tantÃ¡rgyleÃrÃ¡sok - NymE - SEK

Andragógia alapszak 

Tantárgyi programok 

Tantárgy neve: A PEDAGÓGIA ALAPJAI, A NEVELÉS TÖRTÉNETE (alapozó, 

kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2+2 

Félév: 1., 2. 

Heti óraszám: 2/0, 1/1 

Óratípus: Előadás X 

Szeminárium X 

Gyakorlat 

Értékelés: Kollokvium X 

Gyakorlati jegy 

Tantárgy leírása: 

A cél azoknak az alapvető pedagógiai, neveléstörténeti, nevelés- és 

művelődésfilozófiai kérdéseknek, összefüggéseknek a feltárása, amelyek lehetővé 

teszik bármely életkorban és bármely történelmi korban a nevelés meghatározó 

sajátosságainak a megértését és összefüggéseiket. 

Témái: A pedagógiai tudomány-rendszertani kérdései; a nevelés mint a pedagógiai 

kutatás alapja; a nevelés sajátosságai, funkciói, formái, területei, koncepciói, cél- és 

feladatrendszere; a nevelhetőség problémái; a nevelő és a nevelt; tanítás és tanulás; 

a nevelés színterei, szervezési formái, módszerei; a neveléstörténet főbb állomásai 

jeles nevelésfilozófusai, antropológiai nézőpontok és a kultúrával kapcsolatos 

felismerések változása (őskor, ókor, középkor, reneszánsz és humanizmus, 

reformáció-ellenreformáció, az átmenet, felvilágosodás, a nevelésügy XIX-XX. 

századi általános és magyar helyzet), a nevelés jelenkori kihívásai. 

Kötelező olvasmányok: 

Czike Bernadett (szerk): Bevezetés a pedagógiába. Szöveggyűjtemény. Eötvös 

József Könyvkiadó, Bp., 1996. 

Friedrich W. Kron: Pedagógia. Osiris Kiadó, Bp., 1997. 

Magyari Beck István: Érték és pedagógia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 

Mészáros István, Németh András, Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az 

iskoláztatás történetébe. OSIRIS, Budapest, 2000. 

Mészáros István, Németh András, Pukánszky Béla: Neveléstörténet. OSIRIS, 

Budapest, 2003. 

Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. Okker Kiadó, Budapest, 1998. 

Németh András: Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 

1997. 

Tantárgyfelelős: Dr. Antal Sándor PhD főiskolai docens 

Oktatók: Vincze Szilvia főiskolai adjunktus 

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com



Tantárgy neve: NEVELÉSTAN (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 2. 

Heti óraszám: 2/0 


Szeminárium 

Gyakorlat 




A tantárgy célja: A neveléstudományon belül a neveléselmélet alapfogalmainak, 

sajátosságainak, törvényszerűségeinek a megismerésével megfelelő alapot nyújtson 

a tanulás és nevelési problémák értelmezéséhez. 

Témái: a neveléstan helye a tudományok rendszerében; az emberformáló 

folyamatok, a nevelés, oktatás, képzés összefüggései; célok, értékek, normák, 

feladatok a nevelés folyamatában; a nevelési folyamat szerkezete, a tevékenység 

mint a nevelési folyamat alapja, a tevékenység szabályozó tényezői (nevelési 

tényezők, nevelési hatások, nevelési módszerek); a jellem fejlesztése és fejlődése a 

nevelés folyamatában, a jellem tartalma és strukturális sajátosságainak alakulása a 

nevelési folyamatban, fejlődését meghatározó tényezők; negatív emberformáló 

folyamatok, nehezen nevelhetőség; a nevelés elméletének és gyakorlatának 

tendenciái a XX-XXI. században 


Bábosik István, Mezei Gyula: Neveléstan. Telosz Kiadó, Budapest, 1997. 

Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, 


Gáspár László: Neveléselmélet. OKKER Kiadó, Budapest, 1997. 

Németh András: Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 

1997. 

Pálfiné dr. Szalay Anna: Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához. Szombathely, 

2003. 

Tantárgyfelelős: Dr. Antal Sándor PhD főiskolai docens 





Tantárgy neve: DIDAKTIKAI ALAPOK /a tanulás és tanítás elméleti alapozása/ 

(alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 1+2 

Félév: 1., 2. 



Szeminárium 

Gyakorlat X 

Értékelés: Kollokvium 

Gyakorlati jegy X 


Az első félév célja: oktatáselméleti alapozás, amelyre a konkrét andragógiai didaktika 

ismereterendszere ráépíthető. 

Témakörei: Oktatáselméleti irányzatok, az oktatási folyamat „szereplői”: a tanuló, a 

pedagógus/andragógus. A tanulás általános fogalma, korszerű elképzelések a 

tanulásról. Az oktatási folyamat lényege, különböző szempontú megközelítések. Az 

önszabályozást kiépítő oktatási folyamat. Az önszabályozó motivációs strtaégiákat 

kifejlesztő oktatási folyamat. Oktatási módszerek. Tanulásszervezési alapok. 

A második félév az eredményes tanuláshoz szükséges személyiségvonások 

fejlesztéséhez, a tanulás tárgyi és személyi feltételeinek megszervezéséhez, 

általános és speciális kognitív képességek, motivációs jellemzők, kognitív stílusok 

fejlesztéséhez felkészítő tantárgy. Középpontban állnak a tanulmányozás során az 

egyéni tanulási technikák, amelyek főként a kognitív folyamatok tudatosítására 

irányulnak. 

Az általános tanulási technikák többféle tanulási folyamatban is felhasználhatóak, de 

figyelmet fordít a tárgy a konkrét tananyagoknak is megfelelő speciális tanulási 

technikák megismertetésére is. 


Didaktika (Szerk.:) Falus Iván Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1998. 

Réthy Endréné: Tanulási motiváció Új Pedagógiai Közlemények Bp. 1995. 

Réthy Endréné: A tanulás FPI Bp. 1996. 

Dezső Zsigmondné: A szellemi munkája technikája Bp. 1985. 

Mankó Mária: Tanulási technikák Szombathely 2000. 

Zrinszky László: A tanulás tanítása Bp. 1986. 

Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról Bp. 1997. 

Tantárgyfelelős: Dr. Simon Katalin főiskolai docens 


Dr. Mankó Mária főiskolai tanár 




Tantárgy neve: BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2+2 

Félév: 1., 2. 



Szeminárium 

Gyakorlat 


Gyakorlati jegy 

 


A pszichológiával kapcsolatos illúziók, a laikus és az önismeretei pszichológia. Az 

önismeret fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdései. Az emberismeret szintjei, 

hétköznapi és tudományos emberismeret. A pszichológia tudománya, kapcsolata 

más tudományokkal. A pszichológia mint tudomány kialakulás-története. Klasszikus 

irányzatok a pszichológiában. A viselkedés biológiai alapjai. A pszichológiai fejlődés. 

Észlelés és tudat. Az emberi megismerés alapmechanizmusai. A megismerés 

szakaszai. Figyelem, aktivációs szintek, és tudatállapotok. Emlékezés és felejtés, 

képzelet, gondolkodás. A tanulás fogalma, fajtái, törvényei. Szociális tanulás. A 

cselekvés hajtóerő: motiváció és érzelem. Személyiségelméletek. 

Az emberi fejlődés tanulmányozása. A modern fejlődéslélektan központi kérdései. A 

fejlődéslélektan tudománya. A csecsemőkor, a kisgyermekkor, az iskoláskor, a 

serdülőkor, az ifjúkor, a felnőttkor jellemzői, sajátosságai. 


Atkinson: Pszichológia Osiris-Századvég Bp. 1994. 

Séra Lészló: Általános pszichológia Comenius, Pécs, 1998. 

Michael Cole-Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan Osiris, Bp.2003. 

Tantárgyfelelős: Dr. Gáspár Mihály főiskolai tanár 

Oktatók: Dr. Gáspár Mihály főiskolai tanár 




Tantárgy neve: SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2+3 

Félév: 2., 3. 




Gyakorlat 


Gyakorlati jegy 

X 


A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek a társas kapcsolatokban 

és szociális (csoport, intézmény) struktúrák működésében szerepet játszó 

pszichológiai folyamatokról és döntési eljárásokról. Az elhangzó témákkal elő 

kívánjuk segíteni, hogy a hallgatók elsajátítsák az alapvető szociálpszichológiai 

elméleteket és fogalmakat, valamint értelmezzék azok kapcsolódási pontjait a 

kommunikációs tanulmányaik során tanultakkal. 

Mi a szociálpszichológia? Tudománytörténeti körkép. A társas lét jelentősége és 

eredete. 

A társas világ szerkezete. A társas megismerés, az attribució és az attitűdök. Az 

attitűdváltozás és a meggyőzés. Az én és az én-megismerés. A homlokzat és társas 

meghatározottsága. A társas identitás. Társas és társadalmi szerepek jellege, 

funkciói. Társas interakciók és személyközi viszonyok. 

A proszociális magatartás. Szeretet és szerelem. Az agresszió. Konfliktus és 

konfliktusmegoldás. 

A csoport, norma és konformitás. Segítségnyújtás és bántalmazás. 


Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris, Bp., 1997. 

Hewstone, M., Stroebe,W., Codol, J-P. és Stephenson,G.M. (szerk): 

Szociálpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1995. 

Smith, E.R., Mackie, D.M.: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris 2001. 

Tantárgyfelelős: Dr. Simon Katalin főiskolai docens 

Oktatók: Dr. Tóth Péter főiskolai adjunktus 




Tantárgy neve: BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA (FILOZÓFIATÖRTÉNET) (alapozó, 

kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 1. 



Szeminárium 

Gyakorlat 




A kurzus célja: megismertetni a hallgatókat a filozófiatörténet egyes jelentős 

korszakaival és a legalapvetőbb filozófiai problémákkal. 

A félév során a hallgatók szövegolvasási és problémaérzékelési készségeit fejleszti a 

tanegység. 

Bevezetés a gondolkodás történetébe, a gondolkodás eredetének megértése, a 

gondolkodási területek szétválása, a tudományos gondolkodás születésének 

regisztrálása, az írásbeliség kialakulása, hit és tudás paradoxona. 

Azoknak az összefüggéseknek felderítése: mi teremt folytonosságot a gondolkodás 

történetében, és mik azok a rendhagyó esetek, melyek megszakítani látszanak és 

felbontani igyekeznek a racionális szövetet. 

A hallgató világosan szét tudja választani a gondolkodás történetének nagy 

korszakait, értse a kor sajátos problémáit, és ezek között képes legyen 

összefüggéseket találni. 


Bevezetés a filozófiába. /szerk. Steiger Kornél/ Bp. Holnap. 1998. 

M. Heidegger: A művészet eredete és a gondolkodás rendeltetése /in: Atheneum. 

Bp. 1991. 

M. Heidegger: Költőien lakozik az ember Bp. Atlantis. 1999. 

K. Jaspers: Bevezetés a filozófiába. Bp. Mérleg. 1989. 

B. Russel: A nyugati filozófia története. Bp. 1996. 

Tantárgyfelelős: Dr. habil. Tallár Ferenc egyetemi tanár 

Oktatók: Murai Gábor főiskolai tanársegéd 




Tantárgy neve: MŰVELŐDÉSFILOZÓFIA (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 2. 



Szeminárium 

Gyakorlat 




A tantárgy célja a kultúrát illető filozófiai elgondolások történeti, és a kultúra 

fogalmának szemantikai áttekintése. Sajátos nézőpontból közelítjük meg a filozófia 

történetét: a kultúra felfogásoknak azokat a fő jelentés-dimenzióit vesszük sorra, 

amelyeknek a különböző korok filozófiai szövegei jelentőséget tulajdonítottak. Azt az 

utat és azokat a funkcióváltozásokat követjük figyelemmel, amelynek 

eredményeképp a modern társadalmak számára a „kultúra” reflexió tárgyává vált, 

vagyis önmagukat a másokétól megkülönböztető kultúraként, egyikként a sok közül, 

fogják fel. 

A tantárgy épít az általános filozófiatörténeti kurzusra, a Művelődésfilozófiára pedig a 

Kulturális antropológia támaszkodhat. 

Tananyag: 

Kultúra: egyéni dimenzió 

- „Cultura animi” – Cicero metaforája 

- „Cultura Dei” - Szent Ágoston és Isten imádata 

- „georgica animi” – Bacon és és az erkölcs nevelése, mint a lélek művelése 

- Hobbes és a jellem kiművelése 

Kultúra: társadalmi dimenzió 

- a „barbárok” és a „civilizáltak” 

- a német felvilágosodás: Kant és a kultúra „szűk” értelmezése; Herder és a 

kultúra „tág” felfogása; a kultúra, mint az emberiség nagykorúságra való 

nevelésének folyamata: Lessing, Kant, Fichte, Hegel. 

- francia felvilágosodás: Voltaire és a kultúra differenciális fogalma; Rousseau 

és az egyén – társadalom kultúrája közötti kapcsolat. 

Kultúra és civilizáció 

- a német és az angol és francia nyelvterületen kialakuló eltérések, és azok okai 

Az értékdimenzió 

- a kultúra és a pozitív érték 

- a művelődés és a fejlődés 

A kultúra, művelődés és a modern társadalmak önmeghatározása 


Márkus György: Kultúra és modernitás. T-Twins Kiadó, Lukács Archívum, Bp. 1992. 

Márkus György: Metafizika – mi végre? Osiris, Bp. 1998. 

Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Gondolat, Bp. 1982. 

M. Foucault: A szavak és dolgok Bp. Osiris, 1996. 

L. Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások Bp. Atlantisz 2001. 

Tantárgyfelelős: Sümegi István PhD főiskolai docens 

Oktatók: Murai Gábor főiskolai tanársegéd 




Tantárgy neve: BEVEZETÉS AZ ESZTÉTIKÁBA (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 2. 



Szeminárium 

Gyakorlat 




A tantárgy célja, hogy az esztétikát, mint tudományos diszciplínát megismertesse a 

hallgatókkal. Második fontos témakör: a különböző elméletek, fogalmi rendszerek 

áttekintő jellegű bemutatása. Itt a következők állnak a középpontban: 1. Az antik 

görög filozófia művészetfogalma (Platón, Arisztotelész megközelítései) és hatása a 

különböző korokra. 2. Kiemelt jelentőséget kap a 18. század, amikor az esztétika 

tudományos diszciplínává válik. 3. A modern esztétikai elméletek szempontjából 

gyümölcsöző és megvilágító antik és modern, klasszikus és modern, szép és 

fenséges, ismert és idegen fogalom-párok összevető elemzése. 


Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer: egy filozófiai hermeneutika vázlata. 

Gondolat, Budapest, 1984. 

Grabes, Herbert: Einführung in die Literatur und Kunst der Moderne und 

Postmoderne. Ästhetik des Fremden. A. Francke Verlag, Tübingen und Basel, 2004. 

Kant, Immanuel: Az itélőerő kritikája. Osiris, Budapest, 2003. 

Panofsky, Erwin: Idea. Adalékok a régebbi művészetelmélet fogalomtörténetéhez. 

Corvina, Budapest, 1998. 

Radnóti, Sándor: „Tisztelt közönség, kulcsot te találj…” Gondolat, Budapest, 1990. 

Tantárgyfelelős: Dr. Cseresznyák Mónika PhD főiskolai adjunktus 

Oktatók: Dr. Cseresznyák Mónika PhD főiskolai adjunktus 




Tantárgy neve: BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIÁBA (alapozó, 

kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 1. 


Óratípus: Előadás 

Szeminárium 

Gyakorlat X 




A tantárgy célja: a tárgy közös informatikai alapozó kurzus a természettudományos 

képzésben résztvevő hallgatók számára. Célja, a korábbi tanulmányok során 

megszerzett informatikai (számítástechnika) alapismeretek kibővítése, 

rendszerezése, a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges elektronikus adatkezelés és 

információszerzés fejlesztése. Továbbá prezentációk formájában, projektek 

elkészítésén keresztül felkészítést nyújt a tudományos kutatómunkák, előadások, 

elemzések korszerű technikai megvalósításához. 

A tárgy tartalma: Elektronikus adatkezelés alapjai, szöveges és tényadatbázisok. 

Megvalósítás táblázatkezelő programban. (számítások; adatlistás műveletek: 

rendezés, szűrés, kimutatások készítése; diagramok). Elektronikus adatkezelés – 

relációs adatbázisok belső struktúrája; adatok importálása; lekérdezési feladatok; 

jelentések – megvalósítás adatbázis-kezelő programban. Elektronikus 

információszerzés – hálózati, könyvtári információforrások. A multimédia elemei a 

prezentáció-készítés területén. Az alapszakhoz kapcsolódó projekt elkészítése, mely 

integrálja az információszerzés és adatkezelés megismert technikáit. 


• Pétery Kristóf: Táblázatkezelés Excel 2002 [Kossuth Kiadó 2002] 

• Dr. Kovácsné Cohner Judit, Dr. kovács Tivadar, Ozsváth Miklós: 

Adatkezelés az MS ACCESS 2000 alkalmazásával [ComputerBooks 2003] 

• Gerő Judit: PowerPoint 2000 Prezentáció készítése mesterfokon 

[ComputerBooks 2001] 

Tantárgyfelelős: Dr. Balogh Imre PhD főiskolai docens 

Oktatók: Dr. Balogh Imre PhD főiskolai docens 




Tantárgy neve: KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT (alapozó, 

kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 1. 



