DANUBEPARKS - Duna-Ipoly Nemzeti Park

CINCÉR 

A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 

5. évfolyam 2. szám 

DANUBEPARKS 

összefogtak a Duna menti nemzeti parkok 

2009 Nyár

TARTALOM 

ÚGY GONDOLOM 

DANUBEPARKS ..................2 

ESEMÉNY Volt....................3 

ESEMÉNY Lesz....................5 

NATURA 2000 

Duna menti védett 

ermészeti területek . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 

LÁTOGASSON EL! 

A Donau-Auen Nemzeti Park 

központja: Orth kastélya . . . . . . . . . . . . 9 

AKTUÁLIS 

Nekrológ Müller István emlékére . . . 11 

A nagyragadozók helyzete 

Európában.......................11 

Új kiadvány készül 

a Nemzeti Parkról.................12 

Európai Uniós pályázat az Alcsúti 

Arborétum felújítására. . . . . . . . . . . . . 12 

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 

Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2009 

Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál 

Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin 

Címlapon: Mészáros László fotói 

További fotók készítõi: Darányi László, Frank 

Kovacs, György Katalin, Kézdy Pál, Kopek 

Annamária, Kracher, Krobath/Koisser, Lichter 

Katalin, Menráth Réka, Péchy Tamás, Selmeczi 

Kovács Ádám, Vinczéné Sápi Mária 

Illusztráció: Békefi András 

A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból 

készült. 

Készült a Visegrádi Bobpálya Bt. és az MME 

támogatásával. 

A kiadvány ingyenes terjesztésû. 

Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai 

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság decemberben 

elköltözött. Új ügyfélfogadási címünk: 1121 Budapest, 

Költõ u. 21. Többi elérhetõségünk (székhely, postacím, 

telefon, fax, e-mail) változatlan 

HONLAPJAINK: www.dinpi.hu 

www.sas-hegy.hu 

www.ocsa.tajhaz.hu 

www.alcsutiarboretum.hu 

www.szenas.hu 

www.pusztaitolgyesek.hu 

www.tartosszegfu.hu. 

Gerecsei TK 

Duna–Ipoly 

Nemzeti Park 

Budai TK 

Gödöllõi- 

Dombvidék TK 

Vértesi TK 

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13 

Sárréti 

TK 

Ócsai TK 

Tápió–Hajta 

Vidéke TK 

Sárvíz-völgye TK 

TÁMOGATÓINK 

Rákosi vipera védelmi program. . . . . 13 

1 

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe 

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

ÚGY GONDOLOM... 

Hírlevelünk nyári számának kiemelt témája a Duna menti védett természeti területek összefogása. A beköszöntõ 

megírására ennek a közös munkának a fõszervezõjét, az ausztriai Dunau–Auen Nemzeti Park igazgatóját, Carl 

Manzano urat kértük fel. 

DANUBEPARKS 

A Duna ausztriai árterén az utóbbi idõben ismét költ a réti 

sas. A Donau–Auen Nemzeti Park vezetõiként nagyon büszkék 

vagyunk erre az eredményre. Valójában ezt magyar, horvát 

és szerb kollégáinknak köszönhetjük, akik olyan eredményesen 

fáradoztak ennek a madárfajnak a védelmén, 

hogy élettere ismét kiterjedhetett. 

A növények és állatok nem törõdnek az államhatárokkal. 

A Duna egy összefüggõ ökoszisztéma, ami országokon átívelõ 

védelmi stratégiákat igényel. Az Európai Unió 

kibõvítése ehhez új keretfeltételeket teremtett. Az olyan 

közösségi szabályok, mint amilyenek a Natura 2000 hálózatra 

vonatkozó irányelvek vagy az új vízkeret irányelv, minden 

EU-államra érvényesek. A dinamikus gazdasági 

fejlõdés és ezzel együtt a Duna mentén tapasztalható erõs 

forgalomnövekedés egyre 

erõsödõ nyomást gyakorol az 

utolsó megmaradt természetközeli 

árterekre és folyószakaszokra. 

A ’90-es évek óta több dunai 

országban hoztak létre nemzeti 

parkokat és más védett természeti 

területeket. Ezek a védett 

területek mind hasonló feladatok 

és kihívások elõtt állnak. 

Mindezek miatt szükségesnek 

látszott a Duna-menti védett 

területek összefogása. 

A határokon átnyúló együttmûködésért létrehozott új uniós 

támogatási program lehetõséget teremtett erre. Ausztria, 

Szlovákia, Magyarország, Bulgária és Románia kilenc természetvédelmi 

intézménye közös projekt-javaslatot dolgozott 

ki, amit az EU – más benyújtott projektek erõs konkurenciájával 

szemben – elfogadott. A hároméves, 2,7 millió 

euró költségvetésû projekt több munkacsomagot foglal 

magába, a védett területek hálózatának szervezeti kiépítésétõl, 

a folyami élõhelyek helyreállításán keresztül, a fajvédelmi 

programokig és az ökoturizmus fejlesztéséig. 

„A növények és állatok nem 

törõdnek az államhatárokkal. 

A Duna egy összefüggõ 

ökoszisztéma, ami országokon 

átívelõ védelmi stratégiákat 

igényel.” 

A Duna-menti védett természeti területek hálózata, a 

DANUBEPARKS számára június 9-én dördült el a startpisztoly. 

A fent említett országokon kívül német, szerb és horvát 

természetvédelmi területek is csatlakoztak. A 

DANUBEPARKS tartós platformot jelent a Duna-menti 

védett területek közötti tapasztalatcserére. Tanulni akarunk 

egymástól, és közös projekteket szeretnénk megvalósítani. 

