakaszára a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő rt. 

(1134 Budapest, Váci út 45.) építtető által, az UNITEF ’83 Műszaki tervező 

és Fejlesztő Zrt. 1801/3 tervszámú környezeti hatástanulmányra vonatkozóan 

a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési 

eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése, 

valamint a 12. számú melléklet 2. a) és i) pontjában megállapított 

26

jogkörömben eljárva, hivatkozva a felmerült új tényállásra, valamint 

figyelemmel arra, hogy az eljáró szerv a döntését még nem hozta meg, a 

2008. augusztus 26-án kiadott 3068/5/2008. ikt. számú szakhatósági 

állásfoglalásomat visszavonom és a következő 

szakhatósági állásfoglalást adom ki: 

A szakhatósági hozzájárulásomat 

az „A” és „A1” jelű nyomvonalakat tartalmazó környezeti 

hatástanulmányra 

az alábbi kikötésekkel adom meg.” 

A szakhatóság kikötéseit határozatom rendelkező részébe foglaltam. A 

rendelkező részben foglaltakon túl Budakalász Nagyközség Önkormányzat 

Jegyzője az alábbi előírásokat tette. 

- „Az útgyűrű nyomvonalának igazodnia kell Budapest Agglomerációs 

Területrendezési Tervében és az Országos Területrendezési Tervben 

foglalt nyomvonalakhoz, ezért az attól való eltérést külön eljárásban 

előzetesen az építtetőnek engedélyeztetni kell, ugyanis csak ennek 

függvényében kerülhet sor a település településrendezési terveinek 

módosítására is. 

- Az építési engedélyezési eljárásban szakhatósági hozzájárulásunkat csak 

a HÉSZ és Településszerkezeti tervekkel történő egyezőség esetén áll 

módunkban megadni. 

- Az Ürömi csomópont kialakítására csak abban az esetben kerülhet sor, 

amennyiben további részletes vizsgálattal igazolható, hogy az Budakalász 

Nagyközség környezetterhelését a jogszabályi határértékeken túl nem 

befolyásolja. 

- A Budakalászi csomóponttól északra, illetve délre – a kisajátított területen 

kívülre – tervezett erdőterületek megvalósíthatóságát aggályosnak tartjuk, 

tekintettel arra, hogy ezen ingatlanok magán tulajdonban vannak, a HÉSZ 

szerint jelenleg szántó besorolású mezőgazdasági területek. Javasoljuk, 

hogy a káros környezeti hatások kiküszöbölése érdekében a kisajátított 

területen belül telepítendő véderdő mellett a 76+708.65 tervezési szakasz 

kezdetétől a 77+030 felüljáróig kétoldali zajvédő fal is kerüljön 

kiépítésre. 

- Az útépítés régészeti területet érint, ezért a régészeti lelőhelyeken tervezett 

földmunkákkal járó építési tevékenység (bontás, alapozás, pince-, 

mélygarázs-, építés-, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények 

kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása 

során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapest 

Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni, az Örökségvédelmi 

27

törvény 63. § (4) bekezdése alapján. Egyéb területeken a 400 m² feletti 

beépített alapterületű építés felett kell e rendelkezést alkalmazni. Ha 

régészeti lelőhelyeken kívül eső területen földmunkák során váratlanul 

régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az Örökségvédelmi törvény 24. § -ban 

foglaltak szerint kell eljárni, és haladéktalanul értesíteni kell a Pest 

Megyei Múzeumok Igazgatóságát. Az örökségvédelmi törvény 19. § (1) 

bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű 

területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti 

örökség védelme érdekében a területen tervezett földmunkákat régészeti 

szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A szakfelügyelet során a 

lelőhelyeken az örökségvédelmi törvény 7. § (15) és a 22-23. § -a továbbá 

18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. § szerinti megelőző feltárásra is sor 

kerülhet. A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő, 30 cm mélységet 

meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, 

befolyásoló egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 

munkálatokhoz, változtatásokhoz a KÖH területileg illetékes Budapesti 

Regionális Irodájának hatósági engedélyét kell beszerezni. Az 

engedélyköteles tevékenységek jegyzéke a 16/2001. (X. 18.) NKÖM sz. 

rendelet 1. sz. mellékletében található. 

Javasoljuk tovább, hogy: 

- Mivel az élőhely vizsgálat kiértékelése szerint a terület (Barát-patak és a 

1115 sz.-ú út közti terület – 1. sz. élőhely) bizonyosan pusztulásra ítélet, 

annak felszámolása nem jár együtt említésre méltó értékvesztéssel, ezért 

az M0 körgyűrű 11. sz.-ú főút és a 78+080 sz.-ú tervezett alagút bejárata 

közti szakaszától északra lévő terület Budakalász közigazgatási határáig 

kerüljön fásításra. Az építkezés megkezdése előtt a területen található 

védett növény- és állatfajok áttelepítése szükséges. 

- A 80+100 sz.-ú tervezett alagút kijárat és a 80+850 sz.-ú tervezett alagút 

bejárat közti, bevágásban vezetett útszakasz mindkét oldalán véderdő 

telepítése történjen.” 

Tekintettel arra, hogy a fenti előírások részben nem a folyamatban lévő 

környezeti hatásvizsgálati eljárás tárgyát érintik, részben nem Budakalász 

Jegyző hatáskörébe tartoznak (az első bekezdésben foglalt előírás az Állami 

Főépítész, az ötödik bekezdésben foglalt előírás a Kulturális Örökségvédelmi 

Hivatal hatáskörébe tartozik), részben pedig nem kikötésként, hanem 

javaslatként jelenik meg, az előírásokat határozatom indokolási részébe 

foglaltam. 

Budakalász Nagyközség Önkormányzat Jegyzője szakhatósági állásfoglalását az 

alábbiakkal indokolta. 

28

„Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a 

2008. július 30-án kelt megkeresésében megküldte hatóságunknak a Nemzeti 

Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1134 Budapest, Váci út 45. sz. alatti építtető által, 

az UNITEF ’83 Műszaki tervező és Fejlesztő Zrt. 1801/3 tervszámú, 2008. 

júniusában kelt környezeti hatástanulmányt szakhatósági véleményezésre. 

Az eljárás során a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő vizsgálat 

során a kikötésekben előírtakon túl kifogás nem merült föl. 

Az építési forgalomra vonatkozó kikötésemet arra alapoztam, hogy a 

településünk belterületén megjelenő további forgalomnövekedés 

környezetvédelmi szempontból fokozott környezeti zaj- rezgésterhelést, valamint 

megnövekedő légszennyezést jelentene. A jelenlegi átmenő forgalom, továbbá a 

Megyeri híd átadását követően várható és az új M0 szakasz építését kiszolgáló 

teherforgalom környezetterhelését illetve annak hatását összesítve kell vizsgálni. 

