Érvelés-tanulmányok filmszakadásig

Érvelés-tanulmányok
FILMSZAKADÁSIG
Gyakorlatok, Elméletek, Technikák, Tréningek
B.A., M.A., PhD hallgatóknak
Zemplén Gábor - Kutrovátz Gábor
Margitay Tihamér – Tanács János
– Gecser Ottó – Láng Benedek – Binzberger Viktor – Kertész Gergely –
Fehér Márta Gervain Judit ma/phd hallgatók imdb/CC/wiki
BME FiTuTö, 2012
1

A ’filmkönyv’ az alapképzésben megszerzett elemzési ismeretekre és produkciós készségekre épít, azokat foglalja egységes elméleti keretbe és fejleszti tovább. A
gondolatok kifejtésének, vélemények, álláspontok indoklásának szisztematikus érveléstechnikai alapjait fejleszthetik a hallgatók, intenzív gyakorlással egybekötve az
elméleti oktatást. Célja, hogy a hallgatók magas szinten elsajátítsák az argumentáció-elméleti és (formális és informális) logikai elemzési eszközök használatát, és képesek
legyenek ezeket tudatosan alkalmazni szóbeli és írásbeli kommunikációjuk során egyaránt. Szemben az általános gyakorlattal, ahol ezeket a területeket egymástól független
argumentációs modellek részeiként tanítják (érvelési-hiba tipológiák, informális logika, formális logika, retorika), a kurzus kísérletet tesz egy egységes, pragma-dialektikai és
retorikai elemeket ötvöző, funkcionális és folyamatelvű érveléselmélet átadására, amely készségfejlesztésre és fogalmi fejlődésre egyaránt helyez hangsúlyt.
A cél, hogy a hallgatók úgy tudjanak hozzákezdeni egy argumentációt érintő probléma megoldásához, hogy rendelkeznek azokkal az érveléstechnikai eszközökkel és
készségekkel, amelyek gondolataik világosan strukturált, megalapozott, és ugyanakkor meggyőző érvelés formájában való kifejtését lehetővé teszik. Emiatt a dialektikai és
retorikai szempontok együtt jelennek meg (például a stratégiai manőverezés kapcsán) és az elemzési módszerek kapcsolódnak a sikeres produkció feltételeinek
megteremtésével. A hallgatók idegennyelv-ismerete függvényében a munka alapvetően magyar nyelvű, a végén angol mintaórákkal és rövid, választható nagol ill. német
fordításai feladatokkal.
COPYRIGHT CLEARANCE: The materials collected here are strictly for educational use and to facilitate didactic intervention. The academic content is
assembled by the first author. Examples are provided using resources including ones that can be found the public domain (low resolution images, fragments
of srt files) or are in the possession of the authors. Just as in science bits of knowledge (statements) are only referred to their source as long as theay are not
shared publicly, similarly, bits of the public data stream are reproduced (much like true statements – but in this case as ’facts’ or ’visual arguments’) without
referring to source. Where due note is to be given to specific works, authors, etc. academic citatation and (relevant) visual cueas can both be used.
2

TARTALOM (KIEGÉSZÍTENDŐ)
Be+Vezet+Ő
készségfejlesztés, időbeosztás, ÉÉÉÉSz-megfigyelés Filmlista A kommunikáció csoda
Csoda-Óra-Készség
Igazol + (meg)győz = érv Meggyőzés – Megegyezés; Megalkuvás - Feloldás Köszönjük, hogy
rágyújtott
Arisztotelész Topika
premissza + konklúzió =
Érv
érvszerkezetek A nagy vitázók Lewis Carroll: Akhillész-Teknős
logika ~ elemek rekounstrukció, kalkulusok Helen of Troy Boolos: Gödel 2. tételének…
Logika = Analízis =
Vizsgálat
igazságtáblák, Venn-diagramok, induktív-deduktív érvek, Millkánon
21 Az elsőrendű logika nyelve
+SZÁMONKÉRÉS
Retorika régi és új retorika All the King’s Men
Dialektika érvelési hibák, pragmadialektika Ocean’s 11-12-13 Arisztotelész: Szofisztikus
cáfolatok
Szocioszomatika stratégiák-technikák-taktikák, Figyelő-Beszélő-elmék Revolver, Black Swan Szun Ce: A háború művészete
Tréning+Készség+Prezi gyakorlat, óra, modul, tréning fejlesztése The King’s Speech, R&G
Tudománykommunikáció definíció, recenzió, tudományos vita Lorenzo olaja stílus-példák
Számonkérés záróvizsga, mintaZH Coach Carter
Irodalom
3

TARTALOM (RÖVIDÍTETT)
Tartalom (kiegészítendő) 3
Tartalom (rövidített) 4
Tartalom (részletes) 8
Be+Vezet+Ő 21
I. Csoda-Órák-Készségek 21
I.1 A kommunikáció csoda Bevezető 22
I.2 Fejleszthető Készség 25
I.3 Kérdések Feladatok 27
I.4 A filmek jók, csoda, hogy nem belőlük tanulunk Filmlista 30
I.5 Készségek Bevezető 32
I.6 Alapok I. Időbeosztás - időracionalizálás 33
Igazol + (meg)győz = érv 38
II. Érvek vizsgálata, elméletek elemzése, érvelésséma 38
II.1. ARISZTOTELÉSZ: TOPIKA (részletek) Bevezető olvasmány 39
I.1b A Topika Kérdések 45
II.2 Érvek 46
II.3 Igazolás és/vagy meggyőzés Táblázat 48
I. 4 Nem minden érvelés! De mi nem? 49
II.5. Általános érvséma Tervrajz/Kapcsolási rajz/Folyamatábra
50
II.6 Élő nyelvi párbeszéd Tankönyvi Példa - Rekonstrukció 51
II.6b Mi változik a rekonstrukció lépései során? 52
II.7. Köszönjük, hogy rágyújtott! Tanuljunk érveléstechnikát Nick
Naylortől 54
Premissza + Konklúzió = Érv 55
III. Érvek vizsgálata, elméletek elemzése, érvelésséma 55
III.1 A Nagy Vitázók Filmrészlet 56
III.2 Konklúziók & premisszák Alapok 57
III.2b A következtetés (MA) 58
III.3 Érvelések rekonstrukciója KPM 59
III.3b Konklúzió azonosítás 60
III.3b.1 Implicit konklúzió Konklúziójelzők 61
III.3b2 Argumentatív performatív kifejezések, mint K-jelzők (MA)
62
III. 3c premisszák azonosítás 63
III.4 Lewis Carroll: Mit mondott a teknős Akhillésznek?
Olvasmány 64
III.5 Érvelések szerkezetének rekonstrukciója Pragma-Dialektikai
jelölés 67
III.6 Érvelések értékelése Alapok 68
III.6b Érvelések értékelése Olvasmány 69
III.7 Egy Tisztességes Ajánlat Beszéd-aktus-típus 70
III.7b Egy Tisztességtelen Ajánlat Típuspélda 71
4

III.8 Ptolemaiosz: Almagest Olvasmány 73
logika ~ elemek 75
IV. Formális nyelvek, logikai kalkulusok, érvszerkezetek, érvényes
érvelések 75
IV.1. Érvényes Következtetések BA/MA 76
Egy érvelésnek mindig többféle rekonstrukciója adható - valamilyen
módon el kell köteleződni ezek egyike mellett. 76
IV.2 A kijelentéslogika szerkezeti elve Az igazságtáblázatok 77
IV.3 A jóindulat elve első megközelítés 78
IV.4. Érvelésrekonstrukció I. Gyakorlat 79
IV.4b A kérdés rekonstrukciója Ellenőrzés! 80
IV.4c A válasz rekonstrukciói Lehetőségek! 81
IV.5. Jóindulat és rekonstrukció II. Gyakorlat 82
IV.6. A logikai kalkulus Absztrakció (MA) 83
IV.7 George Boolos: Gödel második nemteljességi tételének igen
rövid magyarázata Olvasmány (PhD) 90
Logika = Analízis = Vizsgálat 93
V. Deduktív/Formális Logika és Informális Logika 93
V.1 Eukleidész: Phaenomena (Előszó) Olvasmány 94
V.1b Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett Olvasmány 96
V.2 Induktív és deduktív érvelések Elkülönítés 99
V.3 jó az érvelés/következtetés? Elkülönítés 101
V.3b Hogyan értékeljük az analógiákat? 102
V.4 Mi az az okság? Címszavak 103
V.4b Mill módszerei 104
V.4c Oksági tévkövetkeztetések (MA) 106
V.5 Érvelési forma Vizsgálat 107
V.5 Összetett mondatok a logikában Ismétlés (MA) 108
V.5b A Wason-teszt Wiki 111
V.5c Kondicionális 112
V.6 Érvelések összetételekkel 113
Kitekintés (MA) 114
V.7 formailag érvényes és hibás következtetések Gyakori példák
115
V.8 Következtetések a kijelentéslogikában Terjedelem 117
V.8b kijelentéslogika Igazságtáblázatok 117
V.9 Szillogizmusok Jellemzés 120
V.9b Szillogizmusok ábrázolása Venn-diagramm 120
V.9c Ábrázoljuk a két premisszát Olvassuk le, helyes-e a
konklúzió 122
V.10 Az elsőrendű logika szerkezeti elve grammatikai kategóriák
123
V.10b Formulák az elsőrendű logikában MA 124
V.10c A kvantifikáció BA 125
V.10d Az elsőrendű logika nyelve Összefoglalás 127
Szám on KÉR és 129
VI. Zh mintakérdések 129
Retorika 132
5

VII. Deskriptív Modellek 132
VII.1 Az első lépések a trópusok felé 133
VII.2 Mivel foglalkozik a retorika? 135
VII.3 Az „új retorika” 139
Besorolási sémák 139
Összehasonlító sémák 140
Ellentétet felhasználó sémák 140
Példát felhasználó sémák 140
Kvázi-logikai érvek A valóság szerkezetén alapuló érvek 141
A valóság szerkezetét alakító érvek 142
Disszociációs érvek 142
VII.4 A Toulmin-modell 143
VII.5 Sztázisz 144
Dialektika 145
VIII. Normatív Modellek 145
VIII.1 ARISZTOTELÉSZ: SZOFISZTIKUS CÁFOLATOK (részletek)
Olvasmány 146
VIII.2 Vitatípusok 150
VIII.3 Vitahelyzetek 151
A vita 151
A vitahelyzet elemzése (haladóknak) 151
Keretezés 152
Pragmatika 152
VIII.4 Ismerkedés a pragmadialektikával PD-kiskáté 154
Egy vita koreográfiája 155
Egy elemzés koreográfiája 155
VIII.5 Elemzés és értékelés 157
Szocioszomatika 162
IX0 Pszichológiai alapok, Sztereotípiák, Kognitív faktorok, Beszélőmodell
162
IX.1 Utazó üzenet: Fw: Fw: Fw: Fw: Fw: Angyalok Olvasmány 163
IX.2 Cél, Stratégia, Taktika, Technika 165
IX.2b Kommunikációs probléma Megoldás 166
IX.3 Kommunikációs Potenciál TÉR 167
IX.4 Sztereotípiák 169
IX.5 Alapérzelmek Hozzáállások 171
IX.6 Produktum alapú elemzés 172
IX.6.1 érvelés = Folyamat (process) v Termék (product) 174
IX.6.2 Tudomány v Tréning (MA) 175
XI.6.3 Társas Episztemológia (PhD) 176
IX.6.3 Tudat + Test (PhD) 177
IX.6.4 A belső állapot és a külső megnyilvánulás 178
IX.7 Manőverezés 179
IX.8 Szun Ce: A háború művészete – részletek Taktikai
Manőverezés 180
IX.9 Az argumentáció tere 185
IX.10 A Kommunikáció Szocioszomatikája Távolhatás 186
IX.11 A figyelő 188
6

Hogyan ábrázaolnád azt, aki ugyan nem skizofrén, de belső vitában áll
önmagával? És azt, aki az álláspontját váltogatja? Próbáld az ismert
interakciókat ’ábrásítani’IX.12 ...... A harminckét elme Revolver 195
IX.12 A harminckét elme Revolver 196
IX.13. A változások könyve Gyakorlatok (PhD) 197
IX.14 Taktika, Stratégia 200
III. TÁMADÁS STRATEGIÁVAL 200
IX.14b Ki Szakít kivel? Kinek jó így? decent outproposal 201
IX.15 R & G Question Game Feladatok-Filmek 203
ELEMZÉSI HÁZI FELADAT 205
LEGO 206
XI.4 Tudományos Munkák Recenzió 228
XI.5 Tudományos Viták 230
XI.6 Egy kézirat fájltöredékben találta meg a szerkesztőket.
Inspiráció 232
XI.6 Budapest Hanoi Tornyok Őrület 234
Számonkérési formák 235
XII. ZH, Vizsga, ZáróVizsga 235
XII.1 Informális Logika minta ZH 236
XII.2 Záróvizsga tételek Érvelés és elemzés tárgyhoz 240
XII.3 Irodalom 241
X. Órák, Modulok, Tréningfeladatok, Gyakorlatok, Készségek 206
X.2 Tréningek, gyakorlatok magunknak - másoknak 209
X.3 A két megközelítés Példa 211
X.4 A Tér Szerkezet 212
X.6 Modulfejlesztés 216
Legyenek 216
X.7 Prezentáció készítése 217
X.8 Tréningfejlesztés 219
Tudományos kommunikáció 221
XI. Kritika, elemzés, szakértőiség 221
XI.1 KÉT KIS MAGZAT BESZÉLGET Olvasmány 222
XI.2 Instruktori Visszajelzés Olvasmány 223
XI.3 Definíciók Olvasmány 227
7

TARTALOM (RÉSZLETES)
Tartalom (kiegészítendő) ______________________________________________________________________________________________________ 3
Tartalom (rövidített) __________________________________________________________________________________________________________ 4
Tartalom (részletes) __________________________________________________________________________________________________________ 8
Be+Vezet+Ő _________________________________________________________________________________________________________ 21
I. Csoda-Órák-Készségek ___________________________________________________________________________________________________ 21
I.1 A kommunikáció csoda Bevezető ______________________________________________________________________________________ 22
A kommunikáció jelenségei sokrétűek… ______________________________________________________________________________________________________ 23
Mi kell a kommunikációs szakmai identitáshoz? ________________________________________________________________________________________________ 24
I.2 Fejleszthető Készség _____________________________________________________________________________________________ 25
Főbb témakörök _________________________________________________________________________________________________________________________ 26
I.3 Kérdések Feladatok ______________________________________________________________________________________________ 27
Néhány ellenőrző kérdés: __________________________________________________________________________________________________________________ 27
Mit akarsz tudni? ________________________________________________________________________________________________________________________ 27
A Sikeres kommunikátor… _________________________________________________________________________________________________________________ 28
…Gyors ________________________________________________________________________________________________________________________________ 29
I.4 A filmek jók, csoda, hogy nem belőlük tanulunk Filmlista __________________________________________________________________ 30
I.5 Készségek Bevezető _________________________________________________________________________________________________ 32
I.6 Alapok I. Időbeosztás - időracionalizálás_________________________________________________________________________________ 33
Igazol + (meg)győz = érv ______________________________________________________________________________________________ 38
II. Érvek vizsgálata, elméletek elemzése, érvelésséma ______________________________________________________________________________ 38
II.1. ARISZTOTELÉSZ: TOPIKA (részletek) Bevezető olvasmány _____________________________________________________________________ 39
I.1b A Topika Kérdések __________________________________________________________________________________________________ 45
II.2 Érvek __________________________________________________________________________________________________________________ 46
8

II.3 Igazolás és/vagy meggyőzés Táblázat __________________________________________________________________________________ 48
I. 4 Nem minden érvelés! De mi nem? _____________________________________________________________________________________ 49
II.5. Általános érvséma Tervrajz/Kapcsolási rajz/Folyamatábra_________________________________________________________________ 50
II.6 Élő nyelvi párbeszéd Tankönyvi Példa - Rekonstrukció _____________________________________________________________________ 51
Elvonatkoztatási lépések I. _________________________________________________________________________________________________________________ 51
Szituáció-függetlenség __________________________________________________________________________________________________________________ 51
Személy-függetlenség: __________________________________________________________________________________________________________________ 51
Elvonatkoztatási lépések II. ________________________________________________________________________________________________________________ 51
Premissza-konklúzió szerkezet: ___________________________________________________________________________________________________________ 51
Elvonatkoztatási lépések III. ________________________________________________________________________________________________________________ 52
Elvonatkoztatás a tartalomtól ____________________________________________________________________________________________________________ 52
Elvonatkoztatási lépések IV. ________________________________________________________________________________________________________________ 52
Formalizálás __________________________________________________________________________________________________________________________ 52
Általánosítás __________________________________________________________________________________________________________________________ 52
II.6b Mi változik a rekonstrukció lépései során? ________________________________________________________________________________ 52
II.7. Köszönjük, hogy rágyújtott! Tanuljunk érveléstechnikát Nick Naylortől ______________________________________________________ 54
Premissza + Konklúzió = Érv ____________________________________________________________________________________________ 55
III. Érvek vizsgálata, elméletek elemzése, érvelésséma _____________________________________________________________________________ 55
III.1 A Nagy Vitázók Filmrészlet ___________________________________________________________________________________________ 56
III.2 Konklúziók & premisszák Alapok ______________________________________________________________________________________ 57
Az érvelés ______________________________________________________________________________________________________________________________ 57
Az érvelés elemei ______________________________________________________________________________________________________________________ 57
A kijelentés? (BA) ______________________________________________________________________________________________________________________ 57
III.2b A következtetés (MA) _____________________________________________________________________________________________ 58
A kijelentés és következtetés viszonya (PhD) __________________________________________________________________________________________________ 58
III.3 Érvelések rekonstrukciója KPM ______________________________________________________________________________________ 59
III.3b Konklúzió azonosítás ____________________________________________________________________________________________ 60
Elöl: _________________________________________________________________________________________________________________________________ 60
Hátul: _______________________________________________________________________________________________________________________________ 60
Középen: _____________________________________________________________________________________________________________________________ 60
9

Mögötte (Implicit konklúzió) _____________________________________________________________________________________________________________ 60
Bárhol lehet a szövegben ________________________________________________________________________________________________________________ 60
III.3b.1 Implicit konklúzió Konklúziójelzők ________________________________________________________________________________ 61
Nem mindig mondunk ki valamit sugallunk _______________________________________________________________________________________________ 61
A konklúzió azonosítása: formai és tartalmi elemek __________________________________________________________________________________________ 61
Konklúziójelzők ________________________________________________________________________________________________________________________ 61
Vezető kérdések _______________________________________________________________________________________________________________________ 61
III.3b2 Argumentatív performatív kifejezések, mint K-jelzők (MA) _______________________________________________________________ 62
Általános megfontolnivalók ______________________________________________________________________________________________________________ 62
III. 3c premisszák azonosítás ____________________________________________________________________________________________ 63
Rejtett premisszák _____________________________________________________________________________________________________________________ 63
Premisszajelzők _______________________________________________________________________________________________________________________ 63
Vezető kérdések_____________________________________________________________________________________________________________________ 63
III.4 Lewis Carroll: Mit mondott a teknős Akhillésznek? Olvasmány______________________________________________________________ 64
III.5 Érvelések szerkezetének rekonstrukciója Pragma-Dialektikai jelölés _________________________________________________________ 67
Elemi érv: konklúzió + közvetlenül alátámasztó állítások _______________________________________________________________________________________ 67
Csatolt premisszák _____________________________________________________________________________________________________________________ 67
Független premisszák ___________________________________________________________________________________________________________________ 67
Lánc premisszák _______________________________________________________________________________________________________________________ 67
Összetett érvelések ____________________________________________________________________________________________________________________ 67
III.6 Érvelések értékelése Alapok _________________________________________________________________________________________ 68
Hogyan kritizálhatunk egy érvelést? (BA) ___________________________________________________________________________________________________ 68
Relevancia-Elégségesség-Elfogadhatóság (REE) ____________________________________________________________________________________________ 68
Ajánlott elemzési sorrend (MA) ___________________________________________________________________________________________________________ 68
III.6b Érvelések értékelése Olvasmány ____________________________________________________________________________________ 69
III.7 Egy Tisztességes Ajánlat Beszéd-aktus-típus ___________________________________________________________________________ 70
III.7b Egy Tisztességtelen Ajánlat Típuspélda _____________________________________________________________________________ 71
III.8 Ptolemaiosz: Almagest Olvasmány ____________________________________________________________________________________ 73
I. könyv (részletek) _______________________________________________________________________________________________________________________ 73
Az érvelésséma és a nyelvi mátrix Rekonstrukciós problémák (PhD) ________________________________________________________________________________ 74
10

logika ~ elemek ______________________________________________________________________________________________________ 75
IV. Formális nyelvek, logikai kalkulusok, érvszerkezetek, érvényes érvelések ___________________________________________________________ 75
IV.1. Érvényes Következtetések BA/MA ___________________________________________________________________________________ 76
Egy érvelésnek mindig többféle rekonstrukciója adható - valamilyen módon el kell köteleződni ezek egyike mellett. ___________________________ 76
IV.2 A kijelentéslogika szerkezeti elve Az igazságtáblázatok ___________________________________________________________________ 77
IV.3 A jóindulat elve első megközelítés ____________________________________________________________________________________ 78
IV.4. Érvelésrekonstrukció I. Gyakorlat _________________________________________________________________________________ 79
IV.4b A kérdés rekonstrukciója Ellenőrzés! ________________________________________________________________________________ 80
Biztosan tudjuk, mit is kérdez a kérdés? És hogy mit állít? _____________________________________________________________________________________ 80
Fogalmi mezők ______________________________________________________________________________________________________________________ 80
Ellenfogalmak _______________________________________________________________________________________________________________________ 80
IV.4c A válasz rekonstrukciói Lehetőségek! ________________________________________________________________________________ 81
IV.5. Jóindulat és rekonstrukció II. Gyakorlat ____________________________________________________________________________ 82
IV.6. A logikai kalkulus Absztrakció (MA) _________________________________________________________________________________ 83
A logikai kalkulus _________________________________________________________________________________________________________________________ 83
A kijeletéslogika kalkulusa _________________________________________________________________________________________________________________ 84
1.a. A kijelentéslogika ábécéje ____________________________________________________________________________________________________________ 84
1.b. A kijelentéslogika formuláinak felépítése _______________________________________________________________________________________________ 85
2.a. A kijelentéslogika axiómái ___________________________________________________________________________________________________________ 85
2.b. Levezetés a kijelentéslogikában _______________________________________________________________________________________________________ 86
A szintaktikai felépítés lehetőségei és korlátai _________________________________________________________________________________________________ 87
Gödel teljességi tétele __________________________________________________________________________________________________________________ 87
IV.7 George Boolos: Gödel második nemteljességi tételének igen rövid magyarázata Olvasmány (PhD) __________________________________ 90
Ellenőrző kérdések _______________________________________________________________________________________________________________________ 92
Érvelésszerkezet _________________________________________________________________________________________________________________________ 92
Lényeg _________________________________________________________________________________________________________________________________ 92
Érv (most) _________________________________________________________________________________________________________________________________ 92
Érvelések szerkezetének rekonstrukciója _____________________________________________________________________________________________________ 92
Logika = Analízis = Vizsgálat ____________________________________________________________________________________________ 93
11

V. Deduktív/Formális Logika és Informális Logika __________________________________________________________________________________ 93
V.1 Eukleidész: Phaenomena (Előszó) Olvasmány ______________________________________________________________________________ 94
V.1b Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett Olvasmány _________________________________________________________________ 96
V.2 Induktív és deduktív érvelések Elkülönítés ______________________________________________________________________________ 99
A logikai vizsgálat ________________________________________________________________________________________________________________________ 99
Deduktív érvelés _________________________________________________________________________________________________________________________ 99
Induktív érvelés _________________________________________________________________________________________________________________________ 100
Deduktív és induktív érvelések _____________________________________________________________________________________________________________ 100
V.3 jó az érvelés/következtetés? Elkülönítés ______________________________________________________________________________ 101
Induktív általánosítás __________________________________________________________________________________________________________________ 101
Statisztikus szillogizmus ________________________________________________________________________________________________________________ 101
Következtetés a legjobb magyarázatra ____________________________________________________________________________________________________ 101
Analógiás következtetés _______________________________________________________________________________________________________________ 101
V.3b Hogyan értékeljük az analógiákat? _____________________________________________________________________________________ 102
V.4 Mi az az okság? Címszavak _______________________________________________________________________________________ 103
V.4b Mill módszerei ________________________________________________________________________________________________________ 104
1. A megegyezés módszere _______________________________________________________________________________________________________________ 104
2. A különbség módszere _________________________________________________________________________________________________________________ 104
3. Megegyezés és különbség egyesített módszere _____________________________________________________________________________________________ 105
4. A maradékok módszere ________________________________________________________________________________________________________________ 105
5. Az együttváltozás módszere _____________________________________________________________________________________________________________ 105
Szükséges, elégséges feltételek __________________________________________________________________________________________________________ 105
V.4c Oksági tévkövetkeztetések (MA) ___________________________________________________________________________________ 106
Post hoc ergo propter hoc: „utána, tehát miatta” _____________________________________________________________________________________________ 106
Cum hoc ergo propter hoc: „vele, tehát miatta” _______________________________________________________________________________________________ 106
Túlzott extrapoláció: _____________________________________________________________________________________________________________________ 106
Fordított okság: A B helyett B A _______________________________________________________________________________________________________ 106
Közvetett okság: A B helyett A C B __________________________________________________________________________________________________ 106
Közös ok: A B helyett A C B ________________________________________________________________________________________________________ 106
V.5 Érvelési forma Vizsgálat __________________________________________________________________________________________ 107
Formális diszanalógia __________________________________________________________________________________________________________________ 107
12

Formális analógia _____________________________________________________________________________________________________________________ 107
Érvényesség vs helytállóság _______________________________________________________________________________________________________________ 107
V.5 Összetett mondatok a logikában Ismétlés (MA) ________________________________________________________________________ 108
1. Negáció _____________________________________________________________________________________________________________________________ 110
2. Konjunkció __________________________________________________________________________________________________________________________ 110
3. Alternáció ___________________________________________________________________________________________________________________________ 110
(3.b Diszjunkció) ________________________________________________________________________________________________________________________ 110
V.5b A Wason-teszt Wiki ___________________________________________________________________________________________ 111
V.5c Kondicionális __________________________________________________________________________________________________________ 112
4.Kondicionális _________________________________________________________________________________________________________________________ 112
A kondicionális ekvivalensei ____________________________________________________________________________________________________________ 112
(4.b Bikondicionális) _____________________________________________________________________________________________________________________ 112
További kötőszók helyett… ________________________________________________________________________________________________________________ 112
V.6 Érvelések összetételekkel ________________________________________________________________________________________________ 113
Kitekintés (MA) ____________________________________________________________________________________________________________ 114
V.7 formailag érvényes és hibás következtetések Gyakori példák _____________________________________________________________ 115
1. Kontrapozíció ________________________________________________________________________________________________________________________ 115
Konverziós hiba: ______________________________________________________________________________________________________________________ 115
Kontrapozíciós hiba: ___________________________________________________________________________________________________________________ 115
2. Modus ponens (A B , A B) _________________________________________________________________________________________________________ 115
Modus ponens hiba (A B , B A), az utótag állítása ______________________________________________________________________________________ 115
3. Modus tollens (A B , ~B ~A) ________________________________________________________________________________________________________ 115
Modus tollens hiba (A B , ~A ~B), az előtag tagadása ___________________________________________________________________________________ 115
4. Diszjunktív szillogizmus (A v B, ~A B) ___________________________________________________________________________________________________ 116
Hibás diszjunktív szillogizmus (A v B, A ~B) _____________________________________________________________________________________________ 116
5. Hipotetikus szillogizmus (A B , B C A C) ___________________________________________________________________________________________ 116
6. Konstruktív dilemma (A v B, A C, B D C v D) _________________________________________________________________________________________ 116
V.8 Következtetések a kijelentéslogikában Terjedelem _______________________________________________________________________ 117
Tulajdonságok terjedelmei ________________________________________________________________________________________________________________ 117
V.8b kijelentéslogika Igazságtáblázatok ______________________________________________________________________________________ 117
V.9 Szillogizmusok Jellemzés_________________________________________________________________________________________ 120
13

V.9b Szillogizmusok ábrázolása Venn-diagramm ___________________________________________________________________________ 120
Venn-diagrammok módszere ______________________________________________________________________________________________________________ 121
V.9c Ábrázoljuk a két premisszát Olvassuk le, helyes-e a konklúzió _____________________________________________________________ 122
V.10 Az elsőrendű logika szerkezeti elve grammatikai kategóriák _______________________________________________________________ 123
V.10b Formulák az elsőrendű logikában MA _______________________________________________________________________________ 124
V.10c A kvantifikáció BA _____________________________________________________________________________________________ 125
V.10d Az elsőrendű logika nyelve Összefoglalás ____________________________________________________________________________ 127
Elemzési feladatok ______________________________________________________________________________________________________________________ 128
Szám on KÉR és ________________________________________________________________________________________________________ 129
VI. Zh mintakérdések _______________________________________________________________________________________________________ 129
Retorika ___________________________________________________________________________________________________________ 132
VII. Deskriptív Modellek __________________________________________________________________________________________________ 132
VII.1 Az első lépések a trópusok felé ___________________________________________________________________________________________ 133
Az első bénázások _______________________________________________________________________________________________________________________ 133
A meggyőzés kommunikációs helyzete ______________________________________________________________________________________________________ 133
A klasszikus retorika tárgya _______________________________________________________________________________________________________________ 133
A retorikai meggyőzés eszközdimenziói _____________________________________________________________________________________________________ 133
Éthosz - „a személyiség lenyomata a beszédben” ___________________________________________________________________________________________ 133
Páthosz - „a beszéd lenyomata a hallgatóságban” ___________________________________________________________________________________________ 133
Logosz - maga az üzenet, a mondanivaló __________________________________________________________________________________________________ 133
A stílusok csoportjai _____________________________________________________________________________________________________________________ 134
VII.2 Mivel foglalkozik a retorika? _____________________________________________________________________________________________ 135
A klasszikus beszédszerkezet ______________________________________________________________________________________________________________ 136
A rétor és a tudatosság ________________________________________________________________________________________________________________ 136
A rétor feladatai ______________________________________________________________________________________________________________________ 136
Kiötlés ____________________________________________________________________________________________________________________________ 137
Elrendezés ________________________________________________________________________________________________________________________ 137
Megfogalmazás ____________________________________________________________________________________________________________________ 137
Kimunkálás, memorizálás ____________________________________________________________________________________________________________ 137
Érvelések retorikai csoportosítása __________________________________________________________________________________________________________ 138
14

VII.3 Az „új retorika” ________________________________________________________________________________________________________ 139
Retorikai sémák: ________________________________________________________________________________________________________________________ 139
Besorolási sémák __________________________________________________________________________________________________________ 139
Definíciók ___________________________________________________________________________________________________________________________ 139
Nem-faj (genus-species) érv ____________________________________________________________________________________________________________ 139
Rész-egész séma ______________________________________________________________________________________________________________________ 139
Oksági sémák ________________________________________________________________________________________________________________________ 139
ok-okozat _________________________________________________________________________________________________________________________ 139
eszköz-cél _________________________________________________________________________________________________________________________ 139
Összehasonlító sémák ______________________________________________________________________________________________________ 140
azonosság-hasonlóság _________________________________________________________________________________________________________________ 140
Különbséget felhasználó sémák __________________________________________________________________________________________________________ 140
Ellentétet felhasználó sémák _________________________________________________________________________________________________ 140
Közvetlen ellentét __________________________________________________________________________________________________________________ 140
relatív ____________________________________________________________________________________________________________________________ 140
Példát felhasználó sémák ____________________________________________________________________________________________________ 140
Induktív példák _______________________________________________________________________________________________________________________ 140
Illusztratív példák _____________________________________________________________________________________________________________________ 140
Autoritást felhasználó példák ___________________________________________________________________________________________________________ 140
Kvázi-logikai érvek A valóság szerkezetén alapuló érvek _______________________________________________________________________ 141
Szekvenciális viszonyok (itt korábban: „oksági” sémák) _________________________________________________________________________________________ 141
Együttjáró viszonyok: heterogén, szekvenciálisan nem összefüggő elemek között ___________________________________________________________________ 141
A valóság szerkezetét alakító érvek ____________________________________________________________________________________________ 142
Disszociációs érvek _________________________________________________________________________________________________________ 142
Retorikai modell - közönség = ? ____________________________________________________________________________________________________________ 142
VII.4 A Toulmin-modell ____________________________________________________________________________________________________ 143
Egy toulmini sémára példa ________________________________________________________________________________________________________________ 143
VII.5 Sztázisz ____________________________________________________________________________________________________________ 144
A vád – és a reakció _____________________________________________________________________________________________________________________ 144
A sztázisz rendszer felhasználása _________________________________________________________________________________________________________ 144
Tudományos viták sztázisza (PhD) __________________________________________________________________________________________________________ 144
15

Dialektika __________________________________________________________________________________________________________ 145
VIII. Normatív Modellek ___________________________________________________________________________________________________ 145
VIII.1 ARISZTOTELÉSZ: SZOFISZTIKUS CÁFOLATOK (részletek) Olvasmány ________________________________________________________ 146
Első rész __________________________________________________________________________________________________________________________ 146
Második rész ______________________________________________________________________________________________________________________ 146
Harmadik rész _____________________________________________________________________________________________________________________ 147
Negyedik rész ______________________________________________________________________________________________________________________ 147
Ötödik rész ________________________________________________________________________________________________________________________ 147
Tizedik rész ________________________________________________________________________________________________________________________ 149
VIII.2 Vitatípusok __________________________________________________________________________________________________________ 150
VIII.3 Vitahelyzetek _________________________________________________________________________________________________________ 151
A vita ____________________________________________________________________________________________________________________ 151
A vitahelyzet elemzése (haladóknak) __________________________________________________________________________________________ 151
Keretezés _________________________________________________________________________________________________________________ 152
Pragmatika _______________________________________________________________________________________________________________ 152
Implikáció – a jelentés, a közlés nem ugyanaz, mint amit egy kijelentés „mond” (say) ________________________________________________________________ 152
Grice maximái __________________________________________________________________________________________________________________________ 152
Gyakran használt maximák ________________________________________________________________________________________________________________ 153
Mennyiség: __________________________________________________________________________________________________________________________ 153
Minőség ____________________________________________________________________________________________________________________________ 153
Viszony/Kapcsolat (relevancia) __________________________________________________________________________________________________________ 153
Mód/Modor (Érthetőség) ______________________________________________________________________________________________________________ 153
Implikatúrák ___________________________________________________________________________________________________________________________ 153
VIII.4 Ismerkedés a pragmadialektikával PD-kiskáté ________________________________________________________________________ 154
Elméleti elköteleződések _________________________________________________________________________________________________________________ 154
A Searle-i kommunikatív és Grice-i interakcionális szempontok ötvözése ________________________________________________________________________ 154
Egy vita koreográfiája _______________________________________________________________________________________________________ 155
Egy elemzés koreográfiája ___________________________________________________________________________________________________ 155
Externalizálás ________________________________________________________________________________________________________________________ 155
Szocializálás _________________________________________________________________________________________________________________________ 155
16

Funkcionalizálás ______________________________________________________________________________________________________________________ 156
Dialektifikálás ________________________________________________________________________________________________________________________ 156
VIII.5 Elemzés és értékelés _______________________________________________________________________________________________ 157
1 A felek nem akadályozhatják meg, hogy új álláspontok vagy azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel. ___________________________________________ 158
„Szabadság” szabály ________________________________________________________________________________________________________________ 158
2. Egy álláspontot elővezető félnek kötelessége azt megvédeni, ha a másik fél arra igényt tart. ______________________________________________________ 158
„Bizonyítás kötelezősége” szabály _____________________________________________________________________________________________________ 158
3. Egy álláspont támadása a másik fél álláspontjának támadása kell, hogy legyen. _________________________________________________________________ 158
„Álláspont” szabály _________________________________________________________________________________________________________________ 158
4. Egy fél az álláspontját csak úgy védheti meg, hogy az állásponthoz kapcsolódó érveket ismertet. ___________________________________________________ 159
„Relevancia” szabály ________________________________________________________________________________________________________________ 159
5. Nem utasíthatunk vissza álláspontunkban implicite felvállalt premisszákat, és nem hamisíthatjuk meg a másik fél érvelésében felhasznált implicit premisszákat.
___________________________________________________________________________________________________________________________________ 159
„Implicit premissza” szabály __________________________________________________________________________________________________________ 159
6. Elfogadott kiindulási pontnak nem tekinthetünk nem elfogadott premisszákat, illetve elfogadott premisszákról nem állíthatjuk, hogy azok nem tekinthetők
elfogadott kiindulási pontnak. ___________________________________________________________________________________________________________ 160
„Kiindulópont” szabály ______________________________________________________________________________________________________________ 160
7. A helytállónak tekintett érvelés nem lehet (logikailag) érvénytelen. __________________________________________________________________________ 160
„Érvelésséma” szabály _______________________________________________________________________________________________________________ 160
8. A formálisan nem érvényes érvelésekkel alátámasztott álláspontok nem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a védelem nem a megfelelő érveléssémákat
(és/vagy) nem a megfelelő módon használja. _______________________________________________________________________________________________ 160
„Érvényesség” szabály _______________________________________________________________________________________________________________ 160
9. Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont visszavonásának kell követnie, a sikeres (konkluzív) megvédését pedig a fenntartások visszavonásának. _____ 161
„Lezárás” szabály ___________________________________________________________________________________________________________________ 161
10. Egyik fél sem használhat nem kellően tiszta és világos megfogalmazásokat, és mindkét félnek a lehető legfigyelmesebben és pontosabban kell a másik
megnyilatkozásait értelmezni. ___________________________________________________________________________________________________________ 161
„Jelhasználat” szabály _______________________________________________________________________________________________________________ 161
Szocioszomatika_____________________________________________________________________________________________________ 162
IX0 Pszichológiai alapok, Sztereotípiák, Kognitív faktorok, Beszélőmodell _____________________________________________________________ 162
IX.1 Utazó üzenet: Fw: Fw: Fw: Fw: Fw: Angyalok Olvasmány ___________________________________________________________________ 163
IX.2 Cél, Stratégia, Taktika, Technika ___________________________________________________________________________________________ 165
IX.2b Kommunikációs probléma Megoldás _____________________________________________________________________________ 166
17

IX.3 Kommunikációs Potenciál TÉR ____________________________________________________________________________________ 167
IX.4 Sztereotípiák ______________________________________________________________________________________________________ 169
IX.5 Alapérzelmek Hozzáállások ________________________________________________________________________________________ 171
IX.6 Produktum alapú elemzés _____________________________________________________________________________________________ 172
A szövegmátrix _________________________________________________________________________________________________________________________ 172
A szöveg terepviszonyai __________________________________________________________________________________________________________________ 173
IX.6.1 érvelés = Folyamat (process) v Termék (product) ___________________________________________________________________________ 174
A folyamat több síkon elemezhető _________________________________________________________________________________________________________ 174
IX.6.2 Tudomány v Tréning (MA) ______________________________________________________________________________________________ 175
XI.6.3 Társas Episztemológia (PhD) ____________________________________________________________________________________________ 176
IX.6.3 Tudat + Test (PhD) ____________________________________________________________________________________________________ 177
IX.6.4 A belső állapot és a külső megnyilvánulás _________________________________________________________________________________ 178
IX.7 Manőverezés __________________________________________________________________________________________________________ 179
A stratégiai manőverezés két fajtáját különböztetjük meg ______________________________________________________________________________________ 179
Taktikai manőverezés ____________________________________________________________________________________________________________________ 179
Dialektikai manőverezés __________________________________________________________________________________________________________________ 179
IX.8 Szun Ce: A háború művészete – részletek Taktikai Manőverezés ___________________________________________________________ 180
IX.9 Az argumentáció tere ___________________________________________________________________________________________________ 185
IX.10 A Kommunikáció Szocioszomatikája Távolhatás _______________________________________________________________________ 186
o Figyeld a testtartásokat! _____________________________________________________________________________________________________________ 187
IX.11 A figyelő _______________________________________________________________________________________________________ 188
A célok tekintetében a legtöbb beszélő heterogén _____________________________________________________________________________________________ 189
A terepviszonyok folyamatosan változnak ___________________________________________________________________________________________________ 190
Az észlelést nehéz leválasztani az értelmezési szándékról, annyi dolgot ’értünk’ _____________________________________________________________________ 190
______________________________________________________________________________________________________________________________________ 191
Az észlelést nehéz leválasztani az értelmezési szándékról, annyi dolgot ’értünk’ _____________________________________________________________________ 191
vagy nem ______________________________________________________________________________________________________________________________ 192
A dinamikusan változó külső környezetre reagálva dinamikusan változik a test, a szoma, így a Beszélő is. ________________________________________________ 193
A ’Gondolatok’ , Testtartás, Érzelmek, pisilési inger a Figyelőre is hatnak. __________________________________________________________________________________ 193
18

Hogyan ábrázaolnád azt, aki ugyan nem skizofrén, de belső vitában áll önmagával? És azt, aki az álláspontját váltogatja? Próbáld az ismert
interakciókat ’ábrásítani’IX.12 A harminckét elme Revolver ___________ 195
IX.12 A harminckét elme Revolver _____________________________________________________________________________________ 196
IX.13. A változások könyve Gyakorlatok (PhD) _______________________________________________________________________________ 197
IX.14 Taktika, Stratégia ______________________________________________________________________________________________________ 200
III. TÁMADÁS STRATEGIÁVAL __________________________________________________________________________________________ 200
IX.14b Ki Szakít kivel? Kinek jó így? decent outproposal ______________________________________________________________________ 201
IX.15 R & G Question Game Feladatok-Filmek ___________________________________________________________________________ 203
Mellébeszélés ________________________________________________________________________________________________________________________ 204
Játsz(ma)i könnyedség ___________________________________________________________________________________________________________________ 204
Goffmann homlokzat __________________________________________________________________________________________________________________ 204
Jacobsoni modell _____________________________________________________________________________________________________________________ 204
Social skills in interpersonal communication _______________________________________________________________________________________________ 204
ELEMZÉSI HÁZI FELADAT ____________________________________________________________________________________________________ 205
LEGO ______________________________________________________________________________________________________________ 206
X. Órák, Modulok, Tréningfeladatok, Gyakorlatok, Készségek _______________________________________________________________________ 206
X.2 Tréningek, gyakorlatok magunknak - másoknak ________________________________________________________________________ 209
Vázlatos feladatleírások __________________________________________________________________________________________________________________ 210
X.3 A két megközelítés Példa _________________________________________________________________________________________ 211
X.4 A Tér Szerkezet ________________________________________________________________________________________________ 212
Térhasználat ___________________________________________________________________________________________________________________________ 212
Térformák-didaktikai célok ________________________________________________________________________________________________________________ 213
A térkialakítás a kommunikáló testeknek mozgásteret biztosít ___________________________________________________________________________________ 214
X.6 Modulfejlesztés ________________________________________________________________________________________________________ 216
Legyenek _________________________________________________________________________________________________________________ 216
X.7 Prezentáció készítése ____________________________________________________________________________________________________ 217
X.8 Tréningfejlesztés ________________________________________________________________________________________________________ 219
19

Tudományos kommunikáció ___________________________________________________________________________________________ 221
XI. Kritika, elemzés, szakértőiség ______________________________________________________________________________________________ 221
XI.1 KÉT KIS MAGZAT BESZÉLGET Olvasmány ________________________________________________________________________________ 222
XI.2 Instruktori Visszajelzés Olvasmány ____________________________________________________________________________________ 223
Kedves csimoták, _______________________________________________________________________________________________________________________ 223
XI.3 Definíciók Olvasmány_______________________________________________________________________________________________ 227
Apollóniosz: Kónika I. 11. _________________________________________________________________________________________________________________ 227
XI.4 Tudományos Munkák Recenzió _______________________________________________________________________________________ 228
XI.5 Tudományos Viták __________________________________________________________________________________________________ 230
Számonkérési formák ________________________________________________________________________________________________ 235
XII. ZH, Vizsga, ZáróVizsga ___________________________________________________________________________________________________ 235
XII.1 Informális Logika minta ZH ______________________________________________________________________________________________ 236
XII.2 Záróvizsga tételek Érvelés és elemzés tárgyhoz ______________________________________________________________________________ 240
XII.3 Irodalom _____________________________________________________________________________________________________________ 241
20

Be+Vezet+Ő
I. CSODA-ÓRÁK-KÉSZSÉGEK
Csoda: Rövid bevezető olvasmány, amelyhez kapcsolódóan a feladatok és a tankönyv szerkesztési elvei világossá válnak.
+
Órák: A tananyaghoz kapcsolódó filmek megnézésén felül a könyv fejezetei egy-egy 4x45 perces órát és 3 kreditnyi (összesen 90 óra) otthoni munkát
vesznek alapul.
+
Készségek: A készségfejlesztés szerepe. Időbeosztás, motiváció, megfigyelési gyakorlatok.
+
Kulcsfogalmak:
+
Ami a fejezetből a legfontosabb volt számomra:
+
21

I.1 A KOMMUNIKÁCIÓ CSODA BEVEZETŐ
A kommunikáció nagy csoda. A kommunikációt leíró elméletek kisebb
csodák: segítségükkel megérthetjük a kommunikációs jelenségek egy
részét, fogalmakat adnak, amelyekkel tapasztalatainkat megragadni és
elemezni próbáljuk. Ugyanakkor mindig kötődnek egy fogalmi kerethez,
egy nyelvi struktúrához, amelyben ugyan tudunk a jelenségekről
valamilyen korlátok között beszélni, de ezek a korlátok nem csak lehetővé
teszik, hanem egyben be is határolják a leírást, megértést, előrejelzést.
A retorika és a dialektika hagyományosan művészetek. Az ókortól a korai
egyetemeken keresztül a természettudományos világkép elterjedéséig a
kommunikáció művészetein keresztül oktatták a nyilvános beszéd
elfogadott és hatásos eszközeit, az állítások alátámasztását, a vitatkozás
művészetét: az emberi kapcsolatok művelésének egyik központi formáját.
Mára a retorika és a dialektika főként elemzési tudománnyá alakult.
Tudományos modelleken keresztül tudjuk vizsgálni és leírni, illetve
tervezni és értékelni a kommunikációs aktusokat. Mind a deskriptív
modellek, mind a normatív alkalmazások azonban területspecifikusak: a
retorikának kiterjedt leíró szakszótára van, a racionális vitának normatív
modelljei vannak, a marketingkommunikációnak pedig eszközei vannak,
amelyek pénzzé tehetők.
KÉRDÉSEK
BA: Melyik az első bekezdés? Miért? Érvelj, röviden jegyezd le fő érveidet. Melyik nem lehet az első bekezdés? Próbálj álláspontot kialakítani, most úgy, hogy
mindhárom lehetőséget ’végig’ gondolod és mindhárom esetben keresel érveket pro és kontra. Társaddal beszéljétek át a gyakorlat tanulságait.
MA: Keress internetes forrásokat, ellenőrizd hitelességüket és egészítsd ki a szöveget történeti példákkal, illusztrációkkal. Az egyik bekezdést írd át és a
példákkal együtt írj 1000 karakteres érvelő szöveget. Következő órára hozd el 3 példányban és egyiket oszd meg pároddal. Értékeljétek egymás szövegeit!
PHD: Toulmin modelljével rekonstruáld a szöveget. Milyen pontokon támadható, milyen további érvekkel tudod védeni az
állításokat. Külön figyelj a rekurzív szerkezet folyamatos ’kibomlására’ (pl. skicceld a lap szélére) és társaddal ellenőrizd a
data/warrant elkülönítését.
22

A kommunikáció jelenségei sokrétűek…
…nem várhatjuk el egyetlen tudományos elmélettől sem, hogy egyszerre tudják értelmezni, hogy egy jó beszélgetés után miért érezzük magunkat
megkönnyebbülten, illetve hogy szóbeli megnyilatkozások hogyan tudnak társas intézményeket létrehozni és fenntartani. Nincs elmélet, amelyben egyszerre
válna érthetővé, hogy a szavak hogyan tudnak gyógyítani 1 , hogy a kommunikációs csatorna milyen zavarása teszi még lehetővé az információ-továbbítást és
hogy a kommunikáció tere hogyan hat a beszélőre. A részleges választ adó elméletek létezése azonban megerősíti azt a nézetet, hogy vannak
szabályszerűségek a kommunikációs jelenségek mögött. A kommunikáció sokrétűen hat ránk, a szabályszerűségek megismerését pedig számos eszköz segíti.
KÉRDÉSEK: Ezek a rajzok egy-egy modellhez kapcsolódnak. Mindegyik a beszélőt ábrázolja (BA), a kommunikátort (MA) és tekinthetők elméleti terminusok és
funkcionális modellek vizuális reprezentációjaként (PhD).
BA: Találj ki pároddal egy modellt, aminek bemutatására fel tudsz használni minél több ábrát.
MA: Ismersz olyan elméleteket, amelyek részben illusztrálhatók valamelyik, itt bemutatott módon? Hogyan ábrázolhatók az ábrák segítségével interakciók?
PhD: Milyen struktúrák, funkciók, és attribútumok jeleníthetők meg az általad választott ábrán? Párodnak érvelően fejtsd ki álláspontodat!
1 Itt nem a kondicionálás-alapú placebo-hatásra gondolunk, hanem a megnyilatkozások (akár placebo akár nocebo) hatására, amely mind antropológiai adatokkal (pl. M.
Mauss), mind pszichológiai modellekkel alátámasztott (McKay, R.T. and D.C. Dennett, The evolution of misbelief. Behavioral and Brain Sciences, 2009. 32(6): p. 493-; Cziboly,
Á. and G. Bárdos, A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése. Magyar Pszichológiai Szemle, 2003. 58: p. 381-416.).
23

Mi kell a kommunikációs szakmai identitáshoz?
Biztos, hogy kell hozzá valamekkora jártasság a terület módszereit illetően. Azonban nem mindegy, hogy mekkora ez a jártasság, mennyire készségszintű az
alkalmazás, mennyire pontos fogalmi térképpel jellemezhető a tudás. Hiszen lehet úgy tudni, hogy egy elmélet kulcsfogalmait hallva valami rémlik róluk, és
lehet úgy tudni, hogy az ember bármikor bekapcsol a fejében egy kis kütyüt és tudja elemezni a kommunikációt az ismert eszközök bármelyikével. A
különbség hatalmas, és nyilvánvalóan más az a szakmai identitás, ami az elsőre épül és más az, ami a másodikra.
KÉRDÉSEK: Milyen részképességeidet tudod megnevezni? Melyikben vagy mennyire gyakorlott? Társaddal vessétek össze a ’képességprofilotokat’ és
jegyezzétek meg bármi érdekeset (önértékelés, kategóriák, stb.)
Készség
Kompetencia
Érdekes:
Megjegyzés [Z1]: TJ ART Co.
24

I.2 FEJLESZTHETŐ KÉSZSÉG
A kommunikáció befolyásolja a kommunikáló feleket, de hat az elemzőre is. A kommunikációs készségek fejlesztésénél ezeket a hatásokat figyelembe lehet
venni és a képzés részévé lehet tenni. Az elemzőre és résztvevőre tett hatás a kommunikáció pszichológiai elméleteivel vizsgálható. Ezek az elméletek a
szakmai törzsanyag részét képezik. Ugyanakkor készségszintű ismeretük önálló, egyéni gyakorlásukat igényli. A jelenlegi óraszámok ismeretében a kontaktórák
során ilyen tudásszint nehezen érhető el a szakmai anyag jelentős csökkentése nélkül.
KÉRDÉSEK:
BA: Értsd meg az ábrát és 5 perc nézés után próbáld újrarajzolni. Pároddal hasonlítsátok össze a rajzaitokat. Mi az amire mindketten emlékeztetek és mi az,
amire egyikőtök sem? Miért?
MA: Rajzold át az ábrát és írd át, hogy saját elvárásaidat és elképzeléseidet tükrözze! Pároddal hasonlítsátok össze a rajzaitokat.
PhD: Derítsd ki az ábra forrását! Milyen elméleteket használ? Milyen szociálpszichológiai, személyiségtipológiai, szervezetirányítási modellekkel analóg?
25

Főbb témakörök
1. Az argumentáció jelentősége. Készségek, kompetenciák, fejlődési
lehetőségek. Az argumentáció elméletei, elemzési megközelítések.
Folyamat ill. produktum alapú elemzések. Az érvelések produkciójának
és elemzésének kapcsolata, a sikeres produkció ill. a sikeres elemzés
feltételei.
2. A vita típusai, a racionális vita feltételei, manipuláció a feltételekkel. A
vitaszituáció irányítása. A bizonyítás kényszere, a kérdések és a
vitaszituációk kapcsolata. Kooperatív és nem kooperatív vitaszituációk,
célok, stratégiák, taktikák és technikák. A helyzet és a résztvevők
észlelése.
3. Gondolatmenetek rekonstrukciója, premissza-konklúzió szerkezetek, a
jóindulat elve. Monologikus és dialogikus elemzési módszerek. Erősség,
hatásosság, érvényesség, helytállóság. A rekonstrukció módszertani
problémái. Észlelés, kategorizálás, értékelés. A stratégiai és a taktikai
manőverezés. A manőverezés tere, a topikus potenciál. A tartalmi és
formai elemzés. Internális és externális kritika. kritika és konstruktív
ellenérvelés, ellenpélda. A kooperativitás, a zsarolás és a kihasználás. Az
érvelési tér lehetőségeinek felhasználása (a niche).
4. Gyakran előforduló következtetési sémák és érvelési hibák. Témára,
helyzetre, személyre jellemző hibák. Osztályozási és értékelési
szempontok.
5. Támadások és védekezések. A célok és stratégiák azonosítása. A
kontextus lehetőségei és hatásai. A taktikák kidolgozása, a technikák
kiválasztása. Személyeskedés, hibás és jogos személyeskedések, a
személyeskedések értékelése, lehetséges válaszok a személyeskedésre.
Az irrelevanciák értelmezése és különböző formái. Tekintélyre való
hivatkozás, kontrafaktuális hipotézis és a múltra való hivatkozás, más is
így csinálja, az érzelmekre apellálás, argumentum ad populum,
argumentum ad baculum. A csapdák, a kémek és a terep kiválasztásának
jelentősége. A uralkodó és a hadvezér kapcsolata.
6. Kognitív és emotív jelentés, a nyelvhasználatból eredő hibák,
kétértelműség, homályosság, definíciók, terminusok. A terep veszélyei. A
lehetséges veszteségek és nyereségek. Általánosítások különböző
formái, induktív hibák, a statisztikai adatok problémái, korreláció és
okság, oksági hibák. A meggondolatlanságból eredő hibák. A felkészülés
az érvelésre. Tervezés és megvalósítás. A lehetőségek kihasználása.
7. Analogikus érvelések, logikai és tartalmi analógiák, analógiák
vizsgálatának különböző sémái. A jelentés és értelmezés tulajdonítása.
Dialektikai és retorikai célok, stratégiai manőverezés és érvelések
tervezése. A topikus potenciál feltérképezése és kihasználása. Elemzési
technikák választása a rendelkezésre álló idő és célok figyelembe
vételével. Az érvelési és elemzési készségek fenntartható fejlesztése.
A fejlődés feltétele, hogy valahová le tudsz írni dolgokat! Mivel számos feladat önmegfigyelést, szituációk megfigyelését igényli, hacsak nincs eidetikus
emlékezeted, tanulj meg írni – és a memóriád is javulni. fog. Ezért javasolt a NAPLÓ, ahová a szakmai jegyzeteidet készíted. A KÖNYV is firkálható, ezért is
a margó.
Megjegyzés [Z2]: Elektronikusan ma
még nehezebb jegyzetelni, mint pennával,
de mire Te olvasod?
26

I.3 KÉRDÉSEK FELADATOK
Néhány ellenőrző kérdés:
1. El tudom mondani, hány elméletet, modellt, vagy egyéb eszközt tanultam eddig? El tudom mondani, hogy melyik mikor használható, mik a kulcsfogalmai, az
alkalmazási feltételei, az előfeltevései? Van a fejemben egy térkép arról, hogy a kommunikáció milyen módokon és módszerekkel, milyen korlátokkal elemezhető?
2. Elégedett vagyok szakmailag magammal? Mikor milyen szakmai fejlődésemet segítő gyakorlatot végzek önállóan, külső elvárások nélkül? A kommunikációs
helyzetekben megélt állapotokra reflektálok, azokat kapcsolom a szakmai ismereteimmel? Vannak szakmai céljaim, amelyekre hajlandó vagyok időt áldozni, hiszen
ezek alapvetően lelkesítő, számomra hasznos dolgok?
A hagyományos és modern retorikai és dialektikai megközelítések milyen
elemeit ismered?
Milyen módon szórakoztat a kommunikáció? Szeretsz pl. verseket átírni?
Mit akarsz tudni?
Kérdések magamnak a kommunikációról:
…milyen egyéb fontos kérdésed van – magad felé?....
Kutrovátz Gábor a szakest után írta:
Megyünk a tárgyalásra, én meg pár ügyvéd.
Nálunk a preambulum, másra nincs szükség.
Alperes - nincs kiút, a bíróság korrupt.
Nekem bejön ez a szitu.
Csak akkor bulizok, ha nyertem,
és általában nyertem, szinte minden perben.
Mert nekem bejön ez a szitu, ha a Parlamentből tolnak,
hazudjunk most olyat, amit nem bánunk meg holnap.
Hé, kicsilány, ó szia heló,
talárt hordani csúcs szupi meló,
na figyu már, mondom, mi a szitu,
te vádlott, én meg jogász, na mizu, mizu, mizu?
Az ügyet rég lezárták, az eset elévült.
Túlsúlyos testi sértés, a beteg felépült.
A tanúk lefizetve, sértett a fegyházban.
Te és én az irodában - Tárgyalunk az ágyban?
+ Válasszatok dalszöveget/verset és párosával írjátok át!
27

A Sikeres kommunikátor…
Nem tudunk racionális vitát folytatni, ha nem vagyunk a megfelelő
pszichológiai állapotban. Nem tudunk nyilvános térben hatásos
kommunikációt folytatni, ha nem vagyunk a megfelelő pszichológiai
állapotban. A másik kommunikáló félre tett (akár affektív, akár kognitív,
de akár szomatikus) hatásunk alapvetően függ attól, hogy mi milyen belső
állapotban vagyunk.
Ezért a sikeres kommunikátor fogalma feltételezi a pszichológiai állapotok
kezelésének képességét. Ezeket a képességeket instrukció vagy frontális
oktatás révén megismerhetjük. A különböző, sokszor mélyen érintő
élethelyzeteinkben azonban csak gyakorlás után tudjuk ezeket alkalmazni.
A könyv számos gyakorlatot tartalmaz, amely segíti az egyént
pszichológiai állapotának felmérésében. Ezek a gyakorlatok képessé teszik
a hallgatókat a jelenleginél hatékonyabb önkontrollra (és önelengedésre)
a kommunikációs helyzetekben.
KÉRDÉSEK:
KI MIKOR MITŐL FAGY LE? 4 fős csoportokban beszéljetek ’ciki’ szituációkról. Próbáljátok megérteni és elemezni a helyzetet. Miben értetek egyet és miben
nem?
28

…Gyors
A pszichológiai állapot gyors felismerését segíti a gyors kategorizáció, így
célszerű minél egyszerűbb fogalmi struktúrával leképezni a pszichológiai
állapotokat.
Az emberek sokfélék, sokféle módon tudnak könnyen hozzáférni testi,
lelki és tudati állapotaikhoz.
A már kialakult jelzőrendszerek tovább fejleszthetők, egyéni, gyorsan és
hatékonyan működő jelzőrendszerré válhatnak, segítve az egyént mind
szakmai, mind egyéni életútja során.
1. A mélyebb önismeret hatékonyabb önfejlesztésre ad lehetőséget. Az
önismeret erősíti a szakmai identitásod, a szakmai identitást pedig
erősíti a szakmai ismeretek készségszintű használata. Az önismeret és a
készségszintű használat együtt könnyebben érhető el, mint külön-külön.
2. Minden hatás, ami ér, egyben fejlődési lehetőség. A HF kiadási módja, a
változó terek, a változó benyomások, amik az órán érnek, az összes
reakció, amit tapasztalsz. Lehetőség arra, hogy megértsd, hogy
értelmezd, hogy a már tanult ismereteid alkalmazd. Örömöd,
frusztrációd, dühöd vagy unalmad a legértékesebb kulcsok ahhoz, hogy
megértsd, mitől mire hogyan reagálsz.
KÉRDÉSEK:
BA: Készítsetek 5-6 fős csoportban szóbokrot az általatok ismert fontos
pszichológiai fogalmakról! Beszéljétek meg az 5 legfontosabbnak tartott
fogalmat és próbáljatok definíciót adni hozzá. Használatát
példamondatokkal illusztráljátok. A végén szavazzatok, melyik másik
csoport volt a legjobb? (Kamuzni ér.)
MA: Keress érveket 1. vagy 2. állítás mellett. Hasonlítsd össze ezeket egy
társ másik állítás melletti érveivel. Keressetek a másik érveire analóg
érveket a saját állítás alátámasztására.
PhD: 1000 karakteres indoklás, hogy az MA kérdés miért manipulatív.
29

I.4 A FILMEK JÓK, CSODA, HOGY NEM BELŐLÜK TANULUNK FILMLISTA
DE IGEN. A MÉDIAFOGYASZTÁS = INGERFOGYASZTÁS. CSODA, HOGY A VIRTUALIZÁLT TÉR ORKJAIT ENNYIT NÉZVE MÉG EMBERT LÁTUNK A MÁSIKBAN. A BIOLÓGIAI AGYAT MÉG A
FELNŐTTKOR ÉVEIBEN IS ALAKÍTJA AZ AZ INGERVILÁG, AMIT A FELHASZNÁLÓ SZABADSÁGA TUDATÁBAN/HITÉBEN VÁLASZT. AHOGY A TÁVKAPCSOLÓN CSATORNÁN, ÚGY VÁLTJUK SAJÁT
INGERKÖRNYEZETÜNKET IS.
KÖZVETLENÜL ÉRVELÉSI TANANYAGOT TARTALMAZÓ FILMEK (ÉV) IMDB RATING 12.4.2012:
o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0427309/ THE GREAT DEBATERS (2007) 7.5
o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0427944/ KÖSZÖNJÜK, HOGY RÁGYÚJTOTT! (2005) 7.7
o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0870111/ FROST/NIXON (2008) 7.8
SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA
o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0365686/ REVOLVER (2005) 6.8
o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0100519/ ROSENCRANTZ ÉS GUILDENSTERN HALOTT (1990) 7.4
o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT1234548/ KECSKEBŰVÖLŐK (2009) 6.3
EGO
o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0068182/
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA
o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0240772/ OCEAN’S 11 (2001) 7.7
o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0349903/ OCEAN’S 12 (2004) 6.2
o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0496806/ OCEAN’S 13 (2007) 6.9
30

KÉSZSÉGFEJLESZTÉS
HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT1504320/ AKIRÁLY BESZÉDE (2010) 8.2
HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0299977/ HŐS (2002) 8.0
HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0393162/ CARTER EDZŐ (2005) 7.0
POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ
HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0405676/ A KIRÁLY ÖSSZES EMBERE (2006) 6.0
HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0472062/ CHARLIE WILSON HÁBORÚJA (2007) 7.2
STRATÉGIA
HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0425637/ RED CLIFF-VÖRÖS SZIKLA I-II (2008-9) 7.3
HOMLOKZAT: NACHO LIBRE, 40 YR OLD VIRGIN, …
FLÖRT-ISMERKEDÉS-SZEXUÁLIS SZELEKCIÓ: HE’S JUST NOT THAT INTO YOU, …
31

I.5 KÉSZSÉGEK BEVEZETŐ
Céljaim és a fejlesztendő képességek
kapcsolata:
Minden ’kiképzésnek’ azt kell fejlesztenie, amit a ’bevetésen’ használ a katona. Gondold végig, milyen ’bevetések’ várhatók szakmai fejlődésed következő 5
évében. Milyen készségekre lesz ehhez szükséged? Milyen ’edzések’ segítenek, és mik hasznosak ugyan, de nem a szükséges készségeket fejlesztik?
32