A DANUBEPARKS egyik legfontosabb tevékenysége a 

határokon átnyúló fajvédelem. A 

Duna legnagyobb ragadozó 

madara, a fenséges rétisas, 

nagykiterjedésû élettere miatt az 

összefüggõ és hálózatos folyómenti 

élõhelyek egyik indikátora. 

A vizáknak, amik régen, ívási 

idõben a Fekete-tengertõl a 

folyásiránnyal szemben Bécsig 

vándoroltak, akadálymentesen 

átjárható folyóra van szükségük. 

A Duna középsõ szakaszán a 

vízierõmûvek létesítése a vizák 

vándorlási útvonalát tönkretette. A Duna térségében a fajok 

sokféleségének megõrzéséhez helyi természetvédelmi 

törekvések ma már nem elegendõek. Nemzetközileg irányított 

természetvédelmi intézkedésekre és határon átnyúló 

beavatkozásokra van szükség. 

A Duna-menti természeti örökségért Európában egy 

közös hangnak kell megszólalnia. Ez a közös hang lesz a 

DANUBEPARKS. 

Carl Manzano, 

a Donau–Auen Nemzeti Park (Ausztria) igazgatója, 

a DANUBEPARKS szóvivõje 

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL 

2

ESEMÉNY VOLT 

A Fazekas Mihály Gimnázium csapata nyerte meg a 2008/2009-es 

tanévben megrendezett Csapody Vera Természetvédelmi 

Versenyt. 2. helyezett a Szerb Antal Gimnázium, 3. helyezett pedig 

az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola lett. Ezúton is gratulálunk 

a gyõztes és helyezett csapatoknak! 

Pálfája hírek. Az elmúlt hónapokban kilátogatott hozzánk 

Nagykõrös apraja-nagyja. Az óvodák nagycsoportosaival játékos 

erdei foglalkozásokon ismerkedtünk a helyi értékekkel, a helyes 

viselkedéssel a természetben. Hétköznapokon a Pálfája tanösvényen 

szerveztünk programokat tanuló csoportok számára, míg a 

hétvégéken majálisok, gyermeknapi és családi rendezvények 

követték egymást. Madarak és Fák Napja alkalmából több iskolának 

is erdei programot szerveztünk. 

Mécsbogár-tánc az Alcsúti Arborétumban 

Csodás élményben volt része mindazoknak, akik június 15. és 27. 

között ellátogattak az Alcsúti Arborétumba. Megfigyelhették a 

szentjánosbogarak rajzását, ami a megfelelõ idõjárás miatt – esõben 

is – egyedülálló látvány volt. 

A szakvezetéssel egybekötött arborétumi séták során fénylõ zöld 

lámpásként röpködtek a mécsbogarak. Az ország legkülönbözõbb 

részeibõl érkeztek családok, barátok, a természetet szeretõ és tisztelõ 

emberek, összesen közel 1500-an, hogy láthassák ezt az alkonyi 

„tündértáncot”. Jövõre a szentjánosbogár-séták immár harmadik 

évadjára újra várjuk a lelkes vendégeket. Honlapunkon – 

www.alcsutiarboretum.hu – tájékozódhat aktuális 

természetmegfigyelõ és kulturális programjainkról. Õsszel a téliaraszolók 

rajzását szeretnénk az érdeklõdõk számára megfigyelhetõvé 

tenni dr. Mészáros Zoltán rovarász-professzor vezetésével. 

Halász Ferenc, arborétumvezetõ 

2007-ben indult útjára Magyarország gazdag természeti és kultúrtörténeti 

örökségét bemutató programsorozat, a Magyar Nemzeti 

Parkok Hete, amelyet idén a Tihanyi Levendula Fesztivállal nyitottak 

meg a hazai nemzeti parkok. A DINPI június 22–28-ig 

barlangtúrával, esti szentjánosbogár-sétával, krumplinappal, természetismereti 

kiállítással, tanösvénysétával és vulkántúrával várta 

látogatóit. A programok a sok-sok esõ ellenére közel 900 látogatót 

vonzottak a természetbe. 

3 


ESEMÉNY VOLT 

Kalandokban, élményekben dús két hetet tölthettünk el immár 

második alkalommal a Pál-völgyi- barlang kõfejtõjében. Mindkét 

héten 29 gyerkõc vett részt a táborozásban, akik a szövés, 

körmöcskézés és egyéb fonaljátékok csínját-bínját már az elsõ 

napon elsajátították. A Szemlõ-hegyi-, a Mátyás-hegyi- és a Pálvölgyi-barlangba 

is ellátogattunk, utóbbiban izgalmas kincskeresésben 

is részünk volt. Az út mentén elrejtett ásványokat kellett 

megtalálni, barlangi túravezetõ nélkül. A barlang sötétjében csak a 

fejlámpák segítettek. A kõfejtõ oldalában kiépítetlen sziklafalon 

tehették próbára ügyességüket a gyerekek Tamás és Gyuri segítségével. 

A sziklán természetes fogásokat keresve tudtak fölkapaszkodni 

a bátrabbak. A kötéltechnikát is kipróbálhatták az 

érdeklõdõk. 

Egyik nap a Mátyás-hegyre is fölbaktattunk természetvizsgáló hátizsákokkal. 

Az avarban élõ állatokat vizsgálgattuk a hegytetõn és a 

gyönyörû kilátást kihasználva távcsõvel szemügyre vettük 

Budapest látványosságait. Az ELTE matekos csapata logikai akadálypályát 

állított fel a kõfejtõben. A gyerekek könnyedén vették a 

nehéz feladványokat, és hamar megtalálták rájuk a megoldásokat. 

Házi vetélkedõnkön természet- és környezetismereti tudásukat 

kellett elõkapniuk, hogy megoldják az egyes állomásokon eléjük 

kerülõ feladatokat. 

