L.évfolyam 2012/3. szám - Dunaferr
L.évfolyam 2012/3. szám - Dunaferr
L.évfolyam 2012/3. szám - Dunaferr
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
L. évfolyam <strong>3.</strong> szám (166)<br />
Kézirat lezárva:<br />
<strong>2012</strong>. szeptember TARTALOM<br />
ISD DUNAFERR<br />
MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK<br />
Szente Tünde<br />
Száz éve született Borovszky Ambrus<br />
Ambrus Borovszky Was Born a Hundred Years Ago<br />
139<br />
A szerkesztőbizottság:<br />
Bocz András<br />
Bucsi Tamás<br />
Cseh Ferenc<br />
Gyerák Tamás<br />
Kopasz László<br />
Kozma Gyula<br />
László Ferenc<br />
Lontai Attila<br />
Lukács Péter PhD<br />
Szabados Ottó<br />
Orova István<br />
Dr. Sándor Péter<br />
Rokszin Zoltán<br />
Szepessy Attila<br />
Tarány Gábor<br />
Főszerkesztő:<br />
Dr. Szücs László<br />
Felelős szerkesztők:<br />
Jakab Sándor<br />
Várkonyi Zsolt<br />
Olvasószerkesztő:<br />
Dr. Szabó Zoltán<br />
Technikai szerkesztő:<br />
Kővári László<br />
Grafikai szerkesztő:<br />
Késmárky Péter<br />
Rovatvezetők:<br />
Felföldiné Kovács Ágnes<br />
Hevesiné Kővári Éva<br />
Szabó Gyula<br />
Szente Tünde<br />
Hátlapon:<br />
Pálossy Miklós: Szolnoki „Tiszavirág”<br />
gyalogos-kerékpáros híd<br />
Varga Ottó, Dömötör Zsolt<br />
A hideghengermű története (III. rész: Új fejezet kezdődött<br />
a hideghengermű történetében 2006-tól napjainkig)<br />
History of the Cold Rolling Mill (Part 3:<br />
New Chapter in the History of Cold Rolling Mill – from 2006 up to the Present)<br />
Móger Róbert, Titz Imre, Cseh Ferenc<br />
A nagyolvasztói fúvóformák élettartam-növelése (ExTuL) projekt kezdeti lépései<br />
152<br />
The Initial Steps of the Lifetime Extension<br />
of the Blast Furnace Tuyères (ExTuL) Project<br />
Finite element modelling of ECAP<br />
Frei Zoltán, Gonda Viktor<br />
A könyöksajtolás végeselemes modellezése<br />
Győri Imre, Hári László, Papp Sándor<br />
Héjleválás-vizsgálat a precíziós öntészetben<br />
Shell separation trial in a precision investment casting foundry<br />
Jakab Sándor<br />
Pályázatok értékelése: főtanácsosi cím és nívódíjak adományozása<br />
az ISD <strong>Dunaferr</strong> Vállalatcsoportnál <strong>2012</strong>-ben<br />
Evaluation of applications: Accordance of Principal Adviser Title<br />
and Awards for Excellence at Company Group ISD <strong>Dunaferr</strong> in <strong>2012</strong><br />
Kapros Tibor<br />
Szennyezett adszorbens regenerálási technológiájának fejlesztése a TÜKI Zrt.-ben<br />
171<br />
Development of regeneration technology for polluted absorbent at TÜKI Zrt.<br />
ifj. Bánhegyesi Attila<br />
Hankook Tire – továbbra is az élvonalban, a minőség mindenekfelett<br />
Hankook Tire – Still in the Frontline – Quality above All<br />
Nagy József<br />
Nívódíjas „Tiszavirág”<br />
The Award Winning „Tiszavirág” (“Day-fly”)<br />
20 Years in the „Service” of Welding<br />
Nagy József<br />
20 év a hegesztés „szolgálatában”<br />
Szente Tünde<br />
120 éves az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület<br />
141<br />
156<br />
159<br />
164<br />
173<br />
175<br />
177<br />
178
ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK<br />
Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja<br />
a <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítány<br />
Felelõs kiadó: Lukács Péter PhD, az alapítvány kuratóriumának elnöke<br />
Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó<br />
HU ISSN: 1216-9676<br />
A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a http://www.dunaferr.hu/08-media/mgk.html címen<br />
Nyomtatás: Innova-Print Kft.<br />
Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc<br />
<strong>2012</strong>
Szente Tünde*<br />
Száz éve született Borovszky Ambrus<br />
1. kép: Borovszky Ambrus<br />
Hatvanéves városunk történetében a harmadik generáció<br />
nő föl, s az idő múlásával, ha nem vigyázunk, feledésbe<br />
merülnek olyan személyek és hozzájuk fűződő történetek,<br />
amelyek megóvása az utódok kötelessége. Az is igaz, hogy<br />
bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy az úgynevezett<br />
„idő próbáját” kiállja egy-egy személy élete, munkássága.<br />
A szocializmus „édes”, a rendszerváltás „mostohagyermeke”,<br />
Sztálinváros, 1961. november 26-ától Dunaújváros<br />
bővelkedik tehetségekben, és legendává vált személyiségekben.<br />
Ezen kiválóságok egyike Borovszky Ambrus (1.<br />
kép), akit mindazok, akik ismertek, szeretettel és tisztelettel<br />
„Boró”-ként emlegetnek.<br />
Az érdi anyakönyvi bejegyzés<br />
szerint 1912. július 30-án<br />
született Borovszky Ambrus,<br />
aki idén lenne 100 esztendős.<br />
Az elemi iskola elvégzését<br />
követően az öntőmesteri szakmát<br />
elsőként a Lipták gyárban,<br />
később a Ganz hajógyárban<br />
sajátította el. A munkásmozgalomba<br />
1931-ben kapcsolódott<br />
be, ettől az időponttól tagja a<br />
Vasas Szakszervezetnek, ahol<br />
néhány év múlva már bizalmivá<br />
választják. 1948-tól lett<br />
a Nehézipari Központ egyik<br />
főosztályának, majd a Kohászati<br />
Központ vezetője. A Nehézipari Beruházási Vállalat<br />
igazgatóhelyettese 1949 közepétől, majd 1950 tavaszától<br />
a vasmű építésének helyi irányítója. 1954. január 1-jétől a<br />
Sztálin Vasmű Tröszt vezérigazgatója. Időközben elvégezte<br />
a Gazdasági és Műszaki Akadémiát. Kohó- és gépipari<br />
miniszterhelyettes 1962. június 30-a és 1964. március 26-a<br />
között, majd visszatérte után 1976. január 1-jei nyugdíjazásáig<br />
vezérigazgatóként irányította a vállalatot. Utódja dr.<br />
Szabó Ferenc lett.<br />
Borovszky Ambrus a Dunai Vasmű megépítésében<br />
elévülhetetlen érdemeket szerzett. Minden bizonnyal más<br />
irányítása alatt is felépült volna a vaskohászati kombinát,<br />
de az már korántsem biztos, hogy olyan ütemben és<br />
kiterjedtségben. A hazai politika legfelső vezetői Sztálin<br />
halálával, 1953-ban úgy vélték, a túlzott iparosítást mérsékelni<br />
kell, s nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság<br />
fejlesztésére. Voltak, akik úgy értelmezték az akkori<br />
párthatározatot, hogy le kell állítani a Sztálin Vasmű és a<br />
mellette épülő város beruházásait. Borovszky Ambrus a<br />
megkezdett beruházások befejezése felé terelte a folyamatokat,<br />
még ha a korábbinál jóval mérsékeltebb ütemben,<br />
szűkebb források rendelkezésre állása mellett is. E kritikus<br />
időszak után sorra adták át a kohászati alapvertikum<br />
egységeit, szolgáltatóüzemeit, majd a hengerműveket. A<br />
hidegen alakított idomacélok, spirálisan hegesztett csövek,<br />
könnyűacél-szerkezetek és acéllemez radiátorok gyártása<br />
révén a vasmű termékválasztéka bővült, a termelés gazdaságossága<br />
növekedett.<br />
* Szente Tünde rovatvezető<br />
Mucsi Sándorné, aki 2006-ban vehette át a <strong>Dunaferr</strong> legrangosabb<br />
kitüntetését, a Borovszky-díjat, így emlékezik<br />
rá: — Az „Öreg” gyakran megfordult nálunk, délutánonként<br />
vagy hétvégeken lejárt az üzemekbe. Héttől fél négyig<br />
dolgoztunk. Amikor a délelőttösök hazamentek, ment a<br />
szokásos körútjára, s kérdezősködött, hogy vagyunk, mi<br />
újság, hogy tetszik a munka? Nagyon sokat számított az<br />
embereknek, hogy a vezetőjük érdeklődik hogylétük felől,<br />
rákérdez arra, van-e valamilyen problémájuk, s ezt nem<br />
csak formaságból teszi. A kérdésre, hogy ki volt Borovszky<br />
Ambrus, Mucsi Sándorné válasza: — Nehéz a mai fiatalokkal<br />
megértetni azt a korszakot. Úgy beszéltek róla,<br />
hogy „közülünk való” munkásember, akinek lehetőség<br />
kínálkozott arra, hogy vezető legyen. Olyan szakmai csapatot<br />
épített maga köré, akikre támaszkodhatott. Számára<br />
nagyon fontos volt, hogy ez a gyár továbbépüljön, a város<br />
fejlődjön. Nyilván ehhez pénz kellett, amit megszerzett<br />
meggyőződésének és széleskörű kapcsolatrendszerének<br />
köszönhetően. Ő volt a Vasas Szakszervezet elnöke 1975<br />
és 1989 között.<br />
Életének 8<strong>3.</strong> évében, 1995-ben temették el.<br />
Konferenciasorozat és hallgatói pályázat<br />
a Borovszky-emlékév keretében<br />
A kohászati kombinát életre hívásának, majd felvirágzásának<br />
évei, a város gyors ütemű fejlődése, valamint<br />
személyes tulajdonságai, alapvető derűje, nagyvonalúsága,<br />
kapcsolatteremtő készsége már életében legendát szőtt<br />
köré. Születésének 100. évfordulóján az ISD <strong>Dunaferr</strong><br />
Zrt., közösen az Országos Magyar Bányászati és Kohászati<br />
Egyesület Vaskohászati Szakosztálya Dunaújvárosi<br />
Szervezetével, konferenciasorozattal készült a Borovszkyemlékévre.<br />
Az emlékév keretében indított előadássorozaton alkalmanként<br />
egy meghívott előadó beszél az adott témáról,<br />
majd egy felkért dunaferres szakember ismerteti annak<br />
helyi vonatkozásait, a kapcsolódó szakmai eredményeket.<br />
Az eddigiek során szó volt az európai kohászat kutatási,<br />
fejlesztési irányairól, az európai és a hazai CO 2<br />
-stratégiáról.<br />
A témák között szerepelnek a hideghengerlési technológiák,<br />
a vállalatirányítási és termelésirányítási technológiák<br />
acélipari vonatkozásai, a magyarországi logisztikai tervek<br />
és lehetőségek, valamint szeretnék megvitatni a Duna-stratégia<br />
elemeit is.<br />
Az emlékév keretében pályázatot írtak ki három felsőoktatási<br />
intézmény — a Miskolci Egyetem, a Budapesti<br />
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a<br />
Dunaújvárosi Főiskola — nappali tagozatos hallgatói<br />
számára az ISD <strong>Dunaferr</strong> alaptevékenységéhez kapcsolódó<br />
technológiafejlesztés, környezetvédelem, energiahatékonyság<br />
témaköreiben. A pályázaton más versenyen<br />
nem szerepeltetett pályamunkákkal lehetett részt venni,<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
139
amelyek lehettek teamek által elkészített TDK (Tudományos<br />
Diákköri) dolgozatok, vagy egyének által készített<br />
szakdolgozatok. A nyertes pályázók intézményenként 350<br />
ezer forintos díjazásban részesülnek, emellett bemutatják<br />
dolgozatukat a nevezett konferenciasorozaton.<br />
Egy szocialista karrier titkai<br />
A fenti alcímmel jelent meg Miskolczi Miklós „A Boró”<br />
című kötete, amelyet az Országos Magyar Bányászati és<br />
Kohászati Egyesület Vaskohászati Szakosztály Dunaújvárosi<br />
Szervezetének április 26-ai klubnapján mutattak<br />
be. A szerző a gyártörténeti<br />
leírást és kronológiát szándékosan<br />
kerülve ír Borovszky<br />
Ambrus „látványok mögötti<br />
küzdelmeiről, vívódásairól,<br />
sikereiről, csalódásairól,<br />
2. kép: A könyv borítója<br />
tévedéseiről, szokásairól,<br />
szerencséiről, kapcsolatairól,<br />
sorsfordulóiról, munkásságának<br />
néhány kevéssé ismert,<br />
elfelejtett vagy elhallgatott<br />
(titkolt) részletéről”. A<br />
könyvbemutatót a Dunaújvárosi<br />
Kereskedelmi és Iparkamarában<br />
rendezték meg:<br />
— Borovszky Ambrus első<br />
elnöke volt az egyesületnek,<br />
örömmel láttam, hogy<br />
a közönség soraiban sokan ültek olyanok, akik ismerték, s<br />
még nagyobb öröm volt számomra, hogy mikor a könyvről<br />
(2. kép) beszéltem, többen bólogattak, egyetértettek velem<br />
— mondta Miskolczi Miklós a bemutató utáni televíziós<br />
interjúban.<br />
„Szentté avatását nem vállalnám. Lovas szobrát se kell<br />
felállítani a Vasmű úton. De születésének 100. évfordulóján<br />
elfelejteni is korai lenne Borovszky Ambrust, akinek<br />
neve, munkássága majdnem egyet jelent a megvalósult<br />
Dunaújvárossal és a Dunai Vasművel. Ez a könyv arra<br />
vállalkozik, hogy eddig ismeretlen képet közvetítsen a<br />
Boróról. Elhallgatásokról, titkokról szól, amelyeket többnyire<br />
már csak levéltárakból lehetett előkotorni. Részletekről,<br />
amelyek nem csak a fiatalabb olvasókat, de kortársait<br />
is meglepik. Ahogy leszármazottai is újdonságként fogadtak<br />
egy-egy felszínre került adatot, történetet.” — írja a<br />
szerző a könyvborító fülszövegében (<strong>3.</strong> kép).<br />
A kötetet Várnai Gyula tervezte, a fotók a Borovszky<br />
család archívumából valók. A szerző magánkiadásában<br />
megjelent könyv a Text Nyomdaipari Kft.-ben (Dunaújváros)<br />
készült <strong>2012</strong>-ben.<br />
A Borovszky-díjasok<br />
A centenárium alkalmából az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. hetente<br />
megjelenő üzemi lapjában, interjúsorozatban szólalnak<br />
meg a társaságcsoport Borovszky-díjjal kitüntetettjeit,<br />
akik közül jó néhánnyal lapunk hasábjain is találkozhattak.<br />
Mostanáig huszonhárman birtokosai a díjnak, de vannak,<br />
akik már nem lehetnek közöttünk. Így idős Réti Vilmos fejlesztési<br />
mérnök, aki 1998-ban elsőként vehette át a magas<br />
szakmai kitüntetést. Csinády Gábor villamosmérnök 1999-<br />
ben, Kovács Péter, a Portolan Kft. ügyvezető igazgatója<br />
2000-ben, dr. Szabó Ferenc, a <strong>Dunaferr</strong> vezérigazgatója<br />
2003-ban, dr. Répási Gellért műszaki igazgató 2005-ben<br />
részesült a díjban, de ők már nincsenek közöttünk. Íme a<br />
névsor, akik a sorozatban megszólalási lehetőséget kaptak:<br />
Márkus László, Hetényi István, László Ferenc, Lehoczki<br />
József, Kőszegi Ferenc, dr. Horváth Ákos, Hegyi Zoltánné,<br />
Simon József, Kesztyűs József, dr. Szücs László, Mucsi<br />
Sándorné, dr. Menyhárt Ferenc, Bánkuti János, Tóth László,<br />
Varga Ottó, Simon László, Szélig Árpád, valamint dr.<br />
Sándor Péter.<br />
A Borovszky-díj olyan<br />
vezetőnek vagy kiemelt szakembernek<br />
adható, aki életútja<br />
során, vagy egy aktuálisan<br />
lezáruló hosszabb időszak<br />
eredményeként a társaságcsoport<br />
szempontjából meghatározó<br />
gazdasági, műszaki, fejlesztési<br />
munkát, illetve vezetői<br />
tevékenységet végzett, és/<br />
vagy szakmai életútja során<br />
munkájával és hozzáállásával<br />
4. kép: Márkus László oklevele és emlékérme<br />
jelentős mértékben hozzájárult<br />
a társaságcsoport eredményes<br />
működéséhez, fejlődésének<br />
biztosításához. A díjjal a vezérigazgató által aláírt<br />
oklevél, pénzjutalom, valamint Borovszky Ambrus arcképét<br />
ábrázoló díszdobozos ezüst emlékérem jár (4. kép).<br />
A díj évente maximum 3 személynek adható. Legalább<br />
egy díj átadása az évzáró műszaki értekezleten történik, a<br />
további díjak az év közben esedékes alkalmakkor (nyugdíjas<br />
búcsúztató, beruházások, projektek záróünnepsége)<br />
oszthatók ki.<br />
Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. vendégbejáróján érkezőket egy<br />
reprezentatív kivitelezésű nagyméretű tábla fogadja, amelyen<br />
a Borovszky-díjasok névsora látható.<br />
<strong>3.</strong> kép: Miskolczi Miklós dedikálja legújabb könyvét<br />
140 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
Varga Ottó, Dömötör Zsolt *<br />
A hideghengermű története (III. rész: Új fejezet kezdődött<br />
a hideghengermű történetében 2006-tól napjainkig)<br />
A Dunai Vasmű Hideghengerműve működésének<br />
közel 50 éve alatt nagyon sok technikai, technológiai,<br />
gazdasági változás eredőjeként jutott el jelenlegi színvonalára.<br />
Az ország társadalmi berendezkedése, mint<br />
más ipari területek esetében is, alapjában határozták<br />
meg a fejlődési irányokat. Indulásától a szovjet típusú<br />
berendezkedés alatt a termelés volumenét, szerkezetét<br />
a belföldi piac határozta meg. A rendszerváltást követően<br />
a gazdasági szerkezet átalakulásának megfelelően<br />
alapvető feladatként jelentkezett, hogy a termék megfeleljen<br />
az európai és világpiaci követelményeknek.<br />
Jelen cikksorozatunkkal a teljesség igénye nélkül állítunk<br />
emléket a múltnak, bemutatjuk a mű fejlődésének<br />
állomásait.<br />
The Cold Rolling Mill of Dunai Vasmű (Danube Ironworks)<br />
during its nearly 50 years of operation has reached<br />
the present level as the result of several technical,<br />
technological and economical changes. The social<br />
system of the country, as also in the case of other<br />
industrial areas, basically determined the directions of<br />
development. From the beginning during the soviet<br />
type system the volume and structure of production<br />
was determined by the domestic market. Following the<br />
change of the political system, according to the structural<br />
change of economy it emerged as a basic task that the<br />
product should meet the requirements of the European<br />
and world market. Without the claim to fullness, our<br />
series of articles is setting up a memory for the past and<br />
presenting the development stages of the mill.<br />
A mű 2006-ban még mindig külön kft-ként működött látszólagos<br />
függetlenségben, valójában az új 100%-os tulajdoni<br />
hányaddal rendelkező ISD <strong>Dunaferr</strong> egyre szorosabb,<br />
és direkt irányítás alá vette.<br />
A privatizációs szerződésnek megfelelően elkezdődött<br />
a <strong>Dunaferr</strong> fejlesztésének előkészítése. A programban<br />
kiemelt szerepet kapott a két hengermű. A stratégia a hengerelt<br />
mennyiségek megemelésében, a készáru növelésében,<br />
illetve a termékszerkezet módosításában jelenik meg.<br />
A fő projektekre szerződéskötés 2006. szeptember<br />
12-én történt, tartalma az új pácolósor, az új hengerállvány<br />
volt. Később kiegészítésre került 2006. november végén<br />
az ARP-vel, savregeneráló üzemmel, majd az új tekercsszállító<br />
és -kezelőrendszerrel 2007 februárjában, valamint<br />
a tekercsraktárral 2007 márciusában. Az új berendezések<br />
elhelyezési sémája a 14. ábrán látható.<br />
A hideghengermű technológiai rendszerének modernizálására<br />
kétlépcsős program alakult ki:<br />
I. szakasz<br />
Új pácolósor, új hengerlési kapacitás, új savregeneráló,<br />
új tekercsszállítás, új tekercsraktározás, kiegészítők<br />
(infrastruktúra, logisztika stb.).<br />
II. szakasz<br />
Új horganyzósor, új festősor, új belső logisztikai fejlesztések.<br />
Az I. szakasz berendezései:<br />
Az új sósavas pácolósor 1,6 millió t/év kapacitással az<br />
alábbi alapparaméterekkel épült (15. ábra).<br />
14. ábra: Új berendezések elhelyezési sémája<br />