Budakalászon a nitrogén-dioxid és a szilárd szennyező anyagok már a Megyeri 

híd átadását megelőzően is gyakran meghaladták a légszennyezettség 

egészségügyi határértékét (lásd Budapest és környéke agglomeráció Integrált 

levegővédelmi intézkedési program 2004 mérési adatai). A légszennyezésen 

kívül további környezetvédelmi problémát a zaj- és rezgésterhelés jelenti. 2005. 

évben végzett 1108 j. út gépjárműforgalmára vonatkozóan zaj és rezgés 

vizsgálat megállapítása szerint a zajterhelés meghaladta az egészségügyi 

határértéket (zajterhelés értékelésére vonatkozó 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM 

rendeletben rögzített határértékek túllépésének mértéke nappal 12 dB, éjjel 16 

dB). A KDV Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 

Környezetvédelmi Laboratóriumának 2008. VI. 10.-én végzett méréseinek adatai 

is megerősítik. A Megyeri híd átadását követően végzett forgalomszámlálás 

eredménye igazolja, hogy a gépjármű forgalom jelentősen megnőtt, ennek 

következében a települést érő környezetszennyezés is fokozódott. Az építkezés 

következtében fellépő – elsősorban nehézgépjármű – forgalom elviselhetetlen 

mértékűvé tenné a terhelést. 

Az Ürömi csomópontra vonatkozó kikötésemet arra alapoztam, hogy a 

benyújtott tanulmány további területpontosításhoz, a jelenlegi ismereteket 

kiegészítő a következő tervfázisban elvégzendő vizsgálatok szükségességére tesz 

javaslatot, éppen ezért a csomópont építésének kérdését, a megépítéssel járó 

közlekedési, környezeti és terület-felhasználási hatások vizsgálatát még nem 

tartjuk elégségesnek. 

A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő – Önkormányzatom 

hatáskörébe tartozó környezeti elemekre az előzőkben leírtak alapján – a 

szakhatósági állásfoglalásomat csak a fenti kikötések figyelembe vételével adom 

meg. 

29

Az eljárás során összességében megállapítottam, hogy az M0 továbbépítése a 

kikötéseim betartása mellett, környezetvédelmi szempontból megfelel az 

önkormányzat környezetvédelmi programjában foglaltaknak. 

Az eljárás során a településrendezési és építési előírásokkal való összhang 

vizsgálata során az alábbiakat állapítottam meg: 

Az A jelű nyomvonalváltozat, a kikötések betartása mellett megfelel az 

Országos Területrendezési és Építési követelményeknek (OTÉK), valamint a 

Budakalász Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 14/2005. 

(VII. 20.) sz. rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatnak részben megfelel, 

ezért a környezeti hatástanulmányra a szakhatósági hozzájárulásomat 

megadtam. 

Az A1 jelű nyomvonalváltozat, a kikötések betartása mellett a helyi építési 

szabályzat és a szerkezeti terv megfelelő módosítása esetén az A jelű nyomvonal 

környezeti hatásaihoz képest jelentős eltérést nem jelent a vízszintes 

vonalvezetés azonossága, majd később az alagútban történő vezetés miatt, ezért 

a környezeti hatástanulmányra a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. 

A Budakalászi csomópont vonatkozásában, a környezeti hatástanulmányban a 

helyszínrajzon szerepel a szennyvíztisztító helye, a szennyvíztisztító 

környezetében betervezett lehajtó nyomvonala és annak területfelhasználási 

igénye, mely a kikötések betartása mellett, a helyi építési szabályzat és a 

szerkezeti terv megfelelő módosítása esetén a környezeti hatástanulmányban 

foglaltak szerint Budakalász Nagyközség környezetterhelését a jogszabályi 

határértékeken túl nem befolyásolja. 

A zajvédő fal telepítésére vonatkozásában tett kikötésemet arra alapozom, hogy 

míg a zajvédő fal azonnali védelmet teremt, a véderdő funkcióját csak hosszú 

évek múlva lesz képes ellátni. 

Tekintettel arra, hogy az önkormányzat a lehajtó megépítésével egyetért, ezért a 

HÉSZ és a szerkezeti terv módosításával a környezeti hatástanulmány és az 

építési előírások összhangja megteremthető. 

A régészeti területre vonatkozó kikötésemet a HÉSZ 14. § alapján írtam elő. 

Az érintett települések szakhatósági állásfoglalásainak összehangolása 

érdekében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi 

Főfelügyelőség 2008. október 15-én egyeztetést hívott össze. Az egyeztetésen 

elhangzottakat a Polgármesteri Hivatal egyeztette Budakalász Nagyközség 

30

Önkormányzatának Képviselő-testületével, azt követően a Képviselő-testület az 

M0 útgyűrű 11. és 10. sz. főutak közötti nyomvonalak tekintetében korábbi 

testületi döntéseit felülvizsgálta. A felülvizsgálat eredményeképpen a Képviselőtestület 

mind az A, mind az A1 jelű nyomvonalhoz hozzájárult azzal a 

kötelezettség vállalással, hogy a település helyi építési szabályzatát és szerkezeti 

tervét módosítja, melynek feltétele az építtető és az Önkormányzat között 

megkötött településrendezési szerződés. 

A fenti egyeztetésekre, valamint az időközben meghozott Képviselő-testületi 

döntésekre tekintettel a hivatal a korábban kiadott szakhatósági állásfoglalását 

visszavonta és helyébe a jelen szakhatósági állásfoglalást adta ki. 

Budakalász Nagyközség szempontjait figyelembe véve az A jelű nyomvonalváltozat 

megépítése tekinthető kedvezőbbnek, mivel az kevésbé érinti a település 

közigazgatási területét, így kisebb környezeti terhelést jelentene. 

A tárgyi – Hivatalunk hatáskörébe tartozó környezeti elemekre az előzőekben 

leírtak alapján – szakhatósági állásfoglalásomat csak a fenti kikötések 

figyelembe vétele esetén adom meg.” 

Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Jegyzője I/1/601/2008. számú 

szakhatósági állásfoglalását kikötésekkel adta meg. A kikötéseket határozatom 

rendelkező részébe foglaltam. A szakhatóság az szakhatósági állásfoglalását az 

alábbiakkal indokolta. 

„Az A változat a lakóövezet és az F1 fejlesztési területhez közelebbi 

nyomvonalon tervezett, mely kedvezőtlen az érintett lakosság és a fejlesztésre 

kijelölt terület hasznosítása szempontjából is. 

Az A1 változat esetén - szemben az A változattal - mintegy 50 %-al nagyobb 

kert, gyümölcsös, mintegy 160 %-al nagyobb erdőterület maradt érintetlen, 

ezáltal is kevésbé csökkentve a Főváros levegőminőségének romlását. 

Az A1 változat megépülése esetén, - mivel a nyomvonal északabbra kerül, 

mintegy 50 méterrel távolabbra a lakóterülettől – a környezeti elemek hatása 

kevésbé károsítja a Békásmegyeri Lakótelepen, illetve Békásmegyer-Ófalun élők 

egészségét, komfort érzetét. 

