22.11.2014 Views

Érvelés-tanulmányok filmszakadásig

Érvelés-tanulmányok filmszakadásig

Érvelés-tanulmányok filmszakadásig

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Érvelés-tanulmányok<br />

FILMSZAKADÁSIG<br />

Gyakorlatok, Elméletek, Technikák, Tréningek<br />

B.A., M.A., PhD hallgatóknak<br />

Zemplén Gábor - Kutrovátz Gábor<br />

Margitay Tihamér – Tanács János<br />

– Gecser Ottó – Láng Benedek – Binzberger Viktor – Kertész Gergely –<br />

Fehér Márta Gervain Judit ma/phd hallgatók imdb/CC/wiki<br />

BME FiTuTö, 2012<br />

1


A ’filmkönyv’ az alapképzésben megszerzett elemzési ismeretekre és produkciós készségekre épít, azokat foglalja egységes elméleti keretbe és fejleszti tovább. A<br />

gondolatok kifejtésének, vélemények, álláspontok indoklásának szisztematikus érveléstechnikai alapjait fejleszthetik a hallgatók, intenzív gyakorlással egybekötve az<br />

elméleti oktatást. Célja, hogy a hallgatók magas szinten elsajátítsák az argumentáció-elméleti és (formális és informális) logikai elemzési eszközök használatát, és képesek<br />

legyenek ezeket tudatosan alkalmazni szóbeli és írásbeli kommunikációjuk során egyaránt. Szemben az általános gyakorlattal, ahol ezeket a területeket egymástól független<br />

argumentációs modellek részeiként tanítják (érvelési-hiba tipológiák, informális logika, formális logika, retorika), a kurzus kísérletet tesz egy egységes, pragma-dialektikai és<br />

retorikai elemeket ötvöző, funkcionális és folyamatelvű érveléselmélet átadására, amely készségfejlesztésre és fogalmi fejlődésre egyaránt helyez hangsúlyt.<br />

A cél, hogy a hallgatók úgy tudjanak hozzákezdeni egy argumentációt érintő probléma megoldásához, hogy rendelkeznek azokkal az érveléstechnikai eszközökkel és<br />

készségekkel, amelyek gondolataik világosan strukturált, megalapozott, és ugyanakkor meggyőző érvelés formájában való kifejtését lehetővé teszik. Emiatt a dialektikai és<br />

retorikai szempontok együtt jelennek meg (például a stratégiai manőverezés kapcsán) és az elemzési módszerek kapcsolódnak a sikeres produkció feltételeinek<br />

megteremtésével. A hallgatók idegennyelv-ismerete függvényében a munka alapvetően magyar nyelvű, a végén angol mintaórákkal és rövid, választható nagol ill. német<br />

fordításai feladatokkal.<br />

COPYRIGHT CLEARANCE: The materials collected here are strictly for educational use and to facilitate didactic intervention. The academic content is<br />

assembled by the first author. Examples are provided using resources including ones that can be found the public domain (low resolution images, fragments<br />

of srt files) or are in the possession of the authors. Just as in science bits of knowledge (statements) are only referred to their source as long as theay are not<br />

shared publicly, similarly, bits of the public data stream are reproduced (much like true statements – but in this case as ’facts’ or ’visual arguments’) without<br />

referring to source. Where due note is to be given to specific works, authors, etc. academic citatation and (relevant) visual cueas can both be used.<br />

2


TARTALOM (KIEGÉSZÍTENDŐ)<br />

Be+Vezet+Ő<br />

készségfejlesztés, időbeosztás, ÉÉÉÉSz-megfigyelés Filmlista A kommunikáció csoda<br />

Csoda-Óra-Készség<br />

Igazol + (meg)győz = érv Meggyőzés – Megegyezés; Megalkuvás - Feloldás Köszönjük, hogy<br />

rágyújtott<br />

Arisztotelész Topika<br />

premissza + konklúzió =<br />

Érv<br />

érvszerkezetek A nagy vitázók Lewis Carroll: Akhillész-Teknős<br />

logika ~ elemek rekounstrukció, kalkulusok Helen of Troy Boolos: Gödel 2. tételének…<br />

Logika = Analízis =<br />

Vizsgálat<br />

igazságtáblák, Venn-diagramok, induktív-deduktív érvek, Millkánon<br />

21 Az elsőrendű logika nyelve<br />

+SZÁMONKÉRÉS<br />

Retorika régi és új retorika All the King’s Men<br />

Dialektika érvelési hibák, pragmadialektika Ocean’s 11-12-13 Arisztotelész: Szofisztikus<br />

cáfolatok<br />

Szocioszomatika stratégiák-technikák-taktikák, Figyelő-Beszélő-elmék Revolver, Black Swan Szun Ce: A háború művészete<br />

Tréning+Készség+Prezi gyakorlat, óra, modul, tréning fejlesztése The King’s Speech, R&G<br />

Tudománykommunikáció definíció, recenzió, tudományos vita Lorenzo olaja stílus-példák<br />