* Varga Ottó projektigazgató, Dömötör Zsolt nyugalmazott pácolósori üzemvezető, ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
141
Melegen hengerelt alapanyagok adatai:<br />
tekercsvastagság: 1,0–6,0 mm<br />
tekercsszélesség: 800–1600 mm<br />
belső Ø:<br />
750 mm<br />
tekercssúly: max. 30 t (átl. 25 t)<br />
Pácolt tekercsek adatai:<br />
tekercsvastagság:<br />
tekercsszélesség:<br />
belső Ø:<br />
tekercssúly:<br />
1,0–6,0 mm<br />
750–1540 mm<br />
610 (750) mm<br />
max. 50 t<br />
Acélminőség: lágyacélok, szerkezeti acélok, mikrorötvözött<br />
acélok, Si-ötvözött elektrotechnikai acélok max. 2,5%<br />
Si-tartalomig.<br />
A berendezés fő jellemzői:<br />
• egy segéd- és egy főlecsévélő<br />
• anti coil break görgő, (törésvonalak keletkezésének<br />
csökkentésére)<br />
• lézeres végtelenítő hegesztőgép<br />
• bemeneti huroktároló (550 m)<br />
• bemeneti sebesség max. 650 m/min<br />
• húzvaegyengető revetörő, száraz típus<br />
• lapos, a pácolói sav turbulens áramlását biztosító<br />
kádak a vegyi szakaszon 3´26 m<br />
• vegyi szakaszban max. szalagsebesség 225 m/min<br />
• 1´26 m mosótartály, szárító<br />
• felület-ellenőrző helyiség (vizuális ellenőrzésre)<br />
• elvezető huroktároló (450 m)<br />
• szélező berendezés<br />
• elektrosztatikus felületolajzó<br />
• felcsévélő max. sebesség 450 m/min<br />
• automatikus tekercskötöző<br />
• tekercssúly mérleg<br />
Folyamatirányítás:<br />
PLC-s automatizáció segédműveletekre, hajtásokra.<br />
Kémiai folyamatok automatizált szabályozása (koncentráció,<br />
hőmérséklet, mennyiség) (L1). Technológiai adatok,<br />
tekercsparaméterek, acélminőség, meleghengerlési paraméterek<br />
stb., az adatok felhasználásával a gyártási paraméterek<br />
optimalizálása, minőséggel kapcsolatos adatok (L2).<br />
Kapcsolat a termelésirányítási rendszerrel (SAP) (L3).<br />
A sósavas pácoló kiszolgálásához új fluidágyas<br />
termohidrolízis savregeneráló épült (16. ábra). A fáradt<br />
savban lévő vasklorid magas hőmérsékleten erre a célra<br />
kialakított reaktorban elbomlik, a reakció eredménye<br />
vasoxidpor és sósavgáz. A sósavgázt a pácolósorról érkező<br />
mosóvízzel elnyeletésre kerül, a keletkező 16%-os friss<br />
sav köztes tárolás után visszakerül a pácolási folyamatba.<br />
A vasoxidpor a fluidágyban 0,1–1,0 mm átmérőjű<br />
szemcsévé áll össze, mely folyamatosan távozik a<br />
reaktorból, amely hűtés, majd tárolás után visszakerül a<br />
metallurgiai folyamatokba. ARP tényleges elrendezése a<br />
17. ábrán látható.<br />
A sav visszanyerési hatásfoka 99%-os, a regenerálási<br />
kapacitás max. 9 m 3 /h fáradtsav-feldolgozás, mely elegendő<br />
1,6–1,9 millió to/év pácolási igényekhez.<br />
2007-ben új, nagy teljesítményű, 450 ezer t/év kapacitású<br />
reverzáló kvarto hengerállvány telepítése kezdődik,<br />
tekercskapacitása 20 t/tekercs (18-19. ábra).<br />
15. ábra: Pácolósor elvi felépítése<br />
142 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
16. ábra: Regenerálási folyamat elve<br />
17. ábra: ARP tényleges elrendezése<br />
Fő paraméterek:<br />
Acélminőség:<br />
Alapanyag vastagság:<br />
Kész vastagság:<br />
Szélesség:<br />
Tekercs belső Ø<br />
Tekercssúly:<br />
Tűrés:<br />
pácolóéval azonos<br />
1,0–5,0 mm<br />
0,25–3,0 mm<br />
750–1540 mm<br />
610 mm<br />
max. 50 t<br />
max. ± 1,8% eltérés<br />
a szalag 98,7%-án<br />
Fő jellemzők:<br />
• L1 – L2 – L3 kapcsolat<br />
• Teljesen automatizált<br />
• Hengerlési sebesség:<br />
• az első szúrásban max. 600 m/m<br />
• a többi szúrásban max. 1200 m/m<br />
• Automatikus síkkifekvés-szabályozás:<br />
32 zónás emu lzió hűtéssel és ± munkahenger-hajlítással.<br />
• Támhenger palásthossza: 1700 mm<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
143
18. ábra: Az új hengerállvány elvi sémája<br />
• átmérő: 1150–1250 mm<br />
• csapágyazás: gördülő, olajködkenés<br />
• Munkahenger palásthossza: 1760mm<br />
• átmérő: 425–475 mm<br />
• csapágazás: gördülő, zsírkenés<br />
• Főhajtás teljesítménye: 2´3000 kW-os<br />
szinkronmotor<br />
Csévélők teljesítménye:<br />
• lecsévélő: 600 kW-os szinkronmotor<br />
• reverzáló csévélők: 3000 kW-os<br />
szinkronmotor egyenként<br />
• Emulziós rendszer:<br />
képes stabil és metastabil emulziók kezelésére.<br />
19. ábra: Hengerállvány tényleges elrendezése kezelői oldalról<br />
144 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
20. ábra: Tekercsátadó elvi sémája<br />
A tekercsszállítást (20. ábra) a meleghengermű felől<br />
az új tekercsszállító berendezés telepítése oldja meg az új<br />
pácolói raktárba.<br />
Mivel az új pácolósornak a helye a régi pácolósor<br />
alapanyagraktárának a helyén került kijelölésre, ezért a<br />
melegtekercs-szállítást, és annak raktározását át kellett<br />
alakítani az új adottságoknak megfelelően. Az új rendszer<br />
kialakításakor az alapparamétereket a meleghengermű<br />
rekonstrukciója utáni kapacitása és az új pácolósor maximális<br />
kapacitása határozta meg. Így a tekercsérkezések<br />
38. a-b kép: A raktározás számítógépes kezelő felületeiből néhány kép<br />
21. ábra: A rendszer néhány eleme<br />
ciklusideje az új raktárba 133 sec a legrövidebb melegen<br />
hengerelt tekercs esetén. Ezzel a kapacitással a modernizált<br />
meleghengerműi hengerlés sem korlátozott.<br />
Egységei (21. ábra): léptető konvejor, léptetőgerenda,<br />
szállítókocsi és tekercsbuktató kombináció.<br />
Kapacitása a modernizálás utáni 3 millió t/év kapacitású<br />
meleghengerművel azonos.<br />
Folyamat: teljesen automatizált L1 – L2 – L3 kapcsolat.<br />
Külön, új fedett csarnokban valósult meg a két hengermű<br />
között az új pácolói alapanyagraktár. Kialakítása<br />
2 hajós, 1-1 db 40 tonnás futódaruval, melyek sebességei<br />
összhangban vannak a szállítórendszer kapacitásával. Tehát<br />
a beérkezett tekercsek ütemét a 2 db daruval biztonsággal<br />
követni lehet. Telepítésre került egy számítógépes tekercsraktározási,<br />
félautomatikus be- és kiraktározási rendszer is<br />
(38. a-b kép: Coil Storage Mapping System). A tekercsek<br />
pozíciója a raktár 3D koordinátái alapján számítógéppel<br />
nyilván tartott, mely folyamatos kommunikációban van a<br />
raktárt kezelő futódaru mozgásával. Ezzel biztosítható a<br />
gyors be- és kiraktározás tekercsre azonosíthatóan.<br />
A megváltozott rendszer megvalósításához és működtetéséhez<br />
(22. ábra) számos kiegészítő projektet kellett<br />
megvalósítani.<br />
Az új berendezések technikai követelményei miatt<br />
ellenőrizni kellett a meglévő infrastruktúrát, energiaellátásokat,<br />
logisztikai feltételek kapcsolatát az új rendszerekkel.<br />
Ebből adódóan sok feladat fogalmazódott meg, melynek<br />
műszaki tartalmát meg kellett határozni, majd ennek megfelelően<br />
a kivitelezésüket (versenyeztetés, szerződéskötés,<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
145
22. ábra: A raktárcsarnok szerkezeti kialakítása, hosszirányú metszet<br />
kivitelezés, beüzemelés stb.) a teljes projekt folyamatába<br />
kellett illeszteni.<br />
Az 1. táblázat — mely egy állapotjelentés a 2007. októberi<br />
helyzetre —, képet ad arról, hogy ezek a kiegészítő<br />
projektek milyen mennyiségben és milyen témakörökben<br />
merültek fel. Mindezeket az 5 főprojekttel párhuzamosan,<br />
időben megfelelően illesztve kellett megvalósítani.<br />
2007-ben megkezdődött a program megvalósítása. A<br />
hideghengermű vezetése tulajdonosi egyetértéssel a megvalósítást<br />
a saját szervezeti kialakításán belül képzelte el.<br />
A döntés alapja a DWA Kft. korábbi tapasztalatának megfelelően<br />
a jól működő projektszervezetek voltak. Ennek<br />
megfelelően erre a <strong>Dunaferr</strong> életében is jelentős mértékű<br />
és meghatározó beruházási feladatra új projektszervezet<br />
alakult 25 fővel. A tagok jó része a hideghengermű meglévő<br />
állományából kerültek ki, de szükség volt <strong>Dunaferr</strong>en<br />
kívülről új fiatal mérnökök felvételére is, akik a munka<br />
befejeztével az új berendezések üzemeltetésével foglalkoznak.<br />
A szervezet tagjai:<br />
• Projektigazgató: Varga Ottó<br />
Pózer István beruházási tanácsadó<br />
Lepsényi Györgyné titkárnő-ügyintéző<br />
Szigetfű Zoltán műszaki tolmács<br />
• Projektvezetők: Hekele Csaba<br />
CRM<br />
Lantai Miklós logisztika<br />
Pulay Ferenc CPL<br />
Timkó Barnabás gépeszet és építészet<br />
Zombori Zoltán villamos és automatizáció<br />
• Projektmérnökök: Bojsza Ádám<br />
villamos és automatika<br />
Csiki István építészet<br />
Fülöp Tamás technológia<br />
Kovács Balázs dokumentáció, irattárolás<br />
Kovács Gábriel villamos<br />
Pálfi József gépészet<br />
Simon Csaba logisztika<br />
Szaniszló Gábor informatika<br />
Téglás Zoltán energetika<br />
Jávorka Lászlóné építészet<br />
Dr. Kovács Miklós környezetvédelem,<br />
engedélyezések<br />
• Projekt koordinátorok:<br />
Karáné Kovács dokumentáció, levelezések<br />
Zsuzsanna<br />
Kertész Ágnes levelezések, fordítások<br />
Magó Ilona irattár, tartalék alkatrészek<br />
Tóth Andrea szerződések, teljesítések,<br />
számlák<br />
Kővári Attila szerződéskoordinátor,<br />
kontrolling<br />
Intenzív előkészítési munkával, a lehetséges kivitelezőkkel<br />
való tárgyalások és egyeztetések után 2007 áprilisában<br />
létrejött a kivitelezési szerződés. Két hónap múlva<br />
elkezdődtek az építészeti munkák, melyek az első időben<br />
bontásokból, felszámolásokból álltak (39–41. kép). A tervezések<br />
természetesen a folyamatos adatszolgáltatások és<br />
39. kép: CRM alapozás kezdete<br />
146 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
1. táblázat: Kiegészítő projektek helyzete 2007 októberében<br />
Sorszám<br />
Azonosító Megnevezés Előkészítés Szerződéskötés Kivitelezés<br />
ZRT. DWA<br />
1 I P-001 Környezetvédelmi hatástanulmány és működési engedély kérése elkészült elkészült elkészült<br />
2 I P-002 Csarnokok acélszerkezeti felülvizsgálata. Alapozások is! E-F csarnok. elkészült elkészült előkészítés alatt<br />
3 I R-001 Csarnokok acélszerkezeti felülvizsgálata. Alapozások is! B-C csarnok. elkészült elkészült előkészítés alatt<br />
4 E G-001 Energiaellátás felülvizsgálata, specifikálás elkészült elkészült előkészítés alatt<br />
5 E G-001-1 10/0,4 kW-os trafó és alállomás a CRM, CPL-hez elkészült folyamatban előkészítés alatt<br />
6 E G-001-2 ipari víz, egyéb vizek elkészült elkészült előkészítés alatt<br />
7 E G-001-3 sűrített levegő elkészült elkészült előkészítés alatt<br />
8 E G-001-4 gőz elkészült elkészült előkészítés alatt<br />
9 E G-001-5 gáz az ARP-hez elkészült elkészült előkészítés alatt<br />
10 I G-002 Karbantartóműhely költöztetése, új műhely építése elkészült elkészült elkészült<br />
11 L P-003-1 melegtekercs-csévélőtől a pácolói tekercsraktárig elkészült elkészült folyamatban<br />
12 L P-003-2 pácolói tekercsraktár tervezése, kialakítása, tekercstárolók elkészült elkészült folyamatban<br />
13 L P-003-3 50 tonnás pácolt tekercs logisztikai útvonalának vizsgálata, tervezése, kialakítása<br />
elkészült<br />
14 L P-003-4 hideghengerműi belső anyagforgalom felülvizsgálata, kiszállítási, logisztikai elkészült elkészült folyamatban<br />
módosítása, tekercsfogók<br />
15 L P-003-5 átmeneti tekercsforgalom kialakítása a régi üzemelő pácolóra elkészült elkészült elkészült<br />
16 L G-003 Új kamionútvonal kialakítása, kapuátalakítás, tekercsraktár módosítása, egyedi<br />
elkészült elkészült elkészült<br />
ollók leszerelése, értékesítése<br />
17 L G-004-1 75/32 tonnás reverzálóhoz elkészült elkészült folyamatban<br />
18 L G-004-2 75/32 tonnás pácolóra elkészült elkészült folyamatban<br />
19 L G-004-3 2 db 40/10 tonnás. Az új melegtekercs raktárba elkészült elkészült folyamatban<br />
20 L G-004-4 1 db 32/10 tonnás AB csarnok hengercsiszoló műhelybe elkészült elkészült folyamatban<br />
21 I G-005 Emulzióbontó kapacitás és technológia felülvizsgálata elkészült nem szükséges nem szükséges<br />
22 L G-006 Berendezések átmeneti raktározásának kialakítása elkészült nem szükséges folyamatban<br />
23 I R-002 Hengerköszörülési kapacitás felülvizsgálata, szükség szerint új gép beszerzésének<br />
elkészült elkészült előkészítés alatt<br />
indítása<br />
24 I R-003 Henger beszerzések: munka- és támhenger elkészült elkészült folyamatban<br />
25 I R-005 Támhenger és munkahenger csapágyház elkészült elkészült folyamatban<br />
26 I R-004 TH szerelés felülvizsgálata, új munkahenger szerelés kialakítása,<br />
elkészült elkészült előkészítés alatt<br />
csapágyezérléssel együtt<br />
27 I P-005 Savlefejtő állomás funkciójának átépítése, sav fogadásának kialakítása a elkészült elkészült elkészült<br />
tömény kénsavtartályoknál (ideiglenes)<br />
28 I G-007 Csévélődobok Ø500-ról Ø610-re történő változásának vizsgálata elkészült<br />
29 I G007-1 Új csévélők elkészült<br />
30 I P-006 Régi pácoló lebontása, pácolttekercsraktár kialakítása („0” szint alatti terület elkészült<br />
figyelembe vétele)<br />
31 I R-006 Támhenger- és munkahengercsapágy beszerzése elkészült elkészült folyamatban<br />
32 I G-008 Csarnok infrastrukturális szerkezetének felülvizsgálata az új berendezések<br />
telepítési helyein (felújítások)<br />
folyamatban folyamatban<br />
40. kép: CPL alapozás kezdete 41. kép: Találkozás a múlt beruházóival (földmunka-lelet)<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
147
módosítások mellett már korábban megkezdődtek. A kiviteli<br />
tervek készítését a volt Kogépterv mérnökeiből alakult<br />
KGT Kft. végezte, nagy tapasztalattal. A kivitelezésért versenyzett<br />
a Strabag, a Vegyépszer, a KÉSZ Kft. A nyertes a<br />
KÉSZ Kft. lett a BIS Hungaryvel közös konzorciumban.<br />
Az új berendezések tervezett indítási ideje 2008. év<br />
márciusa volt, a láthatóan igen szűk határidővel. Ebben az<br />
időszakban a berendezéseket gyártó cégek szerte a világban<br />
rendkívül kiterheltek voltak, ami a szállítási határidőket<br />
jelentősen nyújtotta. Így a berendezések felépítésében<br />
és beüzemelésében a folyamatos, kemény és koncentrált<br />
felügyeleti munka eredményeképpen, mindössze két és fél<br />
hónapos csúszás keletkezett. A 42. képen CPL huroktároló<br />
szerelőbeton, a 4<strong>3.</strong> képen a pácoló acélszerkezete, a 44. és<br />
a 45. képen az új hengerállvány alapozása és villamos gépterme<br />
és az állvány szerelésének kezdete látható. A 46. kép<br />
a 800-as ipari víz gerincvezeték áthelyezését örökíti meg.<br />
44. kép: CRM alapozás és villamos gépterme<br />
45. kép: CRM szerelés kezdete<br />
42. kép: CPL huroktároló szerelőbeton<br />
46. kép: 800-as ipari víz gerincvezeték áthelyezése<br />
4<strong>3.</strong> kép: CPL acélszerkezet<br />
Hangsúlyozni kell azt, hogy minden objektum és mellék<br />
projekteknek szinkronban kellett lenniük a tervezett<br />
határidőkkel, hisz minden tétel a működtetési feltételhez<br />
tartozott.<br />
A kivitelezési munka napi koordinációt igényelt a folyamatos<br />
termeléssel, a vállalat üzemeltetésével, ami érintette<br />
a meleghengerműi, és meghatározta a hideghengerműi<br />
termelési folyamatokat. A folyamatos termelés biztosításához<br />
szükséges tevékenységet ugyanazon a területen kellett<br />
végezni, ahol a beruházók is tevékenykedtek, és így gyak-<br />
47. kép: Hart Rupert úr, az SVAI helyi koordinátora az új tekercsszállító rendszer első lépcsőjénél<br />
148 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
48. kép: A tekercsraktár-szerelés kezdete<br />
52. kép: Az új savregeneráló épülete<br />
49. kép: CTR, tekercs-szállítás szerelése<br />
5<strong>3.</strong> kép: Savregeneráló tartályparkja<br />
50. kép: CPL, az új pácoló a beüzemelés kezdetén<br />
51. kép: CRM, az új hengerállvány a beüzemelés kezdetén<br />
54. a-b kép: Működés közben<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
149
55. a kép: Jobbról balra: Valerij Naumenko vezérigazgató, Szergej Taruta tulajdonos, Gyurcsány<br />
Ferenc miniszterelnök, Varga Ottó projektigazgató<br />
55. c kép: ...és az új technikával<br />
55. b: A miniszterelnök az új termékkel ismerkedik<br />
ran egymás útjában álltak. 47. képen az látható, amint egy<br />
beruházó a termelés szemlélésére kényszerül.<br />
A jó piaci helyzetnek megfelelően a folyamatos termelést<br />
a maximumon kellett tartani. A következő képek<br />
(48–54. a-b kép) a beruházás pillanatait rögzítik.<br />
Ilyen környezetben kellet igen szűk határidőben és<br />
területen eredményes munkát végezni. A beszállítóval<br />
(Siemens VAI), a kivitelezőkkel (KÉSZ–BIS konzorcium)<br />
kialakított rendkívül szoros és hatékony jó kapcsolatnak<br />
köszönhetően a kivitelezés sikeresen befejeződött.<br />
A tulajdonos, a vállalat vezetése a legmagasabb vállalati<br />
55. d kép: Az elismerő szavak…<br />
elismerést adományozta a kivitelezés vezetőinek, 1 fő<br />
Borovszky-díjat, 2 fő <strong>Dunaferr</strong>ért vállalati elismerést, 4 fő<br />
<strong>Dunaferr</strong> Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott.<br />
Az ország legnagyobb kohászati vertikumában, a legnagyobb<br />
és meghatározó hideghengerművében a berendezések<br />
indításán ismételten tiszteletét tette az akkori Magyar<br />
Kormány legmagasabb szinten.<br />
A harmadik kormánydelegáció a hideghengerműben a<br />
tulajdonossal és a vállalatvezetőkkel (55. a-e kép).<br />
Az első gyártott tekercsek megjelenése nem jelentette a<br />
munka végét. Következett a beüzemelés folytatása, a termelés<br />
55. e kép: …és gratulációk<br />
150 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
58. kép: 2011.0<strong>3.</strong>11. Az üzem ünnepélyes megnyitója (elől középen Valerij Naumenko úr, az ISD<br />
<strong>Dunaferr</strong> Zrt. vezérigazgatója, jobbra a háttérben az amerikai tulajdonosok)<br />
56. a-b kép: Az új üzem, NEO Hungary Kft.<br />
57. kép: A világ legkorszerűbb EDT hengerérdesítő gépe<br />
felfuttatása, a létszámok biztosítása, a betanítások, a teljesítménytesztek,<br />
az új, modern technikák teljes megismerése, a<br />
karbantartás új tudásalapokra helyezése, a termelés stabilizálása.<br />
Ez a folyamat, mint ahogy a hengermű első indításakor<br />