A hét végén íjászkodni is megtanulhattak a gyerekek. Sasváry 

Ignác volt a lelkes íjászmesterünk, aki versenyt is kiírt a 

legjobbaknak, így aranyérmes íjászbajnokok is születtek a táborunkban. 

Pihenésképpen batikoltunk, nemezeltünk, csuhéztunk vagy 

varrogattunk, papírjátékokat készítettünk, kinek épp mihez volt 

kedve. A programok lebonyolításában Halász Nóri, Hassman 

Ráhel, Kõkuti Eszter és Szirtes Nóra is segítségünkre voltak. 

Köszönettel tartozunk Zih Józsefnek és Toldi Györgynek a falmászás 

lebonyolításához kölcsönadott eszközökért, és mindazoknak 

akik segítettek abban hogy a Cincér Táborosok idén is birtokba 

vehessék a kõfejtõt egy pár napra. Legtöbb cincér-gyermekünk 

jövõre is szeretne jönni, mert nagyon jól érezték magukat. 

A Cincér Tábor csapata: 

Zsuzsi, Feri, Szilvi, Edi, Juli, Réka, Fruzsi 


4

ESEMÉNY LESZ 

Családi nap a Pálfája Oktatóközpontban 

Nagykõrösön Szeptember 26-án 14-18 óráig túravezetés a 

Pálfája tanösvényen, kézmûves foglalkozások, népi játékok 

várják az érdeklõdõket. Információ: Vinczéné Sápi Mária, 

tel.: 30/663-4657 

Akkreditált pedagógus továbbképzés 

2009-ben Igazgatóságunk az õszi továbbképzést szeptember 

17-19-én és október 10-11-én szervezi. Jelentkezési lap 

letölthetõ a www.dinpi.hu honlapról. További információ: 

Dr Jankainé Németh Szilvia, 30/663-4614. 

TÁMOP pályázati program megnyitója Ócsán 

2009. szept. 12-én Varázslatos festõnövények címmel, 

bemutatókkal egybekötött kiállítás megnyitóra várunk minden 

kedves érdeklõdõt. A program egyben a 

Múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése az Ócsai 

Tájházban címû TÁMOP pályázat megnyitó ünnepsége is 

lesz. 

Kulturális Örökség Napjai 

Alcsúti Arborétum 

Szeptember 19-én és 20-án, 10-12 óráig szakvezetéses 

sétát tartunk az Alcsúti Arborétumban, ahol 

évszázados faóriások, klasszicista Habsburgkastély 

maradványok, kápolna, babaház, 

medveház, madárhang és virágillatos levegõ várja 

a látogatókat. Információ: Halász Ferenc, tel.: 

20/424-8995 

Ócsa 

Szeptember 19-én és 20-án, 10 és 14 órai kezdettel 

szakvezetéssel séta az Ócsai Tájháztól az Öreghegyi 

pincesorra, ahol közel száz földbe vájt pincét 

találhatunk. Információ: Verbõczi Gyuláné, Erika, 

tel.: 30/494-3368 

Drégelyvár 

Szeptember 20-án „Nemzeti értékek nyomán a 

Börzsöny ÉK-i csücskéhez” – 12 km-es túra a 

Drégely vasúti mh. - Csitári-kápolna - Bába-hegy - 

Honti-szakadék - Dobogó-hegy - Drégelyvár útvonalon. 

Találkozás: 9:15 órakor Drégely vasúti mh. 

Információ: BTHE - Vörösváry Csaba, tel.: 30/982- 

5976, www.borzsonytura.hu 

Az Ócsai Tájház programjai 

a Kaláka Szombat 

programsorozat keretében 

Kukoricanap szeptember 26-án, 10 órától: lesz 

morzsolás, darálás, puliszkafõzés, és sok játékkészítés 

csuhéból és kukoricaszárból. 

Töknap október 17-én, 10 órától. Elõ a bicskával, a 

késsel és a jó erõvel. Nem könnyû kifaragni a töklámpást 

kézi erõvel. Könnyebb feladat a gyertya 

készítése, de még könnyebb a sütõtök evése. 

Libanap november 7-én, 10 órától, ahol libát 

ugyan nem sütünk, de a tollából sok érdekességet 

készítünk, és mint régen a fosztóban, mi is mesét 

hallgatunk. 

Információ: Verbõczi Gyuláné, Erika, tel.: 

30/494-3368 

5 


ESEMÉNY LESZ 

Csapody Vera Természetvédelmi 

Tanulmányi Verseny 

A Fõvárosi Önkormányzat és a Duna-Ipoly Nemzeti Park 

Igazgatóság a 2009–2010-es tanévben is megrendezi a 

CSAPODY VERA TERMÉSZETVÉDELMI TANULMÁNYI 

VERSENYT Budapest középiskolái részére. A 2009. október 

2-án megrendezésre kerülõ elõdöntõ helyszíne 

elõreláthatólag az Arany János Gimnázium és a Budai Sashegy 

Természetvédelmi Terület lesz, amelynek elsõ tíz 

helyezettje jut tovább a döntõbe, melyre 2010-ben a Föld 

Napján kerül sor. A jelentkezési lapot és feltételeket minden 

középiskolába eljuttatja a Fõvárosi Önkormányzat. 

Börzsöny Vándortúra XI. 

Október 24., reggel 7:30-tól a Bernecebaráti – Kakukkhegy 

– Ozmotring – Varjas-erdészház – Királyháza – 

Rakottyás-bérc– Magosfa-nyereg – Csóványos – Égés-tetõ – 

Suta-berki-nyiladék – Királyrét útvonalon. Az út hossza: 

24,2 km. Információ: Bezeczky Árpád, tel.: 30/663-4644 

Nemzetközi Madármegfigyelõ 

Világnapok 

Pilisszentiván: október 3-án 9-12 óráig 

madármegfigyelõ túra a Szénások Európa Diplomás 

Területen. Távcsövet korlátozott számban biztosítunk. 

