Régiók és gazdaság - MEK
Régiók és gazdaság - MEK Régiók és gazdaság - MEK
Közép−Szlovákia makrorégió 147 A régió északi felében az elmúlt 10 év vándormozgalmai népességcsökkenést ered− ményeztek, ami a Zsolnai kerület szintjén mérve évi –0,30‰ körül mozgott. A Beszter− cebányai kerület lakosságát a vándormozga− lom ezzel ellentétes módon érintette, ott mér− sékelt népességnövekedés zajlott le (1000 la− kosra számított vándorlási növekmény 0,10‰ körül mozgott). A régióban négy jelentős centrum van az ingázás tekintetében: a kerü− leti székhelyek, valamint Turócszentmárton és Zólyom. A régió északi és déli arculata nemzetisé− gi szempontból eltérő jelleget mutat. A nem− zetiségi szempontot figyelembe véve a Zsol− nai kerület az ország 8 kerülete között a leg− homogénebb lakosságot mondhatja a magáé− nak, a népességnek csak 2,0%−át alkotják a nem szlovák nemzetiségűek. Ezzel ellentétes a déli területek (azon belül is elsősorban a Dél−szlovákiai−medence) etnikai jellege, ott a többségi nemzet részaránya csak 90,7%. A ré− gió legnépesebb nemzeti közössége a magyar, részarányuk 5,8%. A 2001. évi népszámlálás− kor 18 258 fő vallotta magát roma nemzetisé− gűnek az adott régióban (a népesség 1,34%−a), ez azonban nem felel meg a romák tényleges létszámának. A romák valós lélekszáma a ré− gióban meghaladja a 100 ezer főt. 7.3.4. A munkaerőpiac helyzete A népesség szerkezete az iskolai végzettség alapján eltérő jelleget mutat a régió északi, középső és déli területein. A Vág és a Garam folyó mentén a felsőfokú végzettséggel ren− delkezők aránya magasabb, amit egyrészt az említett régiók magas urbanizáltsági szintje (a nagyvárosok többségében felsőfokú oktatás folyik), másrészt pedig a déli, határ menti te− rületek általános gazdasági elmaradottsága, az általánosan alacsonyabb képzettséggel rendel− kező magyar és roma kisebbség jelenléte ma− gyaráz. A felsőoktatásban végzettek részaránya az összlakosságon belül 6,95%, s ez az országos átlagnál alacsonyabb érték. A régió népessé− gében a gazdaságilag aktívak részaránya az országos átlagnál 0,7 százalékponttal keve− sebb, 50,4%. A gazdaságilag aktívak szerke− zetén belül a gyermekgondozási szabadságon levők aránya 2,7%, s ez a szlovákiai átlag− nál 0,2 százalékponttal magasabb (ez a régió északi felében és a roma kisebbség körében uralkodó magas természetes szaporulat követ− kezménye). A nyugdíjasok részaránya 20,0%, amely az országos mutatónál 1,1 százalék− ponttal magasabb részarány. A 2001. évi népszámláláskor a régió gaz− daságilag aktív lakosságának 36,6%−a dolgo− zott az állami szektorban, ami több mint az országos átlag. A régió magánszektorában 235 717 fő volt alkalmazásban, s ez 34,6%− os részesedést jelent. A mezőgazdasági szö− vetkezetekben dolgozók lélekszáma 26 198 fő volt 2001−ben, s ezek többsége a Beszterce− bányai kerületben összpontosult. A munkások részaránya (47,5%) meghaladja az országos átlagot. Az alkalmazottak nélküli vállalkozók 4,6%−os és az alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozók 3,0%−os részaránya az országos átlagnál kedvezőtlenebb. A régió lakosságának foglalkozás szerinti területi megoszlása a régió gazdaságának megosztottságát tükrözi. A régió déli felében magasabb a primer szektorban dolgozók lé− lekszáma és aránya, mint a Zsolnai kerület− ben, az északi területeken pedig az iparban dolgozók lélekszáma és aránya magasabb (azon belül is a gép−, energetikai, fa−, papír− és vegyipar alkalmazza a legtöbb dolgozót). A 2001. évi népszámláláskor a primer szektoron belül (43 142 fő) a mezőgazdaság részesedése 63,5%, az erdőgazdálkodás része− sedése pedig 28,7% volt. Az iparban dolgo− zók számát tekintve a régió a második leg− több ipari alkalmazottat mondhatja magáénak az ország makrorégióinak viszonylatában. 2001−ben a kereső népesség 29,3%−a dolgo− zott a szekunder ágazatban. A szolgáltatáso− Magyarok Szlovákiában V. kötet. Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p.