Számonkérés záróvizsga, mintaZH Coach Carter<br />

Irodalom<br />

3


TARTALOM (RÖVIDÍTETT)<br />

Tartalom (kiegészítendő) 3<br />

Tartalom (rövidített) 4<br />

Tartalom (részletes) 8<br />

Be+Vezet+Ő 21<br />

I. Csoda-Órák-Készségek 21<br />

I.1 A kommunikáció csoda Bevezető 22<br />

I.2 Fejleszthető Készség 25<br />

I.3 Kérdések Feladatok 27<br />

I.4 A filmek jók, csoda, hogy nem belőlük tanulunk Filmlista 30<br />

I.5 Készségek Bevezető 32<br />

I.6 Alapok I. Időbeosztás - időracionalizálás 33<br />

Igazol + (meg)győz = érv 38<br />

II. Érvek vizsgálata, elméletek elemzése, érvelésséma 38<br />

II.1. ARISZTOTELÉSZ: TOPIKA (részletek) Bevezető olvasmány 39<br />

I.1b A Topika Kérdések 45<br />

II.2 Érvek 46<br />

II.3 Igazolás és/vagy meggyőzés Táblázat 48<br />

I. 4 Nem minden érvelés! De mi nem? 49<br />

II.5. Általános érvséma Tervrajz/Kapcsolási rajz/Folyamatábra<br />

50<br />

II.6 Élő nyelvi párbeszéd Tankönyvi Példa - Rekonstrukció 51<br />

II.6b Mi változik a rekonstrukció lépései során? 52<br />

II.7. Köszönjük, hogy rágyújtott! Tanuljunk érveléstechnikát Nick<br />

Naylortől 54<br />

Premissza + Konklúzió = Érv 55<br />

III. Érvek vizsgálata, elméletek elemzése, érvelésséma 55<br />

III.1 A Nagy Vitázók Filmrészlet 56<br />

III.2 Konklúziók & premisszák Alapok 57<br />

III.2b A következtetés (MA) 58<br />

III.3 Érvelések rekonstrukciója KPM 59<br />

III.3b Konklúzió azonosítás 60<br />

III.3b.1 Implicit konklúzió Konklúziójelzők 61<br />

III.3b2 Argumentatív performatív kifejezések, mint K-jelzők (MA)<br />

62<br />

III. 3c premisszák azonosítás 63<br />

III.4 Lewis Carroll: Mit mondott a teknős Akhillésznek?<br />

Olvasmány 64<br />

III.5 Érvelések szerkezetének rekonstrukciója Pragma-Dialektikai<br />

jelölés 67<br />

III.6 Érvelések értékelése Alapok 68<br />

III.6b Érvelések értékelése Olvasmány 69<br />

III.7 Egy Tisztességes Ajánlat Beszéd-aktus-típus 70<br />

III.7b Egy Tisztességtelen Ajánlat Típuspélda 71<br />

4


III.8 Ptolemaiosz: Almagest Olvasmány 73<br />

logika ~ elemek 75<br />

IV. Formális nyelvek, logikai kalkulusok, érvszerkezetek, érvényes<br />

érvelések 75<br />

IV.1. Érvényes Következtetések BA/MA 76<br />

Egy érvelésnek mindig többféle rekonstrukciója adható - valamilyen<br />

módon el kell köteleződni ezek egyike mellett. 76<br />

IV.2 A kijelentéslogika szerkezeti elve Az igazságtáblázatok 77<br />

IV.3 A jóindulat elve első megközelítés 78<br />

IV.4. Érvelésrekonstrukció I. Gyakorlat 79<br />

IV.4b A kérdés rekonstrukciója Ellenőrzés! 80<br />

IV.4c A válasz rekonstrukciói Lehetőségek! 81<br />

IV.5. Jóindulat és rekonstrukció II. Gyakorlat 82<br />

IV.6. A logikai kalkulus Absztrakció (MA) 83<br />

IV.7 George Boolos: Gödel második nemteljességi tételének igen<br />

rövid magyarázata Olvasmány (PhD) 90<br />

Logika = Analízis = Vizsgálat 93<br />

V. Deduktív/Formális Logika és Informális Logika 93<br />

V.1 Eukleidész: Phaenomena (Előszó) Olvasmány 94<br />

V.1b Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett Olvasmány 96<br />

V.2 Induktív és deduktív érvelések Elkülönítés 99<br />

V.3 jó az érvelés/következtetés? Elkülönítés 101<br />

V.3b Hogyan értékeljük az analógiákat? 102<br />

V.4 Mi az az okság? Címszavak 103<br />

V.4b Mill módszerei 104<br />

V.4c Oksági tévkövetkeztetések (MA) 106<br />

V.5 Érvelési forma Vizsgálat 107<br />

V.5 Összetett mondatok a logikában Ismétlés (MA) 108<br />

V.5b A Wason-teszt Wiki 111<br />

V.5c Kondicionális 112<br />

V.6 Érvelések összetételekkel 113<br />

Kitekintés (MA) 114<br />

V.7 formailag érvényes és hibás következtetések Gyakori példák<br />

115<br />

V.8 Következtetések a kijelentéslogikában Terjedelem 117<br />

V.8b kijelentéslogika Igazságtáblázatok 117<br />

V.9 Szillogizmusok Jellemzés 120<br />

V.9b Szillogizmusok ábrázolása Venn-diagramm 120<br />

V.9c Ábrázoljuk a két premisszát Olvassuk le, helyes-e a<br />

konklúzió 122<br />

V.10 Az elsőrendű logika szerkezeti elve grammatikai kategóriák<br />

123<br />

V.10b Formulák az elsőrendű logikában MA 124<br />

V.10c A kvantifikáció BA 125<br />

V.10d Az elsőrendű logika nyelve Összefoglalás 127<br />

Szám on KÉR és 129<br />

VI. Zh mintakérdések 129<br />

Retorika 132<br />

5


VII. Deskriptív Modellek 132<br />

VII.1 Az első lépések a trópusok felé 133<br />

VII.2 Mivel foglalkozik a retorika? 135<br />

VII.3 Az „új retorika” 139<br />

Besorolási sémák 139<br />

Összehasonlító sémák 140<br />

Ellentétet felhasználó sémák 140<br />