I.6 ALAPOK I. IDŐBEOSZTÁS - IDŐRACIONALIZÁLÁS
A feladat egyszerű... de meg tudod csinálni? Tudsz két hétig minden nap elővenni egy papírt és néhány sort elolvasni és leírni?..nem könnyű!
NAP FELADAT 1. tréning TANULSÁG 2. tréning TANULSÁG
1-3.
nap
Készítsünk reggel listát az összes, aznap elvégzendő
feladatról. Ellenőrizzük, hogy minden rajta van-e. Ezután
soroljuk be a teendőket:
1. nap tanulsága
Most a tanulságok mellett pontszámot is adj a napnak:
0 nagyon rosszul sikerült
10-legoptimistább várakozásaimnál is jobb volt
Azonnal elvégzendő,
Beleférjen (nem kell azonnal elvégezni, de minél előbb
megvan annál jobb),
1. nap Pontszám
Csak ha van idő.
2. nap tanulsága
A B C.
2. nap Pontszám
Éljük napunkat és este nézzük meg, hogy jól végeztük-e a
dolgunkat: minden A és a körülményekhez képest legtöbb B
feladattal végeztünk. Mi segítette/hátráltatta az eredményt?
3. nap tanulsága
3. nap Pontszám
33

4-6.
nap
Készítsünk reggel listát az összes, aznap elvégzendő
feladatról. Ellenőrizzük, hogy minden rajta van-e. Ezután
soroljuk be a teendőket: Azonnal elvégzendő, Beleférjen,
Csak ha van idő. A B C.
4. nap tanulsága
4. nap Pontszám
Nézzük meg a listát: csoportosíthatók a teendők?
(telefonok, számítógép-használat, nyugalmat igényel, stb.).
5. nap tanulsága
5. nap Pontszám
Rendezzük a nap bizonyos szakaszaihoz és minden feladat
mellé becsüljünk időt.
Mennyi idő alatt elvégezhető a feladat? Mennyit szánok rá
a napomból, hogy jó eredménnyel és hatékonyan túl legyek
rajta?
Erősítsük meg lelkünket, hogy ha felmerül valami ami nincs a listán,
csak akkor végezzük el, ha a listát elővettük, végignéztük, és úgy
érezzük, hogy belefér.
6. nap tanulsága
6. nap Pontszám
Éljük napunkat és este nézzük meg, hogy jól végeztük-e a
dolgunkat: minden A és a körülményekhez képest legtöbb B
feladattal végeztünk. Mi segítette/hátráltatta a jó
időbecslést és az eredményt?
34

7-9.
nap
Készítsünk reggel listát az összes, aznap elvégzendő
feladatról. Ellenőrizzük, hogy minden rajta van-e.
Éljük napunkat és este nézzük meg, hogy jól végeztük-e a dolgunkat. Jól
szelektáltunk a nap elején? Elég idő-puffert adtunk magunknak?
Jól szelektáltunk a nap elején? Elég idő-puffert adtunk magunknak?
Ezután húzzuk ki a listáról azokat, ahol
7. nap tanulsága
7. nap Pontszám
- valójában nem kell elvégezni a feladatot (eliminálható)
- valójában nem nekem kell elvégezni a feladatot (delegálható)
- valójában nem most kell elvégezni a feladatot (időzíthető)
- valójában nem úgy kell elvégezni a feladatot ahogy hittem
(racionalizálható) - itt írjuk fel az új teendőt
Ezután soroljuk be a teendőket: Azonnal elvégzendő,
Beleférjen. A B. Hiszen ezen a listán már nincs C.
8. nap tanulsága
8. nap Pontszám
Nézzük meg csoportosíthatók-e a teendők, majd
rendezzük őket a nap bizonyos szakaszaihoz és minden
feladat mellé becsüljünk időt.
Mennyi idő alatt elvégezhető a feladat? Mennyit szánok
rá a napomból, hogy jó eredménnyel és hatékonyan túl
legyek rajta?
9. nap tanulsága
9. nap Pontszám
Ha az időt megbecsültük, adjunk hozzá 40 %-ot, és így
nézzük meg, hogy minden belefér-e a napunkba.
35

10-12.
nap
Próbáljuk elhagyni a papírokat, és nézzük meg valamivel
strukturáltabbak-e a napjaink.
Mi az amiben segített? Mi az ami továbbra sem oldódott meg?
Mi az amiben segített? Mi az ami továbbra sem oldódott meg?
13.
nap
Nézzünk vissza a két hétre. Mit tanultam? Mit tanultam?
14.
nap.
Határozzuk meg a következő gyakorlás idejét, és utána felejtsük el az
egészet.
Mikor tervezem újra elvégezni a gyakorlatot?
Időpont:
Tervezem újra elvégezni a gyakorlatot?
Ha igen, időpont:
A gyakorlatot érdemes minden képzési szinten a félév elején elvégezni. Akinek ez kérdés, olvassa Benjamin Fraklin naplóját és nézze meg az életrajzát.
36

I.7 HOGYAN KOMMUNIKÁLUNK? 1 HETES ÖNMEGFIGYELÉS ÉS GYAKORLAT
NAP FELADAT PONT MEGFIGYELÉS
1
Érzelmek. Ha valaki beszél, figyeljük meg, az általa használt
szavak, megfelelően tükrözik-e az ő érzelmi állapotát.
Figyeljük meg a személy, stílusát, ritmusát, gesztusait,
kinézetét. Nézzük meg, hogy mi magunk hogyan beszélünk
különböző emberekkel.
2 Éntudat Céltudatosan használjuk az olyan fordulatokat mint:
„én”, „szeretem”, „ki nem állhatom”, „érzem”, „akarom”.
Nézzük meg, hogyan befolyásolják önmagunk
megtapasztalását.
3
4
5
6
7
Élménykedés. Figyeljük meg magunkon és másokon, hogyan
dramatizálunk vagy túlzunk el dolgokat: milyen nyelvi
fordulatokat, eltúlzó kifejezéseket használunk, az általános
reakciókban ez hogyan jelenik meg.
Értelmezés. Figyeljünk meg az értelmező beszédbeli
szófordulatokat magunkban és másokban: „Ez világos”, „Nem
igazán értem”, „ Ez zavaró”, „Magyarázd meg kérlek!”, „Mi az
alapszabály?”, „Kellene csinálni”, „Bűnösnek érzem magam”.
Szünet Amikor beszélgetsz, hagyjál szüneteket a szavak és a
mondatok között.
Olvassuk át jegyzeteinket és próbáljuk a két
legtanulságosabbat egyszerre gyakorolni.
A két gyakorolt feladat ... és ...
Próbáljunk egész nap nem gyakorolni, este olvassuk át a
jegyzeteket.
A gyakorlatot érdemes évente kétszer végezni.
37

Igazol + (meg)győz = érv
II. ÉRVEK VIZSGÁLATA, ELMÉLETEK ELEMZÉSE, ÉRVELÉSSÉMA
Kulcsfogalmak:
Ezek építenek a fejezetre:
Fontos tanulság:
Később utánanézni:
38

II.1. ARISZTOTELÉSZ: TOPIKA (RÉSZLETEK) BEVEZETŐ OLVASMÁNY
Első könyv 2
Első rész
Értekezésünk során elsajátítjuk azt a képességet, amellyel valószínű
[általánosan elfogadott] véleményekből kiinduló érvet tudunk
alkotni bármely problémával kapcsolatban, valamint megtanuljuk,
hogyan kell elkerülni, hogy akadályokat állítsunk saját érvelésünk
elé. Először tehát azt kell megmondanunk, mi az érv, és milyen
fajtái vannak, hogy aztán tisztázhassuk a dialektikus érv
természetét, mert ez az előttünk álló kutatás tárgya.
Az érv [szillogizmus] olyan beszéd, amelyben bizonyos dolgokat
feltéve valami más, tőlük különböző dolog következik belőlük és
általuk. (a) Ez lehet egy “megmutatás” [demonstráció], ha a
premisszák, melyekből az érv kiindul, igazak és elsődlegesek, vagy
olyanok, hogy a róluk való tudásunk igaz és elsődleges
premisszákból következik. (b) “Dialektikus” az érv akkor, ha
valószínű véleményekből indul ki. Azok a dolgok “igazak” és
“elsődlegesek”, amelyeket nem bármi más, hanem önmaguk ereje
alapján fogadunk el, hiszen a tudomány első elveit illetően
helytelen a “miért” és a “honnan” után tovább kutatni: a tudomány
első elveit egytől-egyig önmaguk alapján hisszük el. Másrészt egy
véleményről akkor mondjuk, hogy “valószínű”, ha a legjelesebb és
legelőkelőbb filozófusok [bölcsek] mindegyike vagy többsége
elfogadja. (c) Továbbá “vitás” [erisztikus] egy érv akkor, ha olyan
premisszákból indul ki, melyek látszólag valószínűek, ám valójában
2 W. A. Pickard-Cambridge angol fordítása nyomán. A teljes angol szöveg
letölthetõ: http://classics.mit.edu//Aristotle/topics.html
39
nem azok, vagy ha csupán úgy tűnik, mintha valószínű vagy annak
látszó premisszákból kiindulva érvelne. Mert azokban a
véleményekben, melyeket valószínűnek nevezünk, a tévedés sosem
látható mindjárt a felszínen, míg a vitás érv kiinduló elveinél mindig
az a helyzet, hogy a tévedés természete rögtön egyértelművé válik,
méghozzá azok számára is, akik gyenge értelemmel bírnak. Ezért az
említett vitás érvek közül az első fajta valóban megérdemli, hogy
“érv”-nek nevezzük, míg a második nem érdemli meg ezt a nevet,
hiszen csak látszatra érvel, valójában azonban nem. […]
Második rész
Az eddigiek után most arra kell kitérnünk, hogy hányan vannak és
mik azok a szempontok, melyek alapján ez az értekezés hasznos.
Három ilyen van: a szellemi edzés, az alkalmi megmérettetés, és a
filozófiai tudományok. Hogy szellemi edzésként hasznos, az
ránézésre is világos: ha birtokunkban áll a vizsgálat terve,
könnyebben érvelünk a felmerülő témával kapcsolatban. Az alkalmi
megmérettetések szempontjából azért hasznos, mert miután
megismerkedtünk az emberek vélekedéseivel, alkalomadtán a saját
meggyőződéseik talaján vitázhatunk velük, s nem mások
véleményéből kiindulva; mi viszont képesek leszünk eltérő alapokra
helyezkedni, amikor az emberek hibás állításaival találjuk szemben
magunkat. A filozófiai tudományok művelése szempontjából azért
hasznos, mert annak képessége, hogy érveket hozunk fel a
különböző vélemények mellett és ellen egyaránt, könnyebbé teszi
számunkra az igazság és a tévedés felismerését a felvetülő
kérdésekben. Van azonban egy további haszna is, méghozzá az
egyes tudományokat megalapozó végső elveket illetően: mivel

ezeket lehetetlen az adott tudomány saját elvei alapján igazolni,
hiszen ők maguk szolgálnak alapul minden másnak. Mégis, az
általános vélemény az, hogy ezeket is vizsgálni kell, és ez a feladat
pontosan a dialektika hatáskörébe tartozik, a dialektika ugyanis a
kritika azon ösvénye, amely minden kutatás alapelveihez elvezet.
[…]
Tizedik rész
Először tehát meg kell határoznunk azt, mit értünk “dialektikus
kijelentés” és mit “dialektikus probléma” alatt. Ugyanis nem
minden kijelentés és nem minden probléma dialektikus, mivel
épeszű ember nem tenne olyan kijelentést, melyet senki sem tart
igaznak, és nem vetne fel olyan problémát, amely egyértelmű
mindenki vagy a legtöbbek számára: az utóbbi nem engedi meg a
kételyt, az előbbit pedig senki sem fogadja el. Egy dialektikus
kijelentés olyasvalaminek az állítása, amit mindenki vagy a
legtöbb ember elfogad, vagy a filozófusok közül mindenki vagy a
legtöbben vagy a legelismertebbek elfogadják, és nem mond
ellent az általános véleménynek; hiszen az ember hajlamos
hallgatni a filozófusok nézeteire, ha azok nem mondanak ellent az
általános vélekedésnek. A dialektikus kijelentések olyan nézeteket is
megfogalmazhatnak, melyek hasonlóak az általánosan
elfogadottakhoz, azaz a valószínűekhez, és olyanokat is, melyek
ellentmondanak a valószínűek ellentétének, valamint
megfogalmazhatják mindazokat a nézeteket, melyek összhangban
állnak az elismert tudományok kijelentéseivel. Például feltéve,
hogy az egy általános vélemény, miszerint az ellentétek ismerete
azonos, feltehetőleg az is általános véleménynek bizonyul, hogy az
ellentétek érzékelése azonos. Ugyanígy, ha általános vélemény,
hogy a nyelvtannak egyetlen helyes tudománya lehet, akkor az is
általános vélemény, hogy a fuvolajátékot egyetlen helyes tudomány
illeti meg – mivel ezek hasonlónak és egyívásúnak tűnnek.
Ugyanígy, az általános vélemények ellentétének ellentmondó
kijelentések is általános véleménynek bizonyulnak: ha például
általános vélemény az, hogy az embernek jót kell cselekednie
barátaival, akkor az is általános vélemény, hogy nem szabad ártania
nekik. Itt az, hogy az embernek ártania kell barátainak, az eredeti
vélemény ellentéte, és az, hogy nem szabad ártania nekik, az
ellentétnek mond ellent. Hasonlóan, ha az embernek jót kell
cselekednie barátaival, akkor nem szabad jót tennie ellenségeivel:
ez is ellentmond az általános nézet ellentétének, vagyis annak, hogy
az embernek jót kell tennie ellenségeivel. És hasonlóan megy ez
más esetekben is. […]
Tizenegyedik rész
A dialektikus probléma a kutatás egy olyan tárgya, amely vagy
elősegíti a választást és az elkerülést, vagy hozzájárul az igazsághoz
és a tudáshoz, és vagy önmagánál fogva teszi ezt, vagy pedig egy
másik probléma megoldásának elősegítése által. Ezen felül, vagy
olyannak kell lennie, amelyről az embereknek nincs ilyen vagy olyan
véleménye, vagy olyannak, amellyel kapcsolatban a tömegek a
filozófusoknak ellentmondó véleménnyel rendelkeznek, vagy a
filozófusok mondanak ellent a tömegeknek, vagy önmagukon belül
is megoszlanak a vélemények. Hiszen néhány probléma kapcsán
érdemes a választás-elkerülés dilemmájára figyelni, mint például
abban, hogy a gyönyör választandó-e vagy sem, míg mások kapcsán
a puszta ismeret elegendő, például, hogy a világegyetem
örökkévaló-e vagy sem. Megint mások önmagukban véve nem
hasznosak egyik cél szempontjából sem, ám segítenek ilyen
problémák megoldásában, hiszen sok olyan dolog van, amelyre nem
vagyunk kíváncsiak önmagában véve, hanem csakis más dolgok
kedvéért, hogy aztán általuk valami mást megismerhessünk. A
problémák olyanok is lehetnek, hogy velük kapcsolatban az érvelés
ellentmond önmagának (ekkor a nehézség abban áll, hogy vajon
40

így-e vagy nem így, mivel mindkét álláspont mellett meggyőző érvek
hozhatók fel). Megint mások olyanok, hogy velük kapcsolatban
nincs meggyőzés, ugyanis olyannyira terjedelmesek, és így nehéz
felépíteni az érveinket, mint például abban, hogy a világegyetem
örökkévaló vagy nem – mert hiszen az ilyen típusú kérdéseket is
lehetséges vizsgálnunk. […]
Tizenkettedik rész
Miután lefektettük ezeket a definíciókat, meg kell állapítanunk,
hogy hány fajtája lehetséges a dialektikus meggyőzéseknek
[argumentum]. Egyfelől tehát ott van az indukció, másfelől pedig az
érvelés. Hogy mi is az érvelés, azt korábban megmondtuk. Az
indukció áttérés az egyedekről az egyetemesre, mint például ebben:
feltéve, hogy képzetten a leghatékonyabb a kormányos, és
hasonlóan van ez a szekérhajtó esetén is, általában elmondhatjuk,
hogy a képzett ember a legmegfelelőbb arra, hogy kijelölt feladatát
elvégezze. Az indukció meggyőzőbb és tisztább, mint az érv, ugyanis
könnyebben megtanulható az érzékek használata által, és
általánosan alkalmazható emberek tömegére; habár az érvelés
kényszerítő ereje nagyobb, így ez hatékonyabb az ellentmondásra
hajlamosakkal szemben.
Tizenharmadik rész
Azok az osztályok tehát, amelyekbe tartozó dogokról és dolgokból
meggyőzést [argumentáció] építhetünk, úgy különböztetendők meg
egymástól, ahogyan azt korábban mondottuk. Négyféle célból kell
érvekkel jól felszerelkeznünk: (1) a kijelentések megvédése, (2)
annak megállapítása, hogy hányféle értelemben használják a
kérdéses kifejezést, (3) a dolgok különbségeinek felfedezése, és (4)
a hasonlóság vizsgálata. Az utóbbi három is, bizonyos értelemben,
41
kijelentésekkel kapcsolatos, mivel lehetséges mindegyikükhöz
találni egy vonatkozó kijelentést, például: (2’) “A kívánatos
jelentheti azt, hogy tiszteletet érdemlő, vagy hogy kellemes, vagy
hogy célszerű”, (3’) “Az érzékelés abban tér el a tudástól, hogy az
utóbbi visszahozható elvesztése után is, míg az előbbi nem”, és (4’)
“Az egészséges úgy viszonyul az egészséghez, mint ahogy a virgonc
a virgoncsághoz”. Az első kijelentés egy fogalom több értelemben
vett használataira épít, a második a dolgok különbségére, a
harmadik a dolgok hasonlóságára. […]
Nyolcadik könyv
Második rész
A dialektikában az érveket arra kell használni, hogy dialektikusokat
próbáljunk meggyőzni, nem pedig a tömeget, ezzel szemben az
indukció a tömeg ellen a leghatékonyabb. Ezt a kérdést korábban
már megvizsgáltuk. Az indukció esetén néha lehetséges, hogy a
kérdést egyetemes módon fogalmazzuk meg, de máskor ez nem
olyan könnyű, mivel nem létezik olyan általános fogalom, amely
elfogadottan lefedné az összes hasonló esetet: ilyenkor az emberek,
amikor egyetemességet kell kifejezniük, ezt mondják: “minden ilyen
esetben”. Ám ez egyike a legnehezebb dolgoknak, hogy különbséget
tegyünk az “ilyen esetbe” tartozó és nem tartozó dolgok között, és e
tekintetben az emberek gyakran hintenek port egymás szemébe
vitájukban, ahol az egyik fél eltérő dolgok hasonlóságát állítja, míg a
másik fél hasonló dolgok hasonlóságát vitatja. Így aztán az ember
megpróbálhat új szót alkotni, amely lefedi az összes ilyen-és-ilyen
fajtájú dolgot, és ekkor nem hagy lehetőséget a válaszolónak annak
vitatására, hogy a vizsgált dolog megfelel-e a hasonlók leírásának
vagy nem, és nem hagyja a kérdezőt arra a hibás feltételezésére
támaszkodni, hogy a dolog nem felel meg a hasonlók leírásának,

hiszen sok dologgal van úgy, hogy látszólag megfelel nekik, ám a
valóságban nem. […]
Harmadik rész
Vannak bizonyos hipotézisek, melyek alapján nehéz azonnal érvet
hozni, és könnyű szembeszállni a felhozott érvekkel. Ilyenek
(például) azok a dolgok, melyek először vagy utoljára állnak a
természet rendjében. Ez előbbiek definíciót követelnek, míg az
utóbbiakhoz csak igen sok lépésen keresztül lehet eljutni,
amennyiben folytonos bizonyítást akarunk adni egészen az első
elvektől kezdve, hiszen különben minden velük kapcsolatos beszéd
csupán merő szofisztika lenne. Bizonyítani ugyanis lehetetlen,
hacsak nem a megfelelő elvekkel kezdünk, és következtetést
következtetéshez kapcsolunk, míg el nem érünk az utolsóhoz. Az
első elvek definíciója olyasvalami, amivel a válaszolók nem
bajlódnak, sőt akkor sem figyelnek a definíciókra, amikor a kérdezők
kínálják fel azokat: mert amíg nem világos, mire akarunk kilyukadni,
addig annak megvitatása igen nehéz. Ez különösen így van az első
elvek esetén, mert míg a többi kijelentésre ezeken keresztül
világítunk rá, addig ezekre nem tudunk min keresztül rávilágítani,
vagyis minden ilyen dolgot egy definíció segítségével vagyunk
kénytelenek megérteni. Azokat a következtetéseket is, melyek közel
állnak az első elvhez, nehéz a meggyőzés során kezelni, hiszen kevés
dolgot lehet felhozni mellettük az addigi lépések kis száma miatt.
Ám a legnehezebben kezelhető egy definíció akkor, ha olyan
fogalmakat alkalmaz, melyekkel kapcsolatban először is bizonytalan,
hogy vajon egyetlen értelemben használatosak-e vagy többen,
aztán pedig az is bizonytalan, hogy a definiáló vajon szó szerint értie
őket vagy átvitten. Homályosságuk miatt lehetetlen ilyen
fogalmak alapján érvelni, és mivel lehetetlen megmondanunk, hogy
homályosságuk vajon metaforikus használatukból adódik-e,
visszautasítanunk is lehetetlen őket. […]
42
Negyedik rész
Eleget mondtunk immár a kérdések megfogalmazásáról és
elrendezéséről.
Ami a válaszok adását illeti, először is meg kell határoznunk, mi egy
jó válaszoló feladata, ahogy meghatároztuk ezt a kérdező esetén is.
A kérdező feladata olyan módon felépíteni az érvet, hogy a
válaszoló kénytelen legyen megfogalmazni a legszélsőségesebb
paradoxonokat, melyek az álláspontjából következnek. A válaszoló
feladata az, hogy annak látszatát keltse, nem ő felelős a
lehetetlenségek vagy paradoxonok felbukkanásáért, hanem az
álláspontja, és így különbséget tesz a hibás kezdőpozíció felvétele és
a hozzá való helytelen ragaszkodás között. […]
Tizedik rész
A hamis konklúzióra vezető érvek esetén a helyes megoldás az,
hogy elvetjük azt az elemet, amelyből a tévesztés származik. Hiszen
bármely tetszőleges elem elvetése nem megoldás, még ha az
elvetett elem hibás is. Ugyanis egy érv sok tévesztést tartalmazhat,
például képzeljük el, hogy valaki a következő premisszákból: “Ő, aki
ül, ír” és “Szókratész ül”, arra a konklúzióra jut, hogy “Szókratész ír”.
Elvethetjük azt a kijelentést, hogy “Szókratész ül”, ám ezzel még
nem kerülünk közelebb az érv megoldásához, hiszen igaznak
bizonyulhat, hogy az elvetett elem hamis, de nem ezen az elemen
múlik az érv helyessége. Hiszen feltéve, hogy lehet valaki, aki ül és
nem ír, olyan esettel állnánk szemben, amelyben a fenti megoldás
alkalmazása lehetetlen. Tehát nem ezt kell elvetnünk, hanem azt,
hogy “Ő, aki ül, ír”, mert nem mindig ír az, aki ül. Aki tehát elvetette
azt az elemet, melyen a tévesztés múlott, megadta a teljes
megoldást az érvhez. Ugyanis nem elegendő csupán ellenkezni, még

ha az elvetett elem hamis lenne is, hanem be kell bizonyítani a
tévesztés okát, és akkor kiderül, hogy az illető nyitott szemmel
ellenkezik–e vagy sem.
Négyféleképpen lehet megakadályozni valakit abban, hogy
érvelésében eljusson a konklúzióhoz. Vagy elvetjük azt az elemet,
melyen a születő tévesztés múlik, vagy közvetlenül a kérdezőnek
szegezzük ellenvetésünket, mivel gyakran, ha a megoldás még nem
áll rendelkezésre, a kérdezőt meg lehet akadályozni abban, hogy
érvelését tovább folytassa. Harmadszor, ellenvetést lehet
megfogalmazni a feltett kérdésekkel szemben is, hiszen
elképzelhető, hogy a kérdező szándéka nem áll összhangban
kérdéseivel, mivel rosszul kérdezett, ám ha még valamit hozzátesz,
akkor a konklúzió kijön. Ha ekkor a kérdező nem tudja folytatni
érvét, az ellenvetés a kérdező ellen irányul, ha pedig folytatni tudja,
akkor kérdései ellen. A negyedik és legrosszabb fajta ellenvetés a
vita megengedett idejére irányul, ugyanis némelyek olyan fajta
ellenvetéseket hoznak fel, melyeket hosszabban lehet csak
megválaszolni, mint a rendelkezésre álló idő.
Ez tehát az ellenvetések felhozásának négy fajtája, melyek közül
egyedül az első megoldás, míg a többi csak akadály és gát a
konklúzió elérésében.
Tizenegyedik rész
[…] Önmagában véve egy érv ötféle romboló kritikának lehet
kitéve:
Az első az, amikor sem a kívánt konklúzió, sem pedig bármilyen
másik konklúzió nem következik a feltett kérdésekből, és amikor a
konklúziónak alapul szolgáló premisszák többsége vagy akár
mindegyike hamis vagy általánosan elutasított, továbbá, amikor
43
sem elvétel, sem pedig hozzátétel, sem a kettő együtt nem hozza
elő a konklúziót.
A második az, amikor bár az érv helyes, és a feltett premisszákból
indul ki, de a konklúzió irreleváns az eredeti álláspont
szempontjából.
A harmadik az, amikor bizonyos hozzátétel lehetővé tenné a
következtetést, ám e hozzátétel gyengébb lenne, mint a feltett
kérdések, és kevésbé általánosan elfogadott, mint a konklúzió.
Feltehetjük, hogy bizonyos elvételek ugyanezzel az eredménnyel
járnának, mivel egyesek hajlamosak több premisszát feltenni, mint
amennyi szükséges, és nem mindegyik járul hozzá a
következtetéshez.
Továbbá, ha a premisszák kevésbé általánosan elfogadottak és
kevésbé hitelesek, mint a konklúzió, vagy ha bár igazak, de
nehezebb őket bizonyítani, mint a konklúziót. […]
Tizenkettedik rész
Az érv tiszta a legszokványosabb értelemben akkor, ha úgy éri el a
konklúziót, hogy közben nem vet fel további kérdéseket. A
legkifejlettebb értelemben akkor tiszta, ha a premisszák olyanok, hogy
kikényszerítik a konklúziót, és az érv olyan premisszákon keresztül
halad, melyek maguk is konklúziók. Továbbá akkor is, ha kihagyunk
olyan lépéseket, melyeket általában szilárdan el szokás fogadni.
Az érvet hibásnak nevezhetjük négy értelemben: (1) Amikor
látszólag elér egy konklúziót, de mégsem egészen így van – ezt
neveztük “téves” érvnek. (2) Amikor elér egy konklúziót, ám nem a
kívánt konklúziót – tulajdonképpen ez történik a lehetetlenre való

visszavezetés esetén. (3) Amikor eléri a kívánt konklúziót, de nem
azon a módon, amely a vizsgálatot meg kell hogy illesse, például
amikor egy nem-orvosi érvet orvosinak tekintenek, vagy amikor egy
nem geometriait geometriainak, vagy amikor egy nem dialektikait
dialektikainak, akár igaz az elért eredmény, akár hamis. (4) Amikor a
konklúzióhoz hamis premisszákon keresztül jut el, ilyenkor a
konklúzió lehet hamis vagy igaz is, hiszen amíg a hamis konklúzió
mindig hamis premisszák eredménye, addig igaz konklúzióra akár
hamis premisszákból is juthatunk, mint azt korábban
megtárgyaltuk. […]
44

I.1B A TOPIKA KÉRDÉSEK
BA: Szövegelemzés, szövegfeldolgozás – 10 legfontosabb mondat, 5 kulcsfogalom.
MA: Összevetés más ismert elméletekkel. Frontálisan koordinált megbeszélés.
PhD: A Második Analitika, a Topika és a Kategóriák közös megbeszélése. Mindenki egy szövegből 1 A4 LAP handout (max 5000 n). csoportos megbeszélés (3
csoport, 45 perc), majd prezentáció (3x20 perc).
45

II.2 ÉRVEK
Tudunk-e rekonstruálni a képek mögött ’álláspontot’, állítást?
Olyan kijelentés, amely mellett / ellen érveket tudunk felsorolni?
Keressünk hasonló képeket! Rekonstruáljunk álláspontot és, ha tudunk érvet!
46

BA: Milyen hasonlóságokat és különbségeket látsz a kép két oldala között? A két
’álláspont’ mögött keress nyelvileg is kifejezhető/megjeleníthető
hasonlóságokat/különbségeket.
MA: Írj 1000 karakterben érvelő szöveget a kép alapján!
PhD: MA feladat + használd fel József Attila híres ’cogito’ érvét!
Bár képi segítőink a későbbiekben is lesznek,
ÉRVELÉS-TANULMÁNYOK ALATT ELSŐSORBAN A
TERMÉSZETES NYELVI SZITUÁCIÓKBAN FELBUKKANÓ ÉRVEKKEL
KAPCSOLATOS SZAKÉRTŐI TUDÁST
értjük.
Az érvelés-tanulmányok – szemben a logikával – nem egy szabatos tudomány. A
természetes nyelvi érvek teljes körű elemzése egy sokkal gazdagabb és összetettebb
szempontrendszer érvényesítését teszi szükségessé, mint a következtetések logikai
fogalmának kidolgozása. Míg a logika elsősorban normatív érdeklődést tanúsít, vagyis azt
próbálja előírni, hogy – bizonyos ideálok érvényesülése mellett – hogyan kellene
következtetéseket levonni, addig az érveléselmélet egy deskriptív álláspontot képvisel,
vagyis megpróbálja leírni a természetes nyelvi érveléseket, anélkül, hogy idealizálni vagy
racionálisan rekonstruálni próbálná azokat. Mivel azonban a természetes nyelvben
számos, sokszor egymástól független szempont egyszerre érvényesül, ezek együttes
figyelembevétele nem teszi lehetővé a logika esetén tapasztalt precízséget és
szabatosságot.
Az érvelés-tanulmányok tehát egy „öszvér” terület, ahol különböző tudományágak
felismerései keverednek egymással. Szerepet kap például a logika (azzal a megkötéssel,
hogy ez ritkán képes akár közelítő pontossággal leírni a valódi következtetéseinket), a
pszichológia (mind a következtetések levonásának, mind az érvek meggyőző hatásainak
empirikus vizsgálatával), a pragmatikai nyelvelmélet (a nyelv sokrétű kommunikációs
képességeinek feltárásával), a szociológia (az érvelési és kommunikációs minták társadalmi
dimenziójának elemzésével), a retorika (a meggyőzés hatásosságának szempontjaival), és
így tovább. Az érvelések átfogó vizsgálatára e bevezető kurzus keretei között tehát nincs
lehetőség. Ehelyett – mintegy illusztrációképpen – néhány érdekesebb és gyakrabban
vizsgált kérdéssel fogunk megismerkedni. Bár ezek a kérdések a „tudományosság”
alacsonyabb fokán kerülnek tárgyalásra, mint a logika problémái, a következőt érdemes
szem előtt tartani: Akármilyen hasznos tudomány is a logika (hogy csak egy szempontot
említsünk, a számítástechnika elméleti alapjai számára például nélkülözhetetlen),
valójában úgy tűnik, igen kevés köze van a tényleges emberi gondolkodáshoz.
47

II.3 IGAZOLÁS ÉS/VAGY MEGGYŐZÉS TÁBLÁZAT
Példákon keresztül pároddal gyakorold a normatív és deskriptív kérdések elkülönítését konkrét szituálciók elemzésekor. Válasszatok életszerű helyzetet!
Érvelések elemzése milyen kérdésre keres
választ
Mi az igazsgág?
Mi a helyes álláspont?
Mi a jól védhető álláspont?
Mit tegyek / cselekedjek?
Hogyan döntsek / válasszak?
Milyen cél alapján? / Mit tekint az érvelések
funkciójának?
igazolás
attitűdváltozás (intenzitás-változtatás,
létrehozás, megváltoztatás +/-)
Milyen területek foglalkoznak ezzel a
szemponttal?
logika és informális logika, ill. egyéb
argumentációelméletek
retorika (Ar.), marketing,
meggyőzéspszichológia
Az érveléseket milyen szempontból
vizsgálják?
erősség / érvényesség (helytállóság)
hatásosság
normatív, kontextusfüggetlen
deskriptív, kontextusfüggő
o Egészítsétek ki a táblázatot!
48

I. 4 NEM MINDEN ÉRVELÉS! DE MI NEM?
Mit tekint az érvelések funkciójának?
Mi eredményezi ezt?
Mindkét esetben számos egyéb
folyamat lehet, ezek leválasztása az
érvelésekről gyakran problematikus!
igazolás (állítás elfogadása igazként,
valószinűként)
1. érvelés
2. tapasztalat (láttam)
3. közlés (mondták)
4. memória (emlékszem)
attitűdváltozás (erősítés, megváltoztatás,
létrehozás)
1. érvelés
2. manipuláció
3. kontextuális hatások (megszokás, szituáció,
elvárások, stb.)
Mi segíti az elkülönítést a nem érvelés
típusú igazolástól / meggyőzéstől?
Pragmatikai és nyelvi megfontolások
- Ilyen helyzetben érvelni szoktak – pl. választás, tévévita, tudományos cikk
- X álláspontját megkérdőjelezték /megtámadták (vitahelyzet alakult ki)
o
o
Használ konklúzió- és premisszajelzőket ill. a megnyilatkozás olyan, mint ami az érvelésekre
jellemző
És még
EZEK A SZEMPONTOK KONFLIKTUSBAN LEHETNEK - LÁSD A JÓINDULAT ELVÉT
o Egészítsétek ki a táblázatot!
49

II.5. ÁLTALÁNOS ÉRVSÉMA TERVRAJZ/KAPCSOLÁSI RAJZ/FOLYAMATÁBRA
o A két ábra ugyanazt a sémát közli. Készítsd el a számodra ideális változatát az idealizált érvelés-sémának:
Ha választási év van, csináljunk-e választási kampányérveket elemző nyilvános blogot? Koordinált vita. Érvek a blog készítése mellett / ellen.
50

II.6 ÉLŐ NYELVI PÁRBESZÉD TANKÖNYVI PÉLDA - REKONSTRUKCIÓ
Anett: „Csilla azt mondta, az ebéd borjú lesz vagy ponty.
Végül hogy döntött?”
Bea: „Nem tudom, de ha már bevásárolt, a hűtőből
minden kiderül.”
A: „Nemrég felhívott az érveléselmélet zh miatt, és azt
mondta, már túlesett a bevásárláson, hogy tudjon még
tanulni.”
B: „Akkor bekukkantok a hűtőbe… Dugig van, de nem
érzek halszagot.”
A: „OK, akkor veszünk egy kis gombát a borjúhoz?”
Elvonatkoztatási lépések I.
Szituáció-függetlenség
az implicit elemeket fölöslegessé tesszük, elhagyjuk a fölöslegeset
A: Az ebéd borjú lesz vagy ponty.
B: Ha C már bevásárolt, az alapanyag a hűtőben
A: C bevásárolt (Tehát: alapanyag a hűtőben)
B: A hűtőben nincs hal
A: (Ha a hűtőben nincs hal, az ebéd nem ponty lesz.) Tehát az ebéd borjú
lesz.
Személy-függetlenség:
a következtetés elvileg személytelen, csak kijelentések közti viszony
A, B-ről megfeledkezhetünk
Elvonatkoztatási lépések II.
Premissza-konklúzió szerkezet:
(p1) Az ebéd ponty vagy borjú lesz
(p2) Nincs hal
(p3) Ha nincs hal, nem ponty lesz az ebéd
(K) Az ebéd borjú lesz
vagy:
(p1) Ha C bevásárolt, a kaja a hűtőben van
(p2) C bevásárolt
(K) A kaja a hűtőben van
51

Elvonatkoztatási lépések III.
Elvonatkoztatás a tartalomtól
a logikailag irreleváns elhagyása
b: borjú lesz az ebéd; p: ponty lesz az ebéd;
h: van hal; c: csilla bevásárolt; k: kaja a hűtőben
b vagy p
nem h
ha nem h, akkor nem p
b
ha c, akkor k
c
k
Elvonatkoztatási lépések IV.
Formalizálás
A logikailag releváns kifejezések jelentését formálisan rögzítjük*
b v p
c k
~h c
~h ~p k
b
Általánosítás
A konkrét következtetéseket következtetési sémák váltják fel*
v , ~ , ~ ~
,
*~, v, -nek egy logikai elmélet ad jelentést
II.6B
MI VÁLTOZIK A REKONSTRUKCIÓ LÉPÉSEI SORÁN?
6. Nem következtetési viszonyokra, hanem azok sémáira koncentrálunk
5. A logikailag „funkcionális” kifejezéseket egy formális elmélet objektumaival helyettesítjük
4. A „miről beszélünk” helyett „milyen formában”
3. A megnyilatkozások nyelvi sorrendjét egy absztrakt logikai sorrenddel helyettesítjük
2. Eltekintünk a megnyilatkozók személyétől
1. Elfeledkezünk arról, ami „lényegtelen”: relevancia-kritériumokat alkalmazunk
52

AZ ÉRVELÉS NYELVI TEVÉKENYSÉG (NEM ABSZTRAKT SÉMA),
DE RACIONÁLIS (NEM BÁRMILYEN KOMMUNIKÁCIÓ ÉRVELÉS),
MELYNEK ALAPJA A NÉZETELTÉRÉS (KÜLÖNBEN NEM ÉRVELÜNK),
TEHÁT TÁRSAS KOMMUNIKÁCIÓS SZITUÁCIÓT FELTÉTELEZ,
MINDIG ADOTT ÁLLÁSPONTHOZ KAPCSOLÓDIK (ELLENE, MELLETTE),
MELYET ERŐSÍTENI VAGY GYENGÍTENI AKARUNK (A MÁSIK ELŐTT),
ÉS EHHEZ KIJELENTÉSEKET HASZNÁLUNK,
FELTÉVE AZ ÉSZ ALAPÚ KONSZENZUS LEHETŐSÉGÉT.
‣ A II.6 példa: nyelvi ugyan, társas és racionális, de nincs nézeteltérés és álláspont nem érvelés!
‣ Ezért tudunk ilyen messzire absztrahálni :-)
‣ „AZ ÉRVELÉS EGY VERBÁLIS ÉS TÁRSAS CSELEKVÉS,
‣ AMELY KIJELENTÉSEK VALAMILYEN ELRENDEZÉSÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL
‣ ERŐSÍTENI (VAGY CSÖKKENTENI) KÍVÁNJA EGY
‣ VITATOTT NÉZET ELFOGADHATÓSÁGÁT
‣ A KOMMUNIKÁCIÓS PARTNER SZÁMÁRA,
‣ AKIRŐL FELTÉTELEZI, HOGY OSZTOZIK AZ ÉRVELŐVEL
‣ BIZONYOS ÉSZ ALAPÚ FELTÉTELEK ÉS SZABÁLYOK ELFOGADÁSÁBAN.”
JEGYZETEK:
53

II.7. KÖSZÖNJÜK, HOGY RÁGYÚJTOTT! TANULJUNK ÉRVELÉSTECHNIKÁT NICK NAYLORTŐL
Sorolj fel 3 „tanítást”, amit Nick Naylor ad fiának (akár a szóbeli, akár az
írásbeli kommunikációval kapcsolatban). Hogyan éri el, hogy fia elfogadja
a javaslatokat?
1.
Írj le három hibát, amit Nick Naylor elkövet érvelési szituációban (nem
magánéletben, ágyban, stb.). Mi a hiba jellege, miért követi el és hogyan?
1.
2.
2.
3.
3.
Milyen különbsége(ke)t tesznek a filmben vita/érvelési és tárgyalási
helyzetek között? Röviden jellemezd, a manipulációt, a meggyőzést és a
kompromisszumkeresést, ahogy azokat a film jellemzi?
Írj le négy helyzetet, ahol az egyik fél váratlanul hatásosabban érvel, mint
a másik. Melyek ezek a részletek? Milyen módon változik meg a szituáció
és hogyan kerül előnybe az addig nehezebben védhetőnek tűnő
álláspont?
1.
2.
3.
54
4.

Premissza + Konklúzió = Érv
III. ÉRVEK VIZSGÁLATA, ELMÉLETEK ELEMZÉSE, ÉRVELÉSSÉMA
Kulcsfogalmak:
Később utánanézni:
Fontos tanulság:
Ezek építenek:
55

III.1 A NAGY VITÁZÓK FILMRÉSZLET
Uraim és Hölgyem! ez itt a reflektor... ...fénykör.
Mindenki a saját felelõsségére lép bele.
Mr. Tolson, mi lett a tavalyi vitázókkal?
Ne kérdezzen olyat, amire tudja a választ. Álljon
fel, maga lesz az elsõ! Ide a fénykörbe!
A vita egy állítással, egy gondolattal indul:
Megoldandó: A gyermekmunkát a Szövetségi
Kormányzatnak szabályoznia kell. Az elsõ vitázó az
állítás mellett érvel. Az állítás azt jelenti, hogy
valamit elfogadsz. Mr. Reed az állítás mellett
érvel, a második vitázó a tagadás mellett.
- Tagadás azt jelenti, hogy te...
- Ellene vagy.
Pompás, Mr. Burgess! Ön érvel az állítás mellett,
Mr. Reed, rajta!
Hát, uram, egy idézettel kezdem a költõ
Cleghorntól. "A golfpálya olyan közel fekszik a
malomhoz, hogy a dolgozó gyerekek majdnem
minden nap kinézhetnek és...
- És...
- És "nézhetik a játszó férfiakat"?
Ezt tanulta a tavaly óta, Mr. Reed? Hogy elkezd
valamit és nem fejezi be?
- Nem, uram.
- Üljön le! Ki a következõ? Ön! Álljon fel! Tessék
felállni! Késõre jár, még meddig titkolózik?
Nem titkolózom, uram. Én csak ezért jöttem át a
másik egyetemrõl, hogy az Ön csapatába jöhessek.
Nagyon meghatódtam. Mi a neve?
- Samantha Booke.
- Booke (Könyv)?
- Egy "e"-vel a végén.
- Álljon fel Miss Booke, "e"-vel a végén! A
fénykörbe Miss Booke, "e"-vel a végén! Tudja,
hogy még soha nem volt nõ a vitázók közt?
Igen, uram. Tudom.
Miért gondolja, hogy magának kellene az elsõnek
lennie?
- Mert én is ugyanolyan képzett vagyok...
- Kiállta a próbát, Miss Booke.
- ...mint bárki más...
- Eldöntendõ: A segélyek elveszik a kedvet a
kemény munkától. Részletezze ennek
ellenkezõjét!
- Rendben. A segélyek elveszik az ember
legerõsebb indítékát a munkától... ami a túlélés. És
ez gyengíti a szegények akaraterejét.
Hogyan cáfolja ezt, Miss Booke, "e"-vel?
Én azt mondom, hogy nem gyengíti. Az új
juttatások nagyrészét úgyis a gyermekek, a
fogyatékkal élõk...és az idõsek kapják.
- Ez tény vagy feltételezés?
- Ez egy tény.
- Hangosan!
- Ez egy tény!
- Milyen forrást használ?
- Az elnököt.
- Az Egyesült Államokét?
Igen, uram.
Ez az elsõdleges forrása? Személyesen beszélt
Roosevelt elnökkel?
Persze, hogy nem. Nem beszéltem vele
személyesen. De hallottam a "Beszélgetés a tûz
mellett"-ben.
- Egy rádiómûsorban?
- lgen.
Valami más forrás? Más forrás?
Igen, vannak más források... Mint pl. egy anya
szemébe nézni, amikor nincs mit enni adnia a
gyerekeinek.
00:10:52,819 --> 00:13:41,947
56

III.2 KONKLÚZIÓK & PREMISSZÁK ALAPOK
Az érvelés
Kettős cél: meggyőzés (attitűdváltoztatás) és igazolás
MOST: a célja egy állítás alátámasztása: mi és hogyan növeli (vagy
csökkenti) egy kijelentés elfogadhatóságát
Közönség: Nem konkrét célközönség, hanem lehetőleg „bárki”:
idealizált racionális hallgatóság*
Eszköz: kijelentések valahogyan elrendezett sorozata: ha
elfogadunk bizonyos kijelentéseket, akkor el kell fogadnunk az
alátámasztandó állítást is. (Miért? Mert így „logikus”)
ÉRV (MOST) : KIJELENTÉSEK OLYAN SOROZATA, AMELLYEL EGY ÁLLÍTÁS
ÁLTALÁNOS ELFOGADHATÓSÁGÁT AKARJUK NÖVELNI
Az érvelés elemei
Amit alá akarunk támasztani: konklúzió
‣ Mindig egy van? Nem, de általában: ha több állítást is
alátámasztunk, akkor azok vagy egymás alá vannak
rendelve (részkonklúziók + főkonklúzió), vagy több érvelés
jelenik meg párhuzamosan
Amikkel alá akarjuk támasztani: premisszák
‣ Akármennyi lehet – amik valóban a konklúzió alátámasztására
szolgálnak. Adott szöveg tartalmazhat irreleváns állításokat
(„kitérő” rész retorikában + páthosz, éthosz), de ezek nem
számítanak premisszának
A kijelentés? (BA)
Ami valamit állít. (Nesze neked naiv kommunikációs modell)
Csak kijelentő mondat: kérdéssel, felkiáltással stb. nem állítunk semmit.
(Ez nem igaz: lásd később a beszédaktus-elméletet!!!)
Nem minden kijelentő(nek tűnő) mondat kijelentés: „Jó napot kívánok.”;
„Tessék vigyázni, az ajtók záródnak.”; „Élt egyszer egy szegényember.” –
szigorúan véve nem állítanak semmit
Egy mondat több kijelentést is tartalmazhat:
„(Józsi nem írta meg a zh-t) 1 , mert (nem járt be órákra) 2 , és (nem tudott
órai jegyzeteket szerezni) 3 , valamint (a fóliákból egy szót sem értett) 4 .”
Kétféle értelemben lehet állítani:
Tényállítások: elvileg egyértelműen eldönthető módon igaz vagy hamis
„2+2=4”; „Párizs Franciaország fővárosa.” „Gábor tegnap cápauszonyt
vacsorázott.”
(Nem biztos, hogy el is tudjuk dönteni: „Minden természetes szám
felírható két prímszám összegeként.”; „A valaha létezett legnagyobb földi
hegy magassága meghaladta a 12 km-t.”)
Értékállítások: egy közösség számára elfogadható vagy elfogadhatatlan
„Az anyagyilkosság rossz dolog.”; „A háború hasznosabb, mint a béke.”
„x-nek ezek után le kéne mondania.”
Mindkettő szerepelhet premisszaként és konklúzióként is (alátámasztó
vagy alátámasztandó)
57

III.2B A KÖVETKEZTETÉS (MA)
A következtetést kijelentések közötti viszonyként határozzuk meg. A kijelentés a
világ egy tényének (vagy tényállásának, eseményének) kifejezésére szolgáló
nyelvi eszköz. Ezeket a fogalmakat persze nem vizsgáljuk, de abban segítenek,
hogy elkülönítsük a kijelentéseket egyéb nyelvi elemektől. Először is, a
kijelentések mind mondatok, de nem akármilyenek, hanem kijelentő mondatok.
(A kérdő, óhajtó stb. mondatok nem arra szolgálnak, hogy tényeket fejezzenek
ki.) Másrészt nem minden kijelentő mondat célja, hogy tényt fejezzen ki. (A „Jó
napot kívánok.”, „Köszönöm szépen”, „A hajót ezennel ’Hableánynak’ nevezem
el.”, „Megígérem, hogy holnap megadom a tartozásom.”, stb. mondatok
kijelentőek ugyan, de kimondásuk inkább cselekvésként határozható meg, mint
egy tény megállapításaként.) Azokat a mondatokat fogjuk kijelentésnek tekinteni,
amelyek igazak vagy hamisak lehetnek. Másképpen ezt úgy mondhatjuk, hogy egy
kijelentés igazságértékkel bírhat. (A kijelentésekre nézve további megszorításokat
is tehetnénk, például hogy olyan formában legyenek megfogalmazva, hogy
igazságértékük kontextus- és időfüggetlen legyen, vagyis ne szerepeljenek
bennük ún. indexikus kifejezések, ám a precízség ilyen foka pillanatnyilag nem
indokolt.)
Az igazságértékek a legtöbb logikai elméletben az ún. kétértékűség
elvének engedelmeskednek, amely szerint minden kijelentést megillet a két
igazságérték, azaz az igazság és a hamisság valamelyike. Pontosabban fogalmazva
a fenti elv két további elvre bontható. Az ellentmondás-mentesség elve szerint
egyetlen kijelentés sem vehet fel egyszerre több igazságértéket, vagyis nem lehet
egyszerre igaz és hamis. (Ez tudtommal minden logikai elméletre érvényes.) A
kizárt harmadik elve azt állítja, hogy minden kijelentés rendelkezik a két
igazságérték valamelyikével, és több (pl. harmadik) igazságérték nem létezik. (Ez
más nem minden logikai elméletre teljesül, ugyanis vannak ún. többértékű vagy
nem klasszikus logikai elméletek is, ezekkel azonban itt nem áll módunkban
foglalkozni.)
Egy következtetésben a kijelentéseket két csoportra osztjuk. Azokat a
kijelentéseket, amelyekből következtetünk, premisszáknak, azt pedig, amelyikre
következtetünk, konklúziónak nevezzük. A premisszák számára nézve a modern
logika nem ismer kikötést: egy következtetés lehet egypremisszás, kétpremisszás,
stb., egészen a (megszámlálhatóan) végtelen számú premisszáig (sőt, vannak ún.
nullapremisszás következtetések is). Konklúzió viszont minden következtetésben
csak egy van, és amennyiben a premisszákból több konklúzió is levonható, úgy
ezeket külön-külön következtetéseknek tekintjük. A következtetés tehát
szűkebben tekintve egy, a premisszák és a konklúzió közti viszony.
A kijelentés és következtetés viszonya (PhD)
1500 krakter Megjegyzés [Z3]: versenyfeladat, a
legjobb a 2. kiadásban.
58

III.3 ÉRVELÉSEK REKONSTRUKCIÓJA KPM
Ahhoz, hogy tisztán lássunk és értékelni tudjunk egy érvelést, rekonstruálni kell: a szöveg textuális rendjét helyettesítjük a mögöttes logikai renddel
Mik a releváns kijelentések? (És mik nem azok?)
Konklúzió: ahhoz, hogy tudjuk, mivel támasztunk alá, először tudni kell, hogy mit: az ez érv centruma
Premisszák: mik és hogyan viszonyulnak egymáshoz
Mi az érvelés szerkezete?
Rekonstruáld az érvelést:
„Logikai vizsgálatainkat abból az igényből indítjuk, hogy olyan eszközt találjunk, amelynek segítségével következtetések érvényességét tudjuk ellenőrizni.
Ehhez mesterséges nyelveket hoztunk létre, és ezek a nyelvek azt célozták, hogy el lehessen vonatkoztatni a kifejezések tartalmától azáltal, hogy csakis a
formai szempontokat engedjük a nyelvben érvényre jutni. Minél magasabb szintre jutottunk a formális logika felépítésében, annál távolabb kerültünk a
természetes nyelvtől, és végül olyan logikai vizsgálatokat folytattunk, amelyek sokkal lényegesebbek egy matematikához hasonló formális tudomány
szempontjából, mint a természetes nyelv és a „szokásos” emberi gondolkodás szemszögéből. Ezért most új kérdéseket jelölünk ki, és az eddigiektől eltérő
alapokon térünk vissza a következtetések és érvelések általános problémaköréhez.”
59

III.3B KONKLÚZIÓ AZONOSÍTÁS
Elöl:
„Az a vélemény, hogy amikor a tudatról állítunk valamit, akkor
valójában agyi folyamatokról teszünk állítást, nyilvánvalóan hamis. Ezt
támasztja alá (a) az a tény, hogy képesek vagyunk leírni érzéseinket és
mentális képzeteinket anélkül, hogy bármit is tudnánk az agyi
folyamatokról, vagy akár arról, hogy léteznek, valamint (b) az a tény,
hogy a tudatról és az agyi folyamatokról tett állításokat egészen
másképpen igazoljuk, illetve (c) az a tény, hogy semmilyen
önellentmondás nincs abban a kijelentésben, hogy »X-nek fájdalma
van, de semmi sem történik az agyában«.” (U.T. Place)
Hátul:
„Minthogy a boldogság a szellem nyugalmában áll, és minthogy a
szellem kitartó nyugalma a jövőbe vetett bizodalmon alapul, és
minthogy ezt a bizodalmat az Isten és a lélek természetéről szóló
tudománynak kell megalapoznia, következésképpen a valódi
boldogsághoz tudomány szükségeltetik.” (Leibniz)
közelegnek az amerikai választások, és a foglyok halála nem kedvezne
Carter esélyeinek.” (Mehdi Amer Rajai, 1980)
Mögötte (Implicit konklúzió)
‣ A konklúzió kimondottság, világos megfogalmazottság
tekintetében két fajta lehet: explicit (kimondott) vagy implicit
(hallgatólagos, rejtett, kimondatlan) konklúzió. Míg az előbbit
megtaláljuk a szövegben, kimondva vagy leírva, addig az utóbbit
az érvelés csak sejteti, mint olyasmit, ami az elmondottakból vagy
leírtakból következik.
o
Van akinek a példája ilyen?
Bárhol lehet a szövegben
vagy azon kívül.
Középen:
„Ha Amerika belép a háborúba, Iránban minden foglyot megölnek.
Ezért Amerika nem fogja ezt megtenni, különösen most, amikor
60

III.3B.1 IMPLICIT KONKLÚZIÓ KONKLÚZIÓJELZŐK
Nem mindig mondunk ki valamit sugallunk
Hasznos: tömörebb a szöveg
Felhasználható: általában implicit konklúziónál kevésbé
vagyunk kritikusak (mint ha ugyanazt kimondva halljuk)
o
Kognitív erőforrásainkat leköti az implicit elemek
rekonstruálása, csökkent kapacitással tudjuk csak
kritikusan megvizsgálni.
Emiatt attitűdjeinknek megfelelő de kognitívan
problematikus üzenetek átadásánál gyakori ill. radikális
Emiatt manipulatív lehet: hiszen kimondat velünk
konklúziókat (amelyekkel nem is értünk feltétlen
egyet) és úgy járulhat az attitűd-váltáshoz, hogy nem
vagyunk tisztában ennek a meggyőzési számdéknak.
Immunizál: mivel nincs kimondva, így nem
számonkérhető (sajtóperek, ígéretek, fenyegetsések stb.)
a klasszikus nyelvfelfogásban (pragmatikailag IGEN!)
A konklúzió azonosítása: formai és tartalmi elemek
A formai elemek közé tartozik az érvelő írás vagy előadás címe és alcíme,
továbbá az írást bevezető ún. szövegfej (lead, Kopf), illetve tudományos
írásművek esetén az absztrakt. A cím és alcím (rendszerint csak együtt),
ha mégoly vázlatosan is, de valamiképpen a konklúzió jelzésére
szolgálnak. Ezen felül…
o
…tartalmi, kifejezésbeli eszközök is:
ezek az úgynevezett konklúziójelzők
Konklúziójelzők
tehát, eszerint, következésképpen
ennek megfelelően, azt kapjuk, hogy
a fentiekből folyik
ezért
egyszóval
innen adódik,
arra jutunk, hogy
tehát, vagyis, azaz, így aztán, következésképpen, mindent összevetve, a
korábbiak folyományaként
így
ekként, ebből adódik, ilyenformán
mindezek után világos, hogy
az előbbiek alapján látható, hogy
végeredményben, ezért aztán, összességében…
Vezető kérdések
A konklúzió felismerését segíthetik ezen kívül bizonyos vezető
kérdések, amelyek irányítják a figyelmünket. Jól használhatók az
explicit, kimondott konklúzió azonosításához is, de különösen
fontosak az érvelés kimondatlan, implicit konklúziójának
azonosításához. Ilyen vezető kérdések lehetnek az alábbiak:
o
o
o
o
o
MIRŐL AKAR MEGGYŐZNI A SZERZŐ?
MIT BIZONYÍT A SZÖVEG?
MI A VÉGKÖVETKEZTETÉS?
MI KÖVETKEZIK AZ ELMONDOTTAKBÓL?
MI A SZERZŐ TÉTELE, ÁLLÍTÁSA?
61

III.3B2 ARGUMENTATÍV PERFORMATÍV KIFEJEZÉSEK, MINT K-JELZŐK (MA)
Állítom / megállapítom, hogy...
Tagadom / visszautasítom, hogy...
Cáfolni kívánom, hogy...
A továbbiakban bizonyítani kívánom / meg kívánom mutatni, hogy...
Az alábbi érveket hozom fel amellett, hogy...
Amellett érvelek, hogy...
Álláspontom az, hogy...
Azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy...
Arra a következtetésre jutunk/juthatunk, hogy...
o
ezekről még lesz szó a Beszédaktusok alapján
‣ Saját, leggyakrabban használt konklúzió-jelzőim:
Általános megfontolnivalók
‣ Nem biztos, hogy használja egy szöveg mind a formai mind a tartalmi elemeket, sőt
‣ lehet, hogy ezek egymással konfliktusban vannak
‣ Összetettebb érvelésben részkonklúziók, közbülső lépések jelzői is lehetnek, nem feltétlenül a végkövetkeztetést jelölik
62

III. 3C PREMISSZÁK AZONOSÍTÁS
Nem minden premissza, ami nem konklúzió (kitérés, stb.): ezek a
rekonstrukcióban eltűnnek
„Érdemes a drágább cuccokat megvenni, hiszen az olcsó termékek
gyakran rossz minőségűek. Ezek általában nem tartósak, vagy az
egészségre károsak. (Gábornak is mindig mondom, ne vegye meg a
bóvlit.)”
‣ Ezeknek retorikai funkciója van, de a rekonstruált érvelést nem
teszik erősebbé.
Rejtett premisszák
UGYANÚGY GYAKORIAK, MINT A REJTETT KONKLÚZIÓK
Fontos manipulációs lehetőség,
de van az igazolás szempontjából elfogadható használat is
Általában kevésbé az „üzenet” részei
Gyakran közhelyes igazságokra épül az
érvelés többi része – ilyenkor teljesen
természetes, ha kihagyjuk őket (ún.
enthümematikus érvelés)*
Rekonstrukciójuk problematikus lehet
A konklúzióhoz kell igazodniuk – gyakran a rekonstrukció során a
premisszák függvényében meg kell változtatni a konkúziót!
Túl erősként ill. túl gyengeként rekonstruálhatjuk az érvelést!
Premisszajelzők
minthogy,
jelzi az is, hogy
annak alapján, hogy
azon az alapon, hogy
amennyiben
annak következtében, hogy
elfogadva, hogy
mivel
adva, hogy
belátva, hogy
Vezető kérdések
figyelembe véve, hogy
abból kiindulva, hogy
arra támaszkodva, hogy
mert
látva, hogy
alapul véve, hogy
abból kifolyólag, hogy
amiatt, hogy
azáltal, hogy
annak folyományaként, hogy
Mely állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót? Milyen érvek
szólnak a tétel mellett? Mi bizonyítja az állítást? Miért kellene
elfogadnunk a szerző véleményét? Milyen indokai vannak a szerzőnek?
Miből következik a konklúzió? Milyen adatokat, tényeket, érveket
sorakoztat fel a szerző a konklúzió alátámasztása érdekében? Milyen
fontos kimondatlan állításokon, előfeltevéseken nyugszik az érvelés?
A premisszák esetében is vannak olyan performatív kifejezések, amelyek
premisszajelzőként szolgálhatnak:
Elfogadom / megadom /megengedem /elismerem, hogy... Az alábbi
érveket hozom fel / az alábbi érvek szólnak / álláspontom mellett:
elsőként,… másodikként,…harmadikként az, hogy…
‣ Saját, leggyakrabban használt premissza-jelzőim:
63

III.4 LEWIS CARROLL: MIT MONDOTT A TEKNŐS AKHILLÉSZNEK? OLVASMÁNY
(in: Mind, 1895, ?)
Akhillész utolérte a teknőst, és kényelmesen a hátára telepedett.
- Tehát eljutottál a versenyünk végére? - kérdezte a teknős. – Még annak
ellenére is, hogy valójában a távolságok egy végtelen sorozatát kellett
megtenned ehhez? Azt hittem, néhány nagyokos bebizonyította, hogy
lehetetlen ezt megtenni.
- Pedig meg lehet tenni - mondta Akhillész -, hiszen megtettem. Solvitur
ambulando. Tudod, a távolságok egyre kisebbé váltak, és így…
- És ha egyre növekedtek volna? - vágott közbe a teknős. - Akkor mi lenne?
- Akkor most nem lehetnék itt - válaszolta szerényen Akhillész -, te pedig
mostanra többször megkerülted volna a világot.
- Nehéz kérdés ez, de te is nehéz vagy - mondta a teknős -, előbb-utóbb ki
fogsz lapítani. Nos hát, kíváncsi vagy egy olyan versenyre, amelyről az
emberek azt hinnék, két-három lépésben a végére érhetnek, holott
végtelen sok lépés kell hozzá, és mindegyik hosszabb, mint az előző?
- Nagyon is kíváncsi! - mondta a görög harcos, és előhúzott a sisakjából
(mivel akkoriban még kevés harcos hordott zsebeket) egy óriási
jegyzetfüzetet és egy ceruzát. - Gyerünk. És kérlek, beszélj lassan, mert a
rövidítéseket még nem találták fel.
- Ó, Eukleidész csodálatos Első Tétele! - motyogta a teknős álmodozva. -
Ugye csodálod Eukleidészt?
- Szenvedélyesen! Legalábbis amennyiben lehet csodálni egy olyan
munkát, amit csak jónéhányszáz év múlva fognak megírni.
- Rendben, akkor nézzünk meg egy kis részletet az Első Tétel
bizonyításából - két lépés csupán, plusz a levont konklúzió. Légyszíves, írd
le őket a füzetedbe. És hogy később tudjunk rájuk utalni, hívjuk őket A-
nak, B-nek és Z-nek:
(A) Amik ugyanazzal egyenlők, azok egymással is egyenlők.
(B) E háromszög két oldala olyan, hogy ugyanazzal egyenlő.
(Z) E háromszög két oldala egyenlő egymással.
Gondolom, Eukleidész olvasói megesküdnének rá, hogy Z logikailag
következik A-ból és B-ből, azaz bárkinek, aki elfogadja A és B igazságát, Z
igazságát is el kell fogadnia?
- Kétségtelenül. Még egy gimnázium legifjabb tanulója is - persze amint
feltalálják a gimnáziumot, ami még vagy 2000 évig nem fog bekövetkezni -
habozás nélkül elfogadná ezt.
- És még ha valaki nem is fogadja el A és B igazságát, attól még a
következtetés érvényességét elfogadná?
- Valóban létezhet ilyen olvasó is. Ő azt mondhatja: “Igaznak fogadom el
azt a Feltételes Állítást, hogy amennyiben A és B igazak, úgy Z-nek is
igaznak kell lennie, de nem fogadom el A és B igazságát.” Az ilyen olvasó
azonban jobban tenné, ha Eukleidész helyett inkább a futballal kezdene el
foglalkozni.
- És vajon nem létezhet-e olyan olvasó, aki azt mondja, hogy “Igaznak
fogadom el A-t és B-t, de nem fogadom el a Feltételest.”?
- Talán létezhet. Őneki is inkább a futballt ajánlom.
- És ezen olvasók egyikét sem kényszeríti logikai szükségszerűség arra -
folyatta a teknős -, hogy Z-t igaznak fogadja el?
- Valahogy így - ismerte el Akhillész.
- Nos, akkor képzeld el, hogy én egy ilyen második típusú olvasó vagyok,
és kényszeríts engem a logika erejével, hogy fogadjam el Z-t igaznak!
- Egy futballozó teknős meglehetősen… - kezdte Akhillész.
- … anomália lenne, természetesen - vágott közbe a teknős fürgén. - Ne
térjünk el a tárgytól. Először jussunk el Z-hez, aztán futballozhatunk.
64