Szeminárium 

Gyakorlat X 




Cél, hogy a hallgatók megismerjék a tanulmányaikhoz és a majdani tudományos 

kutatásban való részvételükhöz szükséges olyan információkat, amelyeket a 

könyvtárak és más tájékoztatási intézmények nyújtanak. Szerezzék az ezek 

hatékony használatához szükséges legalapvetőbb jártasságokat és készségeket. 

Tematika: 

Az információ szerepe a tanulásban, kutatásban, korunk társadalmában. 

Könyvtártípusok és feladataik. Dokumentumtípusok, a dokumentumok felosztása 

különböző szempontok szerint. A könyvtári katalógusok és funkciójuk. A BDF 

könyvtár számítógépes katalógusának működése. Számítógépek a könyvtárban. A 

bibliográfiák és fajtáik. Információforrások az Interneten. Referáló és teljes szövegű 

online szakirodalmi adatbázisok. Adatgyűjtés, bibliográfia, hivatkozások. 

Információgyűjtés az Internetről. „Kérdezze a könyvtárost!” (virtuális tájékoztatás) 


Csermely Péter et al.: Kutatás és közlés a természettudományokban. Budapest: 

Osiris, 1999. 

Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat, 1991. 

Farkas Éva: Bevezetés a könyvtári információkeresés technikájába. 

http:/old.bdtf.hu/konyvtar/feva/ 

Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. Budapest: Krónika Nova, 2002. 

Ungváry Rudolf: A tartalom szerinti információkeresés az interneten . 1. rész. 

Indexelőszolgáltatások. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 47. évf., 2000., 1. sz., 

3-19. 

2. rész. Internetkatalógusok. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 47. évf., 2000., 

2.sz., 55-67. 

Tantárgyfelelős: Dr. Koltay Tibor főiskolai docens 

Oktatók: Dr. Koltay Tibor főiskolai docens 




Tantárgy neve: BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA (társadalmi ismeretek, 

társadalomtudományi kutatási módszerek) (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3+2 

Félév: 1., 2. 




Gyakorlat 




A kurzus célja, hogy a hallgatókat bevezesse a szociológia alapfogalmaiba, 

összefüggésrendszerébe, gondolkodásmódjába. Felöleli a társadalmi struktúra, a 

szegénység, a kisebbségszociológia, családszociológia a deviancia, valamint az 

életmód-szociológia kérdéseit. 

Bevezet a kvantitatív és kvalitatív módszertan különbségeinek megértésébe. 

Átfogó képet kapnak a hallgatók a kutatásmódszertan jelentőségéről, megismerik az 

empirikus kategóriák összefüggéseit, a kutatás fázisait, módszereit. A 

kutatásmódszertani kérdések megértése érdekében rövid episztemológiai áttekintést 

is kapnak, hogy elhelyezhessék a különböző kutatási megközelítéseket, s 

áttekintésük is legyen a módszerek változásiról. 

A kvalitatív módszertan alapfogalmait ismerteti meg (változók, indikátorok, kauzalitás, 

asszociációk), a konceptualizáció és az operacionalizáció folyamatát és jelentőségét, 

a kérdőívszerkesztés módszertanát, a tartalomelemezés módszertanát, 

összehasonlító elemzést. 


Giddens: Elszabadult világ Perfekt K. Bp. 2000. 

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Osiris K. Bp. 2001. 

E. Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi K. Bp. 1995. 

T. May: Social Research: Issues, Methods and Process 2nd ed. Open University 

Press, 1997. 

Tantárgyfelelős: Dr. habil Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár 

Oktatók: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd 




Tantárgy neve: BEVEZETÉS A JOGTUDOMÁNYBA (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 1. 



Szeminárium 

Gyakorlat 




A kurzus célja a szak jogi tárgyainak előkészítése, a jogi alapfogalmak megismerése, 

az állam és hatalomelméletek áttekintése, a jogrend-törvényesség-alkotmányosság, 

jogállamiság fogalmának értelmezése 

A jogforrás fogalma. A jogszabályi hierarchia. A jogszabály hatálya. A törvény, a 

rendelet és az állami irányítás egyéb jogi eszközei. A jogszabályok jelölése. A 

hivatalos lapok, jogszabálygyűjtemények. A jogszabályok szerkezete. A jogszabályok 

gyakorlati alkalmazása. A jogrendszer fogalma, tagozódása. A jogi norma, a 

jogszabály, a jogviszony. 

Az államszervezet felépítése, az alapvető jogok és kötelességek. 

A polgári jog fogalma. A polgári jog alanyai. Jogképesség. Cselekvőképesség. 

Személyiségi jogok. A személyes adatok védelme. 

A szerződés fogalma, a szerződésre vonatkozó általános szabályok. A szerződés 

létrejötte, módosítása, megszűnése. Szerződés típusok, gyakorlati alkalmazásuk (az 

adásvételi, a megbízási, a bérleti szerződés). A szerződés megerősítésének módjai. 

A szerződésszegés- és érvénytelenség. 

A polgári peres eljárás fogalma, szakaszai. A magyar bírósági szervezet rendszere. 

Az első- és másodfokú eljárás. A perorvoslatok. A nemperes eljárás. 

A munkaviszonyok szabályozása. A munkaviszony alanyai, kezdete, módosítása, 

megszűnése és megszüntetése. A tanulmányi szerződés. A munkaidő és a 

pihenőidő, a szabadság 

A szerzői jog: Alapfogalmak. Személyhez fűződő jogok. A vagyoni jogok. A védelmi 

idő. A szabad felhasználás. A felhasználási szerződés. A munkaviszonyban 

létrehozott mű. 


Szilágyi Péter: Jogi alaptan Osiris Bp. 1998. 

Visegrády Antal: Jogi alaptan JPTE Állam-és Jogtudományi Kar Pécs, 1996. 

Visegrády Antal: Jog –és állambölcselet 

Tantárgyfelelős: Dr. Fejes Péter főiskolai docens 

Oktatók: Dr. Fejes Péter főiskolai docens 




Tantárgy neve: MAKROÖKONÓMIA (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 2. 



Szeminárium 

Gyakorlat 




A kurzus célja, hogy a hallgatókat bevezesse közgazdaságtan alapkérdéseibe. 

Tartalma: A közgazdaságtan tárgya, kulcsfogalmai. Gazdaság, gazdálkodás, 

gazdasági rendszerek. (Javak és szolgáltatások, termelési tényezők, gazdálkodás) A 

termelési lehetőségek görbéje. A munkamegosztás és komparatív előnyök. A 

szükségletkielégítés intézményi keretei. Piac és piaci mechanizmus (a kereslet, a 

kínálat, a piaci ár) A makroökonómia alapösszefüggései. A makrogazdaság szereplői 

és színterei (háztartás és vállalat, a makroökonómia főbb piacai, az állam, mint 

gazdasági szerepéő, szektorok, piacok és makromodellek) A termékek és 

jövedelmek áramlása a szektorok között. Az árupiac, a pénzpiac, a munkapiac. 

Árupiaci egyensúly. Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában. 


Meyer Dietmar- Solt Katalin: Makroökonómia: Aula Kiadó, 1999. 

Dr. Misz József: Makroökonómia, Számalk Kiadó, Bp. 2001 

Paul A. Samualson / William D. Nordhaus: Közgazdaságtan, KJK. 2000 

Tantárgyfelelős: Dr. Rádi Szelman CSc főiskolai docens 

Oktatók: Dr. Rádi Szelman CSc főiskolai docens 




Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETEK (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 2. 



Szeminárium 

Gyakorlat 



A tantárgy leírása: 

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a kommunikáció jelenségéről kialakult 

elméleteket, tisztába legyenek azzal, milyen nézőpontokon keresztül lehet a 

kommunikáció jelenségét megközelíteni. 

Ahhoz, hogy a kommunikáció jelenségszférájának határai kijelölhetőek legyenek, 

három perspektíva figyelembevétele szükséges. A) Szerkezeti: ennek keretében a 

tranzaktív, interaktív, kultivációs, participációs modellek kerülnek tárgyalásra. B) 

Funkcionális: ez a megközelítés az informálás, meggyőzés, érzelmek kifejezése, 

szocializáció stb. ismeretét jelenti. C) A kutatási hagyományok: a szociálpszichológia, 

kibernetika, retorika, szemiotika, fenomenológia, társadalomkritika, tudásszociológiai 

és a kapcsolódó tudományterületek, mint az általános nyelvészet, információelmélet, 

kibernetika saját nézőpontjából tekintünk a kommunikáció jelenségére. 

Kötelező irodalom 

Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Bp. Osiris, 1999. 

Fassler, Manfred: Was ist Kommunikation? München: Fink, 1997 

Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Bp. 2001. Harmat 

Horányi Özséb: Kommunikáció I-II. Bp. 2003. General Press 

McQuai, Denis: Tömegkommunikáció. Bp. 2003. Osiris (megjelenés előtt) 

Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció, Typotex, Budapest, 2004. 

Tantárgyfelelős: Horányi Özséb CSc egyetemi tanár 

Oktató: Horányi Özséb CSc egyetemi tanár 




Tantárgy neve: VEZETÉSELMÉLET (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3+2 

Félév: 1., 2. 




Gyakorlat 




A témakör kulcsfogalmai, a fogalmak viszony-problémája. (vezetés, menedzselés, 

leader, leadership, szervezet). A vezetői munka kulcseleme: a hatalom. A hatalom 

típusai, a hatalmi űr. A vezetés gondolkodás fejlődése- vezetéstörténeti előzmények. 

A vezetéselméleti iskolák- a klasszikus iskola, az emberi viszonyok tana, az 

integrációs törekvések (rendszerszemléletű iskola, institucionalista iskola). A japán, 

az európai, a magyar vezetési gondolkodás jellemzői. A nemzeti kultúra és a 

szervezeti kultúra. A szervezeti kultúra-modellek. A szervezetek filozófiája, az 

„értékek” modell-elem a szervezeti életben. A szervezeti típusok. A vezetés 

funkcionális megközelítése. 

Stratégiai szemlélet a vezetésben. A változás fogalma, típusai, színterei. A stratégia 

fogalma, típusai, a stratégiai menedzsment folyamata, a stratégia-alkotás módszerei. 

Az emberi tényezők a vezetési folyamatban. 


Ternovszky F: Nemzetközi vezetési és szervezési ismeretek Szókratesz 2001. 

Mankó Mária: vezetéselmélet III. Szhely, 2000. 

Hitt: A mestervezető OMIKK 1990. 24-29. 

Klein Sándor: Vezetés-és szervezetpszichológia SHL. Bp. 

Tantárgyfelelős: Dr. Mankó Mária CSc főiskolai tanár 

Oktatók: Dr. Mankó Mária CSc főiskolai tanár 

Maurer Péter főiskolai tanársegéd 




Tantárgy neve: KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2+2 

Félév: 2., 3. 




Gyakorlat 




A kulturális antropológia kialakulás, tárgya. 

A kulturális antropológia szemléletmódja: a holisztikus szemléletmód, az 

összehasonlító szemléletmód, a relativizmus 

A „primitív” kultúrák és a „saját” társadalom vizsgálata. 

A 19. századi gyökerek, az egyvonalú evolúció elmélete. 

Fejezetek az antropológiai gondolkodás történetéből 

Boas és a történeti partikularizmus. 

Malinowski és a funkcionalizmus. 

Mead és a biológia kulturalizálása. 

Levi-Srauss és strukturalizmus. 

Geertz és az interpretatív antropológia. 

Terepmunka és jelenlét: a résztvevő megfigyelés 

A megfigyeléses módszer fajtái, sajátosságai: a résztvevő és az akciós megfigyelés. 

Az objektivitás problémái: a megfigyelő és a megfigyeltek viszonya. 

A terepmunka gyakorlata: interjú, megfigyelés, regisztráció, értelmezés. 

A terepmunkát végző társadalmi felelőssége: előítélet és evidencia. 

A szimbólumok szerepe a kultúrák vizsgálatában 

Jel - jelentés – kultúra. 

A kultúra, mint szöveg. 

A tér antropológiája: egyfajta rendező modell 

A kötött szerkezetű tér, a kötetlen szerkezetű tér, a kötetlen tér, a tér dinamizmusa. 

Proxemika, összehasonlító kulturális perspektívában. 


Bohannan, P.-Glazer, M.: Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Pánem, 

Budapest, 1997 

Geertz, C.: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Századvég Kiadó, 


Hall, E. T.: Rejtett dimenziók. Katalizátor Iroda, Budapest, 1995 

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Rejtjelek 2. Kossuth, 1995. 

Tantárgyfelelős: Simon Róbert egyetemi tanár 

Oktatók: Murai András főiskolai adjunktus 




Tantárgy neve: BEVEZETÉS A EU-TANULMÁNYOKBA (alapozó, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2+2 

Félév: 1., 2. 




Gyakorlat 




A modul bemutatja azokat a nagy problématerületeket, amelyeket tanulmányaik 

során részletesebben is meg fognak ismerni, s rámutat a közöttük lévő 

összefüggésekre. 

A kurzus egyben bevezetés egy inter-és multidiszciplináris megközelítésbe és 

módszertanba. Nem az az elsődleges célja, hogy az európai történelmet 

kronológikusan ismertesse, vagy hogy átfogó képet adjon az európai 

társadalomtörténetről, sokkal inkább, hogy rávilágítson az alternatívákra, 

fejlődéstendenciákra és hogy szemléleti és elméleti kapaszkodókat adjon a 

hallgatóknak az európai társadalmi, gazdasági, politikai átalakulások kritikai 

elemzéséhez. Megismerteti a hallgatókat az Európai Unió intézményrendszerével, 

ezek működési mechanizmusaival, valamint belső intézményi/szervezeti 

kultúrájukkal. 

Különös figyelmet szentel az európai felnőttoktási politikáknak és intézményeknek. 


Hill Richard: Mi Európaiak. Geomedia, Bp. 1999. 

Wallace, H-Wallace,W: Policymaking in the European Union. Oxford, Oxford 

University Press, 1997. 

Borsody István: Az új Közép-Európa. Szombathely, Savaria University Press, 1998. 

Dick Leonard: Európai Unió – történet, szervezet, működés. Geomedia, Bp. 2002. 

Tantárgyfelelős: Dr. habil. Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár 

Oktatók: Dr. habil. Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár 

Maurer Péter főiskolai tanársegéd 




Tantárgy neve: GENDER STUDIES (alapozó, kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2+2+2+2+2 

Félév: 2., 3., 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 0/1, 0/1, 0/1, 0/1, 0/1 



Gyakorlat 




Az „elméleti és történeti áttekintés” célja a gender studies, mint tudományos 

diszciplina fejlődéstörténetének áttekintése, valamin az eddigi elméletek 

megismerése. 

A „nők a történelemben” kurzus áttekinti a nők helyzetét, szerepét, megítélését, mind 

a magyar, mind az európai nagy történelmi korszakokban. Az európai és magyar 

összehasonlítás mellett, azzal párhuzamosan jelentős a férfi és női nézőpont 

összevetése. Fontos tisztázni az emancipációs mozgalmak lényegét, hatásait, 

eredményeit. Körüljárjuk az esélyegyenlőség mai európai és magyar realitásait is. 

A „nőábrázolások a magyar és európai irodalomban” című szeminárium több tanszék 

dolgozóinak bevonásával és előadásaival valósul meg. A hallgatók megismerhetik, 

az előadókkal együtt megvitathatják különböző korok, irodalmak, művészeti ágak 

nőábrázolásait. Fontos, hogy így mind az interdiszciplináris, mind az interkulturális 

módszereket, nézőpontokat is elsajátíthatják. Példaként a következő témákat 

említhetjük meg: A nőábrázolások a német és angol képzőművészetben és 

irodalomban 1800 körül, Nők a századforduló magyar és osztrák drámáiban, Nők 

szerepe a némafilmekben, A nőiség problémája a mai finn filmekben és irodalomban. 

A „nem és nyelvhasználat” kurzus a nem és társadalom összefüggéseit vizsgálja. A 

férfi-női beszélő megkülönböztetést általában a hangfekvés, a hangmagasság 

alapján teszik meg, miközben más nyelvhasználati tényezőket figyelmen kívül 

hagynak. A kurzus részletesen tárgyalja a szociolingvisztikában és a 

kommunikációkutatásban az utóbbi időben elért kutatási eredményeket, amelyek a 

nyelv és a nem kapcsolatára világítanak rá. 


Holland-Cunz, Barbara: Die alte neue Frauenfrage. Suhrkamp, Frankfurt a. M., 2003. 

MacKinnon, Catharine A.: A feminizmus változásai: előadások életről és jogról. Pont, 


Miethe, Ingrid (Hrsg.): Europas Töchter: Tradition, Erwartung und Strategien von 

Frauenbewegungen in Europa. Leske-Budrich, Opladen, 2003. 

Pető, Andrea (szerk.): Női esélyegyenlőség Európában: nőtudományi tanulmányok 

és a munkaerő-piac kapcsolata Magyarországon. Balassi, Budapest, 2003. 

Deicher, Susanne: Die weibliche und männliche Linie: das imaginäre Geschlecht der 

modernen Kunst von Klimt bis Mondrian. Reimer, Berlin, 1993. 

Guthke, Karl S.: Ist der Tod eine Frau? Geschlecht und Tod in Kunst und Literatur. 

Beck, München, 1997. 




Kis Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 

Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Osiris, Budapest, 2002. 