Példát felhasználó sémák 140<br />

Kvázi-logikai érvek A valóság szerkezetén alapuló érvek 141<br />

A valóság szerkezetét alakító érvek 142<br />

Disszociációs érvek 142<br />

VII.4 A Toulmin-modell 143<br />

VII.5 Sztázisz 144<br />

Dialektika 145<br />

VIII. Normatív Modellek 145<br />

VIII.1 ARISZTOTELÉSZ: SZOFISZTIKUS CÁFOLATOK (részletek)<br />

Olvasmány 146<br />

VIII.2 Vitatípusok 150<br />

VIII.3 Vitahelyzetek 151<br />

A vita 151<br />

A vitahelyzet elemzése (haladóknak) 151<br />

Keretezés 152<br />

Pragmatika 152<br />

VIII.4 Ismerkedés a pragmadialektikával PD-kiskáté 154<br />

Egy vita koreográfiája 155<br />

Egy elemzés koreográfiája 155<br />

VIII.5 Elemzés és értékelés 157<br />

Szocioszomatika 162<br />

IX0 Pszichológiai alapok, Sztereotípiák, Kognitív faktorok, Beszélőmodell<br />

162<br />

IX.1 Utazó üzenet: Fw: Fw: Fw: Fw: Fw: Angyalok Olvasmány 163<br />

IX.2 Cél, Stratégia, Taktika, Technika 165<br />

IX.2b Kommunikációs probléma Megoldás 166<br />

IX.3 Kommunikációs Potenciál TÉR 167<br />

IX.4 Sztereotípiák 169<br />

IX.5 Alapérzelmek Hozzáállások 171<br />

IX.6 Produktum alapú elemzés 172<br />

IX.6.1 érvelés = Folyamat (process) v Termék (product) 174<br />

IX.6.2 Tudomány v Tréning (MA) 175<br />

XI.6.3 Társas Episztemológia (PhD) 176<br />

IX.6.3 Tudat + Test (PhD) 177<br />

IX.6.4 A belső állapot és a külső megnyilvánulás 178<br />

IX.7 Manőverezés 179<br />

IX.8 Szun Ce: A háború művészete – részletek Taktikai<br />

Manőverezés 180<br />

IX.9 Az argumentáció tere 185<br />

IX.10 A Kommunikáció Szocioszomatikája Távolhatás 186<br />

IX.11 A figyelő 188<br />

6


Hogyan ábrázaolnád azt, aki ugyan nem skizofrén, de belső vitában áll<br />

önmagával? És azt, aki az álláspontját váltogatja? Próbáld az ismert<br />

interakciókat ’ábrásítani’IX.12 ...... A harminckét elme Revolver 195<br />

IX.12 A harminckét elme Revolver 196<br />

IX.13. A változások könyve Gyakorlatok (PhD) 197<br />

IX.14 Taktika, Stratégia 200<br />

III. TÁMADÁS STRATEGIÁVAL 200<br />

IX.14b Ki Szakít kivel? Kinek jó így? decent outproposal 201<br />

IX.15 R & G Question Game Feladatok-Filmek 203<br />

ELEMZÉSI HÁZI FELADAT 205<br />

LEGO 206<br />

XI.4 Tudományos Munkák Recenzió 228<br />

XI.5 Tudományos Viták 230<br />

XI.6 Egy kézirat fájltöredékben találta meg a szerkesztőket.<br />

Inspiráció 232<br />

XI.6 Budapest Hanoi Tornyok Őrület 234<br />

Számonkérési formák 235<br />

XII. ZH, Vizsga, ZáróVizsga 235<br />

XII.1 Informális Logika minta ZH 236<br />

XII.2 Záróvizsga tételek Érvelés és elemzés tárgyhoz 240<br />

XII.3 Irodalom 241<br />

X. Órák, Modulok, Tréningfeladatok, Gyakorlatok, Készségek 206<br />

X.2 Tréningek, gyakorlatok magunknak - másoknak 209<br />

X.3 A két megközelítés Példa 211<br />

X.4 A Tér Szerkezet 212<br />

X.6 Modulfejlesztés 216<br />

Legyenek 216<br />

X.7 Prezentáció készítése 217<br />

X.8 Tréningfejlesztés 219<br />

Tudományos kommunikáció 221<br />

XI. Kritika, elemzés, szakértőiség 221<br />

XI.1 KÉT KIS MAGZAT BESZÉLGET Olvasmány 222<br />

XI.2 Instruktori Visszajelzés Olvasmány 223<br />

XI.3 Definíciók Olvasmány 227<br />

7


TARTALOM (RÉSZLETES)<br />

Tartalom (kiegészítendő) ______________________________________________________________________________________________________ 3<br />

Tartalom (rövidített) __________________________________________________________________________________________________________ 4<br />

Tartalom (részletes) __________________________________________________________________________________________________________ 8<br />

Be+Vezet+Ő _________________________________________________________________________________________________________ 21<br />

I. Csoda-Órák-Készségek ___________________________________________________________________________________________________ 21<br />

I.1 A kommunikáció csoda Bevezető ______________________________________________________________________________________ 22<br />

A kommunikáció jelenségei sokrétűek… ______________________________________________________________________________________________________ 23<br />

Mi kell a kommunikációs szakmai identitáshoz? ________________________________________________________________________________________________ 24<br />

I.2 Fejleszthető Készség _____________________________________________________________________________________________ 25<br />

Főbb témakörök _________________________________________________________________________________________________________________________ 26<br />