Az érintett Önkormányzatok véleményei alapján megállítható, hogy a vízszintes 

vonalvezetés azonossága, majd később az alagútban történő vezetés miatt 

Budakalász esetében a két változat hatása között jelentős eltérés nincs, Üröm 

mindkét változatot elfogadja, Pilisborosjenő az A1 változatot támogatja, mert az 

31

távolabb megy a 10. számú főút melletti lakóterülettől, Solymár területfejlesztési 

elképzeléseit egyik változat csomópontja sem zavarja. 

Döntésünket alátámasztja a hatástanulmány is, mely szerint megállapítható, 

hogy tájképi szempontból, illetve területigénybevétel és biológiai aktivitás-érték 

szempontjából is az A1 változat megépítése tekinthető kedvezőbbnek. 

Az építés ideje alatt, az épített környezet és az élővilág védelme érdekében 

szükségesnek tartjuk, hogy a fő szállítási útvonalak lehetőség szerint kerüljék el 

kerületünk lakott területeit. 

A tárgyi - Hivatalunk hatáskörébe tartozó környezeti elemekre az előzőekben 

leírtak alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános 

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) és (2) bekezdése és a 33. § 

(8) bekezdése, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati 

engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. § (4) 

bekezdése, illetve a 12. számú melléklet 2. a) és i) pontja alapján - szakhatósági 

állásfoglalásomat csak a fenti kikötések figyelembe vétele esetén adom meg.” 

Üröm Község Önkormányzatának Jegyzője 6980/2008. számon az alábbi 

szakhatósági állásfoglalást adta. 

„Fenti hivatkozási számon kézhez kapott ismételt megkeresésük alapján az 

UNITEF ’83 Zrt. (1119 Budapest, Bornemissza tér 12.) által elkészített M0 

útgyűrű északi szektor 11. sz. főút – 10. sz. főút közötti szakaszára vonatkozó 

környezetvédelmi hatástanulmány alapján a környezetvédelmi engedélyezési 

eljárás lefolytatásához 

építéshatósági szempontból a szakhatóság hozzájárulásomat megadom 

Hozzájárulásomnál figyelembe vettem Üröm község érvényben lévő HÉSZ 

előírásait.” 

Pilisborosjenő Község Jegyzője 675/15/2008. számú szakhatósági 

állásfoglalásában a megküldött dokumentációban megjelenített, Pilisborosjenő 

közigazgatási területén alagútban átmenő A1 jelű nyomvonal tekintetében 

szakhatósági hozzájárulását kikötésekkel megadta. A szakhatóság kikötéseit 

határozatom rendelkező részébe foglaltam. Indokolásában az alábbiakat fejtette 

ki. 

„Továbbiakban jelezni kívánjuk, hogy a megküldött anyag csak a 10-11 út 

összekötésével foglalkozik, ugyanakkor 2008. szeptember 23-án Budakalászon, a 

32

lakossági fórumon elhangzottaknak megfelelően aggályunkat fejezzük ki az 

Ürömi felszíni csomópont létesítésével kapcsolatban. Pilisborosjenő számára 

nincs semmilyen biztosíték a teljes alagutas változat megépítésére. Amennyiben 

Ürömnél csomópont épül, és nincs elegendő forrás a teljes alagutas változat 

megépítésére, (az engedélyek módosítása után) megvan az esélye annak, hogy 

Pilisborosjenő területén felszíni nyomvonal épül meg, amely ellen a múltban is 

és a jövőre nézve is határozattan tiltakozunk. Számunkra nem megnyugtató az 

alagutas verzió magassági nyomvonal vezetése, tekintettel a terepviszonyokra, 

amely a Budakalászi bevezető szakasztól erősen emelkedik, és az Ürömi 

csomópont után pedig lejtésben éri el a 10. sz. főutat. 

Nem közvetlen a 10-11 szakasz közti M0 nyomvonalra vonatkozó észrevételeink 

a következők: A Megyeri híd forgalomba helyezése után a már egyébként is 

elviselhetetlen forgalmú régi 10-es út forgalma tovább nő, ezért szükségesnek 

tartjuk már most: a 10-es út borosjenői szakaszára a forgalombiztonsági 

beruházásokat elkészíteni (járda zebra szalagkorlát, buszkiállók, táblák…stb.). 

Úgyszintén szükséges lenne a 1108 sz. közút egy szakaszának tehermentesítése 

miatt, a 11101 sz. Pilisborosjenőre menő bekötő út közlekedésre alkalmas 

állapotra való felújítása, valamint a 1108 sz. út és a jelenlegi 10. sz. főút 

csatlakozásánál kihajtó, és kerülő sávok létesítése. 

Ismételten felhívjuk a figyelmüket, hogy amíg az új 2x2 sávos 10. sz. főút nem 

készül el, addig lehetőség sincs a Budakalász és Pilisborosjenő közötti M0 

nyomvonal-szakasz megépítésére, mert a Pilisborosjenő közigazgatási területén 

fekvő M0 kihajtó végpontja az új 10. sz. főútra kötne rá. Ezúton is sürgetjük a 

10. sz. főút mielőbbi megépítését.” 

Solymár Nagyközség Jegyzője 2752/12/2008. számú szakhatósági 

állásfoglalásában az M0 körgyűrű északi szektor 11. sz. főút és 10. sz. főút 

közötti szakaszával kapcsolatban a helyi környezet- és természetvédelemre, 

valamint a településrendezési és építési előírásokkal való összhangra 

kiterjedően, Solymár közigazgatási területéri vonatkozóan szakhatósági 

hozzájárulását kikötésekkel megadta. A szakhatóság kikötéseit határozatom 

rendelkező részébe foglaltam. A rendelkező részben foglalt kikötéseken túl a 

szakhatóság az alábbi előírásokat tette. 

- „A forgalmi vizsgálatokat a zaj-rezgés, valamint a levegőszennyezés 

megállapítása érdekében kiegészíteni szükséges mind az építési, mind az 

üzemeltetési forgalom esetén a tervezett 10. sz. főút megvalósulása nélküli 

állapottal. 

- A levegőtisztaság-védelmi vizsgálatok kiterjesztése szükséges a 10. sz. út 

jelenleg vizsgált szakaszáról (1108 kereszteződése) a 10. sz. út teljes 

33

Solymár közigazgatási területére eső szakaszára. A tervezett alagutakat 

szellőztető kürtők a további tervezési szakaszban pontosításra javasolt 

paraméterei alapján azok hatásterületének ismételt meghatározása 

továbbá vizsgálata szükséges. 

- Az Aranyhegyi-patak, mint végső csapadékvíz befogadó, patakmeder és 

védműveinek további vizsgálata szükséges, a tervezett 10. sz. főút patakot 

érintő változásainak figyelembevételével. 