Találkozás Pilisszentivánon a Villa Negra parkolójában. 

Információ: Karlné Menráth Réka, tel.: 

30/663-4669 

Ócsa: október 3-án 9-12 óráig madármegfigyelõ túra a 

Turján tanösvényen. Találkozás: az Ócsai Tájházban 

Információ: Verbõczi Gyuláné, Erika, tel.: 30/494-3368 

Drégelypalánk: október 3-án 9-12 óráig énekes 

hattyúk, nyári ludak, kócsagok és számos más madárfaj 

megfigyelése. Találkozás: Csadói 

Madármegfigyelõ állomáson. Információ: Kagyerják 

Pál, tel.: 30/511-3568 

6 


Közös program 

a Duna értékeinek megõrzésére 

2009. június 9-én megalakult a Duna menti nemzeti parkok 

szövetsége, a DANUBEPARKS. A közös munkához 

2,7 millió eurót nyertünk az EU határokon átnyúló 

együttmûködést támogató forrásából. A hároméves 

együttmûködési és kutatási program 2009 tavaszán indult 

az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park vezetésével. A hét 

országból több mint 20 partnert felvonultató projektben 

hazánkból a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkok 

vesznek részt. 

DunaParkok (Danubeparks) projekt ezt a szemléletet kívánja 

erõsíteni a partnerek közti folyamatos szakmai 

konzultációkkal, a természetvédelmi célú beavatkozások 

tervezésének és végrehajtásának összehangolásával, valamint 

az eredmények és tapasztalatok továbbadásával. A 

program során számos, nemzetközi jelentõségû helyi projektet 

terveznek és hajtanak végre. 

A dunai hajózási útvonal fejlesztésérõl szóló EU-s tervek 

(EU Trans-European Transport – TEN-T) kockázatot jelentenek 

az itt található természetes élõhelyekre. Korábbi tapasztalatok 

alapján, a határokon átnyúló, folyó revitalizációs projektek 

alkalmasak lehetnek a természetvédelmi, hajózási és 

az árvízvédelmi célok közti egyensúly megtalálására. 

A Duna vízi folyosójának csodálatos természeti öröksége 

egy országokon átnyúló, összefüggõ ökoszisztéma. 

Sajnálatos módon az érintett területeken végbemenõ 

erõteljes gazdasági fejlesztések egyre fokozódó nyomást 

jelentenek erre a páratlan értékre. A megfelelõ válaszlépések 

megtételéhez és a visszafordíthatatlan károk elkerüléséhez 

elengedhetetlen a Duna-menti védett területek intenzívebb 

együttmûködése. Ez egységes természetvédelmi szemléletet 

követel a tájhasználatban érintett minden résztvevõtõl. A 

7 


A program kutatási eredményeit felhasználva a folyó 

menti élõhelyek kulcsfontosságú, ún. zászlóshajó fajainak 

(pl. rétisas – Haliaeetus albicilla) védelmérõl a szélesebb nyilvánosságot 

figyelemfelhívó kampányokkal, 

kiadványokkal, illetve kevésbé megszokott eszközökkel (pl. 

webkamera) tájékoztatják. A rétisas esetében a szakértõi csoport 

ajánlásai alapján konkrét kutatási és fajmegõrzési beavatkozásokat 

dolgoznak ki és hajtanak végre, mint például 

nemzetközi fajmonitorozás és gyûrûzési program, ehhez 

kapcsolódóan nemzetközi adatbázis létrehozása, 

rádiótelemetriás megfigyelések, végül, de nem utolsó sorban 

a fészkelõhelyek védelme; 

A Natura 2000 hálózat megfelelõ mûködésének egyik 

feltétele, hogy a kijelölt védett területek ne csak elszigetelten 

maradjanak fent, de ún. ökológiai folyosóként is szolgáljanak. 

A Duna-menti Védett Területek Hálózata, melyet a projektben 

résztvevõ felek hoztak létre, transznacionális szinten 

ezt a célt szolgálja. Ennek keretében a kiválasztott 

Natura 2000-es területekre egységes szempontrendszer alapján 

kezelési terveket készítenek, melyek alapján az ökológiai 

konnektivitást és az ideális ártéri szabályozást elõsegítõ projekteket 

valósítanak meg; 

Az elmúlt évek során egyre több régiós nemzeti park alakítja 

át mûködésének arculatát, az egyes ügyekben hivatalból 

eljáró hatóságokból egyre inkább az adott térség fenntartható 

fejlesztésének aktív szereplõjévé válnak. A Dunamenti 

nemzeti parkok és egyéb védett területek 

együttmûködésének egyik legfontosabb területe az 

ökoturizmus fejlesztése. Közös turizmus-stratégia 

kialakítása, természetvédelmi-turisztikai szakemberek 

képzése, különleges, a terület megismerésére leginkább 

alkalmas programok szervezése (pl. csónakkirándulások a 

védett területeken), valamint határokon átnyúló kerékpárutak 

kialakítása és ehhez kapcsolódóan kerékpáros túrák szervezése 

szerepel a projekttervek között. 

A projekt eredményeit elsõsorban kiadványokkal, illetve 

az elektronikus médián keresztül (honlapok: 

www.danubeparks.org, hírlevelek) ismerhetõek meg, de 

sajtóközleményekkel, valamint kiállítások és rendezvények 

szervezésével is elõsegítik a minél szélesebb közönség tájékoztatását. 

Kiss Gyula, programfelelõs 

8 


Látogasson el! 