- Szóval kényszerítenem kell téged, hogy fogadd el Z-t, ugye? - kérdezte
Akhillész kuncogva. - És jelenlegi álláspontod szerint elfogadod A-t és B-t,
de nem fogadod el a Feltételest…
- Melyet nevezzünk C-nek - mondta a teknős.
- Tehát nem fogadod el ezt: (C) Ha A és B igaz, akkor Z igaz.
- Ez a jelenlegi álláspontom - mondta a teknős.
- Akkor meg kell hogy kérjelek, fogadd el C-t.
- Elfogadom - mondta a teknős -, amint beírtad a füzetedbe. Van benne
még valami?
- Csupán néhány lejegyzett emlék - mondta Akhillész, zavartan lapozgatva
-, emlékek azokból a csatákból, ahol jeleskedtem.
- Tehát rengeteg üres hely van még! - jegyezte meg vidáman a teknős. -
Mindre szükségünk lesz! (Akhillész megborzongott.) Most írd, amit
diktálok:
(A) Amik ugyanazzal egyenlők, azok egymással is egyenlők.
(B) E háromszög két oldala olyan, hogy ugyanazzal egyenlő.
(C) Ha A és B igaz, akkor Z igaz.
(Z) E háromszög két oldala egyenlő egymással.
- Z-t inkább D-nek kellene neveznünk - mondta Akhillész. - Hiszen
közvetlenül következik az előző háromból. Ha elfogadod A-t, B-t és C-t, el
kell fogadnod Z-t is.
- Miért kellene?
- Mert logikailag következik belőlük. Ha A és B és C igaz, akkor Z-nek is
igaznak kell lennie. Gondolom, ezt már csak nem vitatod?
- Ha A és B és C igaz, akkor Z-nek igaznak kell lennie - ismételgette
elgondolkodva a teknős. - Ez itt egy másik Feltételes, ugye? És ha esetleg
nem látnám be az igazságát, akkor elfogadhatnám A-t, B-t és C-t,
miközben nem fogadnám el Z-t, ugye?
- Megtehetnéd - ismerte el az őszinte hős - habár az ilyen mértékű
korlátoltság rendkívüli lenne. Mégis, mindez lehetséges. Meg kell hogy
kérjelek, fogadd el ezt a Feltételest is.
- Nagyon helyes. Örömmel el is fogadom, amint lejegyezted. Így néz ki:
(D) Ha A és B és C igaz, Z-nek igaznak kell lennie.
Leírtad a füzetedbe?
- Le! - kiáltott fel örömmel Akhillész, és eltette a ceruzáját. - Végre a
képzeletbeli verseny végére jutottunk! Most, hogy elfogadod A-t és B-t és
C-t és D-t, természetes, hogy elfogadod Z-t is.
- Valóban? - kérdezte ártatlanul a teknős. - Tisztázzuk csak ezt a dolgot!
Elfogadom A-t és B-t és C-t és D-t. Ám mi van akkor, ha mégis
visszautasítom Z-t?
- Akkor a Logika torkon ragad, és úgy kényszerít arra, hogy elfogadd -
válaszolt győzedelmesen Akhillész. - Azt mondja neked a Logika: “Nincs
menekvés. Ha elfogadtad A-t és B-t és C-t és D-t, el kell fogadnod Z-t is!”
Látod, nincs más választásod.
- Hát amit maga a Logika mond nekem, az bizonyára érdemes arra, hogy
leírjuk - mondta a teknős. - Jegyezd le a füzetedbe, kérlek:
(E) Ha A és B és C és D igaz, Z-nek is
igaznak kell lennie.
Mert ugyebár amíg ezt nem fogadtam el, addig persze nem kell
elfogadnom Z-t se. Így tehát ez egy szükséges lépés, ugye?
- Úgy látom - mondta Akhillész, árnyalatnyi szomorúsággal a hangjában.
Ekkor a narrátor, mivel halaszthatatlan ügye akadt a bankban, kénytelen
volt megválni a boldog párostól, és csak néhány hónappal később tudott
legközelebb visszatérni a helyszínre. Ekkor Akhillész még mindig a sokat
tűrő teknős hátán üldögélt, és jegyzetelt a füzetébe, mely már majdnem
betelt. A teknős ezt mondta éppen:
- Leírtad az utolsó lépést? Ez lesz az ezer-egyedik, ha nem számoltam el
magamat. De még több millió van hátra. [Innentől fogva lefordíthatatlan
szójátékok következnek – a fordító.] Egyébként lennél olyan kedves -
figyelembe véve, milyen sokat fognak majd tanulni a tizenkilencedik
századi logikatudósok ebből a kis eszmecserénkből -, tehát megtennéd,
hogy elfogadsz egy szójátékot, melyet unokatestvérem, az Ál-Teknős
[Mock-Turtle: (itt:) humbug, valótlanság] fog majd akkor kitalálni?
Szeretnélek átkeresztelni Tanítóra [Taught-Us: “aki minket tanított” -
hangzása nagyon hasonlít a “Tortoise”, tehát “teknős” szóéhoz].
65

- Ahogy kívánod - felelte a fáradt harcos, a kétségbeesés tompa
hangszínén, miközben arcát tenyerébe temette. – Feltéve, hogy te pedig
elfogadsz egy olyan szójátékot, melyet az Ál-Teknős sosem talált ki, és
megengeded, hogy átnevezzelek erre: Bosszantó [A Kill-Ease: komor,
ünneprontó - hangzása nagyon hasonlít az Akhillész név angol ejtéséhez].
FELADATOK: Párokban, felosztva a bekezdéseket rekonstruáljátok az érveléseket. Hol vannak? Hol nincsenek? Hogyan ismerhetők fel könnyen az érvelő
szakaszok? Ahol nem érvek vannak, ott mi van?
JEGYZETEK:
66

III.5 ÉRVELÉSEK SZERKEZETÉNEK REKONSTRUKCIÓJA PRAGMA-DIALEKTIKAI JELÖLÉS
Elemi érv: konklúzió + közvetlenül alátámasztó állítások
„Nem megyek hozzád, mert hülye vagy.”
1. Nem megyek hozzád
1.1 (mert) hülye vagy
Felül a konklúzió, alul a premissza, mert a konklúzió azonosításával
kezdjük, aztán jönnek a premisszák +
a premisszák alátámasztják a konklúziót
Csatolt premisszák
„Mivel süt a nap (1), és ki kell mennem az utcára (2), napszemüveget
veszek.”
1. napszemüveget veszek
1.1a süt a nap
1.1b ki kell mennem az utcára
(1.1’) nem szeretem, ha a szemembe süt a nap
Együttesen támasztják alá a konklúziót. Sem (1), sem (2) nem
lenne elég önmagában (3) alátámasztásához. (Rejtett premissza:
„nem szeretem,ha a szemembe süt a nap” – 4)
Független premisszák
„Nem megyek hozzád, mert szegény vagy, utálod
az operát és büdös a szád.”
1. Nem megyek hozzád
1.1 szegény vagy,
1.2 utálod az operát
1.3 büdös a szád
Mindegyik premissza önmagában, a többitől függetlenül támasztja
alá a konklúziót
Lánc premisszák
„Nem adok cigit, mert utálom a lejmolókat, ugyanis a magántulajdon
számomra alapvető érték.”
1. Nem adok cigit
1.1 utálom a lejmolókat
1.1.1 ugyanis a magántulajdon számomra alapvető érték
Egymásnak alárendelve támasztják alá a k-t Az egyik premissza nem
közvetlenül a konklúziót támasztja alá, hanem a konklúziót
közvetlenül alátámasztó másik premisszát
Összetett érvelések
„János tegnap este nem lehetett a lakásában, mert sötét volt a lakás
összes ablaka, és a macskája keservesen nyervogott. A lakástelefonját sem
vette fel. Mellesleg Gizi tegnap nem jött a buliba, pedig megígérte. Egész
délután Jánossal pusmogott egy sarokban, aztán együtt beszálltak Gizi
kocsijába.”
o
Rekonstruáld az érvelést a lap szélén!
67

III.6 ÉRVELÉSEK ÉRTÉKELÉSE ALAPOK
Hogyan kritizálhatunk egy érvelést? (BA)
Tényleg következik a konklúzió belőlük? (Azért nyervogott a macska, mert
Gábor húzogatta a farkát. Szakmai kérdésekről pusmogtak Gizivel. …)
Relevancia-Elégségesség-Elfogadhatóság (REE)
Tényleg igazak a premisszák? (Honnan tudod, hogy sötét volt az ablak?
Hogy nyávogott a macska?)
‣ Lehet egy érv rossz úgy, hogy hamis premisszákkal erős a
szerkezet
„Ha 2+2=5, akkor ork vagyok. De 2+2=5. Tehát ork vagyok.”
‣ Lehet egy érv rossz úgy, hogy igaz premisszákkal gyenge a
szerkezet
„2+2=4. A békák kétéltűek. Tehát ork vagyok.”
Ajánlott elemzési sorrend (MA)
1. Szöveg elolvasása / megértése / gondolatmenet átlátása
2. Konklúzió megtalálása /rekonstrukciója
3. Premisszák feltárása /rekonstrukciója
4. A mondatok átfogalmazása: kiemelni az érvelés szempontjából lényeges infókat
5. Explicitté tesszük a szöveg implicit konklúzióit és premisszáit
– Implicit elemeknél az elégséges, plauzibilis, de legkisebb elköteleződés megtalálása
6. Érvelésszerkezet rekonstrukciója
– Rekonstruáljuk a részérvelések premissza-konklúzió szerkezetét
– A részérveléseket felhasználva felépítjük a gondolatmenet egészét
7. Érvelés értékelése
– Erősség szempontjából (következik-e a P-kból a K) Gy / E / ?
– Igazság szempontjából (igazak-e a P-k) I / H / ?
68

III.6B ÉRVELÉSEK ÉRTÉKELÉSE OLVASMÁNY
„A Wiley College 360 diákjából...csak 45-en voltak elég bátrak...akik kipróbáltattak a vitázó csapathoz. Abból a 45-bõl csak 4-en fognak maradni a végére.
Miért? Mert a vita egy véres játék. Egy csata, de az Önök fegyverei a szavak.”
A mai vitában... amely a Harvard Egyetem... és a Wiley Egyetem közt volt, a gyõztes:... Wiley Egyetem. 7 évvel késõbb 1942-ben James Farmer Junior
létrehozta a Faji Egyenlõség Kongresszusát, és az emberjogi-mozgalom egyik vezetõje lett. Hosszú tanítási és írói évek után Id. James Farmer 1961-ben
elhunyt, egy nappal azelõtt, hogy Samantha Booke, egy ügyvéd, megtette az elsõ Szabadság Utat Alabamáig. Henry Lowe elment teológiát tanulni a
Kalifornia Egyetemre, és lelkész lett. Melvin Tolson egy világhírû költõvé vált. Folytatta a munkáját a Délen Lakó Farmerek Szakszervezetével. 1936 végére
hét államban 31.000 tagja volt. 10 éven keresztül a Wiley Egyetem vitázó csapata veretlen volt.”
00:53:36,300 --> 00:56:34,853 fordította: chavila
69

III.7 EGY TISZTESSÉGES AJÁNLAT BESZÉD-AKTUS-TÍPUS
Az argumentációs stratégia részletesebb vizsgálatát nagyban
megkönnyíti a használt beszédaktusok (BA) elemzése.
E
xpresszívumok az érzelmek kifejezése: szimpátia, megbánás vagy valami
üdvözlése, sajnálkozás, stb. Retorikailag fontos, de jellemzően ritka a
kritikai (racionális) vitában, itt nincs közvetlen szerep, nem segíti a
véleménykülönbség feloldását (VKF). Explicit kritika nélkül is
implikálhatja, hogy a másik álláspontja gyenge, racionálisan nem védhető.
K
A
ommisszívumok valamit elfogadnak vagy elutasítanak, elvállalnak vagy
egyetértést fejeznek ki. Elköteleződések: „Hogy a kijelentéseimet
alátámasszam, .." nagy szerepet kapnak a vita nyitó szakaszában.
sszertívumok a beszélő a kimondott állítás igazságát/elfogadhatóságát
garantálja - nem az igazságot, hanem a beszélő hozzáállását jelölik!
„Szerintem ... téved”
Di
rektívumok a nem-retorikai kérdések, mint verbális cselekvést elváró
direktívumokat, de ide tartozik a másik fél felszólítása álláspontjának
védelmére vagy a tiltás, ajánlás, kérés, könyörgés is, a vitapartner
felszólítása adott kijelentések melletti érvelésre, az álláspont adott
részleteinek pontosításának érése (ált. segíti a VKF-et).
De
klaratívumok a dolgok egy állapotát hozzák létre a
megnyilatkozás által. Vitákban általában használati
deklaratívumokkal találkozunk, ilyenek a vita minden szakaszában
megjelenő és más beszédaktusok helyzetét tisztázó definíciók,
pontosítások, hangsúlyozások, kifejtések.
A beszédaktusok (BA) hatnak mind a beszélőre, mind a hallgatóra, több szinten:
GONDOLATOK szintjén: mi a véleményünk, hogy ítéljük:
magunkat/másokat
TETTEK szintjén: mit csinálunk/ mondunk (vagy nem), most vagy a
jövőben
ÉRZELMI szinten: a megélt érzelmi állapotainkon keresztül
TESTI szinten: neuroendokrin rendszerre
A beszédaktusok (BA) TECHNIKÁK arra, hogy a MONASZ négy szintjén hassunk
magunkra vagy másokra. Használhatjuk őket tudatosan, célra irányulóan, de
öntudatlanul is hatunk magunkra és másokra - ekkor is technikák, amik
vizsgálhatók, fejleszthetők, csak épp nem vagyunk tudatában használatuknak.
Azáltal, hogy magunkra hatnak, a BA-ok önfejlesztésre is használhatók!
Azáltal, hogy másokra hatnak, morális / erkölcsi problémákat is felvetnek!
A BA-okon kívül azonban ugyanilyen hatása van testünknek, tekintetünknek, tetteinknek
általában, ezek is tekintetők TECHNIKÁK-nak, vagyis a morális kérdések ugyanúgy ezeknél is
feltehető. Ez a kommunikáció-tudomány etikai problémája.
A TECHNIKÁK tudatos vagy öntudatlan használatával elérhetünk CÉLOKat. Ezek
lehetnek világosan megfogalmazottak (mint egy tárgyalásnál) de lehetnek
homályosak (egy veszekedésnél) vagy egyáltalán nem vártak, de összességében
pozitívak. Ez utóbbi lehetősége szerint a CÉLOK alatt értsük mindazt a pozitív
változást, ami életünkben bekövetkezhet (beleértve pl. a konkrét tárgyalási célt
is)
Cél: a helyzetünk javítása - minden értelemben, egész életünkben
probléma megoldása - konkrét konfliktus feloldása
kapcsolat javítása - konkrét kapcsolat és általános készségünk
Technika: egy konkrét szituációban
Megjegyzés [Z4]: Minden individuum
egy MONÁSZ
70

milyen eszközökkel javítunk helyzetünkön
III.7B EGY TISZTESSÉGTELEN AJÁNLAT TÍPUSPÉLDA
Egészítsd ki a táblázatot az előző oldal fogalmai segítségével. Egy-két példát már adtunk is, jelöltük a játszmaváltásokat, a Bizonyítás Kényszerét (BK). Az ajánlattevő RR, a
tárgyalófél a Feleség és Férje. (Forrás: Egy tisztességtelen ajánlat, 1993. R: Adrian Lyne. http://www.imdb.com/title/tt0107211/ )
An Indecent Proposal () Technika ? - BK - BA Taktika
1. Ki az a Shackleford? Férj nyit ?
2.
3.
4.
Nekem dolgozik. Bízom benne. Egyszer megölt
valakit. Mondja, mit gondol, hol fog tartani
mondjuk tíz év múlva?
Hát nem bánnám, ha milliárdos lennék,mint
maga.
Ez igen. Nem anyagilag gondoltam. Mi
elégítené ki teljesen, mi az, amitől nyugodtan
aludna éjszaka?
RR nyit ?
RR pontosít ?
5. Azt akarja mondani, maga nem elégedett? Férj ?
6. Ki lenne? RR ?
7. Például én. BK
8. Komolyan gondolja? RR BK rögzítés ?
9. Nagyon remélem.
10.
Hát akkor, ha nem is nyert Vegas-ban, maga
szerencsés ember. Nekem van pénzem, anyagi
biztonságom, vannak vállalataim,de magának
van valamije, amivel én nem bírok.
RR nyerte
játszmát kínál
fel, h Férj is
maradjon
11. Úgy hiszem vannak dolgok, amik nem eladók BK
12. Én úgy hiszem nincsenek
RR vita létrejött:
véleménykülönb
ség
13. Van, ami nem eladó. BK
14. Például?
15. Például embereket nem lehet megvásárolni. BK
16. Ez naiv, Diana. Naponta embereket vásárolok. RR VK 2
71
17.
18.
Talán az üzleti életben, de nem ott, ahol igazi
érzelmekről van szó.
Azt mondja, a szerelmet nem lehet megvenni?
Közhely, nem gondolja?
(pontosabb)
RR VK 3
(provokál)
19. Teljes mértékben igaz. BK
20. Csakugyan? Maga mit gondol?
RR mindkét felet
bevon
21. Egyetértek Dianával. Tényleg? BK
22.
Nos, tegyük próbára a közhelyet. Tegyük
fel...hogy felajánlok maguknak egy millió
dollárt azért... hogy egy éjszakát tölthessek a
feleségével.
23. Azt hinném, viccel.
24. Tegyük fel, hogy nem viccelek. Mit válaszolna?
25. Azt mondaná, menjen a pokolba.
26. A férje még nem válaszolt.
27. Azt mondanám, menjen a pokolba.
28.
Ez ösztönös válasz, mert nem hiszi komolynak
az ajánlatomat. De tegyük fel, hogy tényleg
felajánlom a pénzt. Nem viccelek. Egy millió
dollár. Az éjszaka gyorsan eltelne, a pénz
viszont megmaradna. Gondolkozzanak rajta.
Egy millió dollár. Anyagi biztonság egy életen
át, egy éjszakáért. És ne válaszoljanak azonnal,
fontolják meg. Komolyan.
RR VK 4 - ill.
üzleti ajánlat
RR -
elköteleződés
RR mindkét felet
bevon
RR -
elköteleződés
BK
?
?

29. Nem fogjuk meggondolni magunkat.
30.
31.
32.
Ezzel válaszoltak is a kérdésemre. És
bebizonyították véleményüket. Hogy van,
amit nem lehet pénzzel megvenni. Késő van,
és be kell vallanom, hogy találkozóm van
valakivel. Felkérhetném egy táncra? Persze
csak ha megengedi.
Jobb lenne, ha indulna a találkozójára. Nehogy
elszalassza a következő milliárd dollárját.
Értem. A maga helyében én sem válnék meg
tőle.
33. Jó éjt.
RR - korábbi
vitára vissza,
elfogadja
vereséget
RR - érzelmi
elemre reagál
72

III.8 PTOLEMAIOSZ: ALMAGEST OLVASMÁNY
I. könyv (részletek)
3. Az egek gömbként mozognak
Valószínű, hogy a régiek a következőfajta megfigyelések alapján szereztek
először tudomást ezekről a dolgokról. Látták, hogy a Nap, a Hold és más
csillagok olyan körökön mozognak keletről nyugatra, amelyek mindig
párhuzamosak egymással, és úgy tűnt, mintha a föld alól előbukkanva
fokozatosan felemelkednének, majd hasonlóan körbemennének és aztán
ereszkednének, mígnem úgymond a földre zuhannak és tejesen eltűnnek,
hogy aztán egy ideig tartó láthatatlanság után megújulva ismét
felkeljenek. És látták, hogy mind a mozgások periódusa, mind a kelések és
nyugvások helye, egészében véve rögzített és ugyanaz…
[…]
Összefoglalva, ha egy gömb forgásán kívül bármilyen más mozgást
feltételezünk az égitestek számára, akkor szükségszerűen következik, hogy
a Földtől mért távolságuknak változnia kell, akárhol és akárhogyan
helyezkedjék is el a Föld. Így a megfigyelő számára úgy kell, hogy tűnjék,
hogy a csillagok mérete és kölcsönös távolsága ugyancsak változik a
körülfordulás ideje alatt, mivel egyszer közelebb kell lenniük hozzá,
máskor pedig távolabb. Ám semmiféle ilyen változást nem látunk…
[…]
Továbbá, bizonyos fizikai megfontolások is ugyanerre a nézetre vezetnek.
Például: minden test közül az éter az, amelynek összetevő részei a
legfinomabbak, és a leginkább hasonlítanak egymásra. Nos, a hasonló
részekkel rendelkező testeket hasonló részekkel rendelkező felszínek
veszik körül, ám az összes felszín közül hasonló részekkel csak a kör (a
73
síkban) és a gömb (a térben) rendelkezik. Mivel az éter nem síkban van,
hanem térben, ezért következik, hogy gömb alakúnak kell lennie…
4. A Föld egésze is érezhetően gömb alakú
… Látjuk, hogy a Nap, a Hold és más csillagok nem mindenki számára
ugyanakkor kelnek fel, hanem a keletiek számára korábban, a nyugatiak
számára pedig később. Ugyanis úgy találjuk, hogy a fogyatkozási
jelenségeket, és különösen a holdfogyatkozást, ami mindenki számára
ugyanakkor történik, a különböző megfigyelések különböző időpontokra
(vagyis délhez képest nem egyenlő távolságra) teszik. Ehelyett a keletiek
által rögzített időpont mindig későbbi, mint a nyugatiak által megfigyelt.
Úgy találjuk, hogy az időpontkülönbségek arányosak a megfigyelési helyek
közti távolsággal. Így ésszerű arra következtetni, hogy a Föld gömbölyű,
hiszen egy egyenletesen görbülő felület (amikor egészében tekintjük)
szabályosan takar ki rendre a megfigyelők számára.
[…]
Henger alakú sem lehet, kelet-nyugat irányú görbülettel, és a világ
pólusai felé mutató lapos oldalakkal, mint ahogy néhányan hihetőnek
találnák. Ez világos a következőkből: a görbült felületen élők számára
egyetlen csillag sem lenne mindig látható, hanem mindig felkelnének és
lenyugodnának, míg más csillagok, egyenlő távolságra a pólusoktól, sosem
lennének láthatók. Valójában viszont minél északabbra utazunk, annál
inkább eltűnnek a déli csillagok, és annál jobban feltűnnek az északiak. Így
aztán világos, hogy a Föld görbülete szabályosan takar ki a megfigyelők
számára észak-déli irányban, és ez bizonyítja a Föld gömb alakját minden
irányban.

Van egy további megfontolás is, mely szerint ha hegyek vagy magas
helyek felé hajózunk, bárhonnan és bárhová, akkor úgy látjuk, hogy
fokozatosan növelik méretüket, mintha csak kibukkannának a tengerből,
melynek mélyén addig tartózkodtak: ezt pedig a víz felszínének görbülete
okozza.
6. A Föld úgy aránylik az egekhez, mint egy pont
… Ennek erős bizonyítéka, hogy a csillagok mérete és távolsága minden
időben egyenlőnek és ugyanakkorának tűnik a Föld bármely pontjáról…
[…]
Egy másik tiszta bizonyíték az, hogy a Föld bármely pontján a megfigyelő
látóvonalán átmenő sík, melyet horizontnak nevezünk, mindig félbevágja
az égbolt egészét. Ez nem történhetne meg, ha a Föld mérete észlelhető
nagyságú lenne az égitestek távolságához képest, mert ekkor csupán a
Föld középpontján átmenő sík vághatná félbe az égboltot, míg a felszín
bármely pontján átmenő sík alul egy nagyobb és felül egy kisebb részt
vágna ki az égből.
7. A Föld nem mozog helyről helyre sem
Ugyanis ha bárhol máshol lenne, mint középen, a már említett jelenségek
jelentkeznének…
[…]
…A Földnek, amely tehát gömb alakú és a világegyetem közepén van,
akármelyik részén igaz, hogy a súllyal rendelkező testek mozgásának –
vagyis valódi, természetes mozgásának – iránya mindig és mindenütt
merőleges arra a síkra, amely a becsapódás pontjában húzható…
[…]
Ám némelyek úgy gondolják, hogy meggyőzőbb nézettel állnak elő,
amikor a fentiekkel egyetértenek, hiszen semmit sem hozhatnak fel
ellene, de szerintük nincs bizonyíték azon feltételezésük ellen sem, hogy
az égbolt mozdulatlan, és a Föld nyugatról keletre forog ugyanazon
tengely körül, és naponta körülbelül egyszer megfordul… De nem veszik
észre, hogy bár talán semmi nem mond ennek ellent az égi jelenségek
közül, legalábbis ami az egyszerűbb megfontolásokat illeti, abból, ami itt a
Földön és a levegőben történik, látható, hogy egy ilyen elképzelés
nevetséges…
Megmutatható az eddigi érvekkel, hogy a Föld nem mozoghat egyik
említett irányba sem, sőt nem mozdulhat középpont-béli helyzetéből.
Az érvelésséma és a nyelvi mátrix Rekonstrukciós problémák
(PhD)
OLVASMÁNYOK
(fájlok részletei????)
pragmatika – érvelési séma : két irányban absztrakt – összehasonlító
táblázat.
74

logika ~ elemek
IV. FORMÁLIS NYELVEK, LOGIKAI KALKULUSOK, ÉRVSZERKEZETEK, ÉRVÉNYES ÉRVELÉSEK
Kulcsfogalmak:
Később utánanézni:
Fontos tanulság:
Ezek építenek:
75

IV.1. ÉRVÉNYES KÖVETKEZTETÉSEK BA/MA
BA:
MA:
EGY ÉRVELÉSNEK MINDIG TÖBBFÉLE REKONSTRUKCIÓJA ADHATÓ -
VALAMILYEN MÓDON EL KELL KÖTELEZŐDNI EZEK EGYIKE MELLETT.
„akkor fogunk egy következtetést érvényesnek tekinteni, ha a
kijelentések között fennáll az a viszony, hogy amennyiben a
premisszák igazak, úgy a konklúzió is (szükségszerűen) igaz. Ez a
meghatározás már elegendő ahhoz, hogy vizsgálatainkban
továbblépjünk, és megpróbáljuk megállapítani, hogy ez a viszony
milyen feltételek mellett teljesül.
Egy következtetés érvényessége annak formáján múlik. Ehhez persze meg kell
mondanunk, hogy a logika szempontjából releváns nyelvi kifejezések (pl.
kijelentések, következtetések) esetén hogyan különítsük el a formát a
tartalomtól. Kézenfekvő a fenti példákat a következőképpen „rövidíteni”:
Érvényes következtetési forma:
Ha A, akkor B. Ha A, akkor B.
A. B.
(Tehát) B. (Tehát) A.
A bal oldalon található következtetési forma érvényes, hiszen akármilyen
kijelentéseket helyettesítünk A és B helyére, a kapott következtetés mindig
érvényes marad. A jobb oldalon található séma azonban nem ilyen, ahogy azt a
példák is mutatják. Ebben az esetben tehát rögtön találtunk is egy érvényes
következtetési formát, hiszen láthatjuk, hogy minden ilyen (vagyis a bal oldali)
formájú következtetés érvényes lesz, függetlenül a benne szereplő konkrét
kijelentések tartalmától – pontosan ezért tehettük meg azt, hogy a kijelentések
tartalmától azáltal tekintsünk el, hogy azokat egy betűvel (precízebben ún.
kijelentés-paraméterrel) rövidítsük.
Mivel tehát felmerült a gyanú, hogy a következtetések érvényessége
kizárólag azok formáján múlik (nem csak ebben az esetben, hanem akár általában
is), a logika számára elegendő, ha csakis ezzel a formával foglalkozik. Ehhez
elvonatkoztat a tartalomtól, és a számára érdektelen tartalmi egységeket
különböző jelekkel fejezi ki. (Egy matematikai analógia: az összeadás ún.
kommutativitását olyan általános formában fejezzük ki, hogy „a+b=b+a”, ahol a
és b helyére bármilyen számot írhatunk, ugyanis az összegfüggés minden számra
igaz.) Azokat a nyelvi kifejezéseket pedig, amelyek a formáért felelősek (ilyen volt
pl. a „ha-akkor” kapcsolat), szintén érdemes szimbólumokkal rövidíteni, hogy
ezáltal elvonatkoztassunk a természetes nyelv bizonyos kétértelműségeitől. (Az
iménti matematikai példában a „+” és „=” jelek hasonló szereppel bírnak.) Így
tehát a logika tisztán formális és szimbolikus tudománynak bizonyul: a
természetes nyelv kifejezéseinek logikai formáját úgy vizsgálja, hogy lefordítja
ezeket a kifejezéseket egy mesterséges nyelvre, és ezután kizárólag ezekkel a
mesterségesen létrehozott szimbolikus jelekkel (jelkészlettel, „nyelvvel”)
dolgozik.
Attól függően, hogy a logikatudósok milyen formai szerkezetet kívánnak
látni a természetes nyelv hátterében, a logika szimbolikus nyelvét
többféleképpen is megválaszthatják. A továbbiakban lássunk két példát arra,
hogy milyen mesterséges nyelvekkel dolgozik a logika, és ezekben hogyan
Nem érvényes következtetési forma: építhető fel formálisan az érvényes következtetés fogalma!
76

IV.2 A KIJELENTÉSLOGIKA SZERKEZETI ELVE AZ IGAZSÁGTÁBLÁZATOK
Egy adott logikai rendszer nyelvének felépítéséhez először is szükség van annak
megállapítására, hogy mi az a legfőbb szerkezeti elv, amelynek segítségével a
nyelvi kifejezéseinket tagolni szeretnénk. A következtetésekre adott korábbi
példák esetén megállapíthatjuk, hogy azok érvényessége nagymértékben a „haakkor”
szerkezeten, vagyis a kijelentések összetételének egy jól ismert fajtáján
múlik. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy bizonyos típusú összetett kijelentések
milyen logikai szerkezetet mutatnak. A kijelentéslogika legfőbb szerkezeti elve az,
hogy a kijelentéseket összetételük szerint vizsgálja, és megpróbálja bennük
azonosítani a nyelvi elemek két fő fajtáját: az elemi kijelentéseket (vagyis
amelyek már nem mutatkoznak összetettnek) és az ezeket összekapcsoló
kötőszavakat.
Mivel – ahogy láttuk – az elemi kijelentések tartalmától eltekintünk,
érdemes ezeket egyszerű szimbólumokkal jelölni. Válasszuk például erre a célra
az ábécé nagybetűit: A, B, C, stb. Hogy mennyi ilyen jelre van szükségünk, az attól
függ, hogy a formalizálni (vagyis szimbolikus nyelvre lefordítani) szánt
természetes nyelvi kijelentésekben hány különböző elemi kijelentést tudunk
azonosítani. (Ha valaki azon aggódik, hogy hosszabb szövegek formalizálásánál
kifutunk az ábécé betűiből, akkor megnyugtathatom, hogy itt erre nem lesz
példa. Egyébként választhattuk volna például az A 1 , A 2 , A 3 ,… szimbólumokat is,
amelyekből már végtelen sok van, ám ezek használata talán kissé
kényelmetlenebb lenne.)
A kötőszavak számunkra lényegesebbek, hiszen éppen ezeken múlik a
kijelentéslogika kifejezéseinek szerkezete. A logikában többnyire a következő
kötőszavak használatosak:
Természetes nyelvi Logikai Logikai elnevezés:
kifejezés:
szimbólum:
nem … ~ negáció
… és … & konjunkció
… vagy … v alternáció
ha …, akkor … kondicionális
vagy …, vagy … diszjunkció
… akkor és csak
akkor, ha …
bikondicionális
A logikai kötőszavakat az alapján határozhatjuk meg, hogy milyen viszonyt
teremtenek az elemi kijelentések igazságértékei és a belőlük összetett kijelentés
igazságértéke között. Mivel ugyanis elköteleztük magunkat amellett, hogy az
elemi kijelentések tartalmától eltekintünk, az egyetlen információ, amit velük
kapcsolatban felhasználhatunk, az az igazságértékük. Ezért a logikai kötőszavak
meghatározása az ún. igazságtáblázat segítségével történik. Ebben azt tüntetjük
fel, hogy az összetett kijelentés igazságértékét hogyan határozzák meg a benne
szereplő elemi kijelentések igazságértékei. Vagyis az elemi kijelentések
igazságértékeinek minden lehetséges kombinációjához meg kell adni, hogy mi
lesz az adott esetben az összetett kijelentés igazságértéke.
A fenti kötőszavakhoz tartozó igazságtáblázatok a következők (az
„i” az igaz, a „h” a hamis igazságértéket jelöli):
negáció konjunkció alternáció
A ~A A B A&B A B AvB
i h i i i i i i
h i i h h i h i
h i h h i i
h h h h h h
diszjunkció kondicionális bikondicionális
A B AB A B AB A B A≡B
i i h i i i i i i
i h i i h h i h h
h i i h i i h i h
h h h h h i h h i
A rekonstrukció során megengedett műveletek a redundáns vagy
lényegtelen részek törlése, az implicit információk hozzáadása, a
beszédaktusok sorrendjének átrendezése, és egyes beszédaktusok
átalakítása a Jóindulat elvének megfelelően
77

IV.3 A JÓINDULAT ELVE ELSŐ MEGKÖZELÍTÉS
Készíts hasonló ’jóindulatú’ besorolásokat. Beszéld meg társaddal, hogyan ’replikálható’ az ötlet.
A cél minden potenciálisan argumentatív elemet argumentatívnak
tekinteni
‣ ezt követően a lehető legerősebb érvelést rekonstruálni az
explicit elemekből
‣ majd az értelmezés és elemzés során is a „maximálisan
argumentatív” olvasatot vizsgálni
A „maximálisan argumentatív” olvasat
‣ Az implicit elemek feltárása során
o
o
o
először a „logikai minimum” rögzítése a cél
• (minden nem önellentmondó érvelés logikailag
érvényessé tehető)
majd a „pragmatikai optimum” megtalálása
• a számos logikai lehetőség közül.
Ez a helyzetből adódó elégséges és plauzibilis (esetleg egy
vita más pontján már ki is mondott) legkisebb
elköteleződés megtalálását jelenti.
78

IV.4. ÉRVELÉSREKONSTRUKCIÓ I. GYAKORLAT
INTERJÚRÉSZLET:
• „Azért kérdezem ezt [t.i. hogy nem pártoltak-e el a régi
rajongók], mert az „import” hip-hopról, a laikus számára nem
éppen a nemzeti identitás jut eszébe, mi több, afféle antifa
stílusként aposztrofálják. Ezen állításra pedig a stílus több tagja
és követője is ráerősít.
’Ez egy óriási tévedés, ugyanis ha csak a hip-hop lokálpatriotizmusát
veszem alapul, sokkal közelebb áll ez a stílus a kérdésedhez, mint mondjuk
a rock zene. Hallgassuk csak meg azokat a néger úriembereket, akik
számaikban rendszeresen dicsőítik a lakóhelyüket, a városukat, hogy
melyik partról származnak. Ettől csupán egy lépésre áll a nacionalizmus,
amit az amerikai hip-hop zenészek lemezein rendszeresen láthatunk, azt,
hogy konkrétan az alsógatyájuk is nemzeti színű. Tehát még egyszer
hangsúlyozom, hogy hatalmas tévedésben él az, aki azt gondolja, a hiphop-tól
messze áll a nemzeti öntudat fogalma. Ennek a pénzpergetős,
prostis imázsnak egyszerűen az az oka, amit itthon látunk, mivel a
peremkerületi, lecsúszott gyerekek az elért sikereiket így akarták
megmutatni, nálunk és a világban pedig ez csapódott le, de a dolog
egyáltalán nem erről szól. 2Pac azt mondta, hogy el kell dönteni:
művészetnek tartjuk-e a rap-et, vagy nem. Ha igen, akkor figyeljünk oda
arra, hogy mit írunk, hogy a fiataloknál ez mit fog jelenteni, ha pedig nem,
akkor írjatok össze-vissza, mindenféle hülyeséget. Pillanatnyilag a
mainsteam szcéna jelentős része az utóbbi verziónak felel meg, de mint
mondtam, a hip-hop lényege nem ez. Ez a füves és szexcentrikus
bohóckodás semmi egyéb, mint a stílusban megjelent neoliberalizmus
cölöpjei.’
Rekonstruáljunk implicit tartalmakat! Megy ez, mint a karikacsapás?
Tipikus oknyomozó-tényfeltáró újságcikk? Nézzük csak meg a konklúziót…és a
kérdést… (a premissza-konklúzió szerkezet feltárásához a szöveget rendszerint
kissé át kell fogalmazni.)Az átfogalmazás célja, hogy világossá tegye az érvelés
állításainak logikai szempontból fontos tartalmát. Ezt a tevékenységet
általánosan a premisszák és konklúzió esetében egyaránt az állítások
rekonstrukciójának nevezzük.
79

IV.4B A KÉRDÉS REKONSTRUKCIÓJA ELLENŐRZÉS!
Biztosan tudjuk, mit is kérdez a kérdés? És hogy mit állít?
„Azért kérdezem ezt [t.i. hogy nem pártoltak-e el a régi rajongók (Q1)],
mert az „import” hip-hopról, a laikus számára nem éppen a nemzeti
identitás jut eszébe (Q1.1), mi több, afféle antifa stílusként aposztrofálják
(Q1.2). Ezen állításra pedig a stílus több tagja és követője is ráerősít.(Q1.3)
Q1: Miért nem pártoltak el a régi rajongók?
(Az előző, itt nem idézett kérdés ismételt feltétele, gyakori technika)
Q1.1: A hip-hop „import” / a laikus számára nem a nemzeti identitás jut
az eszébe
Hasonló érvek, érdemes összevonva kezelni
Q1.2: A hip-hopot „antifa” stílusnak is aposztrofálják
Ez független az előző érvtől (Q1.1, „import”)
Érdekes implikáció: aki elutasítsa a fasizmust, az elfordul a nemzeti
identitást képviselőktől (ellenfogalmak)
Q1.3? Tagok és követők is megerősítik ezt
Mit? Hogy a hip-hop „antifa” (Q1.2.1)?
Vagy hogy a hip-hop import (Q1.1.1)?
Vagy hogy a nemzeti identitás ellentétes a hip-hoppal (Q1.3)?
ÉRTÉKELÉS?
A kérdés indokoltságát ált. nem szükséges alátámasztani
Az alátámasztás azonban irányítja a válaszolót (sokszor felkínálja a
megcáfolandó állításokat)
fogalmi mezőbe tartozó fogalmak nagyban meghatározzák egymás
jelentését (pl. reggeli / ebéd, tanulás / magolás)
Hogy az egyik fogalom jelentéstartománya meddig tart, azt
(részben) a másik fogalom határozza meg. Különösen igaz ez az ellentétes
értelmű (pl. hideg / meleg, nagy / kicsi), és még inkább az egymást kizáró
(igaz / hamis, nő / férfi) fogalompárokra. Az utóbbiaknál az egyiket csak a
másik negációjával lehet definiálni
Ellenfogalmak
A társadalmi csoportok önmeghatározása jelentős részben
ellentétes vagy egymást kizáró fogalompárokon alapul. A csoport más
csoportoktól tagjainak olyan közös tulajdonsága segítségével különbözteti
meg magát, amely azok tagjaira nem jellemző (pl. matematikusok:
szaktudás; fotómodellek: testalkat, életmód)
Az eredeti megkülönböztetés nem feltétlenül jelez kritikai
viszonyt, de konfliktusok során negatív értelmezést kaphat, és egy sor
előnytelen tulajdonsággal egészülhet ki (pl. érthető / érthetelten beszédű,
azaz „német”, „barbár”; városi / vidéki)
Aszimmetrikus ellenfogalmak (R. Koselleck) révén egy csoport úgy
határozza meg magát másokkal szemben, hogy általa alapvetőnek tartott
tulajdonságokat vitat el tőlük (pl. felsőbbrendű ember / alsóbbrendű
ember)
Lásd pl. városi / vidéki : urbanitas / rusticitas (PhD).
Megjegyzés [Z5]: Gecser Ottónak
köszönet.
Fogalmi mezők
A fogalmak jelentését nem csak a fogalom-jelenség viszonyok
határozzák meg, hanem a fogalom-fogalom viszonyok is. Az ugyanabba a
80

IV.4C A VÁLASZ REKONSTRUKCIÓI LEHETŐSÉGEK!
’Ez egy óriási tévedés [hogy az import hip-hopról nem jut az ember eszébe
a nemzeti identitás] (1), ugyanis ha csak a hip-hop lokálpatriotizmusát
veszem alapul (1.1a), sokkal közelebb áll ez a stílus a kérdésedhez, mint
mondjuk a rock zene (1.1b). Hallgassuk csak meg azokat a néger
úriembereket, akik számaikban rendszeresen dicsőítik a lakóhelyüket, a
városukat, hogy melyik partról származnak (1.1a.1). Ettől csupán egy
lépésre áll a nacionalizmus (1.1a.1.1), amit az amerikai hip-hop zenészek
lemezein rendszeresen láthatunk (1.1a.1.1.1), azt, hogy konkrétan az
alsógatyájuk is nemzeti színű (1.1a.1.1.1.1). Tehát még egyszer
hangsúlyozom, hogy hatalmas tévedésben él az, aki azt gondolja, a hiphop-tól
messze áll a nemzeti öntudat fogalma (1’).’
Melyik rekonstrukció mellett milyen érveket tudsz felhozni?
1) Óriási tévedés [hogy az import hip-hopról nem jut az ember eszébe a nemzeti
identitás] / hatalmas tévedésben él az, aki azt gondolja, a hip-hop-tól messze áll a
nemzeti öntudat fogalma
1.1a) Már a hip-hop lokálpatriotizmusa is cáfol
1.1b) A hip-hop stílus inkább lokálpatrióta, mint mondjuk a rock zene
1.1a.1) Néger úriemberek számaikban rendszeresen dicsőítik a lakóhelyüket, a
városukat, hogy melyik partról származnak
1.1a.1.1) Ettől csupán egy lépésre áll a nacionalizmus
1.1a.1.1.1) Az amerikai hip-hop zenészek lemezein rendszeresen láthatunk a
nacionalizmust
1.1a.1.1.1.1 Konkrétan az alsógatyájuk is nemzeti színű
(2’) A hip-hop nacionalista
2.1a A lokálpatriótizmustól csupán egy lépésre áll a nacionalizmus
2.1b Az amerikai hip-hop zenészek lemezein rendszeresen láthatunk a
nacionalizmust
2.1b.1 Konkrétan az alsógatyájuk is nemzeti színű
o
81
’Ennek a pénzpergetős, prostis imázsnak egyszerűen az az oka, amit itthon
látunk, mivel a peremkerületi, lecsúszott gyerekek az elért sikereiket így
akarták megmutatni (1.2a), nálunk és a világban pedig ez csapódott le
(1.2b), de a dolog egyáltalán nem erről szól (1.2c).’
A három állítás kapcsolt állításként erősebb
1.2b és 1.2c erős autoritást feltételez
(nem arról szól a hip-hop, ami nálunk és a világban lecsapódott)
’2Pac azt mondta, hogy el kell dönteni: művészetnek tartjuk-e a rap-et,
vagy nem. Ha igen, akkor figyeljünk oda arra, hogy mit írunk, hogy a
fiataloknál ez mit fog jelenteni, ha pedig nem, akkor írjatok össze-vissza,
mindenféle hülyeséget. Pillanatnyilag a mainsteam szcéna jelentős része
az utóbbi verziónak felel meg, de mint mondtam, a hip-hop lényege nem
ez (1.2c’). Ez a füves és szexcentrikus bohóckodás semmi egyéb, mint a
stílusban megjelent neoliberalizmus cölöpjei (1.2c.1).’
1.2c.1 a füves és szexcentrikus bohóckodás semmi egyéb, mint a stílusban
megjelent neoliberalizmus cölöpjei
Keress politikai érvelést implicit konklúzióval és/vagy (a mondanivaló
szempontjából releváns) implicit premisszával. Explikáld az implicit P/K-kat
a maximálisan argumentatív olvasat módszerével. Adj (érvelő) elemzést és
indoklást arról, hogy miért nem volt kimondva a P / K.
o Keress példát olyan érvelés(részlet)re, ahol az érvelés akár
független akár kapcsolt érvelésként rekonstruálható. Van-e
stratégiai (retorikai) előnye ennek a kétértelműségnek? Ha igen,
elemezd a példát és indokold meg döntésedet.

IV.5. JÓINDULAT ÉS REKONSTRUKCIÓ II. GYAKORLAT
Letartóztatott Vidám Arcosok Párti vállalkozó
Macska a kútban
Politikai leszámolás vagy százmilliós tétre menő büntetőügy? - nem világos, valójában mi áll Szélkötő Kalamona, a VAK Párt volt Zala megyei
elnöke, a Bel- és Talajvízszolgáltató Vízműipari Rt. tulajdonos-vezérigazgatója letartóztatásának hátterében. A vállalkozót és társait
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
Látványos gazdasági-politikai karriert tört derékba kiskedden a Pácegresi Városi Bíróság, amikor béklyóba verve kihallgatta, majd nyaktilóba
zárva jobbnak látta rács mögött tartani (…)
• MI IS AZ A JÓINDULAT ELVE?
A cél minden potenciálisan argumentatív elemet argumentatívnak tekinteni ezt
követően a lehető legerősebb érvelést rekonstruálni az explicit elemekből majd az
értelmezés és elemzés során is a „maximálisan argumentatív” olvasatot vizsgálni
A „maximálisan argumentatív” olvasat
Az implicit elemek feltárása során
először a „logikai minimum” rögzítése a cél
(minden nem önellentmondó érvelés logikailag érvényessé
tehető)
majd a „pragmatikai optimum” megtalálása
a számos logikai lehetőség közül.
Ez a helyzetből adódó elégséges és plauzibilis (esetleg egy vita más pontján
már ki is mondott) legkisebb elköteleződés megtalálását jelenti.
"Letartóztatott Arcosok Klubja Párti vállalkozó" alcím, mint
egy vázlatos konklúziójelölt
Úgy tűnhet, elég, ha a cikk igazolja, hogy
Szélkötő Kalamonát letartóztatták, és
Szélkötő Kalamona tagja volt a Vidám Arcosok Klubja Pártnak,
és
Szélkötő Kalamona vállalkozó.
Csakhogy Szélkötőről számtalan más igaz állítást is tehetnénk.
Tegyük fel, például, hogy Szélkötő férfi, 180 cm magas, a Pácegresi Helyi
Merülőbúvár Klub elnöke, a Rácegresi Bélyegkör titkára. Ekkor az alábbi
állítások is igazak:
1 Szélkötő Kalamonát, a 180 cm magas férfit letartóztatták.
2 Szélkötő Kalamonát, a Pácegresi Helyi Merülőbúvár Klub elnökét
letartóztatták.
3 Szélkötő Kalamonát, a Rácegresi Bélyegkör titkárát letartóztatták.
Vajon nem cserélhetjük-e le az eredeti alcímet a következők
valamelyikére?
Letartóztatott 180 cm magas férfi.
Letartóztatott pácegresi merülőbúvár.
Letartóztatott rácegresi bélyegkör-titkár.
Igencsak meglepő, ha mondjuk az (2) állítás lenne az alcím, majd ezek
után a cikkben többet egy szó sem esne a Pácegresi Helyi Merülőbúvár
Klubról, illetve arról, hogy Szélkötő ennek elnöke.
Egy igaz állítás relevanciájának igazolását vizsgálhatjuk!
o
Ha leszámolás, akkor nem okozott vagyoni hátrányt?
82

IV.6. A LOGIKAI KALKULUS ABSZTRAKCIÓ (MA)
A kijelentéslogika és az elsőrendű logika logikai rendszerek,
amelyeket úgy próbáltuk felépíteni, hogy az minél közelebb álljon
valamiféle „hétköznapi” intuícióhoz, vagyis elsődleges célként azt
tartottuk szem előtt, hogy a logikai nyelvünk minél pontosabban tudja
reprezentálni a természetes nyelv bizonyos vonatkozásait. Más szóval a
természetes nyelv irányából haladtunk egyfajta logikai elvonatkoztatás
útján, amely során megkülönböztettük egyfelől azokat a kifejezéseket,
amelyek logikai szempontból érdekesek, de pontosabb meghatározásra
szorulnak, másfelől azokat, amelyek logikai szempontból érdektelenek,
ezért jelentésüktől eltekinthetünk. Azonban nem tekintettünk el annak
lehetőségétől, hogy a szimbólumaink jelentsenek valamit, vagyis
vonatkozzanak valamire, mert biztosítani akartuk, hogy a formalizált
kijelentéseknek (vagyis formuláknak) elviekben igazságértéket tudjunk
tulajdonítani. Az igazságértékekre feltétlenül szükségünk volt (még ha ezt
nem is használtuk ki az elsőrendű logika esetén, ahol a
következtetéseknek egy igen szűk csoportjával foglalkoztunk), ugyanis
ezek segítségével definiáltuk az érvényes következtetés fogalmát.
Szimbólumainkat tehát valójában mintegy rövidítéseknek tekintettük.
Ha azonban végképp el kívánunk tekinteni attól, hogy a logikai
nyelvünk vonatkozik valamire, és csakis önmagukban szeretnénk vizsgálni
a logikai rendszereket, akkor a nyelvükön létrehozott kifejezésekre akár
úgy is tekinthetünk, mint értelmetlen jelsorozatokra, amelyeknek pusztán
bizonyos formai követelményeknek kell eleget tenniük (amelyek
megmondják, hogy mely jelek mely jeleket követhetnek). Ha például a
formuláink értelmetlen jelsorozatok (vagyis a „jel” itt nem valaminek a
jele, hanem csak egy meghatározott „ábra”), akkor nemcsak hogy
jelentésük nincsen, hanem természetesen igazságértékük sem, hiszen
nem létezik olyan, rajtuk kívül álló „tény”, amelyet kifejeznének. Látni
fogjuk, hogy egy logikai rendszer ilyen módon, tehát teljesen formálisan is
felépíthető, és bár a következtetés klasszikus fogalmát itt nem tudjuk
értelmezni, ez a fogalom sikeresen helyettesíthető mással.
A logika tudományában megkülönböztetjük egymástól a
szintaktikai és a szemantikai kérdéseket. A szintaxis területére tartoznak
azok a kérdések, amelyek a mesterséges nyelv „grammatikai” szabályaival
83
állnak kapcsolatban, vagyis azt vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló
jelkészletből hogyan lehet szabályosnak tekintett kifejezéseket létrehozni,
és ezek milyen szabályok alapján alakíthatók át további szabályos
kifejezésekké. Ezzel szemben a szemantika azokat a kérdéseket vizsgálja,
amelyek a kifejezések jelentésével, igazságával állnak kapcsolatban, vagyis
azzal a móddal, ahogyan a nyelvi kifejezések egy nyelven kívüli
„valóságra” vonatkoznak.
Az eddigiek során mi elsősorban szemantikai szemszögből
közelítettünk a logikához, amennyiben a kiindulási pontként kitűzött
következtetés-meghatározásunk egy ízig-vérig szemantikai fogalomra, az
igazság fogalmára támaszkodott. Természetesen nem tekinthettünk el
teljesen a szintaktikai kérdésektől sem, hiszen fel kellett építenünk a
logikai nyelveket, ám a felépítés során a lehető legkevésbé voltunk
szigorúak és szabatosak, és nagymértékben támaszkodtunk az intuícióra.
A továbbiakban azonban szintaktikai problémákat vizsgálunk, és a
következő kérdésekre keressük a választ: (1) Hogyan kell egy logikai
rendszert tisztán szintaktikai úton felépíteni, és mi helyettesíti ekkor a
következtetés fogalmát? (2) Hogyan építhető fel szintaktikai úton egy
általunk már vizsgált logikai rendszer, pl. a kijelentéslogika? (3) Mi a
viszony egy logikai rendszer tisztán szintaktikai, illetve részben
szemantikai felépítése között?
A logikai kalkulus
A szintaktikai felépítésben tehát a szimbolikus nyelv kifejezéseinek
szerkezeti elveit kell meghatározni, miközben értelmetlen jelsorozatoknak
tekintjük azokat. Először arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy hogyan
építhetők fel szabályos kifejezések, aztán pedig arra, hogy ezek a
kifejezések milyen szabályok alapján alakíthatók tovább (pl. egymásba). Az
első feladatnak úgy teszünk eleget, hogy meghatározzuk a logika nyelvét,

a másodiknak pedig úgy, hogy meghatározzuk a levezetés fogalmát. Egy
logikai rendszer tisztán szintaktikai felépítését kalkulusnak nevezzük.
Egy kalkulus felépítése a következő lépések mentén halad:
1. A nyelv megadása. Ezt két pontban végezzük el:
a) Megadjuk a szimbólumok készletét, vagyis az ábécét. –
Ehhez lásd pl. a 3.4. fejezetet, ahol megadtuk az
elsőrendű logika ábécéjét.
b) Megadjuk a szimbólumok egymás mellé írásának
szabályait, vagyis a grammatikai szabályokat. – Ilyesmit
eddig nem tettünk, csak megjegyeztük, hogy a különböző
jelek nem akármilyen sorrendben követhetik egymást.
Ennek a feladatnak úgy célszerű eleget tenni, hogy
megadjuk azokat a konstrukciós szabályokat, amelyek
mentén a kifejezések (pl. formulák) a jelekből
felépíthetők.
2. A levezetés fogalmának megadása. A levezetés fogja
valamilyen értelemben helyettesíteni a következtetés
fogalmát. Itt is lesznek „premisszáink” (kiinduló formulák),
illetve „konklúziónk” (amelyet a kiinduló formulákból
levezettünk), csak éppen ezek viszonyát itt pusztán
szintaktikai terepen tudjuk biztosítani, vagyis azáltal, hogy
megmutatjuk, a „konklúzió” szabályos grammatikai
átalakítások sorozatával levezethető a „premisszákból”. Ehhez
két lépés szükséges:
a) Meghatározzuk az adott logikai rendszer alapformuláit
vagy axiómáit. – Ahhoz ugyanis, hogy levezetéseket
konstruálhassunk, szükség van bizonyos kiinduló
formulákra, amelyek az adott logikai rendszerre
jellemzőek. A levezetett formuláink mindig egy bizonyos
értelemben „kompatibilisek” lesznek az axiómákkal,
vagyis ezek az axiómák behatárolják a szabályos
kifejezéseken belül azon formulák körét, amelyek egy
adott logikai rendszerben „elfogadhatók” (ha már kizártuk
az „igazság” fogalmát).
b) Megadjuk a levezetési szabályokat. – Vagyis
meghatározzuk, hogy egy levezetésben milyen feltételek
mellett szerepelhet egy formula, és ezen belül pedig azt,
hogy a korábbi formulákból hogyan hozhatunk létre –
szintaktikai átalakításokkal – további formulákat.
Az alábbiakban lássunk ezekre egy ismerős példát!
A kijeletéslogika kalkulusa
1.a. A kijelentéslogika ábécéje
A kijelentéslogika ábécéjét még nem szedtük össze módszeresen,
ám ezt könnyen megtehetjük a 2.1.-2.3. fejezetek alapján. Az eddigiekhez
képest azonban most egy kissé szűkített ábécével fogunk dolgozni, amely
a következő:
~, , (, ), A, B, C, …
kötőszavak segédjelek elemi kijelentések
Az újdonság abban áll, hogy csak két kötőszavunk van. Ezt az indokolja,
hogy ily módon nyelv természetesen jóval egyszerűbbé válik. Ha valakinek
szüksége van további kötőszavakra is, akkor azok a meglévő kettő
segítségével könnyen definiálhatók a 2.3. fejezetben megadott
összefüggések alapján: Pl. A & B = ~(A ~B) , A v B = ~A B , stb.
(Megjegyzendő, hogy itt a „=” jelet használjuk, hiszen a „” jel itt nem
szerepelhet, az ugyanis szemantikai alapon került meghatározásra. A „=”
jel pontos jelentését nem szükséges meghatároznunk.) Természetesen
választhattunk volna két másik kötőszót is (pl. „~” és „&”, vagy „~” és „v”),
84

és akkor a további felépítés kissé máshogyan nézne ki, ám ahogy az
kimutatható, a végeredmény akkor is ugyanaz volna.
1.b. A kijelentéslogika formuláinak felépítése
Itt azt kell megmondanunk, hogy az ábécé elemeiből hogyan
hozhatunk létre szabályos kifejezéseket. A kijelentéslogikában csakis
kijelentések lehetnek lezárt nyelvi kifejezések, más szóval a formulák
alkotják a szabályos kifejezések egyetlen típusát. Vagyis meg kell
határoznunk, hogy hogyan néz ki egy szabályos formula. Ezt úgy érhetjük
el a legegyszerűbben, ha megmutatjuk, mely lépésekkel hozhatunk létre
formulákat az egyszerűbb elemekből. Így szabályaink a következők
lesznek.
1. A, B, C, stb. formula.
2. Ha X egy formula, akkor (~X) is egy formula.
3. Ha X és Y formulák, akkor (X Y) is egy formula.
4. Más módon nem lehet formulát előállítani.
Vizsgáljuk meg részletesebben ezeket a szabályokat! Az első azt
mondja ki, hogy az elemi kijelentéseink formulák. Korábban ugyanis azt
mondtuk, hogy a formulák formalizált kijelentések, és mivel az elemi
kijelentés is kijelentés, az őt jelölő betű is egy formula lesz. A második azt
állítja, hogy ha egy formulát negálunk, akkor egy másik formulát kapunk.
(Megjegyzés: „X” itt nem egy elemi kijelentés, hanem egyfajta változó: azt
fejezi ki, hogy a helyén bármilyen formula állhat. Ez nem a kijelentéslogika
nyelvének egy szimbóluma, hanem annak a nyelvnek egy változója,
amelyben a kijelentéslogikáról beszélünk – ez utóbbit metanyelvnek
nevezik, szemben a vizsgált nyelvvel mint tárgynyelvvel. „X” tehát itt egy
metanyelvi formulaváltozó. Ezt azért fontos megjegyeznünk, hogy
eloszlassuk azoknak a kételyeit, akik idegenkednek egy olyan jel
használatától, amelyik nem szerepelt a logikai nyelv jeleinek
felsorolásában.) A harmadik szabály szerint ha két formulát
kondicionálissal összekapcsolunk, akkor ugyancsak formulát kapunk.
Végül a negyedik kimondja, hogy csak azokat tekintjük formuláknak,
85
amiket a korábbi szabályok annak neveznek, vagyis a formulák egyetlen
előállítási módja az, hogy elemi kijelentéseket kapcsolunk össze
kondicionális és negáció ismételt és tetszőleges alkalmazásaival.
Néhány példa: Ha „A” egy elemi kijelentés, akkor ő egy formula (1.
sz.). Ekkor a „(~A)” is egy formula (2. sz.). Ekkor a „(~(~A))” is formula, és
így tovább (2. sz.) Ha mondjuk „B” is egy formula, akkor „(A B)” is az (3.
sz.), valamint „(~(A B))” is az (2. sz.), és így tovább. – Fontos
megjegyezni, hogy itt a zárójelekkel sokkal szigorúbban bánunk, mint
korábban. Ennek oka az, hogy míg eddig „intuitíve” elég volt tudni, hogyan
néz ki egy formula, addig itt semmi más nem számít, csakis a formula
alakja. Így aztán egyetlen zárójelet sem spórolhatunk le, mert akkor már
nem egy szigorú értelemben vett formulával van dolgunk. A zárójelek
pontos használatát a 2. és 3. szabály definiálja.
2.a. A kijelentéslogika axiómái
A következő lépésben megadjuk, hogy melyek azok a formulák,
amelyek a kijelentéslogika meghatározó alapformulái, vagyis axiómái. Ezt
két lépésben fogjuk megtenni: először megmondjuk, hogy melyek az ún.
axiómasémák, vagyis azok, amelyek az axiómák általános alakját adják
meg, majd kikötjük, hogy minden olyan formula, amelyik a sémákban
meghatározott alakot ölti fel, axiómának számít.
A kijelentés axiómasémái a következők:
(A1)
(A2)
(A3)
(X (Y X))
((X (Y W)) ((X Y) (X W)))
(((~X) (~Y)) (Y X))
A kijelentéslogikában axiómának nevezünk minden olyan
formulát, amelyik a fenti sémák valamelyikének alakját ölti. Vagyis X, Y és
W helyére bármilyen formulát beírhatunk (akár elemi formulát, akár
összetettet), és akkor axiómát kapunk. Ez azt jelenti, hogy a
kijelentéslogikában elvileg végtelen sok axióma van, hiszen végtelen sok
formulát be tudunk helyettesíteni. (A formulaképzés szabályai ugyanis
végtelen sokszor alkalmazhatók, így akár végtelen hosszú formulákat is

felépíthetünk.) Viszont az összes axióma a három séma egyikének meg
kell hogy feleljen.
Az a kérdés, hogy miért pont ezek az axiómasémák, itt
megválaszolatlan marad. A válaszhoz ugyanis azt kellene megmutatnunk,
hogy az ilyen alakú formulákból levezethetők azok a formulák, amelyeket
egy szemantikai felépítésben logikai igazságoknak neveztünk (lásd. 2.4.
fejezet). A szintaktikai és a szemantikai felépítések kapcsolatára
hamarosan visszatérünk.
2.b. Levezetés a kijelentéslogikában
A levezetés formulák egy sorozata, amelyeket adott szabályok
segítségével vettünk fel a sorozatba. Három oka lehet annak, hogy egy
formula szerepel a levezetésben:
A formula logikai axióma (vagyis az axiómasémákból kaptuk
tetszőleges helyettesítéssel). Minden kijelentéslogikai
levezetésben szerepelhet akármennyi kijelentéslogikai axióma
(és természetesen más logikai rendszerben mások az
axiómák). Ez tehát azt jelenti, hogy az axiómák minden
levezetés közös „kiindulópontjaiként” szolgálnak, és így
határozzák meg egy logikai rendszer általános tulajdonságait.
A formulát az éppen adott levezetés speciális
kiindulópontjaként, ún. „premisszájaként” tekintjük. (Mivel a
premissza egy szemantikai fogalom, amennyiben a
szemantikai következmény fogalmához kötődik, itt mindig
idézőjelben fogjuk használni, jelezve, hogy csalunk, de sejtve
azt, hogy ki fog derülni, hogy a csalás indokolt.) A minden
levezetés számára közös logikai axiómákon felül tehát
választhatunk olyan további formulákat, amelyekből egy adott
levezetésben akarunk kiindulni.
A formulát szabályos átalakításokkal kaptuk a levezetésben
szereplő korábbi formulákból. Az egyetlen átalakítási
szabályunk a korábban megismert modus ponens
következtetési szabály szintaktikai megfelelője: Ha egy
86
levezetésben szerepel „X” (tetszőleges formula), valamint
szerepel „(X Y)” (Y is tetszőleges formula), akkor ezek
alapján felvehetjük azt a további formulát is, hogy „Y”.
Ha tehát van egy formulasorozatunk, amelynek minden elemére
érvényes a fenti három szabály valamelyike, akkor levezetésről beszélünk.
Szemléletesen így néz ki egy levezetés:
X 1 , X 2 , X 3 , …, Y 1 , Y 2 , Y 3 , …, W 1 , W 2 , W 3 , …, K
„premisszák” axiómák további levezetett formulák „konklúzió”
A levezetés bizonyos előre megválasztott formulákból indul ki. Ezek vagy
az ún. „premisszák” (tehát amelyekből éppen le akarunk vezetni valamit),
vagy logikai axiómák (ezek minden levezetés számára közösek). Ezek után
(de nem szigorúan utánuk: a későbbiekben is bármikor vehetünk fel
„premisszát” vagy logikai axiómát) következnek olyan formulák,
amelyeket a korábban szereplőkből alakítottunk át (vagyis vezettünk le) a
modus ponens segítségével. A legutolsó formula, amelyik egy
levezetésben szerepel az, amelyet le szerettünk volna vezetni, tehát az ún.
„konklúzió”. (A következő fejezetben példát mutatunk egy konkrét
levezetésre.)
Egy formulát (K) akkor mondunk levezethetőnek formulák egy
osztályából (X 1 , X 2 , X 3 , stb.), ha létezik olyan levezetés, amelynek X 1 , X 2 , X 3 ,
stb. a „premisszái” és K a „konklúziója”. Ezt így jelöljük:
X 1 , X 2 , X 3 , …
Azt például, hogy K levezető X 1 , X 2 , X 3 -ból, úgy is szokás mondani, hogy K
bizonyítható X 1 , X 2 , X 3 alapján, vagy hogy K az X 1 , X 2 , X 3 formulák
szintaktikai következménye (szemben a szemantikai következménnyel).
Ha X 1 , X 2 , X 3 formulákat egy „elméletnek” tekintjük (legyenek ezek pl. a
geometria alaptételei – persze itt kijelentéslogikában formalizálva), akkor
K az elmélet egy „tétele”, hiszen az elméletből bizonyítható vagy
levezethető.
Korábban szóba került, hogy a levezetés tisztán szintaktikai
fogalma „helyettesíti” valamilyen értelemben a következtetés szemantikai
K

fogalmát. De vajon milyen értelemben? Hogyan ellenőrizhetjük
valamilyen „következtetések” érvényességét úgy, hogy ehhez ne
használjuk az igazságérték fogalmát, hiszen a formulákat értelmetlen
jelsorozatoknak tekintjük? Ahhoz, hogy a következmény és a
levezethetőség közti viszony világossá váljon, meg kell vizsgálni, hogy a
szemantikai és a szintaktikai felépítés milyen kapcsolatban állnak
egymással. Az alábbiakban néhány metalogikai tételről fogunk röviden
megemlékezni.
A szintaktikai felépítés lehetőségei és korlátai
Ebben a szakaszban két híres metalogikai tételt fogunk szemügyre
venni. Természetesen nincs lehetőség arra, hogy ezeket a tételeket
bizonyítsuk, sőt még arra sem, hogy kellő pontossággal kimondjuk.
Azonban nem fejezhetjük be ezeket a bevezető logikai vizsgálatokat
anélkül, hogy röviden (akár csak ízelítő jelleggel) megemlékeznénk azokról
a sokat idézett eredményekről, amelyek a logika lehetőségeivel és
korlátaival kapcsolatos tanulságokkal szolgálnak.
Először is a metalogika fogalmát kell tisztáznunk. A logikában
szokásos megkülönböztetni egymástól az ún. metaelméletet a
tárgyelmélettől, illetve (és ezt az előző fejezetben megemlítettük) a
metanyelvet a tárgynyelvtől. Amikor egy adott kérdéskört vizsgálunk,
akkor ezt gyakran egy bizonyos elmélet keretei között tesszük.
Felvetődhetnek olyan kérdések is, amelyek magával a használt elmélettel
kapcsolatosak, és így az elmélet keretei között nem tudjuk őket
megválaszolni (hiszen az elmélet nem magáról szól, hanem valami
másról), ezért ki kell lépnünk az elméletből. Ha ekkor egy olyan
elméletben kezdünk el dolgozni, amelynek tárgya a korábbi elmélet (tehát
a tárgyelmélet), akkor már az ún. metaelméletben vagyunk. Ugyanez
érvényes (akár mesterséges) nyelvekre: Ha valaki például szuahéliül tanul,
akkor megpróbálja a dolgokat szuahéliül kifejezni. Ám ha a szuahéli
nyelvről beszél (mondjuk annak nyelvtanáról), akkor érdemes nem
szuahéliül tenni ezt, hanem mondjuk magyar nyelven: ebben az esetben a
87
szuahéli lesz a tárgynyelv (amelyre a vizsgálat éppen irányul) és a magyar
lesz a metanyelv (amelyben a tárgynyelvről beszélünk).
Ha valamit egy logikai elméletben akarunk értelmezni, akkor
lefordítjuk azt a logikai elmélet nyelvére, majd alávetjük az adott logikai
rendszer szabályainak. Ha azonban egy logikai rendszerről akarunk
mondani valamit, akkor ezt nyilván nem a logikai elméleten belül tesszük.
Létre kell hozni egy olyan elméletet, amelyik a logikai rendszerekről szól:
ez lesz a logika metaelmélete, röviden a metalogika. Azok a kijelentések,
amelyek logikai elméletek tulajdonságait állapítják meg, az ún.
metalogikai tételek.
Felmerül a gyanú, hogy ha a metalogikai állításokat „tételeknek”
nevezzük, akkor az azt jelenti, hogy azok be vannak bizonyítva, vagyis a
metalogika elég formális tudomány ahhoz, hogy benne tételeket lehessen
bizonyítani. A gyanú nem alaptalan, de mi természetesen nem
érdeklődünk a formális metalogikai elméletek iránt, hanem csakis azon
állítások (intuitív tartalma) iránt, amelyeket a legfontosabb metalogikai
eredmények megfogalmaznak. Az alábbiakban két ilyen tétellel fogunk
találkozni. Természetesen ezeken kívül is számos fontos tételt
felsorakoztathatnánk, ám illusztrációnak az alábbi kettő is megteszi.
Gödel teljességi tétele
A következő tételt Kurt Gödel osztrák matematikus bizonyította 1930-ban:
X 1 , X 2 , X 3 , …
Legyen K egy elsőrendű formula (vagyis az elsőrendű
logikában formalizált kijelentés), és legyenek X 1 , X 2 , X 3 ,
…szintén elsőrendű formulák. Ekkor fennáll a következő
összefüggés:
K akkor és csak akkor, ha X 1 , X 2 , X 3 , … K
Más szóval: Az elsőrendű logikában egy formula akkor és csak akkor
levezethető formulák egy osztályából, ha azoknak szemantikai
következménye. Még bővebben megfogalmazva: Adott néhány formula