is megtapasztalható volt, nem zavartalan. Az elején lassú,<br />
zökkenőkkel megtűzdelt, idegeket feszítő, esetenként felőrlő<br />
volt a haladás. Később egyre gyorsuló, és ma már egyértelmű<br />
az új berendezések elvárásnak megfelelő működése. A megnövekedett<br />
kapacitás mellett ugrásszerű javulás következett<br />
be a minőségi területen is, és új piacokat nyertünk.<br />
A 2008–2009-es év a hideghengermű életében az új<br />
berendezések beüzemelésével és teljesítményeinek felfuttatásával<br />
telt el, melynek végén sikeres teszteket kellett<br />
végezni a szerződés kritériumai szerint.<br />
A bekövetkezett világgazdasági válság, a piaci romlás<br />
súlyosan érintette az új és a régi egységek kihasználását.<br />
Így a piaci visszaesés rányomta bélyegét a folyamatokra.<br />
Nem volt lehetőség a 2. szakasz megkezdésének. A folytatás<br />
még várat magára.<br />
Ettől függetlenül az ISD <strong>Dunaferr</strong> vezetése kihasználta<br />
a recessziós helyzetben jelentkező újabb fejlesztési lehetőséget<br />
a hideghengerműben. A kilencvenes évek közepétől<br />
a dresszírozó hengerállványunk munkahengereinek felületi<br />
kikészítését bérmunkában végeztettük az amerikai tulajdonban<br />
lévő NEO Slovak a. s. kassai céggel.<br />
Ez felületi érdesítést és krómozást jelent a palástfelületen.<br />
A munkahengerek élettartama mintegy háromszorosára<br />
növekedett a gyártott termékek minőségének jelentős<br />
javulásával. A cég kapacitásgondjai miatt ajánlatot tett<br />
az ISD <strong>Dunaferr</strong>nek, hogy ha helyet és energiát biztosít<br />
számára, a mi hengerművünkben új üzemet hoz létre saját<br />
költségén. Így az ISD <strong>Dunaferr</strong> megtakaríthatja a hengerek<br />
szállítási költségeit.<br />
A megállapodás év végén létrejött, 2010. év végi<br />
beüzemeléssel. A piaci helyzetnek megfelelően az új termelőegységekkel<br />
együtt zajlott a termelés, lassan az új<br />
berendezések és az alapanyag paraméterei konvergálódtak<br />
egymáshoz. Egyre megbízhatóbbak lettek a minőségi és<br />
mennyiségi eredmények.<br />
Megépült az új munkahenger-érdesítő és -krómozó<br />
üzem (56. a-b, 57-58. kép). Elsőként a krómozó indult<br />
2010 novemberében, majd szorosan követte az érdesítő. Az<br />
itt elkészült hengerek 2011-től folyamatosan teljesítették<br />
az elvárásokat.<br />
A 2009-től elhúzódó gazdasági világválság, az eurozóna<br />
válsága meghatározta a vállalat működési körülményeit,<br />
gazdálkodási sikerét vagy sikertelenségét, a fejlesztési<br />
folyamatok folytatásának lehetőségét. Remélhetőleg a<br />
történet folytatódni fog. A megkezdett programot tovább<br />
kell vinni, a megteremtett többletkapacitásokat ki kell<br />
használni, hogy a befektetések megfelelő hasznot termeljenek.<br />
A hideghengerműi technológiai folyamatok felében<br />
következett csak be eddig jelentős mennyiségi növekedés,<br />
hatékonyan realizálni az eddigi befektetéseket a folyamat<br />
második felének módosításával, újabb, nagyobb mennyiségű,<br />
értékesebb, több fedezettel bíró termékek előállításával<br />
lehetséges. Remélhetőleg ez a történet itt nem fejeződik be,<br />
és a stratégia megvalósul.<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
151
Móger Róbert, Titz Imre, Cseh Ferenc *<br />
A nagyolvasztói fúvóformák élettartam-növelése (ExTuL)<br />
projekt kezdeti lépései<br />
Az Európai Bizottság által alapított Szén és Acél<br />
Kutatási Alap (RFCS) szervezeti felépítéséről, működési<br />
területéről és a hozzá beérkező pályázatok<br />
kiértékelési mechanizmusáról egy korábbi cikkben<br />
(L. évfolyam 2. szám – <strong>2012</strong>) már szó esett. Jelen<br />
írás az említett Alap által támogatott, ISD <strong>Dunaferr</strong><br />
Zrt. közreműködésével megvalósuló, a nagyolvasztói<br />
fúvóformák élettartam-növelése (ExTuL) projekt<br />
bemutatását célozza meg.<br />
The structure, operational area and the tenders<br />
evaluation mechanism of the Research Fund for Coal<br />
and Steel founded by the European Commission has<br />
already been mentioned in a previous article (Volume<br />
L, Number 2 – <strong>2012</strong>). The present article aims to<br />
present the project on lifetime extension of blast<br />
furnace tuyères (ExTuL), being realized with the aid of<br />
the mentioned Fund and with the collaboration of ISD<br />
<strong>Dunaferr</strong> Zrt.<br />
1. A projekt születése<br />
Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. 2010. évben felkérést kapott,<br />
hogy vegyen részt egy olyan — az Európai Bizottság<br />
által támogatott — acélipari projektben, ahol a cél a<br />
nagyolvasztók fúvóforma-élettartamának növelése volt.<br />
A vállalat vezetése támogatta a projektben való részvételt,<br />
amely így benyújtásra került a Szén és Acél Kutatási Alap<br />
felé. Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.-n kívül a konzorcium tagja a<br />
ThyssenKrupp, a Voest Alpine és mint a konzorcium vezetője,<br />
a VDEh-BFI kutatóintézet is. A pályázat sikeresen<br />
szerepelt a kiértékelési folyamatban, így 2011 júliusában el<br />
is indulhatott a 3,5 éves munka. A program teljes költségvetése<br />
1.354.000 €, melyből az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. 200.000<br />
€-val részesül.<br />
2. A projekt kialakítása<br />
A projekt egy, a nagyolvasztói működés szempontjából<br />
fontos területet érint, amely jelentős hatást gyakorol a<br />
nyersvasgyártás gazdaságosságára. A fúvóformák a nagyolvasztók<br />
medencéjének felső részében helyezkednek el.<br />
Ezen szerelvényeken keresztül jut a nagy hőmérsékletű<br />
levegő (forrószél) a kohóba. A nagyolvasztók fúvóforma-meghibásodása<br />
egy előre nem betervezhető esemény,<br />
amely átlagosan évente 30–80 alkalommal következik be<br />
a nagyolvasztók normál működése során. Minden egyes<br />
fúvóforma-meghibásodás a kohó 1–2 órás teljes leállását<br />
eredményezi, azonban bizonyos esetekben ezt jelentősen<br />
meghaladó mértékű is lehet. Annak ellenére, hogy a nagyolvasztó<br />
leállításával a forrószélellátás megszűnik, és a<br />
beolvadás minimális, pótlólagos kokszmennyiség beadagolására<br />
lehet szükség a kohóállás alatti hőveszteségek<br />
fedezésére, amely lényegében haszon nélküli energiafogyasztás.<br />
A nagyolvasztói fúvóformák meghibásodása miatt<br />
bekövetkező nem tervezett leállások az alábbi hatásokkal<br />
járnak:<br />
— pótlólagos energiafelhasználás (koksz, egyéb energia),<br />
— pótlólagos költségek, főként anyag-energia és személyi<br />
jellegű ráfordítások,<br />
— pótlólagos emisszió (CO 2<br />
stb.),<br />
— termeléskiesés.<br />
A nagyolvasztói fúvóformák élettartam-növelésének érdekében<br />
létrehozott ExTuL projekt céljai a következők:<br />
— a nagyolvasztói működési feltételek és a fúvóformameghibásodások<br />
közötti korreláció meghatározása<br />
többváltozós statisztikai módszerekkel,<br />
— a nagyolvasztói fúvóforma-kialakítás „szűk keresztmetszeteinek”<br />
meghatározása az üzemelés közben<br />
történő fúvóforma-ellenőrzés alapján,<br />
— a nagyolvasztókat üzemeltetők számára gyakorlati<br />
intézkedések megfogalmazása a kohói fúvóformák<br />
élettartamának meghosszabbítására vonatkozóan,<br />
— az energiafelhasználás, a CO 2<br />
-kibocsátás és a költségek<br />
csökkentése azáltal, hogy a fúvóforma-meghibásodások<br />
miatti kohóállások száma lecsökken.<br />
A projekt RFCS-hez történő benyújtása előtt a konzorciumban<br />
résztvevők között részletes egyeztetés történt<br />
az elvégzendő feladatokról, illetve azok felosztásáról.<br />
Ennek eredményeként megfogalmazásra kerültek a<br />
különböző munkaprogramok (MP), melyek egymáshoz<br />
kapcsolódása látható az 1. ábrán. Az egyes munkaprogramokban<br />
a konzorciumi tagok részfeladatokat végeznek<br />
el. A részfeladatokat a konzorcium vezetője (BFI) fogja<br />
össze, készít belőle egységes jelentést a Szén és Acél<br />
Kutatási Alap felé.<br />
A feladatok megtervezésekor szándékosan került a<br />
munkaprogramba, hogy a fúvóformák élettartam-növelése<br />
egy nagyobb (TKSE) és egy kisebb (ISD <strong>Dunaferr</strong>)<br />
kohó körülményei között is vizsgálhatók legyenek.<br />
A nagyolvasztók méretén kívül természetesen számos<br />
lényeges különbség mutatkozott az említett berendezések<br />
üzemelési körülményei között. Ezek közül fontos<br />
megemlíteni a fúvóforma kialakítását (egykamrás, ill.<br />
kétkamrás hűtésű), a kohóba befújt tüzelőredukáló anyagok<br />
típusát (szénpor, ill. földgáz), valamint a felhasznált<br />
alapanyagok összetételét.<br />
* Móger Róbert metallurgiafejlesztési főosztályvezető, Technológiai Igazgatóság, ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. • Titz Imre termelésvezető, nagyolvasztómű,<br />
ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. • Cseh Ferenc gyárvezető, nagyolvasztómű, ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.<br />
152 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
1. ábra: A projekt felépítése<br />
A projekt munkáját és költségtervének betartását az<br />
RFCS meghatározott időintervallumokra bontva vizsgálja.<br />
A 2. ábra részletesen bemutatja az ExTuL projekttel<br />
kapcsolatos különböző technikai- és gazdasági jelentések<br />
elkészítésének rendjét. Az éves beszámolók alkalmával<br />
az adott évben elvégzett szakmai munka kivonatát kell<br />
bemutatni a Szén és Acél Kutatási Alap TGS1 (ércfeldolgozás<br />
és nyersvasgyártás) munkabizottsága felé. A<br />
középidős és záróbeszámoló alkalmával az adott időpontig<br />
elvégzett tevékenységet kell összefoglalni a projekt<br />
pénzügyi elemzésével együtt. Ezen beszámolók elfogadása<br />
teszi csak lehetővé, hogy az Alap a soron következő<br />
2. ábra A projekttel kapcsolatos beszámolási kötelezettségek<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
153
pénzügyi támogatási részt átutalhassa a konzorciumban<br />
résztvevő tagvállalatok számára.<br />
<strong>3.</strong> Az ISD <strong>Dunaferr</strong> szerepe a projektcélok megvalósításában<br />
Ahogy korábban is említettük a fúvóformák a kohó medencerészének<br />
felső részében kerültek elhelyezésre. Kialakításuk,<br />
átmérőjük az adott nagyolvasztóprofilhoz és fúvási<br />
jelentős része biztosította ezen eszközök beszerzésének<br />
anyagi forrását. A mérőműszerek beépítése lehetővé teszi<br />
a fúvóformák hűtővíz-ellátási problémáinak feltárását, a<br />
működési paraméterek fúvóformákra gyakorolt hatásának<br />
vizsgálatát.<br />
Az ISD <strong>Dunaferr</strong> team célja a korábban említett indukciós<br />
áramlásmérők minél gyorsabb beszerzése, beszerelése<br />
és beüzemelése volt. A team legfontosabb célként azt<br />
jelölte meg, hogy a projektben részt vevő II. sz. kohó<br />
16 db fúvóforma hűtővízmérése közül 2011. év végére 8<br />
db beépítése megtörténjen, míg a további 8 db <strong>2012</strong>. I.<br />
negyedévében felszerelésre kerüljön. Ennek végrehajtásához<br />
számos előkészítő munkára volt szükség a tervezés és<br />
a beszerzés terén, melyek rendkívül jó ütemben haladtak.<br />
Elsőként beépítési terv készült valamennyi fúvóforma<br />
hűtővíz-indukciós áramlásmérőjére vonatkozólag. Ezt<br />
követően — a tervezett szerelésnek megfelelően — 4<br />
db-os csoportosításban beépítési rajz készült (4. ábra),<br />
elkerülendő bármilyen, a beépítés során fellépő problémát.<br />
Végül a beépítés konkrét ütemezése is megtörtént. A<br />
beszerzési folyamat gördülékenyen, a korábban meghatározottak<br />
szerint haladt. A cél itt az volt, hogy az összes az<br />
áramlásmérő műszer beépítésének előkészítéséhez (csövek<br />
hajlítása, hegesztése stb.) szükséges anyag legkésőbb 2011<br />
<strong>3.</strong> ábra: A fúvóformák beépítési elrendezése [1]<br />
paraméterekhez, valamint a betétviszonyokhoz alkalmazkodik.<br />
A fúvóformák nagyolvasztóba történő beépítési<br />
elrendezését mutatja a <strong>3.</strong> ábra.<br />
A tüzelőanyag elégetéséhez szükséges nagy hőmérsékletű<br />
levegő a léghevítő–forrószélvezeték–könyök–fúvóforma<br />
útvonalon keresztül kerül a nagyolvasztóba. A nagyolvasztó<br />
medencéjében uralkodó magas hőmérséklet (2100–<br />
2200 °C) miatt, a fúvóformákat jó hővezető képességű,<br />
nagy tisztaságú rézből állítják elő, ezért intenzív hűtésük<br />
rendkívül fontos a tartósság biztosítása érdekében. A fúvóformákat<br />
a hőhatáson kívül számos káros (koptató, feszítő<br />
stb.) hatás éri, melynek következtében bizonyos idő után<br />
elhasználódnak. Az elhasználódás jellege sokféle lehet<br />
ezek közül a leginkább jellemzők a lyukadás és a repedés.<br />
Ezek következtében a nagyolvasztóba kerül a fúvóforma<br />
hűtésére szolgáló hűtővíz, amely súlyosan veszélyezteti a<br />
kohómedence hőegyensúlyát. Ebben az esetben a nagyolvasztót<br />
le kell állítani, és a hibás fúvóformát ki kell cserélni.<br />
A nagyolvasztó leállítása termeléskiesést, a tüzelőanyag<br />
felhasználásnövekedését jelenti, ami növekvő nyersvasönköltséget<br />
és CO 2<br />
-kibocsátást eredményez.<br />
Mindezek ismeretében került sor az ExTuL projekt<br />
nyitóértekezletére 2011 júliusában a konzorcium vezetését<br />
ellátó BFI-kutatóintézet düsseldorfi telephelyén. A partnerek<br />
bemutatkozásán kívül a projekt fő kereteit adó határidők,<br />
munkaütemezések egyeztetésére került sor.<br />
Ezt követően az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.-ben is megkezdődött<br />
egy teammunka, melyben a nagyolvasztómű, a Technológiai<br />
Igazgatóság, az Energetikai Igazgatóság és a Beszerzési<br />
Igazgatóság munkatársai vettek részt.<br />
A projekt ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.-t érintő részének leghangsúlyosabb<br />
része a fúvóformák hűtővízmennyiségének és<br />
hőmérsékletének megbízható mérését lehetővé tevő indukciós<br />
áramlásmérők megvásárlása, beépítése és beüzemelése.<br />
A Szén és Acél Kutatási Alaptól származó támogatás<br />
4. ábra A fúvóformák hűtővíz-indukciós áramlásmérőinek beépítési rajza<br />
szeptemberétől rendelkezésre álljon, így elegendő idő állt<br />
rendelkezésre az előkészítő szerelési munkákhoz.<br />
Az ütemtervnek megfelelően a II. sz. kohó 2011. november<br />
14-ei TMK-ja során 4 db fúvóforma hűtővíz-indukciós<br />
áramlásmérője és hőeleme beépítésre került (5. ábra).<br />
A műszerek beépítését egy-egy TMK alkalmával 4 db-os<br />
csoportokban kívántuk elvégezni, igazodva a fúvóformák<br />
hűtővíz-ellátási rendszerének kialakításához. A kivitelezés<br />
időtartamát fúvóformánként 4 órára becsültük. A TMK-k 6<br />
hetes periódusát szem előtt tartva a kivitelezés befejezését<br />
<strong>2012</strong>. március 13-ra ütemeztük. Ezen időre valamenynyi<br />
(32+2 db) műszer a helyére került. A műszerek és a<br />
hőelemek tesztelését követően a mérési rendszer <strong>2012</strong><br />
áprilisától szolgáltat megbízható adatokat.<br />
A fenti tevékenységgel párhuzamosan megkezdődtek<br />
a statisztikai elemzéseken alapuló munkafolyamatok is. A<br />
II. sz. kohóra vonatkoztatva összesen 409 db elemből álló,<br />
új, a nagyolvasztó működési paramétereit tartalmazó<br />
154 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
5. ábra: A II. sz. nagyolvasztó 5–8. sz. fúvóforma hűtővíz-indukciós áramlásmérőjének beépítése<br />
adatbázis felépítésére került sor, melyek a következő csoportokba<br />
sorolhatók:<br />
— alapanyagok,<br />
— csapolási adatok,<br />
— mért folyamatadatok,<br />
— számított egyéb paraméterek.<br />
Az adatok 5 perces átlagértékek, melyeket 2011 októberétől<br />
elérhetővé tettünk a statisztikai elemzéseket végző<br />
BFI számára is.<br />
A fúvóforma cseréket tartalmazó adatbázis 2006-tól<br />
meglévő adatait bővíteni kellett, amely így összesen formánként<br />
10 db különböző releváns információt tartalmaz.<br />
2011. októberétől valamennyi meghibásodott fúvóformához<br />
a hibáról készült fényképet is hozzárendeltük. Az<br />
adatbázis adatait felhasználva elindult a hibák, hiba okok<br />
részletes feltérképezése, valamint ezek ok-okozati összefüggéseinek<br />
feltárása, azonban ez utóbbiak csak a projekt<br />
későbbi szakaszában fognak teljes mértékben megvalósulni.<br />
A fúvóforma meghibásodások kiértékeléséhez elsőként<br />
a II. sz. kohó említett kicserélt szerelvényeit ábrázoltuk<br />
(6. ábra)<br />
Az ábrán a kohó fúvósík-magasságában a medence<br />
radiális irányú metszeti képe látható, melyen a számok a<br />
fúvóformák elhelyezkedését és egyben a megnevezésüket<br />
is mutatják. A diagram fekete színnel ábrázolt része a<br />
meghibásodott fúvóformák számát mutatja, a szürke rész<br />
pedig a meghibásodott és a valamilyen más okból (fúvószekrény-csere,<br />
torokzáró berendezés cseréje stb.) kicserélt<br />
fúvóformák összes darabszámát adja. A csapolónyílás<br />
közvetlen környezetében a fúvóforma-meghibásodások<br />
száma alacsonyabb, mint a nagyolvasztó többi részén, ami<br />
elsősorban annak köszönhető, hogy az olvadék áramlása<br />
a csapolónyílás irányában akadálymentesen történik, így<br />
ott az olvadék szintje minden esetben alacsonyabb, mint a<br />
távolabb elhelyezkedő nagyolvasztói medencerészekben.<br />
Ezen ábra felhasználásával kerül meghatározásra a<br />
<strong>2012</strong>. II. félévben esedékes mérő fúvóforma beépítési<br />
pozíciója is. A mérő fúvóforma orr-részébe — amely közvetlen<br />
kapcsolatban van a kohó medencerészében uralkodó<br />
környezettel — összesen 12 db hőelem kerül beépítésre,<br />
melyek segítségével vizsgálható a fúvási paraméterek<br />
fúvóformára gyakorolt hatása.<br />
Az elmúlt 5 év adatai alapján megállapítható, hogy a<br />
fúvóforma-meghibásodásokat 80%-ban lyukadás, 20%-<br />
ban repedés okozta. A fúvóforma-kiégések közel 70%-ban<br />
a szerelvény orr-részén és azon belül is a felső részén<br />
történtek.<br />
Természetesen a folyó kutatási tevékenység számos<br />
olyan tevékenységet takar, amelyek csak most kezdődtek<br />
el, és jelenleg is folyamatban vannak. A közeljövő egyik<br />
fontos feladata a korábban már említett mérő fúvóforma<br />
mérési rendszerének előkészítése és kivitelezése.<br />