I.3 Kérdések Feladatok ______________________________________________________________________________________________ 27<br />

Néhány ellenőrző kérdés: __________________________________________________________________________________________________________________ 27<br />

Mit akarsz tudni? ________________________________________________________________________________________________________________________ 27<br />

A Sikeres kommunikátor… _________________________________________________________________________________________________________________ 28<br />

…Gyors ________________________________________________________________________________________________________________________________ 29<br />

I.4 A filmek jók, csoda, hogy nem belőlük tanulunk Filmlista __________________________________________________________________ 30<br />

I.5 Készségek Bevezető _________________________________________________________________________________________________ 32<br />

I.6 Alapok I. Időbeosztás - időracionalizálás_________________________________________________________________________________ 33<br />

Igazol + (meg)győz = érv ______________________________________________________________________________________________ 38<br />

II. Érvek vizsgálata, elméletek elemzése, érvelésséma ______________________________________________________________________________ 38<br />

II.1. ARISZTOTELÉSZ: TOPIKA (részletek) Bevezető olvasmány _____________________________________________________________________ 39<br />

I.1b A Topika Kérdések __________________________________________________________________________________________________ 45<br />

II.2 Érvek __________________________________________________________________________________________________________________ 46<br />

8


II.3 Igazolás és/vagy meggyőzés Táblázat __________________________________________________________________________________ 48<br />

I. 4 Nem minden érvelés! De mi nem? _____________________________________________________________________________________ 49<br />

II.5. Általános érvséma Tervrajz/Kapcsolási rajz/Folyamatábra_________________________________________________________________ 50<br />

II.6 Élő nyelvi párbeszéd Tankönyvi Példa - Rekonstrukció _____________________________________________________________________ 51<br />

Elvonatkoztatási lépések I. _________________________________________________________________________________________________________________ 51<br />

Szituáció-függetlenség __________________________________________________________________________________________________________________ 51<br />

Személy-függetlenség: __________________________________________________________________________________________________________________ 51<br />

Elvonatkoztatási lépések II. ________________________________________________________________________________________________________________ 51<br />

Premissza-konklúzió szerkezet: ___________________________________________________________________________________________________________ 51<br />

Elvonatkoztatási lépések III. ________________________________________________________________________________________________________________ 52<br />

Elvonatkoztatás a tartalomtól ____________________________________________________________________________________________________________ 52<br />

Elvonatkoztatási lépések IV. ________________________________________________________________________________________________________________ 52<br />

Formalizálás __________________________________________________________________________________________________________________________ 52<br />

Általánosítás __________________________________________________________________________________________________________________________ 52<br />

II.6b Mi változik a rekonstrukció lépései során? ________________________________________________________________________________ 52<br />

II.7. Köszönjük, hogy rágyújtott! Tanuljunk érveléstechnikát Nick Naylortől ______________________________________________________ 54<br />

Premissza + Konklúzió = Érv ____________________________________________________________________________________________ 55<br />

III. Érvek vizsgálata, elméletek elemzése, érvelésséma _____________________________________________________________________________ 55<br />

III.1 A Nagy Vitázók Filmrészlet ___________________________________________________________________________________________ 56<br />