Balaskó Mária főiskolai adjunktus 

Murai Gábor főiskolai tanársegéd 

Elisa Pitkäsalo finn lektor 




Tantárgy neve: SZAKNYELV (pedagógiai/társadalomismereti német) (alapozó, 

kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 10 

Félév: 2., 3., 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 0/1, 0/1, 0/1, 0/1, 0/1 



Gyakorlat 




Az első félévben a hallgatók nyelvtudásának aktualizálása, egy szintre hozása 

történik mind a négy fő készség területén. A második félévben az aktív szókincs 

bővítése szakkifejezésekkel, egyidejüleg tudatosítjuk a hétköznapi és szaknyelv 

közötti eltéréseket. A harmadik félévben az egyes diszciplinák, mint pl. neveléstan, 

szociológia, vezetéselmélet, kommunikációelmélet szaknyelvét cselekményorientált 

módszerekkel sajátítják el. (projectmunka, szerepjátékok, csoportmunka). E 

módszerrel dolgozunk fel alapvető szakirodalmakat az utolsó félévekben, s az ötödik 

félévben tanulmányutakra felkészítés történik. Az utolsó félévben konkrét szakmai 

(osztrák, német ill. svájci) intézményekkel történő kapcsolat-felvételre és ápolásra 

kerül sor. 


Em Brückenkurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning, 

2004. 

Bahrdt, Hans Paul: Schüsselbegriffe der Soziologie: eine Einführung mit 

Lehrbeispielen. Beck. München, 2003. 

Brenner Dietrich: Allgemeine Pädagogik: eine systematisch-problemgeschichtliche 

Einführung in die Grundstruktur padagogischen Denkens und Handelns. Juventa, 

Weinheim, 2001. 

Schmidt, Alexandra/Gradwohl Eszter: Human und Kulturmanagement. 

Kommunikationstraining für Fortgeschrittene. JPTE. Pécs, 1999. 






Tantárgy neve: MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET (törzsképzés, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3+2 

Félév: 2., 3. 




Gyakorlat 




A tantárgy a magyar és európai művelődéstörténet jelentős eseményeit tárgyalja. 

Központi témánk a nevelési és képzési folyamatok intézményesült formáinak 

szociáltörténeti feltételeinek korszakról korszakra haladó áttekintése. 

Fontos tisztázni az antikvitás akadémia fogalmát és hatását az európai 

művelődéstörténetben. Rávilágítunk az antik és keresztény kultúra egymásra ható 

kapcsolatára: pl. udvari akadémiák, majd a középkortól az egyetemek fejlődése. 

Kiemelt témaként szerepel a polgári fejlődés és hatása az iskola- és oktatási 

rendszerekre. Gyümölcsöző téma e fejlődés egyik csúcspontjának, a felvilágosodás 

korának művelődéspolitikája és filozófiája. 

További jelentős kérdéseink: kulturális cserekapcsolatok, migráció, a civil társadalom 

fejlődése és összehasonlító elemzése az egyes korszakokban, kapcsolatok kelet és 

nyugat között, határátlépések és határok létrehozása, a polgári értékek, identitás és 

globális perspektívák. 


Bonse, Christian/Atobbe Holk: Nationale Grenzen in Europa: Wandel der Funktion 

und Wahrnehmung nationaler Grenzen im Zuge der EU-Erwartrung. Lang, Frankfurt 

a M., 2004. 

Friedell, Egon: Az újkori kultúra története Holnap, Bp. 1998. 

Kósa László (szerk.) Magyar művelődéstörténet Osiris, Bp. 2000. 

Röhrs, Hermann: Bildungsgeschichte und Bildungsphilosophoe. Deutscher Studien- 

Verlag, Weinheim, 1999. 

Tantárgyfelelős: Dr. habil. Lőrincz Zoltán főiskolai tanár 





Tantárgy neve: AZ ANDRAGÓGIA ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI 

(törzsképzés, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 10 (2+2+4+2) 

Félév: 3., 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/0, 0/1, 1/1, 0/1 



Gyakorlat 




A cél: bevezetni a hallgatót az andragógia elméleti és történeti kérdéskörébe. A 

tartalom: 

a harmadik félév a felnőttnevelés történeti előzményeivel, európai és magyar 

vonatkozásaival foglalkozik. Áttekinti a mai 

felnőttnevelési/felnőttoktatási/felnőttképzési nemzetközi gyakorlatot, 

intézményrendszert, foglalkozik a felnőttoktatási stratégiákat meghatározó hazai és 

nemzetközi dokumentumokkal. A Lifelong learning fogalmát és folyamatár, mint 

életfilozófiát értelmezi, vizsgálja. A negyedik félév az andragógia kulcsfogalmaival, 

tudományrendszertani kérdéseivel foglalkozik, részletezően a szeparációs és 

integrációs törekvésekkel. Elemzi az antropagógiai alapfolyamatokat, ezek 

viszonyproblémáját. Áttekinti a felnőttnevelési irányzatokat, a felnőttnevelés cél és 

feladatrendszerét, a felnőttnevelési funkciókat. Az ötödik félév a felnőttnevelést a 

permanens nevelés rendszerében vizsgálja, részletezően szól az iskolarendszerű 

felnőttoktatás múltjáról, jelenéről, problémáiról, az iskolán kívüli oktatás-képzés 

múltjáról, jelenéről, problémáiról. Foglalkozik a formális, az informális és a nonformális 

nevelés fogalmával, megvalósulási kereteivel.Részletezi a közoktatás és 

felnőttoktatás paradigmaváltását. Elemzi és értelmezi a tudástársadalom 

felnőttoktatási konzekvenciáit. A hatodik félév a szociális munka adragógiájának 

egyik területéhez a kriminálandragógiához ad alapozást. Foglalkozik a funkcionális 

analfabétizmus kérdéseivel, reszocializációs és reedukációs lehetőségekkel 

elsősorban a büntetésvégrehajtás keretei között. 


Zrinszky László: Bevezetés az andragógiába OKKER Oktatási iroda Bp. 1996. 

Mankó Mária: Andragógia I. Szhely 2000. 

Felnőttoktatási és képzési lexikon A-Z. 

Európa kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról (Szerk.: Sz. Tóth János Bp. 2002. 

Mankó Mária: „Sorsom a bűn” Euroqualitas, Sopron, 2002. 

Antonio Cassese: Umano-Disumano Comissariati e prigioni nell’Europa di oggi 

Laterza Roma-Bari 1994. 

Ausbildung im Gefängnis-Lebenshilfe für Gefangene? Frankfurt a M.-Bern 1982. 

Handbook of Adult and Continuing Education (Jossey Bass Higher and Adult 

Education Series) 2000. 






Tantárgy neve: A FELNŐTTKÉPZÉS GAZDASÁGI (mikroökonómiai) ÉS JOGI 

KÖRNYEZETE (törzsképzés, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 4+3+3 

Félév: 3., 4., 5. 

Heti óraszám: 2/0, 0/1, 0/1 



Gyakorlat 




A jogi ismeretkörhöz kötődően a hallgatók a korábbi félévekben már foglalkoztak 

általános jogi ismeretekkel. E félévben a tantárgy célja, hogy a hallgatók 

megismerjék a közigazgatás alapfogalmait, felépítését, az önkormányzati rendszert, 

valamint a kulturális és az oktatási igazgatás feladatait és formáinak rendszerét. A 

tananyag tartalmazza: 

A közigazgatás fogalma, helye az állami szervezetben. A közigazgatás szervezeti 

rendszere. Az önkormányzatok alapvető típusai. A helyi önkormányzatok feladata és 

hatásköre. A képviselő testület, a tisztségviselők, a polgármesteri hivatal. A helyi 

közszolgáltatás. Az oktatás és a kulturális igazgatás valamint a társadalmi-politikai 

berendezkedés összefüggései. A kulturális-oktatási igazgatás elvei és formái 

A kulturális- oktatási igazgatás magyarországi szervezete és területei. A kulturálisoktatási 

igazgatás szervezeti formái és területei. Közoktatási intézmény alapítása. 

Nem önkormányzati közoktatási intézmény létrehozás. A képviselő testület, az 

oktatási bizottság, a polgármesteri hivatal oktatással kapcsolatos feladat és 

hatásköre. 

A gazdasági ismertekörhöz kötődően a makroökonómia alapkérdéseivel már 

foglalkoztak, itt a mikroökonómiai kérdések kerülnek előtérbe. Jövedelemváltozás 

hatása az egyéni keresletre; az árváltozás hatása az egyéni keresletre, a piaci 

kereslet levezetése; a keresleti függvény jellemzői. A termelési függvény és fajtái, 

parciális termelési függvény, átlagtermékfüggvény, határtermékfüggvény és azok 

összefüggései. A vállalati kínálat tökéletes verseny esetén, a kínálati magatartás 

különböző árak mellett. A monopolisztikus verseny. A tényezőpiacok: a fogyasztók 

tényezőpiaci magatartása és a termelési tényezők kereslete. 

Fogyasztói egyensúly, termelői egyensúly, általános egyensúly, a piaci 

elégtelenségek hatásai 


Harmathy Attila: Szerződés, közigazgatás, gazdaságirányítás 

Magyar közigazgatási jog. Szerk. Ficzere Lajos, Osiris Kiadó, Bp. 1999. 

Magyar Közigazgatási lexikon. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2000 

Paul A. Samualson / William D. Nordhaus: Közgazdaságtan, KJK. 2000 

Solt Katalin: Mikroökonómia Tri-Mester Tatabánya, 2001. 

Tantárgyfelelős: Dr. Rádi Szelman CSc főiskolai docens 

Oktatók: Dr. Szabó Árpád ny. főiskolai docens 

Murai András főiskolai adjunktus 




Tantárgy neve: MUNKAERŐPIACI ISMERETEK ÉS KÉPZÉSEK (törzsképzés, 

kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3 

Félév: 5. 




Gyakorlat 




A tanegység célja a hallgatók bevezetése a munkaerőpiaccal kapcsolatos alapvető 

ismeretek és hatásrendszerük világába. Témái: Alapfogalmi háló, életkor, iskolai 

végzettség és gazdasági aktivitás kapcsolata, foglalkoztatáspolitika, az állam 

szerepvállalása a munkaerőpiacon, foglalkozási szerkezet, demográfiai és 

foglalkoztatottsági változások, munkanélküliség, munkaerőpiaci helyzetkép, a 

munkaerőpiac támasztotta kihívások a munkavállalóval szemben, kompetenciák, 

globalizáció, munkaerőmozgás, fluktuáció, munkaerő mobilitás, geográfiai 

sajátosságok, a munkaerőpiac szervezete, EU körkép. 


Bukodi Erzsébet (szerk): Társadalmi helyzetkép. Bp., KSH, 2004. 

Munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák. Eger, EKFT Liceum Kiadó, 1998. 

Tóthné Sikora Gizella: Munkaerőpiaci ismeretek. Oktatási segédlet. Miskolci 

egyetem, 1999. 

Lindner Sándor: Munkaügy a gyakorlatban. Bp., Szókratész Külgazdasági Akadémia, 

2003. 

Országos Munkaügyi Központ c. folyóirat kapcsolódó számai 

Osztrák-magyar Konferencia (I-VIII.) helyi kötetei szerk.: Éder Géza, Szhely. 

Semjén András (szerk): Oktatás és munkaerőpiaci érvényesülés. Budapest, MTA 

Közgazdaságtud. Kutatóközp., 2001. 

Szakképzési Szemle c. folyóirat kapcsolódó tanulmányai 

Társadalmi riport. Bp., TÁRKI, 1990. 

Enhancing Adult Motivation to Learn: A Comprehensive Guide for Teaching All Adults 

(Jossey Bass Higher and Adult Eduucation Series) by Raymond J. Wlodkowski 



Vincze Szilvia főiskolai adjunktus 




Tantárgy neve: MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN (törzsképzés, 

kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3 

Félév: 6. 




Gyakorlat 




A tanegység célja, hogy megismertesse a hallgatókat a minőségügy történetével, a 

minőséggel kapcsolatos jelenkori társadalmi elvárásokkal, a minőségüggyel 

kapcsolatos alapfogalmakkal, szabványos és nem szabványos modellekkel, a 

modellek kialakításához, ill. működtetéshez szükséges gyakorlati tennivalókkal, s a 

minőségirányítási rendszerek kiépítését, működtetését támogató alapvető 

módszerekkel. 


Bálint Julianna: Minőség –Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg. TERC, 2001. 

Bardócz-Tódor András: Minőségbiztosítási szabványok az oktatásban. VIII. Magyar 

Minőséghét, Budapest, 1999. 

Barta Tamás, Tóth Tihamér: Minőség-menedzsment. Szókratész, Budapest, 1996. 

124. 

Dézsán Imre: Minőségbiztosítás. Nemzeti Tankönyvkiadó - Tankönyvmester Kiadó, 

Budapest, 2000. 88 o. 

Koczor Zoltán (szerk): Bevezetés a minőségügybe. A minőségügy gyakorlati 

kérdései. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. 585 o. 

Krämer T., Magyar S., Németh L.: Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés. B+V 

Kiadó, 2001. 

Kristály Mátyás: Minőségirányítási alapismeretek. OKKER, Budapest, 2001. 142 o. 

Setényi János: A minőség kor. Bevezetés az iskolai minőségbiztosítás gyakorlatába. 

RAABE Székesfehérvár, 1999. 41-45. o. 

Tantárgyfelelős: Dr. Simon Katalin PhD főiskolai docens 





Tantárgy neve: SZAKMAI GYAKORLAT (törzsképzés, kötelező) 

Tárgykódok: 

Kredit: 4+3+3 

Félév: 3., 4., 5. 

Heti óraszám: 0/3, 0/2, 0/2 


Szeminárium 

Gyakorlat X 




A harmadik félév gyakorlata során a hallgatók megismerkednek a felnőttoktatási-, 

képzési-, nevelés intézményekkel, intézményeknél tett látogatások keretében, azzal 

a céllal, hogy megismerjék az ott folyó munkát, hogy tapasztalatot szerezzenek a 

felnőttoktatási-, képzési feladatokról, andragógusi szerepkörökről, tevékenységekről, 

nehézségekről. Az intézménylátogatásokat andragógiai szempontú esetmegbeszélés 

követi. A negyedik félévi gyakorlat a tanegységhez kapcsolódva az elméleti 

ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja biztosítani. A munkaerőpiaci képzéseket 

folytató intézményekkel ismerkednek meg a hallgatók. Az ötödik félévben a hallgatók 

önálló, intézményen kívüli (pl. OKJ-s képzéshez kötődő, vagy büntetésvégrehajtási 

intézetben végezhető) gyakorlaton vesznek részt, ahol naplót vezetnek az elvégzett 

feladatokról, s tapasztalataikat félév végén összegzik portfolio-dossziéjuk részeként. 

A hatodik félévben megismerkednek a minőségirányítási rendszerek kiépítését, 

működtetését támogató alapvető módszerekkel, gyakorlatokkal, lehetőséget teremtve 

azok kipróbálására. A gyakorlat keretében lehetőség nyílik nevezetes minőségügyi 

modellt működtető szervezettel való megismerkedésre és annak működésébe való 

betekintésre 

Kötelező olvasmányok: - 

Tantárgyfelelős: Dr. Szabó Árpád ny. főiskolai docens 






Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS (kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3+3+3+2+2+2 

Félév: 1-6. 

Heti óraszám: 0/3, 0/2, 0/3, 0/2, 0/2, 0/2 


Szeminárium 

Gyakorlat X 




A képzés célja, hogy a különböző kommunikációs szituációkban a hallgatók készség 

szinten ismerjék és alkalmazzák a hatékony kommunikációs megoldásokat. A kettőés 

több személyes interakciós helyzetekből kiindulva sor kerül a hatékony 

kommunikációhoz szükséges legfőbb pszichés tényezők aktuális szintjének 

tudatosítására és egyben fejlesztésére. Középpontba kerül az eredményes 

kapcsolatépítés feltételeinek vizsgálata, koncentrálva a munkahelyi kapcsolatokra. 

Azon kommunikációs készségek tudatosítására és erősítésére, melyek mások 

problémamegoldásában adhat segítséget, illetve saját, mások viselkedésével, 

értékeivel kapcsolatos problémáinak kezelésében sikeres kommunikációs stratégia 

lehet. Fókuszálunk a konfliktusok főbb típusainak elemzésére, hatékony 

konfliktuskezelési lehetőségek gyakorlására. Hangsúlyt fektetünk az emberi 

tranzakciók sajátosságaira, jellemzőire. Helyzetgyakorlatokon feltérképezzük a 

játszmákba kerülés okait, megszakításának kommunikációs feltételeit. A saját 

sorskönyv megismerésén keresztül a domináns életpozíciók és a hozzá kapcsolódó 

kommunikációs stílus felmérésére nyílik lehetőség. A kooperáció és rivalizálás 

játszmái átvezetnek a tárgyalás témakörére. Ezen belül a hallgatók gyakorolhatják 

szituációs gyakorlatokon keresztül a meggyőzés kommunikációs eszközeinek 

alkalmazását. 


Stewart, Joines: A TA-MA Bevezetés a korszerű tranzakcióanalízisbe. Xénia Kiadó, 

1994. 

Dr. Thomas Gordon: A vezetői eredményesség (V.E.T) tréning. A fejlett világ 

vezetési gyakorlata a XXI. Sz. küszöbén. Studium Effektive Kiadó, Balatonfenyves, 

1997. 

