I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő ... - Eti

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 60 2 3249 03 4 0 24
2. Szakképesítés megnevezése: ortopédiai cipész
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, megnevezése
-----------------------
3249 Humán egészségügyhöz kapcsolódó foglalkozások
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, megnevezése
-----------------------
7335 Cipész, cipőkészítő, -javító
7339 Egyéb bőripari foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az ortopédiai cipész alapvetően kézi műveletekkel végzi a következő feladatokat:
– Méretes cipő készítése egészséges lábra.
– Méretes cipő készítése deformált lábra, erősen deformált lábra és lábrövidülésre.
– Deformált lábra készülő cipők kaptáinak készítése.
– Méretvétel a lábról.
– Egészséges és deformált lábra készülő cipő felső- és alsórész alkatrész mintáinak készítése.
– Ortopédiai tartozékok beépítése a lábbelibe.
– Lábágyak készítése ortopédiai lábbelibe.
– Különböző típusú betétek készítése ortopédiai és utcai cipőbe.
– Egészséges, illetve deformált lábra készült cipők javítása.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
A munkafolyamat tervezése, előkészítése
– Méretvétel egészséges lábról.
– Méretvétel egyszerűbb lábelváltozás esetén.
– Méretvétel nagy mértékben deformált lábról.
– Méretlap kitöltés, vényolvasás.
– Ortopédiai kapta készítés különböző módszerekkel.

– A munkavégzés feltételeinek biztosítása, szerszámok, eszközök, gépek, berendezések
kiválasztása, beállítása.
– A szükséges alap-, kellék-, segédanyagok, félkész termékek kiválasztása.
– A szükséges alap-, kellék-, segédanyagok, félkész termékek kiválasztása.
– A munkafolyamat sorrendjének meghatározása.
Alapműveletek végzése
– Az anyagok darabolása, pl. puha- és keménybőrök, textilanyagok.
– Hasítás, egyenlítés.
– Élezés, vékonyítás.
– Csiszolás.
– Áztatás, nedvesítés.
– Tömörítés.
– Szegezés.
– Ragasztás.
– Varrás.
A lábbelikészítés általános műveleteinek végzése
– Fárafoglalás előkészítése.
– Fárafoglalás különböző módszerekkel (orr-, oldal-, sarokfoglalás).
– Formarögzítés.
– Rámázás.
– Talpkitöltés, lágyékerősítés.
– Talpalás előkészítése.
– Különböző anyagú talpak felerősítése ragasztással, szegezéssel, varrással.
– Sarkalás, saroképítés.
– Talpszél, sarokszél kialakítás.
– Kikészítés (felsőrész-alsóalkatrészek).
Ortopédiai cipő készítés sajátos műveleteinek végzése
Méretvétellel megállapított deformításnak megfelelően a különböző módosítások elvégzése.
Külső módosítások
Az egyensúly helyreállításához szükséges tartozékok méretezése, formázása
– ütközéscsillapító anyagok beépítése,
– külső és belső oldalra helyezett talpemelések elvégzése,
– talp és sarok kiszélesítésének elvégzése,
– talpi részre gördülő felszerelése,
– lábhosszrövidülés korrigálása különböző emelőfajtákkal.
Belső módosítások
A cipőfelsőrész alkatrészeire szerelhető ortopédiai tartozékok készítése
– speciális merevítők (fém, kifli),
– speciális kérgek (asszimetrikus, magasított),

– felsőbőr és bélés közé szerelt sínek, bokapárnák,
– protézisek, pótlások készítése,
– peroneus emelők (külső-belső) cipőbe szerelése,
– lábágyak különböző változatainak készítése,
– betétek különböző fajtáinak készítése,
– boltozati párnák készítése,
– különböző ékek alkalmazása.
Javítások végzése
A nehezített járás nagyobb igénybevétellel jár, ezért a hamarabb, gyakrabban megrongálódott,
megkopott cipők javítása is feladat
– felsőrészek javítása,
– sarokjavítások,
– talpjavítások,
– tágítások,
– ortopédiai szerelvények hibáinak javítása, cseréje,
– belső és közbenső lábbeli alkatrészek javítása.
Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek alkalmazása
– A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása: a munkahely megfelelő kialakítása,
helyes anyagtárolása, közlekedési utak biztosítása.