III.2 Konklúziók & premisszák Alapok ______________________________________________________________________________________ 57<br />

Az érvelés ______________________________________________________________________________________________________________________________ 57<br />

Az érvelés elemei ______________________________________________________________________________________________________________________ 57<br />

A kijelentés? (BA) ______________________________________________________________________________________________________________________ 57<br />

III.2b A következtetés (MA) _____________________________________________________________________________________________ 58<br />

A kijelentés és következtetés viszonya (PhD) __________________________________________________________________________________________________ 58<br />

III.3 Érvelések rekonstrukciója KPM ______________________________________________________________________________________ 59<br />

III.3b Konklúzió azonosítás ____________________________________________________________________________________________ 60<br />

Elöl: _________________________________________________________________________________________________________________________________ 60<br />

Hátul: _______________________________________________________________________________________________________________________________ 60<br />

Középen: _____________________________________________________________________________________________________________________________ 60<br />

9


Mögötte (Implicit konklúzió) _____________________________________________________________________________________________________________ 60<br />

Bárhol lehet a szövegben ________________________________________________________________________________________________________________ 60<br />

III.3b.1 Implicit konklúzió Konklúziójelzők ________________________________________________________________________________ 61<br />

Nem mindig mondunk ki valamit sugallunk _______________________________________________________________________________________________ 61<br />

A konklúzió azonosítása: formai és tartalmi elemek __________________________________________________________________________________________ 61<br />

Konklúziójelzők ________________________________________________________________________________________________________________________ 61<br />

Vezető kérdések _______________________________________________________________________________________________________________________ 61<br />

III.3b2 Argumentatív performatív kifejezések, mint K-jelzők (MA) _______________________________________________________________ 62<br />

Általános megfontolnivalók ______________________________________________________________________________________________________________ 62<br />

III. 3c premisszák azonosítás ____________________________________________________________________________________________ 63<br />

Rejtett premisszák _____________________________________________________________________________________________________________________ 63<br />

Premisszajelzők _______________________________________________________________________________________________________________________ 63<br />

Vezető kérdések_____________________________________________________________________________________________________________________ 63<br />

III.4 Lewis Carroll: Mit mondott a teknős Akhillésznek? Olvasmány______________________________________________________________ 64<br />

III.5 Érvelések szerkezetének rekonstrukciója Pragma-Dialektikai jelölés _________________________________________________________ 67<br />

Elemi érv: konklúzió + közvetlenül alátámasztó állítások _______________________________________________________________________________________ 67<br />

Csatolt premisszák _____________________________________________________________________________________________________________________ 67<br />

Független premisszák ___________________________________________________________________________________________________________________ 67<br />

Lánc premisszák _______________________________________________________________________________________________________________________ 67<br />

Összetett érvelések ____________________________________________________________________________________________________________________ 67<br />

III.6 Érvelések értékelése Alapok _________________________________________________________________________________________ 68<br />

Hogyan kritizálhatunk egy érvelést? (BA) ___________________________________________________________________________________________________ 68<br />

Relevancia-Elégségesség-Elfogadhatóság (REE) ____________________________________________________________________________________________ 68<br />

Ajánlott elemzési sorrend (MA) ___________________________________________________________________________________________________________ 68<br />

III.6b Érvelések értékelése Olvasmány ____________________________________________________________________________________ 69<br />

III.7 Egy Tisztességes Ajánlat Beszéd-aktus-típus ___________________________________________________________________________ 70<br />

III.7b Egy Tisztességtelen Ajánlat Típuspélda _____________________________________________________________________________ 71<br />

III.8 Ptolemaiosz: Almagest Olvasmány ____________________________________________________________________________________ 73<br />

I. könyv (részletek) _______________________________________________________________________________________________________________________ 73<br />

Az érvelésséma és a nyelvi mátrix Rekonstrukciós problémák (PhD) ________________________________________________________________________________ 74<br />

10


logika ~ elemek ______________________________________________________________________________________________________ 75<br />

IV. Formális nyelvek, logikai kalkulusok, érvszerkezetek, érvényes érvelések ___________________________________________________________ 75<br />

IV.1. Érvényes Következtetések BA/MA ___________________________________________________________________________________ 76<br />

Egy érvelésnek mindig többféle rekonstrukciója adható - valamilyen módon el kell köteleződni ezek egyike mellett. ___________________________ 76<br />

IV.2 A kijelentéslogika szerkezeti elve Az igazságtáblázatok ___________________________________________________________________ 77<br />

IV.3 A jóindulat elve első megközelítés ____________________________________________________________________________________ 78<br />

IV.4. Érvelésrekonstrukció I. Gyakorlat _________________________________________________________________________________ 79<br />

IV.4b A kérdés rekonstrukciója Ellenőrzés! ________________________________________________________________________________ 80<br />

Biztosan tudjuk, mit is kérdez a kérdés? És hogy mit állít? _____________________________________________________________________________________ 80<br />