Neményiné Gyimesi Ilona: Kommunikáció a tárgyalásban. Külkereskedelmi Főiskola 

Házinyomdája, Budapest. 

Berne E.: Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest. 1984 

Dr. Németh Erzsébet: Kommunikációs készségfejlesztés (2001) 

Dr. Vass László, Terry Cox és Dr. Róka Jolán: Communication in Consulting in the 

Public Space (2002) 

Tantárgyfelelős: Dr. Csider Sándor főiskolai docens 

Oktatók: Dr. Csider Sándor főiskolai docens 

Csiszár Zsófia főiskolai tanársegéd 




Tantárgy neve: SZAKNYELV (andragógiai) (kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 15 

Félév: 1-6. 

Heti óraszám: 0/3, 0/2, 0/3, 0/2, 0/2, 0/2 


Szeminárium 

Gyakorlat X 




A gyakorlat célja az andragógiai szaknyelv magas szintű elsajátítása. Az egyes 

szakterületek andragógia elmélete és története, felnőttképzés és emberi 

erőforrásfejlesztés a felnőttképzés gazdasági és jogi környezete munkaerőpiaci 

képzések stb. szaknyelvét. Az alapozó félév utáni 5 félév során, cselekményorientált 

módszerekkel sajátítják el a hallgatók (projectmunka, szerepjátékok, csoportmunka) . 

Ezzel a módszerrel dolgozzuk fel az alapvető szakirodalmakat. A hatodik félévben 

már nehézségek nélkül olvashatja és fordíthatja a hallgató a szakterület német 

nyelvű szakirodalmát, beszéli a szaknyelvet, s képessé válik a kapcsolatteremtésre a 

német nyelvterület szakembereivel. 


Pöggeler, Franz (Hrsg.): Handbuch der Erwachsenenbildung. Kohlhammer, 

Stuttgart/Bern, 1985. 

Riße, Birgit: Mündigkeit in der Postmoderne: Ansatzpunkte und Zielperspektiven von 

Erwachsenenbildung als Identitätsbildung im Rahmen der gegenwartigen 

gesellschaftlichen Wandlungsprozesse. Lang, Frankfurt a. M., 2004. 

Siebert, Horst: Selbstgesteuertes lernen und Lernberatung: neue Lernkulturen in 

Zeiten der Postmoderne. Luchterhand, Neuwid, 2001. 






Tantárgy neve: FELNŐTTKÉPZÉS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS 

(törzsképzés kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 15 

Félév: 1-6. 

Heti óraszám: 0/3, 0/2, 0/3, 0/2, 0/2, 0/2 


Szeminárium 

Gyakorlat X 




A tanegység a humán erőforrások jelentőségével, tervezésével, szervezésével, 

fejlesztésével, kezelésével, vezetésével kapcsolatos ismeretek elsajátításával és 

gyakorlati alkalmazásával foglalkozik. A témakörök: alapfogalmak, az emberi 

erőforrásmenedzsment (EEM) kialakulása, a startégiai emberi 

erőforrásmenedzsment kérdésköre, az EEM modelljei, a kompetencia-elv az EEMben, 

az EEM területei: EE – tervezés és auditálás, munkakörelemzés és tervezés, 

erőforrásbiztosítás, munkakör-értékelés, ösztönzés, teljesítményértékelés, emberi 

erőforrás fejlesztés, munkaügyi kapcsolatok, EE információs rendszer, kultúraváltás, 

változásmenedzselés, kommunikáció, a vezetés szerepe az emberi erőforrások 

menedzselésében, nemzetközi emberi erőforrás menedzsment alapkérdései. 


Farkas Ferenc-Karoliny Mártonné-Poór József: Személyzeti/emberi 

erőforrásmenedzsment KJK. Bp. 1997. 

Olivier Bertrand: Az emberi erőforrások tervezése. Módszerek, tapasztalatok, 

gyakorlat In. A felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások FKI Bp. 1993. 

Stratégiai emberi erőforrásmenedzsment KJK. Bp. 1999. 

Tantárgyfelelős: Némethné Tóth Ágnes PhD főiskolai adjunktus 

Oktatók: Némethné Tóth Ágnes PhD főiskolai adjunktus 





Tantárgy neve: INTERKULTURÁLIS NEVELÉS A FELNŐTTKORBAN 

(törzsképzés, szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3+2 

Félév: 3., 4. 




Gyakorlat 




A gazdasági, társadalmi, politikai változások megkövetelik a fejlesztési folyamatokkal 

foglalkozó (pedagógusoktól, andragógusoktól) az un. Interkulturális 

gondolkodásmódot. 

E multikulturális világban képesnek kell lenni a kultúrák közötti közvetítésre, 

párbeszédek elősegítésére. Erre a kihívásra válaszol ez a tanegység. Először egy 

áttekintést nyújt: az interkulturalitás elméletei, migráció, globalizáció és hatásai az 

oktatásra. A következő félévben az interkulturális pedagógia és andragógia és az 

élethosszig tartó tanulás kapcsolatát vizsgáljuk, elsősorban a megvalósulás, a 

gyakorlat területén. 

Kihasználva a régió adta lehetőségeket, a környező határ menti osztrák, szlovén 

részen is megvizsgáljuk a problémát. 


Allemann-Ghionda, Christina (Hrsg): Multikultur undBildung in Europa. Lang, Bern, 

1994. 

Auernheimer, Georg: Einführung in die interkulturelle Erziehung. Wissenschaftliche 

Bucsgesellschaft, Darmastadt, 1990. 

Kiss Gabriella (szerk.): Multikulturalizmus és oktatás Kossuth, Egyetemi Kiadó, 

Debrecen, 2001. 

Rolf, Arnold: Interkulturelle Berufspadagogik. Bis, Oldenburg, 1991. 


Oktató: Nagy Gábor, PhD főiskolai docens 

Cseresznyák Mónika PhD főiskolai adjunktus 

Dr. Szabó Árpád ny. főiskolai docens 




Tantárgy neve: POLITOLÓGIA (törzsképzés, szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3+2 

Félév: 3., 4. 




Gyakorlat 




A politikaelmélet alapkérdései az antikvitás korától napjainkig 

A politikatudomány helye és szerepe, fejlődése a társadalomtudományok körében 

A politika fogalma, tárgya és kategóriái. A politika bináris kódja 

A politikai rendszer és működése, annak strukturalista funkcionalista felfogása 

A politikai értékek, érdekek és érdekcsoportok. Politikai ideológiák 

A pluralizmus fogalma és elméletei, a pluralista elmélet újabb kritikája 

Pártok, pártrendszerek és választási rendszertípusok 

Hatalom és legitimáció, a hatalom forrásai és eszközformái, a legitimitás értelmezése 

A parlamentarizmus és modelljei, a parlamentarizmus funkcióváltozásai 


Bayer József: A politikai gondolkodás története OSIRIS 1998 

Bihari Mihály - Pokol Béla: Politológia Universitas K. 1998 

Körössényi András: A magyar politikai rendszer OSIRIS 1998 

Bayer József: A politikatudomány alapjai Napvilág K. 1999 

Választási rendszerek szerk.: Fábián György OSIRIS 1997 

Seymur Marti n Loset: Homo politicus OSIRIS 1995 

Tantárgyfelelős: Dr. Stipkovits Ferenc főiskolai docens 

Oktatók: Dr. Stipkovits Ferenc főiskolai docens 




Tantárgy neve: A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETE 

(művelődésszervező szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2+3 

Félév: 4., 5., 




Gyakorlat 




A kulturális intézmények rendszerelméleti és rendszerszemléleti alapjai. 

A művelődési rendszer egysége és sokszínűsége: az oktatás és közművelődés 

kapcsolata; a közoktatási és felnőttképzési rendszerek történeti változásai és mai 

funkciói. 

Paradigmaváltások a közművelődésben: a spontán kulturális szerveződésektől a 

multifunkcionális és a szakosodott kulturális intézményekig. 

A társadalom- és művelődésirányítás összefüggése a kulturális intézmények 

funkcióival. (Művelődéspolitika – művelődés – közművelődés 

Az értékőrző és a kultúraközvetítő funkció. 

Az állami (a közigazgatási) szektor és a civil szervezetek szerepének alakulása a 

közművelődés történetében. 

A kulturális szektorra vonatkozó Európai Uniós elvek és a praxis összehasonlítása a 

hazai elvekkel és gyakorlattal. 


Sári Mihály: A kultúra intézményrendszereinek történeti-funkcionális változásai. PTE, 

FEEFI Pécs, 2004. 

Kovalcsik József: A kultúra csarnokai I-III. Művelődéskutató Intézet Bp. 1987. 

Vitányi Iván: A magyar társadalom kulturális állapota. Maecenas Bp. 1997. 

Tantárgyfelelős: Török Gábor főiskolai docens 

Oktatók: Török Gábor főiskolai docens 




Tantárgy neve: A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS INTÉZMÉNYEI/MÉDIAISMERET 


Tárgykódok: 

Kredit: 2+2 

Félév: 4., 5. 




Gyakorlat 




A kultúraőrzés- és közvetítés tradicionális és új intézményei. 

A civil szektorban kialakuló közösségi művelődés ágazatai: klubok, körök, amatőr 

művészeti mozgalmak. A vallási szervezetek értékfelhalmozó és kultúraközvetítő 

tevékenysége. A népfőiskola, mint felnőttképzési és közművelődési szervezet. A 

hagyományos szerkezetű művelődési otthonoktól a teleházakig. A kultúra 

szakosodott intézményei: a tudományos szektor, az értékőrző- és közvetítő 

intézmények (levéltárak, múzeumok, könyvtárak), a művészeti ágak (irodalom, zene, 

tánc, képzőművészet, színház, filmművészet) intézményei. Nonprofit szerveződések 

a közművelődésben: egyesületek, alapítványok és egyéb kulturális vállalkozások. 

A média világa. A társadalmi nyilvánosság változásai és mai jelentősége. A média 

személyiség- és közvélemény-formáló szerepe. 

A tömegkommunikáció eszközei és funkciói: 

nyomtatott sajtó (könyv, újság, magazin, folyóirat stb.); elektronikus sajtó (rádió, 

televízió, Internet). A média kulturális-műveltségi vetülete. Média és 

tömegszórakoztatás. Média és a hatalom – médiahatalom. Tömegkommunikációs 

modellek és trendek: a médiakutatás legújabb áramlatai. 


Sári Mihály: A kultúra intézményrendszereinek történeti-funkcionális változásai PTE, 

FEEFI Pécs, 2004. 

Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek. Nemzeti 

Tankönyvkiadó Bp. 1996., 1998. 

Udvardi Lakos Endre: Kulturális intézmények és a közművelődés. Zsigmond Király 

Főiskola Bp. 2002. 

Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális 

intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. Magyar 

Közlöny, 112. szám. 1997. december 15. 

McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris Bp. 2003. 

Török Gábor: A művelődés színterei. Oktatási segédlet. BDF. Szombathely, 2001. 

Tantárgyfelelős: Török Gábor főiskolai docens 

Oktatók: Török Gábor főiskolai docens 




Tantárgy neve: MŰVELŐDÉSSZOCIOLÓGIA (Tér-társadalom-kultúra) 


Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 4. 




Gyakorlat 




A kultúra szociológiai megközelítése és a művelődésszociológia fogalomtára. 

A multikulturális társadalom művelődésszociológiai kihívásai 

A művelődésszociológia kutatási területei 

A magyar társadalom kulturális állapotának leírása 

Az életmódváltozásból fakadó kulturális és művelődési szokások átalakulása 

A média hatása a művelődési szokásokra 

Az Internet kulturális tartalmához való hozzáférés, e-könyvek szerepe a 

művelődésben. 


Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Bp. Osiris K. 1997. 

Anthony Giddens: Szociológia Osiris K. Bp. 1995. 

Fleischmidt Margit: Multikulturalizmus: kultúra, identitás és politika új diskurzusa. 

Osiris K. Bp. 1997. 

Vitányi Iván: A lakosság kulturális magatartása Mecenas, Bp. 1996. 

Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Gondolat, Bp. 2003. 

Tantárgyfelelős: Kiss Judit főiskolai docens 

Oktatók: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd 




Tantárgy neve: TELEPÜLÉSZOCIOLÓGIA (Tér-társadalom-kultúra) 


Tárgykódok: 

Kredit: 1 

Félév: 5. 




Gyakorlat 




A tantárgy oktatásának célja, a hallgatókat képessé tenni a társadalmi 

egyenlőtlenségek egyik legfontosabb dimenziója, a területi-települési sajátosságok, 

feltételeinek értelmezésére. 

A településszociológia kialakulása, szemléletmódja, főbb kutatási területei. 

Alapfogalmak. Elméleti irányzatok bemutatása. A magyar nagyvárosok, városok 

ökológia-társadalmi problémái. A lakótelepek szociológiai problémái. A falu és a 

tanyarendszer alakulása, változásai, jövőbeni lehetőségei. A falu és a város 

kapcsolata. A globális urbanizáció szakaszai és társadalmi jellegzetességei, 

sajátosságai, hatásai a területi fejlődésre. Az urbanizáció. A civil társadalom szerepe 

és lehetőségei a település- és városfejlesztésben. 


Enyedi György: A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó Bp. 1988. 

Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon. Akadémiai Kiadó Bp. 1996. 

Ladányi János – Szelényi Iván: Szuburbanizáció és gettosodás. Kritika 1997/7. 

Enyedi György: Globalizáció és a magyar területi fejlődés. Tér és társadalom 

2000/11./ Városszociológia (szerk.: Szelényi Iván) KJK. Bp. 1973. 

Letenyei László: Településkutatás. L’ Harmattan-Ráció Kiadó, Budapest 2005. 


Oktatók: Kiss Judit főiskolai docens 




Tantárgy neve: MŰVELŐDÉSGAZDASÁGTAN, KULTURÁLIS VÁLLALKOZÁSOK 


Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 6. 



Szeminárium 

Gyakorlat 




A művelődésgazdaságtan helye az ágazati gazdaságok rendszerében, jelentősége a 

kulturális tevékenységek és a gazdaság összefüggéseinek feltárásában. A 

művelődés és gazdaság összefüggései, a kultúra gazdasági alapjai Európában, 

Amerikában, Magyarországon. 

A kultúraközvetítő intézmények, szervezetek kapcsolódási lehetőségei az állami 

költségvetéshez. Az alapítványok, mint az állam alternatívái a közjó szolgálatában. 

Vállalkozási alapon működő kulturális szolgáltatások köre és bővítésének 

lehetőségei Magyarországon. Példák a vállalkozási elven működő kulturális 

intézmények köréből. A magánvállalkozás a kultúra és szórakozás terén. Egy új 

vállalkozás létrehozásának és beindításának, működésének legfontosabb kérdései. 


Bán László: Kultúra és gazdaság Magyarországon Bp. Média+Print K. 1997. 

Kerepesi Katalin: Gazdálkodási ismeretek Bp. 1995. 

Pálinkás Jenő: Vállalkozások szervezése LSE Okt. Kp. Bp. 2000. 

Szabó Árpád: Segédlet a művelődésgazdaságtan tanulmányozásához Szhely. BDF. 

2003. 






Tantárgy neve: MARKETING ALAPOK - KULTURÁLIS MARKETING, PR 


Tárgykódok: 

Kredit: 2+2 

Félév: 5., 6. 




Gyakorlat 




A marketing alapvető szerepének értelmezése a szervezetekben és a társadalomban 

A marketingkutatás és a marketing - mix 

Piac, piac típusok, piaci szervezet 

Fogyasztói és szervezeti piac 

Célok kiválasztása, marketing stratégia 

Termék és árpolitika, marketingcsatornák kiválasztása 

Értékesítés, logisztika 

A kommunikációs - mix tervezése 

Az MPR fogalma, eszközei, egyéb PR orientációk. A PR torta szeletei. 

A marketing kommunikáció vizuális, auditív és audiovizuális eszközei 

Vásárok, kiállítások és egyéb rendezvények 

Marketinginformációs rendszer 

Szolgáltatásmarketing, kulturális marketing 

A marketingprogramok kidolgozása és végrehajtása 


Kotler, Ph.: Marketing menedzsment. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Törzsök É.: Nemzetközi marketing. KJK, Bp. 1995 

Józsa L.: Marketing. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2000. 

Fazekas I. -Harsányi D.: Marketingkommunikáció. Szókratész Külgazd. Akadémia, 

2000. 

Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Jobber, D.: Európai marketing. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Szerzői kollektíva: Globális marketing. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Rekettye G.: Az ár a marketingben. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Szerzői kollektíva: Piackutatás. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Tóth T.: Szolgáltatások és termékek nemzetközi marketingje. BKE, 2003. 

Tantárgyfelelős: Némethné Tömő Zsuzsanna főiskolai adjunktus 

Oktatók: Némethné Tömő Zsuzsanna főiskolai adjunktus 

Dr. Mankó Mária CSc főiskolai tanár 




Tantárgy neve: MŰVÉSZETELMÉLET ÉS TÖRTÉNET (művelődésszervező 

szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 1+2+2 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/0, 1/0, 1/0 


Szeminárium 

Gyakorlat 




Három féléven át - az esztétika történeti alapozás után – szó és kép kapcsolatát 

vizsgáljuk meg három nagy műfajban: festészet/grafika, dráma, film. Az első félév a 

festészet/grafika és irodalom kapcsolatát taglaló modern elméleteket járja körül. A 

második a dráma műfajában elemzi kép és szöveg összefüggéseit. A harmadik a film 

műfaját elemzi. A film többek között megvalósítja a nagy álmot: a kép egész 

történetek elbeszélésére képessé vált. A műfajok felsorolása magában hordja magas 

és alacsony művészet vitáját is. 