– A saját és a környezetben dolgozók baleset-elhárításának biztosítása: a különböző technológiák,
munkafolyamatok elvégzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása, és a
védőfelszerelések használata; a munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a
balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat
haladéktalan értesítése.
– A baleset kivizsgálásában és a jegyzőkönyv készítésében közreműködés.
– A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.
– A tűz- és robbanásveszély megelőzésére vonatkozó előírások betartása.
– A tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások alkalmazása.
– Az anyagok tárolására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védő- és
egyéb eszközök használata.
– Áramütéses balesetnél a további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az
áramkörből való kiszabadítása.
– A környezetvédelem területeinek, céljainak ismeretében az előírások betartása.
– A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása: az alkatrészek
megmunkálása során felhasznált anyagok és a keletkező hulladékok kezelésére, tárolására
vonatkozó előírások betartása.
– A levegőszennyeződés csökkenése érdekében elszívóberendezések alkalmazása.
Munkajogi és gazdálkodási ismeretek alkalmazása
– A munkahelyre vonatkozó szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre,
munkarendre vonatkozó szabályozások) betartása és alkalmazása.
– A munkahelyen működő szakmai képviseletek, érdekképviseletekben, a közreműködésre való
készség, illetve segítségük igénybevétele.

– Az államszervezet felépítésének ismerete, a polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének
megismerése.
– A gazdasági társaságok megkülönböztetése.
– A munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmak, a próbaidő és a
szabadság fogalmainak megértése.
– A tanulószerződés tartalmának megismerése, különös tekintettel a szerződő felek jogaira és
kötelességeire.
– A kollektív szerződéssel kapcsolatos alapfogalmak definiálása.
– A dolgozóknak adott bizonylatokon szereplő adatok és összegek magyarázata.
– Személyi jövedelemadó-előleg számítása.
– Az adózási mulasztások jogkövetkezményeinek felsorolása, adózási morál lényegének
megértése.
– A társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb előírások megfogalmazása.
– Költség és kiadás kategóriák megkülönböztetése, költségszámítás egyszerű példák alapján.
– Az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak alkalmazása. Önéletrajz, pályázat,
munkaszerződés fogalmának meghatározása. Önéletrajz készítése.
– A kommunikáció megfelelő formáinak alkalmazása felettesekkel és munkatársakkal szemben
(bemutatkozás, megszólítás).
– Az adott időszakban használatos kommunikációs technikai eszközök használata, gyakorlati
alkalmazása.
– Vállalkozói tulajdonságok megismerése, vállalkozói szemlélet megalapozása. A termékek
forgalomba hozatalához szükséges ORKI engedélyeztetés.
III/2. Követelmények
A hallgató (tanuló) legyen képes a szakmai ismereteket alkalmazni, ezen belül:
– A munkafolyamat tervezése, előkészítése során
= a különböző lábdeformációkat, lábbetegségeket – jellegzetességük alapján – felismerni,
= a lábfej jellemző pontjait és a méretvétel helyeit meghatározni,
= a méretvételhez szükséges eszközöket kiválasztani, kezelni, a méretvételt elkészíteni,
= a felvett adatokat megfelelően rögzíteni, a rögzített adatokat olvasni,
= a kaptafák fajtáinak, anyagainak ismeretében, a rendeltetéshez a legmegfelelőbbeket
kiválasztani,
= a kaptafák jellemző pontjait, méreteit megállapítani, ellenőrizni,
= a felvett méretek alapján a kapta korrekcióját elvégezni, a kisebb lábdeformációk helyeit
kiépíteni,
= az erősen deformált lábra kaptafát készíteni különböző módszerekkel (gipszöntés után,
rátétezéssel, öntéssel stb.),
= kiválasztani a műveletek végzéséhez szükséges gépeket, a berendezéseket kezelni, beállítani,
= kiválasztani a készítendő lábbeli fajtájához, méretéhez, rendeltetéséhez szükséges
alapanyagokat a gyártásuk, tulajdonságuk alapján (puhabőrök, keménybőrök, gumi, műanyag),
= kellékeket (cérnák, fonalak, szegek, kitöltőanyagok stb.) kiválasztani tulajdonságaik
(anyaguk, gyártásuk) alapján,
= segédanyagokat (oldószer, ragasztó, kikészítőszer) kiválasztani a tulajdonságaik (anyaguk,
gyártásuk) alapján,
= tartozékok (lábágyak, betétek, emelők, kengyel, Bayer-sín stb.) fajtáit kiválasztani
tulajdonságaik (anyaguk, gyártásuk) alapján,

= az adott deformításnak megfelelő cipőkészítés műveleti sorrendjét megtervezni az adott
gyártási eljárásnak megfelelően.