Donau-Auen Nemzeti Park központja: 

Orth kastélya 

Aki a Nyugat-Dunántúlon kirándul vagy éppen Bécs 

felé visz az útja, annak érdemes egy kis kitérõt tennie és a 

hainburgi Duna-hídon átkelve felkeresnie Orth községet. 

A település központjában álló várkastélyban található a 

Donau-Auen Nemzeti Park központja, aminek parkját 

úgy alakítottak ki, hogy minden látogató különleges természeti 

csodákat felfedezõ természetbúvárnak érezheti 

magát. 

A Pozsony és Bécs között 1996-ban megalakult Donau- 

Auen Nemzeti Park születésének körülményei kísértetiesen 

hasonlítanak az egy évvel fiatalabb Duna-Ipoly Nemzeti 

Parkéhoz. Mindkét Duna szakaszon – Hainburg, illetve 

Nagymaros mellett – új vízierõmû építését tervezték a ’80-as 

években. A természetrombolás elleni tömegdemonstrációk 

eredményeként mindkét építkezés meghiúsult és mindkét 

ország úgy döntött, hogy az értékek megóvása érdekében új 

nemzeti parkot hoz létre. 

9 

Orth településre érkezve elõttünk magasodik a Donau- 

Auen Nemzeti Park központja, egy impozáns, több tornyú 

várkastély, melyet valamikor vízzel telt várárok vett körül. 

Az árok ma is megvan, szépen nyírt gyeppel, amely fölött 

egy hídon át jutunk a kastély bejáratához. 

A kastély egyik tornya kilátótoronyként funkcionál, ahonnan 

belátni az ártéri tájat Bécstõl a hainburgi hegyekig. A 

torony kéményén él egy különleges gólyapár – ugyanis hosszú 

évek óta a telet is itt töltik, nem vonulnak el Afrikába – 

amelynek mindennapi életébe egy webkamera enged bepillantást. 

A kastély udvarából egy holtágon átvezetõ hídon keresztül 

juthatunk a kastélyszigetre, amely tulajdonképpen a nemzeti 

park központ élményparkja. A szigeten tett körséta 

során természetes élõhelyeiken figyelhetünk meg ürgéket, 

vízisiklókat és mocsári teknõsöket. Egy kis tó alá alagút 

vezet, melynek az üvegfala elõtt õshonos halfajok 


nyüzsögnek, kagylók és rákok figyelhetõk meg természetes 

környezetükben. A további állomásokon állatnyomokat 

tanulmányozhatnak a látogatók. A természet egészen 

különleges szemléletû bemutatásának egyik meghökkentõ 

példája, hogy az élet és halál körforgását egy lebomló vaddisznó-tetemen 

tanulmányozhatjuk. A központból több 

túraútvonal is kiindul, amelyek egy medvehagymás ártéri 

erdõn keresztül vezetnek a Dunáig. 

Aki tud németül, 

annak érdemes megnéznie 

a kastély termeiben 

a nemzeti parkot 

bemutató multimédiás 

kiállítást, ami csak szakvezetéssel 

tekinthetõ 

meg. Az ártéri 

élõhelyek változásait 

egy „színházi elõadás”, 

a nemzeti park történetét 

filmek mutatják be. 

Az egyik terem padlóján 

egy hatalmas légifelvételen 

sétálgatva „járhatjuk be” a Duna árterét. 

Túrista információ: 

Cím: SchlossORTH Nationalpark-Zentrum, 2304 

Orth/Donau; tel. 02212/3555, e-mail: 

schlossorth@donauauen.at; www.donauauen.at 

Nyitva tartás: március 21.–szeptember 30.: naponta 9.00 - 

18.00; október 1.–november 1.: naponta 9.00 - 17.00. 

Kézdy Pál, osztályvezetõ – Menráth Réka, 

környezeti nevelõ 


10

AKTUÁLIS 

Nekrológ Müller István emlékére 

1966-ban Elnöki Tanácsi kitüntetést kapott, 1975-ben az 

egyik elsõ Pro Natura díjas lett. 1995-ben megkapta a 

Magyar Madártani Egyesület Chernel István díját, a legutóbbi 

évben pedig a Gárdony díszpolgára címet. 

Müller István 1978-ig aktívan, 1993-ig félállásban volt a 

terület õrzõje. Nagyon szerette a szakmáját, és jól értett a 

jószágokhoz is. Amikor az 50-es években templomba járás 

miatt 7 évre félreállították, lovas, tehenes parasztgazdaként 

tartotta el gyarapodó családját. Lovasfogatával ez idõ alatt 

talán a környék valamennyi gyermekének bemutatta a 

Dinnyési Fertõt. 

Müller István fejbõl megírhatta volna a természetvédelem 

magyarországi történetét, de semmit nem írt le, csak 

elbeszélte nekünk. Történeteinek jelentõs részét sikerült lejegyezni. 

Érzékenységét jellemzi, hogy amikor fiatal vadászként 

meglõtt egy õzet, s látta annak szenvedését, 

megfogadta, hogy soha többet nem emel fegyvert õzre. 

Fogadalmát következetesen be is tartotta. 

Pista bácsi halálos ágyán is a madarakról kérdezett: 

„Vannak-e libák, kócsagok, kanalasgémek, költenek-e 

kékbegyek?” Megnyugtattam, hogy bizony vannak, és 

nagyon várják már. 

Pista bácsi most már többet tudhat, mint mi elnehezült 

lábú madarászok. Csak azt kérjük innen lentrõl, vigyázzon a 

madarainkra és a magyarjainkra, és ha kipihente magát, jöjjön 

újra közénk! Addig is megtaláljuk egymást madárdalos 

hajnalokon, vadludas õszi estéken, bíbicek fészkében, gyereknevetésben. 