A témában a már megvalósított beruházások és a közeljövő<br />
feladatai láttán bizakodóan foglalhatunk állást az<br />
eredeti cél megvalósíthatósága tekintetében, mely szerint<br />
a fúvóformák élettartamának 20%-os növekedését sikerül<br />
elérni.<br />
Irodalomjegyzék<br />
[1] FARKAS O. Nyersvasmetallurgia. Tankönyvkiadó, Budapest,<br />
1989. pp 211-247.<br />
6. ábra: A II. sz. nagyolvasztó meghibásodott fúvóformáinak pozíció szerinti eloszlása<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
155
Frei Zoltán, Gonda Viktor *<br />
A könyöksajtolás végeselemes modellezése<br />
A könyöksajtolás (ECAP) olyan intenzív képlékenyalakító<br />
művelet, mely során egymással szöget bezáró, állandó<br />
keresztmetszetű csatornákon sajtoljuk át a munkadarabot.<br />
Az egyenértékű alakváltozás értéke 100% körüli<br />
egyszeri átsajtolás esetén. Az intenzív képlékeny alakítás<br />
során nagymértékű nyírási alakváltozás jön létre a munkadarabban,<br />
ennek hatására szemcsefinomodás és szilárdságnövekedés<br />
következik be. Az analitikus modellezéshez<br />
képest a végeselemes módszerrel pontosabban<br />
modellezhető, az alakváltozás mértéke, sebessége, valamint<br />
ezen paraméterek eloszlása is számítható, továbbá<br />
a súrlódás is modellezhető. Jelen dolgozatban egy<br />
lekerekített 90°-os, és egy lekerekítetlen 110°-os szerszámmal<br />
végzett könyöksajtolás végeselemes modellezést<br />
mutatom be. Ismertetem a modell felépítésének<br />
menetét, kiértékelem a számított alakváltozás mértékét<br />
valamint az alakváltozási sebesség eloszlását súrlódásos,<br />
ill. súrlódásmentes csatorna esetére.<br />
In Equal Channel Angular Pressing (ECAP) a workpiece<br />
is extruded through two intersecting channels which<br />
have identical cross sections. After one single extrusion<br />
the equivalent strain is about 100%. During these<br />
plastic deformations large and shear strains develop<br />
in the workpiece, which results in grain refinement<br />
and the strengthening of the material. Compared to<br />
the analytical modeling the extent and the speed of the<br />
strain can be modellised more accurately by means of<br />
the finite element method. Moreover the distribution<br />
of these of those parameters can also be calculated<br />
and the friction can be modellized as well. In this work<br />
finite element modelling performed with a curved 90o<br />
and a sharp 110o ECAP tool is presented. I will review<br />
the structure of the modell, evaluate the extent of the<br />
strain and the distribution of the strain speed for both<br />
including and neglecting the effect of friction.<br />
1. Bevezetés<br />
A könyöksajtolás olyan intenzív képlékenyalakító művelet,<br />
mely során egymással szöget bezáró, állandó keresztmetszetű<br />
csatornákon sajtoljuk át a munkadarabot. Az egyenértékű<br />
alakváltozás értéke 100% körüli egyszeri átsajtolás<br />
esetén. Az intenzív képlékenyalakítás során nagymértékű<br />
nyírási alakváltozás jön létre a munkadarabban, ennek<br />
hatására szemcsefinomodás és szilárdságnövekedés következik<br />
be [1]. A könyöksajtolás során létrejövő alakváltozás<br />
becslésére Iwahashi [2] vezetett le egyszerű feltételezésekkel<br />
egy összefüggést, melyet széleskörűen alkalmaznak<br />
lekerekített és lekerekítetlen csatornageometriákra. Az<br />
analitikus modellezéshez képest a végeselemes módszerrel<br />
pontosabban modellezhető [3, 4] az alakváltozás mértéke,<br />
sebessége, valamint ezen paraméterek eloszlása is számítható,<br />
továbbá a súrlódás is modellezhető.<br />
Jelen dolgozatban egy lekerekített 90°-os és egy lekerekítetlen<br />
110°-os szerszámmal végzett könyöksajtolás<br />
végeselemes modellezést mutatom be. Ismertetem a<br />
modell felépítésének menetét, kiértékelem a számított<br />
alakváltozás mértékét, valamint az alakváltozási sebesség<br />
eloszlását súrlódásos, ill. súrlódásmentes csatorna esetére.<br />
2. Kutatási módszerek<br />
A Dunaújvárosi Főiskolán végzett könyöksajtolásos kísérletekben<br />
10 mm-es átmérőjű, 80 mm-es hosszúságú próbatestet<br />
sajtoltunk át minimum 40 mm hosszan, szobahőmérsékleten,<br />
2 mm/perc sebességgel egy lekerekített<br />
90°-os és egy lekerekítetlen 110°-os könyöksajtoló szerszámon.<br />
Ezekkel a szerszámokkal történő könyöksajtolás<br />
végeselemes modellezését végeztük el. A modellt az MSC<br />
Marc végeselem programban készítettük el. Az eredeti<br />
* Frei Zoltán főiskolai hallgató • Gonda Viktor főiskolai docens, Dunaújvárosi Főiskola<br />
próbatest az említett 10 mm átmérőjű, 80 mm hosszúságú<br />
hengeres darab, mi viszont síkban dolgoztunk, mert<br />
a gyorsabb síkbeli alakváltozási feltételt használtuk. A<br />
hosszmetszetet választottuk, alakváltozás is ebben a síkban<br />
van, erre merőlegesen nincs. A testre megfelelő mértékű<br />
hálós felosztást kell alkalmaznunk, mely láthatóvá teszi a<br />
deformációt, a csomópontokról pedig leolvashatjuk a szükséges<br />
értékeket. Kezdetben 10 x 80 elemre (kvadratikus,<br />
négy csomópontos) osztottuk fel, amit később két lépésben<br />
finomítottunk.<br />
Az alakítás szempontjából lényegtelen részeket durvább,<br />
míg a lényeges részeket finomabb hálózással láttuk<br />
el, a sűrűbb felosztás pontosabb eredményhez vezet. A<br />
próbatest anyagát ideálisan rugalmas, lineárisan keményedő<br />
anyagmodellel írtuk le. A kísérletek során vörösréz<br />
próbatestet használtunk, tehát a rézre vonatkozó anyagi<br />
paramétereket adtuk meg a programnak:<br />
• rugalmassági modulusz: 110 GPa,<br />
• Poisson-tényező: 0,33,<br />
• folyáshatár: R p<br />
: 100 MPa,<br />
• a keményedés pedig Δε p<br />
= 10 értékéhez 10%-os.<br />
A sajtolócsatornát merev testként modelleztük, tehát a<br />
csatorna maga nem deformálódhat, síkbeli metszetét a<br />
külső és belső oldalon egy-egy görbével rajzoltuk meg.<br />
A 110°-os csatornánál 1 mm-es lekerekítést alkalmaztunk<br />
a szimuláció stabil futása érdekében. Peremfeltételként<br />
egyedül az előtolást alkalmaztuk, ennek mértéke 2 mm/<br />
perc, ugyanúgy, ahogyan a valós kísérleteknél is. Ezt<br />
az előtolást a próbatest bemenő csatorna felőli végének<br />
felületén elhelyezkedő csomópontokra időben változó<br />
eltolódásként alkalmaztuk. A szimulációban összesen<br />
maximum 40 mm-nyi átsajtolást futtatunk, az ehhez tartozó<br />
időtartam maximum 1200 másodperc. A csatorna és<br />
a próbadarab közti súrlódást µ = 0,1-es értékkel vettük<br />
figyelembe, vagy pedig µ = 0 értékkel súrlódásmentes<br />
esetet vettünk.<br />
156 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
a<br />
b<br />
c<br />
d<br />
1. ábra. Szimulációs eredmények a súrlódásmentes esetre: a: alakváltozás mező a 90 o -os lekerekített könyökre<br />
b: alakváltozás mező a 110 o -os lekerekítetlen könyökre<br />
c: alakváltozási sebességmező a 90 o -os lekerekített könyökre<br />
d: alakváltozási sebességmező a 110 o -os lekerekítetlen könyökre<br />
<strong>3.</strong> Eredmények<br />
Az alakítás során az anyag főként nyíró igénybevételt<br />
szenved, amelyet mi az egyenértékű fajlagos alakváltozással<br />
adtunk meg. Ez a mennyiség arányos az alakítás<br />
mértékével és a nyírási alakváltozással. Vizsgáltuk tehát<br />
az egyenértékű alakváltozást, valamint annak kiterjedését,<br />
az egyenértékű alakváltozás mezőt. Ezután meghatároztuk,<br />
hol megy végbe az alakváltozás, tehát az egyenértékű alakváltozási<br />
sebességmezőt értékeltük ki. Az egyszerű mechanikai<br />
modell segítségével meg tudtuk határozni a várható<br />
értékeket. Az egyenértékű alakváltozás a 110° éles könyök<br />
használatával 0,8, 90° teljesen lekerekített könyökkel 0,9.<br />
Az egyenértékű alakváltozási sebesség éles könyök esetén<br />
átlagosan 0.016 1/s, a lekerekített könyök esetén pedig<br />
ennek egy tizede körül adódott.<br />
A szimuláció sikeres futtatása után először az egyenértékű<br />
alakváltozás mezőt vizsgáltuk mindkét csatornakialakítás<br />
esetén. Az 1. ábrán a µ = 0, súrlódásmentes<br />
változatot ábrázoltuk. Látható, hogy az éles könyök<br />
kialakításnál az alakváltozás eloszlás egyenletesebb<br />
(1/b. ábra), a lekerekített könyöknél helyenként változó<br />
(1. a ábra). Az éles könyök esetén az ECAP során a<br />
két csatorna keresztezési síkjának megfelelő fő nyírási<br />
síkban (MSP) erőteljes, egyszerű nyírás játszódik le<br />
(1. d ábra), lekerekített könyök esetén a nyírási sík<br />
egyenetlen eloszlást mutat (1. c ábra).Az elméleti számítások<br />
alapján a 110 fokos éles könyökben egyszeri<br />
átnyomás esetén az alakváltozás mértéke 0,8, a 90 fokos<br />
lekerekített könyökben pedig egyszeri átnyomás esetén<br />
0,9-re adódik. A szimuláció eredményei ezt nagyon jól<br />
visszaigazolják (2. ábra). Lekerekített könyökkel százados<br />
nagyságrendű eltéréseket tapasztalhatunk, mivel<br />
itt az alakváltozás nem olyan egyenletes, mint éles<br />
könyökkel, éles könyök használatakor viszont ezredes<br />
pontosságú eredményeket kaptunk.<br />
A második esetben a csatorna és a próbadarab közti<br />
súrlódást µ = 0,1-es értékkel vettük figyelembe, amely<br />
súrlódást Coulomb-súrlódásként értelmeztünk. Látható,<br />
hogy a súrlódó erőnek köszönhetően az éles csatorna<br />
sarkát is kitölti az anyag (2. d ábra), ahogyan azt a valós<br />
kísérletekben is megfigyelhettük. A súrlódás ráadásával<br />
még pontosabb eredményeket kaptunk<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
157
a<br />
b<br />
c<br />
d<br />
2. ábra: Szimulációs eredmények súrlódásos µ = 0,1 esetre: Z: alakváltozás mező a 90 o -os lekerekített könyökre<br />
b: alakváltozás mező a 110 o -os lekerekítetlen könyökre<br />
c: alakváltozási sebességmező a 90 o -os lekerekített könyökre<br />
d: alakváltozási sebességmező a 110 o -os lekerekítetlen könyökre<br />
5. Következtetések<br />
A könyöksajtolás végeselemes modelljét felépítették négy<br />
esetre: 110 fokos éles, valamint 90 fokos lekerekített geometria<br />
esetén, egyrészt súrlódásmentes esetben, másrészt µ<br />
= 0,1 súrlódási tényező használatával. Meghatároztuk a 110<br />
fokos éles és 90 fokos lekerekített könyökgeometria esetén<br />
az egyenértékű fajlagos alakváltozás nagyságát, melyek 0,8,<br />
illetőleg 0,9 lettek. Az átlagos fajlagos alakváltozási sebesség<br />
nagyságát kb. 0,016 az előző, illetőleg 0,001 1/s az utóbbi<br />
esetre. Megállapítottuk, hogy a 110°-os könyököt súrlódásmentes<br />
esetben az anyag nem tölti ki teljesen, valamint hogy<br />
a lekerekített csatornában a nagy rádiusz miatt egy üreg alakul<br />
ki. Ebben az esetben az alakváltozási sebességmező vizsgálatakor<br />
arra jutottam, hogy túl nagy rádiusszal dolgoztunk,<br />
ezért nem alakulhatott ki a várt legyezőalak, és az egyenletes<br />
alakváltozás.<br />
Irodalom<br />
V.M. Segal, V.I. Rexnikov, A.E. Drobyshevskiy, V.I. Kopylov:<br />
RussianMetallurgy 1, 99, 1981.<br />
Y. Iwahashi, J. Wang, Z. Horita, M. Nemoto, T.G. Langdon:<br />
ScriptaMaterialia, Vol. 35. No.2, 1996, pp. 143-146.<br />
I.N. Budilov, I.V. Alexandrov, Y.V. Lukaschuk, I.J. Beyerlein, V.<br />
S. Zhernakov, Proc. Ultrafine Grained Materials III, TMS,<br />
2004.<br />
B.V. Patil, U.Chakkingal, T.S. Prasanna Kumar, Proc. Metal<br />
2008.<br />
158 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
Győri Imre, Hári László, Papp Sándor *<br />
Héjleválás-vizsgálat a precíziós öntészetben<br />
Egy viaszkiolvasztásos öntődének folyamatosan kell<br />
javítania és továbbfejlesztenie a technológiai folyamatot<br />
a gyártási költségek csökkentése érdekében és a<br />
kiélezett piaci verseny miatt. A Magyarmet Finomöntöde<br />
Bt. 2011 nyarán feladatául tűzte ki, hogy rendszerében<br />
csökkentse a héjképzési folyamatban fellépő<br />
selejtarányt, meghatározza a porzás és a leválások<br />
okát. Célszerűnek tartotta a vállalat egy új beszállító<br />
alapanyagát kipróbálni a tűzálló mázrétegekhez. Azonban<br />
a termék felhasználása nem mutatott meggyőző<br />
javulást a selejtek csökkentése terén, sőt újabb problémák<br />
vetődtek fel. Mindezek összessége adott okot<br />
arra, hogy a cég elindítson egy hosszabb ideig tartó<br />
kísérletsorozatot — mind empirikus úton, mind pedig<br />
tudományos módszerekkel — a hiba okainak feltárására.<br />
Felvetődött az a lehetőség is, hogy magában a technológiában<br />
kell keresni a gondot. Megállapításaink<br />
szerint a két mázképző anyag minősége megfelelőnek<br />
bizonyult, minden jel arra utalt, hogy a technológiában<br />
kellett továbbkeresni a hibát. Erre utalnak azok az<br />
üzemi jelenségek is, melyekkel a tárolási és héjképzési<br />
folyamat felülvizsgálata során találkoztunk.<br />
A precision investment casting foundry must<br />
continuously improve and develop its technological<br />
process in order to cut down costs and because of<br />
fierce competition in the market. In summer 2011<br />
the casting company Magyarmet Finomöntöde Bt.<br />
set the goal to reduce significantly the scrap rate in<br />
the shell-making process as well as to determine the<br />
causes of dusting and shell separation. In order to<br />
decrease the percentage of scrap rate related to the<br />
shell-making process Magyarmet Bt. used 2 types of<br />
primary slurries in its shell-making room. The reason<br />
for the trial application of the “new” material was not<br />
only the scrap rate but also the persisting problems<br />
with dusting, non-cleanliness and the separation of<br />
the primary layers. The use of the new material,<br />
however, did not show a promising improvement<br />
in the percentage of the scrap rate, but even new<br />
problems arose. Due to these problems described<br />
the company launched a long-term trial series – both<br />
with empirical and scientific means – to establish the<br />
ultimate cause of the problem. Even the idea of a<br />
possible problem in the technology occurred.<br />
1. Bevezetés<br />
A viaszkiolvasztásos öntőnek javítania és továbbfejlesztenie<br />
kell a technológiai folyamatot a gyártási költségek<br />
csökkentése érdekében és a kiélezett verseny miatt. A<br />
Magyarmet Finomöntöde Bt. 2011 nyarán feladatául tűzte<br />
ki, hogy rendszerében csökkentse a héjképzési folyamatban<br />
fellépő selejtarányt, meghatározza a porzás és a<br />
leválások okát.<br />
A héjképzéshez kapcsolódó selejtszázalék csökkentése<br />
céljából a 26. héttől a vállalat héjképző műhelyében 2<br />
fajta primer mázat alkalmazott. Nemcsak a selejtszázalék<br />
adott okot arra, hogy kipróbáljanak egy új anyagot, hanem<br />
a kerámiahéjak kiégetése után tapasztalt héjak folyamatos<br />
porzása, szemetessége és a primer mázaik leválása.<br />
Azonban a termék felhasználása nem mutatott meggyőző<br />
javulást a selejtek csökkentése terén, sőt újabb problémák<br />
vetődtek fel. Mindezek összessége adott okot arra, hogy a<br />
cég elindítson egy hosszabb ideig tartó kísérlet sorozatot<br />
— mind empirikus úton, mind pedig tudományos módszerekkel<br />
— a hiba mivoltának felfedésére. Felvetődött az a<br />
lehetőség is, hogy magában a technológiában kell keresni<br />
a gondot.<br />
2. Kísérlet leírása<br />
A kísérlet folyamán a kétfajta primer mázat azonos arányokkal<br />
kevertük be. Mivel a felhasznált anyagok létező<br />
cégektől származnak, ezért reklám elkerülése végett<br />
nevezzük az egyik anyagot „MC”-nek a másikat pedig<br />
„PC”-nek. Mind az „MC”, mind a „PC”-s mázhoz 200-as<br />
lisztet adagoltunk. Az „MC” mázhoz külön kevertem nedvesítőt,<br />
illetve habzásgátlót alkalmaztunk.<br />
A primer mázakkal a kísérlet teljes ideje alatt párhuzamosan<br />
dolgoztunk. Folyamatosan követtük a tartályok<br />
mázparamétereinek alakulását, valamint a kézi- és robotmártást,<br />
a viaszkiolvasztás menetét, a héjak kiégetését és<br />
az azutáni állapotukat. Továbbá a kísérleti bokrok leöntése<br />
utána a darabokon jelentkező hibákat, azok számát, arányát<br />
mértük fel.<br />
A primer mázakra különböző szekunder mázakat használtunk:<br />
• a „PC” primer mázra a roboton „CT” szekunder vizes<br />
mázat,<br />
• az „MC” primer mázra „MCv” szekunder vizes mázat.<br />
A különböző bokrokat jelölésekkel láttam el, mely a<br />
kísérlet folyamán segítette a darabjaink nyomon követhetőségét.<br />
Jelölések a rendszerben a következőképpen zajlottak:<br />
• „ I. jelölés „PC”-„CT”-vel képzett héjak<br />
• „ II. jelölés „MC”-„MCv”-vel képzett héjak<br />
Héjleverés után a héjjelöléseket huzalokkal (vonalakkal<br />
azonos számú huzaldarab), illetve különböző színű gyártmánykísérő<br />
lapokkal helyettesítettük. Darabolás után a<br />
darabokat beütővel jelöltük. A beütéshez megfelelő helyet<br />
a minőségügyi osztály határozta meg.<br />
A gyártmánykísérő lapok színe a következőképpen<br />
alakult:<br />
• Sárga lap: „PC”-„CT” héjak<br />
* Győri Imre főiskolai hallgató • dr. Hári László főiskolai tanár, Dunaújvárosi Főiskola • Papp Sándor termelési főmérnök, Magyarmet<br />
Finomöntöde Bt. (Bicske)<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
159
• Rózsaszín lap: „MC”-„MCv”héjak<br />
A gyártmánykísérők és darabjelölések alapján a darabokat<br />
kielemeztük, majd selejtalakulási kimutatást végeztünk<br />
a különböző mázak által készült darabokból.<br />
<strong>3.</strong> Kísérletek kiértékelése<br />
Mázparaméterek:<br />
<strong>3.</strong> ábra: A kifolyás értékeinek alakulása a primer mázak bekeverő tartályaiban (kék „MC”, zöld „PC”)<br />
1. ábra: A sűrűség értékeinek alakulása a primer mázak mártótartályaiban (kék „MC”, zöld „PC”)<br />
4. ábra: A sűrűség értékeinek alakulása a primer mázak bekeverő tartályaiban (kék „MC”, zöld „PC”)<br />
2. ábra: A kifolyás értékeinek alakulása a primer mázak mártótartályaiban (kék „MC”, zöld „PC”)<br />
Kiragadva néhány hetet, a primer mázak paramétereiből<br />
diagramon feltüntettem a sűrűség és kifolyás értékeit.<br />
A mártótartályok paramétereinek alakulásán jól kivehető<br />
a mázak nem egyenletes használata. Ez abból adódik,<br />
hogy míg az „MC” primer mázzal, kézzel mártottak,<br />
addig a „PC” máz pihent, és így fordítva. A használatban<br />