- A tervezett út, különösen a Pilisborosjenői inert hulladéklerakó mellett, 

illetve területén húzódó szakasz, továbbá a solymári végcsomópont 

jelentős tájképi hatással rendelkezik, mely tájbaillesztéssel nem, vagy nem 

számottevően csökkenthető, ezért értékeléséhez a jelenleg vizsgált 

hatásterületet kiterjeszteni szükséges a magasan fekvő beépített 

területekre, továbbá a Szarkavárra, mint kiemelkedő műemléki és 

turisztikai jelentőségű kilátópontra. A tervezett alagutakat szellőztető 

kürtők a további tervezési szakaszban pontosításra javasolt paraméterei 

alapján azok hatásterületének ismételt meghatározása, továbbá tájképi 

vizsgálata szükséges az előzőekben meghatározott kilátópontok 

figyelembe vételével. 

- Az elrendelt kiegészítő vizsgálatok elvégzése, valamint benyújtása 

előfeltétele a tervezett M0 körgyűrű északi szektor 11. sz. főút és 10. sz. 

főút közötti szakaszának engedélyezési eljárásai során szakhatósági 

állásfoglalásom kiadásának.” 

Solymár Nagyközség Jegyzője szakhatósági állásfoglalásában foglaltak szerint, 

valamint a 2008. október 15. napján megtartott szakhatósági egyezető 

tárgyaláson elhangzottak szerint a kiegészítő vizsgálatok elvégzése a további 

engedélyezési eljárásokban a szakhatósági hozzájárulás feltétele. Fentiek alapján 

az előírásokat határozatom indokolási részébe foglaltam. 

A szakhatóság állásfoglalását az alábbiakkal indokolta. 

„Hivatalom az eljárásban a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) 

valamint a 12. számú melléklet 2. a) és b) alpontjai alapján a helyi környezet- és 

természetvédelemre kiterjedően, valamint a településrendezési és építési 

előírásokkal való összhang tekintetében rendelkezik hatáskörrel. 

A Főfelügyelőség által megküldött környezeti hatástanulmány, mint 

szakhatóság több környezeti elem és rendszer vonatkozásában hiányosnak 

találtam, melynek kiegészítéséről rendelkeztem. A vizsgált elemekre tett 

javaslatok a környezet védelméről szóló Solymár Nagyközség Önkormányzat 

Képviselő testülete által hozott 12/1999. (X. 07.) sz. rendeletnek megfelelnek, 

azonban a megállapított hatásterület kiterjedése és vizsgálata Solymár 

közigazgatási terültén nem fedi le a hatásviselők teljes körét, ezért a tervezett 

34

szakasz valamint a jövőben egyeztetésre kerülő 10. sz. főút és M1 közötti 

körgyűrű szakasz vizsgálata során e nem vizsgált hatásviselői körre is ki kell 

terjeszteni a tanulmány készítését. A kiegészítő vizsgálatok elvégzése 

előfeltétele hivatalomnál engedélyezési eljárásai 

A megküldött hatástanulmány a helyben szokásos módon kifüggesztésre került 

2008. augusztus 01. napjától 21. napjáig. A kifüggesztés időtartamát az érintett 

lakosság kérésére 2008. október 31. napjáig Hivatalom meghosszabbította. A 

mai napig érkezett lakossági észrevételeket Hivatalom a Főfelügyelőség részére 

megküldte, továbbá az állásfoglalás kiadása során figyelembe vette. 

Fentiek alapján a helyi környezetvédelmi hatóság a környezeti hatásvizsgálati és 

az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 

25.) sz. Korm. rendelet (továbbiakban rendelet) értelmében az egységes 

környezethasználati engedélyhez a szakhatósági hozzájárulást megadta. 

Hivatalom a rendelkezésre álló vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, 

hogy az „A1” alternatíva területigénye, az érintett területek övezeti besorolása, 

továbbá a tájképi hatásterület nagysága miatt Solymár település közigazgatási 

területén az „A” változat megépítése javasolt. 

Hivatalom kiemelten fontosnak tartja a solymári – jelenleg végcsomópontként 

kezelt – csomópont objektív megítélése érdekében az M0 útgyűrű Solymár 

közigazgatási területén továbbvezető szakasza nyomvonalterveinek mielőbbi 

megismerését.” 

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és 

fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése alapján a 

Főfelügyelőség megkereste a közlekedési hatóságot szakvélemény megadása 

céljából. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága 

KU/KF/984/2/2008. számon az alábbi szakvéleményt adta. 

„Az M0 Budapest körüli útgyűrű teljes kiépítését az Országos Területrendezési 

Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény melléklete, valamint az országos 

közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és 

középtávú feladatairól szóló 2044/2003. (III. 14.) Korm. határozat is 

tartalmazza. 

Az M0 autóút 10. sz. főút - 11. sz. főút közötti szakasza szerepel a Magyar 

Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről 

szóló 2003. évi CXXVIII. törvény mellékletében. 

Az M0 gyorsforgalmi út 10. sz. főút – 11. sz. főút közötti szakasza a 2007-2013 

közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek 

indikatív listáját tartalmazó 1004/2007. (I.30.) Korm. határozatban szerepel. 

35

A tárgyi útszakasz tervezése, környezetvédelmi engedélyeztetése a Magyar 

Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről 

szóló 2003. évi CXXVIII. törvény rendelkezései alapján folyamatban van. 

A tervezett tárgyi útszakasz az M0 útgyűrű része, mely teljes kiépülését követően 

jelentős szerepet kap a nemzetközi, illetve az országrészek közötti átmenő 

forgalom levezetésében, az érintett országos és fővárosi közutak 

tehermentesítésében. 

Az M0 útgyűrű M1 autópálya – 4. sz. főút közötti szakasza forgalom alatt van, a 

4. sz. főút – M3 autópálya közötti szakaszának, valamint az M3 autópálya – 11. 

sz. főút közötti szakaszának és az M0 északi hídnak az építése befejezés előtt áll, 

forgalomba helyezésük ez év őszén megtörténik. 

Az M0 jelenleg vizsgált szakasza a 11. sz. főút csomópontjától az új 10. sz. főút 

csomópontjáig tart. Kapcsolatot teremt a két főút között, tehermentesíti azok 

fővárosi bevezető szakaszait, valamint az Árpád-hidat. 

Fentiek alapján közlekedésbiztonsági, forgalmi, környezetvédelmi, és gazdasági 

érdekből indokoltnak tartom az M0 útgyűrű továbbépítését, a 11. sz. főút és az 

10. sz. főút közötti szakasz megvalósítását. 

Az UNITEF-83 Zrt. által 2008. 06. hóban készített, Tsz. 1801/3 tervszámú, „M0 

útgyűrű 11. sz. főút – 10. sz. főút közötti szakasz Környezeti Hatástanulmány” 

című dokumentációban szereplő, betétváltozatokkal kiegészített 

nyomvonalváltozatok felszínen (terepen és völgyhídon), valamint alagútban 

vezetett szakaszokból állnak. Mindkét változat a 11. sz. főúton létesítendő 

csomópontból indul, csatlakozik az átadás előtt levő 2. sz. főút –11. sz. főút 

közötti szakaszhoz, és a tervezett 10. sz. főútnál létesítendő csomópontnál ér 

véget. A továbbvezetése a 10. sz. főúttól az M0 nyugati szektora lesz. A tárgyi 

szakasz kezdő és végcsomópontján kívül Ürömnél, a 1108. j. útnál is csomópont 

kerül kialakításra. 