Fenyvesi László, környezeti nevelõ 

A nagyragadozók helyzete Európában 

2009. július elsején 95 évesen elment közülünk Müller 

István, a Velencei-tó és a Dinnyési Fertõ elsõ õre. Régi pásztorok 

és pákászok, vadászok és madarászok történeteit tudta 

hûen továbbadni, de a történelmi múlt viharos korszakainak 

tanújaként is jelentõs számunkra. 

Müller István nagyon szerette és jól ismerte a madarakat 

és a természetet. Már 1937-ben híres angol ornitológusokat 

hozott hozzá Schenk Jakab, s az egyik jeles magyar vadász, 

Széchenyi Zsigmond 1932-tõl nála vadászott. Fekete István 

is ismerte Õt. A természetvédelem újjászervezésekor Tildy 

Zoltán legjobb segítõje lett feleségével együtt. 

A velencei-tavi Madárrezervátum és a Dinnyési Fertõ 

védetté nyilvánítása személyes érdeme, de a tényleges védelemben 

is oroszlánrészt vállalt. Igazi gazdája lett a területnek. 

Büszke volt arra, hogy senkit sem büntetett meg és nem 

is jelentett fel. Ehelyett nevelt és tanított. Munkáját mindenki 

elismerte. 

11 

2009. július 2-a és 4-e között, a szlovákiai hivatásos 

természetvédelem, az ALPARC (Together for the Alps), a 

CNPA (Carpathian Network of Protected Areas) nemzetközi 

szervezetek és az Alacsony Tátra Nemzeti Park (Národny 

Park Nízke Tatry) fõszervezesében konferenciát tartottak 

Liptovsky Ján-on (Liptoszent Jánoson). A konferencia témája 

a nagyragadozók, a barna medve (Ursus arctos), a szürke 

farkas (Canis lupus) és a hiúz (Lynx lynx) populációinak természetvédelmi 

kezelése, kutatása, a vadon élõ populációk 

és a humán társadalom közötti ellenérdekeltség hosszú távú 

kezelése volt a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken. 

A környezõ országokból, Ausztriából, Németországból, a 

Cseh Köztársaság területérõl, Szlovákiából, Romániából, 

Franciaországból és Olaszországból érkeztek természetvédelmi 

szakemberek és a három faj valamelyikével foglalkozó 

kutatók. Az elõadások többségében a fajmegõrzésrõl és 

az élõhely megõrzésrõl szóltak, de hallhattunk a természetvédelmi 

kommunikációról és a legmodernebb genetikai 

kutatásokkal kapcsolatos eredményekrõl is. 


Megújul József nádor alcsúti parkja 

Igazgatóságunk a Börzsönyi Tájegységében az elmúlt 

évek hiúz elõfordulási adataiból készített posztert mutatta 

be, amely nagy érdeklõdést váltott ki a külföldi kollégák 

között. Magyarországról még a Bükki Nemzeti Park 

Igazgatóság illetékességi területén a tavalyi évben megfigyelt 

barna medve adatokat ismerhettük meg. A 

Környezetvédelmi Minisztérium Szakállamtitkársága szintén 

poszterben ismertette az ország elsõ nyertes LIFE pályázatának 

eredményeit, amely a farkasok és hiúzok 

elterjedésére, országon belüli populáció méreteire, feltérképezésére 

vonatkozott. Az Aggteleki-karszton az elmúlt években 

észlelt farkas elõfordulási adatokból és populációbiológiai 

megfigyelésekbõl Szabó Ádám és Gadó György Pál 

készített elõadást. 

Hegyi Zoltán, zoológiai referens 

Õsszel új könyv jelenik meg a Nemzeti Parkról 

A Duna-Ipoly Nemzeti 

Park Igazgatóság támogatást 

nyert a Nemzeti Kulturális 

Alap Ismeretterjesztés és 

Környezetkultúra Kollégium 

által kiírt pályázatán. A 

800.000 Ft megítélt támogatásból 

a Dunakanyarban – a Duna-Ipoly Nemzeti Park c. kiadványt 

jelentetjük meg várhatóan október végén. A könyv 

elsõsorban a természetkedvelõk, túrázók számára nyújt betekintést 

a terület rendkívüli gazdagságú növény-és 

állatvilágába, valamint ízelítõt ad néprajzi, kultúr-, 

mûvészet- és ipartörténeti érdekességeibõl. 

Kõvári Anita, ökoturisztikai referens 

Az Európai Unió támogatásának köszönhetõen várhatóan 

200 millió forint érkezik az Alcsúti Arborátum megújítására. 

Az Alcsúti Arborétum a magyar kertmûvészet 

legnagyszerûbb alkotásai közé tartozik. Az 1820-as években 

létrehozott park kora legjelentõsebb és legszebb tájképi kertje 

volt, pótolhatatlan kultúrtörténeti emlék, és exóta honosító 

kert. Mára a történelmi viharokat túlélt, mintegy 540 fajból 

álló fás növénygyûjtemény teljes felújításra szorul. A 

DINPI 2008-ban pályázatot nyújtott be az arborétum 

növénygyûjteményének és dísztavának rekonstrukciójára. 

A kétfordulós pályázat elõkészítési szakasza támogatást 

nyert. 

Az elvégzendõ feladatok között szerepel a dísztó partjának 

rendbetétele, a tómeder kotrása, a további eliszaposodás 

megakadályozása a vízminõség javítása érdekében. 

További cél a még meglevõ eredeti, koros növényzet 

megóvása, és a kertet veszélyeztetõ özönnövények visszaszorítása. 

A 2009 tavaszán elkészített tó-felújítási illetve növényállomány-helyreállítási 

tervek alapján a Kulturális Örökségvédelmi 

Hivatal a munkák elvégzését engedélyezte. Az elfogadott 

tervek alapján 2009. augusztusában nyújtjuk a második 

forduló pályázatát, mintegy 200 millió forintot igényelve 

a megvalósításra. A megvalósítás a tervek szerint 2009 

decemberétõl 2012-ig tart majd. 