Fischer-Lichte, Erika: A dráma története. Jelenkor, Pécs, 2001. 

Kemp, Wolfgang (szerk.): Der Text des Bildes. Möglichkeiten und Mittel 

eigenständiger Bilderzählung. Text und Kritik, München, 1989. 

Szondi, Peter: A modern dráma elmélete. Osiris, Budapest, 2002. 

Török, Zsuzsa/Balázs, Éva (szerk.): Új Oxford Film Enciklopédia. A világ 

filmtörténetének kézikönyve. Gloria, Budapest, 2003. 

Tantárgyfelelős: Prof. dr. Lőrincz Zoltán főiskolai tanár 





Tantárgy neve: KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS (művelődésszervező szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 1+2+2 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/0, 0/1, 0/2 



Gyakorlat 




A negyedik félév anyagához kötődően a hallgatók ismerjék fel a szociokulturális 

animáció társadalmi jelentőségét. Fejlesztőként tudják támogatni az alulról 

szerveződő civil közösségek létrejöttét, ismerjék működésük folyamatát és abban 

nem direktív eszközökkel vállaljanak szerepet. Ismerjék a helyi hatalom működési 

mechanizmusait, a helyi társadalom sajátosságait, a helyi nyilvánosság fórumait. 

Legyenek birtokában a a szociokulturális animáció munkamódszereinek és azokat a 

gyakorlatban is tudják alkalmazni. 

Az ötödik félév anyagához kapcsolódóan tisztában lesznek az animációs 

alapelvekkel, a játék funkcióival, sajátosságaival. Ismerjék az animátorral szembeni 

elvárásokat és azoknak feleljenek meg. Legyenek tisztába a fejlesztő technikákkal, a 

beavatkozás módjaival. Tudjanak elfogadással fordulni a csoporttagokhoz, az 

erényeknek megfelelni. Ismerjék a legfontosabb csoportpszichológiai folyamatokat, 

azokat tudják befolyásolni, csakúgy, mint a fejlődés tempóját. Éljenek az érzelmi 

nevelés lehetőségeivel. Legyenek képesek animációs csoportok szervezésére és 

vezetésére. 

A hatodik félévben megtapasztalják, miként járulhatnak hozzá a közösségfejlesztők 

egy 

-egy adott település fejlesztéséhez, miként illeszkedhet az emberi erőforrások 

mozgásba hozásához értő szakember munkája a más, a fejlesztéshez szükséges 

tudományokhoz értő szakemberekéhez. Jártasak lesznek a kapcsolódó tudományok 

alapvető kérdéseiben. 

Értsenek a településfejlesztés elméleti vonatkozásaihoz, lehetőségeihez, lássák azt 

térségi és tágabb összefüggésekben, tudják alkalmazni munkamódszereit, legyen 

képes a team-munkára. 


Csider Sándor: Kulturális animáció I-II. Szombathely, BDF. 2000 

Rudas János: Delfi örökösei. Bp., Gondolat. 1990 

Hankiss Elemér: Az emberi kaland. Bp., Helikon. 1998 

Sponville: Kis könyv nagy erényekről. Bp., Osiris. 1998 

Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. Bp., Magyar Művelődési 

Intézet 1998 

Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. Szerk.: Török Mariann 

Bp., NIOK. 1995 

Rehnitzer János: Területi stratégiák. Bp.-Pécs. Dialóg-Campus 1998 






Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS (művelődésszervező 

szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 6. 



Szeminárium 

Gyakorlat X 




A tantárgy célja, hogy a hallgatók tudatosan fejlesszék saját önbizalmukat, 

magabiztosságukat, pozitív beállítódásukat, kreativitásukat, kockázat-vállaló 

tevékenységüket. Ismerjék fel az együttműködő és versengő magatartás előnyeit és 

hátrányait, a nyílt kommunikáció fontosságát. Tapasztalják meg, hogyan kell a kritikát 

megfelelően alkalmazni, másokéit helyesen fogadni és értelmezni. A tréningek során 

megismerik a befolyásoló technikákat, a meggyőző kommunikáció módszereit. 



1994. 



1997. 













Tantárgy neve: SZAKMAI GYAKORLAT (művelődésszervező szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2+3 

Félév: 4., 5., 6. 



Szeminárium 

Gyakorlat X 




A negyedik félév évközi gyakorlata a kultúraközvetítés intézményei tanegységhez 

kötődik. 

Cél az, hogy a gyakorlat ideje alatt a hallgatók a tanulmányaik során mindaddig 

megszerzett elméleti ismereteiket legyenek képesek a gyakorlatban, a helyi 

igényeknek megfelelően színvonalasan alkalmazni. 

Ismerjék meg a kultúraközvetítő intézmények cél-és feladatrendszerét, 

működésének személyi, tárgyi, anyagi feltételeit, működési mechanizmusát, legyen 

áttekintésük a tevékenységet befolyásoló külső feltételrendszerről, az együttműködő 

szervezetek hálózatáról. Vezessenek munkanaplót, abban tapasztalataikat 

folyamatosan értékeljék, elemezzék. Erősödjön a művelődésszervező hivatás iránti 

elkötelezettségük, fejlődjenek az e munka végzéséhez szükséges képességeik, 

készségeik. 

Az ötödik félévben a közösségfejelsztés tanegységhez kapcsolódó agyakorlat, ahol 

az animációs technikák és módszerek gyakorlása folyik. 


Tantárgyfelelős: Vincze Szilvia főiskolai adjunktus 


Dr. Csider Sándor főiskolai docens 




Tantárgy neve: RENDEZVÉNYSZERVEZÉS ÉS PROTOKOLL modul 

(művelődésszervező szakirány, kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5+5+5 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/1, 1/1, 0/2 



Gyakorlat X 




Megismertetni a hallgatókkal a rendezvényszervezés elengedhetetlen elméleti 

alapjait, hogy a hallgatók képesek legyenek különbséget tenni a különböző 

rendezvénytípusok között, ismerjék fel a mindenkori közvetlen helyzetben 

alkalmazható leghatásosabb, legcélravezetőbb rendezvényeket, valamint az ezek 

sikerességét elősegítő különféle marketingkommunikációs eszközöket. 

A rendezvényszervezési alapismeretekre építve a rendezvényszervezés 

folyamatának megismertetése úgy, hogy a hallgatók önállóan képesek legyenek 

előkészíteni, megszervezni, lebonyolítani, 

és utógondozni egy rendezvényt. Tudatosan érezzék szükségességét a rendezvényt 

megelőző és az azt követő feladatoknak. A hallgatókkal közösen összeállított 

példarendezvények minden részletre kiterjedően nyújtsanak ismeretet és segítséget 

a különböző rendezvények megszervezése kapcsán felmerülő feladatokkal, 

esetleges nehézségekkel és ezek elkerüléséhez, kiküszöböléséhez szükséges 

eljárásokkal kapcsolatban. 

A rendezvényszervezés szerves részét képező protokoll célja a kulturált viselkedés 

etikai, etikett jellegű szabályainak elsajátítása, a társasági kapcsolatokban 

nélkülözhetetlen illemszabályainak ismertetése. 

A jó modor, az illem nemzetközi követelményei a nemzetközi protokollban jártas és 

az európai normákat ismerő szakemberek képzését követelik meg. 

Egyre több üzletember, külföldi delegáció látogat hazánkba, ezért a diplomáciai 

protokoll bizonyos elemeinek megismerése elengedhetetlen a hallgatók számára 


Faragó Hilda: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése. Bp, 

Képzőművészeti kiadó és nyomda, 2000. 

Molnár György: Bevezetés a protokoll világába. Miskolci Egyetem 2000. 

Tantárgyfelelős: Molnár György óraadó 

Oktatók: Molnár György óraadó 






Tantárgy neve: SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ (a szervezeti PR elmélete és 

gyakorlata) (művelődésszervező szakirány kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5+5+5 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/1, 1/1, 0/2 



Gyakorlat X 




A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a public relations orientációkkal. 

Kitüntetett figyelemmel fordulnak a szervezeti orientáció felé, ahol a PR stratégiát 

mint funkcionális stratégiát értelmezik. Foglalkoznak a szervezeti hírnév fogalmával, 

összetevőivel, a pozitív hírnév alakításának eszközeivel. Áttekintik a szervezeti pr 

fejlődésének szakaszait, a Grunig modell érvényesülésének lehetőségeit a magyar 

és nemzetközi profit-orientált illetve non-profit intézmények életében. Foglalkozik a 

tárgy a külső és belső pr. –rel mint szakterületekkel, a public affairs területtel, 

különösen a lobby elemmel, valamint a kríziskommunikáció helyével, szerepével a 

szervezeti életben. 

A pr-torta szeletei közül elsősorban a média-kapcsolatokra koncentrál, de áttekinti a 

teljes eszközrendszert, ezen belül a mozgóképet mint pr eszközt kitüntetett 

figyelemmel kezeli. Foglalkozik a pr-tervezés kérdéseivel, lépéseivel, valamint a 

minőségbiztosítás szerepével a szervezeti kommunikációs folyamatban. 


Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban Geomedia, Bp. 1999. 

E. Nuissl-Antje von Rein: Felnőttoktatási intéméznyek pr-tevékenysége DIE FTE/5. 

Bp. 1997. 

Mankó Mária: PR-alapok Szhely 2000. 

Nagy PR könyv Management K. Bp. 2002. 

Kirsten Berth-Göran Sjöberg: Minőség a public relatinosban IQPR STAR PR 

Ügynökség 1997. 

A Kommunikáció menedzsment számai 







Tantárgy neve: VIZUÁLIS (mozgóképi) KOMMUNIKÁCIÓ (művelődésszervező 

szakirány kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5+5+5 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/1, 1/1, 0/2 



Gyakorlat X 




A fotó és film szerepe a kultúrák kutatásában. Az antropológiai film műfajai: 

filmjegyzet, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film. A dokumentum és a fikció 

problémája az antropológiai filmben. Fejezetek az antropológiai film történetéből. 

A filmtörténet vizsgálatának lehetséges útjai. 

A filmtörténet őskora és hőskora: a kezdetek társadalomtörténete. 

A némafilm fénykora: izmusok, stílusirányzatok. 

Műfajok a hangosfilmben, a magyar film a két világháború között. 

Film és politika. 

A film szerepe a társadalmi problémák ábrázolásában: neorealizmus. 

Az új hullámok időszaka. 

A modern filmművészet témái, stílusjegyei és kiemelkedő képviselői. 

Fejezetek a magyar film történetéből: sematizmus; a Kádár-rendszer és a cenzúra; 

szerzői filmek; közönség filmek. 

A magyar filmkultúra helyzete a rendszerváltozás után: intézményrendszer változása, 

műfajok, stílusok. 

Tendenciák a mai egyetemes filmkultúrában. 


Balogh-Gyürey-Honffy: A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig. Műszaki 

Kiadó, 2004. 

Hevesy Iván: A némafilm egyetemes története. Magyar Filmintézet, 1993. 

Kovács András Bálint: Metropolis, Párizs. Képzőművészeti Kiadó, 1992. 

Metrpololis 2001/1 szám – összeállítás a nemzeti filmkultúra elméletéről. 

Tari János: Néprajzi filmezés Magyarországon. Európai Folklór Intézet, 2002. 

Tantárgyfelelős: Horányi Özséb CSc egyetemi tanár 


Török Gábor főiskolai docens 




Tantárgy neve: ÜNNEPELMÉLET ÉS GYAKORLAT (művelődésszervező 

szakirány szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 1+2+2 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/0, 0/2, 0/2 



Gyakorlat 




Ez a tantárgy ahhoz járul hozzá, hogy a résztvevők képesek legyenek, élményszerű, 

gazdag, közönségére felemelő módon hatni tudó ünnepek rendezésére. Mindehhez 

ünnepelméleti alapismeretekkel kell rendelkezniük. 

Legyenek tisztába az ünnep fogalmával, az egyének, kisebb csoportok és nagyobb 

közösségek életében betöltött szerepével, funkcióival. 

Ismerjék az ünnepek sajátosságait, az ünnepi idő és tér, a szemlélődés és cselekvés 

szerepét. 

A hallgatók megismerkednek az ünnep felosztásával, részletesebben a nemzeti, 

politikai, az egyházi, az évszakokhoz kötődő, a népi és a hivatali ünnepekkel. 

Találkoznak a hatalomhitelesítés technikáival, az ünneprontás módozataival, az 

ünnepi műsorok szerkesztésének módszereivel, a nézők aktivizálásának 

lehetőségeivel. 

Gazdag ünnepismeretekkel rendelkeznek. 

Maguk is rendeznek újszerű ünnepeket a maguk körében és közművelődési 

intézményekben. 


Tátrai Zsuzsa – Karácsony Molnár Éva: Jeles napok, ünnepi szokások. Bp., 

Planétás 1997. 

Csider Sándor: A megszentelt nap. Az ünnep. In. Acta Inter Urbes. 

Szombathely, BDF. 2000. 

Csider Sándor: Játék az ünnepen. Hajdúböszörmény, Játékpedagógiai Fórum 1999. 






Tantárgy neve: KULTURÁLIS EMLÉKEZET (művelődésszervező szakirány, szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 1+2+2 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/0, 0/2, 0/2 



Gyakorlat 




A tantárgy célja a társadalmi szintű múlt-értelmezések és – megjelenítések 

megközelítése az elmélet felől, majd konkrét példák elemzésével. A téma beépítését 

a képzésbe különösen indokolja a Magyarországon a rendszerváltozás után 

jelentkező küzdelem a múlt újraértelmezéséért. 

Témakörök: 

1. Elméletek a kollektív emlékezetről 

A téma interdiszciplináris jellege: a történettudomány, a szociálpszichológia, a 

kultúraelmélet és a kommunikációelmélet megközelítése. A fogalmak tisztázása, a 

közös pontok. 

2. Az egyéni és a kollektív emlékezet összefüggései. 

Az önéletrajzi emlékezet, a társas tudás, és a társadalmi értelmezési keretek 

egymásra hatása. 

3. Kollektív emlékezet és nemzeti identitás. 

4. A kulturális emlékezet közvetítettsége. 

A művészeti alkotások és kifejezési formák szerepe. 

5. A szórakoztató ipar felfedezi a múltat. 

6. Esettanulmányok 

A holokauszt ábrázolások. 1956-os események reprezentációi. A Kádár-rendszer és 

a nosztalgia. 


Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai 

magaskultúrában. Atlantis, 1999. 

Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág kiadó, 

2000. 

Szociális emlékezet- a történelem szociálpszichológiája. (Szerkesztő László János) 

Magyar Tudomány, 2002/12. szám. 

White, H.: A történelem terhe. Osiris, 1997. 

Tantárgyfelelős: Murai András főiskolai adjunktus 





Tantárgy neve: SZELLEMI REKREÁCIÓ - Olvasáskultúra, vizuálkultúra és 

zenekultúra (művelődésszervező szakirány, szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 1+2+2 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/0, 0/2, 0/2 



Gyakorlat 




Olvasáskultúra 

A tantárgy legfőbb feladata: tudatosítani azt, hogy az információs társadalomban is 

olyan létérdekű, életmódformáló, önépítő tevékenység az olvasás, amely nem 

pótolható semmilyen más jellegű (információhalmozó- és feldolgozó) tudással vagy 

ismerettel. A tantárgy során az olvasás kultúrtörténeti jelentőségével megismerkedve 

a hallgatók ahhoz is útmutatást kapnak, miként függ az össze az olvasás az ember 

más kulturális és társadalmi tevékenységeivel. Fontos cél, hogy a hallgatók 

megfelelő jártasságra tegyenek szert az olvasnivalók közötti szelektálásban, és 

hozzájussanak olyan módszerekhez, amelyekkel másokkal is megszerettethetik az 

olvasást. 

Vizuálkultúra 

Ismerjék meg a vizuálkultúra életminőséget befolyásoló szerepét. A vizualitásban 

rejlő lehetőségek felderítését. Gyakorlati ismeretek elsajátítása. 

Zenekultúra 

Ismerkedjenek meg a zene személyiségformáló szerepét a megelőzésben, és 

lehetőségével a rehabilitációban való alkalmazás során. 

A zene, mint ősi nyelv. A zene elemei (hang, mozgás és hang, ritmus, dallam). Az 

idegrendszer, és az agy. Zene és intelligencia (kutatási eredmények). Alternatív 

zenepedagógiák. 

Zeneterápia: A zeneterápia céljai. Zeneterápiás formák. Története. Fogalma. 

Pszichés hatásmechanizmusa. 


Cavallo, Guglielmo – Chartier, Roger (szerk.): Az olvasás kultúrtörténete a nyugati 

világban, Balassi Kiadó, 2000. 

Halász Gábor: Az olvasás: nyomozás és felfedezés, Gondolat, 1983. 

György Péter: Memex. A könyvbe zárt tudás a 21. században, Magvető, 2002. 

Manguel, Alberto: Az olvasás története, Park Könyvkiadó, 2001. 

Nemes Nagy Ágnes: 64 hattyú, Magvető, 1975. 

