Matematika bemeneti kompetenciamérés 2008

Kilencedikes kompetencia alapú
bemeneti mérés
matematikából
2008 őszén
Póta
Mária
2009.
0
1
i
e
π
1

A matematikai eszköztudás
kompetencia alapú mérése
Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott
értéket mutató első követő mérése
a 2010-es tizedikes országos kompetenciamérés
lesz.
A felmérést az iskolák bonyolították le,
két egymást követő, 45 perces tanóra
keretében.
2

A mérésben résztvevők köre
Fővárosi fenntartói szinten teljeskörű,
matematikából 12076 tanuló részvételével.
A reprezentatív mintába
matematikából 4212 tanuló,
a populáció 35 %-a került.
A populáció 45 %-a lány, 54 %-a fiú.
3

A mérés lebonyolítása
A és B változatú feladatlappal,az azonos
feladatok sorrendjét variálva.
Így minden tanuló ugyanazokat a feladatokat
oldotta meg .
Elsősorban az eszköztudást, nem pedig a tantervi
követelmények elsajátítását mértük.
• Javítók: szakértők, vezetőtanárok 10 fő.
• Statisztikai feldolgozás: az MFPI végezte.
4

Mit mutatnak a mérések?
TIMMS (OKM honlapja)
PISA (OH OKÉV honlapja)
KOMPETENCIAMÉRÉSEK (MFPI adatai)

A tanulók nyolcadikos év végi
matematikajegyének megoszlása
6

A matematikateszt
jellemzői
Összteljesítmény
37 %
19 pont
Szórás
20%
10 pont
Jegy-teszt korreláció 0,64
Cronbach-féle alfa 0,94
7

Gyakoriság (%)
Teljesítményeloszlás
matematikából
25
20
15
10
5
0
0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100
Teljesítmény (%)
8

Matematika-teljesítmények
iskolatípusonként
Gimnázium össz átlag Gimnázium átlag Szakközépiskola össz átlag Szakközépiskola átlag
Szakiskola össz átlag szakiskola átlag Fővárosi átlag Gimnázium össz átlag
Gimnázium átlag Szakközépiskola össz átlag Szakközépiskola átlag Szakiskola össz átlag
szakiskola átlag
Fővárosi átlag
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
9

A matematika kompetenciamérés
eredményei képzéstípusonként
A képzés
típusa
Matematika
átlag (%)
Matematika
szórás (%)
Gimnázium 56 21
Szakközépiskola 36 17
Szakiskola 20 11
Összesített
eredmény
37 20
10

A mérés tartalmi területei
Tartalmi területek és eredményeik
Mennyiségek és műveletek 41 %
Hozzárendelések és
összefüggések
38%
Alakzatok síkban és térben 42 %
Események statisztikai
jellemzői és valószínűsége
43%
11

Gondolkodási műveletek
Gondolkodási
műveletek
Modellalkotás
Összesített
eredmény
Tényismeret
és rutinműveletek
Komplex
megoldások
46,7 % 53,3 % 21,7%
12

Tanulók száma (fő)
Kihagyott feladatok számának
megoszlása
1600
1508
1400
1200
1080
1000
800
600
400
200
0
698
448
256
122
60 31 9
nincs 1 2 3 4 5 6 7 8
üresen Üres hagyott feldatok feladatok száma száma
13

A kompetenciák
fejlődésének/fejlesztésének
lépései
1. szint: reprodukció,
2. szint: reorganizáció,
3. szint: transzfer,
4. szint: problémamegoldás.
Kompetenciáról csak akkor beszélhetünk,
ha elérte a transzferképesség fokát.
14

Az eredmények feladatonként,
az átlag megjelölésével
80%
70%
69%
65%
60%
50%
54%
47%
40%
39%
30%
20%
19%
18%
28%
26%
10%
0%
mf1 mf2 mf3 mf4 mf5 mf6 mf7 mf8 mf9
15

A matematikafeladatok
kapcsolatrendszere
16

6., 7., 9. és 3. feladat
A 6., 7., 9. feladat mindegyike összetett
gondolkodást igényel, többfajta ismeretet
kellett mozgósítani megoldásukhoz.
Elég erősen kapcsolódik e csoporthoz
a 3. feladat, amelyben a következtetési
gondolatsort vagy az egyenletet a tanulónak
kellett felállítania.
Mind a négy feladat az alapvető fontosságú
számolási és kombinatív készséget mérte.
17

1. és 8. feladat, valamint
a 4. feladat
Grafikus ábrázolások értelmezése, alapvető
számolási, kerekítési, összeadási részekkel:
1. és a 8. a legegyszerűbbnek számítóak,
mindenkitől elvárható minimális
tudásszintet mérnek.
Ezekhez csatolódik a százalékszámítási
feladat (4. feladat), amelyet a tanulók
viszonylag sikeresen oldottak meg.
18

2. és 5. feladat
A kombinációs készséget, a lehetőségek
összeszámlálását méri a 2. és 5. feladat
a többihez lazábban kötődik.
Elenyésző volt azon tanulók száma, akik ezekből
a feladatokból nem értek el részpontszámokat.
A témakör eredményessége évről évre növekvő.
19

Schopenhauer és a top kvark
„Minden probléma három fázison keresztül jut
el a végleges megoldásig:
az elsőben nevetségesnek látszik,
a másodikban támadják,
a harmadikban nyilvánvalónak
veszik a megoldást.”
Schopenhauer
20PMM

A méréssorozat várható
eredménye
A folyamatos fejlesztés pozitív hatású lesz a
tanulókra.
Jobb eredmények, sikeresebb iskolai tanulmányok.
Az iskolák fővárosi szinten egységes mérésiértékelési
rendszerrel dolgozhatnak.
Feladat a jövőre nézve:
a középiskolai tanulók bemeneti matematikai
kompetenciamérésének összevetése az országos mérés
eredményével;
a hozzáadott érték vizsgálata több tanulmányi
időpontban.
21

Köszönöm a figyelmet.
pota.maria@fppti.hu
22