(premisszák) és adott egy további formula (konklúzió). Ha a premisszákból
levezethető a konklúzió, akkor nekik szemantikai következményük (egy
logikai rendszer ezen tulajdonságát nevezzük helyességnek), és fordítva,
ha a premisszáknak szemantikai következménye a konklúzió, akkor le is
vezethető belőlük (ezt teljességnek nevezzük, a helyességet és a
teljességet együtt pedig adekvátságnak).
Most már láthatjuk, mit jelent az, hogy a szemantikai
következményfogalom „helyettesíthető” a levezetés fogalmával. Minden,
ami egy premisszaosztály következménye, le is vezethető a
premisszaosztályból (és fordítva), ezért a szemantikát bizonyos
értelemben valóban zárójelbe tehetjük, és ha úgy tetszik, elég csak
levezetésekkel operálnunk.
Először is lássunk a fentiekre egy példát! Az ún. teljességet fogjuk
„ellenőrizni” egyetlen esetben, és ezzel egyben példát is mutatunk a
levezetésre. Mivel a levezetés fogalmát csak kijelentéslogikában
határoztuk meg, a példa is a kijelentéslogikából származik, holott Gödel
teljességi tétele az elsőrendű logikáról szól. Ez azért nem probléma, mert
a kijelentéslogika az elsőrendű logikának egy „töredéke” (vagyis azon
része, ahol a funktorok egyetlen megengedett típusa a mondatfunktor, és
az argumentumok is csak mondatok lehetnek). Ha egy tétel általánosan
igaz az elsőrendű logikára, akkor igaz lesz annak egy részére, a
kijelentéslogikára is.
A kijelentéslogika egyik érvényes következtetési szabálya az ún. modus tollens:
(A B), (~B) (~A) . Ennek érvényességét igazságtáblázattal ellenőriztük (2.4. fejezet). A teljességi tétel azt állítja, hogy ekkor „(~A”)-nak van levezetése „(A
B), (~B)”-ből. Mielőtt ezt a levezetést megadnánk, csaljunk egy kicsit: a modus ponens levezetési szabály mellett vezessünk be egy másik szabályt is, amely
szerint a kettős negáció törölhető, vagyis „(~(~X))” helyett egyszerűen „X”-et is írhatunk. Ez a szabály természetesen nem szükséges, hiszen e nélkül is le
tudnánk vezetni a kérdéses formulát, ám így a levezetés jóval egyszerűbbé válik. Íme:
Lépés Formula Indoklás
1. (A B) Felvehettük, mert ez az első „premissza”.
2. (~B) Felvehettük, mert ez a második „premissza”.
3. (((~(~A)) (~(~B))) ((~B) (~A))) Az (A3) axiómaséma helyettesítettje:
X helyébe (~A), Y helyébe (~B) kerül.
4. ((A B) ((~B) (~A))) A kettős negáció törlésére vonatkozó szabályt
alkalmaztuk két helyen (3)-ra.
5. ((~B) (~A)) Modus ponens-szel kaptuk (1)-ből és (4)-ből.
6. (~A) Modus ponens-szel kaptuk (2)-ből és (5)-ből.
Tehát beláttuk, hogy
(A B), (~B)
K.
A példa után térjünk vissza a metalogikához! A 20. század első
évtizedeiben, amikor a modern logika sikerein felbuzdulva sokan azt
gondolták, hogy a formális logika nyújtja az emberi tudás ideális formáját,
a teljességi tétel további alapot szolgáltatott ennek az optimizmusnak. A
88
kor pozitivista törekvési gyakran hangoztatták azt az elképzelést, mely
szerint valójában minden emberi tudást (ideális esetben) formális
szintaktikai kalkulusokban kellene megfogalmazni, és ezáltal a
következtetések egyértelműen ellenőrizhetővé válnának. A lelkesedés

azonban csak addig tartott, mígnem a 30-as évektől kezdve megszületett
egy sor olyan metalogikai tétel, amelyik e program belső korlátaira vetett
fényt. Ezek közül a leghíresebb talán Gödel első nemteljességi tétele,
ezért most ezzel ismerkedünk meg.
Gödel első nemteljességi tétele
Ez szintén Kurt Gödeltől származik, 1931-ből.
Legyen egy elsőrendű elmélet, vagyis elsőrendű
formulák egy halmaza (melyek egy formalizált elmélet
alapállításai). két követelménynek eleget tesz:
(1) ellentmondásmentes (ami azt jelenti, hogy nem
vezethető le belőle egy formula is és ugyanannak
negációja is), valamint
(2) kifejezhető rajta az aritmetika (azaz egyrészt
kifejezhetők nyelvén a természetes számok,
másrészt az elmélet formulái között vannak azok,
amelyek az aritmetika axiómáinak elsőrendű
megfogalmazásai – vagyis az elméletben képesek
vagyunk mennyiségi viszonyokat kifejezni).
Ekkor a elmélet nyelvén megfogalmazható egy olyan A
formula, hogy
Más szóval: Adott egy elmélet, amelyet elsőrendben formalizáltunk annak
érdekében, hogy biztosítsuk a megbízható logikai struktúrát. Ez az elmélet
egyrészt ellentmondásmentes (ez valójában minden valamirevaló formális
elmélettel szemben követelmény, ugyanis belátható, hogy egy
ellentmondásos elméletből akármilyen tetszőleges formula levezethető,
tehát az ilyen elmélet semmitmondó), másrészt pedig eleget tesz annak a
követelménynek, hogy a nyelvén tudjunk számolni, vagyis formális
elméletként tartalmazza az aritmetikát (ami megoldható, de ennek
bemutatása itt szükségtelen). Ekkor az elmélet nyelvén megfogalmazható
A
89
olyan (szabályos) formula, hogy sem őt, sem pedig az ő negációját nem
tudjuk levezetni az elméletből.
Megjegyzendő, hogy bár mindkét Gödel-tételben a „teljesség”
fogalma szerepel, a két tétel valójában másról szól, és a fogalom is mást
jelent. Először is, a teljességi tétel az elsőrendű logikáról állít valamit, míg
a nemteljességi tétel az elsőrendű logikában formalizált elméletekről.
Másodszor, míg az elsőben a teljesség fogalma azt jelenti, hogy minden
formula, amely adott premisszák szemantikai következménye, egyben le is
vezethető azokból a premisszákból, addig a másodikban valójában szó
sem esik szemantikáról, hanem egy másik teljesség-fogalommal, az ún.
negáció-teljességgel találkozunk. Egy logikában formalizált elmélet akkor
negáció-teljes, ha minden, a nyelvén megfogalmazott formuláról el tudjuk
dönteni, hogy az elméletből bizonyítható-e vagy cáfolható, vagyis vagy őt
le tudjuk vezetni az elmélet alapállításaiból, vagy az ő negációját. Gödel
tétele éppen azt mondja ki, hogy az általánosan legalapvetőbbnek
tekintett logikai rendszer, az elsőrendű logika nem tud negáció-teljes
elméletekkel szolgálni, ha azok az elméletek egyébként megfelelnek a
tudományos elméletekkel szembeni (fenti) minimális elvárásainknak.
Ez a tétel elsősorban matematikai szempontból releváns, és a
matematika alapjaival foglalkozó területek tekintetében hordoz közvetlen
tanulságokat. Ennek ellenére szinte példátlan karriert futott be, és ma is
közkedvelt hivatkozási alapot nyújt számtalan, a matematikától távoli
gondolatmenet számára. A logika szemszögéből tekintve például azt
jelenti, hogy amennyiben érvényes a kétértékűség elve, vagyis minden
kijelentés igaz vagy hamis, úgy az elsőrendű kalkulusok mégsem
alkalmasak a szemantika kiküszöbölésére, ugyanis bennük nem minden
formuláról tudjuk eldönteni, hogy (szintaktikai) következménye-e az
elméletnek vagy sem, holott szemantikai értelemben minden állítás
egyértelműen rendelkezik a két igazságérték valamelyikével. Azonban
léteznek a tételnek ennél jóval kevésbé szabatos olvasatai is: elterjedt
nézet, hogy Gödel bebizonyította, hogy nem létezik logikai
„mindentudás”, ugyanis nincs az a formális elmélet, amely minden
kérdésre választ tudna adni. Ezt utóbbi értelmezés kétségtelenül
látványos, ám valójában igen távol áll az eredeti tétel mondanivalójától,
és bár Gödel eredménye ma is gyakran kerül elő különböző nézetek

alátámasztására, fontos, hogy tisztában legyünk annak eredeti tartalmával
és problémakontextusával.
IV.7 GEORGE BOOLOS: GÖDEL MÁSODIK NEMTELJESSÉGI TÉTELÉNEK IGEN RÖVID MAGYARÁZATA OLVASMÁNY (PHD)
Először is 3 , „bizonyítottnak lenni” számomra azt jelenti, hogy
„bizonyítottnak lenni a matematika egésze által”. Mint jól tudjuk, kettő
meg kettő az négy. És természetesen bizonyítható, hogy kettő meg kettő
az négy (vagyis bizonyítható a matematika egésze által, habár a kettő meg
kettő esetében persze nincs szükség a matematika egészére annak
bizonyításához, hogy az négy). Talán ez már nem annyira világos, de az is
bizonyítható, hogy bizonyítható, hogy kettő meg kettő az négy. És az is
bizonyítható, hogy bizonyítható, hogy bizonyítható, hogy kettő meg kettő
az négy. És így tovább. A helyzet az, hogy ha egy állítás
bizonyítható, akkor az is bizonyítható, hogy az állítás bizonyítható. És még
ez is bizonyítható.
Kettő meg kettő az nem öt. És bizonyítható, hogy kettő meg kettő az nem
öt. És bizonyítható, hogy bizonyítható, hogy kettő meg kettő az nem öt, és
így tovább.
Így tehát: bizonyítható, hogy kettő meg kettő az nem öt. Vajon
bizonyítható az is, hogy kettő meg kettő az öt? Hogy finomak legyünk,
nagy csapás lenne a matematikára nézve, ha ez bizonyítható volna. Ha
bizonyítható volna, hogy kettő meg kettő az öt, akkor az is bizonyítható
volna, hogy az öt az nem öt, és akkor nem létezne egyetlen olyan állítás
sem, amelyik ne volna bizonyítható, vagyis a matematika egy rakás
sületlenség volna.
Ezért akarjuk megkérdezni: bizonyítható-e, hogy nem bizonyítható, hogy
kettő meg kettő az öt? Merő döbbenet: nem bizonyítható! Pontosabban:
ha bizonyítható, hogy nem bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt,
akkor az is bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt, és ekkor a
3 Mind 103 (1994): 1-3.
90
matematika nem más, mint egy rakás sületlenség. Valójában ha a
matematika nem egy rakás sületlenség, akkor nem bizonyítható egyetlen
olyan formájú állítás sem, hogy „az X
állítás nem bizonyítható”.
Vagyis amennyiben a matematika nem egy rakás sületlenség, úgy, bár az
nem bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt, de az sem bizonyítható,
hogy nem bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt.
Mellesleg ha már itt tartunk, akkor elárulom: igen, bizonyítható, hogy ha
bizonyítható, hogy nem bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt, akkor
bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt.
„Bárcsak megmagyarázná ezt a magyarázatot!”
Ha a matematika egésze formalizálható egy szokásos felépítésű formális
elméletben, mint ahogy azt fel fogjuk tenni (bár ez nem kis feltevés),
akkor létezik a (z elmélethez tartozó) nyelvben egy olyan, az elmélet
(„mint” formális elmélet) megfelelő leírásából nyerhető formula: Proof(x,
y), amelyik teljesíti e három feltételt:
(i) ha |⎯ p, akkor |⎯ □p ,
(ii) |⎯ (□(p → q) → (□p → □q)) , és
(iii) |⎯ (□p → □□p)
a nyelv minden p, q mondatára. A „□p” azt rövidíti, hogy ∃xProof(x, ⎡p⎤),
ahol ⎡p⎤ a p mondat egy standard reprezentációja a nyelvben. (⎡p⎤ lehet
például a p mondat Gödel-számának számjegye.) „|⎯” azt jelenti (a mi
nyelvünkben), hogy ami utána következik, az „az elméletben
bizonyítható”. „Proof(x, y)” egy olyan (az elmélet nyelvén kifejezett)
formulát jelöl (a mi nyelvünkben), amelynek előállítása megfelel a „…
bizonyítása _-nak az elméletben” bármely standard definíciójának. Ezért a

nyelv akármelyik p mondatához tartozik a nyelvben egy □p mondat, mely
tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a p az elméleten belül bizonyítható.
Az (i), (ii) és (iii) feltételeket Hilbert-Bernays-Löb-féle levezethetőségi
feltételeknek nevezik; minden olyan ésszerű formális elmélet teljesíti
őket, amelyikben az aritmetika egy bizonyos kis része bizonyítható.
Minthogy az elmélet standard, benne a nyelvének minden tautológiája
bizonyítható, valamint a bizonyítható kijelentések minden logikai
következménye is bizonyítható. Ebből következik, hogy minden p, q
mondatra
(iv) ha |⎯ (p → q), akkor |⎯ (□p → □q).
Ugyanis: ha |⎯ (p → q), akkor (i) alapján |⎯ □(p → q); de (ii) szerint |⎯ (□(p
→ q) →
(□p → □q)), tehát a modus ponens alkalmazásával |⎯ (□p → □q).
⊥ az a nullaargumentumú igazságfüggvény, amelyik minden kiértékelés
mellett hamis.
Természetesen ⊥ egy ellentmondás. Később majd észre kell vennünk,
hogy (¬q → (q → ⊥))
egy tautológia. Ha ⊥ nem tartozik a nyelv primitív szimbólumai közé, akkor
bármely elvetendő mondattal definiálhatjuk, például azzal, amelyik
kifejezi, hogy kettő meg kettő az öt.
⊥ segítségével könnyen kifejezhetjük az elmélet konzisztenciáját: ⊥, azaz ⊥
nem bizonyítható az elméletben. A nyelv azon mondata, amelyik az
elmélet konzisztenciáját állítja, ¬□ ⊥ alakúnak vehető, mely azonos azzal,
hogy ¬∃xProof(x, ⎡⊥⎤).
Immár bebizonyíthatjuk Gödel második nemteljességi tételét, amely azt
állítja, hogy amennyiben az elmélet konzisztens, úgy a nyelv azon
mondata, amelyik az elmélet konzisztenciáját állítja, nem bizonyítható az
elméletben – csakúgy, mint azt a tételt, mely szerint a második
nemteljességi tétel bizonyítható az elméletben („formalizált második
nemteljességi tétel”).
A diagonalizálási eljárás segítségével, melyet Gödel vezetett be „A
formálisan eldönthetetlen kijelentésekről…” című írásában, található egy
olyan p mondat, amelyik ekvivalens az elméletben azzal a kijelentéssel,
hogy p bizonyíthatatlan az elméletben, vagyis egy olyan mondat, hogy
1. |⎯ p ↔ ¬□p
2. |⎯ p → ¬□p 1-ből igazságfüggvény szerint
3. |⎯ □p → □¬□p 2-ből (iv) alapján
4. |⎯ □p → □□ p (iii) alapján
5. |⎯ ¬□p → (□p → ⊥) tautológia
6. |⎯ □¬□p → □(□p → ⊥) 5-ből (iv) alapján
7. |⎯ □(□p → ⊥) → (□□p → □ ⊥) (ii) alapján
8. |⎯ □p → □ ⊥ 3, 6, 7, és 4-ből igazságfüggvény szerint
9. |⎯ ¬□ ⊥ → p 8 és 1-ből igazságfüggvény szerint
10. |⎯ □¬□ ⊥ → □p 9-ből (iv) alapján
11. |⎯ ¬□ ⊥ → ¬□¬□ ⊥ 8 és 10-ből igazságfüggvény szerint.
(Mindvégig elhagytuk a legkülső zárójeleket.)
Így ha |⎯ ¬□ ⊥, akkor mind |⎯ ¬□¬□ ⊥, mind (11), és (i) alapján |⎯ □¬□ ⊥,
ahonnan, a propozicionális kalkulus alapján, |⎯ ⊥. Tehát ha ⊥, akkor ¬□ ⊥.
91

o
o
o
o
o
Ellenőrző kérdések
Milyen az indoklás és az előadott érvelés alapján megfelelő-e az
álláspont?
Mit értünk jó érvelés/következtetés alatt?
Hogyan tudjuk eldönteni, hogy jó az érvelés/következtetés?
Mik a formális logika legfontosabb eszközei?
Sorold fel az ismert informális logikai érvelési hibákat.
Érvelésszerkezet
Nagyon fontos megkülönböztetni a független premisszákat a kapcsolt
premisszáktól, mert más-más kritizálási stratégiát követelnek meg. Ha a
kapcsolt premisszák közül az egyikről sikerül kimutatni, hogy hamis, akkor
az egész érvelés használhatatlan. Ha azonban a független premisszák
közül bizonyul az egyik hamisnak, akkor az érvelés legfeljebb csak
gyengébb lesz, mintha valamennyi premissza igaz lenne - ám még így is
lehet nagyon erős!
Kettős cél: meggyőzés (attitűdváltoztatás) és igazolás
Lényeg
Egy állítás alátámasztása = mi és hogyan növeli (vagy csökkenti) egy
kijelentés elfogadhatóságát.
Ha elfogadunk bizonyos kijelentéseket, akkor el kell fogadnunk az
alátámasztandó állítást is. (Miért? Mert így „logikus”)
Érv (most)
kijelentések olyan sorozata, amellyel egy állítás általános
elfogadhatóságát akarjuk növelni
Amit alá akarunk támasztani: konklúzió
Mindig egy van? Nem, de általában: ha több állítást is alátámasztunk, akkor azok vagy
egymás alá vannak rendelve (részkonklúziók + főkonklúzió), vagy több érvelés jelenik meg
párhuzamosan
Amikkel alá akarjuk támasztani: premisszák
Akármennyi lehet – amik valóban a konklúzió alátámasztására szolgálnak. Adott szöveg
tartalmazhat irreleváns állításokat („kitérő” rész retorikában + páthosz, éthosz), de ezek
nem számítanak premisszának
Érvelések szerkezetének rekonstrukciója
• Egy érvelésnek mindig többféle rekonstrukciója adható
– valamilyen módon el kell köteleződni ezek egyike mellett
– A rekonstrukció során megengedett műveletek a
redundáns vagy lényegtelen részek törlése, az implicit
információk hozzáadása, a beszédaktusok sorrendjének
átrendezése, és egyes beszédaktusok átalakítása a
– Jóindulat elvének megfelelően
92

Logika = Analízis = Vizsgálat
V. DEDUKTÍV/FORMÁLIS LOGIKA ÉS INFORMÁLIS LOGIKA
Kulcsfogalmak:
Később utánanézni:
Fontos tanulság:
Ezek építenek:
93

V.1 EUKLEIDÉSZ: PHAENOMENA (ELŐSZÓ) OLVASMÁNY
Úgy látszik, az állócsillagok mindig ugyanott kelnek és ugyanott
nyugszanak, és amelyek egyszerre kelnek, azok mindig is egyszerre kelnek,
és amelyek egyszerre nyugszanak, azok mindig is egyszerre nyugszanak, és
a kelte és nyugta közt leírt pályájukon mindig egyenlő távol maradnak
egymástól, noha ez csupán a körben járó testek esetén lehetséges, amikor
is a szem [a megfigyelő] mindenfelé egyenlő távol van a kör peremétől,
miként azt bebizonyítottuk az Optikában – ezért hát fel kell tételeznünk,
hogy az állócsillagok körkörösen járnak, és mind egyetlen testen
rögzülnek, és a szem egyenlő távol áll a körök peremeitől. Ám van egy
bizonyos csillag a Medvék között, amely nem változtatja helyzetét, hanem
mindig azon pont körül fordul, ahol van. Mivel e csillag mindenfelé
egyenlő távol látszik azoktól a köröktől, melyeken a többi csillag jár, fel
kell tennünk, hogy a körök mind párhuzamosak, s így az állócsillagok olyan
párhuzamos körökön járnak, melyeknek egyik pólusában a mondott csillag
áll.
Némely csillagokat azonban sohasem látunk felkelni vagy lenyugodni,
mert magasan forgó körökön járnak, melyeket a “mindig látható”
köröknek nevezzük. E csillagok a látható pólus közelében vannak, le
egészen a sarki körig. Közülük pedig kisebb körökön járnak azok, amelyek
közelebb esnek a pólushoz, míg a sarki körön fekvők a legnagyobbon,
valósággal súrolva a látóhatárt.
Ám ha ettől délre tekintünk, az összes többi csillagot láthatjuk felkelni és
lenyugodni, hiszen ezek körei nem esnek egészen a föld fölé, hanem
részükben fölötte, részükben pedig alatta vannak. A körök föld feletti
hányadai közül pedig azé látszik a nagyobbnak, amelyik közelebb esik a
mindig látható körök legnagyobbikához, viszont az ilyen kör föld alatti
94
hányada kisebb, hiszen a csillagok föld alatti járásának ideje a mondott
körre a legrövidebb, a föld feletti járás ideje pedig itt a leghosszabb, ám ha
egyre távolodunk ettől a körtől, a további körökön járó csillagok egyre
rövidebb időt töltenek a föld felett, a föld alatt pedig egyre csak
hosszabbat; végül a föld felett járás ideje a leghosszabb, a föld alattié
pedig a legrövidebb azon csillagok esetén, amelyek a leginkább délre
esnek. A minden körökhöz képest középen forgó kör csillagai egyenlő időt
töltenek a föld alatt és a föld felett, így ezt “napéjegyenlőségi” [egyenlítői]
körnek nevezzük; és azok a csillagok, melyek a napéjegyenlőségi körtől
egyenlő távol eső körökön járnak, egyenlő időt töltenek el a körök
ellentétes hányadain; vagyis az északi kör föld feletti hányada egyenlő a
déli kör föld alatti hányadával, valamint a déli kör föld feletti hányada
egyenlő az északi kör föld alatti hányadával; ám ha összeadjuk a föld alatt
eltöltött időt a föld felettivel, minden kör esetén ugyanazt az összeget
kapjuk.
Továbbá, a Tejút és az Állatöv körei, melyek mindketten ferde szögben
hajlanak a párhuzamos körökhöz és egymást is elvágják, úgy látszanak
forogni, hogy a föld fölé mindig egy félkörük esik.
Az eddigieket alapul véve tehát állítsuk fel azt a hipotézisünket, hogy a
kozmosz alakja gömb; ugyanis ha akár henger, akár kúp volna, a
napéjegyenlőségi kört ferdén elmetsző körök csillagai úgy forognának,
hogy közben nem a mindig egyenlő félköröket írnák le, hanem olykor a
félgömbnél nagyobb, olykor pedig nála kisebb hányadokat. Hiszen ha egy
kúpot vagy hengert egy, az alappal nem párhuzamos síkkal vágunk el,
akkor a keletkező szelet egy hegyesszögű kúp szelete, amely pajzshoz
hasonlatos [ellipszis]. Mármost világos, hogy amikor egy ilyen alakzatot a

középponton át hosszában és széltében vágunk el, akkor az így keletkező
metszetek különböznek egymástól; és az is világos, hogy még ha ferde
irányokban vágnánk is el a középponton át, a metszetek akkor is
különbözni fognak; ám a kozmosz esetén láthatólag nem ez a helyzet.
Mindezen okokból kifolyólag a kozmosznak gömb alakúnak kell lennie és
egyöntetűen forognia a tengelye körül, melynek egyik pólusa a föld fölé
esik és látható, míg a másik a föld alá és láthatatlan.
Nevezzük “látóhatárnak” azt a síkot, amely, áthaladva a szemen és
elterülve a kozmosz mentén, elválasztja a föld felett látható hányadot. A
látóhatár pedig egy kör; hiszen ha egy gömböt síkkal vágunk el, a metszet
egy kör lesz.
Nevezzük “délkörnek” a pólusokon áthaladó, látóhatárra merőleges kört,
és nevezzük “térítőknek” azon köröket, melyeket a jegyek [állatöv]
közepén áthaladó kör érint, és melyeknek pólusa azonos a gömbével.
Az állatövi és a napéjegyenlőségi körök főkörök, mivel metszik egymást.
Hiszen a Kos és a Karom [Mérleg] kezdetei átellenesen szemben állnak
egymással, és mindkettő rajta van a napéjegyenlőségi körön, és egyikük
kelése együtt jár a másik nyugvásával, mert a tizenkét állatövi jegyből hat
található közöttük, valamint a napéjegyenlőségi kör két félköre, és mert
mindkét kezdet, rajta lévén a napéjegyenlőségi körön, azonos idő alatt jár,
egyikük a föld felett és a másikuk alatta. De ha egy gömb a tengelye körül
forog, akkor egyenlő idők alatt a felületének minden pontja hasonló
íveket jár be a pályájaként szolgáló párhuzamos körön; így aztán a
kérdéses pontok a napéjegyenlőségi kör hasonló íveit járják be, egyik
oldalon a föld feletti ívet, a másikon a föld alattit; így hát az ívek egyenlők;
vagyis mindketten félkörök, mert a keléstől kelésig, avagy a nyugvástól
nyugvásig érő távolság maga a teljes kör; vagyis az állatövi kör és a
napéjegyenlőségi kör metszik egymást. De ha egy gömbön két kör metszi
egymást, akkor a metsző körök főkörök; így aztán az állatövi és a
napéjegyenlőségi körök főkörök.
A látóhatár is egy főkör. Ugyanis mindig metszi mind az állatövi, mind a
napéjegyenlőségi kört; hiszen a tizenkét jegyből mindig hat, a
napéjegyenlőségi körből pedig egy félkör van a föld felett; mert ez utóbbi
körön lévő csillagok közül, ha azok egyszerre kelnek és nyugszanak,
azonos idő alatt teszi meg az egyik a kelés és nyugvás, a másik meg a
nyugvás és kelés közti utat. Így annak alapján, amit eddig bizonyítottunk
nyilvánvaló, hogy a napéjegyenlőségi körnek mindig egy félköre
tartózkodik a látóhatár felett. De ha egy gömbön egy rögzített kör metszi
a folyton mozgó főkörök bármelyikét, a metsző kör is egy főkör; ezért a
látóhatár is egy főkör.
A kozmosz körülfordulásának ideje az az idő, amely alatt az állócsillagok
mindegyike keléstől a következő kelésig jár, vagy bármelyik helyzetétől
ugyanazon helyzetéig…
1. tétel. A Föld a kozmosz közepén áll, vagyis annak középpontjában
tartózkodik.
95

V.1B NICOLE D'ORESME ÉRVEI A FÖLD MOZGÁSA MELLETT OLVASMÁNY
NICOLE D'ORESME: Kommentár Arisztotelész: De coelo et mundo című művéhez
1. És egyesek azt mondják, hogy a Föld az univerzum közepén van,és hogy
forog, és körbe mozog a meghatározott pólus körül, ahogy ez PLATÓN
könyvében, a Timaioszban is írva van.
Megjegyzés. Ez volt a véleménye HERACLITUS PONTICUSnak, aki azt
állította, hogy a Föld körmozgást végez, és az ég van nyugalomban.
ARISZTOTELÉSZ itt nem cáfolja ezt a véleményt, talán azért, mert úgy tűnt
neki, hogy a jelenségek nemigen támasztják alá, és úgyis kellően meg van
cáfolva már másutt a filozófiában és az asztronómiában. Nekem azonban
úgy tűnik – bár lehet, hogy tévedek –, hogy jól alátámasztható ez utóbbi
vélemény, nevezetesen az, hogy a Föld és nem az égbolt az, ami a napi
mozgást végzi. Először is azt kívánom megmutatni, hogy senki sem tudná
bebizonyítani az ellenkezőjét a tapasztalatra való hivatkozással,
másodszor pedig, hogy okoskodással sem. És harmadszor észokokat
akarok felhozni alátámasztására.
2. Ami az első pontot illeti, egy tapasztalat: saját szemünkkel láthatjuk
ahogy naponként kelnek és lenyugszanak a csillagok, a Nap és a Hold, és
néhány csillag az Északi-sark körül forog. Ez csak úgy lehet, ha az égbolt
mozog... tehát az égbolt végzi a napi mozgást. Egy másik tapasztalat: ha a
Föld mozogna, egyetlen nap alatt egy teljes fordulatot tenne meg. Így
tehát mi mindannyian, és a fák, és a házak gyorsan mozognának kelet felé,
és ezért nekünk azt kellene észlelnünk, hogy a szél állandóan és igen
erősen kelet felől fúj... De éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. A harmadik
tapasztalat, amelyet PTOLEMAIOSZ említ: ha valaki egy hajón nagy
sebességgel haladna kelet felé, és egy nyilat lőne egyenesen felfelé, annak
nem kellene a hajóra visszaesni, hanem jó távolságnyira attól nyugatra.
Hasonlóan, ha a Föld gyorsan mozog nyugatról kelet felé, miközben
96
forgását végzi, és feltételezzük, hogy valaki egy követ felfelé hajít, akkor
annak nem arra a helyre kellene visszaesnie, ahonnan elindult, hanem
nagy távolságban attól nyugatra. Ténylegesen azonban az ellenkezője
történik. Azt hiszem, hogy felhasználva azt, amit én ezekkel a
tapasztalatokkal kapcsolatban mondani fogok, bárki megtalálhatja a
választ mindazon egyéb tapasztalatokra is, amelyek még az eddigiek mellé
felsorakoztathatók.
3. ...Továbbá úgy vélem, hogy a lokális mozgásnál csak azt érzékelhetjük,
hogy egyik test helyzete a másikhoz képest megváltozik. Ennek
alátámasztására (a következő érvet hozhatjuk fel): ha egy ember egy
hajón utazik – nevezzük ezt a hajót a-nak –, amely nagyon simán halad –
egyébként akár gyorsan, akár lassan –, és ez az ember semmi mást nem
lát, mint egy másik, b nevű hajót, amely minden tekintetben azonos
módon halad, mint az a hajó, amelyben emberünk utazik, akkor én azt
állítom, hogy ezen ember számára úgy tűnik, hogy egyik hajó sem mozog.
És ha a nyugalomban van és b mozog, úgy jelenik meg és tűnik számára,
hogy bmozog. Viszont, ha a mozog és b nyugszik, ez is úgy tűnik számára,
mint előbb, hogy a nyugalomban van és b mozog.
...Mindez a tapasztalatból nyilvánvaló. Az oka pedig az, hogy ez a két test,
a és b folyamatosan változtatják egymáshoz képesti helyzetüket teljesen
azonos módon, akár a mozog és b nyugalomban van, akár ellenkezőleg, a
van nyugalomban és b mozog.
Hasonlóan, ha egy ember az égben lenne, feltéve, hogy a napi mozgással
lenne mozgatva, és ez az ember, aki így az éggel együtt halad, tisztán látná
a Földet, a hegyeket, völgyeket, folyókat, városokat és kastélyokat, úgy

tűnne számára, hogy a Föld végzi a napi mozgást úgy, ahogy nekünk
látszik az égbolt, akik a Földön vagyunk. Hasonló módon, ha a Föld
mozogna a napi mozgásával, az ég pedig nem, úgy látnánk, hogy a Föld
nyugszik és az ég mozog.
4. A második tapasztalatra ezen vélemény szerint a válasz a következő:
nemcsak a Föld mozog így, hanem vele együtt a víz és a levegő, mint
ahogy mondtuk, olyan módon, hogy a víz és az alsóbb légrétegek másképp
mozognak, mint amikor a szél vagy egyéb okok mozgatják. A következő
helyzettel állítható analógiába: ha a levegő be lenne zárva egy mozgó
hajóba, azon ember számára, akit ezen levegőbe helyeznénk, úgy tűnne,
hogy a levegő mozdulatlan.
5. A harmadik észlelésre, amely nyomósnak tűnik, vagyis amelyik a felfelé
hajlított nyílra vagy kőre vonatkozik, azt lehet felelni, hogy amidőn a nyilat
felfelé lőjük, ezen mozgással (egyidejűleg) gyorsan mozog kelet felé a
levegővel együtt, amelyen keresztül halad, valamint az univerzum alsó
részének fent említett összes tömegeivel együtt, minthogy mindezek napi
mozgást végeznek. Ezen okból a nyíl visszatér a Föld azon helyére,
ahonnan elindult. A (következő) analógia megmutatja, hogy ez hogyan
lehetséges: Ha egy ember egy hajón igen gyorsan mozogna kelet felé
anélkül, hogy tudatában lenne ezen mozgásának, és a kezét lefelé
mozgatná úgy, hogy a hajóárbochoz képest egy egyenes vonalat ír le,
számára úgy tűnne, hogy kezével csupán egy vertikális vonalat ír le. [A
Föld napi forgását hangoztató] vélemény szerint hasonlókképpen tűnik
számunkra, hogy a nyíl egyenes vonalban száll felfelé és lefelé.
6. Ami mármost a második pontot illeti, nevezetesen [az égbolt napi
mozgásának] észokokkal való bizonyítását [erre vonatkozóan első
megjegyzésem]: nekem úgy tűnik, hogy ezek a bizonyítások az alább
következő érvekből indulnak ki, amelyekre olyan módon fogok felelni,
hogy hasonló okoskodással bárki a többi idetartozó érvre is fog tudni
válaszolni.
Íme, ha az égbolt nem végezne napi mozgást, az egész asztronómia hamis
lenne, és a természetfilozófia igen nagy része is, ahol ugyanis feltételezik
97
az égbolt mozgását. Továbbá a Szentírással is ellentétbe kerülne, amely
ezt mondja:
“És a Nap feltámad, és elnyugszik a Nap: és az ő helyére siet, ahol ő ismét
feltámad. Siet délre, és átmegy észak felé; körbe-körbe siet a szél, és a
maga keringéséhez visszatér a szél." Hasonlóképpen írva van a Földről,
hogy Isten mozdulatlannak teremtette: “Mert teremté Isten a Föld
kerekségét, amely mozdulatlan legyen."
Továbbá az Írás azt mondja, hogy JÓZSUA a Napot állította meg, EZÉKIÁS
király idejében pedig a Nap haladt visszafelé.
Ha a Föld mozogna és nem az égbolt – ahogy mondták, – a megállítás
lenne a visszafelé haladás és a visszafelé haladás, amiről az Írás beszél,
lenne inkább a megállítás. De minden ellentétes azzal, amit az Írás
leszögez...
7. Az ötödik érvhez, amely azt mondja, hogy ha az égbolt nem forogna
nap mint nap, az egész asztronómia hamis lenne, azt felelem, hogy ez
nincs így, minthogy az összes égi aspektusok, konjunkciók, oppozíciók,
konstellációk, alakzatok és befolyásoló effektusok teljesen olyanok
lennének, mint amilyenek most, ami világos abból, amit az első
tapasztalatra válaszoltunk. A mozgástáblázatok és minden más könyv is
éppoly igaz lenne, mint amennyire igazak most, azzal a különbséggel, hogy
a napi mozgással kapcsolatban azt kellene mondani, hogy az égre
vonatkoztatva “látszólagos", a Földre vonatkoztatva pedig “igazi". Semmi
olyan hatás nincs, ami inkább következnék az egyik feltevésből, mint a
másikból...
8. A hatodik érvre – amely a Szentírásra hivatkozik, hogy a Nap kering etc.
– azt lehet mondani, hogy ezekben a részekben [az Írás] olyan
kifejezéseket használ, amely megfelel a mindennapi emberi
beszédmódnak, mint ahogy teszi ezt más helyeken is, például ahol írva
van, hogy Isten “bánatos", hogy “haragos", hogy “megbékélt" és egyéb
dolgok, és amelyek értelme nem pontosan az, mint amit a hangzásuk jelöl.
Ugyancsak kérdésünkhöz tartozik, hogy azt olvassuk, hogy Isten betakarja

az eget felhőkkel, és a valóságban az ég takarja be a felhőket... pontosan
ezen az alapon mondhatjuk, hogy a látszat szerint JÓZSUA idejében a
Napot állították meg és fordították visszafelé EZÉKIÁS idején, de
ténylegesen a Föld állt meg JÓZSUA idején, és az ő mozgása sietett vagy
gyorsult fel EZÉKIÁS idején. Semmilyen hatásban nem jelent különbséget,
hogy valaki melyik véleményt fogadja el. Ez utóbbi vélemény azonban
[amely a Föld napi forgását állítja] ésszerűbbnek tűnik, mint az előző, mint
az a későbbiekben világosan ki fog tűnni...
9. Továbbá a filozófusok azt mondják, hogy ha valamit több és hatalmas
művelettel végez el valaki, ami elvégezhető lenne kevesebb vagy
csekélyebb művelettel, akkor hiábavaló munkát végez. És ARISZTOTELÉSZ
azt mondja első könyve nyolcadik fejezetében, hogy Isten és a Természet
nem cselekszik hiábavalóságot. De ha az úgy van, hogy az égbolt mozog a
napi mozgással, szükséges, hogy a főbb testek a világban és az egekben
két ellenkező fajta mozgással legyenek ellátva, egyik keletről nyugat felé
mutat, a többi pedig ellenkező irányban, mint ahogy már gyakran
hallottuk. Ezzel együtt szükséges az is, hogy igen-igen nagy legyen a
sebességük. Ez mindazok számára világos lesz, akik fontolóra veszik az ég
magasságát vagy távolságát és körpályájának nagyságát; ha ugyanis ilyen
kört egyetlen nap alatt kell leírni, senki sem tudja felfogni, de még csak
elképzelni sem, hogy milyen túlságosan és csodálatosan nagy az égbolt
sebessége. Teljességgel elgondolhatatlan és kiszámíthatatlan. Miután
mindazon hatás, amit érzékelünk, elérhető – és így minden jelenség
megmenthető –, ha mi (az égbolt napi mozgását) helyettesítjük egy kis
tevékenységgel, nevezetesen a Föld napi mozgásával, amely nagyon kicsi
az égboltéhoz képest, és minthogy így kiküszöbölhetők a különböző és
botrányosan nagy tevékenységek, az következik, hogy [ha az ég és nem a
Föld mozog] úgy Isten és a Természet hiábavaló módon alkotta és
rendezte a dolgokat. De ez nem méltó hozzá, mint már mondva volt.
98

V.2 INDUKTÍV ÉS DEDUKTÍV ÉRVELÉSEK ELKÜLÖNÍTÉS
A logikai vizsgálat
A premisszák és a konklúzió között fennálló következmény relációt értékeli:
A premisszák igazsága hogyan függ össze a konklúzió igazságával?
Ha elfogadjuk a premisszákat, akkor az előadott érvelés alapján elfogadható-e a konklúzió?
Rivális érvelések közül melyikben jobban alátámasztott a konklúzió?
Nem feladata a premisszák igazságának vizsgálata!
A premisszák igazsága nem garantálja a konklúziót - valamilyen értékelési eljárást kell kidolgoznunk.
Vagy
Ha Jóska rosszul érzi magát, akkor pacalpörköltet evett pár órája a "Kis gatyaszaggató"ban.
Jóska rosszul érzi magát.
Tehát pacalpörköltet evett pár órája a "Kis gatyaszaggató"ban.
Jóska rosszul érzi magát.
Jóska ha eddig rosszul érezte magát, akkor mindig pacalpörköltet evett pár órával korábban a "Kis gatyaszaggató"ban.
Jóska pacalpörköltet evett pár órája a "Kis gatyaszaggató"ban.
Melyik a jobb? Nem egyértelmű a döntés - az érvelő céljától függ!
Deduktív érvelés
A premisszák igazsága szükségszerűen maga után vonja a konklúzió igazságát.
Minden magyar adócsaló.
Gábor magyar.
Gábor adócsaló.
99

A premisszák igaz volta nem képezi vizsgálódásunk tárgyát!
Induktív érvelés
A premisszák igazsága valószínűvé teszi a konklúzió igazságát.
A magyarok döntő többsége adócsaló.
Gábor magyar.
Gábor adócsaló.
Deduktív és induktív érvelések
Minden magyar adócsaló.
János magyar.
János becsületes, szorgalmas ember.
János fél a törvényszegéstől.
János adócsaló.
100

V.3 JÓ AZ ÉRVELÉS/KÖVETKEZTETÉS? ELKÜLÖNÍTÉS
A deduktív érvelés vizsgálata: formális logika: a következtetést formailag (a premisszák és a konklúzió közti kapcsolat formáját, a logikai szerkezetet)
vizsgáljuk, az állítások tartalmától eltekintünk.
Induktív érvelés vizsgálatához: informális logika: a következtetés a benne szereplő állítások tartalmától függően hol erős, hol gyenge következtetéshez
vezet.
Induktív általánosítás
A megfigyelt F-ek x %-a G
Minden F x %-a G
Igazak a premisszák?
Elég nagy a minta?
Van, amikor egy elég - ha tömegprodukcióról van szó, van amikor 1000 kell -
ha százalékokat akarunk megállapítani
Milyen pontos a konklúzió
majdnem minden, 50 % +/- 10 %, 95 %, 98,675 %
Nem elfogult a mintavétel?
Működnek sztereotípiák, előítéletek?
Rosszul van megfogalmazva (irányítottan) a kérdés?
A mintavétel módja megbízhatatlan informális döntési eljárásokat tartalmaz?
Hibák:
Túlzott általánosítás
Elfogult mintavétel
Statisztikus szillogizmus
F x %-a G
a F
a tehát G (vagy nem G)
Igazak a premisszák?
Ahogy a % 100 vagy 0 felé tart erősödik az érv
Van-e erős, a konklúziót aláásó érv?
Következtetés a legjobb magyarázatra
P hipotézis igen jól megmagyarázza Q jelenséget
Nincs más magyarázatunk, ami csak kb. olyan jól magyarázná meg Q-t, mint P.
P igaz.
Igazak a premisszák?
A magyarázat tartalmaz vitatható vagy nehezen hihető állítást?
A magyarázat ne igényeljen ugyanannyira magyarázatot.
Elég általános a magyarázat?
Ellentmond a magyarázat az eddig kijelentéseinknek?
Valóban megmagyarázza a jelenséget?
Analógiás következtetés
a,b,c,d, rendelkezik F, G, H, I tulajdonsággal
x rendelkezik G, H, I tulajdonsággal
x rendelkezik F tulajdonsággal
Igazak a premisszák?
A közös tulajdonságoknak sontosnak kell lenniük.
Minél több ilyen, releváns tulajdonság annál jobb.
Vannak-e releváns diszanalógiák?
Az analógiás érvelés erősödik, ahogy a konklúzió gyengül.
Az analógiás érvelés erősödik, ahogy a vizsgált tulajdonságok heterogenitása nő.
101

V.3B
HOGYAN ÉRTÉKELJÜK AZ ANALÓGIÁKAT?
Hány esetünk van?
Mennyire változóak a vizsgált esetek?
Hány közös tulajdonságuk van?
Milyen relevánsok a közös tulajdonságok?
Milyen számban vannak eltérő tulajdonságok?
Milyen jelentősek az eltérő tulajdonságok?
Milyen szerény a konklúzió?
o
Gyűjts példákat analógiákra, értékeld őket!
102

V.4 MI AZ AZ OKSÁG? CÍMSZAVAK
Logikusok szerint: szükséges és elégséges feltételek rendszere (lásd később)
Matematikusok szerint: valószínűségi korreláció, feltételes valószínűség
Fizikusok szerint: a magyarázat alapjául szolgáló természettörvény + peremfeltételek
Filozófusok szerint: kontrafaktuális állítások igazságfeltételei a lehetséges világok mentén, stb.
„Ha nem kérdezik, tudom, de ha kérdezik, akkor nem tudom.”
Az biztos, hogy nem tapasztalható: események bekövetkezését lehet tapasztalni, de azt, hogy az egyik oka volt a másiknak, nem tapasztalom.
Pl. Látom, hogy Gábor hasának ütődik a labda, és látom, hogy Gábor összegörnyed, de azt nem látom, hogy az első dolog okozza a másikat.
• Következtetni kell rá! Miből?
• Pl. Ha sokszor látom, hogy a labda hasbaszállását összegörnyedés követi, akkor oksági viszonynak hiszem:
korreláció két esemény között
• D. Hume, 18. sz.: az oksági viszonyt korreláció alapján feltételezzük.
103

V.4B MILL MÓDSZEREI
J. S. Mill, 19. sz.: egyedi együttjárásokból általános korrelációra következtetni induktív lépés. A tudomány csupa induktív következtetéseket használ, de
ezeket módszeresen teszi. Az oksági következtetések sosem biztosak (hiszen induktív), de megbízhatóvá tehetőek bizonyos módszerek követésének
segítségével. (Előzmény: F. Bacon, 17. sz. (hasonló szabályok)
1. A megegyezés módszere
Egy kórházban egy csomó ember fekszik ételmérgezéssel. Hogyan keresem az
okot?
a evett A-t, B-t, C-t és D-t
b evett B-t, D-t, E-t, F-t és G-t
c evett D-t, F-t és H-t
Tehát a mérgezés oka D
Mert: más körülményektől függetlenül, amikor D jelen volt, a betegség mindig
kialakult (és nincs más közösen meglevő jelölt)
Másik példa:
Rum, pizza, ülök fejfájás
Rum, virsli, állok fejfájás
Rum, ropi, fekszem fejfájás
A rum fejfájást okoz.
Ellenpélda:
Rum + szóda fejfájás
Vodka + szóda fejfájás
Tequila + szóda fejfájás
A szóda fejfájást okoz
Mivel induktív következtetésről van szó, nem alkalmazható mechanikusan:
a háttértudást mindig figyelembe kell venni!
Sok esetben olyan „ideális” körülményeket tudok teremteni, ahol
kizárom a nemkívánatos hatásokat
2. A különbség módszere
Mr. G hétről-hétre képtelen lányokat felszedni a diszkóban. Mi az oka?
Szemüveg, szőke haj, viccelődés lekoptatják
Nincs szemüveg, szőke haj, viccelődés lekoptatják
Szemüveg, vörös haj, viccelődés lekoptatják
Szemüveg, vörös haj, komoly pofa nem koptatják le
A viccelődés volt a lekoptatás oka.
Mert: minden más megváltozásától függetlenül, ha V nem jelent meg, L sem
jelent meg
Másik példa:
oxigén + papír + szikra tűz
oxigén + papír + nincs szikra nincs tűz
A szikra a tűz oka.
Ellenpélda:
oxigén + papír + szikra tűz
nincs oxigén + papír + szikra nincs tűz
Az oxigén a tűz oka.
‣ Ez sem működik automatikusan! Mit tegyünk?
- pl. természettudományos kísérletezés
104

3. Megegyezés és különbség egyesített módszere
A különbség módszere önmagában félrevezetne, de a megegyezés módszere
segít:
oxigén + papír + szikra tűz
nincs oxigén + papír + szikra nincs tűz (– eddig OK, de:)
oxigén + bádoglemez + szikra nincs tűz!
NEM az oxigén a tűz oka.
A megegyezés módszere önmagában félrevezetne, de a különbség módszere
segít
Rum + szóda fejfájás
Vodka + szóda fejfájás
(– eddig OK, de:)
Rum + nincs szóda fejfájás még mindig!
NEM a szóda a fejfájás oka
Egy pozitív példa:
Juli, Mari, Teri elmegy a buliba Mr. G elmegy
Gizi, Mari, Bori elmegy a buliba Mr. G elmegy
Juli, Teri, Bori elmegy a buliba Mr. G nem megy el
Mr. G Mari miatt jár a buliba.
Amikor Mari ott van, Mr. G is ott van, de amikor Mari nincs ott, Mr. G is távol
marad.
Vajon ez a legbiztosabb módszer?
4. A maradékok módszere
Eddig nem tudtuk figyelembe venni az előzetes tudásunkat. De most:
Állok, sört iszom, virslit eszem fáj a lábam, a fejem, a hasam
Az állás lábfájást okoz.
A sör fejfájást okoz.
A virsli hasfájást okoz.
Ha pl. a helyzet túl komplex ahhoz, hogy egyszerűen variáljam a
körülményeket: nincs idealizált kísérleti szituáció
5. Az együttváltozás módszere
A tudományban fokozati kérdéseket is figyelünk:
1 rum, pizza, ülök enyhe fejfájás
4 rum, virsli, állok jelentős fejfájás
8 rum, ropi, fekszem iszonyú fejfájás
A rum fejfájást okoz.
A korreláció meglétének legbiztosabb formája a kvantitatív korreláció
‣ De vajon a korreláció mindig oksági kapcsolatot jelent?
Szükséges, elégséges feltételek
Ha rum, akkor fejfájás: a rum a fejfájás elégséges feltétele (elegendő rumot inni
hozzá)
Ha nincs oxigén, akkor nincs tűz: az oxigén a tűz szükséges feltétele (nélküle nem
megy)
(Vagyis: Ha tűz van, akkor oxigén is van)
Ha Mari jön, akkor Mr. G is jön, de ha nem jön Mari, akkor nem jön Mr. G sem:
Mari ottléte Mr. G ottlétének szükséges és elégséges feltétele
(Vagyis: Mr. G akkor és csak akkor jön el, ha Mari is)
Ezek különböző okság-koncepciók: egyes helyzetekben mást és mást értünk
okság alatt
Mert: ha egyes jelenségek okait már ismerem, akkor ezeket sorban kiejtve a
kérdéses jelenség oka az eddig nem tárgyalt körülmény
105

V.4C OKSÁGI TÉVKÖVETKEZTETÉSEK (MA)
Post hoc ergo propter hoc: „utána, tehát miatta”
‣ két esemény egymást követi, vagyis okozza
Pl. A Szíriusz heliákus kelését mindig a Nílus áradása követi. Tehát
a csillagok szabályozzák a folyók járását.
Cum hoc ergo propter hoc: „vele, tehát miatta”
‣ két esemény együtt jár, vagyis oksági a kapcsolat
Pl. Az elmúlt években csökkent a Magyarországra érkező gólyák
száma. Ugyanakkor csökkent a születendő magyar gyermekek
száma is. Tehát a gólya hozza a gyereket.
‣ Sokféleképpen lehet hibázni, pl.:
‣ Kevés számú esemény:
– Mr. G megkezdi hajóútját, belép a kabinba, és megnyomja
a kapcsolót az ajtó mellett. Iszonyú rántást érez, a földre
esik, és az egész hajó rázkódni kezd. Ekkor felhívja a
kapitányt, és azt mondja: „Bocs, meghúztam a vészféket”
(Kritika: vajon mindig ez történne a kapcsoló
megnyomását követően? Elégtelen alap!)
Túlzott extrapoláció:
– Ha többet locsolom a terményt, jobban nő. Tehát a víz jó
a terménynek.
(– És mi van az árvízzel?)
– Ha vörösbort iszom, jobb az emésztésem. Tehát az
alkohol egészséges.
(– És napi 3 liter pálinka?)
Fordított okság: A B helyett B A
– A gazdag emberek általában részvényeket és kötvényeket
vesznek. Tehát a részvények, kötvények gazdaggá teszik
az embert.
– A G sziget egészséges bennszülöttein tetvek élősködnek, a
betegeken nincsenek jelen. Tehát a tetű egészséges.
Közvetett okság: A B helyett A C B
– A Berkeley egyetemen a férfiakat nagyobb arányban
vették fel, mint a nőket. Megvádolták az egyetem
vezetését, hogy elfogult. Végül kiderült, hogy a nők
szívesebben jelentkeztek a népszerű szakokra, ahol
viszont magasabb volt az elutasítási arány.
(Tehát nem: Nő vagy valószínűbb, h. nem veszünk fel
Hanem: Nő vagy szívesebben jelentkezel népszerű
szakra valószínűbb, hogy nem veszünk fel)
Közös ok: A B helyett A C B
– Mr. G sokat iszik mostanában, és eléggé depressziós.
Nyilván az alkohol okozza a depressziót.
(Pedig valszeg az ivásnak és a depinek közös az oka!)
– Városunkban az utóbbi időkben megnőtt a marihuánafogyasztás,
és egyre gyakoribbak a fegyveres bűntények.
Nyilván a kenderszívás agressziót okoz.
(Nem inkább a szervezett bűnözés térhódítása van
mindkét folyamat hátterében?)
106

V.5 ÉRVELÉSI FORMA VIZSGÁLAT
A deduktív érvelés: a formális logika a következtetést formailag (a premisszák és a konklúzió közti kapcsolat formáját, a logikai szerkezetet) vizsgálja, az
állítások tartalmától eltekintünk. pl.
Minden M az A.
g egy M. .
g egy A.
Formális diszanalógia
1. Ha szeretsz, megveszed ezt a bundát.
Megveszed a bundát.
Tehát szeretsz.
2. Ha megveszed a bundát, akkor nyilván szeretsz.
Szeretsz (mondod te).
Megveszed a bundát.
Az első következtetést hajlamosabbak lennénk elfogadni érvényesnek,
a másodikat nem nagyon. Pedig a kettő azonos formájú:
Ha A, akkor B. De B. Tehát A.
Formális analógia
3. Ha vodkát iszok három napja, rókázok.
Vodkát iszok három napja.
Tehát rókázok.
Itt nem tudunk diszanalógiát mondani: minden ilyen formájú (Ha A, akkor
B. De A. Tehát B.) érvelés érvényes – Ha a premisszák igazak, akkor
szükségképpen igaz lesz a konklúzió.
4. Ha szeretsz, megveszed ezt a bundát.
Szeretsz. .
Tehát megveszed a bundát.
E forma mellett lehetnek igazak a premisszák úgy, hogy a konklúzió
hamis!
Érvényesség vs helytállóság
Mi van, ha mégsem veszed meg a bundát? Rossz a következtetés? NEM: vagy az első, vagy a második premissza hamis.
Érvényes következtetés: ha a premisszák igazak, akkor igaz a konklúzió. (De ha nem igazak, akkor semmit sem tudunk a konklúzió igazságáról.)
Helytálló következtetés: érvényes, és igazak a premisszák a konklúzió is biztos igaz
107

V.5 ÖSSZETETT MONDATOK A LOGIKÁBAN ISMÉTLÉS (MA)
Bizonyos következtetések formáját a bennünk szereplő kötőszavak határozzák meg (lásd előző példák).
Itt eltekinthetünk az elemi mondatok értelmétől: Ha A, akkor B. De A. Tehát B. Itt a következtetés mindig érvényes, függetlenül attól, hogy milyen
mondatokat helyettesítünk A és B helyére. Alapelv: a kötőszó igazságértékek viszonya
A negáció igazságtáblázatáról rögtön egy furcsaságot tudunk leolvasni,
amely megkülönbözteti a többi kötőszó igazságtáblázatától: ebben az
esetben nem egy, a szó szoros értelmében vett kötőszóval van dolgunk,
ugyanis ez nem két elemi kijelentést kapcsol össze, hanem csak egyet. Ha
az A elemi kijelentés elé tesszük a „~” jelet, akkor egy összetett kijelentést
kapunk, amit úgy célszerű kiolvasni, hogy „nem A” vagy „nem igaz, hogy
A”. A táblázatból az is kiderül, hogy a negáció az ellenkezőjére változtatja
az igazságértéket, vagyis az összetett mondat igazságértéke ellenkezője
lesz az elemi mondat igazságértékének. Ha például az „Esik az eső.”
kijelentés igaz, akkor a „Nem esik az eső.” kijelentés hamis lesz, és viszont:
ha az elemi kijelentés hamis volt, akkor az összetett igaz lesz. Ez a logikai
értelmezés meglehetősen jól visszaadja a „nem” szócska természetes
nyelvi használatát, azzal a megszorítással, hogy a logikai „tagadás” mindig
kijelentésekre érvényes. (Így tehát a logikában azt a mondatot, hogy
„Nem Józsi a barátnőm neve, hanem Rózsi.” úgy értjük – részben
formalizálva –, hogy „(~(Józsi a barátnőm neve))&(Rózsi a barátnőm
neve)”.)
A konjunkció már két elemi kijelentést kapcsol össze, méghozzá
olyan módon, hogy az összetett kijelentés csak akkor lesz igaz, ha mindkét
elemi kijelentés igaz, és minden más esetben hamis lesz. Az a kijelentés
például, hogy „Esik az eső és fúj a szél.” igaz lesz akkor, ha igaz az, hogy
„Esik az eső.” és igaz az is, hogy „Fúj a szél.”, ám ha a két elemi kijelentés
bármelyike hamis, vagy mindkettő hamis, akkor az összetett kijelentés is
hamis lesz. Ez szintén jól megfelel az „és” szó természetes használatának,
ám ismét azzal a megszorítással, hogy a konjunkció mindig kijelentéseket
kapcsol össze. (Ezért aztán a „Maugli és Akela vadászni mentek.”
mondatot úgy kezdjük formalizálni, hogy „(Maugli vadászni ment)&(Akela
108
vadászni ment)”, majd a zárójelekben szereplő elemi kijelentéseket
természetesen egy-egy nagybetűvel helyettesítjük.)
A „vagy” szócska logikai értelmezése már nehezebb feladat,
ugyanis a természetes nyelvben ezt a szót több különböző értelemben is
használjuk. A két legfontosabb értelmet két különböző logikai kötőszóval,
az alternációval és a diszjunkcióval próbáljuk visszaadni. Az közös bennük,
hogy ha mindkét elemi kijelentés hamis, akkor az összetett is hamis lesz.
Az is közös, hogy ha csak az egyik elemi kijelentés igaz, akkor ez biztosítja
az összetett kijelentés igazságát. Vagyis ha azt a kijelentést teszem, hogy
„Ma este moziba megyek, vagy meglátogatom a nagymamámat.”, akkor
ez hamis lesz, ha egyiket sem teszem meg, de igaz lesz, ha valamelyiknek
(de csak az egyiknek) eleget teszek. De mi a helyzet akkor, ha mindkét
elemi kijelentés igaznak bizonyul, vagyis mindkét program teljesül az este
során (tetszőleges sorrendben)? Ha a példamondatban a „vagy”-ot
alternációként értelmezzük, akkor az összetett kijelentés is igaz lesz
(„megengedő vagy”, mert megengedi, hogy a kettő egyaránt teljesüljön),
ha viszont diszjunkcióként, akkor az összetett kijelentés hamis („kizáró
vagy”, mert nem engedi meg az egyszerre teljesülést). A fenti
példamondat inkább azt sugallja, hogy itt alternációval van dolgunk.
Bizonyos esetekben viszont a „vagy” (és főként a „vagy…, vagy …”)
használata arra utal, hogy a kijelentés logikai szerkezete diszjunkciót
takar: például a „Vagy nekem adod a csokid felét, vagy megijesztem a
macskádat.” kijelentés azt implikálja, hogy a két lehetőség közül csak az
egyik fog teljesülni, és ha mégis mindkettő bekövetkezik, akkor hazudtam.
Hogy egy „vagy”-gyal kifejezett kijelentést alternáció vagy diszjunkció
segítségével akarunk-e formalizálni, az többnyire a kijelentés jelentésétől
függ, és ez a választás sokszor nem egyértelmű – ám valójában nem is a

logika feladata. A logikai vizsgálat azután kezdődik, hogy valamelyik
lehetőség mellett elköteleztük magunkat, és innentől kezdve a dolog
egyértelműen kezelhető.
A „ha-akkor” szerkezetű kijelentések esetén a természetes nyelvi
helyzet még bonyolultabb: az ilyen típusú összetett mondatokat nagyon
sok féle értelemben lehet használni. Ezek vizsgálata helyett érdemes
rögtön lerögzítenünk azt az értelmet, amelyhez a továbbiakban
ragaszkodni fogunk. A kondicionális igazságtáblázatáról leolvasható, hogy
egy ilyen kijelentést csak akkor fogunk hamisnak tekinteni, ha az első
elemi kijelentés igaz, a második pedig hamis, és minden más esetben
igaznak tekintjük. Vegyük észre, hogy szemben a korábban vizsgált
kötőszavakkal, ahol a két elemi kijelentés sorrendje nem számít (csakúgy,
mint pl. matematikában az összeadás és a szorzás esetén a számok
sorrendje lényegtelen), itt a sorrend döntő, hiszen ezen múlhat az
összetett kijelentés igazságértéke (mint pl. az aritmetikában a kivonás
vagy osztás sorrendjén az eredmény). Ezért, hogy különbséget tegyünk a
kondicionálissal összekapcsolt két elemi kijelentés között, az elsőt
előtagnak, a másodikat utótagnak szokás nevezni. Ezekkel megfogalmazva
tehát a kondicionális csak akkor hamis, ha az előtagja igaz, az utótagja
hamis, és minden más esetben igaz. Vagyis például az a kijelentés, hogy
„Ha holnap esik a hó, akkor szánkózni megyünk.” igaz, ha holnap nem esik
a hó (függetlenül attól, hogy ekkor megyünk-e szánkózni vagy sem), és
igaz akkor is, ha holnap szánkózni megyünk (függetlenül attól, hogy esik-e
a hó) – tehát csak akkor hamis, ha esik ugyan a hó, de mégsem megyünk
szánkózni.
Bár a bikondicionális bevezetése talán fölöslegesnek is tűnhet,
hiszen a természetes nyelvben aligha szoktuk az „akkor és csak akkor, ha”
kifejezést használni, valójában az a helyzet, hogy ilyen logikai szerkezetű
kijelentéseket is gyakran teszünk, ám általában ezt a „ha-akkor” nyelvi
szerkezettel fejezzük ki. Az a kijelentés például, hogy „Ha villámlik, akkor
dörög az ég.” egyben azt is jelenti, hogy „Ha dörög az ég, akkor villámlik.”,
hiszen ez a két jelenség mindig együtt szokott járni. Ebben az esetben
tehát az „előtag” és az „utótag” felcserélhető az igazságérték megőrzése
mellett, és a precízebb tudományos (például matematikai) nyelvben ezt a
szerkezetet szokás kifejezni az „akkor és csak akkor, ha” kifejezés
segítségével (itt: „Akkor és csak akkor villámlik, ha dörög.”). A
bikondicionális akkor lesz igaz, ha az elemi kijelentések igazságértéke
megegyezik (akár mindkettő igaz, akár mindkettő hamis), és akkor lesz
hamis, ha az elemi kijelentések igazságértéke eltérő.
109