Szabad festés védelem alatt 

A művészeti nevelés hatásrendszere 2002. 

Vass Zoltán: A rajzvizsgálat pszichológiai alapjai 




Rudas János: Delfi örökösei 

Bagdy-Telkes: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában 

Kiss Jenőné Kenesei Éva: Alternatív lehetőségek a zenepedagógiában, Tárogató 

Kiadó Bp. 1994. 

Zene és terápia. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1996. 

Szép Kelet, Szép Nap. Zenepedagógiai Szimpózium, Pécs, 2002. 

Tantárgyfelelős: Dr. Nagy Gábor főiskolai docens 

Oktatók: Iliás Márta művészet-terapeuta 

Erdősi Katalin zene-terapeuta 




Tantárgy neve: EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS (művelődésszervező szakirány, szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 1+2+2 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/0, 0/2, 0/2 



Gyakorlat 




A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a korszerű egészségfejlesztés 

szemléletét, elméleti hátterét, módszertanát, legfőbb megvalósítási színtereit és 

képessé váljanak egészségfejlesztő programokban való aktív közreműködésre, 

illetve gyakorlati kivitelezésre. 

A tárgy tartalma: A modern egészség-definíció szemléleti alapjai. Az egészségi 

állapotot meghatározó tényezők. Egészségnevelés, egészségfejlesztés 

különbözősége. Az egészségfejlesztés koncepciójának kialakulása, módszereinek 

elméleti alapjai, az egészséget támogató társadalompolitika jelentősége. Nemzetközi 

és hazai közösségi projektek az egészségi állapot javulásáért. Hálózatok, 

színtérprogramok, projektmunka mint az egészségfejlesztés gyakorlati 

megvalósulásai. 


Linda Ewles –Ina Simnett: Egészségfejlesztés gyakorlati útmutató. Bp. Medicina 

Kiadó, 1999. 

Ralph Grossmann – Klaus Scala: Egészségfejlesztés és szervezetfejlesztés. Ford. 

Lippai László Lajos. Szeged, JGYTF Kiadó, 2004. 

Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Melania Kiadó Kft. Bp. 

Egészségfejlesztés c. folyóirat 


Oktatók: Kiss Judit főiskolai docens 




Tantárgy neve: A FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE (felnőttképzési szervező 

szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 10 (2+4+4) 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/1, 1/2, 0/3 



Gyakorlat X 




A negyedik félévben a tervezési funkció elméleti kérdéskörével foglalkoznak a 

hallgatók, az ötödik félévben az elméleti ismeretek nyújtásán túl, készségek, 

képességek fejlesztése a feladat felnőttképzési folyamattervek, tematikák 

készítéséhez, elemzéséhez, értékeléséhez. 

Témái: Tervezési szintek és tervezési dokumentumaik, a tervek társadalmi-politikai 

meghatározottsága, cél – követelmény - tartalom összefüggése, tananyag-tervezési 

típusok, tantervi műfajok, tantervtípusok, tanterv és vizsgarendszer, tananyagelrendezés 

(szelekció/redukció-organizáció/konstrukció), tanítási stratégiák és 

kiválasztási szempontjaik, képzési nap, foglalkozás tervezése és szervezése 

(curriculum-, tanfolyam-, modul-, foglalkozás-tervezés) oktatási segédeszközök 

tervezése, időszervezés, értékelés, curriculum elemzés és fejlesztés, tantervek a 

második esély iskoláiban (NAT, Kerettanterv, Világbanki tantervek) 

A hatodik félév az oktatásszervezési feladatokat veszi számba, oktatásszervezési és 

oktatástervezési gyakorlati elemzéseket, saját dokumentáció készítési gyakorlatokat 

foglal magában. 


Ballér Endre: A Nemzeti Alaptantervtől az iskolai nevelő-oktatómunka tervezéséig. 

Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1996. 

Knoll, Jörg: Tanfolyam- és szemináriumi módszertan. FTE 6. Budapest, 1996. 

Mező Lajos és Harangi László: A tanulóközpontú foglalkozás tervezése és vezetése 

a képzés folyamatában. Továbbképzési tananyag az iskolarendszeren kívüli képző 

intézmények számára. 4. NSZI, Bp., 1995. 

Némethné Tóth Ágnes: Andragógiai curriculum. Szombathely, BDF, 2000. 

Weidenmann, Bernd: Sikeres tanfolyamok és szemináriumok. FTE 12. Budapest, 

1998. 

Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya. OKKER, Bp., 1995. 

Tantárgyfelelős: Némethné Tóth Ágnes PhD főiskolai adjunktus 

Oktatók: Némethné Tóth Ágnes PhD főiskolai adjunktus 




Tantárgy neve: ANDRAGÓGIAI DIDAKTIKA (felnőttképzési szervező szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 11 (3+4+4) 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/1, 1/2, 0/3 



Gyakorlat X 




A negyedik félévben a hallgató tisztában lesz a felnőttképzés cél- és 

feladatrendszerével, megismeri a felnőttképzés formáit, intézményrendszerét, 

területeit. 

Tájékozottak az oktatáselméleti irányzatokban. Helyesen értelmezi a tanulás 

fogalmát, a tanulást, mint kulcskompetenciát, a tanulás típusait. Alkalmazási szinten 

tájékozott lesz a tanulás mutatóit illetően és a tanulás modelljeivel is. Megismeri a 

felnőttek tudásának jellemzőit, sajátosságait, tudásuk megnyilvánulásának formáit. 

Látják az exteriorizációs szinteket. 

Az ötödik félévben felnőttképzésben/oktatásban zajló oktatási folyamat szakaszait 

ismerik meg, azért, hogy a közöttük lévő összefüggéseket lássák. Képesek lesznek 

felnőttoktatási folyamat tervezésére és szervezésére. Gazdag módszertani 

ismeretekkel rendelkeznek majd, és a taneszközök használatának módszertani, 

technikai ismereteivel. 

A hallgatók tanári vezetéssel csoportos hospitálást végeznek felnőttoktatási és 

közművelődési intézményekben. / felnőttek számára tartott tanórákon, tanfolyami 

foglalkozásokon, ismeretterjesztő programokon, szakköri foglalkozásokon stb./ 

Megadott szempontrendszer alapján egyénileg írásban és csoportban szóban 

beszélik meg a tapasztaltakat, vonnak le következtetéseket. Saját csoportjukban 

maguk is gyakorolják a módszereket, így felnőttoktatói sajátélményt szereznek. 

A hatodik félévben kerül sor az eddig elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati 

tapasztalatok komplex alkalmazására. 

A hallgatók gyakorló intézményekben tanári irányítással maguk végeznek 

igényfelmérést, 

Mérik fel a lehetséges résztvevői kör sajátosságait, és terveznek meg egy 

felnőttoktatói folyamatot. Az egyes foglalkozásokat –tervezetkészítést követőenmaguk 

tartják meg és a hatékonyságot, a munka színvonalát csoportosan értékelik. 


Baumann, Werner és társai: Bevezetés felnőttképzési tanfolyamok számára. Bonn, 

NNSZ 1990. 

Dinnyés János: Felnőttképzés. Elmélet és gyakorlat. Műhelymunkák. Gödöllő, EEF. 

Alapítvány 1993. 

Knoll, Jörg: Tanfolyam- és szemináriumi módszertan. Bp., FTE 6. 1996. 

Weidenmann, Bemd: Sikeres tanfolyamok és szemináriumok. Bp., FTE. 12. 1998. 




Falus Iván: Didaktika. Elméleti alapok a tanulás tanításához. Bp., Tankönyvkiadó. 

1998. 

Veszprémi László: Didaktika áttekintő alap a felsőoktatás és a pedagógus 

továbbképzés számára. Gyula, Four Color Kft. 2000. 

Siebert, H.: Tézisek és anyagok a didaktikához és mdszertanhoz. In.: Andragógia II. 

Szöveggyűjtemény. Szerk.: Maróti Andor. Bp., 1997. 








Tantárgy neve: TÁVTANULÁS ÉS E-LEARNING (felnőttképzési szervező 

szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3 

Félév: 4. 




Gyakorlat 




A tanegység áttekintést ad a távoktatás fogalomkészletéről, történetéről, nemzetközi 

és hazai szervezetiről. Megismerik az „oktatásközpontú” és a „tanuló-központú” 

megközelítéseket mint mentalitásokat. 

Betekintést kapnak a táviktatási és távtanulási módszerekbe, (magasszintű dialógus, 

erőteljes individualizáció) 

Gyakorlatban veszik számba, illetve figyelik meg az oktatási programok tipológiáját 

(= autonóm tanulási program, alacsonyabb szintű autonómiával rendelkező tanulási 

program, ellenőrzött tanulási folyamat, önellenőrző tanulási programok és 

folyamatok,) 

Megismerik az e-learning fogalmát, előnyeit, hátrányait, gyakorlatban megnézik az 

eszköz működését. 


Michael Moor: Az önálló tanulás elméletéről és A.M. Tough: Az önálló tanulás: 

elmélet és gyakorlat. Mindkettő: Andragógiai szöveggyűjtemény (szerk.: Maróti 

Andor) NT Bp. 1997. 

Mankó Mária: A távoktatás elmélete és gyakorlata Szombathely, 1999. 

Lajos Tamás – Szűcs András: A távoktatás helyzete és fejlesztésének távlatai NTT 

1993. 

A távoktatás megítélése Magyarországon – szakértői tanulmány Bp-Debrecen- 

Szeged 1996. 






Tantárgy neve: AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN (felnőttképzési 

szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3 

Félév: 6. 




Gyakorlat 




A tanegység keretén belül a hallgatók megismerkednek az akkreditáció 

alapfogalmaival, történetével, magyarországi jogszabályi hátterével, intézményével 

valamint az akkreditációs eljárással, s bepillanthatnak néhány külföldi ország 

akkreditációs rendszerébe. Áttekintésük lesz azokról a normákról, amelyek 

garantálják, hogy a különböző képzési szinteken nyújtott ismeretek megfelelnek a 

hazai, illetve a nemzetközi minőségi követelményeknek. Betekintést nyernek adott 

intézményhez kötődően az akkreditációt szolgáló alapdokumentumokba, így: az 

intézményi küldetésnyilatkozatába, a megadott szempontok alapján elkészített 

intézményi önértékelésekbe, az oktatók személyi feltételeinek alakulásába, a tanterv 

illetve a tantervi dokumentáció minősítésébe, a képzések infrastrukturális hátterének 

bemutatásába. 


Vonatkozó jogszabályok, eljárásrendek 






Tantárgy neve: A FELNŐTTKÉPZÉSEK JOGI HÁTTERE (felnőttképzési 

szervező szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3 

Félév: 4. 



Szeminárium 

Gyakorlat 




A tantárgy célja az oktatás jogi vonatkozásainak, az oktatást szabályozó 

legfontosabb törvények és rendeletek megismerése. A hallgatók a félév végére 

képesek legyenek az oktatásra vonatkozó jogszabályok alapvető értelmezésére, 

gyakorlati alkalmazásukra. 

A tananyag tartalmazza: 

A közoktatási törvény szerepe a magyar oktatásügyben 

- alapelvek, intézmények, 

- tankötelezettség, a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezések 

A szakképzési törvény 

- az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó rendelkezések 

- az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó rendelkezések 

- a vizsgáztatás szabályai 

Az oktatás területén előforduló legfontosabb szerződésfajták 

A felsőoktatási törvény 

- az egyetem és a főiskola kritériumai 

- az intézmény- és a szakalapítási folyamat 

A felnőttoktatási törvény 

- a felnőttképzés irányítása és intézményrendszere 

- a felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja 

- a felnőttképzési szerződés 


Marsi Edit: Az oktatás jogi kérdései. Oktatási segédlet. BDF, Szombathely, 2001. 

Váradi László – Várnagy Péter: Kultúra és képzés jogi szabályozása. PTE, Pécs, 

2001. 

2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről 

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 

1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 

Tantárgyfelelős: Murai András főiskolai adjunktus 





Tantárgy neve: SZAKMAI GYAKORLAT (felnőttképzési szervező szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5 (2+3) 

Félév: 4., 5., 6. 



Szeminárium 

Gyakorlat X 




Az évközi gyakorlatok az andragógiai didaktika tanegységekhez kapcsolódnak. A 

hallgató tervezési és módszertani kultúrájának fejelsztését szolgálják. 

Az egyéni gyakorlat (kreditpontot nem tartalmazó 80 óra)célja, hogy erősödjön a 

hallgató felnőttképzési szervező hivatás iránti elkötelezettsége, fejlődjön az e munka 

végzéséhez szükséges képességei, készségei. 

Az összefüggő -tíz munkanapot felölelő- gyakorlatra február hónapban kerül sor. A 

munka 

a hallgató által szabadon választott, de a tanszék részéről jóváhagyott felnőttképzési 

intézményben zajlik, szakmailag felkészült helyi mentor irányítása alatt, aki megadott 

szempontrendszer alapján segíti munkáját és írásban értékeli teljesítményét. 

Követelmény, hogy a gyakorlat ideje alatt a hallgatók a tanulmányaik során 

mindaddig megszerzett elméleti ismereteiket legyenek képesek a gyakorlatban, a 

helyi igényeknek megfelelően színvonalasan alkalmazni. 

A hallgató feladata, hogy megismerje a gyakorló intézmény cél-és feladatrendszerét, 

működésének személyi, tárgyi, anyagi feltételeit, működési mechanizmusát, hogy 

áttekintse a tevékenységet befolyásoló külső feltételrendszert, az együttműködő 

szervezetek hálózatát, hogy felismerje és elemezze a képzések típusait, a 

felnőttképzési feladatokat, tevékenységeket, azok sajátosságait, a felnőttképzési 

tevékenység szervezési feladatait. Vezessen munkanaplót, abban tapasztalatait és 

saját önálló munkáját folyamatosan értékelje, elemezze! 







Tantárgy neve: TÁVTANULÁS ÉS E-LEARNING (felnőttképzési szervező 

szakirány, intézményi spec. kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 15 (5+5+5) 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/1, 1/1, 0/2 



Gyakorlat X 




A negyedik félévben a következő témakörök kerülnek tárgyalásra: új irány a 

felnőttoktatásban: a távoktatás, mint altervatíva. A távoktatás, mint az egyéni, a 

munkáltatói, a gazdasági szempontú tanulási igények kiszolgálója. A távoktatás 

jövője. Távoktatáselméleti alapvetés: a hagyományos oktatástól megkülönböztető 

tényezők. Változó folyamat-hangsúlyok – a tanulóközpontúság. Az irányításról 

alkotott kép változása. A tudásformák változása. A tanítási oldal elemzése. A tanulási 

oldal elemzése. A közvetett és közvetlen irányítás a távoktatási folyamatban. A 

távoktatási folyamat szereplői - a tanuló. Didaktikai alapelvek, tanulási nehézségek, a 

tanulói szerepek változása, a tanulói autonómia. Az oktató. A szakember 

hagyományos és új tevékenysége. A tanácsadó andragógus, a tananyagfejlesztő, az 

értékelő andragógus, a tutor. 

Az ötödik félév anyaga: A tananyag készítésének követelményei. Az intézmény 

szerepe a távoktatásban. Minőségbiztosítás a távoktatásban. Tananyagfejlesztési 

gyakorlat. 

A hatodik félév anyaga: az Internet, mint tanulási környezet meghatározása. A nyitott 

és távoktatást szolgáló internetes források tipizálása, az információfeltárás mélysége 

a források elérhetősége szempontjából. Az e-learning mint eszköz felhasználása - 

gyakorlati példák. 


Mankó Mária: A távoktatás elmélete és gyakorlata Szombathely, 1999. 

Veress Gábor: Minőségbiztosítás a nyitott szakképzésben Premissza NYSZK. 1999. 

Gömbös Natália: E-learning az oktatásban = eVilág 2003. szeptember 

Sári Erna-Kiss Zoltán: Adatszórás a távoktatás keretrendszerében = eVilág 2003 

szeptember 






Tantárgy neve: MARKETING ALAPOK (A FELNŐTTKÉPZÉSI PIAC) 

(felnőttképzési szervező szakirány, intézményi specifikum, kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 15 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/1, 1/1, 0/2 



Gyakorlat X 




A marketing alapvető szerepének értelmezése a szervezetekben és a társadalomban 

A marketingkutatás és a marketing – mix. Piac, piac típusok, piaci szervezet 

Fogyasztói és szervezeti piac. Célok kiválasztása, marketing stratégia 

Termék és árpolitika, marketingcsatornák kiválasztása. Értékesítés, logisztika 

A kommunikációs - mix tervezése. Az MPR fogalma, eszközei 

A marketing kommunikáció vizuális, auditív és audiovizuális eszközei 

Vásárok, kiállítások és egyéb rendezvények. Marketinginformációs rendszer 

Szolgáltatásmarketing. A marketingprogramok kidolgozása és végrehajtása 

Alkalmazható marketingstratégiák a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények 

esetében. 

Az eladás előtti és utáni szolgáltatás-stratégia értelmezése, elemzése. 

Arculattervezés a felnőttképzési intézmények esetében. Piackutatási gyakorlat a 

felnőttoktatással/felnőttképzéssel foglalkozó intézményeknél. 


Kotler, Ph.: Marketing menedzsment. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Törzsök É.: Nemzetközi marketing. KJK, Bp. 1995 

Józsa L.: Marketing. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2000. 