Spáda Ágnes, pályázati koordinátor 

A projekt címe: Az Alcsúti Arborétum (kastélypark) vizes és nem 

vizes élõhelyeinek rekonstrukciója. 

Pályázati konstrukció: KEOP-3.1.3 

Projektgazda: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 

Nyertes elsõ forduló (elõkészítés): 

2008 június-2009 december 

bruttó 10 712 000 Ft 

Pályázati forrás: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a 

Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban 

biztosítja 

12 


CINCÉR KÁZMÉR OLDALA 

A Duna vízgyûjtõ rendszerében élõ jellegzetes 

csigafajok kontúrrajzát és nevét láthatjátok 

itt. Keressétek meg az újságban azt a 

képet, amelyrõl a rajzok készültek, és színezzétek 

ki valósághûen! A színes rajzokat 

vágjátok ki, és nyílt levelezõlapra felragasztva 

küldjétek be, nevetek és címetek 

feltüntetésével. A nyeremény egy cincéres 

poló és egy cincéres kitûzõ.A nyertesek nevét a következõ 

számban közöljük. 

Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 

Budapest., Pf. 86. 

Beküldési határidõ: 2009. október 2 

13 

Elõzõ számunk helyes megfejtése: 

A – 3 vagy 6, B – 5, C – 2 vagy 4, D – 3 vagy 6, E – 2 

vagy 4, F - 1 

Barangolás Béka Borival a Börzsönyben és Az 

Ipolytól a Drégelyvárig címû kiadványokat nyert: 

Balog Anna – Kiskunhalas, Husztics Nikolett – 

Pilisszentiván, Zelei Ágoston - Kismaros 

bödöncsiga 

folyami 

bödöncsiga 

rajzoscsiga 

TÁMOGATÓINK 

Rákosi vipera-védelmi 

program „Dunamenti” 

együttmûködésben 

Hazánk egyik legveszélyeztetettebb gerinces állata a rákosi 

vipera. Ennek a mérgeskígyónak korábbi Kárpát-medencei 

elterjedési területén ma több ország osztozik. Ausztriából nagy 

valószínûséggel kipusztult, míg a szlavóniai (a mai Szerbia és 

Horvátország területén) elõfordulás nem bizonyított. Az 

egyetlen ismert romániai elõfordulási helyen kívül csak 

Magyarországon maradt fenn. A védelme, megõrzése céljából 

életre hívott program, melyben partnerként a Duna-Ipoly 

Nemzeti Park (DINP) is közremûködött, az idén rangos 

nemzetközi elismerésben részesült. 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 

(MME) 2004-ben nyerte el a LIFE-Nature Alap támogatását a 

„Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú 

megõrzésének megalapozása” címû pályázatával, melyben a 

DINPI és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) 

partnerként, valamint pénzügyi támogatóként a 

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) vettek 

részt. A program négy fõ vonalon próbálta kezelni a viperák 

védelmével kapcsolatos problémákat: állománymonitorozás, 

gyeprekonstrukció, tenyészprogram és szemléletformálás. 

Eddig elért eredményeink egyik legnagyobb 

elismeréseként idén júniusban Európa öt legsikeresebb LIFE 

finanszírozású természetvédelmi programja közé választották 

a Rákosi vipera LIFE programot. A „Best of the Best” díjat a 

Green Week Konferencia keretében vehettük át Brüsszelben. 

A program a LIFE-támogatás lezárultával nem fejezõdött 

be, sõt, 2009-tõl LIFE+ támogatással további öt évre garantált, 

hogy az alfaj védelmével kapcsolatos feladatok 

megvalósulnak, immár Kárpát-medencei léptékben. A LIFE+ 

programhoz csatlakozott a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP), a 

Fertõ–Hanság Nemzeti Park (FHNP), a Fõvárosi Állat- és 

Növénykert (FÁNK), Természetfilm.hu Egyesület (T.HU), 

valamint Ausztriából a Fertõ-tó Fertõzug Nemzeti Park 

(NNSS), a Schönbrunni Állatkert (TSV) és a Bécsi Vadökológiai 

Intézet (FIWI). A program második fázisában célunk a jelenlegi 

élõhelyek kibõvítése és az ott található viperaállományok 

megerõsítése, mely tevékenységet széleskörû tájékoztatási 

kampány keretében kívánjuk bemutatni a lakosságnak. 

Az élõhely-rekonstrukcióra a Kiskunságban, a Hanságban 

és a Fertõ-tó mellett kerül sor. Hazánkban földterületek 

megvásárlásával kívánjuk növelni az alkalmassá tehetõ 

élõhelyek területét. A KNP peszéradacsi területén található 

ismert vipera-élõhellyel szomszédos gyepterületek, illetve 

szántó megvásárlását követõen a kívánt gyepek kialakulását 

más területekrõl származó magkeverékek vetésével, és késõbb 

legeltetéssel biztosítjuk. A FHNP területén található élõhelyek 

környékén tájléptékû élõhelyrekonstrukciót kívánunk 


végrehajtani, melynek során célunk az invazív növényfajok 

visszaszorítása, és a vipera számára kedvezõ gyeptársulások 

térhódításának elõsegítése. Az NNSS mûködési területén 

található potenciális élõhelyek felmérését követõen a kezelés 

irányításával kívánjuk elõsegíteni a viperák számára alkalmas 

élõhelyek kialakulását. A gyeprekonstrukciót az érintett 

nemzeti park szakemberei végzik, a program által 

kidolgozandó kezelési irányelveket követve. 