– Alapműveletek végzése során
= a cipőkészítés alapanyagával, a bőrrel kapcsolatos ismereteket felhasználni; a bőr
tulajdonságai (nyúlás, vastagság, barkakép) alapján a bőr topográfiai felépítését, egyes részeit
felismerni, érzékszervi vizsgálattal,
= felismerni a bőr cserzésének, kikészítésének, a nyersbőr eredetének hibáit, ismerni a
bőrgyártás folyamatát,
= a felismert és tapintással, szemrevételezéssel ellenőrzött bőrt darabolni (kézi szabással, minta
alapján tiszta vágott széllel, mintahűen, megfelelő részből, megfelelő nyúlásiránnyal,
gazdaságosan),
= a bőrt darabolni kiütőgéppel, kiütőkés segítségével, a bőr helyenként eltérő tulajdonságainak
és az alkatrész rendeltetésének megfelelő módon,
= a hasítás szükségességét felismerni és elvégezni az előírt vastagságnak megfelelő mértékben,
= egyenlítést elvégezni a bőranyag húsoldaláról a vastagságeltéréseknek megfelelően az előírt
mértékben,
= elvégezni az élezést, vékonyítást a puhabőr és keményáru alkatrészeknél a műveletet a
technológiai utasításnak megfelelően kézzel, élezőkéssel vagy harangkéses felsőbőr, illetve
kéregélező géppel,
= meghatározni az élezés szélességét, maradék élvastagságot, az anyag vastagságát az alkatrész
alapján,
= a csiszolást végezni (a csiszolást a ragasztás előkészítéseként, vagy a felület finomítása miatt
kell elvégezni kézi művelettel, vagy csiszológép segítségével),
= áztatást, nedvesítést végezni a foglalótalpbélés, kéreg, orrmerevítő alkatrészeknél, az anyag
tömöttségétől, vastagságától függően,
= tömörítést elvégezni kézi művelettel, kalapálással a szükséges mértékig,
= alkalmazni a szegezést, ragasztást, varrást; helyesen elvégezni a szükséges összeerősítő
műveleteket az előírt módon (szegtávolság-szegsűrűség, öltés-méret-öltéstávolság, ragasztási
felület előkészítés-ragasztófelhordás-illesztés),
= kiválasztani az anyagvastagsághoz a megfelelő árat-szeget, tűt-fonalat, az összeragasztandó
anyagokhoz a ragasztót-oldószerét.
– A lábbelikészítés általános műveleteinek elvégzése során
= a lábbeli felsőrészének alaptechnológiáit felismerni, azoknak megfelelően a felsőrészkészítés
műveleti sorrendjét meghatározni,
= az ortopédiai cipők készítése előtt meghatározni az egészséges lábra készülő cipők
gyártásának folyamatát, műveleteit,
= meghatározni az egyszerű (sima-rámás) faszeges cipő készítésének, a ragasztott cipő
készítésének és varrott eljárásoknak a műveleteit és a műveletek helyes sorrendjét.
– Végezni gyakorlás után önállóan a ragasztott, faszeges és varrott eljárással készülő cipők
műveleteit a cipőkészítés általános gyakorlatának megfelelően.
– Szakszerűen elvégezni
= a fárafoglalást előkészítő műveleteket (orrmerevítő, kéreg, beragasztást, foglaló talpbélés
felerősítést, felsőrész gőzölést),
= a fárafoglalás kézi műveleteit (orrfoglalást, oldalfoglalást, sarokfoglalást a rögzítést
bekötéssel, a rámázás műveletét, a ráma felvezetését, rögzítését, faszeggel, illetve rámavarrással),
= a talphely előkészítését (a talpköz és lágyék kitöltést),
= a talpillesztés, rögzítés műveletét,

= a talperősítés műveletét (faszegezéssel, ragasztással, varrással),
= a sarkalás műveletét (a rakott bőrsarok építését, sarokráma szegezését, járófolt rögzítését),
= a talp és sarokszél kialakító műveleteit (faragást, reszelést, csiszolást),
= a kikészítés műveleteit (felsőrész tisztítását, javítását, vasalását, fényezését, a szegvégek
kireszelését, a fedőtalpbélés beragasztását, a talp és sarokszél festését, hideg és meleg vasalását, a
talp és sarokfelület kikészítését) bőrtalp alkalmazása esetén.