Fazekas I. -Harsányi D.: Marketingkommunikáció. Szókratész Külgazd. Akadémia, 

2000 

Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Jobber, D.: Európai marketing. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Szerzői kollektíva: Globális marketing. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Rekettye G.: Az ár a marketingben. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Szerzői kollektíva: Piackutatás. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998 

Tóth T.: Szolgáltatások és termékek nemzetközi marketingje. BKE, 2003 

Tantárgyfelelős: Némethné Tömő Zsuzsanna főiskolai adjunktus 

Oktatók: Némethné Tömő Zsuzsanna főiskolai adjunktus 




Tantárgy neve: TELJESÍTMÉNYMÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS (felnőttképzési 

szakirány, intézményi spec. kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 15 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/1, 1/1, 0/2 



Gyakorlat X 




A negyedik félv célja, hogy a hallgatókat bevezesse az értékeléselmélet, tesztelés 

alapjaiba és gyakorlatába. A hallgató megismerkedik az andragógiai értékelés 

alapfogalmaival, az értékelés rendszerszemléletű megközelítésével, céljaival, 

típusaival; a mérések általános menetével, a skála- és kérdéstípusokkal, a 

mérésmetodikai alapelvekkel, a feladatlap szerkesztésének alapjaival, az 

osztályzattá alakítás dilemmáival, a gyakorlati értékeléssel, a célok 

operacionalizálásának technikájával, az értékelés hétköznapi hibáival, az értékelési 

alapelvekkel, a metaértékeléssel. Az ötödik félév célja bevezetni a hallgatót a 

kereslet és a kínálat, a fogyasztói magatartás elemzésének, a piackutatás és 

tervezés, a képzési terv, a tematika- és a költségvetés-készítés, valamint az 

adminisztrációs és pénzügyviteli megoldások controllingjába. A tanegységben a 

hallgató megismerkedik az igény- és elégedettségvizsgálatok alapfogalmaival, 

elméletével, meglévő gyakorlatával. A hallgatót bevezetjük ezen vizsgálatok 

tervezésének, szervezésének és értékelésének alapjaiba, valamint a 

minőségszínvonal-elemzés megvalósításába. 

A hatodik félévben a tantárgy keretén belül a hallgató megismerkedik a 

curriculummal rendelkező programok értékelési tervének összetevőivel (az értékelési 

előszemlével, az értékelési kérdések körvonalazásával, az információgyűjtési tervvel, 

az elemzési és értelmezési tervvel, a közlési tervvel, a menedzsment tervvel s az 

értékelés értékelésének a tervével), s a résztervek elkészítésének eljárásaival. A 

hallgató bevezetése a külső és belső auditálás rendszerébe, összetevőibe, 

megvalósításába az ISO 9011-es szabvány segítségével. 


Bálint Julianna: Minőség –Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg. TERC, 2001. 

Harangi B. László: Az andragógiai értékelés fogalmi alapjai. in: Durkó Mátyás 

(szerk.): A művelődési, felnőttnevelési folyamatok hatékonysága és kutatása. 

Felnőttnevelés, művelődés. Acta Andragogiae et Culturae sorozat 6. szám, KLTE 

Debrecen, 1984. 

Brinkerhoff, Robert O.; Dale M. Brethower, Terry Hluchyj, Jeri Ridings Nowakowski: 

Program Evaluation. A practioner ´s guide for trainers and educators. Sourcebook, 

Casebook. Kluwer-Nijhoff Publishing, Boston The Hague Dordrecht Lancester a 

member of the Kluwer Academic Publishers Group, 1983, ISBN -89838-120-7 




Leithwood K A, Montgomery D J 1980 Evaluating program Implementation. Eval. 

Rev. 4(2): 193-214 (Program megvalósulás értékelése) 

Vincze Szilvia: Andragógiai értékelés. Szakanyag távoktatásban résztvevő hallgatók 

számára. BDF, 2003. 






Tantárgy neve: SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ (a szervezeti PR elmélete és 

gyakorlata) (felnőttképzés szervező szakirány, szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5 (1+2+2) 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/0, 0/2, 0/2 



Gyakorlat 




A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a public relations orientációkkal. 

Kitüntetett figyelemmel fordulnak a szervezeti orientáció felé, ahol a PR stratégiát 

mint funkcionális stratégiát értelmezik. Foglalkoznak a szervezeti hírnév fogalmával, 

összetevőivel, a pozitív hírnév alakításának eszközeivel. Áttekintik a szervezeti pr 

fejlődésének szakaszait, a Grunig modell érvényesülésének lehetőségeit a magyar 

és nemzetközi profit-orientált illetve non-profit intézmények életében. Foglalkozik a 

tárgy a külső és belső pr. –rel mint szakterületekkel, a public affairs területtel, 

különösen a lobby elemmel, valamint a kríziskommunikáció helyével, szerepével a 

szervezeti életben. 

A pr-torta szeletei közül elsősorban a média-kapcsolatokra koncentrál, de áttekinti a 

teljes eszközrendszert, ezen belül a mozgóképet mint pr eszközt kitüntetett 

figyelemmel kezeli. Foglalkozik a pr-tervezés kérdéseivel, lépéseivel, valamint a 

minőségbiztosítás szerepével a szervezeti kommunikációs folyamatban. 


Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban Geomedia, Bp. 1999. 

E. Nuissl-Antje von Rein: Felnőttoktatási intéméznyek pr-tevékenysége DIE FTE/5. 

Bp. 1997. 

Mankó Mária: PR-alapok Szhely 2000. 

Nagy PR könyv Management K. Bp. 2002. 

Kirsten Berth-Göran Sjöberg: Minődésg a public relatinosban IQPR STAR PR 

Ügynökség 1997. 

A Kommunikáció menedzsment számai 







Tantárgy neve: A PREZENTÁCIÓ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA (felnőttképzési 

szervező szakirány szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/0, 0/2, 0/2 



Gyakorlat 




A tanegység a hatásos - és eredményes - prezentáció tárgyi, technikai és személyi 

feltételeit mutatja be. A prezentációs helyzetek fontosságának, valamint a sikeres és 

sikertelen prezentáció marketing következményeinek tudatosítása. Személyiségünk 

komplex hatásának bemutatása, személyes kommunikációs és prezentációs készség 

fejlesztése. 

A tanegység megismerteti a legelterjedtebb prezentációkészítő szoftver 

használatának alapjait, eloszlatni a használattól való félelmet. A hallgatók képesek 

lesznek önálló prezentáció elkészítésére. A Power Point bemutatása. A diák 

formátumai. Rajz eszköztár hatékony használata. Egyéb objektumok elhelyezése. 

Vetítési beállítások. Dokumentumszintű műveletek. 


Csányi Kornél és Tarr Bence: Egyszerűen PowerPoint 2000 for Windows, Panem Bp. 

2000 

Gerő Judit: PowerPoint 2000 - Prezentáció készítése mesterfokon, Computerbooks 

Bp. 2001 

Faithe Wempen: PowerPoint 2003 Bible, Wiley 2003 

Bártfai Barnabás: PowerPoint 2002 (XP) zsebkönyv, BBS-Info Kft. BP. 2002 

Farkas Csaba: Windows XP és Office 2003 felhasználóknak, Jedlik Bt. Bp. 2004 

Ellen Finkelstein: How to Do Everything with Microsoft Office PowerPoint 2003, 

McGraw-Hill Osborne Media 2003 

Tantárgyfelelős: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd 

Oktatók: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd 




Tantárgy neve: SZERVEZETFEJLESZTÉS, SZERVEZETELEMZÉS 

(munkavállalási tanácsadó szakirány, intézményi specifikum) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám:1/0, 0/2, 0/2 



Gyakorlat 




A szervezet fogalma. A szervezetek elméletei. A változás típusai, jellemzői, szinterei. 

A szervezetek, mint a változás színterei. A szervezeti változások alapelvei. A tanuló 

és a posztmodern tanuló szervezet jellemzői. 

A szervezetfejlesztés fogalma, stratégiai szükségessége, folyamata. 

Szervezetfejlesztési eljárások. A szervezetfejlesztés lehetőségei. A 

szervezetfejlesztés legfontosabb területei, (Bennis 1969), módszerei (French-Bell, 

1975). 

Az állandó megújulásra való képesség, mint kulcskompetencia. 

A szervezetfejlesztés tréning-iskolái: Thomas Gordon, E, de Bono, Hersey és 

Blanchard, E. Berne, C. Rogers 


Anderson Terry: Az átalakító vezetés 

Antal Iván: A szervezetfejlesztési igények bevezetése a vállalat környezetének és 

céljainak jellemzőiből. In: Ipargazdaság; 1981. 1.sz. pp. 4-103. 

Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés 

Becker, H.: Szervezetfejlesztés. In: Zt. für Arv. 1977. 4. no. pp. 203-208. (OMIKK 

fordítás) 

Beckhard, R.: A szervezetfejlesztés stratégiája és modelljei. Bp. KJK, 1974 

Benölken, H.: A stratégiai szervezetfejlesztés. In: Zt. Führung u. Org., 1989. 12. no. 

pp. 15-22. (OMIKK fordítás) 

Cowling, A.G.: Behavioural science for managers. Edward Arnold, 1989 

Csath Magdolna: Stratégiai vezetés - vállalkozás. Bp. KJK, 1990 







Tantárgy neve: MUNKAERŐPIACI ISMERETEK ÉS KÉPZÉSEK (munkavállalási 

tanácsadó szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3 

Félév: 4. 




Gyakorlat 




A tanegység célja a hallgatók bevezetése a munkaerőpiaccal kapcsolatos alapvető 

ismeretek és hatásrendszerük világába. A munkaerőpiac mikro és makroökönómiája, 

az állami foglalkoztatáspolitika elméleti háttere, eszközrendszere. Alapfogalmi háló, 

életkor, iskolai végzettség és gazdasági aktivitás kapcsolata, foglalkoztatáspolitika, 

az állam szerepvállalása a munkaerőpiacon, foglalkozási szerkezet, demográfiai és 

foglalkoztatottsági változások, munkanélküliség, munkaerőpiaci helyzetkép, a 

munkaerőpiac támasztotta kihívások a munkavállalóval szemben, kompetenciák, 

globalizáció, munkaerőmozgás, fluktuáció, munkaerő mobilitás, geográfiai 

sajátosságok, a munkaerőpiac szervezete, EU körkép. A munkaügyi szervezet 

kialakulásának története, strukturális változásai. Az aktív és passzív eszközök a 

munkanélküliség kezelésében. A humán szolgáltatás, tanácsadás szerepe a 

munkanélküliség ellátásában 

Mi a DACUM? A kulcskompetenciák fogalma, a kompetencia-alapú képzések 

jellemzői. A tanulóképesség, az innovációs készség, a döntésképesség, az 

együttműködési készség, kitartás képessége, a frusztráció tűrés mint készség, a 

konfliktus és konszenzus képesség, mint a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen 

kulcskompetenciák 


Bukodi Erzsébet (szerk): Társadalmi helyzetkép. Bp., KSH, 2004. 

Munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák. Eger, EKFT Liceum Kiadó, 1998. 

Tóthné Sikora Gizella: Munkaerőpiaci ismeretek. Oktatási segédlet. Miskolci 

egyetem, 1999. 

Lindner Sándor: Munkaügy a gyakorlatban. Bp., Szókratész Külgazdasági Akadémia, 

2003. 

Országos Munkaügyi Központ c. folyóirat kapcsolódó számai 

Osztrák-magyar Konferencia (I-VIII.) helyi kötetei szerk.: Éder Géza, Szhely. 

Semjén András (szerk): Oktatás és munkaerőpiaci érvényesülés. Budapest, MTA 

Közgazdaságtud. Kutatóközp., 2001. 

Szakképzési Szemle c. folyóirat kapcsolódó tanulmányai 

Társadalmi riport. Bp., TÁRKI, 1990. 

Enhancing Adult Motivation to Learn: A Comprehensive Guide for Teaching All Adults 

(Jossey Bass Higher and Adult Eduucation Series) by Raymond J. Wlodkowski 










Tantárgy neve: A SZAKMAI KÉPZÉS RENDSZERE (munkavállalási tanácsadó 

szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3 

Félév: 4. 




Gyakorlat 




A felnőttek tanulási sajátosságai. A tanulási tanácsadás főbb kérdéskörei. A 

felnőttnevelés rendszere, a felnőttoktatás és felnőttképzés. A szakmai képzések 

típusai, intézményrendszere. Az iskolai és iskolán kívüli képzések rendszere, 

intézményi sajátosságai. A vállalati (szak)képzések típusai. Az OKJ fogalma, 

szerkezete, jelentősége. Trendek az iskolai és az iskolán kívüli szakképzésekben. 

Új módszerek és eszközök a szakképzésben: a nyitott szakképzés fogalma, 

eszközrendszere. 

Az e-learning, mint a nyitott szakképzésben is használatos eszköz szerepe, 

jelentősége. 


Csoma Gyula: A felnőttképzési rendszerek diverzifikációja In.: Munkaerőpiac és 

felnőttképzés Pécs, 1992. 

Dinnyés János-Rakaczainé Dr. Tóth Katalin-Lada László: Felnőttképzés. Gödöllő, 

2001. 

1993. évi LXXVI. Törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek 

2001. évi CI: törvény a felnőttképzésről 

48! 2001 (XII. 29.) OM rendelet 

Gömbös Natália: E-learning az oktatásban = eVilág 2003/szeptember 






Tantárgy neve: INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ÉS DÖNTÉSIRÁNYÍTÁS 

(munkavállalási tanácsadó szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 2 

Félév: 6. 




Gyakorlat 




A információs források szerepe a döntéshozatalban. Az információ és döntés. Az 

információs technológia, az információfeldolgozás fejlődése. Az adatbázisok szerepe 

az információ feldolgozásban. A relációs adatbázisok, az osztott adatbázisok 

fogalma, szerepe a döntési folyamatban. A telekommunikációs hálózatok. Döntési 

játékok, szakértői rendszerek, környezetfigyelő rendszerek. Tudásmendzsment 

technológiák. A döntések számítógépes támogatása. 

A választási lehetőségek, az információs rendszerek megismerésének útjai az egyén 

számára. Az önálló tájékozódás szerepe a döntési folyamatokban. Nyújtson áttekintő 

és szisztematikus, szemlélet-formáló képet az információs rendszerek humán és 

társadalmi beágyazottságáról, minden, a műszaki szempontokon túlmenő 

jellegzetességéről. Mutassa be a „társadalmi informatika” negyed százados 

előtörténetét, területeit, irányzatait. 

Társadalmi informatika? Esettanulmányok, példák, amelyeken keresztül kibontakozik 

a társadalmi informatika 5 axiómája: „people first”, kultúra, környezet, közösség, 

világkép. 

Mi is az információtechnológia? Információ, eszköz, funkció, közösség. Az IT 

társadalom-és kultúrtörténete. Az eszköztelen információtechnológia. Hogyan 

érintkezik számítógép, történelem és társadalom? Mekkora a teljes IT-spektrum? 

Mi is voltaképpen az információ? (Az információ minőségi meghatározása, leírása és 

értelmezése. Genetikus, individuális és csoportinformáció. A strukturált információ: 

ismeret, tudás, hagyomány, tapasztalat, tudomány. Nyelv és információ. A társadalmi 

információ hordozói.) 


Barakonyi Károly: Stratégiai menedzsemnt NT. Bp. 2000. 

. Karvalics László: Az információs társadalom keresése, AULA, 2002 

Dessewffy Tibor: A kocka el van veszve. Kockázat, káosz és média az információs 

társadalomban, AULA 2002 

http://www.ittk.hu/infinit/ 

Információs Társadalom folyóirat 






Tantárgy neve: PÁLYAISMERET MODUL - PÁLYAISMERET (munkavállalási 

tanácsadó szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 7 (4+3) 

Félév: 5., 6. 




Gyakorlat 




A pályaismeret mint speciális tudás a tanácsadó tevékenységben. Pályaválasztás és 

munkavállalás, pályaorientáció. A pályaválasztási tanácsadás. A következő fontos 

kérdéseket járja körül: 1. kulcsfontosságú qualifikációk és szakmai kompetenciák 

kérdése a pályán. Az állások piacának reális szemlélete. A jelenleg hozzáférhető, 

vagy később hozzáférhetővé váló álláslehetőségek vizsgálata, s a konkrét 

foglalkozások tényleges munkatartalma. 2. a személyes kívánságok és értékek 

valamint a munka, pálya viszonya és összeegyeztethetősége. Az önértékelés 

szerepe a pályaismeretnél, saját erősségek, gyengeségek folyamatos vizsgálata. 

(Miben vagyok jó általában? Miben vagyok jó konkrétan? Mit tudok már, s miben kell 

még fejlődnöm?) 3. A célkitűzés folyamatának lépéseinek megtanulása, az 

időgazdálkodás jelentősége, s gyakorlatának konkrét lépései. Az elméleti ismeretek 

átültetése a gyakorlatba: sikeres pályázás, az egzisztencia megteremtése, 

pályafejlődés megtervezése. A pályakép elkészítésének szempontjai a változások 

irányai: pálya és pályastruktúra, a pálya funkcionűális változásai E gyakorlati résznél 

fontos szerepet tölt majd be az internetes keresés, filmek elemzése, 

helyzetgyakorlatok, projektmunka. 