1. Negáció
Ha A egy mondat, ~A a mondat negációja
Pl. A: „Esik az eső”; ~A: „Nem esik az eső”
Mit csinál a „nem” szócska? Igaz mondatból hamisat csinál, hamisból
pedig igazat
tökmindegy, mit A értelme, mert a „~” a mondat igazságértékére
hat, nem az értelmére
Ez persze erős egyszerűsítés: a természetes nyelv „nem” szava ennél
sokoldalúbb
„Józsi nem ment el a buliba”
„Nem Józsi ment el a buliba” ezek logikailag azonosak:
„Józsi nem a buliba ment el” ~(Józsi elment a buliba)
2. Konjunkció
Ha A és B mondatok, A&B kettőjük konjunkciója
Pl. A: „Esik az eső”; B: „Hideg van”
A&B: „Esik az eső és hideg van”
A fenti mondat csak akkor igaz, ha A is igaz és B is igaz, minden más
esetben hamis
Ez is értelemfüggetlen viszony az igazságértékek között, nem úgy,
mint a természetes nyelvi „és”:
„Fejberúgtam és hanyattesett” a kettő logikailag azonos,
„Hanyattesett és fejberúgtam” egyébiránt nem igazán
Mindig mondatok között: „Józsi és Pisti buliba mentek”
= „(Józsi buliba ment) & (Pisti buliba ment)”
3. Alternáció
Ha A és B mondatok, AvB kettőjük alternációja
Pl. A: „Józsi buliba ment”; b: „Józsi moziba ment”
AvB: „Józsi buliba vagy moziba ment”
Mi az igazságértékek közti viszony?
(3.b Diszjunkció)
– Ha egyik helyre sem ment, akkor AvB hamis
– Ha az egyikre ment, a másikra nem, akkor AvB igaz
– Ha mindkét helyre elment, akkor AvB legyen igaz:
– „Mit csinálsz ma este, Józsi?”
– „Még nem tudom, buliba vagy moziba megyek”
nyilván nem hazudott, ha mindkét helyre elment
Gizi, Józsi barátnője közbeszól:
– „Tudod, hogy siralmasan állunk anyagilag, nem pazarolhatunk. Vagy
moziba megyünk, vagy buliba!”
Ekkor is a „vagy” szót használjuk, de másképp:
AB akkor igaz, ha A és B közül pontosan az egyik igaz, de hamis, ha
mindkettő igaz, vagy () ha mindkettő hamis
Alternáció: a „vagy” megengedő használata: a két tagmondat lehet
egyszerre igaz
Diszjunkció: a „vagy” kizáró használata: a két tagmondat nem lehet
egyszerre igaz.
110

V.5B A WASON-TESZT WIKI
Megjegyzés [Z6]: Komm MA Érvelés és
elemzés, 2011/12 évf.
A Wason szelekciós feladat az együttműködést befolyásoló kognitív
szabályok vizsgálatát szolgáló kutatási teszteljárás.
A ~ az alábbi kérdésre keresi a választ:
Tegyük fel, hogy van előttünk négy kártyalap az asztalon. Mindegyikről
tudjuk, hogy az egyik felén egy szám van, a másik felén pedig egy betű. Az
kártyák látható oldalán az alábbi számok és betűk olvashatóak: 4, 7, E, K.
Mely kártya vagy kártyák sérthetik meg ezek közül az alábbi szabályt: ha
egy kártya egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros
számnak kell lennie?
Peter Cathcart Wason kognitív pszichológus találta ki 1996-ban, és az
egyik legismertebb tesztté vált az érveléspszichológiában.
A szabály: "Ha egy kártya egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik
oldalán páros számnak kell lennie." Tehát csak olyan kártya sértheti meg
a szabályt, amelyiknek az egyik oldalán magánhangzó van, a másik oldalán
pedig páratlan szám. A helyes válasz az "E" és a "7". Nézzük meg
egyenként:
[4]: Ha 4-> magánhangzó, akkor nem sérti meg a szabályt, sőt megfelel annak. Ha 4-> mássalhangzó, akkor nem sérti meg a szabályt, mert az semmit
sem állít a mássalhangzót tartalmazó kártyákról.
[7]: Ha 7-> magánhangzó, akkor megsérti a szabályt, mert a kártya egyik oldalán magánhangzó van, a másik oldalán páratlan szám. Ha 7->
mássalhangzó, akkor nem sérti meg a szabályt, mert az semmit sem állít a mássalhangzót tartalmazó kártyákról.
[E]: Ha E-> páros, akkor nem sérti meg a szabályt, sőt megfelel annak. Ha E-> páratlan, akkor megsérti a szabályt, mert a kártya egyik oldalán
magánhangzó van, a másik oldalán páratlan szám.
[K]: Ha K-> páros, akkor nem sérti meg a szabályt, mert az semmit sem állít a mássalhangzót tartalmazó kártyákról. Ha K-> páratlan, akkor akkor nem
sérti meg a szabályt, mert az semmit sem állít a mássalhangzót tartalmazó kártyákról.
Az ilyen kondicionális, "Ha A, akkor B" típusú állítások lényege, hogy az előtag igazsága vonja maga után az utótag igazságát.
Wason 1993-ban végzett kutatása szerint a tesztet kitöltők mindössze 10%-a válaszolt
helyesen. Ennek az lehet az oka, hogy a hétköznapi nyelvben a kondicionálást más
értelemben használjuk, mint a logikában. Vegyük például az alábbi állítást: ha Géza
agglegény, akkor Géza egy nőtlen férfi. Ebben az esetben a mondat tagjai felcserélhetőek,
hiszen ha Géza nőtlen férfi, akkor egészen biztosan agglegény. Ez a megfordíthatóság
azonban nem igaz minden ilyen típusú mondatra. Ha esik az eső, akkor vizes az út. Ebben
az állításban a tagok nem felcserélhetőek, hiszen az út attól is lehet vizes, hogy
fellocsolták.
111
Leda Cosmides, amerikai evolúciópszichológus a Wason-teszt segítségével azt vizsgálta,
hogy az emberekben genetikailag kódolva van-e a csalás felismerése. A vizsgálat résztvevői
két típusú tesztet töltöttek ki, amelyekben képzeletbeli dolgozók munkáját kellett
ellenőrizniük. A két típus közötti egyetlen különbség az volt, hogy az egyik felhívta a
figyelmet arra, hogy a tesztben tárgyalt személyeknek oka lehet a csalásra. Utóbbi
változatot 68%-uk sikeresen töltötte ki, míg azok, akik nem számítottak csalásra, csak 27%-
ban produkáltak jó eredményt. Ebből arra következtettek, hogy az emberekben van egy
észlelési mechanizmus, amely a csalás felmerülése esetén automatikusan aktiválódik.
Megjegyzés [Z7]: Más pszichológusok
szkeptikusan viszonyulnak ehhez az
elmélethez, sokan ugyanis úgy gondolják,
hogy a csalás felismerésének képességét
inkább tapasztalat útján tanuljuk meg.

V.5C KONDICIONÁLIS
4.Kondicionális
Ha A és B mondatok, akkor az AB kondicionálist képezik, ahol A az
előtag és B az utótag
Pl. „Ha egy szám nagyobb 4-nél, akkor az nagyobb kettőnél” – minden számra igaz
Pl. 5-re, melynél az előtag és az utótag is igaz
Pl. 3-ra, melynél az előtag hamis, az utótag igaz
Pl. 1-re, melynél az előtag és az utótag is hamis
De olyan szám nincs, amelynél az előtag igaz (nagyobb négynél), és az
utótag hamis (nem nagyobb kettőnél)!
AB csak akkor hamis, ha A igaz és B hamis, minden más esetben igaz
A kondicionális ekvivalensei
„Ha valaki alkoholt iszik, az elmúlt 18 éves” =
„Nem lehet, hogy alkoholt igyon, és nincs még 18”
A B = ~(A & ~B)
(lásd kond. igazságfeltételei)
„Ha elhanyagolod a tanulást, akkor megbuksz” =
„Ne hanyagold el a tanulást, vagy megbuksz”
A B = ~A v B
A természetes nyelvben rengetegféleképpen ki lehet fejezni (feltéve,
amennyiben, ugyanis), sokszor nem egyértelmű!
(4.b Bikondicionális)
A természetes nyelvben többféleképpen érthetjük a ha-akkor
kapcsolatot, pl.:
„Ha kérsz csokit, adok”
„Nem igaz, hogy kérsz csokit, és én nem adok”
~(K & ~A) = K A
„De az sem igaz, hogy nem kérsz, és én adok”
~(A & ~K) = A K
Valójában „Akkor és csak akkor adok, ha kérsz”
akkor igaz, ha mindkét tagmondat igaz, vagy mindkét tagmondat
hamis – hamis, ha az egyik igaz, a másik hamis
További kötőszók helyett…
Nem minden kötőszóra igaz, hogy a tagmondatok igazságértéke
meghatározza az összetett mondat igazságértékét, függetlenül az
értelemtől
Pl. „Megbuktam a ZH-n, mert nem tanultam”
igaz az eleje, igaz a vége, és igaz az egész mondat is
De: „Megbuktam a ZH-n, mert 2+2=4”
igaz az eleje, igaz a vége, de nem igaz az összetett
A legtöbb esetben a tartalom is számít, és ilyenkor nem tudunk formális
logikai eszközökkel megfelelő rekonstrukciót adni
De néha tudunk ezzel foglalkozunk most
112

V.6 ÉRVELÉSEK ÖSSZETÉTELEKKEL
MIVEL EZEKBEN A SZITUÁCIÓKBAN A FORMA SZÁMÍT, NEM A TARTALOM, ÉRVÉNYES ÉRVELÉSI FORMÁKAT TUDUNK MEGÁLLAPÍTANI
CSAK AZ ÖSSZETÉTELEK MÓDJÁN MÚLIK AZ ÉRVÉNYESSÉG: HA A PREMISSZÁK IGAZAK, AKKOR A KONKLÚZIÓ IS IGAZ
A kötőszavak funkciója abban áll, hogy bizonyos kijelentés(ek)ből egy új
kijelentést hoznak létre, ahol az új kijelentés igazságértéke az összekapcsolt
kijelentés(ek) igazságértéke(i) alapján határozható meg. Természetesen
nemcsak elemi (tehát nem összetett) kijelentéseket tudunk összekapcsolni,
hanem összetett kijelentéseket is összekapcsolhatunk („még
összetettebbé”). Ha adott két formalizált kijelentés, pl. „A & B” és „B C”,
melyek már összetettek, akkor ezeket összekapcsolhatjuk például alternáció
segítségével: „(A & B) v (B C)”. A teljes kijelentés igazságértékét úgy fogjuk
az elemi kijelentések (A, B, C) igazságértékeinek segítségével meghatározni,
hogy először megállapítjuk „A & B”, illetve „B C” igazságértékeit, majd
ezekből az alternációra vonatkozó igazságtáblázat segítségével leolvashatjuk
a teljes kifejezés igazságértékét. Látjuk, hogy az összetett kijelentések
további összetételénél a sorrendet (vagyis a szerkezetet) zárójelek
segítségével juttatjuk érvényre. Fontos, hogy erről soha ne feledkezzünk
meg, ugyanis e nélkül a kijelentések logikai szerkezete nem egyértelmű.
A logika nyelvében megfogalmazott kijelentéseket formuláknak nevezzük. A
kijelentéslogika formuláiban előfordulhatnak tehát az elemi kijelentéseket
jelölő nagybetűk, a kötőszójelek és a zárójelek (és semmi más). Fontos
megjegyezni, hogy ezek nem követhetik egymást akármilyen sorrendben,
hiszen a „&A)(” jelsorozatot nyilvánvalóan nem tekintjük formulának, mert
nem kijelentést fejez ki, hanem értelmetlen. Valójában megfogalmazhatnánk
az arra vonatkozó szabályokat, hogy milyen jelsorozatokat tekintünk
formulának, de erre talán nincs szükség, mert a kérdés az eddigiek alapján
„intuitíve” eldönthető. (Erre a problémára még visszatérünk a XXX.
szakaszban.)
Ha tehát a logika számára egy kötőszónak csakis az igazságtáblázata
számít, akkor elviekben annyi különböző kötőszó lehetséges, ahányféle
különböző igazságtáblázatot össze tudunk állítani. Ellenőrizhető például,
hogy két elemi kijelentés összekapcsolására tizenhat különböző kötőszó
szolgálhat. Ezek azonban nem mind szükségesek, ugyanis kifejezhetők
egymás segítségével. A bikondicionálist például úgy írtuk körül, mintha
egyszerre fejezne ki egy kondicionálist és annak „megfordítását”. Ezt így is
írhatjuk:
A ≡ B (A B) & (B A)
Ez az összefüggés egy újdonságot tartalmaz: szerepel benne a „” jel, amely
azt jelenti, hogy a két oldalán álló formulák ugyanakkor igazak, vagyis vagy
mindkettő igaz, vagy mindkettő hamis. Mivel egyszerre igazak, és a logika
szempontjából csakis az igazságérték számít, ezért úgy is fogalmazhatunk,
hogy a két formula logikai szempontból ugyanazt fejezi ki, vagyis logikai
szinonimákat alkotnak. (Megjegyzés: ez a jel nem „logikai” jel abból a
szempontból, hogy nem a kijelentéslogika nyelvébe tartozik, amelynek
elemeit már felsoroltuk. A fenti kifejezés így nem egy formula, hanem két
formula közötti viszony.)
A fenti összefüggés tehát azt mutatja, hogy a bikondicionálist ki tudjuk
fejezni a kondicionális és a konjunkció segítségével. Ehhez hasonlóan több
összefüggést is fel lehet írni. Íme néhány egyszerűbb:
~~A A
A B ~A v B
A B ~(A & ~B)
A & B ~(~A v ~B)
A v B ~(~A & ~B)
A ≡ B ~(A B)
Természetesen a lista folytatható lenne. Felmerül azonban a kérdés, hogy
honnan tudjuk, hogy ezek az összefüggések valóban érvényesek, vagyis
valóban logikai szinonimitást fejeznek ki? A válasz: könnyen ellenőrizhetjük
őket igazságtáblázatok segítségével! Ehhez azonban egy kissé ki kell
bővítenünk az egyes kötőszavakra vonatkozó igazságtáblázatokat.
Ellenőrizzük a lista harmadik összefüggését!
113

A B ~B A&~B ~( A&~B) AB
i i h h i i
i h i i h h
h i h h i i
h h i h i i
Az első két oszlop az elemi mondatok lehetséges igazságérték-kombinációit
tünteti fel. A harmadik oszlopra azért van szükség, mert a „~(A & ~B)”
formulában „~B” szerepel, és ezt az oszlopot egyszerűen úgy töltjük ki, hogy
– a negáció igazságtáblázatát figyelembe véve – a „B”-hez tartozó oszlopban
található értékeket rendre az ellenkezőjükre változtatjuk. A negyedik oszlop
értékeit a konjunkció táblázata alapján, az első és a harmadik oszlop
figyelembevételével határozzuk meg. (A konjunktív formula akkor igaz, ha
mindkét „bemenete” igaz: ez a helyzet a második igazságérték-sorban, ám a
többi sorban vagy A, vagy ~B, vagy mindkettő hamis, tehát a belőlük
konjunkcióval képzett formula is hamis.) Az ötödik oszlopban található
értékek a negyedik oszlop értékeinek ellentétei, hiszen az ötödik oszlophoz
tartozó formula a negyedik oszlop formulájának negációja. Így megkaptuk
„~( A&~B)” igazságtáblázatát. Végül a hatodik oszlopban „AB” értékei
szerepelnek, az első két oszlop alapján meghatározva a kondicionális
igazságtáblázatának segítségével. Az ötödik és hatodik oszlopot
összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy az igazságértékek sorról sorra
megegyeznek, vagyis „A B” és „~(A & ~B)” ugyanakkor igazak és hamisak,
tehát ezek a formulák tényleg logikai szinonimák. (Hasonló módszerrel a
többi összefüggés ugyanígy ellenőrizhető.)
Visszatérve arra a kérdésre, hogy hány kötőszóra van szükségünk: a fenti
összefüggésekből kiolvasható, hogy tulajdonképpen kettő elég (pl. „~” és
„&”, vagy „~” és „v”, vagy „~” és „”), és a többi ezek segítségével
definiálható. Sőt tudunk olyan (két „bemenetű”) kötőszavakat meghatározni,
amelyekből egyedül az összes többi (akárhány „bemenetű”) kötőszó
kifejezhető. Mivel ezek nem használatosak a természetes nyelvben, itt nem
foglalkozunk velük.
KITEKINTÉS (MA)
Miért pont ezeket a kötőszavakat használjuk? Először is felmerülhet a gyanú, hogy a lista
nem kimerítő: a természetes nyelvben ennél sokkal több kötőszó azonosítható. Vegyük
például a „mert” szócskát, amely a hétköznapi beszédben gyakran fordul elő! A
kijelentéslogikában azáltal határozhatunk meg egy kötőszót, hogy az általa összekapcsolt
elemi kijelentések igazságértékei hogyan határozzák meg az összetett kijelentés
igazságértékét, vagyis hogy néz ki a kötőszó igazságtáblázata. Ha azonban a „mert” szóhoz
tartozó igazságtáblázatot próbáljuk meghatározni, akkor bajba jutunk. Az a kijelentés, hogy
„Reszket a bokor, mert madárka szállott rá.” igaznak látszik abban az esetben, ha a
„Reszket a bokor.” igaz és a „Madárka szállott rá [azaz a bokorra].” is igaz. Vagyis ha
mindkét elemi kijelentés igaz, az összetett kijelentés is az. Ám ugyanakkor az is lehet, hogy
mindkét elemi kijelentés igaz, de a bokor mégsem azért reszket, mert a madárka rászállott
(mondjuk a bokor túl nagy, a madárka meg túl kicsi), hanem azért, mert éppen földrengés
van. Ekkor tehát bár mindkét elemi kijelentés igaz, az összetett mégis hamis. (Talán
világosabb példa: „Reszket a bokor, mert 2+2=4.” – itt egyértelmű, hogy még ha mindkét
elemi kijelentés igaz is, az összetett biztosan nem lesz az.) Tehát ha egy „mert”-tel
összekapcsolt kijelentésben mindkét elemi kijelentés igaz, akkor az összetett kijelentés
lehet igaz és hamis is, és így a „mert”-hez nem tudunk igazságtáblázatot rendelni. Úgy
tűnik tehát, hogy a „mert” kapcsolat érvényessége nemcsak az összekapcsolt elemi
kijelentések igazságértékeitől függ, hanem azok értelmétől, jelentésétől is. Ezért itt nem
tudunk a jelentéstől elvonatkoztatni, és a „mert”-et ugyanúgy nem tekintjük logikai
kötőszónak, mint q természetes nyelv bármelyik jelentésfüggőnek bizonyuló kötőszavát.
(Megjegyzés: Vannak olyan logikai vizsgálatok, amelyek a jelentést is figyelembe veszik. Ezt
intenzionális logikának nevezik, mi azonban itt nem foglalkozunk vele, hanem csak a
jelentésfüggetlen, ún. extenzionális logikával.)
114

V.7 FORMAILAG ÉRVÉNYES ÉS HIBÁS KÖVETKEZTETÉSEK GYAKORI PÉLDÁK
1. Kontrapozíció
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek .
Ha nem beszélek hülyeségeket, nem vagyok részeg”
Hiszen R H = ~R v H
valamint ~H ~R = ~~H v ~R
de nyilván ~~H = H
tehát R H = ~H ~R
Mivel a két mondat logikailag ekvivalens, ha az egyik igaz, a másik is igaz,
és fordítva:
ez a következtetés oda-vissza működik!
Konverziós hiba:
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek
Ha hülyeségeket beszélek, részeg vagyok
Más helyzetben is beszélhetek hülyeséget!
R H = H R (a kondicionális nem bikondicionális!)
Kontrapozíciós hiba:
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek .
Ha nem vagyok részeg, nem beszélek hülyeséget
Mástól is beszélhetek hülyeségeket!
R H = ~R ~H
Lásd: szükséges és elégséges feltételek különbsége
(~A ~B) (A B)
2. Modus ponens (A B , A B)
A legalapvetőbb következtetés formális logikában
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.
Részeg vagyok. .
Hülyeségeket beszélek.
Modus ponens hiba (A B , B A),
az utótag állítása
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.
Hülyeségeket beszélek. .
Részeg vagyok.
3. Modus tollens (A B , ~B ~A)
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.
Nem beszélek hülyeségeket. .
Nem vagyok részeg.
Modus tollens hiba (A B , ~A ~B),
az előtag tagadása
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.
Nem vagyok részeg. .
Nem beszélek hülyeségeket.
‣ Ezek nem hibák, ha a „ha-akkor” bikondicionálist fejez ki!
115

4. Diszjunktív szillogizmus (A v B, ~A B)
Ma moziba megyek vagy berúgok.
Nem megyek moziba.
Berúgok.
Hibás diszjunktív szillogizmus (A v B, A ~B)
Ma moziba megyek vagy berúgok.
Moziba megyek.
Nem rúgok be.
‣ Nem hiba, ha a „vagy” diszjunkciót fejez ki, nem alternációt
5. Hipotetikus szillogizmus (A B , B C A C)
Ha randizok, ideges vagyok.
Ha ideges vagyok, idétlenül vihogok.
Ha randizok, idétlenül vihogok.
‣ Ez így magában egyszerű, de ha keveredik kontraponált
állításokkal, nehezebb követni
figyelni kell, ne keveredjen bele konverziós vagy kontrapozíciós
hiba
6. Konstruktív dilemma (A v B, A C, B D C v D)
A félév végén vagy zh-t írtok, vagy beadandót.
Ha zh-t írtok, napokig kell magolni az anyagot.
Ha beadandót írtok, napokig újságot kell bújni. .
A napok magolással vagy újságbújással fognak telni.
Itt már mind a kondicionális, mind az alternáció lehetséges hibáit
figyelembe kell venni!
o Természetesen (végtelen) sok következtetési séma lehetséges, írd
le a kurzus során számodra legfontosabbnak tűnőket!
116

V.8 KÖVETKEZTETÉSEK A KIJELENTÉSLOGIKÁBAN TERJEDELEM
Tulajdonságok terjedelmei
Vannak formálisan érvényes következtetések, ahol nem a kötőszavak
garantálják a formát
Pl.
Minden egyetemista okos.
Egyetlen elítélt bűnöző sem okos. .
Egyetlen elítélt bűnöző sem egyetemista.
Ilyenekkel foglalkozott Arisztotelész, az első következtetéselmélet
megalkotója. Ma egy tágabb logikai rendszer keretei között szokás ezeket
tárgyalni, de ettől eltekintünk
V.8B KIJELENTÉSLOGIKA IGAZSÁGTÁBLÁZATOK
Emlékezzünk vissza, hogy egy következtetést akkor mondunk érvényesnek, ha minden olyan esetben, amikor a premisszák igazak, a konklúzió is igaz.
Az érvényes következtetés jelölésére vezessük be a „” szimbólumot:
P 1 , P 2 , P 3 , … K
ahol P 1 , P 2 , P 3 , … a premisszák, és K a konklúzió. (Megjegyzés: ez a szimbólum nem véletlenül hasonlít a logikai szinonimitás jeléhez („”), amely
tulajdonképpen egy mindkét irányban érvényes – egypremisszás – következtetési viszonyt fejez ki két formula között. Az a kifejezés, hogy „A B” úgy is
olvasható, hogy „A B” és „B A” egyszerre fennáll, így tehát ha A igaz, akkor B is igaz, és ha B igaz, akkor A is igaz. Tehát egyszerre igazak vagy hamisak.)
A kijelentéslogikában szinte minden elintézhető igazságtáblázatok segítségével. Így ezzel a módszerrel következtetések érvényességét is tudjuk
ellenőrizni. Egyszerűen csak annyit kell tennünk, hogy megnézzük, a konklúzió tényleg minden olyan esetben igaz lesz-e, amikor a premisszák mind igazak.
Lássunk erre egy példát! Az 1.3. szakaszban tárgyalt érvényes következtetési séma formalizálva így néz ki:
A B, A B
(a séma hagyományos neve: modus ponens)
117

Ezt a következőképpen ellenőrizhetjük a kondicionális igazságtáblázata segítségével:
A B AB Magyarázat:
i i i A következtetés két premisszája (A B, A) a harmadik és az
i h h
első oszlopban található. Ezek igazsága csak az első sorban
h i i
teljesül egyszerre. Mivel ekkor a konklúzió (B, második
h h i
oszlop) is igaz, a következtés érvényes.
Most lássunk egy olyan esetet, amikor a vizsgált következtetés érvénytelennek bizonyul! A fenti példa mellett tárgyalt érvénytelen következtetési
séma: A B, B A . Ismét a kondicionális igazságtáblázatát alkalmazzuk. (Megjegyzés: a következtetés csak akkor érvényes, ha minden olyan esetben,
amikor igazak a premisszák, a konklúzió is igaz. Itt nem ez lesz a helyzet.)
A B AB Magyarázat:
i i i A premisszák (2. és 3. oszlop) két esetben egyszerre igazak:
i h h
az első és a harmadik sorban. Míg az első sorban a
h i i konklúzió (1. oszlop) igaz, a harmadikban hamis, vagyis a
h h i
következtetés érvénytelen.
Következzék egy kissé bonyolultabb eset, egy másik hagyományos következtetési séma ellenőrzése:
A B, ~B ~A
(a séma hagyományos neve: modus tollens)
Ekkor a módszer annyival bővül, hogy mivel a premisszák nem szerepelnek közvetlenül a kondicionális igazságtáblázatán, ezért azokat is fel kell venni arra a
negáció igazságtáblázatának felhasználásával:
A B ~B ~A AB Magyarázat:
i i h h i
A premisszák (5. és 3. oszlop) csak az utolsó
i h i h h
sorban egyszerre igazak. Ekkor azonban igaz a
h i h i i
konklúzió (4. oszlop) is, vagyis a következtetés
h h i i i érvényes.
Számos érvényes következtetési séma létezik. A modus ponens és a modus tollens mellett ismerkedjünk meg néhánnyal (név nélkül):
A v B, ~B A ~ (A & B), A ~B
118

A & B A
A A v B
A B, B C A C
o Sorolj fel további példákat a margón!
A gyakorlás kedvéért ellenőrizzük az egyiket (A B, B C A C)!
A B C A B B C A C
i i i i i i
i i h i h h
i h i h i i
i h h h i h
h i i i i i
h i h i h i
h h i i i i
h h h i i i
Magyarázat: Azért volt szükség nyolc igazságérték-sorra a „szokásos” négy helyett, mert a kérdéses formulákban három különböző elemi kijelentés szerepel (A, B és C), és
ezek nem négyféle-, hanem nyolcféleképpen vehetik fel a két igazságértéket (lásd az első három oszlopot). A második három oszlop igazságértékeit egyszerűen a
kondicionális igazságtáblázatának segítségével határoztuk meg. Ezek után kiderül, hogy a két premissza (negyedik és ötödik oszlop) négy esetben is lehet egyszerre igaz
(első, ötödik, hetedik és nyolcadik sor), ám mivel a konklúzió (hatodik oszlop) minden felsorolt esetben szintén igaz lesz, a következtetés érvényes.
Röviden megemlítjük a következtetések egy speciális fajtáját, az ún. nullapremisszás következtetéseket. Ha (1) egy következtetés akkor érvényes, ha
a premisszák igazsága minden esetben együtt jár a konklúzió igazságával, és (2) megengedjük, hogy egy következtetésnek nulla premisszája legyen (vagyis
csak egyetlen konklúzióból álljon), akkor egy nullapremisszás következtetés akkor érvényes, ha a konklúzió mindig igaz. A kérdés tehát az, vannak-e olyan
formulák, amelyek mindig igazak. A válasz az, hogy vannak: pl. a „A A” vagy a „A v ~A” ilyenek. (Ezt igen könnyű belátni igazságtáblázatokkal, így ettől most
eltekintünk.) Egy olyan formulát, amely mindig igaz, logikai igazságnak nevezünk, és így jelöljük: „ A”, jelezve, hogy ő már nulla premisszának is
következménye. Az ún. logikai igazságok kitüntetettek egy adott logikai rendszerben, de számunkra most ennyi is elég róluk.
Könnyű belátni, hogy igazságtáblázatok segítségével bármilyen kijelentéslogikai következtetés érvényessége ellenőrizhető. A
példákból talán az is látszik, hogy bár az elv egyszerű, a kivitelezés sokszor fáradtságos lehet. Egyfelől azért, mert minél több különböző elemi
kijelentés szerepel a premisszákban, annál több sora van a táblázatnak (n db. elemi kijelentés esetén 2 n db. sor), másfelől azért, mert minél
több a premissza (és minél összetettebbek), annál több az oszlop. Léteznek más módszerek is, amelyekkel az ilyen következtetések
ellenőrizhetők, és sokszor ezek praktikusabbak az általunk megismertnél. Ám ez minket most nem érdekel: a lényeg az, hogy sikerült egy olyan
logikai rendszert felépítenünk, amelyben formálisan meghatározhatjuk az érvényes következtetés fogalmát, és van olyan módszerünk is,
amellyel minden, a rendszer nyelvén megfogalmazható következtetés érvényessége ellenőrizhető. És ez az, amit célként kitűztünk.
119

V.9 SZILLOGIZMUSOK JELLEMZÉS
Szillogizmus (Arisztotelész): olyan következtetés, amely:
– két premisszával rendelkezik
– mindkét premissza és a konklúzió formája:
„Minden A az B” ; vagy
„Egyetlen A sem B” ; vagy
„Van olyan A, amelyik B” ; vagy
„Van olyan A, amelyik nem B”
– a két premisszában egy tulajdonság („A”, „B”) közös, a
másik eltérő – ez utóbbi kettő jelenik meg a konklúzióban
Következtetés Venn-diagrammon
A három tulajdonság lehetséges terjedelmét átfedő körökkel
reprezentáljuk!
V.9B SZILLOGIZMUSOK ÁBRÁZOLÁSA VENN-DIAGRAMM
Építsünk fel egy módszert, amelynek segítségével a következtetések érvényessége ellenőrizhető. Ez persze nem olyan egyszerű, mint a kijelentéslogikában, hiszen a
következtetések itt nemcsak a mondatösszetétel elvei alapján lehetnek érvényesek, hanem számos további szempont is szerepet játszhat. A leggyakrabban használt
módszerek nem kifejezetten bonyolultak, ám számunkra mégis szükségtelen erőfeszítéseket követelne az elsajátításuk. Ehelyett a továbbiakban megismerkedünk egy olyan
módszerrel, amelynek segítségével bizonyos (viszonylag gyakori) elsőrendű következtetések érvényessége könnyen és szemléletesen ellenőrizhető. Meg kell jegyezni, hogy
ez a módszer annyira „intuitív”, hogy nem is használja ki a formulák logikai alakját, ám a gyakorlás kedvéért mi mindvégig formalizálni fogunk.
Az ún. szillogisztikus következtetésekkel foglalkozunk. A történelem első logikai elmélete (Arisztotelész, i.e. 4. sz.) pontosan ezeket a következtetési formákat
vizsgálta, és a szerzője szillogizmusoknak nevezte őket. (Ez a szó egészen a modern logika elterjedéséig, tehát mintegy száz évvel ezelőttig általában a helyes következtetési
formákat jelölte.) Mi azonban nem az ókori módszerekkel vizsgáljuk a szillogizmusokat, hanem modern eszközökkel.
Szillogizmusnak nevezünk egy következtetést, ha a következő feltételeket kielégíti: (1) két premisszája van, (2) mindkét premissza és a konklúzió egyaránt
kvantifikált, és (3) a mondatokban nem-logikai jelként összesen három tulajdonság (és egyetlen reláció vagy név sem) szerepel, méghozzá a három mondatban „elsőmásodik”,
„második-harmadik”, illetve „első-harmadik” elosztásban. A szillogisztikus következtetés fogalma ennél kissé tágabb, pl. több premisszát is megenged, ám mi a
továbbiakban csak a szűken vett szillogizmusokkal foglalkozunk.
Induljunk ki egy példából!
Minden holló madár. x(H(x) M(x))
Minden madár állat. x(M(x) A(x))
Minden holló állat. x(H(x) A(x))
120

Az intuíciónk azt súgja, hogy ez a következtetés érvényes. Ha indokolni szeretnénk a megérzésünket, akkor talán arra hivatkozhatunk, hogy a fenti mondatok
bizonyos tulajdonságok terjedelmei közötti viszonyokat fejeznek ki. Az első mondat például azt mondja, hogy a „madár” tulajdonság terjedelme legalább
olyan tág, mint a „holló” tulajdonság terjedelme, vagyis a hollók osztálya része a madarak osztályának. A második szerint ugyanez fennáll a madarak és az
állatok között. Ám ha a hollók osztálya része a madarak osztályának, és a madarak osztálya része az állatok osztályának, akkor az is világos, hogy a hollók
osztálya része az állatok osztályának is.
Erre a terjedelmi viszonyokra vonatkozó intuícióra épül az ún. Venn-diagrammok módszere. Ez a következő lépések mentén halad:
A szillogizmusban szereplő három tulajdonság terjedelmét egy-egy zárt síkidommal (pl. körrel) ábrázoljuk, úgy, hogy minden síkidomnak
mindegyik másikhoz mérten legyen közös és különálló része is.
Venn-diagrammok módszere
a) A tulajdonságpár által meghatározott síkidom üres. Ezért azt kisatírozzuk, jelezve, hogy ott semmi sem lehet. A két alapeset:
x(A(x) B(x)) , azaz ~x(A(x) & ~B(x))
~x(A(x) & B(x)) , azaz x(A(x) ~B(x))
b) A tulajdonságpár által meghatározott síkidom nemüres. Ezért oda egy x jelet teszünk, jelezve, hogy ott mindenképpen van valami. A két alapeset:
x(A(x) & B(x)), azaz ~x(A(x) ~B(x))
x(A(x) & ~B(x)) , azaz ~x(A(x) B(x))
Ha mindkét premisszát a fenti módon felhasználtuk, akkor az ábráról „leolvasható” a konklúzió érvényessége.
121

V.9C ÁBRÁZOLJUK A KÉT PREMISSZÁT OLVASSUK LE, HELYES-E A KONKLÚZIÓ
Minden holló madár
Minden madár állat
Minden holló állat
Konklúzió: csak olyan helyen vannak hollók, ahol állatok vannak
Egyetlen méhész sem horgász
Minden vadász méhész .
Egyetlen horgász sem vadász
Konklúzió: a horgászok és a vadászok metszete üres
Egyetlen ember sem halhatatlan
Minden ember bűnös .
Van bűnös, aki nem halhatatlan
Konklúzió: látunk itt létezésre utaló jelet??? nem érvényes!
Minden vizsga nehéz
Vannak írásbeli vizsgák .
Van olyan írásbeli, ami nehéz
o Készíts 5 saját példát, vitasd meg őket társaddal! (BA)
o Készíts saját példákat, ha nem érzed biztosnak magad! (MA)
o Nézd át a logika történetét a középkorig! (PhD)
122

V.10 AZ ELSŐRENDŰ LOGIKA SZERKEZETI ELVE GRAMMATIKAI KATEGÓRIÁK
A kijelentéslogika egy jól működő, ám igencsak korlátozott érvényességű
logikai rendszer. Ugyanis ha a természetes nyelvi kijelentéseket aszerint próbáljuk
megragadni, hogy az összetett kijelentések hogyan épülnek fel az elemi
kijelentésekből (vagyis mi a viszony az igazságértékek között), akkor egy jól
áttekinthető logikai elmélethez jutunk, ám ebben az elméletben viszonylag kevés,
a természetes nyelvben előforduló következtetést tudunk logikailag
rekonstruálni. Ahhoz, hogy többfajta következtetés hozzáférhetővé váljon, olyan
logikai nyelven kell reprezentálni azokat, amely szerkezetileg összetettebb a
kijelentéslogika nyelvénél, és így a természetes nyelv több strukturális elemét
tudja logikailag kezelni. Célszerű lesz az elemi kijelentéseket nem felbontatlan
egységeknek tekinteni, hiszen attól még, hogy mondatösszetétel szerint ezek
nem bonthatók tovább, más szerkezeti elvek alapján összetettnek mutatkoznak.
Így tehát először a további felbontás alapelvét kell meghatároznunk.
Az elsőrendű logika alapvető szerkezeti elve a funktor-argumentum elv.
Minden összetett nyelvi kifejezést úgy bontunk fel, hogy megkeressük benne az
ún. funktort, majd ennek argumentumát vagy argumentumait. Első
megközelítésben a funktort olyan nyelvi kifejezésként határozhatjuk meg, amely
„üres helyet tartalmaz”, az argumentumot pedig olyanként, amely „üres helyet
nem tartalmaz”. (Mielőtt pontosítanánk, lássunk ismét egy analógiát a
matematikából! Az „1”, „2”, stb. jelek számok jelei, és így önmagukban, lezártan
vonatkoznak valamire, vagyis „üres helyet nem tartalmaznak”. Ugyanígy a
„2+3=5” is lezártan kifejez egy összefüggést, nincs „üres helye”. Ezzel szemben a
„…+2”, „…=5”, vagy akár a „…+…” jelek nem lezártak a kifejezés szempontjából,
hanem olyan üres helyeket tartalmaznak – itt a könnyítés kedvéért kipontozással
jelölve –, amelyeket megfelelő típusú jellel ki kell tölteni ahhoz, hogy a kifejezés
lezártnak tekinthető legyen. Érdemes ezt a matematikai analógiát szem előtt
tartani az alábbiakban.)
Az argumentumoknak két fajtája van. Ezek:
a) Név: Olyan nyelvi kifejezés, amelynek az a funkciója, hogy valamit (objektumot, személyt, egyedi dolgot, stb.) megnevezzen. Egy megnevezést
kétféleképpen lehet megvalósítani: vagy „tulajdonnév” segítségével, amely pontosan a közvetlen megnevezésre szolgál (pl. „Albert Einstein”, „5”, stb.),
vagy pedig „leírás” segítségével, amely nem közvetlenül nevez meg valamit, hanem összetetten (pl. „a relativitáselmélet megalkotója”, „2+3”, stb.).
b)
c) Mondat: Olyan nyelvi kifejezés, amely „tényt, eseményt, stb.” fejez ki, vagyis igazságértékkel rendelkezik. Ez tehát megegyezik azzal, amit a
kijeletéslogikában „kijelentésnek” neveztünk, ám most a tömörség kedvéért (és hogy éreztessük, hogy itt egy másik logikai rendszerrel állunk szemben)
áttérünk a „mondat” elnevezésre. (Valójában a továbbiakban ezeket szinonimaként fogjuk tekinteni.)
A funktoroknak is több típusa van. Ezeket az argumentumok típusainak
segítségével lehet meghatározni. A továbbiakban azt fogjuk gondolni, hogy ha egy
funktor üres helyét (vagy helyeit) kitöltjük argumentummal (-okkal), akkor egy
újabb argumentumot kapunk. Minden funktor esetén tehát a következő
kérdésekre kell válaszolni: (i) milyen argumentummal töltjük ki az üres helyet, (ii)
milyen argumentumot kapunk a kitöltéssel, illetve (iii) hány üres helyet kellett
kitöltenünk. Ezek szerint a funktorok főbb típusai a következők:
123
I. Mondatfunktor: Ha egy vagy több mondattal töltjük ki az egy vagy több üres
helyet, akkor ugyancsak mondatot kapunk. Ha egy üres hely van, akkor
egyargumentumú mondatfunktorról beszélünk, ha kettő, akkor
kétargumentumúról, stb. Például a „Nem igaz, hogy …” funktor egy
egyargumentumú mondatfunktor, mert az egyetlen üres helyre mondatot
kell tenni (ha nevet tennénk, a kifejezés még nem válna „lezárttá”), és így
eredményül szintén egy mondatot kapunk. Az „… és …” kétargumentumú
mondatfunktor, könnyen belátható okokból. – Megjegyzés: látjuk, hogy a

II.
kijelentéslogika kötőszavai itt egy általánosabb szerkezeti elvnek
megfelelően mondatfunktorok lesznek. Ezeken kívül más mondatfunktorra a
továbbiakban nem is lesz szükségünk.
Predikátum: Ha egy vagy több névvel töltjük ki az egy vagy több üres helyet,
akkor eredményül mondatot kapunk. Egyargumentumú predikátum pl. az,
hogy „… beteg”, mert az üres helyre nyilvánvalóan név szükséges (akár
tulajdonnév, akár leírás), és az eredményül mondatot kapunk (pl.
„Szókratész beteg.”). Kétargumentumú predikátum a „… magasabb, mint
…”, vagy a „… szereti …-t”, ugyanis itt az üres helyekre egy-egy nevet kell
tenni ahhoz, hogy mondatot kapjunk. A továbbiakban az egyargumentumú
predikátumokat tulajdonságnak, a kétargumentumúakat pedig relációnak
fogjuk nevezni. (Magasabb argumentumszámú predikátumokat itt nem
tárgyalunk, bár ez nyilvánvalóan nem ütközne semmi nehézségbe, csak
éppen fölösleges lenne.)
Világos, hogy a funktoroknak elképzelhetők más típusai is, ám ezekkel mi nem foglalkozunk. Megemlíthetjük a még következő eseteket:
III.
Névfunktor: Ha egy vagy több névvel töltjük ki az egy vagy több üres helyet,
akkor eredményül nevet kapunk. Ez tulajdonképpen az összetett nevek
(leírások) képzésének elve. Pl. az „… apja” egy egyargumentumú névfunktor:
az üres helyet kitöltjük azzal, hogy „Brutus”, és az eredmény a „Brutus apja”
leírás lesz, amely Caesart nevezi meg. A „… + …” kétargumentumú
névfunktor, mert két nevet („2”, „3”) betéve egy újabb nevet („2+3”)
kapunk. Az utóbbi példa azt sugallja, hogy ez a típus fontos lehet pl. a
matematika logikai kezelésére, ám az egyszerűség kedvéért mi itt
eltekintünk tőle.
IV. Szubnektor: Ha egy vagy több mondattal töltjük ki az egy vagy több üres
helyet, akkor eredményül nevet kapunk. Ez a negyedik elvi lehetőség
azonban a természetes nyelvben nem jelenik meg, vagy csak néhány nagyon
speciális esetben, így nincs rá szükségünk.
V. Vegyes bemenetű funktorok: Az is elképzelhető, hogy legalább két üres hely
esetén ezeket különböző argumentumokkal kell kitölteni. Pl. „… tudja, hogy
…” funktor első üres helye névvel, a második mondattal töltendő ki. A
továbbiakban érdemes ettől a lehetőségtől is eltekintenünk.
V.10B FORMULÁK AZ ELSŐRENDŰ LOGIKÁBAN MA
A formalizált mondatokat az elsőrendű logikában is formuláknak nevezzük. Ahhoz, hogy formulákat tudjunk létrehozni, először meg kell állapodnunk
abban, hogy az előzőekben tárgyalt kifejezéseket hogyan jelöljük az elsőrendű logika nyelvében. Fontos, hogy csak a felbontatlannak tekintett
kifejezéseknek kell jelet találnunk, hiszen az összetett kifejezések ezekből a jelekből fognak összeállni. Nézzük végig a kifejezéseinket! Az argumentumok
közül a mondat mindig felbontható, tehát ennek önálló jele nincs. A nevek közül a leírások szintén összetettek (bár mivel mi nem foglalkozunk
névfunktorokkal, az összetett neveket (leírásokat) sem tudjuk felbontani, ezért a továbbiakban azokat is tulajdonnévnek, vagyis felbontatlannak tekintjük).
Így a tulajdonnév az egyetlen olyan argumentum, amely felbonthatatlan és ezért külön jelre szorul. Ha a funktorokat tekintjük, a mondatfunktorok
felbontatlanok, ám ezeknek már volt jele a kijelentéslogikában, így érdemes itt ugyanezeket használni. A predikátumoknak (tulajdonságok, relációk) viszont
jelet kell találnunk. Összességében tehát a jeleknek csak két új típusát kell bevezetnünk:
a, b, c, stb.: (tulajdon)nevek,
A, B, C, stb.: predikátumok (argumentumok, relációk).
124

(Megjegyzés: bár a kijelentéslogikában az A, B, C, stb. betűket elemi kijelentések jelölésére használtuk, ez itt nem okozhat zavart, ugyanis az elsőrendű
logikában nincsenek felbontatlan mondataink, tehát nem kell őket külön jelölnünk.)
Ahelyett, hogy általánosan meghatároznánk az elsőrendű logika nyelvének „grammatikai” szabályait, vagyis formálisan megmondanánk, hogyan
épülhetnek fel a formulák a jelkészletből, az alábbiakban néhány példa segítségével tisztázzuk ezeket a kérdéseket.
Természetes nyelvi mondat Formula Megjegyzés
Józsi dühös. D(j) D: dühös, j: Józsi. Az argumentum zárójelben.
Rómeó szereti Júliát. S(r, j) A két argumentum egy zárólejben. (Sorrend!!!)
Legolas és Gimli bátor. B(l) & B(g) Az „és” nem nevek, hanem mondatok között.
Ha Legolas vitézebb, mint Gimli,
akkor legyőzi a legerősebb orkot.
V(l, g) L(l, o)
A „legerősebb ork” kifejezés egy leírás, de itt
tulajdonnévnek tekintjük: o
Vajon hány jelet kell bevezetnünk nevek, tulajdonságok és relációk jelölésére? Annyit, amennyi a kérdéses kifejezésekből a formalizálásra szánt
szövegben található. (Ha valaki aggódik, hogy az ábécé betűi nincsenek elegendően sokan, akkor az olvassa el a 2.1. szakasz végén az erre vonatkozó
megjegyzést.) A fenti példákban azt a konvenciót követtük, hogy a jelölésre szánt természetes nyelvi kifejezéseket első betűjükkel jelöltük. Ez természetesen
csupán egy kényelmes konvenció, ám ha egyazon szövegben több, egymástól eltérő, ám ugyanolyan betűvel kezdődő kifejezés található, akkor ezt a
konvenciót meg kell szegni.
V.10C A KVANTIFIKÁCIÓ BA
Az elsőrendű logika nem csak arra a feladatra alkalmas, hogy segítségével külön kezeljük a „dolgokat” a „tulajdonságaiktól” és „viszonyaiktól”,
hanem ezen keresztül további kifejezésformákat is képes érvényre juttatni. Alkalmas arra, hogy egy mondat nem egy konkrét (névvel megnevezett) dologról
tegyen állítást, hanem dolgoknak különböző csoportjairól. Ezt a kvantifikációnak nevezett művelet segítségével éri el.
Tekintsük a következő példát! Miután képesek vagyunk kifejezni, hogy pl. „Szókratész halandó.”: H(s), vagy hogy „Einstein halandó.”: H(e),
szeretnénk valahogyan azt is formalizálni, hogy „Minden ember halandó.”. Az eddigiek alapján azt tudjuk megállapítani, hogy a „halandó” egy
egyargumentumú predikátum (H) és az „ember” úgyszintén (E). Nem tudjuk azonban, hogy a „minden” szót hogyan kell kezelnünk. Először tárjuk fel a
mondat rejtett logikai szerkezetét! Vegyük észre, hogy ez egy rejtett kondicionálisként is felfogható: „Ha valaki ember, akkor ő halandó.” Mivel ez a valaki
nem egy konkrét személy, ezért jelöljük „x”-szel, és a mondatunk így írható: „E(x) H(x)” . Azt a tényt, hogy x bárkire vonatkozhat, a „x” jellel fejezzük ki:
x(E(x) H(x))
125

A „” az ún. univerzális kvantor jele, amely a természetes nyelv „minden” vagy „bármely” kifejezéseinek felel meg. A fenti formulában ezt „x” követi,
amelyik azt fejezi ki, hogy az ezután következő kifejezés x bármilyen „értékére” érvényes. Vajon tényleg bármilyenre? Tételezzük fel, hogy x helyére a világ
egy olyan dolgát helyettesítjük be, amelyre igaz, hogy ő ember. Ekkor a „E(x) H(x)” kifejezés előtagja igaz lesz (mert x ember), és az utótag is igaz (mert
ebben az esetben x halandó). Ha pedig egy kondicionális előtagja és utótagja is igaz, akkor a teljes mondat igaz. Most viszont tegyük fel, hogy x helyére nem
egy embert, hanem valami mást helyettesítünk. Ekkor „E(x)” hamis lesz, és így a teljes kondicionális biztosan igaz, függetlenül az utótag igazságértékétől
(lásd a kondicionális igazságtáblázatát). Vagyis a fenti formula x bármilyen értéke mellett igaz, így jól kifejezi a kérdéses összefüggést.
Most lássunk egy másik példát! Szeretnénk azt állítani, hogy „Van olyan macska, amelyik kopasz.”, azonban anélkül, hogy ehhez egy konkrét
macskára kellene hivatkozni. Az előző gondolatmenet alapján most így fogunk hozzá: a mondat egy rejtett konjunkció, hiszen azt állítja, hogy a „M(x) & K(x)”
kifejezés igaz x valamely értékére. Ez utóbbi körülményt a „x” jellel fejezzük ki:
x(M(x) & K(x))
A „” jelöli az ún. egzisztenciális kvantort, és a természetes nyelvben ennek a „van olyan”, „létezik”, „némelyik” kifejezések felelnek meg. Az ezt
követő „x” annak kifejezésére szolgál, hogy van legalább egy olyan dolog, amelyet a konjunktív kifejezésben x helyére helyettesítve igaz formulát kapunk. (Pl.
legyen egy kopasz macska neve „Ramszesz”: ekkor az „M(r) & K(r)” formula igaz, tehát „x(M(x) & K(x))” is igaz.)
Az elsőrendű logikában a fenti két kvantor (vagyis az univerzális és az egzisztenciális) használatos. A kvantor használata az ún. kvantifikáció. A
kvantorok alkalmazásakor azonban használtuk az „x” jelet is, amelyről még nem mondtuk meg, hogy micsoda. Bár egy kisbetűről van szó, mégsem lehet
egyszerűen tulajdonnév, mert nem egy konkrét dolgot nevez meg, hanem éppen ellenkezőleg, általánosan jelöl, és pontos hatókörét a rá vonatkozó kvantor
dönti el. Mivel tehát x „értéke” nem rögzített, ezért x-et egy változónak nevezzük. A továbbiakban egyezzünk meg, hogy x-et (és y-t, mivel több változóra is
szükség lesz majd) nem nevekként használjuk, hanem változókként. Egy változó egy formulában kétféle okból szerepel: egyrészt közvetlenül a kvantor után,
hogy megmutassa, a kvantor mely további változókra vonatkozik (hiszen több is lehet egy formulában), másrészt a későbbiekben azokon a helyeken, ahol a
kvantor őrá vonatkozik.
Az alábbiakban lássunk néhány példát a kvantorok segítségével történő formalizálásra!
Természetes nyelvi mondat Formula Megjegyzés
Minden arany, ami fénylik. x(F(x) A(x)) A kondicionális iránya nem feltétlenül követi
a nyelvi kifejezés sorrendjét.
Nem mind arany, ami fénylik. ~x(F(x) A(x)) A kvantoros formula is formula, tehát pl.
negálható.
Minden macska nem növény, x(M(x) ~N(x)) A kondicionális részei formuláknak
tekinthetők, tehát pl. külön negálhatók.
Nincs olyan macska, amelyik növény. ~x(M(x) & N(x)) Ez ugyanazt jelenti, mint az előző példa.
Az utolsó két példa rámutat arra, hogy ugyanazt a mondatot kifejezhetjük univerzális és egzisztenciális kvantorral is. Az alapvető összefüggések a
következők:
126

x(A(x) B(x)) ~x(A(x) & ~B(x))
(„Minden aligátor buta.” „Nincs olyan aligátor, amelyik nem buta.”)
x(C(x) & D(x)) ~x(C(x) ~D(x))
(„Van olyan cápa, amelyik dorombol.” „Nem minden cápa nem dorombol.”)
Folytassuk a példákat kissé összetettebb esetekkel!
Természetes nyelvi mondat Formula Megjegyzés
Vannak repülő- és futómadarak. x(M(x) & R(x)) &
x(M(x) & F(x))
A „külső” konjunkció két kvantoros formulát
választ el: ez két külön mondat.
Malacka mindenkinél kisebb. x K(m, x) Értsd: Mindenkire igaz, hogy Malacka kisebb
nála.
Malacka mindenkinél kisebb, aki
idősebb Zsebibabánál.
x(I(x, z) K(m, x)) Értsd: Mindenkire igaz, hogy ha ő idősebb
Zsebibabánál, akkor Malacka kisebb őnála.
Végül szerepeljen egy olyan példa is, amelyben két kvantor és két változó használatos:
Minden számnál létezik nagyobb szám: x(S(x) y(S(y) & N(y, x)))
„Szó szerint” kiolvasva: Minden dologra igaz, hogy amennyiben ő szám, úgy létezik egy másik dolog, amely szintén szám, és amely nagyobb nála.
V.10D AZ ELSŐRENDŰ LOGIKA NYELVE ÖSSZEFOGLALÁS
Összefoglalva az eddigieket, az elsőrendű logika nyelvében a következő jelek szerepelnek:
~, , &, v [stb.], , , (, ), a, b, c, …, A, B, C, …, x, y, …
logikai kötőszavak kvantorok segédjelek (tulajdon)nevek tulajdonságok,
relációk
változók
Az első három csoport (kötőszavak, kvantorok, segédjelek) tartalmazza az ún. logikai jeleket, míg a második két csoportba (nevek, predikátumok) tartoznak
az ún. nem-logikai jelek. (A változók egy harmadik csoportot alkotnak.) A logikai jelek felelősek a formalizált kifejezés logikai szerkezetéért: ez az, amit a
bevezető szakaszban a kifejezés „formájának” neveztünk. A nem-logikai jelek rövidítik azokat a természetes nyelvi kifejezéseket, amelyeknek a tartalmától a
127

formális logikában eltekintünk, és amelyeket változtathatónak gondolunk a forma megőrzése mellett. A következtetések érvényessége a formán, azaz a
logikai jeleken múlik.
Elemzési feladatok
„A programot firtató kérdésre a miniszterelnök-jelölt [Bokros Lajos]
azt mondta: "kellően összehangolt, logikus, ellentmondásoktól
mentes" a programja, amely szervesen illeszkedik az MDF honlapján
sorra megjelenő háttéranyagokhoz.”
„Szerinte [Kövér László], ha a hazugságokat tudomásul vették és az
őszödi beszéd után is kitartottak Gyurcsányék mellett az emberek,
akkor annak logikus következménye az, hogy ezek a politikusok azt
gondolták, bármit megengedhetnek maguknak.”
„Az Eltékozolt esélyek? című kötet tartalmával minden elfogultsága
ellenére egyet lehetne érteni. Ahogy a politikai elemző felsorolja húsz
év tényeit, a baloldal erőfeszítéseit és a jobboldal vargabetűit,
logikusan állnak össze a mozaikkockák. Érthető válik az utódpárti
baloldal és az utolsó csatlós liberális vonulat minden mai
nyomorúsága, elbokázott lehetősége, kudarca. Mondjuk: reális
lehetne ez a politikai látlelet – ha valóban úgy történtek volna a
dolgok, ahogy Ripp Zoltán interpretációjában. Más szóval minden
stimmel ebben az elemzésben, csak egyvalami nem: és ez éppen a
valóság. ”
„Mesterházynak a Kecskeméti Bíróság előtt tett tanúvallomása szerint
neki „sem a pályázati tevékenységgel, sem pedig az egyedi támogatási
kérelmekkel kapcsolatban nem volt hatásköre.” Topolánszky Ákos, a
tárca akkori helyettes államtitkára – arról, hogy felülírták-e a
minisztérium politikai döntéshozói a szakma egyesületi
támogatásokra vonatkozó javaslatait – a következőket nyilatkozza:
„Olyan konkrét eset nem volt, hogy Gyurcsány azt mondta, ezt
kivesszük, azt berakjuk, de Mesterházy esetében volt. Hogy
Mesterházy mint politikai államtitkár folyamatosan csinálta, az
egészen biztos.”
A két állítás együtt nem lehet igaz, az ellentét feloldhatatlan. Nem
állnak rendelkezésünkre olyan tények, amelyek alapján
eldönthetnénk, hogy Topolánszky vagy Mesterházy hazudott.
Legfeljebb logikus feltételezéseket fogalmazhatunk meg.
Topolánszkynak miért lenne érdeke Mesterházyra terhelő vallomást
tenni, ha pedig mégis így járt el, akkor a szocialista politikus miért
nem jelentette fel rágalmazásért, perelte be személyiségijogsértésért?
Mesterházynak nem feltétlenül kellett tudnia arról, hogy a
Zuschlag-féle egyesületek mire fordítják a meghatározott célra elnyert
támogatásokat, ezért még ha feltételezzük is Topolánszky állításának
igazságát, az önmagában nem lenne elegendő bizonyíték ahhoz, hogy
az MSZP miniszterelnök-jelöltje korábbi szocialista képviselőtársával
újra egy padban üljön. Viszont egyértelműen bebizonyosodna, amit
most is sokan sejtenek: Mesterházy saját pártszimpátiája alapján
döntött közpénzek kifizetéséről olyan egyesületek részére, amelyek a
segítségével elnyert támogatást magáncélokra elsikkasztották. Ez
politikailag bizonyosan elegendő lenne ahhoz, hogy Mesterházy
kövesse Hagyót a már az MSZP számára is vállalhatatlan szocialista
politikusok bővülő listáján. Ezért Mesterházynak – szemben a valóban
érdektelen tanúnak minősülő Topolánszky Ákossal – eminens érdeke
lehetett letagadni saját szerepét a szocialista fiatalok
bűnszervezetének vád szerinti pénzhez juttatásában.”
128

Szám on KÉR és
VI. ZH MINTAKÉRDÉSEK
Kulcsfogalmak:
Később utánanézni:
Fontos tanulság:
Ezek építenek:
129

1. a. Formalizálja kijelentéslogikában az alábbi következtetést! [2 pont]
Ha a tudományfilozófia anyagot jobban tudom, a másik papírral kezdem a
munkát.
Nem tudom jobban a tudományfilozófia anyagot.
Nem a másik papírral kezdem a munkát.
b. Döntse el igazságtáblázat segítségével, hogy érvényes-e a fenti következtetés! [3 pont]
2. a. Döntse el a Venn-diagrammok módszerével, hogy érvényes-e az alábbi következtetés!
[3 pont]
x(A(x) B(x))
x(A(x) &
~C(x))
x(B(x) &
~C(x))
b. Írjon egy tetszőleges következtetést a természetes nyelven, amelynek logikai szerkezetét a fenti formális séma adja meg! [2 pont]
130

3. Jellemezze Mill egyik oksági módszerét! [3 pont]
4. Milyen lépések mentén érdemes egy érvelést rekonstruálni és értékelni? [4 pont]
5. Nevezzen meg és röviden ismertessen három érvelési hibát! [3 pont]
131

Retorika
VII.
DESKRIPTÍV MODELLEK
Kulcsfogalmak:
Később utánanézni:
Fontos tanulság:
Ezek építenek:
132

VII.1 AZ ELSŐ LÉPÉSEK A TRÓPUSOK FELÉ
Az első bénázások
„Nagyon sokat gondolkoztunk azon,
hogy amiről most beszélni fogunk, azt hogyan
adjuk elő. Rengeteg sört kellett meginnunk
ennek érdekében. És persze úgy van ez, mint
minden fontos dologgal: könnyebb volna
mindezt egy sör mellett megbeszélni, mint
egy unalmas előadóteremben. Ezért azt
kérjük, hogy tekintsetek el a bénázásainktól,
és figyeljetek arra, amit közölni akarunk,
ugyanis a mai órán tényleg fontos dolgokat
szeretnénk elmondani a verbális
meggyőzéssel kapcsolatban.”
Mit csinálnak ezek a mondatok? Információt közölnek? Aligha:
létrehoznak egy kommunikációs szituációt.
A meggyőzés kommunikációs helyzete
• Láttuk: a kommunikátor célja a hallgatók mentális állapotainak
megváltoztatása
• Alaptényezők a szituációban:
közlő + üzenet + befogadó
Nem csak az üzenet számít, hanem az is, hogy ki mondja és kinek
Közlő: hiteles – szakértelem, karizma, megbízható
Befogadó: fogékonyság maximalizálása
– pl. „tudós”; „háziasszony”, „trendi” szerepek reklámokban
Üzenet: előző két tényező alapvetően befolyásolja
A klasszikus retorika tárgya
‣ Meggyőzést célzó beszédek vizsgálata
‣ Beszélő + beszéd + közönség
‣ Rengeteg tényező szerepet játszik:
– Ki mondja
– Mit mond
– Hol mondja
– Mikor mondja
– Milyen eszközöket használ
– Miért mondja
– Hogyan mondja
Csúnyán + röviden: quis, quid, ubi, quibus auxiliis, cur, quomodo, quando
o Ezek együttesen alakítják ki a retorikai helyzetet
A retorikai meggyőzés eszközdimenziói
Éthosz - „a személyiség lenyomata a beszédben”
a beszélő hitelessége/karizmatikussága
Páthosz - „a beszéd lenyomata a hallgatóságban”
érzelmek keltése, személyes viszony a témához
Logosz - maga az üzenet, a mondanivaló
Nem elválaszthatóak: együtt érik el a kívánt hatást
idealista kommunikációs modell: csak a mondanivaló a fontos, a
személyességet és az érzelmi jegyeket ki kell zárni csak „logosz”
(John Locke: „az igazságnak nincs szüksége ékesszólásra”)
133

A stílusok csoportjai
Genus dicendi – előadás stílusa Egyszerű (tenue / humile) „Közepes” (medium) Emelkedett (grande / sublime)
Beszélő feladata Informálni, tanítani (docere) Magának megnyerni, „jól” beszélni
(delectare, conciliare)
Megmozgatni, magával ragadni
(movere, flectere)
Kiemelt eszköz Éthosz (folyamatos érdeklődés) Páthosz (érzelmek, hangulat
felkeltése)
134
o Egészítsd ki a táblázatot!