– A műveletek elvégzése után önállóan ellenőrizni a munkavégzés szakszerűségét, pontosságát,
mérethűségét, az előírások betartását.
– Ortopédiai cipő készítésének sajátos műveleteinek végzése során
= az egészséges lábra való cipők készítésén keresztül elsajátított műveleteket alkalmazni az
ortopédiai lábbeli készítésénél,
= a különbségeket figyelembe véve önállóan alkalmazni a cipőkészítés műveleteinél
begyakorolt módszereket, fogásokat,
= végezni a méretre kialakított kaptán a fárafoglalás műveleteit, a merevítő alkatrészek
beragasztását, a talpalás, sarkalás műveleteit a beteg láb helyzetének ismeretében.
– Külső módosítások
= meghatározni a láb egyensúlyának helyreállításához szükséges módosítások fajtáit,
lehetőségeit, a tartozékok méretezési, formázási, cipőre építési módszereit; a deformitás
mértékének megállapítása után a szükséges módosításokat pontosan elvégezni,
= a kiválasztott ütközéscsillapító anyagokat rendeltetésszerűen beépíteni,
= a szükséges talpemeléseket megvalósítani,
= a szükségnek megfelelően a pes varus emelő, mediális lábujj emelő, külső perem emelő, külső
perem emelő + erősített kéreg, belső perem emelő beépítését önállóan elkészíteni,
= a talp és sarok kiszélesítésének helyes módszereit meghatározni, és elvégezni a külső vagy
belső oldalra helyezés műveletét,
= a különböző típusú külső talptámasztékokat méretezni,
= a talptámasztékokat felszerelni az ortopédiai lábbelire,
= a talpi részre a lépéshossz ismeretében felszerelni a megfelelő gördülőt,
= megszerkeszteni a lábhosszrövidülések korrigálására készülő cipők emelési fajtáit, és az
emelés műveletét pontosan elvégezni,
= az elvégzett műveleteket önállóan ellenőrizni, érzékelni az eltéréseket, megfelelően korrigálni
a hibás megoldást.
– Belső módosítások
= meghatározni a felsőrész alkatrészekre szerelhető tartozékok fajtáit, elhelyezésének,
rögzítésének módszereit,
= kialakítani a speciális orrmerevítőket, pl. kifli kaplit,
= megszerkeszteni és beépíteni az asszimetrikus és magasított kérgeket,
= kialakítani a felsőbőr és bélés közé szerelhető bokapárnák alakját, a szükséges helyre
beilleszteni a különböző síneket,
= választani a különböző anyagú, változatú lábágyak közül,
= elkészíteni a kapta és a láb viszonyának megfelelő lábágyakat,
= választani a különböző betétfajták közül, a betétek anyagainak figyelembevételével (fém,
kemény műanyag, szivacs, filc, gumi, elasztikus polimerek),
= alkalmazni a boltozati párnákat, külső-belső ékeket készíteni,
= a teljes felületen érintkező belső talpakat, a különböző saroktányérokat elkészíteni.
– Választani a láb kényelmét szolgáló eszközök közül, figyelembe véve a beépítés lehetőségeit és
alkalmazásuk szükségességét.

– Javítások elvégzése során
= a meghibásodást (roncsolódást, kopást) felismerni, észrevenni a rejtett hibákat,
= felismerni a javítás kockázatát, lehetőségeit,
= meghatározni a javítás módját, kiválasztani a javítás módszerét,
= elvégezni a felsőrészeken a javításokat (öltésszakadás, pántcsere, húzózár csere, harisnyafogó
csere, bélés szakadás, fűzőszem-kapocs pótlás, csere); a javítást kézi öltéssel vagy javító
tűzőgéppel elvégezni,
= elvégezni a különböző sarok javításokat (sarokvasak felszerelése, tömbsarok javítása, járófolt
csere, sarokmagasság korrigálása, sarokcsere, bevonó csere),
= elvégezni a cipők tágítását [tágítás hagyományos módon (kaptafán, sámfán), tágítás tágítógép
segítségével],
= elvégezni a speciális ortopédiai lábbeliken keletkezett javításokat (lábágyak, betétek javítása,
cseréje, tartozékok javítása, cseréje),
= elvégezni a talpak javítását, talptörés esetén is, és formatalp cseréjével is (talpmegnyílás
javítása, féltalpalás ragasztással, szegezéssel, varrással, kopásgátló, csúszásgátló felerősítése),
= a javítások után törekedni kell arra, hogy a cipő eredeti állapota helyreálljon, a javítás ne
legyen szembetűnő.