148 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében Magyarok Szlovákiában V. kötet. Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p. 117. táblázat. A gazdaságban dolgozók gazdasági ágazatok szerinti megoszlása Közép−Szlovákia NUTS 2 régióban NUTS 2, NUTS 3 Év Közép-Szlovákia Zsolnai kerület Besztercebányai kerület A gazdaságban dolgozók összesen mezgazdaság, erdészet ipar összesen építipar nagy- és kiskereskedelem, javítási szolgáltatások szállodák és éttermek ebbl a gazdasági tevékenység alapján közlekedés, szállítás, raktározás, posta és távközlés pénzügyi szolgáltatások ingatlanbérlet és kereskedelmi tevékenység közigazgatás, honvédelem, kötlez szociális ellátás iskolaügy egészségügy, szociális segítségnyújtás egyéb társadalmi, szociális és személyi szolgáltatások 2001 469 428 31 468 142 165 32 017 74 059 9 575 32 858 5 857 25 572 18 416 45 692 34 153 17 596 2002 463 340 31 499 138 763 33 910 72 507 10 059 32 160 4 979 22 938 19 523 46 378 33 905 16 719 2003 463 937 30 151 134 937 37 723 66 200 10 344 30 443 5 843 27 807 20 307 45 923 35 427 18 832 2004 454 411 26 818 132 245 37 287 64 551 11 185 30 954 5 609 26 227 21 710 43 773 35 542 18 510 2005 463 745 24 832 136 536 38 386 68 656 12 725 30 009 5 353 27 932 23 453 41 889 34 264 19 710 2001 242 101 12 970 75 118 21 175 39 738 5 041 16 168 2 876 12 876 8 428 22 466 17 041 8 204 2002 239 672 12 730 74 131 23 304 36 835 4 807 16 536 2 459 11 433 8 876 23 214 17 135 8 212 2003 248 216 12 832 76 390 26 355 35 064 5 667 15 319 2 698 14 360 9 310 22 961 17 751 9 509 2004 242 206 10 977 74 060 25 660 34 114 6 068 15 256 2 716 13 647 9 954 22 398 18 082 9 273 2005 249 463 9 940 77 319 27 586 36 188 6 847 14 619 2 519 15 102 10 694 21 694 17 123 9 832 2001 227 327 18 498 67 047 10 842 34 321 4 534 16 690 2 981 12 696 9 988 23 226 17 112 9 392 2002 223 668 18 769 64 632 10 606 35 672 5 252 15 624 2 520 11 505 10 647 23 164 16 770 8 507 2003 215 721 17 319 58 547 11 368 31 136 4 677 15 124 3 145 13 447 10 997 22 962 17 676 9 323 2004 212 205 15 841 58 185 11 627 30 437 5 117 15 698 2 893 12 580 11 756 21 375 17 460 9 237 2005 214 282 14 892 59 217 10 800 32 468 5 878 15 390 2 834 12 830 12 759 20 195 17 141 9 878 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.
- Page 97 and 98: 96 Régiók a népesség gazdasági
- Page 99 and 100: 98 Régiók a népesség gazdasági
- Page 101 and 102: 100 Régiók a népesség gazdaság
- Page 103 and 104: 102 Régiók a népesség gazdaság
- Page 105 and 106: 104 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 107 and 108: 106 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 109 and 110: 108 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 111 and 112: 110 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 113 and 114: 112 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 115 and 116: 114 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 117 and 118: 116 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 119 and 120: 118 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 121 and 122: 120 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 123 and 124: 122 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 125 and 126: 124 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 127 and 128: 126 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 129 and 130: 128 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 131 and 132: 130 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 133 and 134: 132 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 135 and 136: 134 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 137 and 138: 136 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 139 and 140: 138 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 141 and 142: 140 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 143 and 144: 142 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 145 and 146: 144 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 147: 146 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 151 and 152: 150 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 153 and 154: 152 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 155 and 156: 154 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 157 and 158: 156 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 159 and 160: 158 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 161 and 162: 160 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 163 and 164: 162 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 165 and 166: 164 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 167 and 168: 166 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 169 and 170: 168 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 171 and 172: 170 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 173 and 174: 172 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 175 and 176: 174 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 177 and 178: 176 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 179 and 180: 178 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 181 and 182: 180 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 183 and 184: 182 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 185 and 186: 184 Makrorégiók a gazdasági áta