lévő máz kifolyási értéke csökkent, míg a másiké növekedett.<br />
Ugyanezt az állítást igazolják a sűrűségi értékek<br />
is. Feltételezhetjük, ha egyetlen primer máz folyamatos<br />
használata esetén ez az értékingadozás ilyen mértékben<br />
nem állna fenn, akkor könnyebben kontrollálhatóak<br />
1. kép: A kiolvasztás menete (forrás: INFOR)<br />
160 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
lennének a mázparaméterek, kevesebb állási idővel és<br />
gyorsabb fogyással.<br />
A kétfajta máz párhuzamos használata felvetette azt a<br />
problémát is, hogy a mázak dupla annyi idő alatt fogytak<br />
el, mint a normál használatkor. A hosszabb felhasználási<br />
ciklus pedig a paraméterek szabályozhatatlanságát, a gélesedés<br />
kockázatát növelték.<br />
A bekeverő tartályok értékei is mutatják (3–4. ábra), hogy<br />
melyik máz volt éppen használatban, mely tartályból kellett<br />
mázat kivenni és beadagolni az azonos mártó tartályba.<br />
Az ellenőrző lapokat kielemezve a következő következtetések<br />
voltak levonhatók:<br />
• A „PC” bekeverő tartály sűrűségi értékei alacsonyabbak,<br />
mint a „MC”-é azonos kifolyási értékeknél.<br />
• Az elemzés alapján az „MC” bekeverő tartályt könnyebben<br />
a megfelelő paraméterek között lehet tartani.<br />
• A „PC” mártó tartályban a kifolyást 95-ös érték fölött<br />
nehezebb visszaállítani, mint „MC”-nél.<br />
• A vízadagolásból következtetést nem lehet levonni, a<br />
mázak egyenetlen használata miatt.<br />
4. Viaszkiolvasztás, héjkiégetés<br />
A jelölt bokrokat a párhuzamos száradás után kiolvasztottuk.<br />
Az olvasztás menetét végigkísértük, és számítógépes<br />
programmal értékeltük (1. kép).<br />
A kiolvasztás idejét rögzítettük a jelentőlapokon, továbbá<br />
megvizsgáltuk, hogy az olvasztott héjakból mennyi volt<br />
repedt, kiégetés után mennyire porzott (2–<strong>3.</strong> kép), tapasztalható<br />
volt e primer leválás, majd megmértem a különböző<br />
mázból készült bokrok tömegét. Megállapítottuk, hogy<br />
a primer máz megváltoztatásával nem szűnt meg a porzás.<br />
A termékek szempontjából nem vonható le következtetés<br />
a mázakat illetően, hogy melyik porzik kevésbé, öntvényenként<br />
eltéréseket tapasztaltunk. Ami biztosan állítható,<br />
hogy a „PC”-vel készült bokrok tömege a bokor méretétől<br />
függően 10–20% -kal kisebb volt.<br />
5. Teflonlapos kísérletek<br />
<strong>3.</strong> kép: A „PC” mázréteg porzásának vizsgálata<br />
• A kísérletek során 2 teflonlap felületén azonos rétegszámmal<br />
héjat képeztünk. A kész héjakat kiszárítottuk,<br />
majd kiégettük. Száradás után szemmel látható<br />
volt a különbség a „PC”, illetve az „MC” héjvastagság<br />
között. A „PC” vastagsága kisebb volt (ahogyan számítottam<br />
is rá a különböző mázú héjak tömegének<br />
különbségéből).<br />
• Következő kísérletként 1 réteg primer héjat képeztünk<br />
mindkét mázból a teflonlapokra, majd azonos idővel<br />
kiszárítottuk. Megállapítottuk, hogy a cirkon réteget<br />
a primer máz mindkét esetben megkötötte, azonban<br />
szilárdságra az „MC” jobbnak bizonyult. A „PC” már a<br />
levételkor kisebb darabokra esett szét.<br />
6. Az MTA Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai<br />
és Katalízis Intézetének vizsgálatai<br />
Javaslatunkra a Magyarmet Finomöntöde Bt. elküldte<br />
bevizsgálásra a KKKI-nak a mintákat annak kiderítésére,<br />
hogy azok tartalmaznak-e viaszt. A mérés alapja az volt,<br />
hogy a vállalat által használt viasz káliumot tartalmaz, így<br />
ezt az elemet kellett keresni a mintákban (4–5. kép).<br />
Minta-előkészítés:<br />
Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz a mintákat<br />
törtük, illetve alumínium mintatartóra helyeztük.<br />
Alkalmazott módszerek:<br />
ZEISS EVO 40 XVP Pásztázó Elektronmikroszkóp<br />
(SEM) és Oxford ISIS energiadiszperzív röntgen (EDX)<br />
elemanalizátor.<br />
Összegzés<br />
1. A „REG”, „REMET”, „PQ” jelzésű héj minták nem<br />
rendelkeznek kimutatható káliumtartalommal.<br />
2. A „KIOLVASZTÁS UTÁN HÉJBAN MARADT”<br />
minta nem rendelkezik kimutatható mértékű káliumtartalommal.<br />
2. kép: Az „MC” mázréteg porzásának vizsgálata<br />
A kísérletekből megállapítható volt a kerámiaformákban<br />
egyik esetben sem marad vissza viasz.<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
161
4. kép: A mintáról készült morfológiai kép 5. kép: A mintához tartozó elemspektrum<br />
7. Héjképző műhelyben folyó munkafegyelem vizsgálata<br />
A kísérlet folyamán a héjképzőben folyó kutatómunka<br />
folyamatos figyelmet kapott. Ennek eredményeként és a<br />
folyamatos fejlesztések hatására a héjképzéshez köthető<br />
összes selejtarány az év eleji értékekhez képest pozitívan<br />
változott (5–6. ábra).<br />
Az áprilist követő hónapokban a héjképzéshez köthető<br />
selejtarány értéke csökkent. Július hónapban ezt az értéket<br />
sikerült az áprilisi majdnem harmadára csökkenteni.<br />
A továbbiakban, hogy nagyobb eredményt érjenek el a<br />
héjképzés területén, folytatni kell a már elkezdett munkát.<br />
Tovább kell menni az általunk megkezdett kísérletekkel a<br />
héjképzési hibák okainak feltárása, illetve megszüntetése<br />
céljából.<br />
8. Tapasztalatok, meglátások, felvetések<br />
A kísérlet során nemcsak a mázak összehasonlításánál<br />
merültek fel problémák, hanem további hiányosságok is<br />
5. ábra: Júniusi hibaokonkénti selejtanalitika (forrás: INFOR)<br />
6. ábra: Júliusi hibaokonkénti selejtanalitika (forrás: INFOR)<br />
162 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
kimutathatóak, érzékelhetőek voltak. A héjképző folyamatos<br />
felügyelete által kézzel fogható javulást tapasztalhattunk<br />
a selejtarány szempontjából. Megfontolandó kérdés,<br />
hogy a héjképző jelenlegi szervezeti felépítése alkalmas<br />
e tartani a javuló tendenciát igazgatói beavatkozás nélkül.<br />
A kísérletek elvégzésénél, illetve a folyamatok ellenőrzésénél<br />
megállapítható volt, hogy a dolgozói kör a<br />
felsővezetés közvetlen tudta nélkül nem tartotta be az előírt<br />
intézkedéseket, ezzel hátráltatva a héjképzést, a kísérlet<br />
hatékonyságát.<br />
A megoldás keresése során a legelső problémával a<br />
mázellenőrző lapok kiértékelésekor találkoztunk. Szembetűnő<br />
volt, hogy a minőség-ellenőrző mérések elvégzése<br />
(SiO 2<br />
-tartalom: 2/hét, kifolyás: 2/nap, sűrűség: 1/nap)<br />
teljesen eltért az előírtaktól. Így csak pontatlan következtetéseket<br />
tudtunk levonni a jegyzőkönyvekből, illetve<br />
folyamatos ellentmondásokba kerültem az adatok hiányossága<br />
miatt. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a mártók<br />
nem tartják be az előírtakat, csak ha közvetlen felügyelet<br />
alatt állnak. A takarítási rend betartásánál hasonlóak az<br />
eredmények. Az elmúlt időben lényegesen javult a tendencia,<br />
azonban szigorítani kellene az ellenőrzéseket mind<br />
a mázjelentő lapok pontos vezetésénél, ill. a méréseknél,<br />
mind pedig a takarítási rend és egyéb előírások betartásánál.<br />
Javasoltuk mindezek írásba foglalását, és a dolgozók<br />
azonnali tájékoztatását.<br />
A kísérleti munkacsoport körében az információ áramlása<br />
nem volt megfelelő a tapasztalatokkal, intézkedésekkel,<br />
valamint az utasításokkal kapcsolatban. Fentiek<br />
alapján javaslatokat tettünk, hogy minden észrevételt,<br />
értekezést, illetve intézkedést kötelező legyen írásban<br />
rögzíteni és az érintett személyeket azonnal informálni a<br />
későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében.<br />
A fentieken túl az alábbi<br />
azonnali intézkedéseket kell bevezetni:<br />
• szabályozni kell a viaszbokrok mosási folyamatának<br />
lépéseit, új zuhany beállítása,<br />
• a primer máz száradási idejét az alábbiak szerint kell<br />
beállítani: egyszerűbb daraboknál 4–6 óra, bonyolult<br />
daraboknál 6–10 óra,<br />
• a kiégetés első periódusában nagy oxigénfelesleget kell<br />
biztosítani a tökéletes viaszelégés érdekében,<br />
• előnedvesítés szükséges a primer és az első szekundár<br />
máz közé,<br />
• megfelelő belső oktatás kialakítása a dolgozók között,<br />
továbbképzés,<br />
• a készen bekevert alapanyagú máz előnyben részesítése.<br />
Megállapításaink szerint a két mázképző anyag minősége<br />
megfelelőnek bizonyult, minden jel arra utalt, hogy a technológiában<br />
kellett továbbkeresni a hibát. Erre utalnak azok<br />
az üzemi jelenségek is, melyekkel a tárolási és héjképzési<br />
folyamat felülvizsgálata során találkoztunk. Az alapanyag<br />
tárolására, illetve a technológiai fegyelem betartására<br />
vonatkozó javaslataink figyelembe vételével a megismételt<br />
kísérletek a selejtszázalék lényeges csökkenését eredményezték.<br />
Felhasznált irodalom<br />
1) Martin Hutchins: Binder Innovations for Investment Casting<br />
2) David A Ford: Future Trends in Investment Casting<br />
(No.40.2010)<br />
3) Andrea Salvadé, Samuel Poretti, Ricardo Monleone: Ceramic<br />
moulds production process time using innovative contactless<br />
microwave moisture measurement method (Krakow, 16-18<br />
May, 2010)<br />
4) Mr. Peter J Roach: Electrophoretic Deposition of Primary Coat<br />
onto Investment Casting Wax Patterns (2009)<br />
5) MAGYARMET Finomöntöde Bt.; Papp Sándor műszaki igazgató,<br />
Dudás Béla főmetallurgus<br />
6) Varga Lajos: MTA Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai és<br />
Katalízis Intézet. 2011. szept.<br />
7) Mágnesesség és Metallurgiai Csoport: Szilárdtest Fizikai és<br />
Optikai Kutatóint., 2011. aug.<br />
8) Dr. Rajesh S. Ransing: Challenges in Investment Casting<br />
Process Control<br />
9) Eddie Blackwell: Shell management system for today’s<br />
investment caster<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
163
Jakab Sándor *<br />
Pályázatok értékelése: főtanácsosi cím és nívódíjak<br />
adományozása az ISD <strong>Dunaferr</strong> Vállalatcsoportnál <strong>2012</strong>-ben<br />
A <strong>Dunaferr</strong> Dunai Vasmű Zrt. és társaságai a szellemi<br />
tőke hatékonyabb hasznosítására az értékes szellemi<br />
alkotó tevékenység erkölcsi-anyagi elismeréséhez<br />
szükséges feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása<br />
érdekében közérdekű célokat szolgáló, jogi<br />
személyként működő alapítványt hozott létre: <strong>Dunaferr</strong><br />
Alkotói Alapítvány néven, mely 1995-ben kezdte meg<br />
működését.<br />
A <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány célrendszere<br />
— A <strong>Dunaferr</strong> Dunai Vasmű Zrt., és az általa alapított<br />
vagy részvételével működő gazdasági társaságoknál<br />
és vele együttműködő szervezeteknél dolgozó<br />
műszaki-gazdasági, humán szakemberek szellemi<br />
alkotó tevékenységének fejlesztése, az erkölcsianyagi<br />
elismeréséhez szüksége feltételek megteremtése,<br />
biztosítása.<br />
— Dunaújváros tudományos műszaki-gazdasági „szellemi”<br />
életének fellendítése.<br />
— A fenti célok elérését segítő kapcsolatok kiépítése,<br />
különös tekintettel a műszaki-gazdasági és szervezésivezetési<br />
egyesületekkel, tudományos társaságokkal.<br />
— A kiemelkedő műszaki-gazdasági-humán tevékenységet<br />
folytató alkotók és alkotó teamek erkölcsi, anyagi elismerése,<br />
a műszaki haladást elősegítő hagyományok ápolása.<br />
— Műszaki-gazdasági-szervezési pályázatok kiírása és<br />
lebonyolítása.<br />
A <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány létrehozásától — 1995.<br />
évtől kezdődően — folyamatosan továbbfejlesztette az<br />
alkotó műszaki-gazdasági-humán tevékenység sokoldalú<br />
motiválását a bevezetett pályázati rendszer elemein —<br />
<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj, <strong>Dunaferr</strong> Alkotói<br />
Nívódíj, <strong>Dunaferr</strong> Tanácsosa, <strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa —<br />
keresztül.<br />
Az alapítvány kiszélesedett tevékenysége egyfajta regionális<br />
szellemi műhelyként is funkcionál, hatást gyakorol az<br />
ISD <strong>Dunaferr</strong> vállalatcsoportra, a város szellemi életére is.<br />
A <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány Kuratóriuma pályázati<br />
rendszerének elemei közül ebben az évben is pályázatok<br />
kiírására, értékelésére, és a díjak, elismerések átadásra<br />
került sor az alábbi céllal és témakörökkel:<br />
„<strong>Dunaferr</strong> Tanácsosa”, illetve „<strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa” pályázat<br />
* Jakab Sándor titkár, <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány<br />
A Tanácsos és Főtanácsos cím adományozásának célja:<br />
• Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével<br />
működő gazdasági társaságoknál, illetve vele<br />
együttműködésben lévő szervezeteknél, a <strong>Dunaferr</strong><br />
érdekében végzett kiemelkedő — műszaki, gazdasági,<br />
humán — alkotómunka, tudományos tevékenység<br />
erkölcsi elismerése, valamint<br />
• a <strong>Dunaferr</strong> Vállalatcsoport műszaki tudományos kultúrájának<br />
és progresszív értékeinek fokozottabb közvetítése,<br />
kivetítése itthon és külföldön.<br />
A Tanácsos és Főtanácsos cím<br />
odaítélésének feltételei:<br />
• A Tanácsos, illetve Főtanácsos cím a személyükben, szakmai<br />
felkészültségükben, teljesítményükben és tapasztalatukban<br />
kiemelkedő szakemberek részére adományozható.<br />
• Az elismerésben azok az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt., valamint<br />
az általa alapított és részvételével működő gazdasági<br />
társaságokkal munkaviszonyban álló, vagy e cégekkel<br />
korábban munkaviszonyban állt, illetve vele együttműködésben<br />
lévő szervezeteknél dolgozó szakemberek<br />
részesülhetnek, akiket a Kuratórium munkájuk, tevékenységük<br />
alapján arra méltónak tart. A címet a Kuratórium<br />
visszavonhatja.<br />
A <strong>Dunaferr</strong> Tanácsosa, illetve a <strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa<br />
címet elnyerők erkölcsi elismerése:<br />
Az alapítvány Kuratóriuma a Tanácsosi és Főtanácsosi<br />
címet elnyerők részére oklevelet, érmet és jelvényt adományoz<br />
és a címek viselésére jogosultak kompetenciáját és<br />
szakmai tevékenységét közzé teszi.<br />
A cím elnyerésére, a <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány<br />
Kuratóriuma felé pályázatot nyújthatnak be:<br />
• Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével<br />
működő vállalatok dolgozói, illetve nyugdíjasai<br />
és<br />
• a fenti vállalatok szervezeteinek vezetői, dolgozóik<br />
vagy nyugdíjasaik részére, valamint a vállalatcsoporttal<br />
tartósan együttműködő külső szakemberek részére,<br />
akik munkája jelentős, kiemelkedő volt a <strong>Dunaferr</strong><br />
Vállalatcsoport számára.<br />
A pályázatot az alábbi szempontok alapján kell<br />
benyújtani legfeljebb 5 oldal terjedelemben:<br />
• a pályázó vagy javasolt személyi adatai, munkahelye,<br />
beosztása<br />
• életútja, a szakmai munkájának jellemzői<br />
• műszaki-gazdasági-humán szakmai közéletben végzett<br />
tevékenysége<br />
• eddigi szakmai elismerése<br />
• találmánya, újításai, innovációs tevékenysége és<br />
• publikációs tevékenysége stb.<br />
A <strong>Dunaferr</strong> Tanácsosok és Főtanácsosok<br />
testületének működése:<br />
• A tanácsos és főtanácsos „címet” elnyertek testületet<br />
alapíthatnak.<br />
164 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
• Az alapítvány kuratóriuma, az alapítók szándékát<br />
szem előtt tartva, folyamatos műszaki-tudományos<br />
együttműködést kezdeményez a tanácsosok csoportja,<br />
testülete és az alapítók között, elsősorban a tanácsosok<br />
véleményének hasznosítása érdekében.<br />
• A tudományos és gyakorlati kérdésekben való bármilyen<br />
formájú együttműködést az alapítók és a tanácsosok<br />
egyaránt kezdeményezhetnek.<br />
• Az „Alkotói Nívódíj”, és a „<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációs<br />
Nívódíj” pályázatok szakértői értékelése. A<br />
kuratórium döntési munkájának elősegítése érdekében<br />
az „Alkotói Nívódíj” és a „<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért<br />
Nívódíj” pályázatainak értékelésénél igénybe<br />
veszi a tanácsosok szakértelmét.<br />
• A <strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa, illetve <strong>Dunaferr</strong> Tanácsosa<br />
cím elnyerésére az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és az általa alapított<br />
vagy részvételével működő vállalatok, illetve a<br />
vállalatcsoporttal tartósan együttműködő külső szakemberek<br />
részéről hat pályázat érkezett elbírálásra.<br />
„<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázat<br />
A „<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj” adományozásának<br />
célja a műszaki, gazdasági, szervezési és humán<br />
publikálás terén kiemelkedő eredményt elérők tevékenységének<br />
ösztönzése, elismerése.<br />
Szakmai Publikációért Nívódíjban az ISD <strong>Dunaferr</strong><br />
Zártkörűen Működő Részvénytársaság és az általa alapított<br />
vagy részvételével működő társaságok pályázatot benyújtó<br />
dolgozója, illetve teamje részesülhet.<br />
Pályázni az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és társaságai tevékenységével<br />
összefüggő hazai vagy külföldi szakmai lapban<br />
vagy egyéb kiadványként megjelent műszaki, gazdasági,<br />
ill. humán publikációkkal lehet.<br />
Pályázati díjak:<br />
Az eredményes pályázatok a <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért<br />
Nívódíj<br />
I. fokozatával 150.000 Ft,<br />
II. fokozatával 125.000 Ft,<br />
III. fokozatával 100.000 Ft,<br />
összegű anyagi elismerésben és oklevélben részesülnek. A<br />
díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.<br />
A pályázatra az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és az általa alapított<br />
vállalatok, illetve a vállalatcsoporttal együttműködő<br />
külső szakemberek részéről 58 pályázó 31 pályázatot<br />
nyújtotta be.<br />
* * *<br />
A „<strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa”, illetve „<strong>Dunaferr</strong> Tanácsosa”,<br />