Fogalmi mezők ______________________________________________________________________________________________________________________ 80<br />

Ellenfogalmak _______________________________________________________________________________________________________________________ 80<br />

IV.4c A válasz rekonstrukciói Lehetőségek! ________________________________________________________________________________ 81<br />

IV.5. Jóindulat és rekonstrukció II. Gyakorlat ____________________________________________________________________________ 82<br />

IV.6. A logikai kalkulus Absztrakció (MA) _________________________________________________________________________________ 83<br />

A logikai kalkulus _________________________________________________________________________________________________________________________ 83<br />

A kijeletéslogika kalkulusa _________________________________________________________________________________________________________________ 84<br />

1.a. A kijelentéslogika ábécéje ____________________________________________________________________________________________________________ 84<br />

1.b. A kijelentéslogika formuláinak felépítése _______________________________________________________________________________________________ 85<br />

2.a. A kijelentéslogika axiómái ___________________________________________________________________________________________________________ 85<br />

2.b. Levezetés a kijelentéslogikában _______________________________________________________________________________________________________ 86<br />

A szintaktikai felépítés lehetőségei és korlátai _________________________________________________________________________________________________ 87<br />

Gödel teljességi tétele __________________________________________________________________________________________________________________ 87<br />

IV.7 George Boolos: Gödel második nemteljességi tételének igen rövid magyarázata Olvasmány (PhD) __________________________________ 90<br />

Ellenőrző kérdések _______________________________________________________________________________________________________________________ 92<br />

Érvelésszerkezet _________________________________________________________________________________________________________________________ 92<br />

Lényeg _________________________________________________________________________________________________________________________________ 92<br />

Érv (most) _________________________________________________________________________________________________________________________________ 92<br />

Érvelések szerkezetének rekonstrukciója _____________________________________________________________________________________________________ 92<br />

Logika = Analízis = Vizsgálat ____________________________________________________________________________________________ 93<br />

11


V. Deduktív/Formális Logika és Informális Logika __________________________________________________________________________________ 93<br />

V.1 Eukleidész: Phaenomena (Előszó) Olvasmány ______________________________________________________________________________ 94<br />

V.1b Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett Olvasmány _________________________________________________________________ 96<br />

V.2 Induktív és deduktív érvelések Elkülönítés ______________________________________________________________________________ 99<br />

A logikai vizsgálat ________________________________________________________________________________________________________________________ 99<br />

Deduktív érvelés _________________________________________________________________________________________________________________________ 99<br />

Induktív érvelés _________________________________________________________________________________________________________________________ 100<br />

Deduktív és induktív érvelések _____________________________________________________________________________________________________________ 100<br />

V.3 jó az érvelés/következtetés? Elkülönítés ______________________________________________________________________________ 101<br />

Induktív általánosítás __________________________________________________________________________________________________________________ 101<br />

Statisztikus szillogizmus ________________________________________________________________________________________________________________ 101<br />

Következtetés a legjobb magyarázatra ____________________________________________________________________________________________________ 101<br />

Analógiás következtetés _______________________________________________________________________________________________________________ 101<br />

V.3b Hogyan értékeljük az analógiákat? _____________________________________________________________________________________ 102<br />

V.4 Mi az az okság? Címszavak _______________________________________________________________________________________ 103<br />

V.4b Mill módszerei ________________________________________________________________________________________________________ 104<br />

1. A megegyezés módszere _______________________________________________________________________________________________________________ 104<br />

2. A különbség módszere _________________________________________________________________________________________________________________ 104<br />

3. Megegyezés és különbség egyesített módszere _____________________________________________________________________________________________ 105<br />

4. A maradékok módszere ________________________________________________________________________________________________________________ 105<br />

5. Az együttváltozás módszere _____________________________________________________________________________________________________________ 105<br />

Szükséges, elégséges feltételek __________________________________________________________________________________________________________ 105<br />

V.4c Oksági tévkövetkeztetések (MA) ___________________________________________________________________________________ 106<br />

Post hoc ergo propter hoc: „utána, tehát miatta” _____________________________________________________________________________________________ 106<br />

Cum hoc ergo propter hoc: „vele, tehát miatta” _______________________________________________________________________________________________ 106<br />

Túlzott extrapoláció: _____________________________________________________________________________________________________________________ 106<br />

Fordított okság: A B helyett B A _______________________________________________________________________________________________________ 106<br />

Közvetett okság: A B helyett A C B __________________________________________________________________________________________________ 106<br />

Közös ok: A B helyett A C B ________________________________________________________________________________________________________ 106<br />

V.5 Érvelési forma Vizsgálat __________________________________________________________________________________________ 107<br />

Formális diszanalógia __________________________________________________________________________________________________________________ 107<br />

12


Formális analógia _____________________________________________________________________________________________________________________ 107<br />

Érvényesség vs helytállóság _______________________________________________________________________________________________________________ 107<br />

V.5 Összetett mondatok a logikában Ismétlés (MA) ________________________________________________________________________ 108<br />