- Page 187 and 188: 186 A dél−szlovákiai régiók v
- Page 189 and 190: 188 A dél−szlovákiai régiók v
- Page 191 and 192: 190 A dél−szlovákiai régiók v
- Page 193 and 194: 192 A dél−szlovákiai régiók v
- Page 195 and 196: 194 A dél−szlovákiai régiók v
- Page 197 and 198: 196 A dél−szlovákiai régiók v
Közép−Szlovákia makrorégió<br />
147<br />
A régió északi felében az elmúlt 10 év<br />
vándormozgalmai népességcsökkenést ered−<br />
ményeztek, ami a Zsolnai kerület szintjén<br />
mérve évi –0,30‰ körül mozgott. A Beszter−<br />
cebányai kerület lakosságát a vándormozga−<br />
lom ezzel ellentétes módon érintette, ott mér−<br />
sékelt népességnövekedés zajlott le (1000 la−<br />
kosra számított vándorlási növekmény 0,10‰<br />
körül mozgott). A régióban négy jelentős<br />
centrum van az ingázás tekintetében: a kerü−<br />
leti székhelyek, valamint Turócszentmárton és<br />
Zólyom.<br />
A régió északi és déli arculata nemzetisé−<br />
gi szempontból eltérő jelleget mutat. A nem−<br />
zetiségi szempontot figyelembe véve a Zsol−<br />
nai kerület az ország 8 kerülete között a leg−<br />
homogénebb lakosságot mondhatja a magáé−<br />
nak, a népességnek csak 2,0%−át alkotják a<br />
nem szlovák nemzetiségűek. Ezzel ellentétes<br />
a déli területek (azon belül is elsősorban a<br />
Dél−szlovákiai−medence) etnikai jellege, ott a<br />
többségi nemzet részaránya csak 90,7%. A ré−<br />
gió legnépesebb nemzeti közössége a magyar,<br />
részarányuk 5,8%. A 2001. évi népszámlálás−<br />
kor 18 258 fő vallotta magát roma nemzetisé−<br />
gűnek az adott régióban (a népesség 1,34%−a),<br />
ez azonban nem felel meg a romák tényleges<br />
létszámának. A romák valós lélekszáma a ré−<br />
gióban meghaladja a 100 ezer főt.<br />
7.3.4. A munkaerőpiac helyzete<br />
A népesség szerkezete az iskolai végzettség<br />
alapján eltérő jelleget mutat a régió északi,<br />
középső és déli területein. A Vág és a Garam<br />
folyó mentén a felsőfokú végzettséggel ren−<br />
delkezők aránya magasabb, amit egyrészt az<br />
említett régiók magas urbanizáltsági szintje (a<br />
nagyvárosok többségében felsőfokú oktatás<br />
folyik), másrészt pedig a déli, határ menti te−<br />
rületek általános gazdasági elmaradottsága, az<br />
általánosan alacsonyabb képzettséggel rendel−<br />
kező magyar és roma kisebbség jelenléte ma−<br />
gyaráz.<br />
A felsőoktatásban végzettek részaránya az<br />
összlakosságon belül 6,95%, s ez az országos<br />
átlagnál alacsonyabb érték. A régió népessé−<br />
gében a gazdaságilag aktívak részaránya az<br />
országos átlagnál 0,7 százalékponttal keve−<br />
sebb, 50,4%. A gazdaságilag aktívak szerke−<br />
zetén belül a gyermekgondozási szabadságon<br />
levők aránya 2,7%, s ez a szlovákiai átlag−<br />
nál 0,2 százalékponttal magasabb (ez a régió<br />
északi felében és a roma kisebbség körében<br />
uralkodó magas természetes szaporulat követ−<br />
kezménye). A nyugdíjasok részaránya 20,0%,<br />
amely az országos mutatónál 1,1 százalék−<br />
ponttal magasabb részarány.<br />
A 2001. évi népszámláláskor a régió gaz−<br />
daságilag aktív lakosságának 36,6%−a dolgo−<br />
zott az állami szektorban, ami több mint az<br />
országos átlag. A régió magánszektorában<br />
235 717 fő volt alkalmazásban, s ez 34,6%−<br />
os részesedést jelent. A mezőgazdasági szö−<br />
vetkezetekben dolgozók lélekszáma 26 198 fő<br />
volt 2001−ben, s ezek többsége a Beszterce−<br />
bányai kerületben összpontosult. A munkások<br />
részaránya (47,5%) meghaladja az országos<br />
átlagot. Az alkalmazottak nélküli vállalkozók<br />
4,6%−os és az alkalmazottakat foglalkoztató<br />
vállalkozók 3,0%−os részaránya az országos<br />
átlagnál kedvezőtlenebb.<br />
A régió lakosságának foglalkozás szerinti<br />
területi megoszlása a régió gazdaságának<br />
megosztottságát tükrözi. A régió déli felében<br />
magasabb a primer szektorban dolgozók lé−<br />
lekszáma és aránya, mint a Zsolnai kerület−<br />
ben, az északi területeken pedig az iparban<br />
dolgozók lélekszáma és aránya magasabb<br />
(azon belül is a gép−, energetikai, fa−, papír−<br />
és vegyipar alkalmazza a legtöbb dolgozót).<br />
A 2001. évi népszámláláskor a primer<br />
szektoron belül (43 142 fő) a mezőgazdaság<br />
részesedése 63,5%, az erdőgazdálkodás része−<br />
sedése pedig 28,7% volt. Az iparban dolgo−<br />
zók számát tekintve a régió a második leg−<br />
több ipari alkalmazottat mondhatja magáénak<br />
az ország makrorégióinak viszonylatában.<br />
2001−ben a kereső népesség 29,3%−a dolgo−<br />
zott a szekunder ágazatban. A szolgáltatáso−<br />
Magyarok Szlovákiában V. kötet. Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008, 260 p.
Change language