A tervek szerint az autóút 2x2 forgalmi sávval, középen elválasztó sávval, szélein 

leállósávval és padkával épül ki. 

A vizsgálati anyag figyelembe veszi a 2023-ig várható közlekedési fejlesztéseket. 

A tervben szereplő nyomvonalváltozatok megfelelnek az érvényben lévő útügyi 

műszaki előírásoknak, útügyi szempontból egyenértékűnek mondhatók. Lehetővé 

teszik a tárgyi útszakasz tervezési osztálya szerinti, az útügyi műszaki 

előírásoknak megfelelő paraméterekkel történő megtervezését, kialakítását. 

Tekintettel arra, hogy az M0 útgyűrű tárgyi szakasza geológiailag, ökológiailag 

nagyon érzékeny területen, jelentős kötöttségek között valósítható meg, ezért 

fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi, terület-felhasználási 

szempontból a legelőnyösebb változat továbbtervezését támogatom. 

36

A továbbtervezés során az alábbiakra kell különös figyelemmel lenni. 

A kapcsolódó tervekkel való összhangot biztosítani kell, a szükséges 

egyeztetéseket le kell folytatni. 

A tervezett gyorsforgalmi út paramétereinek, kapcsolódó létesítményeinek, 

műtárgyainak ki kell elégítenie a hatályos és vonatkozó műszaki előírásokban 

foglaltakat, alagút biztonsági követelményeket. 

Azokon a szakaszokon ahol a távlati forgalmi igények indokolják biztosítani kell 

a 2x3 sáv kialakításához szükséges koronaszélességet. 

A gyorsforgalmi út, illetve a szakági tervek készítése során meg kell oldani az út 

területére hulló, valamint a környező területről az út felé gravitáló 

csapadékvizek biztonságos elvezetését. A csapadékvizet össze kell gyűjteni és 

megfelelő kezelés után befogadóba kell vezetni. 

Az útárkok öntöző csatornaként, vagy víztározóként történő felhasználása tilos, 

belvízcsatorna szerepét nem töltheti be. 

A gyorsforgalmi úton a forgalom biztonsága érdekében vadvédő kerítés 

létesítésével meg kell akadályozni a vad- és háziállatok átjárását, útpályára 

kerülését. A fő migrációs útvonalakon megfelelő átvezetésükről gondoskodni 

kell. 

A gyorsforgalmi út hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a 

környezetnek a közúti közlekedés károsító hatásaitól való megóvása érdekében a 

veszélyeztetett helyeken erdő, fasor, cserjesáv telepítéséhez szükséges területeket 

biztosítani kell. 

A tárgyi út építéséhez, forgalomba helyezéséhez szükséges engedélyezési eljárást 

a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és 

fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényben, valamint az utak építésének, 

forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló - többször 

módosított - 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendeletben foglalt előírások 

figyelembevételével, a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló módosított 

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4.§ (4) b. pontjában biztosított hatáskörében 

Hatóságom - Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága Közúti 

Hatósági Főosztálya - fogja lefolytatni. 

Szakvéleményemet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. 

évi LIII. törvényben foglaltak figyelembevételével, a Magyar Köztársaság 

gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. 

évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, a Nemzeti 

Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4 §. (4) 

bekezdése a) pontjában biztosított hatáskörömben adtam ki.” 

37

Az eljárásba az alábbi természetes személyek és környezetvédelmi szervezetek 

jelentkeztek be ügyfélként: Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő 

Szövetség (1465 Budapest, Pf. 1676.), ÓBOR KÖR Kulturális és 

Környezetvédő Egyesület (1038 Budapest, Óbor köz. 3.), SOS Békásmegyerért 

Egyesület (1038 Budapest, Ádám u. 9-10/c.), Van jobb M-nUll Ürömiek és 

Pilisborosjenőiek Környezet- és Egészségvédő Szervezete (2096 Üröm, Rákóczi 

F. u. 20.), Solymári Környezetvédők Egyesülete (2083 Solymár, Pf. 119.), 

Ürömi Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület (2096 Üröm, Fülemüle u. 

16/b.), Budakalászért Védegylet (2011 Budakalász, Petőfi tér 11.). Szénási 

Mihály (2096 Üröm, Csillaghegyi út 12.), Dr. Dani Sándor (2096 Üröm, 

Budakalászi út 094/14.). A felsoroltak ügyféli bejelentkezését a Főfelügyelőség 

elfogadta. 

A 2008. szeptember 23. napján tartott közmeghallgatáson szóbeli kérelmet 

terjesztett elő Herpai Sándor (2013 Pomáz, Rákóczi út 77.) ügyféli jogállás 

elismerése iránt. Herpai Sándor kérelmét a Főfelügyelőség 14/4303-80/2008. 

számú végzésével elutasította. 

Az eljárásba bejelentkezett ügyfelek, a hatásterületen élő lakosság 

természetvédő szervezetek részéről az alábbi írásos észrevételeket érkeztek a 

Főfelügyelőség részére. 

A Levegő Munkacsoport észrevételei: 

- A hatásvizsgálat csak részben felel meg a jogszabályi követelményeknek, 

mert a közvetett hatásterület lehatárolása kizárólag az új létesítmény 

forgalmával számol, nem veszi figyelembe a távolabbi forgalmi hatásokat 

és ezek környezeti következményeit. 

- A környezeti hatásvizsgálat nem tartalmazza a tervezett létesítmény 

szükségességének elfogadható indoklását, a hatásvizsgálat az adott cél 

elérésére (közlekedési viszonyok és a környezet állapotának javítása) 

vonatkozó alternatív lehetőségeket nem vizsgálja. 

- A tárgyi autópálya-szakasz építése a levegő védelmével kapcsolatos egyes 

szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdésébe 

ütközik, mivel a környezeti hatástanulmány szerint a tárgyi szakasz 

megépülésével annak egyes pontjain időszakos határérték-túllépés várható 

a légszennyezettség területén. 

- A tárgyi autópálya-szakasz megépítése a Nemzeti Környezetvédelmi 

Programban meghatározott környezeti célállapotok elérését akadályozná, 

ezért a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. 

törvény 40. § (4) bekezdése és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes 

környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) 

Korm. rendelet 10. § (7) bekezdés a) pontja értelmében nem 

engedélyezhető. 

38

- A nyomvonalváltozatok alagútban történő vezetése indokolt, de a 

kivitelezéssel kapcsolatosan geológiai és környezetvédelmi veszélyek 

merültek fel. 

- A légszennyezettségi vizsgálat során elkészített áramlástani vizsgálat nem 

a naprakész szélsebességi és szélirány adatokból indult ki, illetve nem 

kellően vette figyelembe az alagút behajtójának speciális időjárásföldrajzi 

adottságait. 

- A hatásvizsgálat kimutatta, hogy egyes területeken zajterhelési határérték 

túllépés tapasztalható, amely tovább fog romlani a forgalomnövekedés 

hatására. 