és a „<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázatok<br />
értékelésére és az elismerések átadására <strong>2012</strong>. június<br />
26-án, a <strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány és az Országos<br />
Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Dunaújvárosi<br />
Szervezetének közösen megrendezett klubnapján került<br />
sor a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara konferenciatermében.<br />
A pályázatokat benyújtott alkotókat, alkotó teameket<br />
és az OMBKE Dunaújvárosi Szervezetének tagjait Lukács<br />
Péter PhD (1-2. kép) műszaki vezérigazgató-helyettes, a<br />
kuratórium elnöke köszöntötte.<br />
1. kép: Lukács Péter PhD, a kuratórium elnöke<br />
Kifejtette, hogy a Kuratórium értékelése szerint az alapítvány<br />
pályázati felhívására a műszaki, gazdasági, humán<br />
szakemberek, alkotók, alkotói teamek — összesen 64<br />
fő — által benyújtott harminchét pályázatot, pályaművet<br />
színvonalas munkának tartotta, a tudományos szakmai<br />
munkákból, tanácsosi pályázatokból a legjobbakat igyekezett<br />
kiválasztani.<br />
A kuratórium egy pályázó részére „<strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa”<br />
elismerést adományozott (3-4 kép), „<strong>Dunaferr</strong> Szakmai<br />
Publikációért Nívódíjban” 10 fő részesült (5-12. kép).<br />
2. kép: A hallgatóság<br />
<strong>3.</strong> kép: Hevesiné Kővári Éva átveszi a kitüntetést<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
165
4. kép: A friss főtanácsos oklevele és emlékérme<br />
6. kép: Portász Attila oklevele (Nívódíj I. fokozat)<br />
5. kép: Portász Attila átveszi az oklevelet (Nívódíj I. fokozat)<br />
A főtanácsosi címet és a Nívódíjakat Lukács Péter<br />
műszaki vezérigazgató-helyettes, a Kuratórium elnöke<br />
adta át az alábbiak szerint:<br />
7. kép: Bereczki Péter átveszi az oklevelet (Balra dr. Verő Balázs és Józsa Róbert) (Nívódíj II.<br />
fokozat)<br />
<strong>Dunaferr</strong> Főtanácsosa cím elismerésben részesült<br />
Hevesiné Kővári Éva<br />
Életútja, szakmai pályafutása<br />
Végzettség:<br />
• Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó mérnöki<br />
Kar; okleveles kohómérnök (1977–1982)<br />
• Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet;<br />
minőségügyi mérnök (1991–1992)<br />
A végzettségek megszerzése után folyamatosan<br />
továbbképezte magát, elsősorban a minőségügy és a környezetvédelem<br />
területén.<br />
Munkahelyek, beosztások:<br />
1982–1986 Ózdi Kohászati Üzemeknél metallográfus<br />
kutató mérnök<br />
1986–1996 NME Dunaújvárosi Főiskolai Kar főiskolai<br />
adjunktus<br />
1996–2002 <strong>Dunaferr</strong> Lemezalakító Kft. minőségügyi<br />
főmérnök<br />
8. kép: Portász Attila átveszi az oklevelet (Nívódíj II. fokozat)<br />
2002–2007 ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. minőség- és környezetirányítási<br />
menedzsment vezető<br />
2007-től minőségügyi és környezetvédelmi igazgató<br />
Szakmai munkájának jellemzői, kiemelve a <strong>Dunaferr</strong><br />
Vállalatcsoport, illetve az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.<br />
érdekében végzett tevékenységet:<br />
• A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki<br />
Karán befejezett tanulmányai lapján okleveles<br />
kohómérnökként végzett 1982-ben.<br />
166 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
9. kép: A Nívódíj II. fokozat oklevele<br />
11. kép: Józsa Róbert átveszi az oklevelet (Nívódíj III. fokozat)<br />
10. kép: Harcsik Béla és Józsa Róbert (Nívódíj III. fokozat)<br />
• Az egyetem elvégzése után az Ózdi Kohászati Üzemeknél<br />
metallográfus kutatómérnökként helyezkedett<br />
el, ahol elsősorban metallográfiai és mechanikai vizsgálatokkal<br />
foglalkozott.<br />
• 1986-tól a NME Dunaújvárosi Főiskolai Karon helyezkedett<br />
el. Kezdetben tanszéki mérnök, majd főiskolai<br />
tanársegéd, végül mint főiskolai adjunktus.<br />
A főiskolán oktatási és kutatási tevékenységet végzett az<br />
alábbi szakterületeken:<br />
• anyagvizsgálat (mikro és makro metallográfia, roncsolásos<br />
és roncsolásmentes anyagvizsgálat),<br />
• fémtan, hőkezelés,<br />
• minőségbiztosítás,<br />
• szabványosítás.<br />
1996-tól a <strong>Dunaferr</strong> Lemezalakító Kft.-nél minőségügyi<br />
főmérnök, ahol feladata volt:<br />
• minőségügyi és környezetvédelmi rendszerfelügyelet,<br />
• rendszerek tanúsíttatása,<br />
• reklamációs szolgálat,<br />
• minőség-ellenőrzés,<br />
• terméktanúsítás irányítása.<br />
2002-ben az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.-hez került, minőségügyi<br />
és környezetvédelmi területre először mint menedzsment<br />
vezető, majd minőségügyi és környezetvédelmi igazgatónak<br />
nevezték ki.<br />
12. kép: A Nívódíj III. fokozat oklevele<br />
Ahol tevékenységének fő szakterületei:<br />
• minőségirányítási és környezetközpontú irányítási<br />
rendszer felügyelete, fejlesztése, tanúsíttatása,<br />
• reklamációs szolgálat,<br />
• terméktanúsítás irányítása,<br />
• hatósági kapcsolattartás és bevallások készítése.<br />
Az egyes szakterületeken kiemelkedő vezetői, szakmai<br />
tevékenységet végzett. Kezdeményezője volt a szakterületek<br />
munkájának minőségügyi és környezetvédelmi<br />
fejlesztésének.<br />
Ezek közül kiemelkedik:<br />
• tanúsítások biztosítása a termékforgalmazáshoz,<br />
• egységes környezetvédelmi engedélyek felülvizsgálata,<br />
• felkészülés az üvegházhatású gázok kibocsátási szabályainak<br />
változásaira,<br />
• autóipari megfelelőség feltérképezése, Lean-technikák<br />
adaptálása, bevezetése a helyi viszonyoknak megfelelően,<br />
• minőségjavító intézkedések a vevői elégedettség előmozdítása<br />
érdekében,<br />
• egységes, <strong>Dunaferr</strong>ben használt minőségügyi fogalmak,<br />
mutatószámok pontosítása, bevezetése,<br />
• minőségképesség-vizsgálat a vevői igények minél jobb<br />
kielégítése érdekében,<br />
• kokszolói környezetvédelmi kármentesítés.<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
167
Rendszeres, magas szintű szakmai és pályázati tevékenységének<br />
köszönhetően a <strong>Dunaferr</strong>:<br />
• 2005-ben EU-s környezetvédelmi pályázaton ~1 Mrd<br />
Ft támogatás nyert el.<br />
• 2010-ben szakmai vezetésével elnyerte az EFQM<br />
Committed to Excellence (Elköte lezettség a Kiválóságért)<br />
elismerést.<br />
• 2011-ben Magyar Minőség Háza Díjat nyert az útépítési<br />
célra felhasználható CE-jeles <strong>Dunaferr</strong> salakok<br />
pályázatával.<br />
Kiemelkedő szakmai, oktatási és közéleti<br />
tevékenysége:<br />
• 1979-óta az Országos Magyar Bányászati és Kohászati<br />
Egyesület tagja.<br />
• 1987-ben alapító tagja volt a <strong>Dunaferr</strong> Minőség Klubnak.<br />
• 1997-óta az <strong>Dunaferr</strong> Műszaki Gazdasági Közlemények<br />
c. folyóirat rovatvezetője.<br />
• 1997-óta rendszeresen minőségügyi, illetve környezetvédelmi<br />
témájú konferenciákon vett részt mint<br />
előadó, témavezető.<br />
• Szerkesztője volt az 1999-ben megjelent <strong>Dunaferr</strong><br />
Lemezalakító Kft. szakmatörténeti könyvének.<br />
• 2000-ben részt vehet a <strong>Dunaferr</strong> Dunai Vasmű Krónika<br />
anyagának elkészítésében. A Krónika a Dunai<br />
Vasmű 50 éves történetét foglalta össze.<br />
• 2011-ben óraadóként részt vett a Miskolci Egyetem<br />
Felnőttképzési Regionális Központ által szervezett<br />
technológia és szervezetfejlesztési menedzsment tanfolyamon.<br />
Sokoldalú, kiemelkedő publikációs tevékenységet<br />
végzett az alábbi területeken:<br />
<strong>Dunaferr</strong> Műszaki Gazdasági<br />
Közlemények folyóirat<br />
200<strong>3.</strong> Hevesiné Kővári Éva – Csépányi Andrea:<br />
Környezetvédelmi követelmények az<br />
EU-csatlakozás kapcsán<br />
2007. 1. szám. Hevesiné Kővári Éva – Éberhardt Zoltán<br />
– Lőrinczi József:<br />
CE-jelölés a szerkezeti acélokon<br />
2007. 2. szám Hevesiné Kővári Éva – Vad Lóránd:<br />
Kármentesítés a kokszoló területén<br />
2008. 4. szám Hevesiné Kővári Éva:<br />
A REACH direktíva acéliparra gyakorolt<br />
hatása<br />
2009. <strong>3.</strong> szám Hevesiné Kővári Éva – Bocz András –<br />
Tóth Antalné – Várady Tamás – Pallósi<br />
József :<br />
<strong>Dunaferr</strong> salakok megfelelőségének<br />
tanúsítása<br />
2011. <strong>3.</strong> szám Hevesiné Kővári Éva – Dér Tünde:<br />
„2010 – A Minőség Éve” tapasztalatai<br />
és eredményei a <strong>Dunaferr</strong>nél<br />
2011. <strong>3.</strong> szám Hevesiné Kővári Éva – Peterdi Andrea<br />
– Tálas Frigyes:<br />
REACH és CLP rendeletek követelményeinek<br />
kiterjesztése az<br />
ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt.-nél<br />
2011. <strong>3.</strong> szám Hevesiné Kővári Éva – Takács István:<br />
Sebestyén János, a dunapentelei vasmű<br />
létesítésének előkészítője, a Dunai<br />
Vasmű beruházásainak kormánybiztosa<br />
Minőség és Megbízhatóság folyóirat<br />
2009. 4. szám Hevesiné Kővári Éva – Éberhardt Zoltán<br />
– Lőrinczi József:<br />
CE-jelölés a szerkezeti acélokon<br />
2010. 5. szám Hevesiné Kővári Éva és munkatársai:<br />
Kohászati salakok megfelelőségének<br />
tanúsítása I. rész<br />
2010. 6. szám Hevesiné Kővári Éva és munkatársai:<br />
Kohászati salakok megfelelőségének<br />
tanúsítása II. rész<br />
2011. 6. szám Hevesiné Kővári Éva – Dér Tünde :<br />
„2010 — A Minőség Éve” — tapasztalatok<br />
és eredmények a <strong>Dunaferr</strong>nél<br />
Szakmai munkáját<br />
több alkalommal ismerték el:<br />
1999. Alkotói Nívódíj III. fokozat<br />
2000. <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj III. fokozat<br />
2000. <strong>Dunaferr</strong> Lemezalakító Kft. Kiváló Dolgozó<br />
2002. <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Különdíj<br />
2004. Szakmai vezetésével pályázat, eredménye IIASA-<br />
Shiba Alapítvány Elismerő Oklevél<br />
2004. <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj I. fokozat<br />
2005. Alkotói Nívódíj III. fokozat<br />
2008. Alkotói Nívódíj II. fokozat<br />
2011. Személyes szakmai tevékenységének elismeréseként<br />
az ISO 9000 Fórum „Az Ipar Minőségéért”<br />
díjában részesült.<br />
2011. ISD <strong>Dunaferr</strong> Társaságcsoportnál az Év Menedzsere<br />
<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj I. fokozata<br />
elismerésben részesült Portász Attila<br />
a „HSLA acélok szívósságának javítása”<br />
című publikációja alapján<br />
A HSLA acélok a világ és az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. acéltermelésének<br />
is egyre magasabb hányadát teszik ki. A HSLA<br />
acélok jellemzője a magas szilárdság és a jó hegeszthetőség<br />
mellett, hogy a dinamikus igénybevételekkel<br />
szembeni ellenállásukat alacsony hőmérsékleten is meg<br />
kell, hogy őrizzék, azaz „szívósnak” kell lenniük. Ezt<br />
akkor képesek produkálni, ha a megfelelő speciális<br />
mikroszerkezettel rendelkeznek.<br />
A szerző által készített publikáció áttekinti a HSLA<br />
gyártástechnológiájának fejlődését, és rendkívül gondosan<br />
kidolgozott elméleti összefoglalást nyújt a HSLA<br />
168 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
acélok szívósságát meghatározó fémtani vonatkozásokról.<br />
Az elméleti összefoglalás összeállítása során a témában<br />
megszerzett ismeretekre és a Technológiai Igazgatóságon,<br />
az Innovációs Igazgatóságon folyó műhelymunkára,<br />
saját irodalomkutatásra alapozva a szerző a<br />
meleghengerműben elvégzett kísérletsorozat eredményeként<br />
gyakorlatban használható módszert mutat be<br />
a finomszemcsés acéltípusaink szívósságát jellemző<br />
mérőszámok javítására.<br />
Meghatározza azokat a hengerléstechnológiai paramétereket,<br />
amelyek az eredmény eléréséhez szükségesek.<br />
A hengerléstechnológiai paraméterek meghatározásából<br />
egyenesen következnek a rekonstrukciós fejlesztési igények<br />
is. A témakör tanulmányozásának és az elvégzett<br />
kísérleteknek egyenes következménye a Gleeble 3800<br />
termomechanikus szimulátorral végzett kutatás-fejlesztési<br />
program. A témakör újszerűsége és aktualitása, gyakorlatban<br />
történő hasznosíthatósága a nagy szilárdságú<br />
csőanyagok termékválasztékának a növelése a vastagabb<br />
méretekkel, 10 mm fölött.<br />
Az eredmények bemutatása mellett rámutat arra,<br />
hogy milyen gyárthatósági méretkorlátokkal rendelkezik<br />
a meleghengermű, és kijelöli a további teendőket a<br />
pillanatnyilag fennálló korlátok feloldása érdekében. A<br />
szerző véleménye szerint a járható út egy új ötvözési<br />
koncepció meghonosítása.<br />
A cikkben ismertetett kísérletsorozat eredményei a<br />
szerző előadásában bemutatásra kerültek a Dunaújvárosi<br />
Főiskolán megrendezett „Határok nélküli tudomány”<br />
téma jegyében zajló konferenciasorozat <strong>Dunaferr</strong> szekciójában<br />
is.<br />
A publikáció felépítése logikus, a tartalmi elemek<br />
egymásba fonódva, lépésről lépésre alakítják ki a dolgozat<br />
jól felépített szerkezetét.<br />
A publikációban elemzett folyamatok kiemelkedő<br />
színvonalú szakmai, szakértői munkát bizonyítanak<br />
tudományos igényességgel, a gyakorlatban alkalmazható<br />
módon.<br />
<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj II. fokozata<br />
elismerésben részesült Bereczki Péter, Józsa Róbert,<br />
Portász Attila, dr. Verő Balázs<br />
a „Molibdénnel ötvözött x80 szilárdsági szintű<br />
acélcső-alapanyag előnyújtói és készsori<br />
hengerléstechnológiájának meghatározása”<br />
című publikáció alapján<br />
A cseppfolyós és gáz halmazállapotú éghető anyagok nagy<br />
távolságokra történő szállításának egyik leggazdaságosabb<br />
módja nagy átmérőjű csővezetékek alkalmazása. A csővezetékek<br />
szilárdságának növelésével lehetőség nyílik a<br />
falvastagságuk csökkentésére, vagy azonos falvastagság<br />
mellett nagyobb üzemi nyomás alkalmazására. A világ<br />
acélcsőalapanyag-kereslete egyre inkább a nagy szilárdságú,<br />
vastag (h > 12 mm) anyagok felé halad.<br />
Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. határozott gyárthatósági korlátokkal<br />
rendelkezik (max. X70 szilárdság, max. 8 mm<br />
vastagság a DWTT-előírás miatt) a HSLA acélok családjába<br />
tartozó csőalapanyagok terén. A gyárhatósági<br />
korlátok leküzdésére két lehetőség adódik: egyrészt<br />
nagy értékű acélműi és meleghengerműi beruházások<br />
megvalósítása, másrészt a jelenlegi ötvözési koncepció<br />
kiváltása.<br />
A cikkben bemutatott K+F munka során egy lehetséges<br />
új ötvözési koncepció vizsgálatára került sor kísérleti<br />
körülmények között. Az új ötvözési koncepció lényege,<br />
hogy a jelenleg alkalmazott vanádium, réz, króm és<br />
nikkel elhagyásával, kevesebb nióbium adagolása miatt<br />
molibdén hozzáadásával az ún. a meleghengerműi „technológiai<br />
ablak” jelentősen kiszélesedik. A gyakorlatban<br />
ez azt jelenti, hogy az elvárt mechanikai anyagvizsgálati<br />
eredményeket eredményező szövetszerkezettel rendelkező<br />
szélesszalag gyártására a jelenlegi adottságok mellett is<br />
lehetőség nyílik.<br />
A kísérlet eredményeit mechanikai és fémtani vizsgálatokkal<br />
ellenőrizték, melyek alapján meghatározták a<br />
javasolt előnyújtási és készsori technológiát.<br />
A cikkben bemutatott termomechanikus szimuláció<br />
eredményei azt mutatják, hogy a meleghengerműben<br />
elvégezhetők ipari méretekben az első kísérletek az újfajta<br />
ötvözettel. Az ismertetett kísérletsorozat eredményei<br />
bemutatásra kerültek a Miskolcon megrendezett XIV. Képlékenyalakító<br />
Konferencia előadásai között.<br />
A pályázat szerzői igényes, magas műszaki színvonalú,<br />
tartalmilag tudományos igényű, a gyakorlatban alkalmazható<br />
témakört alapoznak meg az eddigi eredményeikkel.<br />
Bebizonyították, hogy elvégezhetők ipari méretekben az<br />
első kísérletek az újfajta ötvözettel.<br />
<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj III. fokozata<br />
elismerésben részesült Harcsik Béla, dr. Károly Gyula,<br />
dr. Tardy Pál, Józsa Róbert, dr. Szabó Zoltán<br />
„A reoxidáció hatása az acél folyamatos öntése közben<br />
kialakuló kagylószűkülésre”<br />
című publikáció alapján<br />
A kutatómunka közvetlen célkitűzése: a kagylószűkülésre<br />
való hajlam visszaszorítása a hidegen hengerelhető, szilíciumszegény,<br />
alumíniummal dezoxidált acéloknál. A kagylószűkülésre<br />
visszavezethető öntés közbeni beavatkozások<br />
arányának mérséklése érdekében az elmúlt két évben az<br />
ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és a Miskolci Egyetem együttműködésében<br />
kiterjedt kutatómunka folyt, elemezve és mérlegelve<br />
a dunaújvárosi acélgyártás helyzetét, fejlesztési igényét. A<br />
kutatómunkában résztvevő kutatói team öt tagja e cikkben<br />
sorra veszi a jelentősebb eredményeket, s ebből eredeztetően<br />
indokolja a fejlesztési igényeket.<br />
A szerzők összefoglalják a kagylószűkülés csökkentésére<br />
alkalmazott nemzetközi gyakorlatot, majd ismertetik<br />
a kialakított kísérleti programot, a lefolytatott vizsgálatok<br />
és statisztikai elemzések eredményeit. Mindezek ismeretében<br />
összefoglalják azokat a javaslataikat, amelyekkel<br />
vélhetőleg a jelenleginél alacsonyabb szintre csökkenthető<br />
a kagylószűkülés gyakorisága. A felsorolt javaslatok<br />
között szerepelnek olyanok, amelyek meglévő technikai<br />
hiányosságaink felszámolását javasolják, de akadnak olyan<br />
javaslatok is, amelyek inkább technológiai, mint technikai<br />
fejlesztéssel valósíthatók meg.<br />
A szerzők átfogó vizsgálati programmal és annak<br />
eredményeivel komplex módon támasztják alá az egyes<br />
tényezőknek a beszűkülésre gyakorolt hatását. A vizsgálatsorozat<br />
keretei között az eddigiek folyamán nem volt<br />
lehetőség nagyobb adatbázis kialakítására és elemzésére,<br />
de a tanulmányban alkalmazott módszerrel fontos lenne<br />
folytatni a munkát.<br />
A publikáció kiemelten fontos területre irányítja a<br />
figyelmet, témaköre — annak eredményes megvalósítása<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
169