2. A hallgató (tanuló) legyen képes a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi,
biztonságtechnikai előírásokat betartani, alkalmazni, ezen belül:
– a szakmára és a munkahelyre érvényes általános munkavédelmi előírásokat alkalmazni; a
munkahelyet megfelelő módon kialakítani az előírások szerint a termékek gyártásának, a belső
anyagmozgatásnak és a közlekedésnek megfelelően,
– a szakmára vonatkozó speciális biztonsági előírásokat alkalmazni a munkafolyamatokban, a
biztonsági berendezések és felszerelések használata útján,
– a baleseteknél és tűzeseteknél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani (szabályszerű
elsősegélynyújtás, az illetékesek haladéktalan értesítése, a baleset kivizsgálásához információk
szolgáltatása),
– a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket megérteni, a szabályokat betartani, szükség
esetén a tűzoltó készüléket szakszerűen kezelni,
– a mérgező, gyúlékony anyagokat kezelni, a vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni.
– az elektromos áram élettani hatásainak ismerete alapján az elektromos áram által (további
balesetet nem okozó) okozott balesetnél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani; a
sérültet kiszabadítani az áramkörből, a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően,
– ismerje a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetkárosító hatásokat; tudja hatékonyan
alkalmazni, a környezetkárosítást megelőző, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket.
3. A hallgató (tanuló) legyen képes a munkajogi és gazdálkodási ismereteket alkalmazni, ezen
belül:
– a munkahelyre vonatkozó szabályokat megérteni, adott helyzetben értelemszerűen alkalmazni,
– a munkahelyeken működő szakmai képviseletekkel – az esetleges problémák megoldásában –
együttműködni,
– az adott témára vonatkozó szabályok segítségével a szükséges információkat megszerezni,
– a jogi és gazdasági kritériumok alapján a gazdasági társaságokat megkülönböztetni,
– a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos fogalmakat megfelelően használni, a
társadalombiztosítási járulékra vonatkozó előírásokat betartani,
– a tanulószerződéssel és a kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmakat megérteni és használni,

– a dolgozókat érintő bizonylatokon szereplő adatokat értelmezni,
– a hatályos jogszabályok szerint a személyi jövedelemadót (előleg) kiszámítani példák alapján,
– költségeket és kiadásokat vezetni, összesíteni,
– az álláskereséssel kapcsolatos teendőket végrehajtani, az egyes anyagokat a tartalmi
különbségek alapján megkülönböztetni,
– az útmutató és a tapasztalatok alapján a kommunikációs technikai eszközöket használni,
– önképzést végezni, továbbképzésben részt venni, azt megszervezni és végrehajtani,
– a vállalkozói szemlélet kialakításához információt gyűjteni, szervezni,
– a hivatalos ügyrendnek megfelelő módon az ortopédiai lábbeli forgalomba hozatalához
szükséges ORKI engedélyeket megszerezni.
1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
Iskolai rendszerű képzésben:
– a szakmunkásképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése.
Egyéni vizsgázó (iskolarendszeren kívüli képzés) esetén:
– az alapvizsga letételének igazolása,
– legalább két év szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy
– 100 elméleti és 200 óra gyakorlati irányított képzés; az irányított szakmai gyakorlat célja: a
szakma alapvető – valamennyi munkáltatónál nem gyakorolható – munkafogásainak
megismertetése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára,
– tantárgyi vizsga letételének igazolása.
2. A szakmai vizsga részei:
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai is időtartama:
– szakmai ismeretek 180 perc
Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja
ki.
b) szóbeli vizsga tantárgyai:
– szakmai ismeretek,
– munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek,
– munkajogi és gazdálkodási ismeretek.