Az észrevételekkel kapcsolatban az alábbiakat állapítottam meg. 

- A hatásvizsgálati dokumentáció 4.3.3 pontja foglalja össze a közvetlen és 

a teljes hatásterület meghatározásának módját. A hatásterület lehatárolása 

a forgalmi vizsgálatok alapján történt (2.5 pont). A teljes hatásterületre 

vonatkozó számításokat a dokumentáció 4.3.5. és 4.3.6. pontjai 

tartalmazzák. 

- A tervezett létesítmény szükségességével kapcsolatban a Nemzeti 

Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága megállapította, hogy a 

tárgyi útszakasz megvalósítása közlekedésbiztonsági, forgalmi, 

környezetvédelmi és gazdasági szempontból indokolt. A kérelmező a 

Főfelügyelőség 14/133-32/2007. számú – előzetes vizsgálati eljárást 

lezáró – határozata értelmében az abban meghatározott két 

nyomvonalváltozat részletes vizsgálatát végezte el. A kérelmezőnek a 

tárgyi eljárásban további alternatívák vizsgálatát nem kellett elvégeznie. 

- Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a várható 

terheléscsökkenés a lakott területek szélén elérheti a határérték 50 %-át, a 

forgalomnövekedésből eredő többletterhelés a teljes északi szektor mellett 

kialakul. Ennek mértéke a határérték 20-40 %-a közötti. A 

forgalomnövekedés viszont nem a tervezett szakasznak köszönhető, 

hanem a tervezési időtávlatra megépülő nyugati szektor hatása. 

- A nyomvonalváltozatok alagútban történő vezetéséhez a Budapesti 

Bányakapitányság kikötésekkel hozzájárult. 

- Az áramlástani vizsgálatokat a BME Áramlástani Tanszéke végezte el. 

Meghatározták a vizsgált területen előforduló 4-5 leggyakoribb szélirányt, 

amelyek összegzett éves gyakorisága a 80 %-ot meghaladja. A 

vizsgálatokat a kritikusnak tekinthető alacsony 2-3 m/s szélsebességekre 

is elvégezték. 

- A dokumentáció, valamint a környezetvédelmi engedély is előírásokat 

tartalmaz az esetleges határérték feletti zajterhelések csökkentésére. 

39

Az Óbor Kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület észrevételei: 

- Az Egyesület az A1 nyomvonal Ürömi csomópont nélküli megvalósítását 

támogatja. 

- Az Ürömi csomópont létesítése forgalomtechnikailag nem indokolt, az 

érintett települések számára a létesítés káros hatású. 

- Az Egyesület álláspontja szerint szükséges a teherforgalom kitiltása a 

létesítendő útszakaszról. 

Az észrevételekkel kapcsolatban a következőket állapítottam meg. 

- A 2008. szeptember 23.-án tartott közmeghallgatáson elhangzottak szerint 

az M0 útgyűrű funkciója többek között a Főváros külső kerületei és az 

agglomerációs gyűrű települései között a forgalom elosztása és 

levezetése. Az Ürömi csomópont létesítése forgalomtechnikailag indokolt, 

mert a M0 fenti funkcióját akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha több 

hálózati kapcsolata létesül. 

- A teherforgalom szabályozása nem tartozik a környezetvédelmi hatóság 

hatáskörébe. 

A Budakalászért Védegylet észrevételei: 

- A Védegylet számára mind az A, mind az A1 változat elfogadható, a 

„végig alagútban” verzió megvalósítását tartaná a legjobbnak, az ürömi 

csomópont megépítését nem tudja elfogadni a felsorolt indokok alapján. 

- A csomópont létesítése forgalomtechnikailag nem indokolt, a csomópont 

plusz forgalmat generál, a csomópont ipari létesítményeket vonzana, a 

terület jelenlegi ökológiai potenciálja elveszne. 

- A hatástanulmány folyamatosan haladó gépjárművekkel számol, a 

tényleges állapotra azonban a dugók, araszoló gépkocsi-oszlopok lesznek 

jellemzőek. 

- A hatástanulmány nem foglalkozik az alagútból kitermelendő föld, sitt és 

kőzettömegek elszállítási útvonalainak, depóniáinak lehetséges helyével. 

- A hatástanulmány nem foglalkozik a Megyeri-híd forgalomba helyezése 

és a tárgyi útszakasz forgalomba helyezése közötti eltelő időszakban a 

Budakalászt és Ürömöt érő káros környezeti hatásokkal. 

Az észrevételekkel kapcsolatban az alábbiakat állapítottam meg. 

- Az eljáró hatóság a beterjesztett hatásvizsgálati dokumentációban foglalt 

változatokat vizsgálja, amelyek között nem szerepel végig alagútban 

vezetett változat. 

- Az alagútból kitermelendő föld, sitt és kőzet elszállítási útvonalaira, 

depóniáinak lehetséges helyére vonatkozóan határozatom rendelkező 

része tartalmaz előírásokat. 

40

- A hatástanulmánynak a tárgyi útszakasz környezeti hatásait kellett 

bemutatnia, a létesítésig eltelő időszak vizsgálata nem feladata. 

Az Ürömi Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület észrevételei: 

- Az Egyesület véleménye szerint egy lehetséges felszíni nyomvonal és az 

ürömi csomópont forgalmának hatására az egész község területén romlik 

a levegőminőség, emelkedik a zajártalom, a lehajtónak és a vele épülő 

ipari területnek több negatív hatása lesz. 

- A fentiek hatására a község házainak értéke 10-30 %-kal csökken. 

- Az Egyesület ellenzi a csomópont megépítését. 

- A tervezett útvonal az érintett térségre, közte Ürömre és Pilisborosjenőre 

kifejezetten rávezeti a jelentős mértékű tranzitforgalmat, ezért az 

Egyesület a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján 

kér a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elutasítását. 

Az Ürömi csomópontra vonatkozó észrevétellel kapcsolatban ld. Óbor Kör 

Kulturális és Környezetvédő Egyesület észrevételeinél kifejtettek, az 

észrevételek utolsó pontjával kapcsolatban ld. Levegő Munkacsoport 

észrevételeinél kifejtettek. 

A Solymári Környezetvédők Egyesülete észrevételei: 

- Az Egyesület tájékoztatást kér arról, hogy előreláthatólag milyen 

nyomvonallal vagy nyomvonal-alternatívákkal számolnak a nyugati 

szektor (10-es út és M1-es közötti szakasz) tekintetében, hány fel- és 

lehajtó csomóponttal számolnak a beruházók Solymár Nagyközség 

közigazgatási területén. 

- Az Egyesület véleménye szerint a tárgyi útszakaszt csak az „új 10-es” 

Budapestről kifelé vezető szakaszával egyidőben szabad átadni. 

- A zoológiai felmérések alapján alapvető, hogy a pályatest teljes 

keresztmetszete alatt készüljenek vadátjárók megfelelő sűrűségben. 