az egyes területeken — hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez,<br />
a termelékenység növeléséhez.<br />
A publikációban elemzett folyamatok elismerésre méltó<br />
szakmai munkát bizonyítanak, tudományos igényességgel,<br />
a gyakorlatban megvalósítható módon.<br />
* * *<br />
A műszaki-gazdasági-humán témakörökben <strong>2012</strong>-es évben<br />
benyújtott innovációs pályázatok elősegítették:<br />
— a műszaki tudomány legújabb eredményeinek megismerését,<br />
ismeretek, készségek, jártasságok fejlesztését,<br />
gyakorlatban történő alkalmazását,<br />
— műszaki, szellemi termékek megismerését, bevezetésének<br />
elősegítését,<br />
— a kiemelkedő alkotó tudományos munkát végző szakemberek<br />
bemutatkozását, szakmai munkájuk megismerését,<br />
a tevékenység erkölcsi elismerését,<br />
— a műszaki kutatási eredmények gyakorlatban történő<br />
alkalmazásának megismertetését,<br />
— a tudományos műszaki-gazdasági-humán publikációs<br />
tevékenység színvonalának emelését, támogatását.<br />
Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és az általa alapított vagy részvételével<br />
működő társaságoknál dolgozó szakemberek<br />
bekapcsolódása az Alkotói Alapítvány célkitűzéseinek<br />
megvalósításába az elmúlt években is hozzájárult az<br />
alkotótevékenység, Dunaújváros és a régió tudományos,<br />
műszaki, gazdasági, szellemi életének fejlesztéséhez az<br />
innovációs pályázati rendszer működtetésével.<br />
A <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj adományozásának<br />
célja a műszaki, gazdasági, szervezési és humán<br />
publikáció – szakcikkek, szakkönyvek, tanulmányok,<br />
konferenciákon elhangzott előadások stb. – terén kiemelkedő<br />
eredményt elérők tevékenységének ösztönzése,<br />
elismerése.<br />
Szakmai Publikációért Nívódíjban az ISD <strong>Dunaferr</strong><br />
Zrt. és az általa alapított vagy részvételével működő<br />
társaságok, illetve vele együttműködő szervezetek –<br />
egyetemek, főiskolák – pályázatot benyújtó dolgozója,<br />
hallgatója illetve teamje részesülhet.<br />
Pályázati felhívás<br />
Az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és társaságai által alapított<br />
<strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány Kuratóriuma pályázati felhívást tesz közzé<br />
<strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért Nívódíj<br />
elnyerésére.<br />
Pályázati díjak<br />
Az eredményes pályázatok a <strong>Dunaferr</strong> Szakmai Publikációért<br />
Nívódíj<br />
I. fokozatával 150 000 Ft,<br />
II. fokozatával 125 000 Ft,<br />
III. fokozatával 100 000 Ft.<br />
összegű anyagi elismerésben és oklevélben részesülnek.<br />
(A díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.)<br />
Jelentkezés, határidők:<br />
Pályázatok benyújtása:<br />
Díjak átadása:<br />
201<strong>3.</strong> május 1-jéig<br />
201<strong>3.</strong> június 30-áig<br />
Pályázni — elsősorban — az ISD <strong>Dunaferr</strong> Zrt. és társaságai<br />
tevékenységével összefüggő hazai vagy külföldi<br />
szakmai lapban vagy egyéb kiadványként megjelent,<br />
megjelenő, illetve szakmai konferencián előadásként<br />
szerepelt műszaki, gazdasági, illetve humán publikációkkal<br />
lehet.<br />
Az Alkotói Alapítvány kuratóriumának döntése alapján<br />
a <strong>Dunaferr</strong> Műszaki Gazdasági Közleményekben<br />
<strong>2012</strong>. június 1.–201<strong>3.</strong> május 1-jéig megjelenő publikációk<br />
— a cikkekért járó hono rárium mellett — részt<br />
vesznek a pályázatban.<br />
A pályázatokat ajánlott levélben az alábbi címre kérjük<br />
beküldeni:<br />
<strong>Dunaferr</strong> Alkotói Alapítvány,<br />
2401 Dunaújváros Pf. 110.<br />
A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást<br />
Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad.<br />
Telefonszám: 06 (25) 581-303, 06 (30) 520-5760<br />
E-mail cím: jakab@pmh.dunanet.hu<br />
Az Alapítvány Kuratóriuma<br />
170 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
Kapros Tibor *<br />
Szennyezett adszorbens regenerálási technológiájának<br />
fejlesztése a TÜKI Zrt.-ben<br />
A szennyezett levegő tisztításának az ipari üzemekben<br />
általánosan elterjedt módszere a káros komponensek<br />
adszorpciós folyamatban történő leválasztása. A TÜKI<br />
Zrt. az NFÜ által támogatott GOP-1.<strong>3.</strong>1-08/2-2009-<br />
0108 sz. projekt keretében éghető szennyező komponensekkel<br />
telítődött adszorbens töltet regenerálására<br />
alkalmas berendezést fejlesztett ki. A szerző a cikkben<br />
röviden ismerteti projekt eredményeit.<br />
In industrial plants the isolation of damaging<br />
components in an absorption process is the<br />
commonly widespread method for cleaning polluted<br />
air. Company TÜKI Zrt. in the frame of the project No.<br />
GOP-1.<strong>3.</strong>1-08/2-2009-0108 subsidized by the National<br />
Development Agency has developed an equipment<br />
that is suitable for regeneration of absorbent filler<br />
saturated with burnable polluting components. The<br />
author is presenting briefly the results of the project.<br />
A szennyezett levegő tisztításának az ipari üzemekben általánosan<br />
elterjedt módszere a káros komponensek adszorpciós<br />
folyamatban történő leválasztása. A töltet telítődése<br />
esetén ennek cseréje és a használt — esetenként veszélyes<br />
anyagokat tartalmazó — adszorbens megsemmisítése<br />
szükséges. Mindkét folyamat jelentős költségráfordítást<br />
igényel.<br />
A TÜKI Zrt. az NFÜ által támogatott GOP-1.<strong>3.</strong>1-08/2-<br />
2009-0108 sz. projekt keretében éghető szennyező komponensekkel<br />
telítődött adszorbens töltet regenerálására<br />
alkalmas berendezést fejlesztett ki. A termikus-katalitikus<br />
deszorpcióra alapozott rendszer prototípusának telepítésére<br />
a társaság Miskolc-Egyetemváros-i kísérleti csarnokában<br />
került sor. A kifejlesztett technológia vázlatát az 1.<br />
ábra mutatja be.<br />
1. ábra: A folyamat technológiai vázlata<br />
2. ábra: A regenerálási folyamat monitoron történő megjelenítése<br />
* Dr. Kapros Tibor műszaki tanácsadó<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
171
A rendszer központi egysége a 12 db, egyenként kb.<br />
25 kg szennyezett adszorbenst tartalmazó kapszula fogadására<br />
alkalmas sisakkemenceként kialakított regeneráló<br />
kamra. Az adszorbens felületén megkötött szennyezőanyagokat<br />
az egységbe áramoltatott forró levegő deszorbeálja.<br />
Az éghető szennyezőket tartalmazó közeg égéslevegőként<br />
áramlik a 800 °C hőmérsékletű utóégető térbe. A távozó<br />
füstgáz hőmérsékletét hőcserélőben kb. 350 °C-ra lehűtve<br />
a maradék szennyezőanyag-tartalom katalizátoros reakciótérben<br />
bomlik le vízgőzzé és szén-dioxiddá.<br />
A prototípus berendezés festőüzemi elszívó rendszerben<br />
telítődött aktív szén adszorbens regenerálására alkalmas. A<br />
mintegy 36 órás technológiai folyamat 90%-ot meghaladó<br />
tisztítást tesz lehetővé. A kibocsátás nem haladja meg a 20<br />
ppm értéket. A katalizátor hatására a kibocsátott füstgáz<br />
NO x<br />
-tartalma kisebb, mint 40 ppm. A vezérlés képernyőn<br />
történő megjelenítését a 2. ábra mutatja be.<br />
Regeneráló közegként a hűtőlevegő kerül alkalmazásra.<br />
Az utóégetési folyamat hőigényét a szennyezőanyagok<br />
elégetése biztosítja. A rendszer felfűtése földgázzal történik.<br />
A beépített speciális tüzelőberendezéssel mind az<br />
oldószer felszabadulási folyamatának egyenlőtlenségéből<br />
adódó levegőtényező-változás, mind a kezdeti szakaszt<br />
jellemző földgáz-oldószer vegyes tüzelés viszonyai mellett<br />
egyaránt üzembiztos működés valósítható meg.<br />
A berendezés működését a tüzelőrendszer biztonsági<br />
szerelvényei és az oldószer alsó robbanási határának 40%-<br />
nál működésbe lépő vészleállási, ill. lefúvatási funkciók<br />
teszik biztonságossá.<br />
A rendszer levegő- és szennyvíztisztító berendezéseknél<br />
telítődött adszorbensek széles körének újrahasznosítását<br />
teszi lehetővé. A konkrét feladathoz illesztett optimális<br />
üzemeltetési paraméterek előzetes laborvizsgálat alapján<br />
nyernek meghatározást.<br />
Az aktív szénregenerálás kifejlesztett technológiája anyag- és hőátadási fázisok<br />
kapcsolódásával kialakított összetett technológiai rendszer, melynek központi<br />
művelete a deszorpciós fázis. A folyamat hőigényét a szennyezőanyagok elegyítése<br />
biztosítja. A hulladék-újrahasznosító technológia alkalmazása csökkenti<br />
a környezetszennyezést és jelentős költségmegtakarítást eredményez.<br />
172 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
Ifj. Bánhegyesi Attila *<br />
Hankook Tire – továbbra is az élvonalban,<br />
a minőség mindenekfelett<br />
1. kép: A Hankook gyár 2011 augusztusában<br />
A Hankook Tire a világ egyik legdinamikusabban fejlődő<br />
gumiabroncsgyártójaként innovatív, kiváló minőségű<br />
radiál abroncsokat gyárt személygépkocsik, terepjárók,<br />
SUV-ok, könnyű tehergépkocsik, buszok és a motorsport<br />
számára (mind a pályás versenyeken, mind pedig a ralin<br />
résztvevő csapatoknak). A vállalat éves bevételének mintegy<br />
5 százalékát fekteti kutatás-fejlesztésbe. A világ vezető<br />
autógyártói, mint az Audi, Chevrolet, Chrysler, Ford,<br />
2. kép: Az 500 fő befogadására alkalmas, 3 csillagos apartmanszálló, a Hankook Ház átadása (2011. június)<br />
ifj. Bánhegyesi Attila kommunikációs munkatárs, Hankook Tire Magyarország Kft.<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
173
<strong>3.</strong> kép: Az 500 fő befogadására alkalmas, 3 csillagos apartmanszálló, a Hankook Ház<br />
Hyundai, Kia, Opel, Renault, Volkswagen és BMW első<br />
gyári felszerelésként is a Hankook Tire abroncsait választják.<br />
A koreai vállalat világszinten több mint 18 ezer főt<br />
foglalkoztat, és több mint 180 országba szállítja termékeit.<br />
A Hankook abroncsok iránti kereslet egyre dinamikusabban<br />
növekszik világszerte, ami nélkülözhetetlenné teszi<br />
a vállalat folyamatos bővítését, korszerűsítését. 2011 októberében<br />
elindult a Hankook Tire rácalmási gyárának (1.<br />
kép) második gyáregysége, s ezzel megkétszerezte korábbi<br />
kapacitását. A rácalmási gyár egyike a világ legkorszerűbb<br />
abroncsgyárainak, és kulcsszerepet játszik a legmagasabb<br />
igényeket támasztó európai piac kiszolgálásában. A<br />
gyárbővítés 700 új munkahelyet teremtett, s általa immár<br />
naponta 34 ezer, évente 12 millió darab abroncs készül a<br />
rácalmási gyárban, amely így már több mint 2100 főt foglalkoztat.<br />
A 230 millió euró értékben megépített második<br />
üzemegység 550 millió euróra emelte a Hankook magyarországi<br />
beruházásainak teljes összegét, amely Magyarországon<br />
kiemelkedőnek számít.<br />
A számottevő magyarországi beruházásait elismerendő,<br />
a Hankook Tire 2011-ben is és az idei évben is elnyerte a<br />
rangos „Business Superbrands” díjat, mely az üzleti szektor<br />
legjobbjait díjazza azon erőfeszítésükért, hogy felelős<br />
és megbízható befektetőként működjenek hazánkban. A 15<br />
tagú, független szakemberekből álló bizottság 3000 márka<br />
és cég közül választotta a Hankook Tire Magyarországot<br />
jelentős magyarországi beruházásai mellett az évi több<br />
száz új munkahely teremtéséért, valamint az alkalmazottaival<br />
szembeni felelős magatartásért, amely sok szempontból<br />
példátlan a magyar üzleti életben.<br />
A vállalat gondos magatartását számos kitűnő példa<br />
bizonyítja. A dél-koreai abroncsgyártó tavaly majdnem<br />
300 munkanélkülinek kínált szakképzést és garantált munkahelyet<br />
annak a programnak a keretében, amelyet a regionális<br />
munkaügyi központokkal és oktatási intézményekkel<br />
együttműködésben indított 2009-ben, hogy megteremtse<br />
a lehetőséget a piaci igényeknek megfelelő szakemberek<br />
képzésére. Az Országos Képzési Jegyzékben is szereplő<br />
abroncsgyártó szakképzés tavaly köszöntötte az 500. végzőst.<br />
Szintén 2011-ben került átadásra a gyár 2 milliárd<br />
forint értékű beruházása keretében megépült Hankook Ház<br />
(2-<strong>3.</strong> kép), amely 3 csillagos színvonalú szállást nyújt a<br />
vállalat 500 dolgozójának Dunaújvárosban. A munkavállalók<br />
támogatása érdekében létrehozott modern és igényes<br />
létesítmény nemcsak szállást, hanem sport- és szabadidős<br />
lehetőségeket is biztosít lakóinak.<br />
A magyarországi beruházás második ütemének lezárulta<br />
után, tavaly novemberben legördült a 25 milliomodik<br />
gumiabroncs (4. kép) a rácalmási üzemegység gyártósoráról,<br />
decemberben pedig megállapodást kötött a cég<br />
a BMW-vel, amely szerint a Hankook gyári szerelésű<br />
gumiabroncsai kerülnek majd az új BMW 1-es sorozat<br />
modelljeire. A BMW-vel kötött legújabb együttműködés<br />
újabb mérföldkövet jelent a cég globális fejlődésének<br />
sikeres útján is, hiszen ezáltal a KIA, a Volkswagen és<br />
a Hyundai után újabb prémium autógyártó cég került a<br />
Hankook magyarországi gyára partnereinek sorába. A<br />
2011-es pénzügyi év egyébként rekorderedménnyel zárult<br />
a Hankook számára — a vállalat globális értékesítése az<br />
előző évhez képest ugrásszerűen, 20,9%-kal növekedett<br />
összesen 6484 milliárd koreai wonra (4,4 milliárd euró),<br />
üzemi eredménye pedig elérte az 566,3 milliárd koreai<br />
wont (384,8 millió euró).<br />
4. kép: A 25 milliomodik rácalmási abroncs (2011. november)<br />
A Hankook vezetése bizakodva tekint a jövőbe, s a<br />
dinamikus fejlődést továbbra is kulcsfontosságúnak tartja.<br />
Európában idén novemberben vezetik be az új, gumiabroncsokra<br />
specializált termékcímkerendszert, amelyre, mint új<br />
lehetőségre tekintenek a cégnél.<br />
174 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
Nagy József *<br />
Nívódíjas „Tiszavirág”<br />
A már megszokott helyszínen, a Magyar Vas és Acélipari<br />
Egyesülés dísztermében, <strong>2012</strong>. április 11-én tartotta éves<br />
közgyűlését a Magyar Acélszerkezeti Szövetség (Magész).<br />
Évente, e rendezvény keretében értékelik és adják át a<br />
kiemelkedő szakmai színvonalon megvalósult acélszerkezeti<br />
beruházások, építmények alkotóinak (tervező, gyártó,<br />
kivitelező) erkölcsi elismerését, „Az Év Acélszerkezete<br />
Nívódíjat”.<br />
A szakma magyarországi<br />
legrangosabb elismerését a<br />
Magyar Acélszerkezeti Szövetség<br />
2000-ben alapította, és<br />
az évek során számos hazai<br />
műtárgy, épület, híd, ipari<br />
létesítmény stb. nyerte el nem<br />
csak kimagasló műszaki megoldásaival,<br />
de eleganciájával,<br />
egyedi formatervezésével is<br />
a Gombos István Ferenczy<br />
Noémi díjas ötvös-iparművész,<br />
szobrászművész által<br />
tervezett és kivitelezett kisplasztikát<br />
(1. kép).<br />
1. kép: Gombos István kisplasztikája<br />
<strong>3.</strong> kép: A szolnoki „Tiszavirág” híd este (fotó: Pálossy Miklós tervezőmérnök, Pont-Terv Zrt.)<br />
<strong>2012</strong>-ben az első helyezést<br />
„A Szolnoki Tiszavirág<br />
gyalogos-kerékpáros híd tervezése,<br />
gyártása és építése” pályázat nyerte el. Tervezője<br />
a Pont-Terv Zrt., gyártója, kivitelezője a Közgép Zrt.<br />
(2. kép).<br />
A gyalogos-kerékpáros hidak építése napjainkban ismét<br />
előtérbe került nagyvárosainkban. Szolnok városában is a<br />
közlekedési kapcsolat kiszolgálása mellett többlet elvárásként<br />
jelentkezett a műtárgy városképben betöltött központi<br />
szerepének megfelelő megformálása.<br />
A Tisza-parti városban elkészült, új gyaloghíd egyben<br />
a megújuló város jelképévé is vált. A függesztőrudakkal<br />
hálózott, szétnyíló íveivel és rácsos pályatartójával a<br />
„tiszavirág” szárnyaihoz és bordázott testéhez hasonlítható,<br />
karcsú, légies hídszerkezet méltán vívta ki egyöntetűen<br />
a szakma legrangosabb elismerését (<strong>3.</strong> kép).<br />
Hasonlóan kiemelkedő színvonalú és műszaki tartalommal<br />
bíró pályamű, „A Margit híd szerkezeti és műemléki<br />
rekonstrukciója” című alkotás nyerte el a második helyezést<br />
(4. kép).<br />
4. kép: A felújított Margit híd (jórészt eredeti) szárnyhídja (fotó: dr. Domanovszky Sándor Széchenyi<br />
Díjas hídépítő mérnök)<br />
2. kép: Az első helyezettek (balról jobbra): Szücs József, Bóka László, Honti Ferenc (Közgép Zrt.),<br />
Pálossy Miklós (Pont-Terv Zrt.)<br />
* Nagy József PR munkatárs, Magyar Acélszerkezeti Szövetség<br />
Itt is komoly csapatmunkáról beszélhetünk. A pályázó<br />
az Mh 2009 Konzorcium. Vezetője a Közgép Zrt., tagjai<br />
A-Híd Zrt., Strabag MML Kft. és a tervező konzorcium<br />
nevében a Főmterv Zrt. (5. kép).<br />
A nívódíjas és helyezett pályaművek nagy eséllyel<br />
indulnak a Nemzetközi Acélszerkezeti Szövetség (ECCS)<br />
által kiírt nemzetközi pályázaton is.<br />
A Magyar Acélszerkezeti Szövetség „Az Év Acélszerkezete<br />
Nívódíj” átadása mellett nagy hangsúlyt fektet az<br />
oktatásra, és figyelemmel kíséri a hazai szakmai utánpótlás<br />
alakulását is.<br />
Az acélipar hazai fejlődése egyre több felsőfokú képesítéssel<br />
rendelkező, kreatív, magasan képzett szakembert<br />
igényel. Az utánpótlás hosszú távú megoldásának egyik<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
175
5. kép: A második helyezettek (balról jobbra): Németh Tamás, Gonda Ildikó, Bácskai Endréné, Nagy<br />
Zsolt, Honti Ferenc, Papp Zoltán, Bóka László (Mh 2009 Konzorcium)<br />
alapvető feltétele az acélszerkezeti szakma rangjának<br />
visszaállítása, emelése. Ezen gondolatok jegyében díjazza<br />
a Magész azon mérnökhallgatóknak a szakdolgozatát, diplomatervét,<br />
akik a szövetség tagvállalatainak profiljához<br />
kapcsolódó témában kiemelkedő színvonalú munkával<br />
pályáznak az „Acélszerkezeti Diploma Díj” elnyerésére.<br />
Az idei év kiemelkedő díjazottjai: Martinovich Kálmán<br />
„Többtámaszú folytatólagos gerendahíd tervezése földrengésre”<br />
diplomamunka BSc kategóriában (6. kép), valamint<br />
Nemes Márton „Víztornyok körüli széláramlások hatásának<br />
vizsgálata” diplomamunka, MSc (egyetemek végzős<br />
hallgatói közötti) kategóriában (7. kép).<br />
„Az Acélszerkezeti Diploma Díj” a kezdő szakemberek<br />