VII.2 MIVEL FOGLALKOZIK A RETORIKA?
Platón: „a lélek irányítása beszéd révén”
Arisztotelész (az első Retorika c. könyv szerzője): „a meggyőzés
lehetőségeit tárja fel”
Tehát egyszerű verbális manipuláció?
„az igazság erősebb, mint a hazugság”
Genus
(nem)
Iudiciale
(törvényszéki)
Deliberativum
(tanácsadó)
Demonstrativum
(bemutató)
Quintilianus:
Legyen inkább: a szép beszéd tudománya
nyilvános beszédek összeállításának,
szerkesztésének és elmondásának művészete
Téma Jog- igazság Haszon- kár Dicsőség - dicstelenség
Feladat Rábeszélni, befolyásolni Meggyőzni, befolyásolni Tanítani, szórakoztatni
A hallgató Reagáljon Gondolja végig Értsen egyet
A klasszikus retorikai szituációk:
A cél Ítélet bírósg előtt Közös döntés a
gyűlésben
Tiszteletadás, stb.
Időben Múlt Jövő Jelen
Irodalmi
stílusok
Dráma, szatíra, agitáció,
vita
Politikai beszéd, előadás
Társasági beszéd,
135

A klasszikus beszédszerkezet
1. Bevezetés (exordium)
2. Elbeszélés (narratio)
3. Tétel, felosztás (divisio, partitio)
4. Bizonyítás (confirmatio)
5. Cáfolás (refutatio)
1. Befejezés (conclusio, peroratio)
4-5 együtt: érvelés (argumentatio,
probatio)
+ Kitérés (digressio, egressio)
A rétor feladatai
• A klasszikus retorika gyakran nem áll meg a szövegek
elemzésénél: előíró, irányító jellegű
• A szövegek létrehozásának feladatai jól meghatározott
sorrendben követik egymást:
1. Kiötlés (inventio)
2. Elrendezés (dispositio)
3. Megfogalmazás (elocutio)
4. Kimunkálás (pronunciatio, actio)
5. Memorizálás (memoria)
A rétor és a tudatosság
Ezek aránya, hangsúlya (esetleg száma)
függ a retorikai helyzettől
Az eddigiekben szövegek elemzésével foglalkoztunk
De mi a retorika: szövegelemzés vagy elme-olvasás – magyarul elemzési
eszköz-e csupán, vagy szöveggyártási gyakorlat is?
És főleg – az elemzéssel bele tudunk-e látni a szöveg készítésének
gyakorlatába?
Ez utóbbit elvetjük, de a retorika egyik célja évszázadokon keresztül az
volt, hogy megtanítsa / felkészítse a beszélőt hatásos szövegek előadására
• Mi a mai helyzet? Mennyire tudja befolyásolni a rétor a
befogadást?
136

Kiötlés
• Tájékozódás, adatgyűjtés
• A mondanivaló megtervezése nagy vonalakban
Pl.
• Gáborok megnéznek 3 retorika könyvet, előveszik tavalyi
jegyzeteiket, tájékozódnak az Interneten (persze ezt már máskor
is megtették… )
• Kitalálják, milyen nagyobb témákról akarnak beszélni (és miről
nem), milyen főbb üzeneteket akarnak átadni
Elrendezés
• Az összegyűjtött anyag megfelelő elrendezése, a beszéd
strukturálása, vázlat kialakítása
• Ide kapcsolódik a „beszéd részei” téma
Pl.
• Gáborok eldöntik, milyen sorrendben adják elő a témákat, hogyan
kötik őket egymáshoz
• G-k megírják az előadást, ha megtennék… Mindenesetre fóliákat
írnak, az is valami
Kimunkálás, memorizálás
• A szöveg elmondásának kigondolása: dramaturgia
• Hangsúlyok, beszédtempó, hangnem, gesztusok
• Bemagolás. (Ókor: nincs hang- vagy képrögzítés, az írás viszonylag
ritka, viszont az embereknek jó az emlékezete…)
• Különböző memóriatechnikákat használtak
Pl. a szöveg, mint ház, annak részei a szobák, a szobákban
található tárgyakhoz kapcsolva a beszéd alakzatai, stb. (mintha
ma ilyet sok pénzért árulnának, mint forradalmian új
memóriafejlesztő trükk).
• „Az írás feledést fog hozni azokra, akik megtanulják, mert nem
gyakorolják az emlékezőtehetségüket – az írásba bizakodva
ugyanis kívülről, idegen jelek segítségével, nem pedig belülről, a
maguk erejéből fognak visszaemlékezni.” (Platón)
• (Mi már nem [nagyon] csinálunk ilyet. )
• Felépítik az egyes részeket, narratívákat találnak ki
Megfogalmazás
• A mondanivaló nyelvi formába öntése, a beszéd részletes
kialakítása
• Stilisztikai eszközök kialakítása, toposzok elrendezése, a retorikai
szituációnak megfelelően (mint minden feladatnál)
Pl.
137

Érvelések retorikai csoportosítása
• „toposz” – hely – (gyakran) meggyőző érveléssémák
• a legfontosabb típusok jól kategorizálhatók, de a
kategóriarendszerek ált. perspektívafüggőek! (ezért a kép jobban
olvasható alulról/felülről nézve a lapra).
• Nekem a legfontosabb „tropus”:
138

VII.3 AZ „ÚJ RETORIKA”
• Chaim Perelman, Lucie Olbrechts-Tyteca, 1950-es évek
Retorikai sémák:
Definíciók
– Asszociációs sémák: korábban különállónak látott
elemeket egyetlen egységbe fog össze, érvelési viszonyt
hoz létre közöttük.
Pl. „Jó dolog olvasni, mert sokat tanulsz belőle.”
Típusok: kvázi-logikai; a valóság szerkezetén alapuló; a
valóság szerkezetét alakító
– Disszociációs sémák: az egészet elemekre bontja
Pl. „Amikor nacionalizmusról beszélünk, meg kell
különböztetni nemzetünk szeretetét más nemzetek
gyűlöletétől.”
BESOROLÁSI SÉMÁK
x fogalom y1, y2, stb. tulajdonságok révén van definiálva
z-nek tulajdonsága y1, y2, stb.
z tehát x
Interjú Osama Bin Ladennel (1998, Der Spiegel):
Az Amerikaiak által Irak ellen bevezetett szankciók több
mint 1 millió gyermek halálához vezettek. Azt gondoljuk,
hogy az amerikaiak a legnagyobb tolvajok és csalók a
világon. Egyetlen esélyünk, …ha hasonló módszereket
vetünk be.
HA így definiáljuk az amerikaiakat, akkor …
Nem-faj (genus-species) érv
Ha a hüllők nem emlősök, akkor a krokodil nem emlős
Ha az x pártra szavazók nem n-ek (pl. normálisak), akkor y nem normális
Rész-egész séma
Ha Isten mindenhol ott van, akkor itt is van
Ha a Fradi megnyerte a bajnokságot, akkor a csapat minden tagja
megnyerte a bajnokságot
Chivas Regal – a tizenkét éves Whisky Skócia legöregebb desztillálójából
XY autó – a technika legszebb formájában
??Ha egy torta két kiló, akkor minden szelete két kiló
Oksági sémák
ok-okozat
eszköz-cél
Ha esik az eső, nedves az út
Ha jó az építész, akkor jól van a ház megépítve
Nem akarunk amerikai elnyomókat Perzsiában! Ha minden nap
felrobbantunk pár kocsit és őrjáratot, a jenkik el fognak kotródni
139

o Keress besorolási sémákhoz tartozó érvelési hibákat:
– tehát y nem lehet hazugabb x-nél
ÖSSZEHASONLÍTÓ SÉMÁK
PÉLDÁT FELHASZNÁLÓ SÉMÁK
azonosság-hasonlóság
egy korai embrió értelmi szintje a krumpliéval vetekszik – így morálisan is
ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá? … Ha etikailag nem teszünk
különbséget, ez azt jelenti, hogy egy tucat embriót ugyanolyan jóízűen
elfogyaszthatunk, mint egy adag krumplipürét?
Különbséget felhasználó sémák
Ha valaki olyan alacsony intellektuális fejlettségi szinten áll, hogy saját
létének nincs tudatában, akkor nem vagyunk kötelesek életben tartani
Ha x része y kategóriának, de z tulajdonsággal rendelkezik, akkor más …
vonatkozik rá, mint y egyéb tagjainak
Induktív példák
Illusztratív példák
– ezekről több szó lesz az induktív logika részben
Autoritást felhasználó példák
– János lelkes motorozó
– J. azt mondja, hogy ez a motor simán ér két milát
– Ez a motor ér két milát (megveszem Gabornak
Karácsonyra)
ELLENTÉTET FELHASZNÁLÓ SÉMÁK
Közvetlen ellentét
– Te vagy x pártra szavaztál, vagy abnormális vagy
– Nem szavaztál x pártra
– Te tök hülye vagy
relatív
– x hazugabb y-nál
140

KVÁZI-LOGIKAI ÉRVEK
A VALÓSÁG SZERKEZETÉN ALAPULÓ ÉRVEK
Az érvelési kapcsolat logikai természetűnek tűnik: ha elfogadod a
kiindulást, el kell fogadnod a következményt
Pl. „A hazug emberekben nyilván nem bízunk meg. Ám egy országot csak
olyan ember vezethet hatékonyan, akiben megbízunk. Tehát nyilvánvaló,
hogy…”
‣ Nem az a kérdés, hogy valóban logikailag érvényes-e a viszony
(lásd később), hanem hogy logikusnak tűnik-e az adott
szituációban
1. „Logikai igényű viszony”: azonosság, ellentmondás, tranzitivitás,
stb. alapján
„Pártunk tiszteli az élet lehetőségét annak minden formájában. Nem
hunyhatunk szemet efölött, amikor a mesterséges sterilizáció kérdésében
kell véleményt nyilvánítanunk.”
2. „Matematikai igényű viszony”: része, nagyobb, kisebb, stb.
alapján
„Mi azt valljuk, hogy mindenki úgy rendelkezik a saját teste fölött, ahogy
jónak látja. De a petevezeték is a test része, ezért minden nő szabadon kell
hogy dönthessen arról, kiiktatja-e.”
• (Jórészt de tartoznak a korábbi „besorolási”, „összehasonlító” és
„ellentétet felhasználó” sémák)
Kapcsolatot teremt az alátámasztandó álláspont és a közönség világról
alkotott nézetei között
valamit azáltal teszünk elfogadhatóvá, hogy beépítjük abba, amit eleve
elfogadunk
Szekvenciális viszonyok (itt korábban: „oksági” sémák)
• eszköz-cél: „Azért tanítjuk ezt, mert ezáltal majd jobban
tudtok érvelni.”
• ok-okozat: „Azért tanítjuk ezt, mert Józsi ezt kérte tőlünk
a múlt óra után.”
• pragmatikus viszony: a következményekkel érvel
„Aki ezt benyalja, az jobb esélyekkel indul a zh-n.” (+)
„Aki nem jár be, az tudatlan marad.” (–)
Együttjáró viszonyok: heterogén, szekvenciálisan nem
összefüggő elemek között
• személy és tettei közti összefüggés
„Gábor túl hangosan beszél, biztosan beképzelt.”
• csoport és tagjai közti összefüggés
„Gábor szerény gyerek, hiszen a buddhista egyház tagja.”
(ez nem igaz) (oké, akkor taoista )
• tulajdonság és ismertetőjegyek közti összefüggés
„Ez az óra valószínűleg tök unalmas – mindenki alszik.”
141

• személy és tettek fordított viszonya: tekintély-érv
„Zsír dolog lehet kungfuzni, hiszen Gábor is ezt csinálja.”
A VALÓSÁG SZERKEZETÉT ALAKÍTÓ ÉRVEK
Egy álláspontról úgy győzőm meg a közönséget, hogy egyben egy képet
fogadtatok el a valóságról
új rendet teremt, nem a már meglevőre alapoz
1. Kapcsolat felmutatása egyedi eset alapján
(Itt korábban: „példát felhasználó” sémák)
„Gyuri nyilván nem érti, miről beszélek most. Világos, hogy baj van a
felfogásával.” (példa, illusztráció)
„Gizi minden órán jegyzetel – ez az út az ötöshöz.” (modell)
2. Szerkezeti hasonlóság más dolgok szerkezetével
„Olyan az érveléselmélet, mint a kirakós játék. Sokáig csak a kereteket
látod, és nem tudod összerakni a részleteket, de ha kitartóan foglalkozol
vele, egyre gyorsabban összeáll a kép.”
• A fogalmak tisztázása az érvelő meggyőzés céljait szolgálja: ahogy
az érvelő érdekében áll
Retorikai modell - közönség = ?
• A fenti sémák alkalmazásának mindig célja, hogy egy véleményt
elfogadtassunk/elutasítassunk
• mindig adott közönség viszonylatában
sokféle közönség lehet: az eszközöket mindig hozzá igazítjuk:
rekonstruáljuk a hiteiket, vágyaikat, elvárásaikat stb., és ebből
dolgozunk
• Nincs tökéletesen „univerzális” közönség: nem lehet az egész
emberiség számára egyszerre meggyőzőnek lenni: kultúra- és
korfüggő
• Az érvelésben felhasznált indokaink nem (feltétlenül) azonosak
saját hiteink okaival
• (Indukció és analógia)
DISSZOCIÁCIÓS ÉRVEK
Fogalmak tisztába rakása: általában valaminek az eredménye (kritika,
ellenvetés)
„Világos, hogy amikor a logika céljairól beszélünk, külön kell választanunk két
dolgot. Használhatjuk arra, hogy mi magunk rájöjjünk az igazságra – ekkor új
következtetéseket vonunk le a meglévő ismeretek alapján. De használhatjuk arra
is, hogy másokat meggyőzzünk a saját igazunkról, beláttassuk azt, amit mi már
eleve tudunk – logikus érvek segítségével. Ez a két dolog általában igencsak eltér
egymástól.”
142

VII.4 A TOULMIN-MODELL
Hasonlóan Perelmanhoz, Toulmin is a jogi érveléseket veszi alapul
argumentációs modelljének kialakításához
Toulmin, S. E. 1958. The Uses of
Argument. Cambridge: Cambridge
UP.
Ebben valamilyen általánosan
elfogadott tényt (data, D) használ fel
az érvelő az álláspont (conclusion, C)
igazolására.
A kérdés az, hogy indokolja-e a tény az álláspont elfogadását. A
kapcsolatot az – általában implicit – biztosíték (warrant, W) teremti meg,
ami esetenként további – explicit – támogatást (backing, B) kap.
D – data – tény
Q – qualification – minősítés
C – conclusion - álláspont
W – warrant – biztosíték
R – restriction - szűkítés
B – backing – támogatás
Gabesz igaz magyar (C), hisz kaposvári (D). Ha nem hiszitek, hát azért, mert a kaposváriak
magyarok (W), és K. a Magyar Köztársaság városa (B). De persze nem tuti biztos ez (Q),
mert lehet, hogy Gábor a Marsról, a Vörös bolygóról származik (R1), vagy Skóciából
települt be (R2).
‣ A támogatás azonban a vitás kérdés jellegétől függ, így nem „mező-független”.
Toulmin modellje ezért az érvelés értékelését nem csak a formális logikától
távolítja el, hanem a mezőfüggetlen megítéléstől is. A „mező” ismerete nélkül az
érvelés erőssége nem mérhető fel. Emiatt a modell érvelések értékelésére
nemigen alkalmazható, és – bár más terminológiát használ – nemigen különbözik
pl. a cicerói retorikai szillogizmustól (De inventione, 34).
Egy toulmini sémára példa
D - Q - C
I I
W R
I
B
o
Írj példa-érvelést és egészítsd ki mind BIZTOSÍTÉK/TÁMOGATÁS irányba
(MA)
143

VII.5 SZTÁZISZ
A vád – és a reakció
A hellenisztikus retorika elég részletesen kidolgozta a törvényszéki helyzetekben alkalmazható lépéseket, amelyek meghatározzák a vita jellegét és irányát.
Például Cicero a megvádolt válaszlehetőségeit felvázolva (De inventione, 1.17-19) megvizsgálja, hogy a vád bizonyos tagadása milyen állapotot, sztáziszt hoz létre.
– „Nem én követtem el!”,
– „Nem volt bűn!”
– „Elkövettem, de van mentségem!”,
– „A bíróság nem jogosult ítélni!”
‣ mindennapi helyzeteinkben is sokszor a legelső lépésnél tudjuk a legtöbbet tenni „ügyünk érdekében”
A sztázisz rendszer felhasználása
Döntő, hogy vitás helyzetekben milyen sztáziszt, állapotot hozunk létre, mert ez alapvetően befolyásolni tudja azt, hogy mi mellett / ellen kell érvelni a
továbbiakban
Tudományos viták sztázisza (PhD)
Prelli, Lawrence J. 1989. A Rhetoric of Science - Inventing Scientific Discourse. szerk. Arnold, C. C., Studies in Rhetoric/Communication. Columbia: University
of South California Press.
o Keress tudományos vitákat és Prelli besorolása alapján keress hasonlóságokat/különbségeket!
144

Dialektika
VIII. NORMATÍV MODELLEK
Kulcsfogalmak:
Később utánanézni:
Fontos tanulság:
Ezek építenek:
145

VIII.1 ARISZTOTELÉSZ: SZOFISZTIKUS CÁFOLATOK (RÉSZLETEK) OLVASMÁNY
Első rész 4
Vizsgáljuk most meg a szofisztikus cáfolatokat, vagyis az olyan
cáfolatokat, melyek látszólag cáfolnak csupán, valójában azonban
tévesztésen alapulnak. A természetes sorrend szerint az elsővel
fogjuk kezdeni.
Nyilvánvaló, hogy az érvek némelyike valódi, míg mások csak
látszólag valódiak. Mint bárhol másutt, az érvek esetén is
hasonlóság van a valódiak és a hamisak között. Például, néhány
embernek életerős a fizikuma, mások viszont ennek a látszatát
keltik azáltal, hogy feldíszítik és kiöltöztetik magukat, mint barbárok
a feláldozásra kerülő foglyaikat. Néhány emberben valóban
érvényesül a szépség, míg mások csupán felcicomázzák magukat.
Így van ez a lélekkel nem rendelkező dolgok esetén is: némelyik
valóban ezüstből vagy aranyból készült, másokról csak az érzékeink
sugallják ezt, például a bádogból készült dolgok ezüstnek tűnnek,
vagy a sárga fémből készültek aranynak. Ugyanígy, néha valódi az
érvelés és a cáfolat, néha pedig nem, és csak a tapasztalatlanságunk
mutatatja őket valódinak, mivel a tapasztalatlanok csak távolabbról
tudják szemlélni ezeket a dolgokat. Mert az érv olyan állításokra
épül, melyekből és melyek által valami más, bennük nem foglalt
dolog állítása következik, a cáfolat pedig olyan érvelés, amelyből
egy adott konklúzió ellentéte következik. Tehát néhány közülük
nem éri el a célját, bár ezt a látszatot kelti különböző okokból,
melyek leggyakrabban a nevekre vezethetők vissza. Hiszen
lehetetlen egy beszélgetésben a tárgyalt dolgokat szerepeltetni,
4 W. A. Pickard-Cambridge angol fordítása nyomán. A teljes angol szöveg
letölthető: http://classics.mit.edu//Aristotle/sophist_refut.html
146
hanem ehelyett a neveiket mint szimbólumokat kell használnunk, és
feltételezzük, hogy ami a nevek között következik, az a dolgok
között is következik; ugyanúgy, mint ahogy a számítástok
eredményeit is a számolótáblák alapján tételezzük fel. De a nevek
és a dolgok esete nem azonos. Hiszen a nevek végesek, és így van ez
a lehetséges kifejezések összességével is, míg a dolgok száma
végtelen. Ezért elkerülhetetlen, hogy ugyanannak a névnek több
jelentése is legyen. Mint ahogy a számolótáblák manipulálásában
járatlanokat becsapják a tapasztaltabbak, ugyanúgy a vitákban azok,
akik nincsenek eléggé tisztában a nevek erejével, elvétik mind saját
érveiket, mind másokét. Így aztán, és számos később említendő
okból is, léteznek valódinak látszó, ám hamis érvek és cáfolatok.
Márpedig néhány embernek jobban megéri, hogy bölcsnek tűnjék,
bár valójában nem az, mint hogy valójában bölcs legyen annak
látszata nélkül (hiszen a szofista tudománya abban áll, hogy
bölcsességet színleljen valódi alap nélkül, és a szofista pénzt keres
látszó és valótlan bölcsessége segítségével), és az ilyenek számára
sokkal fontosabb azon látszat keltése, hogy elvégzik egy bölcs
feladatát, mint hogy valóban elvégezzék azt a látszat nélkül is. […]
Második rész
A párbeszéd formájú érvek négy típusra oszthatók: didaktikus,
dialektikus, vizsgálati érvek, és vitás [erisztikus] érvek. A didaktikus
érvek azok, melyek a témának megfelelő elvekből indulnak ki, nem
pedig a válaszoló által igaznak tartott véleményekből (ahol a
tanulónak bizalom alapján kell elfogadnia a dolgokat). A dialektikus
érvek azok, melyek valószínű [általánosan elfogadott]
premisszákból érvelnek, méghozzá egy adott tétellel szemben. A

vizsgálati érvek azok, melyek a válaszoló által elfogadott
premisszákból indulnak ki, és ezeket a premisszákat el kell fogadnia
mindenkinek, aki a tudás látszatát akarja kelteni – hogy hogyan is
megy ez pontosan, azt egy másik értekezésben meghatároztuk. A
vitás érvek azok, melyek látszólag valószínű ám valójában nem
általánosan elfogadott premisszákból jutnak el a konklúzióhoz,
érvelés vagy látszólagos érvelés útján. A demonstratív érvek
témáját megtárgyaltuk az Analitikákban, míg a dialektikus és a
vizsgálati érveket másutt jellemeztük, ezért most olyan érvekről
fogunk beszélni, melyeket versengő vitákban szoktak használni.
Harmadik rész
Először is fel kell sorolnunk azokat a célokat, melyek arra viszik az
embereket, hogy halálos ellenségekként vitatkozzanak egymással.
Ezek öten vannak: cáfolat, tévesztés, paradoxon, nyelvhiba, és végül
ötödikként a vitapartner fecsegésre kényszerítése, vagyis annak
elérése, hogy számtalanszor ismételgesse magát – vagy pedig, cél
lehet ezek látszatának keltése valóságos alap nélkül. Hiszen világos
módon a vitatkozók arra törekednek, hogy lehetőség szerint
visszautasítsák a másik álláspontját; vagy ha ez nem sikerül, akkor
kimutassák, hogy ellenfelük tévesztést követett el; aztán hogy
paradoxonba kergessék; vagy nyelvhibát mutassanak ki nála, azaz
rákényszerítsék a válaszolót, hogy az érvének következményeként
nyelvtanilag hibás kifejezést használjon; végül pedig, hogy önmaga
ismételgetésére kényszerítsék.
Negyedik rész
Kétféle cáfolat létezik: némelyik a használt nyelven múlik, némelyik
viszont független a nyelvtől. Azok a nyelvtől függő módszerek,
melyek által az érvelés hamis látszatát lehet kelteni, hatan vannak:
kétértelműség, amphibólia [a mondatszerkezet félreérthetősége],
összetétel [szavak helytelen összekapcsolása], szétválasztás [szavak
helytelen elkülönítése], hangsúly, alaki hiba [a nyelvtani forma túl
merev értelmezése]. Erről meggyőződhetünk mind az indukció,
mind a szillogisztikus bizonyítás esetén, és talán más esetekben is –
nevezetesen, hogy ennyi a száma azoknak a módoknak, amelyekkel
elvéthetjük, hogy ugyanazt a dolgot értsük ugyanazon név vagy
kifejezés alatt. […]
[…] Másfelől, a nyelvtől függő tévesztések fajtáinak száma hét:
1. amelyik a járulékos tulajdonságtól [akcidens] függ;
2. egy kifejezés használata abszolút módon, illetve nem abszolút
módon, hanem hely, idő vagy kapcsolat szerinti megszorítással [a
dicto secundum quid ad dictum simpliciter];
3. amelyik annak figyelmen hagyásán alapul, hogy mi is az a cáfolat
[ignoratio elenchi];
4. amelyik feltételes állításon [konzekvencia] alapul;
5. amelyik megelőlegezi az eredeti konklúziót [petitio principii];
6. amelyik oknak nevez valamit, ami nem ok [non causa pro causa];
7. több kérdés egyetlen kérdéssé való összeolvasztása.
Ötödik rész
A járulékos tulajdonságon alapuló tévesztések akkor bukkannak fel,
ha valamit ugyanúgy igaznak tartunk egy dologra és járulékos
tulajdonságaira is. Hiszen egy dolognak sok járulékos tulajdonsága
van, ezért nem szükséges ugyanannak igaznak lennie az összes
predikátumra [állítmányra] és a szubjektumra [alanyra] is. Például,
“Ha Koriszkosz más, mint az “ember”, akkor különbözik magától,
hiszen ő ember”, vagy: “Ha Koriszkosz más, mint Szókratész, és
Szókratész ember, akkor”, ahogy mondják, “elismertük, hogy
Koriszkosz nem ember, ugyanis ahhoz az emberhez, akitől
különbözik, tulajdonságként járul, hogy ember”.
147

Azok a tévesztések, melyek az abszolút módon avagy bizonyos
tekintetben és nem pedig szigorúan használt kifejezésektől függnek,
akkor jelennek meg, amikor egy bizonyos értelemben használt
kifejezést úgy veszünk, mintha abszolút módon használtuk volna.
Például abban, hogy “Ami nem létezik, az a vélekedés tárgya, tehát
ami nem létezik, az tárgy”, hiszen nem azonos “X tárgyának lenni”,
illetve abszolút módon “tárgynak lenni”. Vagy ebben: “Ha valami
nem egy ilyen-és-ilyen létező, például nem ember, akkor nem is
létezik”, hiszen egyáltalán nem ugyanaz “nem X-nek lenni”, illetve
“nem lenni”. Habár a kifejezések hasonlósága alapján úgy tűnik,
mintha a kettő ugyanaz lenne, mivel “X-nek lenni” csak kicsit
különbözik attól, hogy “lenni”, valamint “nem X-nek lenni” attól,
hogy “nem lenni”. Hasonlóan van ez azzal az érvel is, melynek sikere
azon múlik, hogy egy kifejezést bizonyos értelemben használunk-e,
vagy pedig abszolút módon. Például: “Tételezzük fel, hogy egy indus
mindenütt fekete, ám a fogait tekintve fehér; ekkor ő egyszerre
fehér és nem fehér”. […]
Más tévesztések azon múlnak, hogy a “bizonyítás” és a “cáfolat”
fogalmait nem tisztázták, és valami kimaradt a definícióból. Hiszen
elutasítani valamit nem más, mint elvitatni a dologtól egy olyan
tulajdonságot – és nemcsak a nevekben, hanem a valóságban is –,
melynek neve nem csupán rokon értelmű vagy azonos hangzású
azzal, amit a dolognak tulajdonítottunk, hanem ugyanaz – vagyis
szükségszerűen visszautasítani azt az előre elfogadott kijelentések
alapján, ugyanabban a tekintetben és viszonyban és módon és
időben, mint amiben állítottuk, és anélkül, hogy felhasználnánk a
bizonyítandó feltételezést. Valaminek “hibás feltételezését”
ugyanígy kell definiálnunk. Néhányan azonban kifelejtik
valamelyiket a felsorolt feltételek közül, és ezért egy csupán
látszólagos cáfolatot adnak, kimutatván (például) hogy ugyanaz a
dolog kétszeres és nem kétszeres, ugyanis a kettő az egy kétszerese,
de nem kétszerese a háromnak. Aztán az is lehet, hogy ugyanazt a
dolgot kétszeresnek és nem kétszeresnek állítják, de nem mondják
148
meg, hogy nem ugyanabban a tekintetben, hiszen kétszeres a
hosszában de nem kétszeres szélességében. És lehet, hogy ugyanazt
a dolgot kétszeresnek és nem kétszeresnek állítják ugyanabban a
tekintetben és ugyanazon módon, de nem árulják el, hogy nem
ugyanabban az időben, és így cáfolatuk csupán látszólagos. Egy kis
erőszakkal ezt a tévesztést is a nyelvtől függő tévesztések közé
lehetne sorolni.
Azok, melyek a bizonyítandó álláspont feltételezésén múlnak,
ugyanígy bukkannak fel, és annyiféleképpen, ahány módon vissza
lehet utalni a bizonyítandó véleményre. Ezek csak azért tűnhetnek
cáfolatnak, mert az embereknek nincs meg a képességük arra, hogy
egyszerre átlássák, mi azonos és mi különböző.
A feltételes állításon alapuló cáfolat azért jelenik meg, mert sokan
úgy vélik, hogy a feltételes állítások megfordíthatók. Mindig, amikor
felteszik, hogy ha A van, akkor szükségszerűen B is van, feltételezik
azt is, hogy ha B van, akkor szükségszerűen A is van. Ez a forrása
azoknak a megtévesztéseknek is, melyek érzékelésből táplálkozó
véleményeken alapulnak. Mert például gyakran gondolják az epéről,
hogy méz, hiszen a mézet sárgaságáról ismerjük fel. Ugyanígy, mivel
eső után a talaj nedves, feltesszük, hogy ha nedves a talaj, akkor
esett az eső, bár ez nem következik szükségszerűen. […]
Az a cáfolat, amelyik azon alapul, hogy oknak tekinti azt, ami nem
ok, akkor jelenik meg, amikor valami, ami nem ok, bekerül az
érvelésbe, mintha a cáfolat ezen múlna. Ez gyakran jelenik meg a
lehetetlenre való visszavezetéseknél, hiszen ezekben el kell vetnünk
valamelyik premisszát. Ha ilyenkor a hamis okot azon kérdések
között tartjuk számon, melyek a bekövetkező lehetetlenség
megalapozásához szükségesek, akkor gyakran úgy fogjuk gondolni,
hogy a cáfolat rajta múlik. Például amikor azt bizonyítjuk, hogy
“lélek” és “élet” nem azonosak. Mert ha a keletkezés ellentétes a
pusztulással, akkor egy bizonyos típusú keletkezésnek ellentéte lesz

egy bizonyos típusú pusztulás, és mivel a halál, mely az élet
ellentéte, egyben a pusztulás egy bizonyos fajtája, ezért az élet
keletkezés, és élni nem más, mint keletkezni, ám mivel ez
lehetetlen, ezért a “lélek” és az “élet” nem ugyanaz. Ám ezt nem
bizonyítottuk: a lehetetlenség bekövetkezéséhez nem kell azt
állítanunk, hogy az élet azonos a lélekkel, hanem csupán annyit,
hogy az élet ellentéte a halál, amely egyfajta pusztulás, és hogy a
pusztulás ellentéte a keletkezés. Az ilyen érvek tehát, ha nem is
abszolút értelemben mentesek a meggyőző erőtől, de a kívánt
konklúzió szempontjából sikertelenek a meggyőzésben. Gyakran
maguk a kérdezők is elsiklanak az ilyen típusú tévesztések fölött.
Tehát ilyenek azok az érvek, melyek a feltételeseken, illetve a hamis
okon múlnak. Azok, melyek két kérdés egybeolvasztásával
keletkeznek, akkor kerülnek elő, amikor a kettősséget nem vesszük
észre, és egyetlen választ adunk, mintha csak egyetlen kérdés
hangzott volna el. Néhány esetben könnyű észrevenni, hogy nem
csak egyről van szó, és így nem lehet egyetlen választ adni, például
ebben: “Tenger alkotja-e a földet, vagy az eget?”. De más
esetekben ez nem ennyire könnyű, és ilyenkor az emberek egyként
tekintik a kérdést, és ekkor vagy bevallják a vereségüket, hogy nem
tudnak a kérdésre válaszolni, vagy pedig látszólagos cáfolatnak
teszik ki magukat. Például: “Ember-e A és B?” – “Igen.” – “Ezért ha
valaki megüti A-t és B-t, akkor nem embereket üt meg, hanem egy
embert.” Vagy olyan esetben, amikor valami részben jó és részben
rossz: “Jó ez a dolog vagy rossz?” Hiszen bármit felelünk,
lehetséges, hogy látszólagos cáfolatnak tesszük ki magunkat, vagy
egy látszólagosan hamis állítást teszünk. Hiszen ha azt mondjuk,
hogy valami jó, ami nem jó, vagy hogy valami nem jó, ami jó, akkor
hamis állítást teszünk. […]
[…]
Tizedik rész
Hamis az a megkülönböztetés, amellyel az olyan érveket, melyeket
a kifejezés ellen irányulónak szoktak gondolni, elkülönítik azoktól,
melyek a kifejezett gondolat ellen irányulnak. Lehetetlen ugyanis az
a feltételezés, hogy néhány érv a kifejezés ellen irányul, míg mások
a gondolatok ellen, és hogy ezek nem azonosak. Hiszen mi lenne
egy gondolat ellen irányuló érv elégtelensége, ha nem az, hogy a
kérdező szerint a kifejezés más értelemben szerepel a kérdésben,
melyben a válaszoló használta azt? És ez a dolog ugyanaz, mint egy
érvet a kifejezés ellen irányítani. […]
Ugyanígy lehetetlen az is, hogy megvizsgáljunk egy cáfolatot,
miközben nem vizsgáltuk meg előtte a bizonyítást. Hiszen a cáfolás
is egy bizonyítás, ezért annak, aki hamis cáfolatot akar jellemezni,
előtte a bizonyítást kell jellemeznie, hiszen az ilyen fajta cáfolat nem
más, mint egy tétel ellentmondó párjának pusztán látszólagos
bizonyítása. Ennek megfelelően, a hamisság oka lehet a
bizonyításban, de lehet az ellentmondásban is (hiszen az
“ellentmondást” is meg kell említeni), néha pedig mindkettőben, ha
a cáfolat pusztán látszólagos. Abban az érvben, hogy a néma képes
beszélni, a hiba az ellentmondásban van, abban az érvben, hogy
valaki képes adni abból, amit nem birtokol, mindkettőben, és abban
az érvben, hogy Homérosz verse egy alakzat, azáltal, hogy ciklus, a
bizonyításban van. Ha egy érv egyik tekintetben sem hibás, akkor ő
egy igaz bizonyítás. […]
149

VIII.2 VITATÍPUSOK
A vita típusa
Kiinduló konfliktus
Módszerek,
eszközök
Cél Fenntartó érzelem Megváltoztató érzelem (mivé?)
Veszekedés
Érzelmi feszültség
A személy
támadása
A partner „kikészítése” legyőzése, a
feszültség levezetése // Győzelem
Törvényszéki
tárgyalás
Rivalizálás
A dramaturgia
szabályai által
megengedett
összes eszköz
A semleges (egy, a vitában részt
nem vevő) fél jóindulatának
elnyerése
Racionális
vita
Véleménykülönbség
Bizonyítás és kritika
érvelések
segítségével
Az igazság kiderítése, a helyes
álláspont megtalálása.
Tudományos
vita
Az igazolás hiánya
Tudásra épülő
érvelések
Tudományos bizonyítás, vagy
cáfolás Állítások igazságértékeinek
eldöntése/megváltoztatása
Tárgyalás Érdekütközés Alkudozás
A felek számára elfogadható
kompromisszum kialakítása
Gondold át a táblázatot!
A jobb oldali oszlopokba írd le, hogy milyen érzelmi hozzáállást kell
biztosítani a különféle vitatípusoknál, hogy
FENNÁLJON ez a típus ill. hogy MEGVÁLTOZZON (és akkor milyen
típussá tehető).
150

VIII.3 VITAHELYZETEK
Hogyan tudjuk hol állunk?
A VITA
A vita konfliktus szituáció: nézetek, álláspontok, érdekek és érzelmek
ütköznek. A vita típusát a domináns konfliktus határozza meg. A
meggyőző vitára az álláspontok ütközése a jellemző, de az embernek a
meggyőződéssel vallott nézeteihez is érdekei fűződhetnek (ugyanakkor
bizonyos érdekek elősegíthetik bizonyos nézetek kialakulását).
A meggyőződés, amely az embert racionális szempontból az
álláspontjához fűzi, rendszerint egyben érzelmi viszonyt is jelent.
Szeretjük a gondolatainkat, mi találtuk ki, büszkék vagyunk rájuk, vannak
kedvenc "rögeszméink". Gyakran személyes elkötelezettségek sora
kapcsol egy-egy állásponthoz bennünket.
A VITAHELYZET ELEMZÉSE (HALADÓKNAK)
• A fenti osztályozás nem merev (kevert vitahelyzetek, változó
vitahelyzetek)
– A felek céljai is megváltozhatnak!
• A vita elemzésekor egyéb szempontok alapján is elemezhetünk
– Társas játszmák (milyen szerepekben vannak a vita különféle
szakaszaiban a felek? Pl. Berne – tranzakcióanalízis)
– „Fegyverkezési verseny” a vita szakaszaiban milyen elemeket vesznek
át egymástól a felek (érveléssémák, analógiák, pozicionálás, stb.).
– Pozicionálás és újrapozícionálás a folyamatban
151

KERETEZÉS
PRAGMATIKA
A kérdések megfogalmazása nagyban befolyásolhat akár
tanúvallomásokat is. Esküdti döntéseket is!
Elisabeth Loftus vizsgálatai: A kísérleti személyek két autó ütközését látják
egy videofelvételen. Az egyik esetben azt kérdezik tőlük:
– Máskor azt:
• „Milyen sebességgel haladtak a kocsik mikor
egymásba csapódtak?”
• „Milyen sebességgel haladtak a kocsik mikor
egymásnak ütköztek?
Mind a számokat, mind az eseményre való emlékezést jelentősen
befolyásolja a keretezés!
Az első esetben 30 km/h-val nagyobb értéket
becsülnek átlagosan.
Az első példa esetben az 1 héttel később felvett
kérdőíven a kérdezettek már arra is emlékeztek,
hogy a felvételen üvegszilánkok repkedtek, ami
valójában nem történt meg.
A Meggyőzéstechnika órán ezekről többet is megtudhatsz. órájáról
ismétlés/
o Kedvenc példáim:
Mi a feltétele a mindennapi megértésnek? Azért tudunk társalogni
egymással, mert elismerjük, hogy a társalgásban vannak közös célok,
és olyan módszerek, amelyekkel ezek a célok elérhetők.
Megütötte a bokáját – két jelentés. Hogy mit mond a mondat: a
személy, a kontextus, stb. ismerete kell– a pontos jelentéshez több
információ szükséges!
Implikáció – a jelentés, a közlés nem ugyanaz, mint amit egy
kijelentés „mond” (say)
Grice maximái
Alapelv: együttműködés – a társalgáshoz (kommunikációhoz) történő
hozzászólás legyen olyan, ami az adott helyen a beszélgetés
elfogadott célja vagy iránya elvár.
o Számomra az együttműködés =
Megjegyzés [Z8]:
Az országot titokzatos és halálos járvány
fenyegeti, amelyet 60.000 ember kapott el.
Te vagy a döntéshozó. A szakértőid 2
alternatív programmal állnak elő:
Két megoldási javaslatot kapsz, melyek
segítségével:
1.20.000 ember megmenthető
2.33,3%-ban mind a 60.000 megmenthető,
de 66,6%-ban mindenki meghal.
Melyiket választanád? ......
Az országot titokzatos és halálos járvány
fenyegeti, amelyet 60.000 ember kapott el.
Te vagy a döntéshozó. A szakértőid 2
alternatív programmal állnak elő:
Két megoldási javaslatot kapsz, melyek
alapján:
1.40.000 ember meghal.
2.33,3%-ban senki sem hal meg, de 66,6%-
ban mind a 60.000 meghal.
Melyiket választanád? (BA)
Milyen modelleket ismersz, amik
magyarázzák a Pszicho.hatást (MA)
Eredetileg honnan van a példa (PhD)
...... /MA: Kertész Gergely órájáról/
152

Gyakran használt maximák
Mennyiség:
legyen a kívánt mértékben informatív
ne legyen túl informatív (ez idővesztés)
Minőség
nem mondj olyat, amiről azt hiszed, hogy hamis
ne mondj olyat, amire nézve nincs megfelelő evidenciád
Viszony/Kapcsolat (relevancia)
légy releváns (a relevancia maximája)
Mód/Modor (Érthetőség)
kerüld a homályos kifejezést
kerüld a kétértelműséget
Légy tömör
légy rendezett
Implikatúrák
A maximák kihasználása
o
Ha azt mondja p, és azt implikája, hogy q, akkor akkor implikálja
társalgásilag, hogy q, ha
követi a maximákat (vagy legalább az együttműködési
alapelvet)
sejti, hogy q-ra van szükség ahhoz, hogy p mondását
összhangba hozzuk ezzel a feltételezéssel
a beszélő úgy gondolja, hogy a hallgató intuitíven
megragadja azt, hogy 2.-ra van szükség
vagyis: azt mondta, hogy p, nincs okunk feltételezni, hogy nem követi a
maximákat (vagy az együttműködés alapelvét), ezt csak úgy tehette, ha
azt gondolja, hogy q. Semmit sem mond, amiből azt gondolnám, hogy
nem akarja, hogy azt gondoljam, hogy q, tehát implikálta q-t.
153

VIII.4 ISMERKEDÉS A PRAGMADIALEKTIKÁVAL PD-KISKÁTÉ
Az érveléseket a véleménykülönbség feloldásának (VKF) lehetőségeként
vizsgálhatjuk (nem antropológiai, hanem kritikai megközelítés).
Véleménykülönbség akkor keletkezik, ha egy beszélő
adott kijelentése nem talál általános elfogadásra.
A különbség feloldása során a felek közösen belátják,
hogy az adott kérdésben milyen álláspontot fogadjanak el
közösen
Sokszor már az is munka, hogy a résztvevő fél saját álláspontja és
az ahhoz implicit tartozó előfeltevések, valamint mindezek
következményei nyilvánvalóvá váljanak. A vita egyik fő célja az
előfeltevések explikálása és kritikai felülvizsgálata – lásd még a
vita szakaszait.
Természetesen más módja is van a vitás kérdések eldöntésének: a felek
felkérhetnek külső bírót, alkalmazhatnak erőszakot, fenyegethetik
egymást, vagy közösen orákulumhoz fordulhatnak.
Elméleti elköteleződések
• Egy dialektikai helyzetben a résztvevőknek be kell tartaniuk
valamilyen normákat, amelyek az interakciót szabályozzák.
• Éppen ezért minden dialektikai elméletnek kell normatív elemeket
tartalmaznia, amelyek az interakció „szabályait” rögzítik.
• A PD a mindennapi verbális interakciók vizsgálatából indul ki, és a
beszédaktusok és a pragmatika háttérelméleteire támaszkodik
A Searle-i kommunikatív és Grice-i interakcionális
szempontok ötvözése
A PD Grice Együttműködési Maximáját a következő specifikus
szabályokkal egészíti ki
(ezek a mennyiség, minőség, kapcsolat és mód
maximái helyett állnak):
1. Ne hajts végre értelmezhetetlen (incomprehensible)
beszédaktusokat!
2. Ne hajts végre őszintétlen beszédaktusokat (vagy olyanokat,
amikért nem tudsz felelősséget vállalni)!
3. Ne hajts végre redundáns beszédaktusokat!
4. Ne hajts végre értelmetlen (meaningless) beszédaktusokat!
5. Ne hajts végre olyan beszédaktusokat, amelyek nem
megfelelően kapcsolódnak a korábbi beszédaktusokhoz és a
kommunikációs helyzethez!
154

EGY VITA KOREOGRÁFIÁJA
A megnyilatkozások elemzése során a beszédaktusokat osztályozni kell, és
hozzá kell rendelni a vita „szakaszaihoz”.
Négy ilyen szakasz különíthető el:
a konfrontációs szakaszban a véleménykülönbség felszínre kerül,
a nyitó szakaszban nyilvánossá válnak a vita szerepei és
elköteleződési és eldől, van-e elég „közös pont”, amely lehetővé
teszi a VKF-át.
az argumentációs szakaszban történik a kritikai ellenvetések
visszaverése, majd
a záró szakaszban megfogalmazódik a vita eredménye– ha nincs
egyetértés, akkor a VKF nem történt meg
Ezek a szakaszok nem szükségszerűen kronologikus sorrendben követik
egymást. Az elemzés célja a megnyilatkozásokat ezekhez a szakaszokhoz
kötni, hogy a funkcionalizálás (lásd később) lehetővé váljon.
EGY ELEMZÉS KOREOGRÁFIÁJA
De hogyan lehet tényleg részletesen elemezni? Az elemzés elméletét is le
kell fektetni! A PDnek vannak ún. metaelméleti elköteleződései
• externalizálás,
• szocializálás,
• funkcionalizálás,
• dialektifikálás
Externalizálás
A PD az álláspontnak a diskurzusban megjelent pozíciót tekinti
Szocializálás
– bár az álláspontok belsők, ehhez nincs hozzáférésünk, így nem
pszichológiai diszpozíciókat próbál rekonstruálni, hanem az
állásponthoz kapcsolódó nyilvános elköteleződéseket.
– Ez számos retorikai megközelítésnek ellent mond, melyek pszichológiai
állapotokat feltételeznek, ugyanakkor lehetővé teszi a
megnyilatkozások elemzését a beszédaktus-elmélet alapján.
A a társas kontextusba helyezi a vitát, szemben az individualista
nézőponttal, ahol a személytől függetleníthetjük az érvelést.
Így a vitában az álláspontokhoz kapcsolódóan „protagonista” és
„antagonista” szerepek különíthetők el, és az elemzés feladata a
szereplők azonosítása.
A legegyszerűbb vitahelyzetben az egyik fél (a protagonista) elővezet egy álláspontot (+/p
vagy -/p), a másik fél (az antagonista) pedig megkérdőjelezi azt (?/(+/p) ill. ?/(-/p)).
– Az ilyen egyszerű vitahelyzetben csak egy állítás állítása vagy tagadása
szerepel.
Előfordulhat, hogy a másik fél nem csak érveket szeretne hallani az adott álláspont
elfogadása mellett, hanem elköteleződik annak negáltja mellett (-/p vagy +/p). Ilyen
esetben kevert egyszerű vitahelyzetről beszélünk, és mindkét félnek érvekkel kell
alátámasztania álláspontját.
– Összetett vitáról akkor beszélünk, ha több, különböző álláspont
melletti elköteleződés jelenik meg a vitában. Minden vita felbontható
elemi egységeire
‣ Itt jól látszik a logika szerepe: ha nem egy állítás és annak
negáltja mellett köteleződik el a két fél (még ha az adott
helyzetben ezt a felek észre sem veszik), akkor a vitát
összetettként kell elemezni.
‣ Probléma: hogy a másik „homlokzatát” megvédjük, nagyon
sokszor az ellenvéleményt csak kérdésként fogalmazzuk meg.
155

Funkcionalizálás
• A diskurzus egyes elemeinek funkcionális szerepét vizsgálja a PD.
• A beszédaktusok így osztályozásra kerülnek:
– pl. használati deklaratívumokkal tisztázzák a felek egyes
beszédaktusok helyzetét.
– Kommisszívumokkal köteleződnek el egy-egy álláspont
mellett vagy tartják fenn azokat.
Dialektifikálás
• A vitának megfelelőnek kell lennie a VKF-ra, vagyis meg kell
felelnie bizonyos dialektikai normáknak.
• A normatív elméletben a ~ szabályozza az ideális helyzet
beszédaktusainak sorrendjét és minősíti a vitát.
– vagyis rengeteg dolog (mellébeszélés, személyeskedés,
stb.) nem jelenik meg a rekonstrukcióban.
– Direktívumokkal szólítják fel a másik felet egy álláspont
védelmére stb.
• Ezzel szemben a pusztán logikai rekonstrukciók a
vitát terméknek tekintik, és az érvelések
érvényességét/ helytállóságát vizsgálják, de így
nem tudják feltárni az „egyet-nem-értési” teret,
illetve hogy mi a „tétje” a vitának.
156

VIII.5 ELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
Ha megvan az elemzés – a nagy kérdés, hogy jók-e egy álláspont mellett
felhozott érvek.
Az érvelés értékelése a PD szempontjai alapján történnek: mennyire
támogatja a VKF-át egy lépés
Ehhez a PD felállít tíz „ökölszabály”, amely megszegése gátolja a
VKF-et
Ilyen szabályt megszegheti mindkét fél
– szemben a hagyományos megközelítésekkel, ahol érvelési hibát csak a
protagonista követhet el
– A PD-ben az antagonista szerep nem megfelelő követése is hibának
tekinthető
• Pl. az agresszív vagy túl sokat állító kérdés
157

1 A felek nem akadályozhatják meg, hogy új álláspontok vagy
azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel.
Cél: Az álláspontok tisztázásának lehetősége (a vélemény-különbség
feloldása nem lehetséges, ha nem tiszták az álláspontok). A konfrontációs
szakasz célja ennek biztosítása. Megszegése: arg. ad baculum, ad
misericordiam, ad hominem (gyalázkodó, genetikus, tu quoque).
„Szabadság” szabály
• Ad baculum: rejtett v. kimondott fenyegetés
Bár megértjük, hogy kétségeitek vannak a pragmadialektika hasznával
kapcsolatban, de lássuk be, hogy egy ponton túl nem érdemes ezen vitatkozni.
Elvégre mi határozzuk meg a vizsga anyagát, és mi fogjuk értékelni a
teljesítményeteket.
’Épelméjű ember ilyen álláspontot nem fogadhat el!’
2. Egy álláspontot elővezető félnek kötelessége azt
megvédeni, ha a másik fél arra igényt tart.
Cél: Minden kimondott álláspont védelmét fel kell vállalnunk
(protagonista szerep vállalása, ha a helyzet igényli – nyitó szakasz
feladata). Megszegése: bizonyítás kényszerének áthárítása, arg. ad
verecundiam, ad ignorantiam.
„Bizonyítás kötelezősége” szabály
• Bizonyítás kényszerének áthárítása
János azt állítja, hogy az érveléselmélet jegyzetem zavaros és használhatatlan.
Kérdem én, tett-e valamit azért, hogy világos és használható anyag álljon a
rendelkezésetekre?
• Ad verecundiam: (rossz) tekintélyérvelés
Annak pedig, aki vitatja, hogy a világon mindennek jól meghatározható oka van,
Einstein szavaival tudok válaszolni: „Isten nem kockajátékos”!
• Ad misericordiam: szánalomra apellálás
Tudom, hogy Józsi nem csinálta meg a beadandót, és a zh-n is elég gyengén
teljesített. Megértem, ha nem akarsz neki jegyet adni, de vedd figyelembe, hogy
szegénynek meghalt a macskája, és mostanában nagyon nehezen koncentrál a
tanulásra az átvirrasztott éjszakái miatt.
• Ad hominem: a személy támadása (az álláspont helyett)
– Gyalázkodó:
Ami Mr. X kritikáját illeti, nem hiszem, hogy válaszolnom kellene egy
ilyen zavaros és láthatóan értetlen álokoskodásra, de mit várjunk attól,
aki bután feszít makkos cipőjében és a nyakkendőjét sem tudja bekötni.
– Genetikus – az álláspontot a megfogalmazó körülményei alapján veti
el:
Juli szerint a férfiak felelősek a nők elnyomásáért. Nem is várhatunk
más véleményt attól, aki öt éven keresztül vasalta János
alsónadrágjait…
– Tu quoque: „pont te mondod, aki…?”
Te akarsz meggyőzni a dohányzás ártalmasságáról, amikor napi egy
doboz cigit elfüstölsz? Ugyan már!
158
• Ad ignorantiam: nemtudásra apellálás
Viccesnek találom, amikor valaki elutasítja idegen civilizációk létezését. Soha
senki nem tudta egyértelműen megcáfolni az UFO-elméleteket, és máig sem
nyilvánosak a NASA ezirányú kutatásainak eredményei.
3. Egy álláspont támadása a másik fél álláspontjának
támadása kell, hogy legyen.
Cél: Az álláspontok torzulásának megakadályozása a vita bármely
szakaszában. Megszegése: szalmabáb, árnyékbokszolás.
„Álláspont” szabály
• Szalmabáb: nem az eredeti, hanem torzított álláspont támadása
G 1 : Azt gondolom, a tandíj eltörli az esélyegyenlőséget.
G 2 : Azt szeretnéd, ha a sok munkaképes fiatal állami támogatással lógatná a
lábát naphosszat, és fölösleges diplomákat szerezne ahelyett, hogy hasznos
munkát végezne?
• Árnyékbokszolás: a torzított álláspont védelme
G 1 : A diplomagyűjtés igenis hasznos tevékenység, mert…
•
Megjegyzés [Z9]: A korrekt válasz
lenne: Én nem azt állítottam, hogy a
továbbtanulás hasznos – bár ezt gondolom
–, hanem hogy nem az anyagi helyzet
függvényévé kellene tenni az esélyt.

4. Egy fél az álláspontját csak úgy védheti meg, hogy az
állásponthoz kapcsolódó érveket ismertet.
Cél: Az argumentációs szakaszban a véleménykülönbségek racionális
feloldásának módja az érvelés (logosz), nem az étosz és pátosz használata
– a nem-argumentatív meggyőzési módokat ki kell zárni. Megszegése:
ignoratio elenchi, arg. ad populum, ad verecundiam, érzelmekre apellálás.
„Relevancia” szabály
• Ignoratio elenchi: az érv nem azt a konklúziót támasztja alá, amit kellene
És mit gondoljunk arról, tisztelt esküdtszék, hogy Mr. János tagadja azt, hogy a
gyilkosság időpontjában a helyszínen lett volna? Lássuk be, hogy a gyilkosság
szörnyű bűntett, melyet a lehető legszigorúbb büntetéssel kell súlytanunk, és
nem hagyhatjuk, hogy az elkövető kibúvókat keressen!
• Közvéleményre apellálás: Ad populum
Kell-e jobb bizonyíték termékünk érdemei mellett, hogy piacvezető termékről van
szó?
Mit okoskodsz, amikor mindenki tudja, hogy…?
• Érzelmekre apellálás: pl. ad misericordiam
Tanárnő, olyan sokat készültem, nézze meg, kidolgoztam az összes tételt, és
rendesen jártam is órára, és csak egyetlen pont hiányzik a jeleshez. Egyetlen pici
pont!
Nem mindig hiba!
– Engem már idegesítenek ezek jótékonysági szervezetek. Mindenütt
hirdetésekkel terrorizálnak, hogy adjak pénzt. Mi szükség van erre?
– Hidd el, hogy szükség van rájuk! Olyan szerencsétlen, elesett
embereket segítenek, akiknek nincsen lakásuk, betegek, éhesek vagy
valami természeti csapás sújtja őket, és ahová az állami segítség már
nem ér el, vagy nem elég. És ha nem hirdetnek, akkor meg honnan
tudnának pénzt szerezni mindehhez?
• Ad baculum
– Nézze, nem tudom meddig tart még az akció, mennyi van még belőle. De
biztos, hogy ez a legjobb ajánlat a piacon, és sajnálni fogja, ha lemarad róla!
– Nem tudom, hogy elfogy-e.
– [Tehát bármikor elfogyhat.] (Ki nem mondott konklúzió.)
– Ha nem fogadja el az ajánlatot, rossz érzése lesz.
– [Az ajánlatot el kell fogadni.]
Gyakori érvelési hiba!
– „Csak a hülye nem látja be…”
– A csinos, sikeres, magabiztos harmincasok örömmel választják a
függetlenséget, a szingli életformát. (MT)
5. Nem utasíthatunk vissza álláspontunkban implicite
felvállalt premisszákat, és nem hamisíthatjuk meg a másik fél
érvelésében felhasznált implicit premisszákat.
Cél: a protagonista álláspontjából következő implicit álláspontok pontos
feltárása: sem letagadásuk, sem eltúlzásuk nem segíti a
véleménykülönbség feloldását az argumentációs szakaszban. Megszegése:
ki nem mondott premissza tagadása, árnyékbokszolás.
„Implicit premissza” szabály
• Ki nem mondott premissza tagadása
G 1 : Abszolúte ellenzem, hogy legalizálják a marihuána fogyasztását, hiszen akkor
meglenne annak a veszélye, hogy még az is rászokik, aki egyébként fél a
törvényszegéstől.
G 2 : De a legtöbb elemzés szerint a marihuána nem addiktív.
G 1 : Én nem is azt mondtam, hogy addiktív, hanem csak azt, hogy sokan
rákapnának, ami nem lenne jó.
(Pedig: a „rászokás” fogalom előfeltételezi az addiktivitást)
– http://www.world-science.net/exclusives/061125_marijuana.htm
159

6. Elfogadott kiindulási pontnak nem tekinthetünk nem
elfogadott premisszákat, illetve elfogadott premisszákról
nem állíthatjuk, hogy azok nem tekinthetők elfogadott
kiindulási pontnak.
Cél: Az álláspontok torzulásának megakadályozása (lásd 3.) az
argumentációs szakaszban. Megszegése: bizonyítás kényszerének
elhárítása, álláspont változtatása, túl sokat állító kérdés, petitio principii.
„Kiindulópont” szabály
• Túl sokat állító kérdés
-János, amikor arra bíztattad a barátnőmet, hogy nyugodtan csaljon meg engem,
akkor nem gondoltál arra, hogy tönkreteszed a barátságunkat? Ne kertelj,
válaszolj igennel vagy nemmel!
-Kovács úr, ön még mindig veri a feleségét?
-Akarja-e, hogy Magyarország a NATO tagja legyen, ezzel garantálva az ország
biztonságát?
• Petitio principii: körben forgó érvelés
Kétségtelen, hogy létezik Isten. Bárki, aki a kezébe veszi a Bibliát,
megbizonyosodhat róla, hogy Ő teremtette a világot, és Ő irányít mindent –
márpedig a Biblia minden szava igaz, hiszen Isten igéjét önti szavakba.
7. A helytállónak tekintett érvelés nem lehet (logikailag)
érvénytelen.
Cél: A meggyőző érvelés formáinak közös elfogadása az argumentációs
szakaszban, így válik lehetővé az erős/helytálló érvek elkülönítése, és
annak vizsgálata, hogy megfelelő-e az érveléssémák használata. Védett az
álláspont, ha közösen elfogadott kiindulási alapból érvényes
következtetéssel kapjuk meg a konklúziót. Megszegése formális érvelési
hiba lehet: előtag tagadása, utótag állítása, stb.
„Érvelésséma” szabály
8. A formálisan nem érvényes érvelésekkel alátámasztott
álláspontok nem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a
védelem nem a megfelelő érveléssémákat (és/vagy) nem a
megfelelő módon használja.
Cél: Lehetőség arra, hogy logikailag érvényes érvelések hiányában is
végérvényesen megvédhető vagy cáfolható legyen egy álláspont, ha a
protagonista és az antagonista egyetért az érveléssémák
elfogadhatóságában és használatában. Megszegése sokféle lehet: hibás
analógia, túlzott általánosítás, arg. ad consequentiam, csúszka érv, post
hoc ergo propter hoc és egyéb oksági hibák, stb.
„Érvényesség” szabály
• Ad consequentiam: tényállítások és értékítéletek összekeverése
-Nyilván nem fog ma leszakadni az álmennyezet, hiszen akkor nem tudnánk
elmondani a mai anyagot, és kevés idő van már a pótlásra.
-A Túró Rudi nem lehet rákkeltő, hiszen az a kedvenc csokim!
• Csúszka érv: apró csúsztatások összeadása
– Oksági:
Egy szög miatt elveszett egy patkó, egy patkó miatt egy ló, egy ló miatt
egy csata, egy csata miatt az ország.
– Mennyiségi:
Adj egy százast kólára, nem fog földhöz vágni! De ha egy százas nem,
akkor kettő sem. Ha kettő sem, három sem… Ha 15 sem, akkor 16
sem… Ha 99 sem, 100 sem…
• Hibás analógia: lásd az embriópürét // Oksági hibák: lásd Mill módszereit //
160

9. Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont
visszavonásának kell követnie, a sikeres (konkluzív)
megvédését pedig a fenntartások visszavonásának.
Cél: A protagonista és az antagonista korrekt vitaértékelése. A záró
szakaszban a feleknek meg kell egyezniük a vita kimenetelében.
Megszegése: arg. ad ignorantiam, hamis dilemma.
„Lezárás” szabály
• Hamis dilemma
Ha nem szívsz füvet, akkor nyilván korlátolt konzervatív vagy. ( Vagy szívsz,
vagy konzervatív vagy)
Megjegyzés [Z10]: Egy elmélet ritkán
van lezárva. E tíz szabályt később 15
követte – Nyomozd ki, mi a 15 parancs
(MA) és vizsgáld meg az elmélet változását
és a normatív pragmatikai elemek
fejlődését (PhD).
Aki nincs velünk, az ellenünk van.
Milyen gyakran mondja partnerének, hogy szeretlek?
A – minden nap. B – csak szeretkezés után. C – soha.
10. Egyik fél sem használhat nem kellően tiszta és világos
megfogalmazásokat, és mindkét félnek a lehető
legfigyelmesebben és pontosabban kell a másik
megnyilatkozásait értelmezni.
• Cél: Az álmegoldások kikerülése, a vita minden szakaszában a
megfogalmazás és értelmezés ellenőrzése. Megszegése: in
dictione érvelési hibák, a kompozíció és divízió hibája, stb.
„Jelhasználat” szabály
161

Szocioszomatika
IX0 PSZICHOLÓGIAI ALAPOK, SZTEREOTÍPIÁK, KOGNITÍV FAKTOROK, BESZÉLŐMODELL
Kulcsfogalmak:
Később utánanézni:
Fontos tanulság:
Ezek építenek:
162

IX.1 UTAZÓ ÜZENET: FW: FW: FW: FW: FW: ANGYALOK OLVASMÁNY
HA HOZZÁM ELJUTOTT, JÓL CSINÁLTA AZ, AKI KITALÁLTA.
HATÁSOS A KOMMUNIKÁCIÓ.
ELÉRI A KÍVÁNT CÉLT: AZ ATTITŰDÖK MEGFELELŐ MEGVÁLTOZTATÁSÁT.
Ha lelked és szíved valaki megtalálja,
Ő lehet a világ legboldogabb barátja.
Lám Én kerestem és tán rátaláltam,
Lehet megleltem a csodát a világban.
Mert Te jó vagy, a legjobbak között,
Ki mást mond, ahhoz ne legyen közöd!
Legyen nagyon szép napod!
Légy szíves értesíts, hogy mi történt másnap reggel, miután
elolvastad ezt a levelet. Őrangyalok.
Küldd el ezt az üzenetet ugyanazon a napon, amikor elolvasod.
Lehet, hogy nevetségesen hangzik, de időben van.
Hiszünk benne, hogy valami történik. Angyalok léteznek, de néha
nincsenek szárnyaik, és úgy hívják őket, hogy barátok.
Te is egy vagy közülük.
Valami jó fog történni Veled és a barátaiddal. Holnap délelőtt
11:50-kor valaki mond Neked valamit, amire vársz.
Légy szíves ne szakítsd meg a láncot, küldd el legalább 25
barátodnak
eladás dátuma: november 24., 15:11
Üzenet szövege
Valószínűleg működik, mert a lányom kívánt valamit, továbbküldte
és másnap
értesítést kapott, hogy nyert egy Nissan Qashqai-t.
163
Üdv. XY
Na, csak azért, mert váratlanul nekem is bejött. :-) Pénzt akartam és
feltöltötték a kártyámat. :-)
Sok sikert! De azért bocsi..Ildi
Gyerekek! Én nem szoktam ilyenekbe belemenni, de tegnap mégis
megcsináltam. És ha hiszitek, ha nem, fél óra múlva működött.
Nekem is kurvára bejött, terhes lettem..............
Én megteszem, amit tehetek...... továbbítom! A többi a Te dolgod!
Julcsi
Én nem szoktam felülni ilyen szövegeknek, szinte soha nem küldöm
tovább, de most fontos, hogy továbbküldjem, mert több ismerősömnek
teljesült a kívánsága és van köztük egy- két szavahihető is Fene
tudja, kipróbálom van egy nagy- nagy kívánságom az esély rá, hogy
teljesüljön 1 % , igen szinte lehetetlen.
Sziasztok Tünde
Bocsi,
működik!!
Alig bírom feldolgozni ezt a rengeteg pozitív történést. Nem is tudom, lehet, hogy
pszichológushoz fordulok ..
Mindenkitol elore is bocsi, nekem most jol jonne egy kis boszorkanysag
Olvassátok végig:
ELMESÉLEM, HOGY JÓPOFÁNAK TÜNT, MEGCSINÁLTAM ÉS
FELHÍVTAK MÉG
MIELŐTT BEFEJEZTEM VOLNA A SZÁMLÁLÁST.
VALAMI VÁRATLAN
DOLOG MEGTÖRTÉNT.
KÍVÁNOM HOGY VELETEK IS