- Solymár Nagyközség területén csak őshonos fafajokkal történő fatelepítés 

elfogadható. 

- Az Egyesület kifogásolja, hogy nem tervezik az autópályáról elfolyó 

csapadékvizek megfelelő tisztítását, csupán tározását és kiülepítését. 

- A dokumentációban nincs utalás arra, hogy milyen mélyen vannak a 

felszín alatti vizek, a talajvíz, illetve a rétegvizek és karsztvizek. 

- A felszín alatti vizekbe való közvetlen és közvetett bevezetés fokozottan 

érzékeny területeken a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján tilos. 

- Az Egyesület hiányolja a feltehetően épülő pihenőhelyek és benzinkutak 

helyének feltüntetését, környezeti hatásaik bemutatását. 

Az észrevételekkel kapcsolatosan az alábbiakat állapítottam meg. 

41

- A beruházó tájékoztatása szerint az M0 nyugati szektorára vonatkozó 

tervek jelenleg nem állnak rendelkezésre, a nyugati szektoron tervezés 

nem zajlik. A jelen környezeti hatásvizsgálati eljárásnak a nyugati szektor 

nyomvonalváltozatai nem képezik tárgyát. 

- A tárgyi útszakasz építéséhez, forgalomba helyezéséhez szükséges eljárást 

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága fogja 

lefolytatni, a forgalomba helyezéssel kapcsolatos észrevételek nem 

képezik a környezeti hatásvizsgálati eljárás tárgyát. 

- A benyújtott hatásvizsgálati dokumentáció tartalmazza, hogy az út menti 

növénytelepítést a terület jelenlegi tájszerkezetéhez illeszkedően kell 

kialakítani, őshonos növényfajok alkalmazásával. 

- A csapadékvizek tisztítását –amennyiben szükséges – meg fogják oldani, 

erre a környezetvédelmi engedély előírásokat tesz 

- Az autópálya építése a talajvíz-szintekben érzékelhető, számottevő 

változásokat nem okoz, a felszín alatti vizekbe sem közvetlen, sem 

közvetett bevezetés nem lesz. 

- Jelenleg a tárgyi szakaszon pihenőhelyek kiépítését nem tervezik, azt nem 

indokolják a terület környezeti adottságai, valamint az alagutas szakaszok 

hossza sem. 

A Van jobb M-nUll Ürömiek és Pilisborosjenőiek Egyesült Környezet- és 

Egészségvédő Szervezete észrevételei: 

- Az Egyesület sajnálattal állapítja meg, hogy annak ellenére, hogy 2004 

óta részt vesz ügyfélként a hatóság előtt folytatott tárgyi eljárásokban, 

értesítést az eljárás folytatásáról csak az ügyféli jogállással kapcsolatos 

levelére válaszul kapott. 

- Álláspontja szerint átfogó vizsgálati dokumentációt kell készíteni, illetve 

teljes körű engedélyezési eljárást kell lefolytatni az M0 útgyűrű 11. sz. 

főút – M1 autópálya között szakaszára. 

- A beruházás jelentősen megnöveli, és kifejezetten Ürömre, 

Pilisborosjenőre és az egész régióra rávezeti a tranzitforgalmat. 

- Az Egyesület ellenzi az Ürömi csomópont megépítését, mivel az tovább 

növeli az Üröm községet érő súlyos környezeti hatások mértékét. 

- A NIF Zrt. által elvégeztetett szélcsatorna vizsgálatokban alkalmazott 

módszer nem alkalmas a 2 m/s alatti szélsebességekkel jellemezhető 

légköri viszonyok közötti légszennyezési koncentrációk vizsgálatára. 

Ilyen időjárás jellemezte 2007. decemberét is az Ürömi medencében, ezért 

az Egyesület a szakirodalom útmutatásai alapján számításokat végzett a 

légszennyezés órás értékeinek vizsgálatára, átlagos forgalmi terhelés 

esetén, a dokumentáció által vizsgált védelmi övezet határán. A 

diagramokból látható, hogy a CO esetében 50 km/h sebesség alatt, az 

42

NO2 vonatkozásában pedig 5-100 km/h teljes sebességtartományban 

súlyos határérték túllépés következik be. 

- Üröm lakossága 1996-ban és 2004-ben elutasította a körgyűrű-szakasz 

építésének gondolatát. 

- 1996-ban az illetékes környezetvédelmi hatóság a jelenlegivel lényegében 

azonos nyomvonalra vonatkozó környezetvédelmi engedély iránti 

kérelmet elutasította. 

- Az Egyesület a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésére 

hivatkozva kéri a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elutasítását. 


- A Főfelügyelőség elfogadta az Egyesület ügyfélként történő 

bejelentkezését az eljárásba, erről és a közmeghallgatás időpontjáról az 

Egyesületet tájékoztatta. Az eljáró hatóságnak a közigazgatási hatósági 

eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 

(Ket.) alapján más kötelezettsége nem állt fenn. 

- A környezeti hatásvizsgálati eljárás kérelemre induló eljárás, amelyben az 

eljáró hatóság kizárólag a benyújtott hatásvizsgálati dokumentációt 

vizsgálja. A hatóság nem kötelezheti a kérelmezőt arra, hogy további 

környezetvédelmi engedély iránti kérelmet nyújtson be, és a tárgyi 

útszakasszal együtt kérje a nyugati szektorra vonatkozó környezetvédelmi 

engedély kiadását is. 

- Az elvégzett vizsgálatok alapján az ürömi csomópont nyugati alagútja 

melletti kürtő közelében várható csupán határérték túllépés, az érintett két 

egyedülálló lakóépület kisajátítását javasolják. 

- A dokumentáció részletesen bemutatja a 2 m/s szélsebességnél azokat a 

területeket, ahol a szennyezettség a talaj közelében az órás határértéket 

meghaladja (Műszaki leírás II. kötet 189. oldal) Megállapítható, hogy az 

Üröm, nyugati alagútkapuból történő 100 %-os elszívásnál határérték 

túllépéssel érintett terület nem alakul ki. 

Budakalász Budai és Damjanich utca lakóinak észrevételei: 

- Az M0 továbbvezetéseként tervezett hídra (ami a 11. sz. főutat köti össze 

az alagúttal) komoly zajvédő falat kell elhelyezni. 

- A lakók üdvözlik az alagútban vezetett útpálya tervét. 

- A lakók véleménye szerint az Ürömi csomópont tehermentesítené a Budai 

utat és a Damjanich utcát, ahol a jelenlegi rendkívüli nagy a forgalom. 

Kincsesné Salca Mária (Budakalász) észrevételei: 

- A benyújtott dokumentáció csak megemlíti az Ürömi csomópont nélküli 

megvalósítás lehetőségét, de nem tartalmaz arra vonatkozóan 

43

összehasonlító adatokat (mennyivel rövidebb így a létesítendő szakasz, 

mennyivel kisebb a kisajátítási területigény, mennyivel kisebb az M0 

forgalma a csomópont elhagyása esetén). 