Az arra alkalmasnak ítélt élõhelyekre évente 50 egyedbõl 

álló csoportokban tervezzük a Rákosi vipera-védelmi 

Központban tenyésztett viperák kibocsátását, követve a 

program keretein belül kidolgozandó Kibocsátási Protokollt. 

A kibocsátás szakmai felügyeletét a Rákosi Vipera Szakmai 

Tanács látja el, értékelve a program monitoring-eredményeit. 

A program szórólapokon, információs táblákon, 

rendszeres sajtóközleményekben, internetes honlapon 

(www.rakosivipera.hu), nemzetközi és hazai szakmai 

találkozókon, valamint lakossági fórumokon informálja a téma 

iránt érdeklõdõket. A térségben mûködõ hivatalos és polgári 

természetõrök, valamint szépszámú önkénteseink számára 

rendszeresen továbbképzéseket is tartunk. A Rákosi viperavédelmi 

Központ látogatóközpont-funkcióval való bõvítése 

révén lehetõség nyílik a tevékenység egyik legfontosabb 

elemének helyszíni megismerésére, amit elsõsorban a régióban 

mûködõ oktatási intézmények számára kívánunk lehetõvé 

tenni. Regionális szinten az érintett nemzeti parkokban 

található információs központokon keresztül kívánjuk 

tájékoztatni a lakosságot tevékenységünkrõl. Az országos 

szintû kampány részeként a magyarországi állatkertekben 

információs pontokat állítunk fel, valamint a budapesti és a 

bécsi állatkertben az alfaj bemutatására alkalmas kiállítási 

részt is kialakítunk. A program mûködésérõl és a viperák 

védelmérõl a T.HU dokumentumfilmet készít, mely fontos 

eleme lesz mind az országos, mind a regionális 

kommunikációs kampánynak. A FIWI által végzendõ 

közvélemény-kutatás segít a kommunikációs kampány 

tervezésében, illetve eredményességének értékelésében. 

A védelmi program jó lehetõséget biztosít a vipera védelmi 

tevékenységek összehangolására az érintett országokban. 

Ebben hivatalosan is együttmûködünk a Román, a Horvát és 

az Osztrák Herpetológiai Társaságokkal, melyek szakmai 

oldalról segítik a munkánkat. 

További információ: 

Halpern Bálint, LIFE-programvezetõ: 0620-4787070 

halpern.balint@mme.hu 

Péchy Tamás, a Rákosivipera-védelmi Központ vezetõje: 

0630-940671 pechy.tamas@mme.hu 

www.rakosivipera.hu; www.mme.hu 

ec.europa.eu/environment/life/bestprojects/bestnat2007- 

2008/index.htm 

ec.europa.eu/environment/greenweek/ 

Halpern Bálint – Péchy Tamás 

Visegrádi Bobpálya Bt. 

2025 Visegrád, 

Mátyás kir. u. 41. 

14 


ELÉRHETÕSÉGEINK 

Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 

1121 Budapest, Költõ u. 21. 

Levelezési cím: 1525 Pudapest, Pf.: 86. 

Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 

e-mail: dinpi@dinpi.hu 

Internet: www.dinpi.hu 

Zöld-Pont Iroda 

Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632, 30/66-34-612 

Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig 

Tájegység irodák 

Duna–Ipoly Nemzeti Park 

Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 

2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 

borzsony@dinpig.hu 

Pilisi TTE 

2509 Esztergom, Strázsa-hegy, 

Tel/fax: 33/435-015, pilis@dinpig.hu 

Gerecsei TTE 

2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 

gerecse@dinpig.hu 

Budai TTE 

1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. 

Tel.: 1/325-5722, buda@dinpig.hu 

Vértesi és Mezõföldi TTE 

8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. 

Tel.: 22/510-523, vertes@dinpig.hu 

mezofold@dinpig.hu 

Gödöllõi TTE 

2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 

godollo@dinpig.hu 

Dél-Pest megyei TTE 

Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 

2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. 

Tel.: 29/441-262, tapio@dinpig.hu 

Ócsai Tájvédelmi Körzet 

2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478 

ocsa@dinpig.hu 

BEMUTATÓHELYEK 

Alcsúti Arborétum 

Látogatható az év minden napján (nem 

viharos kirándulóidõben) reggel 10:00 órától 

naplementéig. 

Csoportok bejelentkezés esetén korábban is 

érkezhetnek. 

Sas-hegyi Látogatóközpont 

Látogatható: március 1-tõl 

Információ: Gadó György Pál, tel.: 30/408-4370 

Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. 

E-mail: sashegy@dinpig.hu 

Pál-völgyi-barlang 

Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével 

mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 

perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak 

érdemes elõre bejelentkezni. 

Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. 

Tel.: 1/325-9505 e-mail: palvolgy@dinpig.hu 

Szemlõ-hegyi-barlang 

Látogatható: egész évben, kedd kivételével 

mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor 

indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre 

bejelentkezni. 

Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. 

Tel.: 1/325-6001; e-mail: szemlohegy@dinpig.hu 

Királyréti Erdei Iskola 

Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész 

évben. 

Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 

e-mail: kiralyret@dinpig.hu 

Szénások Európa Diplomás Terület 


évben. 

Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. 

Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 

e-mail: szenasok@dinpig.hu 

Internet: www.szenas.hu 

Esztergomi Bemutatóközpont 


évben. 

Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy 

Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 

E-mail: esztergom@dinpig.hu 

Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra 

(Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) 


évben. 

Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650 

E-mail: tapio@dinpig.hu 

11 13 

Ócsai Tájház és Turján Ház 

Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, 

K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és 

ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. 

Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. 

Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368 

e-mail: ocsaitajhaz@dinpig.hu 

www.ocsa.tajhaz.hu

DANUBEPARKS - Duna-Ipoly Nemzeti Park

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?