A tanácsadás pszichológiája (szerk: Ritoók Pálné) Budapest, TK. 1992. 

Langer Katalin: Karriertervezés. Telosz, Budapest, 2001. 

Rogers C. R.: Encounter csoportok. Budapest, OPI 1984. 

Siegrist M.-Wunderli R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, GATE 1996. 

Ritoók Pálné: Személyiségfejlesztés és pályaválasztás. Tankönyvkiadó, Budapest, 

1986. 

Szilágyi Klára: Pályaorientáció. Budapest, Kollégium Kft. 1995. 

Szilágyi Klára: Munka, Érdelődés, Kérdőív. Budapest, OMK. 1993. 

Szilágyi Klára (szerk): Érték és munka: a munkához kapcsolódó értékek 

vizsgálatának tapasztalatai a felsőoktatásban. Oktatáskutató Intézet, Budapest, 

1987. 

Staufenbiel, Joerg E.(Hrsg.): Individuell bewerben: mit praktischen Übungen zum 

Assessment-Center. Staufenbiel-Inst., Köln, 2000. 

Zdrowomyslaw, Norbert (Hrsg.): Studium und Karriere: Karriere und Berufsplanung, 

Erfolg und Work-life-Balance. Oldenburg, München, Wien, 2001. 










Tantárgy neve: A TANÁCSADÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA modul 

(munkavállalási tanácsadó szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit:10 (2+4+4) 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/1, 1/2, 1/2 



Gyakorlat 




Az első félév a tanácsadás eddigi elméleteit tekinti át. Itt mind a hazai, mind a külföldi 

elméleteket megvitatjuk. Tisztázandóak a területek és az alapelvek is. Kiemelt helyet 

kap a tanácsadó szerepének, funkciójának és típusainak kérdése. Tanácsadási 

modellek. Trendek a tanácsadó mesterségben. A két fő magatartás munkaerőpiacra 

orientált és a személyiségközpontú megvitatása további problémákat tár fel. A 

következő két félév a tanácsadás módszertanát mutatja be. Részletesen 

megismerhetjük a típusokat és a folyamat fő mozzanatait, részeit. Itt fontos 

tudatosítani a jelöltekben, hogy a tanácsadás nem egy szigorúan vett szakma, 

hanem egyfajta qualifikáció. A sikeres tanácsadó jellemzői, alapvető szerepkészlete. 

A probléma meghatározása, a tanácsadó napló. 

Az egyéni tanácsadás szintjei. A csoportos tanácsadás, mint társas tanulási 

folyamat. A modul tartalma segítségével megmutatjuk a tanácsadó tevékenység 

lehetőségeit és határait és e mellett, nagy hangsúlyt fektetünk a szimulált szituációk 

elemzésére. 


Dr. Szilágyi Klára: Tanácsadási elméletek Gödöllő 1993. 

Dr. Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás mint professzió. Budapest, Kollégium Kft. 

2003. 

Deutsch, Morton: A csoport kialakulása. Gondolat, Budapest, 1980. 

Eckert, Thomas/Schiersmann, Christiane/Tippelt, Rudolf: Beratung und Information in 

der Weiterbildung. Schneider, Hohengehren, 1997. 

Schiersmann, Christiane/Remmele, Heide: Berufsberatung in der Weiterbildung eine 

empirische Bestandsaufnahme. Schneider, Hohengehren, 2004. 

Vogelauer, Werner: Coaching a gyakorlatban: vezetők szakszerű tanácsadása és 

támogatása. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002. 

Tantárgyfelelős: Szatmári Szilvia pszichológus, óraadó főiskolai docens 

Oktatók: Szatmári Szilvia pszichológus 

Cseresznyák Mónika PhD főiskolai adjunktus 





Tantárgy neve: A TANÁCSADÁS ETIKÁJA (munkavállalási tanácsadó 

szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 3 

Félév: 4. 



Szeminárium 

Gyakorlat 




A tantárgy feladata az általános etika ismereteinek rendszerezése és az alkalmazott 

etikai alapkérdések tisztázása, tekintettel a tanácsadás etikájára és pszichológiájára. 

Az etika történetének rövid áttekintése a kezdetektől máig. Etika, erkölcs, morál, 

erény alapfogalmainak tisztázása. Személyiség- és közösségi etika alapkérdései, 

összefüggései, kapcsolata. A tanácsadás folyamata. Pszichológiai alapproblémák a 

tanácsadás során a tanácsadó, illetve a tanácsot kapó (fogadó) szempontjából. A 

felelősség etikai problémái. Erkölcs és tekintély összefüggései. Az egyes esetekről 

hozott igazságos ítéletek kérdésköre. Erkölcsi normák és imperatívuszok hatása az 

erkölcsi döntésre. Az akarat és az én viszonya. A morális autonómia problémaköre. 

Az etikai normák alakulása a személyes életútban. A tanácsadás szükségességéről 

a long life learning korában. A tanácsadás szerepe a foglalkoztatáspolitikában. 

Tanácsadás és munkaerőképzés; a munkanélküliség szociálpszichológiája. A 

tanácsadás folyamatának etikai konfliktusai. A tervezési folyamat etikai nehézségei. 


Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról, Akadémiai Kiadó, 2003. 

Heller Ágnes: Általános etika, Cserépfalvi Kiadó, 1994. 

Heller Ágnes: Személyiségetika, Osiris Kiadó, 1999. 

Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, 2003. 

Perczel Tamás: Életstratégia, foglalkozási szerep, értékorientáció, Akadémiai Kiadó, 

1990. 

Turgonyi Zoltán: Etika, Kairosz Kiadó, 2003. 



Dr. Nagy Gábor PhD főiskolai docens 




Tantárgy neve: SZAKMAI GYAKORLAT (munkavállalási tanácsadó szakirány) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5 (2+3) 

Félév: 4., 5., 6. 



Szeminárium 

Gyakorlat X 




A gyakorlat a negyedik és ötödik félévben egy hallgatók által választott szakmai 

intézményben folyik. Az alapozó képzés során tanult vezetéselméleti ismeretek 

segítségével esetleírást készítenek az intézményről, konkrétan meghatározva a 

tanácsadás célját, szerepét és helyét az intézményi életben. A megfigyelés 

módszerének segítségével teljeskörű megfigyelési jegyzőkönyvet készítenek, 

elemzik, értelmezik a tapasztaltakat. Ezen túl meghatározott tanácsadói feladatokat 

is végeznek, ez a képzés során szerzett tanácsadói ismereteik alkalmazzák, és 

megszerzett készségeiket kipróbálják a gyakorlatban. 

A hatodik félév gyakorlalata a KKK-ban elvártaknak megfelelően szakpszichológiai 

intézményben. 







Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS (munkavállalási 

tanácsadó szakirány, intézményi specifikum, kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 15 (5+5+5) 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 0/2, 0/2, 0/2 


Szeminárium 

Gyakorlat X 




A képzés célja, hogy a különböző kommunikációs szituációkban a hallgatók készség 

szinten ismerjék és alkalmazzák a hatékony kommunikációs megoldásokat. A kettőés 

több személyes interakciós helyzetekből kiindulva sor kerül a hatékony 

kommunikációhoz szükséges legfőbb pszichés tényezők aktuális szintjének 

tudatosítására és egyben fejlesztésére. Középpontba kerül az eredményes 

kapcsolatépítés feltételeinek vizsgálata, koncentrálva a munkahelyi kapcsolatokra. 

Azon kommunikációs készségek tudatosítására és erősítésére, melyek mások 

problémamegoldásában adhat segítséget, illetve saját, mások viselkedésével, 

értékeivel kapcsolatos problémáinak kezelésében sikeres kommunikációs stratégia 

lehet. Fókuszálunk a konfliktusok főbb típusainak elemzésére, hatékony 

konfliktuskezelési lehetőségek gyakorlására. Hangsúlyt fektetünk az emberi 

tranzakciók sajátosságaira, jellemzőire. Helyzetgyakorlatokon feltérképezzük a 

játszmákba kerülés okait, megszakításának kommunikációs feltételeit. A saját 

sorskönyv megismerésén keresztül a domináns életpozíciók és a hozzá kapcsolódó 

kommunikációs stílus felmérésére nyílik lehetőség. A kooperáció és rivalizálás 

játszmái átvezetnek a tárgyalás témakörére. Ezen belül a hallgatók gyakorolhatják 

szituációs gyakorlatokon keresztül a meggyőzés kommunikációs eszközeinek 

alkalmazását. 



1994. 



1997. 













Tantárgy neve: A TANÁCSADÁSI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE (munkavállalási 

tanácsadó szakirány, intézményi spec. kv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 15 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 0/2, 0/2, 0/2 


Szeminárium 

Gyakorlat X 




A tanácsadási készségek fejlesztése épít az elméleti háttérre (pályaismeret, 

tanácsadás elmélete és módszertana, a tanácsadás etikája), amelyet a hallgatók már 

elsajátítottak. Ennek megfelelően itt elsősorban gyakorlatorientált foglalkozások 

várják résztvevőket. A tréningek során központi fontosságú a helyes kommunikáció 

elsajátítása: pl. hallgatás és meghallgatás képessége, hogyan kérdezünk jól, tudunke 

újrafogalmazni, milyenek a visszajelzéseink, ismerjük-e önmagunkat. Kitérünk az 

alternatív konfliktuskezelésekre, a motivációs problémákra is. Alapvető és kezdettől 

fogva előtérben áll folyamat és értékelés kettőse is. 


Berne, Eric: Emberi játszmák. Háttér. Budapest, 1981es kiadás utánnyomása 

F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. 

Fatzer, Gerhard (Hrsg.): Gute Beratung von Organisationen auf dem Weg zu einer 

Beratungswissenschaft. Edition Humanistische Psychologie, Bergisch Gladbach, 

2005. 

Horányi, Özséb: Társadalmi kommunikáció. Osiris, Budapest, 2001. 

Ruth Bang: A célzott beszélgetés 

Tantárgyfelelős: Holecz Anita főiskolai adjunktus 

Oktatók: Holecz Anita főiskolai adjunktus 




Tantárgy neve: A PREZENTÁCIÓ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA 

(munkavállalási tanácsadó szakirány, szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5 (1+2+2) 

Félév: 4., 5., 6. 

Heti óraszám: 1/0, 0/2, 0/2 



Gyakorlat 




A tanegység a hatásos - és eredményes - prezentáció tárgyi, technikai és személyi 

feltételeit mutatja be. A prezentációs helyzetek fontosságának, valamint a sikeres és 

sikertelen prezentáció marketing következményeinek tudatosítása. Személyiségünk 

komplex hatásának bemutatása, személyes kommunikációs és prezentációs készség 

fejlesztése. 

A tanegység megismerteti a legelterjedtebb prezentációkészítő szoftver 

használatának alapjait, eloszlatni a használattól való félelmet. A hallgatók képesek 

lesznek önálló prezentáció elkészítésére. A Power Point bemutatása. A diák 

formátumai. Rajz eszköztár hatékony használata. Egyéb objektumok elhelyezése. 

Vetítési beállítások. Dokumentumszintű műveletek 


Csányi Kornél és Tarr Bence: Egyszerűen PowerPoint 2000 for Windows, Panem Bp. 

2000 

Gerő Judit: PowerPoint 2000 - Prezentáció készítése mesterfokon, Computerbooks 

Bp. 2001 

Faithe Wempen: PowerPoint 2003 Bible, Wiley 2003 

Bártfai Barnabás: PowerPoint 2002 (XP) zsebkönyv, BBS-Info Kft. BP. 2002 

Farkas Csaba: Windows XP és Office 2003 felhasználóknak, Jedlik Bt. Bp. 2004 

Ellen Finkelstein: How to Do Everything with Microsoft Office PowerPoint 2003, 

McGraw-Hill Osborne Media 2003 

Tantárgyfelelős: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd 

Oktatók: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd 




Tantárgy neve: SZERVEZETFEJLESZTÉS, SZERVEZETELEMZÉS 

(munkavállalási tanácsadó szakirány, szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5 

Félév: 4., 5., 6. 




Gyakorlat 




A szervezet fogalma. A szervezetek elméletei. A változás típusai, jellemzői, szinterei. 

A szervezetek, mint a változás színterei. A szervezeti változások alapelvei. A tanuló 

és a posztmodern tanuló szervezet jellemzői. 

A szervezetfejlesztés fogalma, stratégiai szükségessége, folyamata. 

Szervezetfejlesztési eljárások. A szervezetfejlesztés lehetőségei. A 

szervezetfejlesztés legfontosabb területei, (Bennis 1969), módszerei (French-Bell, 

1975). 

Az állandó megújulásra való képesség, mint kulcskompetencia. 

A szervezetfejlesztés tréning-iskolái: Thomas Gordon, E, de Bono, Hersey és 

Blanchard, E. Berne, C. Rogers 


Anderson Terry: Az átalakító vezetés 

Antal Iván: A szervezetfejlesztési igények bevezetése a vállalat környezetének és 

céljainak jellemzőiből. In: Ipargazdaság; 1981. 1. sz. pp. 4-103. 

Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés 

Becker, H.: Szervezetfejlesztés. In: Zt. für Arv. 1977. 4. no. pp. 203-208. (OMIKK 

fordítás) 

Beckhard, R.: A szervezetfejlesztés stratégiája és modelljei. Bp. KJK, 1974 

Benölken, H.: A stratégiai szervezetfejlesztés. In: Zt. Führung u. Org., 1989. 12. no. 

pp. 15-22. (OMIKK fordítás) 

Cowling, A. G.: Behavioural science for managers. Edward Arnold, 1989 

Csath Magdolna: Stratégiai vezetés - vállalkozás. Bp. KJK, 1990 







Tantárgy neve: FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EU-BAN (munkavállalási 

tanácsadó szakirány, szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5 

Félév: 4., 5., 6. 




Gyakorlat 




Célunk, hogy a hallgatók aktuális tudással rendelkezzenek az EU 

foglalkoztatáspolitikájáról. Elsőként áttekintjük az Unió foglalkoztatáspolitikai 

történetét ill. a foglakoztatás mai kezelésének kialakulását. E háttér előtt érthetővé 

válnak a mai legfőbb alapelvek, prioritások: mint pl.: foglalkoztatás javítása, szociális 

szféra és a regionális politika aktív figyelembevétele, vállalkozások fejlesztése, a 

munkavállalók alkalmazkodó képességének növelése, egyenlő esélyek politikájának 

erősítése, foglalkozásbarát adórendszerek, továbbképzések jelentősége, az egész 

élten át tartó tanulás lehetőségének megteremtése. Megvitatjuk, miként hat a 

lisszaboni (2000 tavasza) csúcs célkitűzése, mely szerint az évtized végére az 

uniónak a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb gazdasági 

térségévé kell válnia. 

Fontos, hogy a hallgatók tudjanak az aktuális projektekről (pl. szakképzés, hátrányos 

helyzetűek integrációja), információs rendszerekről, a munkaerőközvetítés 

intézményeiről, mobilitás-programokról, szakképzéssel és annak módszertanával 

foglalkozó intézményekről, a pénzügyi támogatásokról. 


Bieber, Roland (Hrsg. u.a.): Die Europäische Union: Europarecht und Politik. Nomos, 

Badeb-Baden, 2005. 

Flamm, Benedek, László: Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz: Uniós támogatások 

felhasználása: az EU-tagállamok gyakorlata és tapasztalatai. EU Munkacsoport, 


Frey, Mária (szerk.): EU-konform foglalkoztatáspolitika: a hazai foglalkoztatáspolitika 

átalakítása a közösségi gyakorlatnak megfelelően. Országos Foglalkoztatási 

Közalapítvány, Budapest, 2001. 

Tantárgyfelelős: Dr. Tóth Péter főiskolai adjunktus 

Oktatók: Dr. Tóth Péter főiskolai adjunktus 




Tantárgy neve: MUNKAHELYI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS (munkavállalási 

tanácsadó szakirány, szv) 

Tárgykódok: 

Kredit: 5 

Félév: 4., 5., 6. 




Gyakorlat 




A tantárgy célja, hogy a hallgatók képet kapjanak a munkahelyek egészséget 

befolyásoló tényezőiről, egészségtudatosság, egészségmagatartás kialakításának 

lehetőségeiről. 

Az egészség-esélyegyenlőségéről a mindennapokban, a munkavállalók 

egészségéről. A munkahelyi stressz típusairól. Pszichés reakciók a stresszre, 

stresszkezelési technikákról. A fizikai, kémiai, biológiai és pszichés kóroki tényezők 

egészségkárosító hatásairól. A megelőzés lehetőségeiről, egészségfejlesztésről. 

Munkahelyi egészségfejlesztésről az EU országaiban és hazai kezdeményezésekről. 


Ungváry György 2000: Munkaegészségtan, Medicina, Bp. 

Csepeli György: A szervezkedő ember. Osiris. Bp. 2001. 

Juhász Ágnes: Munkahelyi egészségpszichológia. (Oktatási segédanyag. Munka és 

Szervezetpszichológia Szakképzés. Bp. 2003. 

Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken. (Munkahelyi 

egészségfejlesztés jelene és jövője. OEFI, Bp. 2004. 


Oktató: Kiss Judit főiskolai docens 

Szatmári Szilvia pszichológus, óraadó főiskolai docens

tantÃ¡rgyleÃ­rÃ¡sok - NymE - SEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

tantÃ¡rgyleÃrÃ¡sok - NymE - SEK