A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.
c) A gyakorlati vizsga részei, időtartama:
– előkészítés (1 nap) 360 perc
– vizsgamunka elkészítése (2 nap) 480 perc
– összesen: 840 perc
A gyakorlati vizsga feladatsorát a szakmai vizsga szervezője állítja össze és azt a vizsga elnöke és
a kamarai képviselő hagyja jóvá
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével:

3.1. Az írásbeli vizsga tartalma
– a mozgás szervrendszere,
– a láb anatómiája; csontok, izmok, izületek,
– a láb és cipő kapcsolata,
– a láb boltozatai,
– a járás,
– szerzett statikai elváltozások,
– veleszületett lábbetegségek, fejlődési rendellenességek,
– a láb gyulladásos megbetegedései,
– a láb csonkolásai,
– a ragasztott-varrott-szeges eljárással készített lábbeli műveletei,
– a szabás és a felsőrészkészítés műveletei,
– az ortopédiai cipőkészítésnél alkalmazott gépek működési elve,
– az alap-, kellék- és segédanyagok tulajdonságai, előállításuk, felhasználásuk, vizsgálatuk,
– egészséges és deformált lábra készülő cipő felsőrész alapmintájának, alkatrészmintáinak
szerkesztése, kialakítása,
– méretszámítások, anyag-előirányzatok megállapítása.
3.2. A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsga során a jelöltnek
– a szakmai ismeretek tantárgyon belül az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:
= a mozgás szervei, a láb anatómiája, lábelváltozások, lábbetegségek,
= lábbelifajták és gyártásuk,
= bőrismeret, kellék- és segédanyag-ismeret;
– a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek tantárgyon belül:
= munkahelyre vonatkozó előírások,
= baleset, tűz, robbanás, áramütés megelőzése,
= az anyagok tárolásának szabályai;
– a munkajogi és gazdálkodási ismeretek tantárgyon belül:
= adózási és vállalkozási ismeretek,
= a munkaadók és munkavállalók jogai és kötelezettségei.
3.3. A gyakorlati vizsga tartalma
a) Az előkészítés tartalma:
– méretvétel,
– kaptakialakítás,
– mintakészítés,
– alkatrészek előkészítése.
b) A vizsgamunka elkészítése:
Az előkészített kaptára a cipő elkészítése faszeges, ragasztott, varrott vagy kombinált gyártási
eljárással.
A cipőt olyan készültségi fokig kell elkészíteni, hogy értékelhető legyen. Az értékelés fő
szempontja a szakszerű megmunkálás.

4. A vizsga értékelése
a) Szakmai elméleti vizsga:
A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak alapján kell
végezni.
– Az írásbeli vizsga értékelését a feladatokhoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni.
– A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni a három tantárgyból
kapott érdemjegyek átlagából, kerekítő tényező a szakmai ismeretek tantárgy.
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredménye alapján
kell meghatározni az alábbiak szerint:
– az írásbeli vizsga és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve
kell megállapítani,
– eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vagy szóbeli
vizsgán bármely tárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.
b) Szakmai gyakorlati vizsga:
– Az előkészítés eredményét egyetlen érdemjeggyel (több feladat esetén ezek kerekített átlagával)
kell értékelni. A részérdemjegyek között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több érdemjegy
elégtelen, a gyakorlati vizsgát eredménytelennek kell minősíteni.
– A vizsgamunka elkészítését a szakszerűség, pontosság, alkalmasság, esztétikusság
szempontjainak figyelembevételével egyetlen (1–5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. Ha a
vizsgamunka érdemjegye elégtelen, akkor a gyakorlati vizsgát eredménytelennek kell minősíteni.
– A gyakorlati vizsga osztályzatát az előkészítés és a vizsgamunka érdemjegyének átlaga alapján
kell megállapítani úgy, hogy a vizsgamunka érdemjegye felé kerekített értéket határozzuk meg.
c) A szakmai vizsga megszervezése:
A szakmai vizsgát a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján kell megszervezni.
A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1)
bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más
intézményt nem jogosít fel.
V. Egyéb tudnivalók
Az eredményes szakmai vizsgát és az ortopédiai cipész szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított
,,Bizonyítvány'' tanúsítja.
A bizonyítványt az ETI országos nyilvántartásba veszi.
* * *