1. Negáció _____________________________________________________________________________________________________________________________ 110<br />

2. Konjunkció __________________________________________________________________________________________________________________________ 110<br />

3. Alternáció ___________________________________________________________________________________________________________________________ 110<br />

(3.b Diszjunkció) ________________________________________________________________________________________________________________________ 110<br />

V.5b A Wason-teszt Wiki ___________________________________________________________________________________________ 111<br />

V.5c Kondicionális __________________________________________________________________________________________________________ 112<br />

4.Kondicionális _________________________________________________________________________________________________________________________ 112<br />

A kondicionális ekvivalensei ____________________________________________________________________________________________________________ 112<br />

(4.b Bikondicionális) _____________________________________________________________________________________________________________________ 112<br />

További kötőszók helyett… ________________________________________________________________________________________________________________ 112<br />

V.6 Érvelések összetételekkel ________________________________________________________________________________________________ 113<br />

Kitekintés (MA) ____________________________________________________________________________________________________________ 114<br />

V.7 formailag érvényes és hibás következtetések Gyakori példák _____________________________________________________________ 115<br />

1. Kontrapozíció ________________________________________________________________________________________________________________________ 115<br />

Konverziós hiba: ______________________________________________________________________________________________________________________ 115<br />

Kontrapozíciós hiba: ___________________________________________________________________________________________________________________ 115<br />

2. Modus ponens (A B , A B) _________________________________________________________________________________________________________ 115<br />

Modus ponens hiba (A B , B A), az utótag állítása ______________________________________________________________________________________ 115<br />

3. Modus tollens (A B , ~B ~A) ________________________________________________________________________________________________________ 115<br />

Modus tollens hiba (A B , ~A ~B), az előtag tagadása ___________________________________________________________________________________ 115<br />

4. Diszjunktív szillogizmus (A v B, ~A B) ___________________________________________________________________________________________________ 116<br />

Hibás diszjunktív szillogizmus (A v B, A ~B) _____________________________________________________________________________________________ 116<br />

5. Hipotetikus szillogizmus (A B , B C A C) ___________________________________________________________________________________________ 116<br />

6. Konstruktív dilemma (A v B, A C, B D C v D) _________________________________________________________________________________________ 116<br />

V.8 Következtetések a kijelentéslogikában Terjedelem _______________________________________________________________________ 117<br />

Tulajdonságok terjedelmei ________________________________________________________________________________________________________________ 117<br />

V.8b kijelentéslogika Igazságtáblázatok ______________________________________________________________________________________ 117<br />

V.9 Szillogizmusok Jellemzés_________________________________________________________________________________________ 120<br />

13


V.9b Szillogizmusok ábrázolása Venn-diagramm ___________________________________________________________________________ 120<br />

Venn-diagrammok módszere ______________________________________________________________________________________________________________ 121<br />

V.9c Ábrázoljuk a két premisszát Olvassuk le, helyes-e a konklúzió _____________________________________________________________ 122<br />

V.10 Az elsőrendű logika szerkezeti elve grammatikai kategóriák _______________________________________________________________ 123<br />

V.10b Formulák az elsőrendű logikában MA _______________________________________________________________________________ 124<br />

V.10c A kvantifikáció BA _____________________________________________________________________________________________ 125<br />

V.10d Az elsőrendű logika nyelve Összefoglalás ____________________________________________________________________________ 127<br />

Elemzési feladatok ______________________________________________________________________________________________________________________ 128<br />

Szám on KÉR és ________________________________________________________________________________________________________ 129<br />

VI. Zh mintakérdések _______________________________________________________________________________________________________ 129<br />

Retorika ___________________________________________________________________________________________________________ 132<br />

VII. Deskriptív Modellek __________________________________________________________________________________________________ 132<br />

VII.1 Az első lépések a trópusok felé ___________________________________________________________________________________________ 133<br />

Az első bénázások _______________________________________________________________________________________________________________________ 133<br />

A meggyőzés kommunikációs helyzete ______________________________________________________________________________________________________ 133<br />

A klasszikus retorika tárgya _______________________________________________________________________________________________________________ 133<br />

A retorikai meggyőzés eszközdimenziói _____________________________________________________________________________________________________ 133<br />

Éthosz - „a személyiség lenyomata a beszédben” ___________________________________________________________________________________________ 133<br />

Páthosz - „a beszéd lenyomata a hallgatóságban” ___________________________________________________________________________________________ 133<br />

Logosz - maga az üzenet, a mondanivaló __________________________________________________________________________________________________ 133<br />

A stílusok csoportjai _____________________________________________________________________________________________________________________ 134<br />

VII.2 Mivel foglalkozik a retorika? _____________________________________________________________________________________________ 135<br />

A klasszikus beszédszerkezet ______________________________________________________________________________________________________________ 136<br />

A rétor és a tudatosság ________________________________________________________________________________________________________________ 136<br />

A rétor feladatai ______________________________________________________________________________________________________________________ 136<br />