- Az A1 nyomvonal látszik kedvezőbbnek, az Ürömi csomópont 

megépítése nélkül. 

- A közúti alagútszakaszok fölé épüljenek szellőztető alagutak. 

- A Hatástanulmány Műszaki leírásához csatolt, 5 és 10 évvel későbbre 

becsült forgalmi adatokat útszakaszonként feltüntető térképek 

feltételezhetően úgy készültek, hogy a jelenlegi, 2008-as adatokat 

megszorozták ismeretlen tényezővel. A becslés módja vitatható, mert az 

autószám növekedése nem számítható ki lineáris függvénnyel. 


- A hatásvizsgálati dokumentáció tartalmazza az összehasonlító adatokat 

(Környezeti Hatástanulmány, I. kötet, 2.1., 2.5., 2.5-3. számú melléklet, 

2.5-7. számú melléklet). 

- A forgalmi vizsgálatokat, előrebecslést a Közlekedés Kft. készítette a 

szakmai előírásoknak megfelelően. A Kft. a jelen állapot feltárásához az 

M0 keleti szektorának és a Megyeri hídnak az átadását megelőző 2007. 

évi állapotot is vizsgálta azért, hogy az ehhez készített ellenőrző 

forgalomszámlálások segítségével a modelljét kalibrálhassa. A forgalmi 

vizsgálatok adatait nem felszorzással kapták, hanem számítógépes 

modellezés eredményeként. 

Bende Nagy János (Solymár) észrevétele: 

- Nem ért egyet a tervezett nyomvonallal, mert az természetvédelmi 

területen halad át. 

Az észrevétellel kapcsolatban megállapítottam, hogy a tervezett útszakasz 

felszíni nyomvonala sem országos jelentőségű védett területet, sem Natura 2000 

területet nem érint. 

Több észrevétel érkezett az eljáró hatósághoz az M0 északi híd (Megyeri híd) 

átadásával kapcsolatosan, a Levegő Munkacsoport, a Budakalászért Védegylet, 

az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület, a Van jobb M-nUll 

Egyesület, az SOS Békásmegyerért Egyesület valamint Kollár Ernő budakalászi 

lakos részéről. Tekintettel arra, hogy a folyamatban lévő környezeti 

hatásvizsgálati eljárásnak az M0 északi híd átadása nem képezi tárgyát, az 

észrevételeket a Ket. 22. § (2) bekezdése alapján 14/4303-81/2008. számú 

levelemmel áttettem a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek 

Igazgatóságára. 

44

Kovács Árpád és Virágh Attila solymári lakos a folyamatban lévő eljárás tárgyát 

nem képező solymári szakasszal kapcsolatban tett észrevételt. 

A Főfelügyelőség a Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése alapján 2008. szeptember 

23. napján 16 órától a Budakalász Nagyközség Önkormányzata által biztosított 

helyiségben (Budakalász, Faluház) közmeghallgatást tartott. 

A közmeghallgatáson a Főfelügyelőség képviselője, valamint a tervező és a 

beruházó képviselői részletesen tájékoztatták a megjelenteket a beruházásról. A 

közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, észrevételekre a Főfelügyelőség 

képviselője és tervező, valamint a beruházó képviselői választ adtak. A 

közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv a Korm. rendelet 9. § (9) bekezdése 

alapján az érintetteknek megküldésre került. 

Határozatomat a 2003. CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi 

közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. 

törvény 9. § (1) bekezdése, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes 


rendelet 10. § (2) a) pontja alapján hoztam. 

A fellebbezési jogot a 2003. évi CXXVIII. törvény 10. § (2) bekezdése, valamint 

a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. 

A jogorvoslati eljárás díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a 

vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 

27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése, valamint I. számú melléklet II. 9.2. 

pontja alapján állapítottam meg. 

Budapest, 2008. december 23. 

Dr. Takács Margit s.k. 

főosztályvezető 

45

Értesülnek: 

1) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - 1134. Budapest, Váci út 45. + tértivevény 

2) UNITEF ’83 Zrt. - 1119. Budapest, Bornemissza tér 12. + tértivevény 

3) ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete – 1134 Budapest, Váci út 174. 

4) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Iroda – 1014 Budapest, 

Szentháromság tér 6. 

5) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Fővárosi és Pest Megyei Erdészeti 

Igazgatósága – 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. 

6) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Fővárosi és Pest Megyei Növény- és 

Talajvédelmi Igazgatósága – 2100 Gödöllő, Kotlán Sándor út 3. 

7) Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal – 1111 Budapest, Budafoki út 59. 

8) Pest Megyei Földhivatal - 1051 Budapest, Sas u. 19. 

9) Budapesti Bányakapitányság – 1143 Budapest, Columbus u. 17-23. 

10) Dr. Hajnóczy Péter Állami Főépítész – Közép-magyarországi Regionális 

Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda – 1052 Budapest, Városház u. 7. 

11) Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága – 1066 Budapest, Teréz 

krt. 62. 

12) Budakalász Nagyközség Jegyzője – 2011 Budakalász, Petőfi tér 1. 

13) Budapest III. Kerület Óbuda, Békásmegyer Jegyzője – 1033 Budapest, Fő tér 3. 

14) Üröm Község Jegyzője – 2096 Üröm, Iskola u. 10. 

15) Pilisborosjenő Község Jegyzője – 2097 Pilisborosjenő, Fő út 16. 

16) Solymár Község Jegyzője – 2083 Solymár, József Attila u. 1. 

17) Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség – 1465 Budapest, Pf. 1676. 

+ tértivevény 

18) ÓBOR KÖR Kulturális és Környezetvédő Egyesület - 1038 Budapest, Óbor köz. 3. + 

tértivevény 

19) SOS Békásmegyerért Egyesület - 1038 Budapest, Ádám u. 9-10/c. + tértivevény 

20) Van jobb M-nUll Ürömiek és Pilisborosjenőiek Környezet- és Egészségvédő 

Szervezete - 2096 Üröm, Rákóczi F. u. 20. + tértivevény 

21) Solymári Környezetvédők Egyesülete - 2083 Solymár, Pf. 119. + tértivevény 

22) Ürömi Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület - 2096 Üröm, Fülemüle u. 

16/b. + tértivevény 

23) Budakalászért Védegylet - 2011 Budakalász, Petőfi tér 11. + tértivevény 

24) Szénási Mihály - 2096 Üröm, Csillaghegyi út 12. + tértivevény 

25) Dr. Dani Sándor - 2096 Üröm, Budakalászi út 094/14. + tértivevény 

26) Buda Ügyvédi Iroda – 1132 Budapest, Váci út 30. + tértivevény 

27) 26 ) Dr. Fülöp Sándor Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa – 1387 Budapest, Pf. 

40. 

46

H A T Ã R O Z A T A Nemzeti InfrastruktÃºra FejlesztÅ Zrt. rÃ©szÃ©re az ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

H A T Ã R O Z A T A Nemzeti InfrastruktÃºra FejlesztÅ Zrt. rÃ©szÃ©re az ...