anyagi támogatása mellett egyben lehetőség a korai szakmai<br />
elismerés megszerzésére.<br />
7. kép: Az MSc kategória nyertese, Nemes Márton (jobbról) és konzulense, dr. Joó Attila<br />
6. kép: A BSc kategória nyertese, Martinovich Kálmán (középen) és konzulensei, dr. Vígh László<br />
Gergely (balról), Ájpli Béla<br />
176 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
Nagy József *<br />
20 év a hegesztés „szolgálatában”<br />
A Linde Gáz Magyarország Zrt. immár húsz éve jelen van<br />
a magyar piacon, az ország legnagyobb műszaki és egészségügyi<br />
gázokat előállító és forgalmazó vállalataként.<br />
A ’90-es évek elején a német Linde AG. vegyesvállalatokat<br />
alapított Magyarországon, így alakult meg a Linde<br />
Gáz Magyarország Kft., Linde <strong>Dunaferr</strong> Gáz Kft., Linde<br />
Gáz Miskolc Kft., Linde Gáz Kazincbarcika Kft.<br />
Az alapítást követően új palacktöltő üzemek kerültek<br />
átadásra 1990-ben Miskolcon, 1991-ben Dunaújvárosban,<br />
ahol különböző levegőgázok, gázkeverékek töltését<br />
végzik napjainkban is. A fentiekben említett négy cég<br />
egyesülésével 1992. október 1-jén megalakult a Linde Gáz<br />
Magyarország Rt., majd Zrt. répcelaki központtal és négy<br />
telephellyel.<br />
A további fejlesztések eredményeként 1998-ban Répcelakon<br />
került üzembe helyezésre az akkor Közép-Európában<br />
legmodernebbnek számító altatógáz-ellátó berendezés.<br />
Ezt követően 2001-ben kezdte meg működését az<br />
egyik legnagyobb HYCO berendezés Európában, amely<br />
nagy mennyiségben állít elő szén-monoxidot és hidrogént.<br />
A Linde további üzleti stratégiáját is folyamatosan a<br />
„nagyokkal” történő fúzió jellemezte, ennek eredményeként<br />
2001-ben létrejött a Linde és az AGA egyesülése,<br />
2006-ban pedig a Linde és az angol BOC csoport lépett<br />
fúzióra, melynek köszönhetően a Linde csoport napjainkban<br />
már több mint 100 országban van jelen termékeivel és<br />
szolgáltatásaival a világon.<br />
Csak néhány beruházást, állomást és fúziót említettünk<br />
meg az elmúlt húsz évre visszatekintve, de érzékelhető,<br />
hogy a folyamatos fejlesztések, valamint a vállalatvezetés<br />
által választott aktív növekedési stratégiának eredményeként<br />
napjainkra a Linde csoport a világ egyik legnagyobb<br />
ipari gázokkal és ehhez kapcsolódó mérnöki tevékenységgel<br />
foglalkozó vállalatává vált.<br />
A 20 éves jubileum okán, <strong>2012</strong>. június 5-én a Ramada<br />
Resort Aquaworld Budapest elegáns konferencia termében<br />
szervezett hegesztési szimpóziumon elhangzott szakmai<br />
előadások a történeti áttekintést követően bemutatták és<br />
érzékeltették azt a széles palettát, mellyel a Linde folyamatosan<br />
kiszolgálja partnereit, termékei, szolgáltatásai<br />
felhasználóit (1-2. kép).<br />
A megnyitó szavakat követően az első blokkban<br />
azon partner cégek — DLT Hegesztéstechnikai Kft.,<br />
Schwarzmüller Kft., Weinberg ’93 Kft. — képviselői<br />
vázolták az ipari gázok minőségével kapcsolatos tapasztalataikat,<br />
akik régi nagyfelhasználói a Linde termékeinek.<br />
A következő blokkban a korszerű áramforrások vizsgálatának<br />
lehetőségeiről ejtettek szót a Cloos Kft., valamint a<br />
Linde Gáz Magyarország Zrt. szakemberei. Majd bemutatásra<br />
került, egy a szakmát meglehetősen érdeklő újdonság,<br />
a Lincoln hegesztőszimulátor (<strong>3.</strong> kép), melyet az előadást<br />
követően a résztvevők ki is próbálhattak. Ez a korszerű<br />
berendezés lehetőséget teremt többek között a költséghatékony<br />
oktatáson túlmenően a virtuális hegesztés különböző<br />
szempontok szerinti értékelésére, elemzésére.<br />
* Nagy József PR munkatárs, Magyar Acélszerkezeti Szövetség<br />
A szimpózium második részének előadói (balról jobbra): Gyura László levezető elnök,<br />
dr. Dulin László, Vajas Attila, Jurányi Attila, Pálinkás László, Balogh Dániel<br />
2. kép: A szimpózium résztvevői<br />
A délután elhangzó előadások a biztonság jegyében zajlottak,<br />
a lézertechnológiák fejlesztési irányain túlmenően<br />
nagy hangsúlyt fektettek az előadók az ipari gázok alkalmazás<br />
közbeni biztonságos kezelésének ismertetésére,<br />
valamint a gázellátó rendszerek megfelelő kiépítésének és<br />
folyamatos felülvizsgálatának bemutatására is.<br />
<strong>3.</strong> kép: Gyakorlás a Lincoln Electric hegesztő szimulátorán<br />
És végül a Linde Gáz Magyarország Zrt. szakemberei<br />
vázolták a hegesztési eszközök, anyagok értékesítésének<br />
fejlődési irányait, jövőbeni lehetőségeit.<br />
A Linde Gáz Magyarország Zrt. szakemberei nem<br />
csak az elmúlt 20 évben, de a jövőben is a hegesztés és<br />
rokontechnológiák terén olyan megoldások létrehozására<br />
törekszenek, melyek megfelelnek a vevői követelményeknek,<br />
és egyben világszínvonalú technológiai, minőségi és<br />
költséghatékony megoldásokat hoznak létre.<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
177
Szente Tünde *<br />
120 éves az Országos Magyar<br />
Bányászati és Kohászati Egyesület<br />
* Szente Tünde rovatvezető<br />
1. kép: Dr. Nagy Lajos, az OMBKE elnöke köszönti a küldöttgyűlés résztvevőit<br />
A 2011. év beszámoló és közhasznúsági jelentés, a <strong>2012</strong>.<br />
évre tervezett tevékenység (120 éves az egyesület, 250<br />
éves a Selmeci Akadémia) elfogadása, a szakmát övező<br />
negatív előítéletek megváltoztatása, valamint a szellemi<br />
és tárgyi örökség védelme volt a fő témája az OMBKE<br />
küldöttgyűlésének.<br />
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület<br />
május 18-án tartotta éves küldöttgyűlését Budapesten a<br />
MTESZ Kossuth téri Székházában. A Himnusz eléneklése<br />
után dr. Nagy Lajos elnök köszöntötte a megjelenteket,<br />
majd közösen tisztelegtek az elhunyt tagtársak emléke<br />
előtt. Dunaújvárosi tagtársaink közül Patyi István és dr.<br />
Szabó Ferenc távozott el.<br />
— Egyesületünk egyik nagy feladata, szakmáink helyzetbe<br />
hozása — kezdte köszöntőjét dr. Nagy Lajos, az<br />
OMBKE elnöke. — Az ország ásványi anyag és energia<br />
ellátottsága indokolná, hogy újra foglalkozzunk a<br />
magyarországi ásványvagyon hasznosításával, a lehetőségek<br />
feltárásával, bemutatásával. Komoly harcot kell vívni<br />
már meglévő, működő bánya, erőmű fennmaradásáért. A<br />
hazai bányászat és kohászat helyzetét elemző, a döntéshozókhoz<br />
is eljuttatott tanulmányt újból elő kell venni,<br />
és a változásokhoz igazítani. A politika szereplőinek, a<br />
gazdaság irányítóinak a lehetőségeket kell bemutatni,<br />
eléri náluk azt, hogy számoljanak a bányászattal, számoljanak<br />
a kohászattal, hiszen ezek produktuma nélkül<br />
elképzelhetetlen a jól működő gazdaság és társadalom. Ma<br />
már mind a két szakma a legszigorúbb környezetvédelmi<br />
követelményeknek, előírásoknak is meg tud felelni. A mai<br />
technológiákkal képesek vagyunk környezetkímélő módon<br />
termelni. Naivitás azt akarni, hogy semmilyen változást<br />
ne okozzunk a környezetünkben, hiszen ahol az ember<br />
megjelenik, valamilyen tevékenységet végez, óhatatlanul<br />
sérül a környezet, sérti a természet kialakult rendjét.<br />
Mindig az egészséges határt, a kompromisszumot kell<br />
megtalálni, hiszen a saját létfenntartásunkhoz szükség van<br />
a természettől elvett erőforrásokra, nyersanyagokra, foszszilis<br />
energia alapanyagokra. Mindent el kell követni azért,<br />
hogy tisztán lássanak politikusaink. A szakmáink soha<br />
nem alamizsnából éltek, nem koldulni akarunk, helyette<br />
olyan jogi és gazdasági környezetre vágyunk, amelyben a<br />
bányák, a kohászati vállalkozások üzemelni, működni tudnak.<br />
Egyesületünk másik nagy feladata a hagyományőrzés,<br />
hagyományápolás. Tavaly százharminc rendezvényünk<br />
volt. Tevékenységünk összehangolása adhat reményt arra,<br />
hogy szakmáinkat rangján kezeljék a politikusok - mondta<br />
dr. Nagy Lajos, majd felhívta a küldöttek figyelmét az év<br />
két legrangosabb eseményére, az egyesület fennállásának<br />
120 éves, a Selmecbányai Akadémia létrehozásának 250<br />
éves évfordulójára.<br />
Az évértékelő beszámolót dr. Lengyel Károly főtitkár<br />
ismertette: — Az egyesület taglétszáma 2011. december<br />
31-én 3047 fő volt. Az egyetemi osztályban és a dunaújvárosi<br />
szervezetben a fiatalok elmaradhatatlan szereplői<br />
a rendezvényeknek, amelyeknek szervezésében és lebonyolításában<br />
is közreműködnek. A tagság több, mint fele<br />
nyugdíjas, közel 20%-a 75 évesnél idősebb.<br />
A legidősebb tag Szomolányi Tibor gépésztechnikus,<br />
tavaly töltötte be 100. életévét. A legrégebbi tagjai 68 éve,<br />
1944-ben léptek be az egyesületbe: Horváth László József<br />
okleveles bányamérnök és dr. Szőke László okleveles<br />
kohómérnök.<br />
Nemzetközi és hazai rendezvények<br />
A korábbi évekhez hasonlóan, 2011-ben is számos központi<br />
és helyi rendezvényt, szakmai napot, konferenciát,<br />
továbbképzést, találkozót, szakestélyt szervezett az egyesület.<br />
A tagok szakmai utakon keresztül a határainkon<br />
túlra is eljutottak, Horvátországba, Boszniába, Romániába,<br />
Szlovákiába.<br />
2. kép: A küldöttgyűlés elnöksége<br />
178 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>
A 2011. év kiemelkedő eseménye volt az I. Közép- és<br />
Kelet-Európai Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencia<br />
és Kiállítás Siófokon. Az egyesület Budapesten rendezte<br />
meg közel száz fővel a Clean Technologies nemzetközi<br />
vaskohászati konferenciát. Az OMBKE képviselői Hollandiában<br />
részt vettek a 14. Európai Bányász–Kohász<br />
Találkozón. A következő Kassán lesz. A tagság szempontjából<br />
két határon túli, évente megtartott jelentős esemény<br />
a Selmecbányai Szalamander Ünnepség és az Erdélyi<br />
Magyar Műszaki Tudományos Társasággal közösen szervezett<br />
Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia. A<br />
2011. szeptemberi Szalamander ünnepségen közel 350<br />
fővel vettünk részt, megkoszorúztuk a professzorok sírjait<br />
<strong>3.</strong> kép: A küldöttgyűlés dunaújvárosi résztvevői<br />
és az 1848-as Honvéd szobrot. A Földtani Konferencián<br />
Gyergyószentmiklóson, mintegy 100 fő képviselte az<br />
egyesületet. Jelen voltunk a Selmecbányai Akadémiai<br />
Napokon, valamint Rozsnyón, a szlovák bányász települések<br />
találkozóján.<br />
Az OMBKE társrendezőként részt vett a központi<br />
bányászati ünnepségen Tokajban, ahol dr. Nagy Lajos elnökünk<br />
egyesületi elismerést nyújtott át Pavol Balzankának,<br />
Selmecbánya volt polgármesterének. Egyesületünk tagjai<br />
szerte az ország bányász településein megemlékeztek a<br />
bányászat mártírjairól. A Nemzetgazdasági Minisztérium<br />
Margit körúti székházában megrendezett központi Szent<br />
Borbála napi ünnepségen 2011 decemberében két tagtársunk<br />
kapott Borbála érem miniszteri kitüntetést (egyikük<br />
Hevesi Imre dunaújvárosi tagtársunk, szervező titkárunk<br />
– a szerk.). Szent Borbála napi megemlékezést tartottunk<br />
Budapesten, a Szent Gellért Sziklatemplomban, ezen kívül<br />
Miskolcon, Pécsett, Tapolcán, Gyöngyösön, Visontán,<br />
Komlón, Dunaújvárosban, Tatabányán, Dorogon, Solton,<br />
Szegeden, Füzesgyarmaton, Nagykanizsán.<br />
Szülőházán emléktáblát avattunk a Bányász himnusz<br />
szerzője, Kunoss Endre születésének 200. évfordulóján.<br />
A Bányászati Szakosztály közel száz fő részvételével<br />
konferenciát rendezett „A magyarországi kis- és közepes<br />
aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése<br />
bányászati módszerekkel” címmel Bátaapátiban. Az<br />
Öntészeti Szakosztály és a Magyar Öntészeti Szövetség<br />
közös szervezésében került megrendezésre a 21. Magyar<br />
Öntőnapok Győrben. Megtartottuk Visegrádon a hagyományos<br />
Munkavédelmi Konferenciát és Fórumot. A Fémkohászati<br />
és az Öntészeti Szakosztály Mosonmagyaróvári<br />
helyi szervezete bonyolította a XVIII. Szigetközi Napokat.<br />
2011 szeptemberében került sor a szokásos Fazola-napokra<br />
Miskolcon. A Fémkohászati szakosztály a Miskolci<br />
Egyetemen tartotta a 12. Fémkohászati Napokat. A 117<br />
éves „Jó szerencsét!” köszöntés alkalmából emlékülés volt<br />
Várpalotán a Jó Szerencsét Művelődési Központban. A<br />
Dorogi helyi szervezet megalakulásának 90. évfordulójára<br />
több rendezvényt is szervezett. Az Alföldi Helyi Szervezet<br />
a Hajdúszoboszló-36-os fúrás kitörésének 50. évfordulójára<br />
emlékezett Nagyhegyesen. A borsodi és a pécsi<br />
helyi szervezet tagsága részt vett a Miskolci és a Pécsi<br />
Bányakapitányság alapításának 100 éves évfordulójára<br />
megrendezett konferenciák és szakestélyek szervezésében.<br />
A Borsodi helyi szervezet „A szénbányászat jövőképe<br />
az Észak-magyarországi régióban” címmel konferenciát<br />
szervezett. A Vaskohászati Szakosztály megtartotta szokásos<br />
Luca-napi szakestélyét. A Fémkohászati Szakosztály<br />
megrendezte március 15-ére emlékezve szakmai napját és<br />
ünnepi vezetőségi ülését. Székesfehérváron szakestéllyel<br />
emlékeztek a KÖFÉM alapításának 70 éves évfordulójára.<br />
A korábbi évekhez hasonlóan februárban tartottuk Lillafüreden<br />
a hagyományos Bányász–Öntész Bált. A tiszteleti<br />
tagok és seniorok szokásos évzáró találkozóját Budapesten<br />
tartottuk.<br />
Az egyesület lapja az idén 145. évfolyamát megért<br />
Bányászati és Kohászati Lapok. Szaklapjai a Bányászat,<br />
Kohászat valamint a Kőolaj- és Földgáz. Az OMBKE<br />
saját internetes honlapot (www.ombkenet.hu) működtet.<br />
Az egyesület eddigi székhelyéről, a Fő utcai irodaházból<br />
a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Október 6. utcai<br />
irodaházába költözött — tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit<br />
dr. Lengyel Károly főtitkár.<br />
Kitüntetések a kiemelkedő egyesületi munkáért<br />
4. kép: Kiemelkedő egyesületi munkáért járó oklevél és plakett<br />
A szöveges beszámoló, a közhasznúsági jelentés, számviteli<br />
beszámoló, az ellenőrző bizottsági jelentés, az<br />
alapszabály módosítására vonatkozó előterjesztés elfogadása<br />
után a választmány a küldöttgyűlésnek tiszteleti<br />
tagválasztást javasolt. Az egyesület céljaiért végzett munkája<br />
elismeréseként tiszteleti taggá választották dr. Szücs<br />
László okleveles kohómérnököt, aki átvehette dr. Nagy<br />
Lajostól az egyesület emblémájával ellátott aranygyűrűt<br />
és oklevelet. Az egyesület elnöke kitüntetéseket adott át,<br />
ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong><br />
179
Az OMBKE tisztségviselői<br />
Elnök:<br />
Alelnökök:<br />
Főtitkár:<br />
Főtitkárhelyettes:<br />
Ügyvezető igazgató:<br />
Dr. Nagy Lajos<br />
Erős György<br />
Hajnal Attila<br />
Dr. Havasi István<br />
Holoda Attila<br />
Katkó Károly<br />
Dr. Lengyel Károly<br />
Kőrösi Tamás<br />
Dr. Gagyi Pálffy András<br />
Tiszteleti taggá választották dr. Szücs Lászlót<br />
5. kép: Tiszteletbeli taggá választott dr. Szücs László<br />
a Vaskohászati Szakosztály Dunaújvárosi Szervezete több<br />
tagjának. Kiemelkedő egyesületi munkáért oklevelet és<br />
egyesületi plakettet adományozott Szente Tündének. Egyesületi<br />
oklevelet vehetett át Mihaldinecz Réka, valamint a<br />
Dunaújvárosi Főiskola hallgatói közül Szabó Ilona Réka,<br />
Csillahó Tamás és Pogonyi Tibor. Sóltz Vilmos Emlékérmet<br />
kapott Rédei András 50 éves egyesületi tagságért.<br />
A 40 éves tagságért járó Sóltz Emlékérem kitüntetésben<br />
részesült Barcsik László, Dömötör Zsolt, dr. Hanák János,<br />
Hetényi István, Horváth István, Horváth Tamás, Kállai<br />
Gábor, Kovács Mihály, Králik Gyula, Lehoczki József,<br />
Leszl Béláné, Pöstényi Balázs, Réti Vilmos, Szekeres István<br />
valamint Villányi Károly.<br />
Dr. Szücs László Lebesbényén született 1948-ban. A Miskolci<br />
Nehézipari Műszaki Egyetemen diplomázott 1972-<br />
ben, ugyanitt védte meg doktori értekezését 1996-ban.<br />
A Budapesti Műszaki Egyetemen menedzser gazdasági<br />
mérnök diplomát szerzett. A Dunai Vasműnél 1972-ben<br />
kezdett el dolgozni, olvasztár segédtől a vezérigazgatóhelyettesig<br />
jutott, 2006-ban lett nyugdíjas. Néhány társával<br />
együtt a nevéhez is kötethető a nyersvasgyártás fennmaradása<br />
a <strong>Dunaferr</strong>nél. Szakcikkek szerzője, szakmai<br />
konferenciák rendszeres résztvevője, előadója. Szakmai<br />
kapcsolatot épített ki az utánpótlás nevelése érdekében a<br />
Miskolci Egyetemmel, a Budapesti Műszaki Egyetemmel<br />
és a Dunaújvárosi Főiskolával. A <strong>Dunaferr</strong> nagy múltú<br />
szakmai folyóiratának, a <strong>Dunaferr</strong> Műszaki Gazdasági<br />
Közleményeknek főszerkesztője.<br />
Az OMBKE-nek 1973 óta tagja. A Vaskohászati Szakosztály<br />
Dunaújvárosi Szervezetének vezetőségi tagja,<br />
1998-2006 között a szakosztály elnöke, választmányi tag.<br />
Magas színvonalon végzett szakmai és egyesületi munkája<br />
elismeréseként számos kitüntetésben részesült: Kiváló<br />
Kohász (1981), Kiváló Dolgozó (1976, 1978, 1980, 1989,<br />
1994, 2000), Miniszteri Elismerő Oklevél (1998), Év<br />
Menedzsere (2001), Szent Borbála Emlékérem (2002),<br />
Borovszky-díj (2006), Kerpely Antal emlékérem (1997),<br />
Debreceni Márton Emlékérem (2004)<br />
6. kép: A küldöttgyűlés után a MTESZ Kossuth téri székháza előtt: Bocz András, dr. Szücs László,<br />
Mihaldinecz Réka, Leszl Béláné, Szente Tünde, Mihalik Sándor<br />
A hozzászólásokban dr. Nyitrai Dániel felvetette a<br />
műszaki múzeumok ellehetetlenülésének problémáját, Klement<br />
Lajos örömmel konstatálta a fiatalok érdeklődését az<br />
egyesületben folyó munka iránt. Míg néhányan a határozatok<br />
megfogalmazásán szorgoskodtak, a küldöttek Holoda<br />
Attila előadását hallgatták a 75 éves magyar szénhidrogénbányászatról.<br />
A küldöttgyűlés határozatainak elfogadását követte az<br />
elnöki zárszó, valamint a Bányász, Kohász és Erdész himnuszok<br />
eléneklése.<br />
7. kép: Tiszteleti tagságért járó oklevél és aranygyűrű<br />
180 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények <strong>2012</strong>/<strong>3.</strong>