MEGTÖRTÉNJEN
EMBEREK...MEGCSINÁLTAM...ESKÜSZÖM...15 PERC
ALATT
MEGKAPTAM
MÉG MINDIG NEM TÉRTEM MAGAMHOZ A
CSODÁLKOZÁSTÓL.
JÁTSZANI NEM KERÜL SEMMIBE.
SOK
SZERENCSÉT
BOSZORKÁNYSÁGBOSZORKÁNYSÁG
Lássuk, hogy sikerül-e.
Elmesélem, hogy egy pár hónappal ezelőtt kaptam egy ehhez hasonló e-mailt, amit most
továbbküldök, követtem az utasításait, biztos, ami biztos. Másnap teljesült a kívánságom
és valami olyasmi volt, aminek nem igazán kellett volna bekövetkeznie. Egy szinte
lehetetlen dolgot kértem... És teljesült. Úgyhogy mostantól mindennek követem az
utasításait és mindent továbbküldök , hogy próbáljátok ki.........Sok
szerencsét!
BIZTOSÍTALAK BENNETEKET, HOGY IGAZ, MERT NEKEM TELJESÜLT
KEVESEBB MINT 1ÓRÁN BELÜL.
NEM KERÜL SEMMIBE KIPRÓBÁLNI ...
MEGCSINÁLHATOD,
HA SIKERÜL, ELMONDHATOD HOGY VANNAK
BOSZORKÁNYOK.
KÍVÁNJ VALAMIT.. ÉS MAJD MEGLÁTOD MI TÖRTÉNIK.
KEZDJ GONDOLKODNI VALAMIN, AMIT TÉNYLEG SZERETÉL, MERT MŰKÖDIK. AZ A
SZEMÉLY
AKI NEKEM ELKÜLDTE EZT
AZ ÜZENETET, AZT MONDTA, HOGY A
KÍVÁNSÁGA
TELJESÜLT 10 PERCCEL AZUTÁN, HGY
ELOLVASTA AZ E- MAILT.
AKKOR
GONDOLTAM,
HOGY ELKÜLDÖM ÉN IS. A
BOSZORKÁNYOK TELJESÍTENI
FOGJÁK
EGY
KÍVÁNSÁGODAT.
AKKOR
KÍVÁNJ AMIKOR A VISSZASZÁMLÁLÁS
BEFEJEZŐDIK
KERESS ÉRVEKET (BA); KERESS MEGGYŐZÉSPSZICHOLÓGIA TECHNIKÁKAT (MA), ÉRTÉKELD A HASZNÁLT HEURISZTIKÁKAT TÁRSAS EPISZTEMOLÓGIAI SZEMPONTOK ALAPJÁN (PHD)
164

IX.2 CÉL, STRATÉGIA, TAKTIKA, TECHNIKA
A kommunikációs helyzetekben
ÁLTALÁNOS Feltételek:
önmagunk ismerete
Cél: a helyzetünk javítása
probléma megoldása
a másik ismerete
a terepviszonyok ismerete
kapcsolat javítása
Stratégia: a helyzetünk javítására használt
eszközök összessége és kapcsolata
Jegyezd le, hogy általában milyen céljaid, stratégiáid, taktikáid vannak és
milyen technikákat használsz:
Célok
Taktika: egy konkrét szituációban
milyen módon javítunk helyzetünkön
Stratégiák
Technika: egy konkrét szituációban
milyen eszközökkel javítunk helyzetünkön
Taktikák
Egy technika bevethetőségét a taktika segíti, a taktika sikerét a jó
stratégia biztosítja
Technikák
165

IX.2B KOMMUNIKÁCIÓS PROBLÉMA MEGOLDÁS
ROSSZUL
Mit tettem, ami hozzájárult a sikertelenséghez?
JÓL
Mit tettem, ami hozzájárult a sikerhez?
Cél
Cél
Stratégia
Stratégia
Taktika
Taktika
Technika
Technika
166

IX.3 KOMMUNIKÁCIÓS POTENCIÁL TÉR
MENNYIRE VESSZÜK FIGYELEMBE A KÉT FÉL KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKÁT
a kommunikációs helyzetekben
KONKRÉT Szituáció: Rám tették a telefont. Kétszer.
Technika Taktika Én és Ő Stratégia
Felhívom, mert 2x rám tette
a telefont és rávilágítok
inkonzisztenciára (azt
mondta visszahív)
Aktív,
agresszív,
bevonó
Saját: 10
Másik: 0
?
Cél: a komunikáció megjavítása a másikkal
Stratégia: nem rontani, hanem javítani: pl. ő ne tegye le; én: …
Taktika: sokféle lehet
Technika: sokféle lehet
Írj néhány cellás táblázatot 2-3 tervezett kommunikációs lépésedhez!
Mik a tanulságok?
Felhívom és megmondom
neki, hogy a kapcsolatunk
miért olyan, amilyen
Aktív,
agresszív,
bevonó
Saját: 8
Másik: 2
-
1
Felhívom és megkérdezem,
hogy van, nem tematizálok
Aktív,
bevonó
Saját: 6
Másik: 4
?
E-mailt írok és megmondom
neki, hogy a kapcsolatunk
miért olyan, amilyen
Aktív,
bevonó
Saját: 7
Másik: 3
-
Emailt írok és mesélek (új
téma)
Aktív,
bevonó
Saját: 6
Másik: 4
?
2
Nem csinálok semmit
Passzív
Saját /
Másik: 0
-
Csinálok handoutot és
elküldöm
Aktív,
semleges
Saját: 6
Másik: ?
?
Csinálok handoutot és nem
küldöm el
Aktív
Saját: 6
Másik: 0
+
3
167

Mennyire szoktad figyelembe venni a másik szempontjait egy
kommunikációs lépésnél? Mikor mennyire? (írj le helyzeteket és adj
hozzájuk pontszámot: 0 - semennyire, 10 -csak az ő szempontjait veszem
figyelembe!
1
2
3
168

IX.4
SZTEREOTÍPIÁK
o Normális kiselőadásnak tűnik – de mi van ha a vizespalackban (is) vodka van? Milyen érvek támasztják alá? A kis képek segítenek? Wine&Cheese? Megjegyzés [Z11]: Helyszín:
Műcsarnok, 2011, KommMA ÉrvTerv
diákok
169

170

IX.5 ALAPÉRZELMEK HOZZÁÁLLÁSOK
Az alábbi alapérzelmeket szokás megkülönböztetni: ÖRÖM, HARAG, MEGLEPETÉS, UNDOR, SZOMORÚSÁG, FÉLELEM, ÉRDEKLŐDÉS
Nézd meg, majd akár próbáld is ki a következő testhelyzeteket és írd melléjük, hogy milyen érzésekhez kapcsolhatók. Az alapérzések mellett használhatsz
egyéni megfelelőket is.
Megjegyzés [Z12]: Lama Tantrapa
Ezt követően párosítsd a következő fogalmakat is a képekkel: BE-KI - NYUGTATÓ-IZGATÓ - AGRESSZÍV-BEHÓDOLÓ - FEL-LE
A kapcsolatok kialakításánál válthatsz perspektívát (magamat vonom be vagy másokat), nagyobb csoportokat is kialakíthatsz stb.
171

IX.6
PRODUKTUM ALAPÚ ELEMZÉS
A szövegmátrix
érvelő elemek
érveléssémák
?Mit tudsz az alábbi hagyományokról? Hol tudnál utánanézni?
Logika Retorika Dialektika
strukturális
jellemzők
osztályozhatók
értékelhetők
(normativitás)
Az ókor alapvetően gyakorlati technikái az évezredek során alapvetően
elemző hagyományokká alakultak: Retorika, kibővültek és átalakultak komplex
formális szimbolikus nyelvekké, rengeteg gyakorlati felhasználással: Logika,
illetve a tudományban és a demokratikus társadalmakban intézményesülve szinte
megszűntek: Dialektika. Mind a logika, mind a retorika képes alakzatok ill.
struktúrák tanulmányozására, így a produktum alapú érvelésvizsgálat fontos
eszközei.
!Töltsd ki a táblázatot: eredet, fő irányzatok, fontos személyek,
kulcsfogalmak, stb. Vesd össze társad információival.
172

A szöveg terepviszonyai
Hasonlítsd össze a négy ’címlapot’, amit egy választás finisében fotóztunk.
…9 perc alatt … négy ’azonos’ hír …
173

IX.6.1 ÉRVELÉS = FOLYAMAT (PROCESS) V TERMÉK (PRODUCT) 5
A folyamat több síkon elemezhető
o
Ismétlés: Jacobson (BA)
o
o
A ’folyamat’ és jacobsoni modell hasonlóságai/különbségei (MA)
Milyen közös elköteleződések explikálhatók a képek alapján?
(PhD)
5 Walton-Godden 2007 Informal logic and the dialectical approach to argument.
in Hansen – Pinto Reason Reclaimed. Vale Press. 3-17
174

IX.6.2 TUDOMÁNY V TRÉNING (MA)
Hasonlítsd össze az általad ismert tudományos gyakorlatokat azon tréningek nylev és fogalomhasználatával, amelyeken részt vettél. Egészítsd ki a
táblázatot!
Tudomány
Tréningek
fogalmak meghatározása
’explicit’, definíciók, mérési utasítások, …
fogalomhasználat sikeressége
gyors kategorizáció, felismerés-használat,
algoritmizált folyamatok, megjegyezhetőség,
prevalencia
igényelt szakértelem
hozzáadó szakértelem, interakciós képesség
interszubjektivitás módja és mértéke
milyen készségeket fejleszt?
175

XI.6.3 TÁRSAS EPISZTEMOLÓGIA (PHD)
A tudományfilozófiában korábban általánosan elfogadott volt, hogy az ún. „hideg”
kognitív faktorok (amelyek az információ feldolgozását végezték, stb.) tekinthetők
megbízhatónak és a motivációhoz kapcsolódó, vagy ideológiai indíttatásúak nem.
Ez utóbbiakat – mint az előítéletek, büszkeség, radikalizmus vagy konzervativizmus
– szokták „forró” faktoroknak tekinteni és a racionalitást gátló tényezőként
beállítani.
Szakítva a mélyen rögzült racionális/irracionális dichotómiával, amely a kognitív
faktorok elkülönítésére is kiterjedt, a tudósok döntésében közrejátszó elemet
ugyanúgy „döntési vektornak” tekinthetünk 6 .
Hogy mégis különbséget lehessen tenni a döntési vektorok között, elkülöníthetünk
empirikus és nem empirikus vektorokat. Az elsőbe tartoznak a kognitív
heurisztikák, mint az adatok hozzáférésének és jelentőségének heurisztikái
(salience / availability of data), a saját adatok iránti bizalom, vagy akár az
elfogultság az olyan elméletek iránt, amelyek új előrejelzéseket generálnak. Ezzel
szemben nem tekinthető empirikus döntési vektornak az ideológia, a büszkeség, a
radikalizmus vagy konzervativizmus, vagy a hagyományos tudományfilozófiákban
komoly szerephez jutó olyan elköteleződések, mint az elegáns elméleti
megoldások vagy az egyszerűség iránti elköteleződés.
Egy tudós elköteleződése egy elmélet mellett ezek alapján egy sokfaktoros modellel
írható le, amelyben pszichológiai és társadalmi faktorok vegyesen
szerepelnek7. A faktorok egy része empirikus döntési vektor, ám az elköteleződés
ezek miatt mindössze annyit garantál, hogy a tudós valamennyi empirikus sikert ér
el. Mivel egy tudományos vita elemzésekor megvizsgálható, hogy milyen döntési
vektorok rekonstruálhatók a vitázó felek elköteleződései mögött, ezek alapján
normatív állításokat tehetünk8. Ha a rekonstrukció során az egyik álláspont
mellett nem találunk egyetlen empirikus döntési vektort sem, akkor a normatív
állítások szólhatnak egyértelműen egy elmélet mellett.
Míg a hagyományos episztemológiai szempontok az egyetlen, unikális igazság
keresését (és megtalálását) tekintették céljuknak, az erre reagáló kollektivista
episztemológiák pedig a közösség által (egyedüli igazságként) elfogadott hitek
kialakulását vizsgálták, a társas episztemológiák teljesen természetesnek, sőt,
episztémikusan is helyénvalónak tekintik a tudósközösségen belüli
véleménykülönbségeket bizonyos esetekben.
A tudomány megosztottsága egy-egy kérdésben tehát akár lehet az
episztémikusan kitüntetett állapot is, amennyiben a kérdéses nézetek
mindegyikének elfogadása mellett felsorolhatók empirikus döntési vektorok, és az
összes empirikus döntési vektor nem rendezhető egyetlen elmélet mögé.
Mindezek alapján sem a konszenzus, sem annak hiánya nem a priori kitüntetett a
tudományban. Ezzel Solomon radikálisan eltér a szociologizáló megközelítésektől,
amelyek a tudás létrejöttében kiemelt szerepet szántak a viták lezárásának (ún.
„closure”). Egyben valóban társas dimenzióba helyezi ismeretelméletét, hiszen
ezekben a helyzetekben az emberiség (vagy a teljes tudósközösség) összesen
többet tud bármelyik elmélet hirdetőjénél, bármelyik egyéni megismerőnél. Az
egyéni reprezentációk vizsgálata mellett tehát az egyéni reprezentációk halmazát
is figyelembe veszi modellje, amely alapján a közösséget alkotó egyének
reprezentációinak össz-empirikus sikerének maximalizálása az episztémikusan
kitüntetett állapot.
o
Hogyan kvantifikálható egy vektor
hatása a döntésre? Az egyszerű enumeráció
mellett és ellen milyen
érveket tudsz felsorolni? Hogyan
fejlesztenéd tovább a modellt olyan
irányokba, ahol a normatív döntések
alapjául kevésbé problematikus
szempontok szolgálnak?
o Frank Sulloway híres cikkében a
születési sorrend és a tudományos
elköteleződések kapcsolatát elemzi és az elsőszülöttek konzervativizmusát
vagy a későbbi gyermekek forradalmi nézeteit nagy adatsorokon
keresztül mutatja be, miközben az adatait darwini mechanizmusok
feltételezésével értelmezi. Védhető ma is ez az álláspont?
6 Solomon, Miriam. 2001. Social Empiricism. Cambridge, MA: The
MIT Press.
176

IX.6.3 TUDAT + TEST (PHD)
Az érvelési folyamat elemzésekor a hangsúly az érvelés STRUKTURÁLIS elemzése helyett az érvelési elemek FUNKCIÓJÁN van. A funkció azonban CÉLOK,
SZÁNDÉKOK alapján értelmezhetők: intencionálisan, teleologikusan, teleonomikusan. Mivel minden ember csak részben kontrollálja a külvilág felé küldött jeleket, nem
nyilvánvaló mi értelmezhető üzenetként - és milyen módon.
?Milyen elemzési lehetőségeket ismersz? Ezek lehetnek konfliktusban egymással? Hogyan?
! Írd le milyen hatások érhetnek egy embert egy adott környezetben! Milyen testi hatása lehet egy érvnek? A testállapot milyen módon hathat egy érvre? És annak
megítélésére? Sorold fel az érvelési helyzetekre és azok értelmezésére ható tényezőket!
o
Írj le minden elméletet amit ismersz és az individuum (Beszélő) és a külső környezet (niche) kapcsolatát vizsgálja
177

IX.6.4 A BELSŐ ÁLLAPOT ÉS A KÜLSŐ MEGNYILVÁNULÁS
Az individuum belő állapotai sokféle módon jelennek meg a külvilágban. Ezek egyik, kiemelt jelentőségű csoportja a beszédaktusok.
EGYÉN: Kívülről / Belülről minek látszik? Mi az internalizált és az externalizált álláspont-rekonstrukció különbsége?
Dialógus - mi a játszma? mi az internális és externális kritika? Hpgyan értelmezhető az ábrán a topikus potenciál? A célok? ? Hogyan érinti a az egyén ’külső’ és
’belső’ körét az internális és az externális kritika? Miért nem javasolt a belső kör támadása (externális kritika)?
178

IX.7 MANŐVEREZÉS
Az érvelés tevékenység is, nem csak termék. Ha folyamatában szemléljük, időbeli dinamikával jellemezhető. A kommunikátor(ok) céljaik elérése érdekében adott
kiindulási feltételek és szabadon választott eszközök (topikus potenciál) felhasználásával vesz(nek) részt a folyamatban. Vagyis az érvelés vizsgálható argumentációs
stratégia részeként.
Manőverezés = cél, topikus potenciál, feltételek összehangolása
A manőverezés lehet:
- Öntudatlan, Ösztönös, Önhitt, Önpuszt0tó, stb.. O/I.:
- Stratégiai: a kommunikációs teret tudatosítva, a célnek megfelelően mozgó
A stratégiai manőverezés két fajtáját különböztetjük meg
Taktikai manőverezés
Szun-Ce / Győzelem / Háború (elkerülése)
Dialektikai manőverezés
VKF / Béke (igazság, közös álláspont) megvalósítása
Megjegyzés [Z13]: Ez a felsoztás a
pragmadialektikára épít, de a PD
stratman=dialektikai manőverezés.
!Töltsd ki a táblázatot!
179

IX.8 SZUN CE: A HÁBORÚ MŰVÉSZETE – RÉSZLETEK TAKTIKAI MANŐVEREZÉS
Ha ismered az ellenséget és ismered magadat, nem kell kimenetelétől sem,
végrehajtani a parancsokat. Ezt nevezik a hadsereg
megbéklyózásának.
Ha ismered magadat, de az ellenséget nem, akkor minden elnyert győzelemhez egy vereséget is el
fogsz szenvedni.
(2) Ha megkísérli a hadsereget ugyanazon a módon irányítani,
ahogyan az országot igazgatja, nem ismervén azokat az
Ha sem magadat, sem az ellenséget nem ismered, minden csatában
állapotokat, amelyek a hadseregben fennállnak.
alulmaradsz.
Csak az az ember, aki alaposan ismeri a háború rossz hatásait, tudja
alaposan megérteni azt a hasznot hajtó módot, ahogyan érdemes háborút
viselni.
Ilyetén tudhatjuk, hogy a győzelemnek öt alapvető tényezője van:
(1) Az fog győzni, aki tudja, hogy mikor harcoljon és mikor ne harcoljon.
(2) Az fog győzni, aki tudja, hogyan kell kezelni mind a felsőbb rendű,
mind az alacsonyabb rendű erőket.
(3) Az fog győzni, akinek a hadseregét minden rendfokozatában ugyanaz a
szellem hatja át.
(4) Az fog győzni, aki felkészült és vár arra, hogy az ellenséget
készületlenül érje.
(5) Az fog győzni, akinek van katonai tudása és az uralkodója nem
avatkozik bele a dolgaiba.
Három módja van annak, hogy az uralkodó szerencsétlenséget hozzon a
hadseregére:
(1) Előrenyomulást vagy visszavonulást parancsolva a hadseregnek,
miközben nincsen tudatában annak a ténynek, hogy az nem tudja
(3) Ha seregének tisztjeit megkülönböztetés nélkül alkalmazza, nem
ismervén a körülményekhez való alkalmazkodás katonai alapelvét.
Ez aláássa a katonák bizalmát.
Szun Ce azt mondta: A régi idők jó harcosai először biztosították magukat
a vereség eshetősége ellen, és azután vártak az alkalomra, hogy
megverhessék az ellenséget.
Mirajtunk áll, hogy biztosítsuk magunkat a vereség ellen, de az ellenség
legyőzésének alkalmát maga az ellenség szolgáltatja.
Akit a régiek ügyes harcosnak neveztek, az az, aki nemcsak nyer, de
kitűnik azzal, hogy könnyedén nyer.
Így van azért, hogy háborúban a győzedelmes stratéga csak a győzelem
elnyerése után keresi az ütközetet, míg aki vereségre ítéltetett, előbb
harcol és csak azután keresi a győzelmet.
A rátermett vezér kultiválja az erkölcsi törvényt és szigorúan ragaszkodik a
módszerhez és a fegyelemhez; ezzel hatalmában áll a siker irányítása.
Ebből következik, hogy nem a legkiválóbb erény minden csatában harcolni
és győzni, a legmagasabb szintű kiválóság az ellenség ellenállásának harc
nélkül való megtörésében rejlik.
180

Ezért a tapasztalt, okos hadvezér letöri az ellenséget mindennemű harc
nélkül; elfoglalja városaikat ostrom nélkül; megdönti a királyságukat
hosszadalmas harctéri hadműveletek nélkül.
Sértetlen hadseregével a háta mögött megszerzi magának az uralmat a
birodalom felett, és imígyen győzelme teljes lesz, anélkül, hogy egyetlen
embert is elveszített volna.
Ez a módszere a stratégiai koncepcióval végrehajtott támadásnak.
Az indirekt taktika hatékonyan alkalmazva kimeríthetetlen, mint a Menny
és a Föld;
vég nélküli, mint a folyók és patakok
folyása;
mint a hold és a nap véget érnek, de újra
kezdődnek;
mint a négy évszak, amelyek elmúlnak, de
megint visszatérnek.
Szun Ce azt mondta: Akárki is az első a hadszíntéren, és várja az ellenség
megérkezését, az friss lesz a harcra; ha valaki második a hadszíntéren, és
sietnie kell a csatába, az kimerülten fog megérkezni.
Ezért az okos harcos rákényszeríti
akaratát az ellenségre, de nem engedi
meg, hogy bármiben az ellenség akarata
legyen rákényszerítve.
Fenntartva magának az előnyt elérhető,
hogy az ellenség a saját akaratából
közelítsen; vagy csapást mérve
lehetetlenné teheti, hogy az ellenség a
közelébe férkőzhessen.
Elrejteni a rendet a rendetlenség köpönyege alatt, egyszerűen
csak a megfelelő egységekre történő felosztás kérdése;
elbújtatni a bátorságot tettetett félénkség alatt,
megköveteli a rejtett erőtartalék meglétét;
az erő álcázása gyengeséggel,
megvalósítható taktikai elrendezés útján.
Az okos hadviselő az erők együttes hatására figyel, és nem kíván túl sokat
az egyénektől.
Ezért képes kiválasztani a megfelelő embereket, és kihasználni az
együttható erőket.
Provokáld cselekvésre és ismerd meg aktivításának, vagy inaktivitásának
jellemzőit.
Gondosan hasonlítsd össze a veled szemben álló hadsereget a sajátoddal,
hogy megtudhasd,
hol van erőben bővelkedés,
és hol van annak hiánya.
Minden ember láthatja azt a taktikát, amivel csatát nyerek, de amit senki
sem lát, az az a stratégia, amelyből a győzelem származik.
Ne ismételd meg azt a taktikát, ami már
egy győzelmet hozott számodra, hanem
inkább igazítsd a módszeredet
a körülmények végtelen változataihoz.
181

A víz az útvonalát annak a talajnak a természete szerint alakítja ki,
amelyen folyik;
katona a győzelmét azzal az ellenséggel kapcsolatban dolgozza ki,
aki vele szemben áll.
Vannak rövid és hosszú napok;
a holdnak vannak növekvő és fogyó periódusai.
Szun Ce azt mondta:
Az öt elem (víz, tűz, fa, fém, föld) nem
mindig egyenlő mértékben hatnak; a négy
évszak sorban egymást követi.
A háborúban a hadvezér utasításait az
uralkodótól kapja.
Miután felállított egy hadsereget és koncentrálta az erőit, neki egységbe
kell olvasztania, és harmonizálnia kell annak különféle elemeit, mielőtt
táborba vonulna.
Azután következik a taktikai manőverezés, aminél nincsen nehezebb. A
taktikai manőverezés nehézsége abban áll, hogy átváltoztassa a
körülményest közvetlenné és a szerencsétlenséget előnnyé.
Hogy hogyan lehet az erősből és a gyengéből egyaránt a legjobbat kihozni,
az a terep megfelelő kihasználásának kérdése.
Fontolj és mérlegelj, mielőtt lépnél.
Az fog felülkerekedni, aki megtanulta a
megszokottól való eltérés mesterfogásait.
Ilyen a manőverezés tudománya.
Így tehát a hadviselésnek az a tanulója, aki nem jártas a tervek
variációinak tudományában, még ha ismeri is az Öt Előnyt,
kudarcot fog vallani emberei legjobb felhasználásában.
Ezért a bölcs vezér terveiben az előnyök és a hátrányok
megfontolásai egyaránt benne lesznek.
Ha ilyen módon mérsékeljük az előnyök iránti elvárásainkat,
akkor sikerülhet megvalósítanunk terveink alapvető részét.
Másrészt pedig, ha nehézségek közepette mindig készen állunk egy előny
megragadására, akkor kihúzhatjuk magunkat a balszerencsés helyzetből.
A haditudomány arra tanít bennünket,
ne abban bízzunk, hogy az ellenség nem fog jönni,
hanem abban, hogy mi készen állunk a fogadására;
sem annak az eshetőségében, hogy nem fog támadni,
hanem inkább abban a tényben,
hogy pozíciónkat bevehetetlenné tettük.
(1) Vakmerőség, ami pusztuláshoz vezet
(2) gyávaság, ami fogságba eséshez vezet;
Öt veszélyes tulajdonsága lehet egy
tábornoknak:
(3) hirtelen természet, amit sértésekkel provokálni lehet;
(4) túlzott kényesség a becsületre, ami érzékennyé tesz a szégyenre;
(5) túlzott törődés az emberekkel, amely aggodalomnak és bajoknak
teszi ki őt.
182

Amikor egy hadsereget megvertek és a vezérét megölték, akkor az ok
biztosan ezen öt hiba között lesz található.
Legyen ez elmélyedt megfontolás tárgya.
Ha törődsz az embereiddel, és kemény
földön táborozol, a sereged mentes lesz
mindenféle betegségtől, és ez a
győzelmet jelenti.
Békeajánlatok, amelyekhez nem társulnak esküvel szentesített
egyezmények, csalárd terveket jeleznek.
A túlságosan gyakori jutalmak azt jelentik, hogy az ellenség tartalékai már
kimerülőben vannak;
a túl sok büntetés a nyilvánvaló szorongatottság állapotáról árulkodik.
Ha valaki elbizakodottan, hangoskodva
támad, de azután megretten az ellenség
létszámától, az az értelmi képesség
legmagasabb fokú hiányáról tesz
tanúbizonyságot.
Amikor a helyzet olyan, hogy egyik fél sem jut előnyhöz azáltal, ha az első
lépést ő kezdeményezi, akkor halogató terepről beszélünk.
Az ilyen fajta helyzetből még akkor sem tanácsos előremozdulni, ha az
ellenség igen vonzó csalétket kínál fel, hanem inkább vissza kell vonulni,
és így inkább az ellenséget mi csalogatjuk elő; amikor azután seregének
egy része már előjött, akkor előnyösen végrehajthatjuk támadásunkat.
Továbbá egy hadsereg hat súlyos nehézségnek van kitéve,
amelyek nem természeti okokból származnak,
hanem olyan hibákból, amelyekért a tábornok a felelős. Ezek:
183
(1) a megfutamodás;
2) az engedetlenség;
(3) az összeomlás;
(4) a széthullás;
(5) a szervezetlenség;
(6) a fejvesztett menekülés.
Egyéb körülmények egyenlősége esetén, ha egy erőt egy nála tízszer
nagyobb másik erő ellen vetünk be, akkor az az előbbi megfutamodását
fogja eredményezni.
A tűzzel való támadásra megvan a
megfelelő évszak és vannak különleges
napok tűzvész keltésére.
Amikor felgyújtasz valamit, légy annak szél felőli oldalán! Ne támadj a szél
alatti irányból!
Ha tudjuk, hogy katonáink támadásra
alkalmas állapotban vannak, de nem
vagyunk tudatában annak, hogy az
ellenség nem nyitott a támadásra, akkor
csak félig tettük meg az utat a
győzelemhez.
Ha tudjuk, hogy az ellenség nyitott a támadásra, de nem ismerjük fel,
hogy az embereink nincsenek támadókész állapotban, csak félútig
mentünk a győzelem felé.
Ha tudjuk, hogy az ellenség nyitott a
támadásra, és azt is tudjuk, hogy az
embereink támadásra kész állapotban

Innen van, hogy a gyakorlott katona,
vannak, de nem vagyunk tudatában
annak, hogy a terep természete a harcot
kivitelezhetetlenné teszi, még mindig csak
félig jutottunk el a győzelem felé.
ha már mozgásban van, sohasem rémül
meg;
ha már felszedte a sátorfáját, soha sincsen elveszve.
A háborúban a siker azáltal érhető el, hogy gondosan hozzáigazítjuk a
magunk cselekvéseit az ellenség szándékához.
Az, aki ismeri ezeket a dolgokat és a harcban a tudását átviszi a
gyakorlatba, meg fogja nyerni a csatáit. Aki pedig nem ismeri ezeket és a
gyakorlatban sem alkalmazza őket, az biztosan vereséget fog szenvedni.
Boldogtalan a sorsa annak, aki megpróbálja megnyerni a csatáit, és
sikerrel járnak támadásai anélkül, hogy szeme előtt tartaná az egész
vállalkozás lényegét;
mert az eredmény csak az idő elfecsérlése
és helyben topogás.
Szun Ce azt mondta: A nagy erő irányítása elvben ugyanaz, mint néhány
emberé, ez csupán csoportokra való felosztásuk kérdése.
Nagy hadsereggel harcolni a parancsnokságod alatt semmiben sem tér el
attól, mintha egy kis csapattal harcolnál ez pusztán csak a jelek és
jelzések bevezetésének kérdése.
A düh idővel örömre változhat,
az ingerültséget megelégedettség
követheti.
De egy királyság, ha egyszer
elpusztították, sohasem létezhet újra;
a halottakat sem lehet soha többé
visszahozni az életbe.
Ezért a felvilágosult uralkodó megfontolt, és a jó tábornok óvatos.
Legyetek éleselméjűek! Legyetek éleselméjűek!
Ez a módja annak, hogy megőrizzük
az ország békéjét és a hadsereg
sértetlenségét.
Ne mozdulj, hacsak nem látod előnyét; ne használd a csapataidat,
hacsak valamit nem nyerhetsz általa; ne harcolj, hacsak nem kritikus a
helyzeted!
184

IX.9 AZ ARGUMENTÁCIÓ TERE
Bár a nyelvtannal (MA: szintaxissal) rendelkező jelrendszerek használata nagyon fejlett az embernél, sosem feledkezhetünk meg testünkről.
Két emberi organizmus közötti interakció gyakran mutat hasonlóságot két hasonló állat közötti interakcióval.
TESTI szinten: neuroendokrin rendszerre
ÉRZELMI szinten: a megélt érzelmi állapotainkon keresztül
TETTEK szintjén: mit csinálunk vagy nem csinálunk, most vagy a jövőben
GONDOLATOK szintjén: mi a véleményünk, hogy ítéljük: magunkat/másokat
A beszédaktusok (BA) hatnak mind a beszélőre, mind a hallgatóra, több szinten:
BODY- EMOTION - ACTION - THOUGHT
A kommunikáció a fizikai térben is történik.
Ha manipulációs szándékként észlelek valamit, vagy fenyegetve érzem magam megváltoztatom a testtartásom.
Ha beszélgetés közben nézek, feszülök máshogy, azt partnerem észlelheti, még mobilon is.
Ha a politikus meggyőzési kísérletét látom éppúgy a fizikai térben is reagálok: pl. kimegyek, kukoricát pattogatok.
A kommunikációs potenciál mindig nagyobb, mint gondolnánk: egyszerűen, mert nem jut eszünkbe minden lehetőség. Majdnem minden helyzetben rá tudnánk ordítani a
másikra (sokszor meg is támadhatjuk), vagy tudnánk egyszerűen hallgatni (esetleg elfutni, elbújni). A lehetőségtér egy részét nem szoktuk használni, idegen, de attól létezik.
Egy másik részét nem szeretnénk használni, az adott helyzetben nem tartjuk illőnek, hasznosnak, értékesnek.
A lehetőségtér azon része a legizgalmasabb, ami bizonyos érzelmi, testi és szellemi állapotok esetén bezárul vagy megnyílik előttünk. ’Bestresszelve’ nem tudunk frappánsak
lenni figyelmünk zavart, csökken a kommunikációs potenciál. ’Inspiráltan’ tudunk brillírozni: sokszor tudatot módosító drogok (alkohol, nikotin, koffein, teobromin, stb.),
erős közösségi hatás, ellazult figyelem (akár frissesség, akár fáradtság miatt) és érzelmi állapotok is szerepet játszanak. Ilyenkor sok a spontán ’rátalálás’, vicces, találó,
hatásos, vagy erős megnyilatkozás.
185

IX.10 A KOMMUNIKÁCIÓ SZOCIOSZOMATIKÁJA TÁVOLHATÁS
A másik kommunikációja nem csak a kommunikációmra, hanem egész testemre, sőt, akár jövőbeli cselekedeteimre vagy múltra vonatkozó emlékeimre is
hat.
Én itt most mondok valamit; Te valamit észlelsz, MOST felnevetsz, ÉJJEL mást álmodsz a TEGNAPról, HOLNAP nem bulizol, hanem …
A nyelv hatására tanuljuk meg a nyelvet, a kommunikáció hatására (IS) élünk úgy, ahogy élünk, esszük, amit eszünk, alszunk, mikor alszunk, mondunk,
amit…
A kommunikáció a testekre hat, a másikra és az énre, a társadalom testeinek állapotára, szociális hálozatba köti a MONASZ testét (PhD: szómáját)
o Egy kommunikációs aktus egy csíra = ’test’ nőhet be lő le – Érvelj a szó/kép mellett!
186

o Figyeld a testtartásokat!
187

IX.11
A FIGYELŐ
A biológiai organizmusunk saját ingermintázatai + a belső és külső állapotról küldött jelzések csak töredékesen jutnak el a Figyelőhöz, ’magunkhoz’.
Kevesen tudják folyamatosan figyelni, hogy egy közösségben az ember-ember automatikus koordinációs mozgások hogyan befolyásolják a
kommunikátorokat. Folytasd a példákat: testtartás-átvétele, hangszín, érzelmi hatás, ’gondolatátvétel’ intenzív szeretetben, ….
Az empátia fejezi ki a hozzáfodulás mértékét, mennyire vagyunk nyitottak, ráhangoltak a másokra
A figyelem fejezi ki az észlelés éberségét, mennyire hallgatjuk belső monológunkat a másik beszéde közben.
Retorikai és dialektikai szituációban is az éber nyitottság mértéke határozza meg manőverezési érzékenységünnket
Az éberség önmagában szűklátókörű, a nyitottság önmagában vak.
Aki támadási pontot keres, az a harcot a győzelem elé helyezi, aki átveszi a másik ritmusát, az könnyen támadható.
Az éber nyitottság fejlesztése a befogadási képességet fejleszti.
Minden Befogadás az entitás számára stresszként jelentkezik, pusztán azért, mert entitásnak tekintjük + befogadás = (zárt) rendszer + (kívülről) hatás
A hatás 3x2 féle lehet. A befogadott hatás az empátián és figyelmen keresztül ’bejövő’ ingereket jelenti, a befogadott stresszt’.
A nem befogadott stressz elkerüli a Figyelőt, de hat, és, mivel hatása a szomában nem tudatosulhatott, a MONASZra potenciálisan zavaró = distressz-faktor
A hatás lehet stressz, ami előnnyé kovácsolható (What doesn’t kill you makes you stronger), és lehet distressz, ami káros a testre (szomára), vagy a MONASZ
céljaira nézve.
A kommunikációs distressz minimalizálható, ha maximalizáljuk a nyitott éberséget. Ami elkerülte figyelmünket, az is hat ránk, így közvetett hatása (pl.
Koincidencia megfigyelése által) detektálható és korrigálható, legkönnyebben ennek hatékonyságát a testtudatosság (Elfogadás) fejlesztésével érhetjük el.
[Testtudatosság (elfogadás) + Tértudatosság (befogadás)] fejlesztés = {Manőverezési készség} nő
[2T] NŐ =? T 2 =?
188

A célok tekintetében a legtöbb beszélő heterogén
Homlokzatóvás üzleti tárgyaláson, adás-vétel során érzelmi különbségek, kognitív disszonancia érzése mások meggyőzése közben.
Saját példáim:
A Figyelő éber?
nyitott?
189

A terepviszonyok folyamatosan változnak
o Folytasd: az éber figyelem nem merev, hanem mozgékony, a sok mozgás közt is megtalálja a pillanatnyi csendet, ….
Az
észlelést nehéz leválasztani az értelmezési
szándékról, annyi
dolgot ’értünk’
190

Az észlelést nehéz leválasztani az
értelmezési szándékról, annyi dolgot
’értünk’
191

vagy nem
192

A dinamikusan változó külső környezetre reagálva dinamikusan változik a test, a szoma, így a Beszélő is.
A ’Gondolatok’ , Testtartás, Érzelmek, pisilési inger a Figyelőre is hatnak.
Ha a P és A közötti veszekedésben megjelenik a Harmadik, a szituáció új dimenzióba léphet. H hatása (vagyis a beszélőkben bekövetkező változások H
hatására) alapvetően megváltoztathatja a vita típusát. H hatása H észleléséhez kötött.
Minden emberben van Figyelő. P és A számára ún. dimenziókapu nyílik, ha észlelik H-t.
A dimenziókapu a terepviszonyok radikális átrendeződésének lehetősége
A főbb vitatípusok táblázata tehát hasznos, de nem kielégítő a folyamat-alapú viták követésére. Egyszerű, egyszerüsít: keressünk hát egy egyszerűbbet, de
jobbat. A vitatípusok táblázata a besorolást a társas szituáció, célok, eszközök alapján adja meg. Ezek közül néhány változás a ’terepen’ alapvető fontosságú
o
Nagyon fontos, hogy van-e harmadik, meggyőzendő fél, hogy …
o Végezhetjük a besorolást célok tekintetében (GYŐZ/VKF), de itt is vannak testi célok, kognitív célok, …
Érzelmekhez kapcsolódva, Eszközök alapján, Társadalmi helyzet, kognitív munkamegosztás felől is csoportosíthatjuk a szituációkat. A csoportosítás hasznos,
de a Figyelő + Beszélő koordinációja, a sikeres manőverezés a cél. Vagyis egy interakcióban lévő Beszélőnek nagyon gyorsan kell felismernie lehetőségeket,
hangulatváltozásokat, testi állapotok változását. És jó, ha egy-egy észleletnél nem időzik, hiszen akkor nem tud a következőre figyelni.
Dialektikai szituációban egyértelmű, hogy az észleletek vonatkozhatnak a Beszélőre is és a Másikra is. Ahogy egyre inkább egyirányú a kommunikáció, olyan
retorikai szituációkat is találunk, ahol a Beszélő kifelé kommunikál, de a külvilágból nem fogad be semmit. Ilyenkor természetesen a saját észleteit kell
monitoroznia (nyugodt-e a hangom? Már megint…ö…ö…zök? miért remeg a kezem? a webcam helyett miért a köszös körmömet nézem, ha tetszik?).
Izoláltan, egy szobában nincsen kit/mit befogadni: a befogadási lehetőség hiányozhat egyes szituációkban (egy irányú stream)
A befogadási képesség közösségben is minimalizálódhat. A pánikbeteg térlátása beszűkült, a Figyelem le van kötözve, a Beszélő gyakran megnémul. A
skizofrén belső hangjaival beszélget, a Beszélő elszabadult, a Figyelem szétesett.
Hogy egy dimenziókapuban céljaink elérésének lehetőséget lássuk és ne rémüljünk meg ill. ne zavarodjunk meg, ahhoz bíznunk kell magunkban, a
Beszélőben és a Figyelőben
193

Az internalizált és externalizált állapotok közötti különbségtétel az interpretáció két felszínére vonatkozik: a külső, világ felé irányuló, beszédaktusokat
végrehajtó Beszélőre, és belülről introspektíven kívülről kulturális mintázatok átvételével megismerhető Figyelő ’belső’ állapotai, céljai alapján.
Számos tudományos modell nem tételez fel ekkora különbséget cselekedet és intenció között. Keress példákat, ábrázold!
194

A magában hangosan vitatkozó vagy skizofrén ugyanakkor olyan, mintha több beszélő lenne. Kintről hallom, hogy kiabál magával és visszabeszél magának,
de sok skizofrén ismeri, sők néven is nevezi kicsi beszélőit, nevezzük őket elméknek.
HOGYAN ÁBRÁZAOLNÁD AZT, AKI UGYAN NEM SKIZOFRÉN, DE BELSŐ VITÁBAN ÁLL ÖNMAGÁVAL? ÉS AZT, AKI AZ ÁLLÁSPONTJÁT VÁLTOGATJA? PRÓBÁLD
AZ ISMERT INTERAKCIÓKAT ’ÁBRÁSÍTANI’
195

IX.12 A HARMINCKÉT ELME REVOLVER
Írj 2000 karakteres érvelő esszét arról, hogy az egész film (Revolver) a tudatban játszódik, a színészek egy-egy elmét játszanak el (vannak halottak is azok
nem valódi, ún. álelmék, de tanulságos, hogy mikor és ki által halnak meg). Segítség az elején: a kocsikulcs. Segítség a közepén: pizza(kövér)futár futás
közben hal meg. Segítség a végén: Relax, you’re in trouble. (BA)
A Revolver című filmben (Guy Ritchie, Luc Besson) van egy híres liftjelenet. A jobb oldali emeletjelzőn a 32 szám látható, a jelenet a 12 és 14 lámpák
kigyulladása közt zajlik le, de nincs 13-as szám. És a 3-as és a 4-es is hiányzik. Értelmezd a film szimbólumhasználatát a keleti, 32(+1) elmés tudatelméletek
fényében (MA projekt-kérdés. Segítség: Mr. Green és Abi beszélgetéseinél az utóbbi mögött ált. egy fényforrás van, Jason Stathem mögött mindig több.)
Értelmezd a beszélő-modelleket. Tervezd meg saját manőverezési segédeszközeidet! Ha a 32 nem tetszik, válassz más számú tudat-egységet (2,3,4,5,7) (PhD)
196

IX.13. A VÁLTOZÁSOK KÖNYVE GYAKORLATOK (PHD)
Ha irányítjuk a kommunikációt (klasszikus retorikai beszéd), akkor a helyzethez megfelelően akár az összes érzelmi
elemet kezelni tudjuk, de belső kapcsolataikat a beszéd megalkotása során már meg kell tervezni
AKTÍV érzelem-kezelés
egyirányú kommunikáció
ELŐRE TERVEZETT
Ha egy partnerrel kommunikálunk (klasszikus dialektikai szituáció), akkor készülhetünk arra, hogy a másiknak is szempontjai
/érzelmei vannak, amelyek felszínre hozhatók, és ezek spontán jelennek meg a beszélgetés során
PASSZÍV érzelem-kezelés
Kétirányú kommunikáció
NEM TERVEZETT
Az érzelmek kezelésének mindkét típusát segíti, ha az érzelmi átalakításokat megértjük. Ez segítheti egy beszéd hatásosságát (pl. esküvői köszöntőben a
szomorú/melankolikus/le, a vidám/viccelődő/fel elemek megfelelő kapcsolatával), de segítheti a beszélgetés eredményességét is.
A nyolc kategória mozgással / testi / kinetikus élménnyel is kapcsolható
BEVONÓ-KIREKESZTŐ NYUGTATÓ-IZGATÓ AGRESSZÍV-BEHÓDOLÓ FEL-LE
EGYESÜL-ELVÁLIK LASSÍT-GYORSÍT TERJED-ÖSSZEMEGY EMELKEDIK-SÜLLYED
Ezek a testi / kinetikus élmények azonban egyénenként változó érzelmekkel kapcsolhatók: Az elszakadást pl. megélhetjük örömtelinek, dühítőnek,
szomorúnak, félelmetesnek. A terjedés lehet izgalmas, de lehet félelmetes is, az összehúzódás lehet szomorú, de örömteli is.
A felsorolást most egészítsük ki az ősi kínai I-Ching (Változások könyve) nyolc ún. GUA-jával (egy segítség már van). Átültethető a gyakorlatba ez a modell?
BEVONÓ-KIREKESZTŐ NYUGTATÓ-IZGATÓ AGRESSZÍV-BEHÓDOLÓ FEL-LE
EGYESÜL-ELVÁLIK LASSÍT-GYORSÍT TERJED-ÖSSZEMEGY EMELKEDIK-SÜLLYED
VIDÁM-GERJESZT NYUGTAT-SZELIDÍT TEREMT-BEFOGAD TŰZ-VÍZ
197

Gua Érzet Mivé változtatható? Módszer Mikor használom? Mikor nem használom? Jele
TÓ
BEVONÓ
VIDÁMÍT
DÖRGÉS, ÁRADÁS - KIREKESZTŐ GERJESZT
HEGY NYUGTATÓ NYUGTAT
SZÉL IZGATÓ SZELIDÍT
ÉG AGRESSZÍV TEREMT
FÖLD BEHÓDOLÓ BEFOGAD
TŰZ FEL EMEL
VÍZ LE SÜLLYESZT
o Most épp egy fogalmi struktúrát töltesz meg szakmaspecifikus tartalommal. Fogalmakhoz keresed a tapasztalatot, hogy a ’kész’ struktúra segítsen
az ’éppen aktuális’ helyzetben. Ha nem tetszik ez a példa, dolgozz ki más ’deduktív’, interaktív modellt.
198

o Mindegyik képen felismerhetsz strukturát. Minden struktúrából lehet ’elméletet’, ’térképet’, ’modellt’
csinálni. Melyikből hogy könnyű?
199

IX.14 TAKTIKA, STRATÉGIA
Technika: egy konkrét szituációban
milyen eszközökkel javítunk helyzetünkön
Egy technika bevethetőségét a taktika segíti, a taktika sikerét a jó
stratégia biztosítja. Minderről Szun Ce a következőket mondja:
Taktika: egy konkrét szituációban
milyen módon javítunk helyzetünkön
Miközben figyelmet szentelsz a tanácsaimból származó haszonnak, nyitott légy
minden segítő körülmény iránt, amely a rendes szabályokon kívül esik.
A TECHNIKÁK eszközök csoportosíthatók pl. nyelvi kategóriák alapján, de
hatásaikat is vizsgálhatjuk a BEAT alapján.
A CÉLOK elérése a MONASZ függvénye: milyen állapotban (érzetben,
gondolatban) van ő/te/én. Ha ezek összefüggéseit modellezni tudjuk,
akkor TAKTIKÁT tudunk párosítani szituációkhoz.
A TAKTIKÁK módszerek arra, hogy koordináljuk a felek viselkedését a CÉLOK
elérésére.
Ilyen TAKTIKÁKAT öntudatlanul is használunk, csecsemő-korunktól kezdve,
idővel egy-egy helyzetet tudatosan is modellezünk (flört, családi vita,
munkahely, stb.).
A CÉLOK elérésének különféle lehetőségeit megvizsgálva STRATÉGIÁT
készíthetünk (ld. stratégiai kommunikáció).
III. TÁMADÁS STRATEGIÁVAL
1. Szun Ce azt mondta: A hadviselés gyakorlati tudományában a legjobb dolog mindenek felett elfoglalni
az ellenség országát egészében és sértetlenül; összezúzni és elpusztítani nem annyira jó. Ugyancsak így
van, hogy jobb egy egész hadsereget elfogni, mint elpusztítani elfogni egy ezredet, egy csapatot, vagy egy
századot egészben, mint elpusztítani őket
2. Ebből következik, hogy nem a legkiválóbb erény minden csatában harcolni és győzni, a legmagasabb
szintű kiválóság az ellenség ellenállásának harc nélkül való megtörésében rejlik.
3. Ezért a hadvezérség legmagasabb formája az ellenség terveinek meghiúsítása; a sorrendben következő
legjobb pedig megakadályozni az ellenség erőinek egymással való kapcsolatát, ezután következik az
ellenség hadainak megtámadása a csatamezőn; a legrosszabb elképzelés pedig a fallal körülvett városok
ostroma.
4. Alapszabály, hogy fallal körülvett várost nem szabad megostromolni, ha elkerülhető. Az állványok, a
mozgatható menedékek és különféle ostromszerszámok előkészítése három egész hónapot fog igénybe
venni; és a földsáncok felhányásához a falak mentén további három hónapra lesz szükség.
5. Az a tábornok, aki ingerültségén nem képes erőt venni, úgy indítja rohamra az embereit, mint egy
hangyaáradatot, ami azt eredményezi, hogy embereinek egyharmadát levágják és a város még mindig
bevétetlen marad. Ilyenek az ostrom katasztrofális hatásai.
6. Ezért a tapasztalt, okos hadvezér letöri az ellenséget mindennemű harc nélkül; elfoglalja városaikat
ostrom nélkül; megdönti a királyságukat hosszadalmas harctéri hadműveletek nélkül.
7. Sértetlen hadseregével a háta mögött megszerzi magának az uralmat a birodalom felett, és imígyen
győzelme teljes lesz, anélkül, hogy egyetlen embert is elveszített volna.
Ez a módszere a stratégiai koncepcióval végrehajtott támadásnak.
A STRATÉGIA több taktikai lehetőséget vizsgálva a TAKTIKÁKAT konkrét
TECHNIKÁKhoz tudja kötni a CÉL eléréséhez.
200

IX.14B KI SZAKÍT KIVEL? KINEK JÓ ÍGY? DECENT OUTPROPOSAL
A film egy jelenetében a Feleség szakítani akar RR-el, aki közben a Söfőrrel beszélget (igen, ő Shackleford). Kinek milyen technikái vannak? Kinek van stratégiája? Milyen taktikákat használnak a
felek? Ezeket egy külön lapra is felírhatod, ha segít.
Azt hiszem, beszélnünk kellene.
Nagyon boldog vagyok. Láttál már ilyen
boldognak?
Nem hiszem.
Ez Diana miatt van.
Csodálatos nő.
Valamennyi közül a legjobb. Kétségtelenül. Te
vagy a legjobb közülük.
A legjobb közülük? Azt mondtad, a legjobb
vagyok közülük?
Az vagy.
Nem értem.
Shackleford, megmagyarázná neki?
Tessék?
lgen.
Világszerte?
lgen.
Talán úgy két tucat.
Emlékszik a nőre, aki állandóan csuklott?
Tessék?
A felszolgálólány Oklahomából. Ahányszor
közeledtem hozzá, azonnal csuklani kezdett.
Persze. Elfelejtettem. Micsoda éjszaka volt.
A legjobb benne az, hogy az ember már az
elején rájön, szexuálisan összeillenek-e vagy
sem.
Shackleford, megállítaná az autót? Köszönöm,
John.
Isten veled.
Hát persze, uram. De az az érzésem, hogy Ms
Murphy inkább öntől szeretné hallani.
Oké. Jól van. Ő a legjobb a millió dolláros klub
hölgyei közül. Nyilvánvalóan.
Millió dolláros klub?
Most már érted.
Azt mondtad, először tettél ilyesmit.
Mit gondol, hány tagja lehet már a klubnak?
Tagja?
Isten veled. Fogd! Szerencsét hoz.
Vigyázzon rá.
Hát persze. Ez meg mi volt?
Be akartam fejezni. Sose nézett volna úgy
rám, ahogy a férjére nézett.
201

A helyzetek sokféleképp értelmezhetők: egy nyilvános vita (szócsata) lehetséges terepeinek leírásaként, tipikus érzelmi és kognitív reakciókat előidéző
helyszínekként, egy beszéd készítésének különböző nehézségeiként, egy probléma vagy konfliktus megoldásának helyzeteiként. Szabadon válassz / dolgozz
ki egy-két perspektívát, ami a legizgalmasabb.
A használhatod táblázatot a TESTI / ÉRZELMI / GONDOLATI elemek elkülönítéséhez (BEAT),
-> vagy a korábbi test-pozíciókat (forrás: Lama Somanandra Sandrapa: Qi Dao - Tibetan Shamanic
QiGong, The art of Well-Being in the Flow)
-> vagy a kommunikációs helyzetekben megkülönböztetett szintek alapján
CÉLOK: a helyzetünk javítása, probléma megoldása, kapcsolat javítása
STRATÉGIÁK: a helyzetünk javítására használt eszközök összessége
TAKTIKÁK: egy konkrét szituációban milyen módon javítunk helyzetünkön
TECHNIKÁK: egy konkrét szituációban milyen eszközökkel javítunk helyzetünkön.
Ne felejtsd el, hogy egy technika bevethetőségét a taktika segíti, a taktika sikerét a jó stratégia biztosítja.
Ne felejtsd, hogy a terepviszonyok ismerete nélkülözhetetlen, sőt, segíti önmagunk és a másik ismeretét is
202

IX.15 R & G QUESTION GAME FELADATOK-FILMEK
- Akarsz játszani kérdéseket?
- Azt hogy kell?
- Kérdéseket kell feltenned.
- Kijelentés! Egy - semmi.
- Csaló.
- Hogyan?
- Még el sem kezdtük.
- Kijelentés! Kettő - semmi.
- Ezt már számolod?
- Mit?
- Ezt már számolod?
- Rossz! Nincs ismétlés. Három - semmi,
játszma itt.
- Nem játszok, ha így fogsz viselkedni.
- Ki szervál?
- Őőő...
- Habozás! Egy - semmi.
- Ki jön?
- Miért?
- Miért ne?
- Minek?
- Rossz! Rokon értelműt nem szabad!
Egy mind.
- Mi a fészkes fene történik itt?
- Rossz! Nincs költői kérdés! Kettő - egy.
- Mire megy ki ez az egész?
- Nem tudod kitalálni?
- Te engem kérdezel?
- Van még itt más is?
- Ki?
- Azt én honnan tudnám?
- Miért kérdezed?
- Komolyan tudni akarod?
- Ez nem költői kérdés?
- Nem.
- Kijelentés! Kettő mind. Játszmapont.
- Mi van veled ma?
- Mikor?
- Hogy mi?
- Nem hallod?
- Hogy halott, én?
- Igen vagy nem?
- Van választás?
- Van Isten?
- Rossz! Nincs non sequitur! Három -
kettő, játszma: egy mind.
- Mi a neved?
- Mi a te neved?
- Én kérdeztem előbb.
- Kijelentés. Egy - semmi.
- Hogy szólítanak, mikor otthon vagy?
- Téged hogy szólítanak?
- Mikor én otthon vagyok?
- Miért, otthon máshogy van?
- Milyen otthon?
- Nincs otthonod?
- Miért kérdezed?
- Mire akarsz kilyukadni?
- Mi a neved?
- Ismétlés! Kettő - semmi. Játszmapont.
- Kicsoda vagy tulajdonképp?
- Költői! Játszma és meccs.
203

Mellébeszélés
o South Park: Chubakka védelem. Thank you for smoking –
vanília-csoki.
Játsz(ma)i könnyedség
o Get Him To The Greek: Mindfuck – játsz(ma)i könnyedség Mi is az
a mindfuck: Foglaljuk össze a technikát: irányítja azáltal, hogy
befogadja, táplálja és létrehozza, kontrollálja amikor elszenvedi
Goffmann homlokzat
Jacobsoni modell
1. Expresszív (kifejező)
2. Konatív (felszólító)
3. Referenciális (tény- és ismeretközlő)
4. Fatikus (kapcsolatteremtő, -fenntartó)
5. Esztétikai (az üzenet formájára utal)
6. Metanyelvi (a nyelvvel a nyelvre utaló)
Social skills in interpersonal communication
Owen Hargie,Christine Saunders,David Dickson
I to obtain information;
2 to maintain control of the interaction:
3 to arouse interest and curiosity conceming a topic;
4 to diagnose specific difficulties a respondent may have;
5 to express an interest in the respondent;
6 to ascertain the attitudes. feelings and opinions of the respondent;
7 to encourage maximum participation by the respondent;
8 to assess the extent of the respondent's knowledge;
9 to encourage critical thought and evaluation: `
I0 to communicate. in group discussions. that involvement and overt
participation
by all group members is expected and valued;
ll to encourage group members to comment on the responses of other
members of the group;
I2 to maintain the attention of group members. by asking questions
periodically
without advance warning.
204

ELEMZÉSI HÁZI FELADAT
Megjegyzés [Z14]: MT
Elemezze rövid, 20-50 másodperces részletekben a felvételt az alábbi szempontok szerint, és az interjú menete, valamint a kommunikációs célok
szempontjából fontosabb részleteket írja be az alábbi táblázatba! (Minden szerepgyakorlatról legalább két oldal.) Az alábbiak mellett használj fel az
elemzéshez a feladatkiírásban szereplő felkészülést segítő szempontokat is!
Mit tettek az egyes résztvevők?
Mit mondott a szereplő? Milyen
nem verbális jelzéseket adott?
Mit nem tett, ami ott elvárható
lett volna? Ki(k)nek szólt, volt
érdekes ez elsősorban? Stb.
Mi lett az eredmény? Milyen kommunikációs célokat
valósított meg a kommunikációs esemény?
Kiben (ha ez fontos), milyen benyomást, hatást keltett?
Vélemény, attitűd, viselkedés, kép? Melyeket nem
valósított meg?
Milyen viselkedést váltott ki a másik félből? Stb.
Mi mást lehetett volna tenni? Miért lett
volna az jó?
Fogalmazza meg röviden a résztvevők erősségeit, fejlesztendő területeit! Különböztesse meg azt, hogy a látottak mennyire feleltek meg a szerepből adódó
céloknak, elkötelezettségeknek és elvárásoknak, attól, hogy a személy mennyire jól kommunikál!
Személyes erősségek
Fejlődést igénylő területek
205

LEGO
X. ÓRÁK, MODULOK, TRÉNINGFELADATOK, GYAKORLATOK, KÉSZSÉGEK
Kulcsfogalmak:
Később utánanézni:
Fontos tanulság:
Ezek építenek:
206

TRÉNINGANYAGOK, HANDOUTOK KÉSZÍTÉSE
Nyersanyag: elmélet, gyakorlat, vizualizáció, órai ötlet, régi/új olvasmány, filmélmény, történet
Valamiből valamit: az átalakítás csodát csinál a trágyából, ha jó... legyen jó...
Az átalakítás folyamata: figyelsz? ébren vagy végig? egy szerkezet talán segít, pl.
...ahogy már Arisztotelész is mondta...
Anyag
...világunk alapja...
Forma Anyag
Guru Pitka
DRAMA
1. Mi nem kell? Mi kell még? Honnan? 6. Tartalom rövidíthető? Felesleges szavak? Distraction
2. Mi a váz? Kulcsszavak? Struktúra? 7. Vizuális elemek (kör, négyszög, skála, tábla) Regression
3. Hogyan kapcsolódnak? Válhatók ki? 8. Elrendezés, layout Adjustment
4. Mivé tehető? Hogyan? Ötletek? 9. Formázás Maturity
5. Tartalmi elemek struktúrában 10. Ellenőrzés: mehet nyomdába? biztos? tényleg? Action
207

X.1 KÉSZSÉGEK, FEJLESZTÉS (IN)KOMPETENCIÁK
Mikre vagyunk képesek? Mennyire sikeresek vagyunk a színpadon?
Képességeink sokfélék, minél inkább fejleszthetőnek tartjuk őket, annál inkább fejleszthetők? (BBS)
Kompetencia ----------------------- Performancia
Fejlesztés bármelyik kommunikációs síkon:
tudok pislogni?
hangosan és halkan is érthetően beszélni?
csak érvelő vagy csak nem érvelő beszédaktusokat mondani?
tudom szabályozni, mennyi érzelmileg töltött kifejezést használok?
tudok hallgatni tetszőleges ideig? és folyamatosan beszélni?
A gyakorlatok ált. több KÉPESSÉGet is fejlesztenek: stressz-szinthez szokás
és csoport-munka vagy mozgás / beszéd / figyelem-fejlesztése
kapcsolható.
TÁGÍTHATÓ a spektrum,
ERŐSÍTHETŐ a kontroll, vagy pont a kontroll hiánya
Belső élmény: Előadást tartani = vizsgán lenni?
Job-talk =foghúzás. Vagy Órai prezentáció = vendégségbe hívni a
barátokat? A főnökkel beszélgetés = nyugalom, vidámság?
Külső eredmény: Jó az új szobám az új melóban? Már megint külföldre
hívtak? És még kerekasztalt is vezessek? Ica kérdezi: ha sikeres vagyok,
miért szeret mindenki?
KONKRÉT SZITUÁCIÓK tervezése
GYAKORLATOK a legjobb élményért és eredményért
ÁLLANDÓAN FEJLESZTHETŐ, finomítható
(pl. Wason testet, 3 kecskét hogyan tudod elmondani?)
208

X.2 TRÉNINGEK, GYAKORLATOK MAGUNKNAK - MÁSOKNAK
Epizodikus memóriánk nagyon ősi, a hasonló szituációk hívódnak elő ingerléskor,
A múlt sikerei/kudarcai furmányosan hatnak pillanatnyi cselekvéseink során
Magunknak
Mikre vagyunk képesek? Mennyire sikeresek vagyunk a színpadon?
Retorika, mint (...és szöveg)elemzés:
Hogyan értékeljünk egy beszédet/előadást?
Retorika, mint (...és szöveg)termelés:
Hogyan jegyzeteljünk/tömörítsünk/bővítsünk/tagoljunk?
Retorika, mint Rágjunk kavicsot!
Fejlesszünk kompetenciát/performanciát (több szempont)?
Másoknak
Mire tudunk másokat képessé tenni? Át tudunk adni
tudást? Szakértőnek tűnünk?
L E G O Legyenek Elemek fejlesztési célhoz kötve,
Gyakorlatok konkrét kompetenciákhoz rendelve és
Órák amik tréningmodulok is
E LEMEK csoport élénkítése, ismerkedés, vita
csendesítése (mediáció) vagy gerjesztése (debating
society), handoutok
G YAKORLATOK: gyakorlatok koreográfiái
(csoportméret, idő, alternatívák), rövid leírásokkal a
Tréner/Oktató számára
Ó RÁK: 60 /90 / 120 perces blokk koreográfiája
vagy ahhoz szükséges handoutok, ppt-k,
linkgyűjtemények, irodalom
The Love Guru (2008),
or self-determinist philosophy (48'50)
8'45 If I can get on Opra, I am the next Deepak
Chopra....
12'08 -14'51 Guru Pitka had a Farm, EiEiO
GURU: Gee, yoU aRe yoU // Intimacy - Into me I see //
From Nowhere to Now here // BIBLE: Basic Instructions
Before Leaving Earth
To know something is good.
To do something is God.
16 sztárok: Mariska Hargitay special victim's unit. 18-
19 veszekedés Midgettel ugyanazok a technikák
nyelvileg itt, mint
.
209
21'37 In my book Stop hitting yourself, stop hitting
yourself, why don't you stop hitting yourself I explain
that people may say bad things about you, but you
must never say bad things about yourself.
28'00 uncle jack off an elephant - kreatív momentum -

Vázlatos feladatleírások
Szakértő-kritikus. Mi bemegyünk, tanítani kezdünk egy anyagot, majd elkezdünk nem egyetérteni, és durva szakmai vitába kezdünk – hirtelen: kinek van
igaza – szavazzanak. Majd: indokolják a szavazataikat röviden. Hogyan befolyásolta az anyaghoz viszonyukat az, hogy vitába keveredtünk?
Dolgozzanak ki párokban példákat, ahol két ellentétes mindset van: ezt más párnak le kell játszania. Ezt megbeszéljük, utána standardizálunk formát
(visszajelzés, hogy mit volt könnyű elképzelni és mit nem, ezek alapján közös lista, terjedelemben megállapodni, stb.) HF: kidolgozni a minta-leírást –pl. egy
példát csináljon valaki és adja fel nekünk. Mi ezzel kezdjük demoval…
Lefagytál? Adjanak egy témát nekünk, és mi ott választunk egy álláspontot (szakértőként), amit laikusként támadnak.
Mondjanak egy nagyon alapvetőnek hitt igazságot. Szavazat: ki szerint igaz. Még egy ilyen. Még egy szavazás. Védelmezzék velünk szemben. 2 perc. Utána.
2-unk mással. első addig kifujja magát, majd ő támad vissza az igazság negáltjával szemben. Utána szavazás. Másik pár is. Utána szavazás.
Előre: Válaszd ki életmódodnak egy elemét, amit mások kritizálni szoktak. Írj egy oldalas érvelést a dolog védelmében. Óra: Kik az adott kérdéskör szakértői?
Mik a források / hogyan tájékozódnál. Mi alapján tart hitelesnek (ez front. koord diszk.) utána HF:
Deep disagreement: amivel tényleg nem ért egyet… zsigerileg. Csináljon 1 perces érvelést. Valaki kritizálja : ezek alapján PÁROSAN végignézni, hogy
jegyzetein nincsen
210

X.3 A KÉT MEGKÖZELÍTÉS PÉLDA
(A) terv: jövünk, látunk, győzünk ~ Veni Vidi Vici, avagy V 3
Megjegyzés [Z15]: A dilemmák segítik
a felelős döntéshozatallal járó stressz
megismerését
(B) terv: Pörögj fel! Hangolj rá! Szállj ki! (T. Leary)
A terv
tananyag-centrikus, reflexiós
készségeket feltételezi és
felhasználja
B terv
gyakorlat-centrikus, motivációs
problémák, készség-fejlesztés
211

X.4 A TÉR SZERKEZET
Mit akarunk hogyan fejleszteni? (Navy Seals)
Térhasználat
A tér felosztása és funkcionális elkülönítése:
pl. REFLEXIÓS SAROK
Tervezd be a termet a képen látható, háromszög alakú asztalokkal és papír ülőkékkel. Mit lehet jól csinálni ebben a térben? Mire nem alkalmas?
212

Térformák-didaktikai célok
Minden térformának vannak előnyei és
hátrányai
Célok-Funkciók…
213

A térkialakítás a kommunikáló testeknek
mozgásteret biztosít
214

215

X.6 MODULFEJLESZTÉS
LEGYENEK
Elemek fejlesztési célhoz kötve
- csoport élénkítése, ismerkedés, vita csendesítése (mediáció) vagy gerjesztése (debating society), handoutok
- konkrét tartalmi egységek, elméletek, technikák („Tudás”)
G YAKORLATOK: konkrét kompetenciákhoz rendelve
- gyakorlatok koreográfiái (csoportméret, idő, alternatívák), rövid leírásokkal a Tréner/Oktató számára
- a tapasztalatok alapján fejleszthető, alakítható legyen, a tudás átadható legyen
Ó RÁK: amik tréningmodulok is
- 45 / 60 /90 / 120 perces blokk koreográfiája vagy ahhoz szükséges handoutok, ppt-k, linkgyűjtemények, irodalom
- a kiadott anyagok vállalhatók legyenek, a belső használatra szánt (pl. óravázlat, segédanyag a gyakorlatok megtartásához) pedig érthetőek legyenek
Anything goes…
…mer' az élet csak úgy lesz jó
ha felpörög, mint az electro…
216

X.7 PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE
- Elemezd a képet:
tér/cél/eszköz/funkció/…
217

-
218

X.8 TRÉNINGFEJLESZTÉS
Tréningfejlesztés: az átalakítás csodát csinál a trágyából, ha jó... legyen jó...
Készségek: Kompetencia-perfomancia. Mi hogyan fejleszthető? Mit kell fejlesztenünk, hogy könnyebb legyen az élet, hogy nyilvános szerepléseink,
érdekérvényesítő tárgyalásaink, konfliktuskezelési módszereink jobbak legyenek?
...tanuljunk új dolgokat...
...gyakoroljunk új tudásformákat...
Guru Pitka
Tananyag Tréninganyag-fejlesztés DRAMA
1. Elterelési technikák, mellébeszélés, relevancia, pragmatikai alapok (Bullshit) 6. Felesleges tartalomelemek? Mi zavaró - és mi segíti a megértést (közös
megbeszélések)
Distraction
2. Retorikai kérdés, regresszus, nyitott és zárt, álláspont, elköteleződés, bizonyítás kényszere
(Kérdések, R & G)
7. Hogyan egyszerűsítsünk, hogyan tegyük átláthatóvá, könnyen tanulhatóvá
(példák - jók és nem olyan jók)
Regression
3. A másik állapotának adjusztálása, érzelmi irányítás, meggyőzéspszichológia (Mindfuck) 8. Elrendezés, layout, formázás (vizuális megjelenítés). Ellenőrzés. Egy fél óra +
munkával nem lenne jobb?
Adjustment
4. A tréning, az önfejlesztés, BEAT, tervezés és reagálás 9. A tréninganyagok összeérlelése, óratervek (mint ez) Maturity
5. Beszédaktusok, gyakorlatok (Indecent proposal)...amit ma is veszünk… 10. ...ami még ránk vár.... Action
219

X.9 ÚJ KÉSZSÉGEK, FEJLESZTÉS, KOMPETENCIÁK
Tananyag ----------------------- Tréningfejlesztés
Fejlesztés bármelyik kommunikációs síkon:
beszédaktusok osztályozásnak képessége
megbeszélés, élmények visszakapcsolása anyaghoz
Testészlelés javításának technikái B6 (1. óra)
Szimbolikus rendszerek, mint önfejlesztési segédeszközök, a kinetikus élmények és a retorikai helyzetek/hatások kapcsolata
tréningfejlesztési szempontok: vizuális megjelenítés, elméleti fogalmak bevezetése, feladatok típusai, időbeosztás készítése
handout, mint óravázlat. Egy óra koreográfiájának rögzítése
kitöltendő feladatok, mozgással járó gyakorlatok
már ismert, kulturálisan beágyazott fogalmi struktúrák felhasználása tréninganyagokban.
ÓRA KOREOGRÁFIÁJA
Óra menetrendje (minta)
0-10 DINAMIKUS: kérdések
Idő-kezelés - élmények?
HF1: érzelmi megfigyelés
15-20 Struktúra
20-75 1. órai feladatlap
HF2: összevetés HF1
75-90 1. feladat blokk
0-60 2. óra
HF3: megemésztés
60-85 Tréning-megbeszélés
HF4: blog, konkrét tervek előkészítése
85 Összerántás
?? Osszuk fel a HF 2-4-et - és számoljanak be csoportok?
(=tananyagfejlesztés)
220

Tudományos kommunikáció
XI. KRITIKA, ELEMZÉS, SZAKÉRTŐISÉG
Kulcsfogalmak:
Később utánanézni:
Fontos tanulság:
Ezek építenek:
221

XI.1 KÉT KIS MAGZAT BESZÉLGET OLVASMÁNY
- Te hiszel a születés utáni életben?
- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt.
Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szánkkal eszünk.
- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni? ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked
valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.
- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószinüleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszerüen végetér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.
- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és ö majd gondoskodik rólunk.
- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ö mégis hol van?
- Hát mindenütt körülöttünk! Benne, és neki köszönhetöen élünk.
Nélküle
egyáltalán nem lennénk.
- Ezt nem hiszem ! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.
- No, de néha , mikor csendben vagyunk, halljuk , ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy
az igazi élet még csak azután vár ránk.
/ismeretlen szerzö/
222

XI.2 INSTRUKTORI VISSZAJELZÉS OLVASMÁNY
o A LEVÉL ALAPJÁN készíts KUMMUNIKÁCIÓS TERVET:
o Általános szempontok (BA)
o Adj javításokat (MA).
o Elemzési feladat: milyen retorikai technikákat használ, hogy a kritika ne sértő legyen. Milyen szakmai hibákat/kritikát találsz?
o Vesd össze létező, használt szempontrendszerekkel (PhD). 5 Oldal, irodalommal, rövid (táblázatos) összefoglalókkal.
Kedves csimoták,
először is szeretném megköszönni mindenkinek a tréninget, jól éreztem magamat. A helyszín hangulati szempontból üde váltás volt a BME-hez képest, ezt
köszönjük Gábornak. Az alábbiakban néhány értékelő megjegyzést szeretnék közzétenni, mert a jövő órán sajnos ismét távol kell lennem, és így nem tudom
elmondani ezeket. Meg most még emlékszem. :)
Először is, szeretnék minden csapatnak gratulálni az eredményhez, szerintem jól sikerültek a tréningek, és színvonalas alapot képeznek a
továbbfejlesztéshez. :) Sikerült minden csapatnak feladatcentrikusra csinálnia a „képzést”, és a feladatok egyikén sem unatkoztam. Az alábbi bíráló
megjegyzéseim nem az összteljesítményt jellemzik, hanem építő jellegű kritikának szánom őket – általában nem is annyira szakmai szempontból (az Gáborra
marad, mert írásban túl hosszú lenne, és így sem leszek rövid), mint inkább a tréninghelyzetre reagálva. Emellett néhány pozitívumot is ki szeretnék emelni.
A részletek előtt egy általános tematikai megjegyzés: mivel kommunikációs tréningre gyúrtok, picit kevés most volt nekem a kifejezetten kommunikációs
témájú feladatcsoport. Az első kettő blokk csak áttételesen releváns, és bár lehet ilyesmit felvezetésként használni, nem tűnik szerencsésnek, ha túl nagy
hangsúlyt kap. A kommunikációs tréning elsősorban készségfejlesztő tréning, fejleszteni kívánja a tudatosan reflektált kommunikáció képességét, és
technikákat kínál a kommunikációs helyzetek megtervezésére, kontrollálására és értékelésére. Ehhez képest a saját sztereotípiáim vagy heurisztikáim
felismerése inkább személyiségpszichológiai/kognitív irányú elem, és csak áttételesen tud kommunikációs készséget fejleszteni. A prezentációtechnika
önmagában eléggé specifikus téma, ami független is lehet egy ilyen tréningtől, de szerencsére a csapat sikeresen kötötte a kommunikációhoz pl. az sms-es
feladattal. De leginkább a harmadik csapat képviselt hard-core kommunikációs témát, ami egy ilyen tréning csigolyája lehet. Ez pusztán annyit jelent, hogy a
továbbiakban nekiláthattok a valódi szakmai feladatoknak – szép kihívás. :)
223

Az első csapatot szeretném megdicsérni azért, hogy bemelegítő játékkal
kezdték a dolgot (labdadobálás), mert – bár névtanuló játékra itt nem volt
szükség (egyedül nekem tenne jót egy kicsit) – a lelazító-gátlásfeloldó
játékok nagyon hasznosak az elején. A többi csoportnál ezt egy kicsit
hiányoltam, mert bár ők tudták, hogy nem ők kezdenek, azért a szünetek
után sem árt ilyesmi (még ha nem is tudtátok, hogy lesznek-e szünetek).
Ugyanakkor a feladat jellege miatt a csoportegység rögtön megbomlott,
és emiatt nekem kicsit szétesett volt a tréning, sok üresjárattal. Amíg a
négy önkéntes felkészült a feladatra, addig a többiek nem voltak lekötve,
a kiosztott feladat gyorsan elolvasható, és megindult a magánbeszélgetés.
Emellett a feladatlap kitöltésére túl sok volt az idő (vagy inkább túl kevés
volt a kérdés, lásd később) , ráadásul ezalatt a karaktereket alakító
résztvevők egyáltalán nem voltak foglalkoztatva, ha jól emlékszem.
Ugyancsak szétcsúszott egy kicsit a dolog, amikor a bankrablós cucc ment
körbe, mert közben nem volt semmi akció, kivéve annak, akinél a kártya
járt. Szóval összefogottabbra lehetne csinálni. Főleg egy tréning elején,
amikor ráadásul a kiscsoportos munka még nem is feltétlenül szerencsés,
ha nincs meg a kollektív atmoszféra.
A karakterek közti beszélgetést kicsit rövidnek találtam, de persze
szorított az idő. (Vagy ezt csak azért mondom, mert nekem szemmel
láthatólag túl kevés volt ennyi, és csúnyán mellényúltam.) Én
elgondolkodnék olyan irányban, hogy az önkénteseknek nem egyetlen
témát kell megvitatniuk, hanem egymás után három kérdést, egy pörgős
moderált vita keretei között. Ebből sokkal több kijöhetne, és szerintem
izgalmasabb volna.
Másfelől a témához képest talán túl verbális volt a feladat jellege. A
sztereotípiákat nyilván sok olyan nem-verbális tényező is alakítja, amelyek
egy szerepjátékban kifejezetten megjeleníthetők (pl. élő jelenet
szimulációja, mozgás, öltözködés sematizálása egyszerű
sálakkal/kendőkkel/kiegészítőkkel – a tréningkellékek kitalálása és
összeállítása izgalmas feladat).
A feladatlapról azt gondolom, hogy gyorsabb és érdekesebb lenne, ha sok
irányító kérdés volna a jellemrajzhoz. Itt csak a név és a lakókörnyezet volt
konkrét kérdés, pedig a beszélgetésből kiderült, hogy „elvárt” volt a
foglalkozásra, életkorra, családi helyzetre való tippelés is – ezekre
explicite rá lehetne kérdezni. Így nemcsak a feladatmegoldás
gördülékenyebb, hanem az értékelés is izgalmasabb.
Itt szeretném elmondani, bár a csapatok többségét érinti, hogy gyakran
nem éreztem elég precíznek az instrukciókat. Tréninghelyzetben alapvető,
hogy a résztvevők pontosan megértsék és elfogadják a feladatot, és sokkal
nagyobb hangsúlyt kell erre fektetni, mint többnyire tettétek. A feladat
artikulált és közérthető ismertetése után érdemes visszakérdezni, hogy
mindeninek világos-e, és hagyni kis időt, hogy bólogassanak. A
feladatlapokon sem árt pontos instrukciókat feltüntetni, és itt is akadnak
hiányosságok (mindenki olvastassa el mással vagy gondolja át alaposan).
Végezetül, a tréningnormák ismertetése is örvendetes elem volt, bár ezt a
bemelegítő játék után, „meghittebb” hangulatban esetleg kevésbé
mutatja magát tanárnénisnek, mert szerződés-jellegű a dolog, nem
kinyilatkoztatás.
A második csapatnak jár a dicséret azért, mert jól kommunikáltak velünk,
és ők küldték el a legkorábban és a legtöbbször az anyagot (köszönjük a
bizalmat). A lelkes munka ellenére akad néhány kritikai megjegyzésem.
Pontatlannak találtam a kiosztott anyagokat. A kérdőíven pl. az az
instrukció szerepelt, hogy „Jelöld meg, vagy állítsd sorrendbe
válaszaidat!”. Akkor melyik? Én az elsőt rögtön sorrendbe állítottam a
döntési preferenciáim szerint, és elvétettem a feladatot (biztos az én
hibám, mert más nem). Ugyancsak itt szerepelt, hogy „Nincs jó vagy rossz
válasz”, holott dehogyisnem: a 3. és a 4. kérdésnél nyilván van. A
feladatlapon nem volt egyértelmű, hogy mit jelent a 2. feladatban a
„racionális” (pl. házimunka esetén?), vagy milyen viszonyban állnak

egymással a „Kérdés problematikája” (2. feladat) és a „Felületes
gondolkodás” (4. feladat) kifejezések.
Az tetszett, hogy külön neveket találtatok a heurisztikákra, és nem
szakterminusokkal neveztétek meg azokat, bár nem tudom, ezek
mennyire találóak a példák tükrében („Velem ilyen nem történhet meg” –
hogy fogyókúrát választok? Vagy hogy melyiket?). Viszont fura volt, hogy
miután a kérdőíven kiosztott példákkal magyaráztátok el a két típust,
azután a feladatlap 2. feladatában ezt visszakéritek – nem volt nehéz
emlékezni. Nekem kicsit kevés volt a további példa, vagy a résztvevők
példáit lehetett volna nagyobb számban és alaposabban megvitatni. Így
nem vált készséggé a saját heurisztikánk felismerése. :) Emellett a felkínált
magyarázatok sem voltak teljesen világosak, mintha nem teljesen
értenétek. :)))
További észrevételem, hogy nem jól kontrolláltátok a teret. A helyzet kissé
frontális volt, és amíg egy tréner előrelépett, mintha szerepelne, addig a
többiek kara a háttérben támasztotta a falat vagy terelte el a figyelmet a
beszélgetésével. Négy ember akár az elhelyezkedésével és vegyülésével is
jobban kézben tud tartani egy ekkora csoportot, több személyes
kontaktot tud kialakítani, koreografálni stb. Úgy éreztem, hogy a HERBAlányok
ezt nem annyira élvezték.
Amit viszont pozitívumként kiemelnék, az a tanulságok levonása és
átbeszélése. Ez a másik három blokk esetén nekem eléggé hiányzott.
Nagyon hasznos összefoglaltatni a résztvevőkkel a lényeget, hogy ott
helyben megfogalmazzák a személyre szabott take-home üzeneteiket, és
egymáséból tanulhassanak. Értem, hogy kevés volt az idő, de ilyenkor
érdemes inkább megkérdezni a csoportot, hogy mindenki beleegyezik-e,
hogy 5 perccel tovább tartson a szeánsz, mert hogy mennyire nagyon
fontos lenne megfogalmazni a tanulságokat…
A harmadik csapat nagyon megörvendeztetett azzal, hogy mozgásos
feladatot adtak (székkörbe ki- vagy beleállni). Szerintem minden ilyen
225
tréningen nagyon hasznos ez, és jöhet belőle elég sok is, akár az elején
(lazítás-ráhangolódás), akár közben, amikor lankad a figyelem, akár a
végén egy játék. Kicsit ilyen volt az első csapat labdadobálása is, ezek jók.
A mozgásos feladat tematikai relevanciája ugyanakkor nem volt egészen
világos, legalábbis az átkötés hiányos volt. Talán szerepet játszott ebben,
hogy bár az elhangzott és kívánt tanulság az volt, hogy „ahogy látjátok,
sokfélék vagyunk”de közben a feladatból az derült ki, hogy eléggé kicsi
volt a szórás. Valószínűleg óvatosabban kell kérdéseket választani,
olyanokat, amiknél tényleg nem lesz a csoporton belül domináns attitűd.
A másik megjegyzésem ehhez, hogy lehet rugalmasabban kezelni azt,
amikor nem egészen az elvárás szerint működik egy feladat, és nem
fogalmazni meg olyan tanulságot, ami nyilván torz leírása a helyzetnek,
hanem érdemes pl. kicsit hátrébb lépni és a csoportra vagy a helyzetre
reflektálni (itt most azért nem működött annyira jól, mert…). Ugyanakkor
az sem a legjobb megoldás, amit a második blokkban (ha jól emlékszem)
Helga alkalmazott, hogy „Hát ez a feladat megbukott”. :)
A vetítés érdekes lett volna a filmrészlet miatt, de a további információk
kivetítése helyett én handoutot osztottam volna (rajta az ábrával meg a
módszerekkel), mert akkor haza tudják vinni tanulságként, meg
személyesebb is.
A feladat kicsit ömlesztetten komplex volt, lehetett volna valahogyan
strukturálni a kiértékelését. Például először csak a szerepjáték történik
meg a karakterlapok alapján, aztán jöhet egy értékelő-lap, amin nemcsak
a mostani 2. és 3. kérdés megfelelője szerepel (emlékezz vissza az
érzelmeidre, a mediátorra), hanem még másik néhány is, ami strukturálja
a tanulságok levonását. Ugyancsak érdemes lehet (persze ez is extra időt
igényel) a megbeszélést úgy levezényelni, hogy szerepenként haladjon
csoportról-csoportra, így világosabbak lesznek a tanulságok. Mert bár
roppant jó hangulatú feladat volt, nem éreztem eléggé tanulságosnak a
blokkot.

A térkezelés itt is döcögött. Először beültünk egy körbe, majd szinte
azonnal elindult egy vetítés a hátam mögött, amit eléggé furcsállottam. A
játékkal értelmet nyert a kör, utána viszont a két tréner a körön kívül
maradt, és erről a lehetetlen helyről adták az instrukciót. Szóval lehet
nyugodtan átrendezni a teret két feladat között, az mozgással is jár, meg
keretezi az eseményeket, érdemes erre figyelni.
A negyedik csapat blokkja szintén jó hangulatú volt, a végén jót tett a
kiscsoportos munka. Két dolog hiányzott nekem erősen: a ráhangolódás,
valamit a lezárás. A ráhangolódást lehetett volna mélyíteni például azzal,
hogy a bevezető kérdésre (Volt-e már sikeresnek/sikertelennek érzett
prezentációd?) vagy annak valamilyen változatára (Mi volt a
legsikeresebb/legügyetlenebb prezentációd?) mindenkinek válaszolnia
kell röviden. A lezárás a SUCCESS elveket átbeszélhette volna, ha már ez
volt a lezáró üzenet, hiszen bár a feladat nem e mentén haladt,
ugyanakkor már a felvezető prezentáció végén is ez került elő (viszont ott
nem éreztem, hogy eléggé illusztrálták volna a példák).
Az sms játék nagyon találó volt, bár a vázolt szituáció szerintem túl
egyszerű ahhoz, hogy kihívást jelentsen, ennél komplexebb helyzetet kell
kitalálni és több információt sűríteni. A prezentáció-összerakó játék is
nagyon ügyes volt, kár, hogy nem volt rá elég idő (szerintem). Ugyanakkor
itt is úgy éreztem, hogy a feladatkiosztásnál eléggé kevés és pontatlan volt
az instrukció. A megbeszélés némileg aszimmetrikusra sikerült, mert az
első két csoport után megindult a vita arról, hogy melyik megoldás a jobb,
és így kevesebb figyelmet kapott a második két csoport. És persze jó lett
volna, ha több idő marad a tanulságok részletesebb átbeszélésére.
Most ennyi, remélem, tudtam hasznos szempontokat felvetni. Mindenkinek szép hetet, és találkozunk 2 hét múlva, vagy ha a BME-n is van tavaszi szünet, és
akkor van, mint nálunk, akkor 3 hét múlva. Kivéve a holnapi bulin. :)
Gábor
226

XI.3 DEFINÍCIÓK OLVASMÁNY
Apollóniosz: Kónika I. 11.
Ha a kúpot a tengely mentén síkkal metszem el,
és ugyancsak elmetszem egy másik síkkal,
amely a kúp alapját
a tengelymetszet-háromszög alapjára merőleges egyenesben metszi,
továbbá ha ezenkívül a metszet átmérője párhuzamos a
tengelymetszet-háromszög két oldala közül valamelyikkel,
akkor minden,
a metszettől -- a metsző sík és a kúpalap metszésvonalával párhozamosan –
az átmérőig húzott egyenesre emelt négyzet
egyenlő lesz azzal a téglalappal,
amelyet az átmérőből a metszet csúcsáig levágott egyenes
és egy bizonyos másik egyenes zár be,
amely a kúp szöge és a metszet csúcs között húzódó egyeneshez
úgy aránylik, mint ahogy a tengelymetszet-háromszög alapjára emelt négyzet
aránylik ahhoz a téglalaphoz, amelyet a háromszög másik két oldala zár közbe.
Az ilyen metszetet parabolának nevezzzük.
o Milyen módokon lehet még definiálni (5 típus BA)
o Milyen módon definiálnak fogalmakat a XI.1 magzatok?
o Hány fogalmat használ a szöveg?
227

Fehér Márta és Békés Vera szerkesztésében az utóbbi évtizedek egyik fontos
és sok vitát kiváltó irányzatának, a tudományos tudás szociológiai
elemzésének legfontosabb szövegei kerülnek összegyűjtve az olvasóhoz. A
kötet a tudásszociológia forrásvidékéről származó tanulmányokon kívül a
David Bloor nevéhez fűződő Edinburgh-i iskola ún. „erős programjának”
legfontosabb szövegeit és néhány értelmező tanulmányt tartalmaz.
Az erős program a tudományos tudást vizsgáló megközelítések közül talán a
legtöbb kritikát kiváltó program, hiszen oksági magyarázatokat kíván adni
arról, hogy vélekedéseink miképpen keletkeztek, ráadásul ezeknek a
szociológiai magyarázatoknak „pártatlannak” kell lenniük, sőt,
„szimmetrikusan”, ugyanolyan típusú okokkal kell magyarázniuk az igaznak
és hamisnak tartott vélekedéseket. Ez a program (amelynek szintén
alappillére a reflexivitás, vagyis hogy maga a program is magyarázható ily
módon) részben azért keltett olyan nagy visszhangot, mert a klasszikus
tudásszociológiára épülve a nyugati társadalmak egyik leginkább féltve
őrzött tabujához nyúlt hozzá, a tudományos tudáshoz.
Már a marxista hagyomány foglalkozott azzal, hogy a lét milyen mértékben
határozza meg a tudatot, egy egy uralkodó osztály gondolatai hogyan
hatnak egész korszakokra (17. o.). De a tudásszociológia programjának
kidolgozása Mannheim Károly nevéhez fűződik és „egyfelől a gondolkodás
léthezkötöttségének elméleteként, másfelől a léthezkötöttséget vizsgáló
történeti-szociológiai kutatási módszereként adódik számunkra” (55. o.).
Majdnem minden gondolatunk „léthez kötött” – de Mannheim még kivételt
tesz néhány diszciplínával: „Míg a „2x2 = 4” kijelentésből … nem látható ki,
mikor és hol fogalmazta meg, egy szellemtudományi-történeti műről
mindenkor megállapítható hogy a „történeti iskola”, a „pozitivizmus” vagy a
„marxizmus” nézetszerkezetében, annak is melyik fokán alkották. Az utóbbi
jellegű kijelentések esetében a szemlélő „álláspontjának” a megismerés
eredményébe való „behatolásáról”, a megismerési eredmény
XI.4 TUDOMÁNYOS MUNKÁK RECENZIÓ
„létrelativitásáról” beszélünk, …szemben ama kijelentésekkel (mint az épp
az imént említett „2x2=4”) nem hatol bele – legalábbis nem a számunkra
látható módon – az ítéletet alkotó szubjektum álláspontja.” (60. o.) Az
eszményi megismerés paradigmájává váló egzakt természettudományok
esetében tehát úgy látszik „a genezis nem játszik bele a gondolati
eredménybe” (77. o.)
Ezt a status quo-t rúgta fel az erős program azzal, hogy a szociológiai
magyarázat létjogosultsága mellett érvelt még a matematikai és logikai
tudásunk esetén is. A matematika megalapozását vizsgáló wittgensteini
megjegyzések kapcsán Bloor „matematika-szociológiai” tanulmánya
(Wittgeinstein és Mannheim a matematika szociológiájáról). Mivel a
hagyományos „platonista” vagy „realista” matematika-felfogás csak
körbenforgó érvekkel bizonyítható, Bloor célja egy alternatíva kidolgozása,
amely a matematikát konzisztens szociológiai keretbe helyezi. Sokan
rettegnek az ilyen jellegű relativizálástól, de nem nyilvánvaló, hogy pontosan
mi is olyan rémisztő ebben a lépésben, hiszen – a wittgensteini mottót
kifordítva – mi kérlelhetetlenek vagyunk, ha a logika törvényei nem is.
Hasonló problémákat feszeget egy későbbi, Bloor, Barry Barnes és John
Henry által írt könyv (A tudományos tudás szociológiai elemzése. 2002,
Osiris) egyik újranyomott fejezete is, amely a matematikai tudást finitista
szemantikába ágyazva értelmezi. Mivel az önevidencia egy (lokális) kulturális
tradíció természetesnek vett eleme és a konvenciók nincsenek „előre
beprogamozva az agyunkba” (277. o.), így a konvenció és az önevidencia
szociológiai kategóriává és így szociológiailag elemzhetővé válik.
Bár a szöveggyűjtemény egyik főhőse az orwelli 1984-ből is ismert és
elhíresült 2+2=4 ill. a 2x2=4 kifejezések (ha a Párt mondja, lehet 5), a kötet
nem csak a matematikával foglalkozik marxista alapokon. Durkheim és
Mauss immár klasszikusnak tekinthető, az osztályozás elemi formáit vizsgáló
tanulmányát (113-132. o.), valamint Bloor „újraolvasását” is tartalmazza a
228
Megjegyzés [Z16]: Fehér Márta és
Békés Vera, szerk. 2005. Tudásszociológia
szöveggyűjtemény. Budapest: Typotex.
376. old. 3200 Ft.

kötet. Durkheimék – magyarul a hetvenes években már megjelent –
tanulmánya az ausztrál bennszülött törzsek osztályozási szokásait vizsgálja.
A nagyhatású munkát számos kritika érte (pl. felhasználhatók-e az egyszerű
törzsi osztályozások, ha kérdésünk az osztályozás történeti kialakulásának és
fejlődésének megértése). Megállapításaik, miszerint a dolgok osztályozása
az emberek (törzsön belüli) osztályozását tükrözi vissza (120. o.) arra
inspriálta Bloort, hogy megvizsgálja a problémát az erős program
szempontjából is és a 17. századi Anglia természetfilozófusait is hasonló
szemmel vizsgálja a Durkheim és Mauss újraolvasása: az osztályozás és a
tudásszociológia c. tanulmányában. A párhuzamok meglepőek: a kor
vitáiban résztvevők „a politikai kontextust különböző fizikai világképek
megalkotására használták fel, és a törvény-háló erőforrásait kihasználva
fenntartották azt az új tényekkel és új feladatokkal szemben. És amint
láttuk, az eredmény minden esetben az volt, hogy a dolgok osztályozása
reprodukálta az emberek osztályozását” (214. o.).
Bloor e fontos tanulmányán kívül szintén először olvasható magyarul a
Kollektív reprezentációk. A cikk a tudásszociológia kapcsolatát hazánkkal
még szorosabbra fűzi, hiszen Bloor előadása 1996-ban Miskolcon, Forrai
Gábor szervezésében megrendezett konferencián hangzott el. A tanulmány
Durkheim és Barnes gondolataiból kiindulva arra keresi a választ, hogy a
tudásszociológiát mennyiben segítheti egy önreferenciális intézménymodell,
amely az intézményeket „mint az önmagukra való utalás eljrása által
jellemzett rendszereket” tekinti (229. o.), illetve azt, hogyan indítható be
egy ilyen struktúra kialakulása.
A kötet gerincét alkotó írásokon kívül fontos értelmező tanulmányok is
megjelentek a kötetben. Bence György 1972-es disszertációjának egy
fejezete, amelynek különösen utolsó oldalai megvilágító erejűek, Némedi
Dénes Durkheimet és az erős programot összevető filológiailag is érdekes
tanulmánya a bloori programot is kritikusan (de nem elitélően) vizsgálja. A
két szerkesztő és Martin Kusch Cambridge-i professzor egy-egy tanulmánya
került a kötet végére. Békés Vera inkább a durkheimi és antropológiai
hagyományhoz illeszkedően vizsgálja a tudomány oktatásának rituális
elemeit, míg Fehér Márta újra kiadott cikkében az erős program kritikáit és a
félreértések forrásait vizsgálja. Végül magyarra fordított Kusch történeti
áttekintése és manifesztója megpróbálja újra összekötni a tudásszociológiai
hagyományt az azt nem kellő mértékű kihívásnak tekintő filozófiai (és főleg
analitikus filozófiai) diskurzussal.
A kötet cikkei jól mutatják a tudásszociológia beágyazottságát a filozófiába,
szociológiába, antropológiába és számos kapcsolatát a pszichológiához, a
tudománytörténet-íráshoz – és nem utolsó sorban a magyar tudományos
közösséghez.
Sajnálatos, hogy a kiadó nem biztosított forrásokat olyan új fordításokra,
mint például Barnes fontos tanulmánya Social Life as Bootstrapped
Induction. A szerkesztők is megjegyzik az előszóban, hogy Ludwik Fleck
munkáinak bemutatására nem nyílt lehetőség. Ez a hiány hazánkban egyre
szégyenletesebb és mielőbb orvosolandó (lassan külön kötetet is
megérdemelne Fleck). Ezen kívül a nagyrészt más kötetekből átvett
tanulmányok nyomdai előkészítése bőven hagy kivetnivalót maga után:
sorkezdő záró-zárójelek, egybeírt szavak, központozás hiánya mind zavarják
az olvasót és minősítik a kiadót. A 2002-ben megjelent Bizonyítás és
önevidencia az Osiris (ma még kapható) kiadásában sem volt hibátlan – az
egyetlen hosszabb, 12 tételes formális levezetésben (230-1. o.) az
eredetihez képest két hibát tartalmazott. Az átvett tanulmány a Typotex –
matematikai munkákat is gyakran kiadó – szerkesztőségében még 7 (!)
hibával gazdagodott. Egy kétharmad-oldalas levezetésben kilenc
nyomdahiba egy gyakorlott és nagy kiadó nemtörődömségét mutatja. Kevés
plusz munkával (bár talán ez lenne a minimum) nagyon szép kötetet
kaphatna kezébe az olvasó – így fontos szövegek gyűjteményét kapja az
előállítási költség sokszorosáért. De talán ez is segít eloszlatni a hazánkban
még ma is gyakori félreértéseket a tudásszociológiával kapcsolatban.
229

XI.5
TUDOMÁNYOS VITÁK
Mi indokolja, hogy egy tudományos (vagy filozófiai) vita vizsgálatát az érveléselmélet és nem a szakterület saját normáit figyelembe véve végezzük?
Több válasz is adható erre a kérdésre, amelyek különböző módon és céllal használt különféle érvelés-elemzési módszereket legitimálnak.
A leginkább problémamentesnek a – nevezzük így – tudománytörténeti szempont tűnik 7 . Egy adott kor tudományos szövegeinek vizsgálata
infromációt adhat a korban elfogadott (és művelt) meggyőzési technikákról. A tudományos szövegek ilyen jellegű feldolgozása nem példa nélküli (Ceccarelli
2001; Gross 1990; Dear 1991), és adott tudományok érvelésének változásai jól feltárhatók vele. Szintén kimutathatók a különböző iskolák közötti retorikai
különbségek, a meggyőzőnek tekintett érvelési minták fejlődése. Bizonyos esetekben a retorikai elemzés különösen gyümölcsöző. Marcello Pera, fontos
tudománytörténeti epizódokat vizsgálva úgy találta, hogy a tudósok retorikai eszközöket – vagyis a tudományos vitákat olvasóinak meggyőzésére és
vélekedéseik megváltoztatására használt eszközöket – alkalmaznak, amennyiben (a) új metodológiai eljárást próbálnak elfogadottá tenni, (b) egy
metodológiai szabály adott interpretációja mellett érvelnek, (c) egy szabály konkrét esetbeni alkalmazhatóságát támadó érveket próbálnak kivédeni, (d)
kiindulási pontjukat igazolják, (e) egy hipotézist plauzibilisnek tartanak, (f) vagy rivális hipotéziseket támadnak, illetve (g) egy hipotézis elleni érveket
utasítanak el (Pera 1994: 172-176). Mint látni fogjuk, a vizsgált vita számos itt felsorolt kategóriát érint, így ez a jórészt deskriptív szemlélet fontos
információkat adhat arról, hogy egy mai – és nemrégiben született – diszciplína számára mik a meggyőzés normái.
Azonban több lehetőség is nyílik arra, hogy túllépjünk a pusztán deskriptív elemzésen (Eemeren, Grootendorst és Henkemans 1996). A vita részeinek
jellemzése lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők módszereiből elköteleződésük bebetonozottságára következtessünk. Marcelo Dascal tudományos
vitahelyzetek értékeléséhez a következő hármas felosztást javasolta (Dascal 2003: 280-293; 2000). A megbeszélés (discussion) jól körülírt téma vagy
probléma megoldását kísérli meg: a cél valamilyen hiba kiküszöbölése. Ez feltételezi, hogy közmegegyezés érhető el abban, hogy hol és ki mit „vétett el”,
milyen normát sértett stb., és ennek kiküszöbölésével értelmezhetőkké válnak az eredmények. Sok esetben azonban pontosan ez a közös alap nincs meg,
illetve nem hozható létre. A polémikus vita (dispute) a tudományos módszerek vagy preferenciák olyan különbségéből származik, amelyek lehetetlenné
teszik a közös megoldást. A résztvevők eltérően vélekednek arról, hogy mely pontok megváltoztatásával oldható meg a vita: az ilyen jellegű helyzetekben az
ellentétek nem oldhatók fel az álláspontok összemérhetetlensége folytán („paradigmatikusak” az ellentétek). Köztes helyet foglal el a kontroverzia
(controversy), ahol leggyakrabban egy jól körülírható probléma kapcsán a vita továbbterjed jóval nagyobb hordejerű kérdésekre is, beleértve a probléma
kialakulásának okát és megoldásának módját. A sokrétű vita túlmutat az eredeti kérdés megválaszolásán, de a különbségek nem akkorák, hogy az
álláspontok bebetonózdjanak, és a felek makacsul a maguk igazát hajtogassák. Általában a tudományos életben az ilyen viták a legtermékenyebbek, és
nagyban elő tudják mozdítani a kérdéses tudásterület fejlődését. Ismert példa a Ricardo és Malthus, vagy a Cuvier és Saint-Hilaire közötti kontroverzia.
7 A vitát úgy elemezzük, mint egy tudományterület művelőinek filozófiai és egyéb elköteleződéseket is érintő vitáját. Ezért alkalmazhatónak tekintjük a tudományos viták
elemzésénél használt eszközöket – ezt indokolja az is, hogy voltaképp a tudomány változását leíró elméletek között, a „tudomány tudományáról” szól a vita.
230

Az általunk vizsgált tudományterületen mindháromra találunk példát: vannak kifejezetten a véleménykülönbség feloldását célzó viták (Labinger és Collins
2001), ugyanakkor az ellenfél ellehetetlenítését megcélzó művek is (Gross és Levitt 1994). A viták ilyen besorolása már nem pusztán deskriptív eszközöket
használ, hanem kijelentéseket tesz arról, hogy mennyire gyümölcsöző a tudományterületek fejlődése szempontjából az adott vita.
Amennyiben pedig eltekintünk a felfedezés és igazolás kontextusa közötti, az utóbbi évtizedekben igencsak megtépázott dichotómiától, ahol az
utóbbi a dekontextualizált logikai rekonstrukciót tette a tudományos elméletek igazolásának kulcsává, a tudományos érveléseknek – és ezek elemzésének –
esetleg még fontosabb szerep juthat. Ha ugyanis a logikai rekonstrukció helyetti igazolási fórumokat keresünk, az egyik legelfogadhatóbb lehetőség magukat
a tudományos vitákat tekinteni a tudományos tudás legitimálásának eszközéül. Ez az egyébként legalább William Whewellig visszanyúló hagyomány
(Schickore 2002) a tudósközösség közös álláspontját kialakító és formáló viták közzéppontba állításával potenciálisan kitüntetett szerepet juttat a viták
elemzőinek is, akik az érvek erősségének vizsgálatával érdemben módosíthatják a vita konszenzuális értékeléséről kialakult képet. 8 Bár régi korok ilyen
újraértékelése legfeljebb új tudománytörténeti olvasatot adhat, kortárs viták ilyen elemzése esetleg magára a tudományra is kihathat.
Az érvelések vizsgálatának tehát különböző jelentőséget tulajdonítanak különböző megközelítésmódok. Célunk az általunk használt eszközökkel a
lehető legpontosabban leírni a tudományos vitát (deskriptív megközelítés), ugyanakkor a résztvevő felek érvelését minősíteni. Ez utóbbi megközelítés
normatív. A későbbiekben kifejtjük, hogy milyen normák alkalmazását tekintjük gyümölcsözőnek.
Az elemzés során egyszerre próbáljuk a témát és a módszert ismertetni. Ehhez alapvetően pragmatikai háttérelméleteket, logikai rekonstrukciót,
dialektikai és retorikai elemzést, valamint az ún. pragmadialektikai iskola eredményeit használjuk fel. Az írás mind a tudományos tudás szociológiáját, mind a
tudományos viták érvelési elemzését sokrétűen próbálja bemutatni. A felhasznált háttér és eszköztár sokszínűsége azzal a hátránnyal jár, hogy elemzésünk
talán egyetlen szempontból sem lesz maradéktalanul teljes, sem pedig formailag egységes. A különböző megközelítések ötvözésétől azt az előnyt várjuk,
hogy új fényben tudjuk bemutatni a vitát, és új tanulságokat tudunk megfogalmazni.
o Sorold fel a mezőfüggetlen érveléselmélet melletti/elleni érveket!
8 Hasonló igény megjelent a science studies berkein belül is. A szociológiai elemzés hatására egyes felek előnyt szerezhetnek. Általános megítélés szerint a kiszolgáltatottabb
félnek kedvez a semleges szociológiai elemzés, de vannak ellenpéldák is (Collins 1996).
231

XI.6 EGY KÉZIRAT FÁJLTÖREDÉKBEN TALÁLTA MEG A SZERKESZTŐKET. INSPIRÁCIÓ
Az érvelések vizsgálata ott is kiemelkedően fontos lehet, ahol komplex
döntéshozatali folyamatoknál nincsen egyértelműen elfogadott mechanizmusa a
résztvevő feleknek, amikor közgazdasági, jogi, etikai és természettudományos
érvek alapján közös álláspontot kell kialakítani. És szintén hasznos eszköz lehet,
amikor az elfogadott tudományos gyakorlat és a nem elfogadott vagy a nem
tudományos gyakorlat összeütközéséről esik szó. Erre kitűnő példák egyes
tévéműsorok, vagy a Természet Világa ún. Szkeptikus sarok rovata.
Maradjunk ez utóbbi példánál és nézzük meg milyen eredményt adhat az
ilyen elemzés. Az olvasó azt gondolná, hogy a tudós, amikor a tudomány és
áltudomány kérdéséről ír, a tudományban bevett és sikeres módon érvel. A
tudományt védő tudós azonban sok esetben eltekint a tudományos érvelési
módszer, a racionális tényfeltáró vita használatától, hogy sikeresebben védje és
terjessze álláspontját.
Gyakran használ érzelmileg nem semleges (motivált) nyelvet: az áltudós
„nagy hangon beszél”, műve „hülyeség”, amit „természetesen nem közöl a
Science”, míg az igazi tudós viselkedése „rendkívüli intellektuális bátorságra vall,
hiszen „amikor meglátta az új adatokat egy pillanatig sem habozott, hogy feladja
addigi elképzeléseit” [7].
Az ilyen minősítésekkel a probléma az, hogy anélkül befolyásolják az
olvasót, hogy feltétlen igazságuk be lenne bizonyítva, és hogy egyértelműen
következnének a tényekből: tanulságos egy-egy ilyen manipulatív elemeket
használó szöveget az ellenkező érzelmi töltésűre átírni.
Egy másik, itt részletesebben elemzett cikkben (címe: „Alternatív
orvoslás és áltudomány” [8]) a 30 bekezdéséből 2 nyilatkozik elismerően az
alternatív orvoslás eredményiről. Nem a tényfeltáró vita vagy a kontraverzió
lehetőségét teremti meg a cikk, hanem polemikussá válik és reménytelenné teszi
közös álláspont megtalálását. A kritizált álláspontot gyakran eltúlozza és az
ellenfelet diabolizálja. Az ilyen szövegek érvelése gyakran meglepően gyenge. A
konklúziók vagy implikáltak, vagy ex cathedra jellegűek, nincs vagy kevés
mellettük az érv. Az érvelések nemritkán körkörösek.
232
Amikor Mornstein az elektroakupunktúrát kritizálja, akkor mindössze így
érvel: „Állítsuk ezt az eljárást analógiába egy tévészerelő munkájával, aki,
mondjuk, egy oszcilloszkóp segítségével egy nem működő tévékészülék
önkényesen kiválasztott pontjain méri a feszültséget. A mért feszültségeket aztán
megfelelően módosítva visszaküldi a készülékbe. Lehetséges tévét javítani ilyen
módszerrel? Reménykedhetünk-e abban, hogy egy jóval bonyolultabb rendszer,
mint az emberi test sikeresen gyógyítható ilyen eljárás vagy alapelv
használatával?” Ez az analógia csak akkor alkalmazható, ha elfogadjuk az emberi
test gépszerűségét, és azt is, hogy „javítása” a gépekkel analóg módon történik.
Holott az alternatív gyógyászat számos irányzata pontosan ezt az alapfeltevést
kérdőjelezi meg. Nincs nagyszámú, különböző de fontos tulajdonság, ami az
egytagú referenciacsoportot összekötné a céltárggyal, könnyen találunk releváns
diszanalógiákat és ha igaz az analógia, akkor a hagyományos orvoslás számos
eleme (pl. a gyógyszerek használata) éppoly abszurd, mint a, kritizált alternatív
módszer. Az analógiát alapul véve egyedül a protéziskészítők örülhetnek.
Az ellenfél (sajnos itt: ellenség) lejáratása is gyakori. Ennek szép példáját
adja Mornstein, amikor a vizeletfogyasztást ismerteti és kritizálja: „Ennek az igen
kétes diétának a gurui szerint a vizeletben jelenlévő, nitrogénben gazdag
selejtanyagok kiválthatják a fehérjékben lévő nitrogént. A vizeletről - a
homeopatikus gyógytermékekhez hasonlóan - azt állítják, hogy a különböző
bomlásfolyamatok eredményeképpen bizonyos betegségeknél keletkező anyagok
nyomait tartalmazza. A vizeletfogyasztás nem csak a műveletlen rétegek között
terjed. Jiří Cingros, a vizeletterápiáról szóló egyik könyv szerzője a cseh
diplomáciai szolgálatban dolgozott, először Oroszországban, majd később
Jemenben nagykövet is volt. Miután törvénytelen üzleti tevékenységgel
gyanúsították a követségen, egyszerűen eltűnt, nem hagyva mást hátra, mint a
követség alkalmazottainak vizeletét tartalmazó üvegeket.” Az irónián és a
befolyásoló megjegyzéseken kívül mi is pontosan a tudományos érv a
vizeletfogyasztás ellen? Hogy lop a jemeni nagykövet?
Az ilyen szövegek fő problémája nem az, hogy rossz álláspontot
képviselnek, hanem az, hogy rosszul. A törvényszéki tárgyalás jellegű
Megjegyzés [Z17]: Egy fecnin
megtaláltaák az irodalmat is: [1] Logika a
mindennapi érvelésben – A gyakorlati
érvelés technikája. Összeállította a BME
Filozófia Tanszék kollektívája. Évszám
nélkül.
[2] Marcelo Dascal. "Epistemology and
controversies", in Tian Yu Cao (szerk.),
Philosophy of Science [= Volume 10 of
Proceedings of the Twentieth World
Congress of Philosophy]. Philadelphia:
Philosophers Index Inc., pages 159-192;
2000.
[3] Pléh Cs., Síklaki I,, Terescsényi T. (szerk):
Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Osiris,
Budapest, 1997.
[4] Beck-Bernholdt, H.P., Dubben, H.H.: A
tojást rakó kutya. Magyar Könyvklub, 2001.
[5] Zentai I., Tóth O.: A meggyőzés csapdái.
Hibák és visszaélések a mindennapi
meggyőzésben. Typotex, Budapest, 1999
[6] Margitay T.: Az érvelés művészete.
Typotex, Budapest, előkészületben
[7] Csak az igazi tudós tévedhet. Term. Vil.
133:3 141. o.
[8] Vojtech Mornstein: Alternatív orvoslás
és áltudomány. Term. Vil. 134:3 132-34. o.

megnyilatkozásokban (hiszen a cél nem a szélhámos, hanem a potenciális áldozat
meggyőzése) ezek az érvek a konklúziót már eleve elfogadó közönséget győzik
meg (tartják meg hitükben). Az igazán szkeptikus olvasót azonban, aki erős érvek
alapján akarja kialakítani véleményét nem!
Remélem, hogy itt közölt rövid ismertető és a bemutatott példák
meggyőzően megmutatták, hogy az érvelések vizsgálata nem teljesen
haszontalan tevékenység, és egyben felhívták a figyelmet arra, hogy olyan
korban, ahol – Vekerdi László kifejezésével - a „tudományos világkép ’bizalmi
válsága’ ” fokozottan jelentkezik, az előbb bemutatottaknál jobb érvekkel kell a jó
célért küzdeni. Amennyiben nem voltam meggyőző, úgy remélem, hogy a vitás
pontokat a jövőben gyümölcsöző kontraverzió fogja tisztázni, ez esetben ezt a
rövid iratot a vitáról tekintse az olvasó vitairatnak.
o Keress olyan nézetet, amivel szemben annak saját ’hirdetett’ eszközeivel is tudsz érvelni (BA)
o Elemezz tudományos ismeretterjesztő szövegeket és írj róluk érveléstechnikai elemzést – 2000 leütés, 3 példány
o Milyen diskurzusokban lehet ill. lehetetlen konszenzust remélni? VKF-et? Mikor miért könnyű / nehéz?
233

XI.7 BUDAPEST HANOI TORNYOK ŐRÜLET
Tisztelt Elnök Úr!
Kötelességemnek érzem bejelenteni egy új, derűs valóságdimenzió
létrejöttét. De én nem kérem, hogy ítéljen, pusztán annyit, vegye
tudomásul, fogadja el, láttamozza, aktázza, vagyis ezzel kapcsolatba már
csak annyit tegyen, hogy elfogadja, hogy nincs senkinek semmi
kötelessége Ez a digitális papírlap ráadásul új, egy tökéletes nyelv, ha
vannak rajta fecnik, nem nem?.
Röviden leírom, hogy mindez hogyan történhetett. Értse meg, nem kellett
volna, mert alapvetően segíteni, adni, mindig csak szabadon lehet. De ezt
szabadon tettem, nem vette el nagyon sok időmet, csak kb. mint sírtól
kámforig, 3 uszkve fél négyig.
Ian Hacking filozófus mondta (sokszor, csak itt kevesen hallanak odáig,
mert derűs, halk a hangja sok sok évvel a háta mögött, de kevesebbkevesebb
évvel, de sokkal-sokkal több BORT íva addíg., hogy) „if you can
spray it, it exists”.
És a papírt a grafikus lakkal, a monitort Marika WD40-val kezeli, szóval
„you can spray it”, tehát
MINDKETTŐ VAN (WD40is legyen, mindig, minden háztartásban)
Nomármost, ha egy digitális papírlap egyszerre létezhet a digitalizált
világban (res cogitans, merthogy kiterjedéssel hol így [részecske] hol úgy
[hullám] írható le, továbbá mert minden kütyüre le/át/szétküldhetű,
megsemmisíthetetlenné válik) és egyszerre létezhet az anyagi világban
(res extensa, a kinyomtatott papír súlya, mérete, a Hold-alatti szféra
romolható, rothadó, égő, Ég-Utáni világában), akkor az a digitális papírlap
két egész különböző térben koexisztál, vagyis egy hipertérben van.
Ez a hipertér a valóság egy új, derűs dimenziója. Namármost, ezt a
hiperteret majd el lehet nevezni sokféleképpen. Lehet Mókus-tér. Jó itt
élni, csak mások a szabályok. Pl. Egy digitális papírlap igaz.
Szükségszerűen. Ha digitálisan pdf-esítve van és korporeálisan
kinyomtatva van.
Beláttatás: Legalább egy digitális papírlap, fecnikkel,
vagy anélkül lehessen igaz. és jó, ha nem kell hozzá a titkos kód, ami a
lakcímkértyán van elejtve és ne kelljen semmit aláírni és ne verjenek Születik, de
nem hal el, csak a száma változik, hogy mind elférjünk Noé bárkáján. meg
a copy-paste reláció anizotróp törésű diszlokáció. Miközben ugyanazt
pakolom át, megváltozik a jelentés.
térnyelv sík idő nélkül,
mert pdf-esítve van.
A szavak belső surlódása miatt fellépő jelentéskondenzáció
csak Á vesszők plá
ne
o Az Elnök kommunikációs szakasszisztense vagy. Megkapod a
levelet. Mit teszel (BA)?
o Az Elnök kommunikációs tanácsadója vagy. Megkapod a levelet.
Mit teszel (MA)?
o Az Elnök vagy. Megkapod a levelet. Mit teszel (PhD)?
Megjegyzés [Z18]: mint ez. R-
szemantikában „dimenziókapu”
Megjegyzés [Z21]: Budapest hanoi
tornyok
Megjegyzés [Z19]: Eredeti falukutatás:
-Hogy alszik Józsi bácsi mostanában?
-Köszönöm, elvagyok…számolok háromig…
-Ilyen egyszerű lenne az egész?
-…max fél négyig
Megjegyzés [Z22]: kinyomtattad?
Megjegyzés [Z20]: a világban normatív
kijelentések, fogalmak, szokások is vannak,
ha láthatóak …---…
234

Számonkérési formák
XII. ZH, VIZSGA, ZÁRÓVIZSGA
Kulcsfogalmak:
Fontos tanulság:
Később utánanézni:
Ezek építenek:
235

XII.1 INFORMÁLIS LOGIKA MINTA ZH
Informális logika
Zárthelyi dolgozat (A)
2006. junius 2.
Írd fel a jobb felső sarokba a neved. Csak a tesztlapon válaszolj! Fogalmazz tömören és pontosan! A
rendelkezésre álló hely és a megadott terjedelem körülbelül tájékoztat arról, hogy az adott kérdést milyen
mélységben kell kidolgozni. Előbb gondold át és fogalmazd meg a választ és csak azután kezdjél írni! Ha példát
kell adni, akkor add meg a válasz szempontjából lényeges kontextust is! Ha szükséges, írd le, hogy miért jó az
adott példa, azaz, hogy mi a példában az, ami illusztrálja a szóbanforgó problémát! Írj olvashatóan és
áttekinthetően! Az olvashatatlan és áttekinthetetlen, illetve a megadottnál lényegesen hosszabb válaszok nem
kerülnek értékelésre. Beszélgetés, a másik dolgozatára történő rápillantás, segédeszközök használata és a
dolgozatírásra, illetve a dolgozat beadására vonatkozó utasítások be nem tartása a vizsgából történő kizárást
vonja maga után.
1. Mi a túl sokat állító kérdés? Írjál egy példát! Hogyan lehet/szoktak az ilyen kérdésekre válaszolni? Ismertesd a lehetséges stratégiákat! Az általad adott
kérdésre fogalmazz meg egy helyes választ!
6 pont
236

2. Sorold fel Grice négy fő maximáját! Vizsgáld meg, mik lehetnek az okai annak, hogy a maximákat nem tartjuk be! Mondjál ezekre példákat!
6 pont
3. a) Húzd alá és számozd meg az alábbi szövegrészletben a lényeges állításokat, amelyek premisszái és/vagy konklúziói az előadott érvelésnek.
b) Fogalmazd meg, és jelöld zárójelbe tett számokkal a ki nem mondott konklúziókat, illetve a ki nem mondott premisszákat, ha vannak ilyenek!
c) Készítsd el az érvelés logikai szerkezetének (premissza-konklúzió szerkezetének) a térképét!
„Mindaz, aminek a létezése a pusztulásából következik, örök, mert akár létezőnek, akár nem-létezőnek tételezzük fel, az következik, hogy létezni fog, és
nyilvánvaló, hogy minden egyes időpillanatban minden egyes dologról vagy azt kell feltételeznünk, hogy létezik, vagy azt, hogy nem létezik. Az igazság
elpusztulásából viszont az igazság létezése következik, mert ha az igazság nem létezik, akkor igaz az, hogy az igazság nem létezik, és semmi nem lehet igaz
igazság nélkül. Ennélfogva az igazság örök.”
8 pont (+ 2, ha az érvelésszerkezet a pragmadialektikai model alapján készül)
237

4. Ismertesd az analogikus érvelések logikai szerkezetét! Hogyan kritizálhatók az analógiák?
4 pont
5. A következő érvelésről dönstd el: erős-e, hatásos-e, érvényes-e! Indokold meg, az egyes szempontoknál mi alapján döntöttél, mit vizsgáltál!
4 pont
P: Nagyon pite ez a ZH.
K: Nagyon pite vagy böszöm nehéz ez a ZH.
6. Mi a hamis dilemma? Adj példát rá! Hogyan ellenőrizhető, hogy hamis dilemmával van-e dolgunk?
4 pont
7. Jellemezd az argumentum ad hominem érvelési hibát. Sorold fel a főbb altípusokat!
6 pont
238

8. Írd le röviden a törvényszéki tárgyalás típusú vitát. Mik a résztvevők céljai, milyen módszereket alkalmaznak, stb.?
5 pont
9. Ismertesd röviden a Mill-féle “megegyezés módszerét”!
5 pont
10. Milyen érvelési hibát tudsz azonosítani a következő idézetben? Ennek a híbatípusnak van egy másik alfaja is: mi az? Mondj rá példát!
„Trianon igazságtalan volt, igen. De annál sokkal több is: rossz. Az egész európai hanyatlás kezdete. Ha most rendezés nélkül kezdődik el az európai
egyesülés, a bővítés, és készülhetünk az újabb bombázásokra, akkor a férgesedés kiterjed az egész kontinensre. Eltűnik az egész európai kultúra, a
nemzetek kultúrája és vele a földrész mint önállóság. Mi azért kell hogy kiáltsunk, mert Trianon óta tudjuk, hogy első eltűnőnek, első áldozatnak vagyunk
kiszemelve.”
11. Rajzold fel egy általános érvelés „toposz-szerkezetét”. Röviden értelmezd az ábrát/lásd el jelölésekkel.
5 pont
4 pont
11+1. Szerinted hogyan lehet javítani a kurzuson? (Pl. mit hiányoltál, miből kellett volna több vagy kevesebb, mi nem volt érthető, stb.?)
3 pont
239

XII.2 ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉRVELÉS ÉS ELEMZÉS TÁRGYHOZ
17. A logika és érveléstechnika alapfogalmai és ezek kapcsolatai (érvényesség,
helytállóság, erősség, hatásosság; a véleménykülönbség feloldása, a bizonyítás kényszere).
Élő nyelvi példákon mutassa be, mit jelentenek a fogalmak. MT 5. fej., O
18. Az érvelés gyakorlati alapjai: milyen szempontokat tudunk elemezni, milyen
szempontokat érvényesítsünk argumentatív helyzetekben (definíciók, dichotómiák,
dedichotomizálás)? Mi az internális és externális kritika különbsége? Milyen módszerei
vannak a hatásosság ill. erősség vizsgálatának? MT 2. 4. fej., O (O4, Bevezetők: O1, O5)
19. Az érvelések elemzése és értékelése. Milyen logikai, retorikai és dialektikai eszközök
segítik (és milyen szempontok alapján) az érvelésrekonstrukciót? Mi a különbség érvelések
normatív és deskriptív vizsgálata között és ezek milyen kapcsolatban vannak az erősség és
hatásosság fogalmával? Az így kifejlesztett eszközöknek milyen módszertani korlátai
vannak? MT 4. fej., O (O4, alapokhoz O3)
20. A pragmatika és a ~ szerepe az argumentációban. (Beszédaktusok, lokúciós, illokúciós
és perlokúciós aktus, implikáció,a pragmadialektika elmélete, dialektikai normák és ezek
megszegése). A pragmatika alkalmazása (alapfogalmak és kategóriák készségszintű
használata és bemutatása példákon). MT 5., 10. fej., O (O2)
21. Vitaszituációk és jellemzőik. A stratégiai manőverezés fogalma és használata
(példákkal). A kommunikációs helyzetek és az érzelmi hatások (meggyőzéspszichológia)
kapcsolata az érvelésekkel. MT 2. 3. fej., O (O7)
22. Az informális logika alapjai. Adatok, induktív általánosítás, statisztikák, okság. MT 11.
12. fej., O
23. Az analógiák, az ~szerepe az érvelésekben, értékelésük. Kérdések és válaszok
(kérdéstípusok, válaszolási stratégiák, példákkal). MT 13. 14. fej., O
24. Érvelések a gyakorlatban. A leggyakoribb érvelési hibák bemutatása példákkal ill.
készségszintű felismerése. Saját életéből származó érvelésen keresztül mutasson be
érvelési hibákat, illetve adjon számot róla, hogyan jellemezhető érveléstechnikai fejlődése
az elmúlt két év során! MT 15. fej., O (O6)
MT Margitay, Tihamér. 2007. Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és
kritikája (javított, bővített kiadás). 2 ed. Budapest: Typotex.
Ó Órai anyag, fóliák.
Órai anyag, fóliák részletesebb hátteréhez ajánlott irodalom:
O1 Adamik, T. és mtsi.: Retorika, Bp.: Osiris, 2004.
O2 Dascal, M., & Gross, A. G. 1999. The Marriage of Pragmatics and Rhetoric.
Philosophy and Rhetoric, 32(2), 107-130.
O3 Eemeren, F.H.v., R. Grootendorst, and F.S. Henkemans, Argumentation.
Analysis, Evaluation, Presentation. 2002, London; Mahwah NJ: L. Erlbaum. 195.
O4Eemeren, F.H.v., ed. Crucial Concepts in Argumentation Theory. 2001,
Amsterdam University Press: Amsterdam.
O5 Fahnestock, Jeanne; Secor, Marie, A Rhetoric of Argument: Brief Edition, 3rd
ed. McGraw-Hill, 2004.
O6 Zemplén, G. Á. (2010). Teaching argumentation in Election-year: a Hungarian
pilot project. Argumentor.
O7 Zemplén, Gábor Á. 2006. Érveléselmélet mint filozófia? Magyar Filozófiai
Szemle 50 (3-4): 325-347.
240

XII.3 IRODALOM
Fordítások: Kutrovátz Gábor 2001- Elérhető: http://hps.elte.hu/~kutrovatz/
Bazerman, Charles. 1986. Shaping Written Knowledge. The Genre and Activity of the Experimental Article in Science: The University of Wisconsin Press.
Buda B. - László J. (1981) Beszéd a szavak mögött, Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont
Copi, I. M. 1953. Introduction to logic. New York: Macmillan.
Dascal, Marcelo. 2003. Interpretation and understanding. Amsterdam: John Benjamins.
Dascal, Marcelo és Gross, Alan G. 1999. The Marriage of Pragmatics and Rhetoric. Philosophy and Rhetoric 32 (2):107-130.
Eemeren, F. H. van, Grootendorst, R. és Henkemans, Francisca Snoeck. 2002. Argumentation. Analysis, Evaluation, Presentation. London; Mahwah NJ: L.
Erlbaum.
Eemeren, F. H. van és Houtlosser, Peter. 2002. Strategic Maneuvering. Maintaining a Delicate Balance. In Dialectic and Rhetoric. The Warp and Woof of
Argumentation Analysis, szerk. Eemeren, F. H. v. és Houtlosser, P. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 131-159 old.
Eemeren, Frans H. van, Grootendorst, R., Jackson, Sally és Jacobs, Scott. 1993. Reconstructing argumentative discourse, Studies in rhetoric and
communication. Tuscaloosa: University of Alabama Press.
Eemeren, Frans H. van és Grootendorst, Rob. 2004. A systematic theory of argumentation. Cambridge: Cambridge University Press.
Fahnestock, Jeanne; Secor, Marie. 2003. A Rhetoric of Argument: Text and Reader. McGraw-Hill
Forgas, J. (1989) A társas érintkezés pszichológiája, Budapest: Gondolat
Gratton, Claude. 2004. Book Review: Eemeren, F. H. van, Grootendorst, R. Henkemans, F. S. 2002. Argumentation. Analysis, Evaluation, Presentation.
London; Mahwah NJ:L. Erlbaum. Argumentation 18:489-494.
Gross, Alan G. 1990. The rhetoric of science. Cambridge, Mass.: Harvard University Press.
241

Hamblin, Charles L. 1970. Fallacies. London: Methuen.
Margitay, Tihamér. 2007. Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája (javított, bővített kiadás). 2 ed. Budapest: Typotex.
Pease, A. (1989) Testbeszéd, Budapest: Park Kellő kritikával olvasandó!!
Prelli, Lawrence J. 1989. A Rhetoric of Science - Inventing Scientific Discourse. szerk. Arnold, C. C., Studies in Rhetoric/Communication. Columbia: University
of South California Press.
Pratkanis, A. - Aronson, E. (1992) A rábeszélőgép, Budapest: AB OVO
Toulmin, S. E. 1958. The Uses of Argument. Cambridge: Cambridge UP.
Zentai I.(1999): A meggyőzés csapdái, Budapest: Typotex 59.
242