Kiötlés ____________________________________________________________________________________________________________________________ 137<br />

Elrendezés ________________________________________________________________________________________________________________________ 137<br />

Megfogalmazás ____________________________________________________________________________________________________________________ 137<br />

Kimunkálás, memorizálás ____________________________________________________________________________________________________________ 137<br />

Érvelések retorikai csoportosítása __________________________________________________________________________________________________________ 138<br />

14


VII.3 Az „új retorika” ________________________________________________________________________________________________________ 139<br />

Retorikai sémák: ________________________________________________________________________________________________________________________ 139<br />

Besorolási sémák __________________________________________________________________________________________________________ 139<br />

Definíciók ___________________________________________________________________________________________________________________________ 139<br />

Nem-faj (genus-species) érv ____________________________________________________________________________________________________________ 139<br />

Rész-egész séma ______________________________________________________________________________________________________________________ 139<br />

Oksági sémák ________________________________________________________________________________________________________________________ 139<br />

ok-okozat _________________________________________________________________________________________________________________________ 139<br />

eszköz-cél _________________________________________________________________________________________________________________________ 139<br />

Összehasonlító sémák ______________________________________________________________________________________________________ 140<br />

azonosság-hasonlóság _________________________________________________________________________________________________________________ 140<br />

Különbséget felhasználó sémák __________________________________________________________________________________________________________ 140<br />

Ellentétet felhasználó sémák _________________________________________________________________________________________________ 140<br />

Közvetlen ellentét __________________________________________________________________________________________________________________ 140<br />

relatív ____________________________________________________________________________________________________________________________ 140<br />

Példát felhasználó sémák ____________________________________________________________________________________________________ 140<br />

Induktív példák _______________________________________________________________________________________________________________________ 140<br />

Illusztratív példák _____________________________________________________________________________________________________________________ 140<br />

Autoritást felhasználó példák ___________________________________________________________________________________________________________ 140<br />

Kvázi-logikai érvek A valóság szerkezetén alapuló érvek _______________________________________________________________________ 141<br />

Szekvenciális viszonyok (itt korábban: „oksági” sémák) _________________________________________________________________________________________ 141<br />

Együttjáró viszonyok: heterogén, szekvenciálisan nem összefüggő elemek között ___________________________________________________________________ 141<br />

A valóság szerkezetét alakító érvek ____________________________________________________________________________________________ 142<br />

Disszociációs érvek _________________________________________________________________________________________________________ 142<br />

Retorikai modell - közönség = ? ____________________________________________________________________________________________________________ 142<br />

VII.4 A Toulmin-modell ____________________________________________________________________________________________________ 143<br />

Egy toulmini sémára példa ________________________________________________________________________________________________________________ 143<br />

VII.5 Sztázisz ____________________________________________________________________________________________________________ 144<br />

A vád – és a reakció _____________________________________________________________________________________________________________________ 144<br />

A sztázisz rendszer felhasználása _________________________________________________________________________________________________________ 144<br />

Tudományos viták sztázisza (PhD) __________________________________________________________________________________________________________ 144<br />

15


Dialektika __________________________________________________________________________________________________________ 145<br />

VIII. Normatív Modellek ___________________________________________________________________________________________________ 145<br />

VIII.1 ARISZTOTELÉSZ: SZOFISZTIKUS CÁFOLATOK (részletek) Olvasmány ________________________________________________________ 146<br />

Első rész __________________________________________________________________________________________________________________________ 146<br />

Második rész ______________________________________________________________________________________________________________________ 146<br />

Harmadik rész _____________________________________________________________________________________________________________________ 147<br />

Negyedik rész ______________________________________________________________________________________________________________________ 147<br />

Ötödik rész ________________________________________________________________________________________________________________________ 147<br />

Tizedik rész ________________________________________________________________________________________________________________________ 149<br />

VIII.2 Vitatípusok __________________________________________________________________________________________________________ 150<br />

VIII.3 Vitahelyzetek _________________________________________________________________________________________________________ 151<br />

A vita ____________________________________________________________________________________________________________________ 151<br />

A vitahelyzet elemzése (haladóknak) __________________________________________________________________________________________ 151<br />

Keretezés _________________________________________________________________________________________________________________ 152<br />

Pragmatika _______________________________________________________________________________________________________________ 152<br />

Implikáció – a jelentés, a közlés nem ugyanaz, mint amit egy kijelentés „mond” (say) ________________________________________________________________ 152<br />

Grice maximái __________________________________________________________________________________________________________________________ 152<br />

Gyakran használt maximák ________________________________________________________________________________________________________________ 153<br />

Mennyiség: __________________________________________________________________________________________________________________________ 153<br />

Minőség ____________________________________________________________________________________________________________________________ 153<br />

Viszony/Kapcsolat (relevancia) __________________________________________________________________________________________________________ 153<br />

Mód/Modor (Érthetőség) ______________________________________________________________________________________________________________ 153<br />

Implikatúrák ___________________________________________________________________________________________________________________________ 153<br />

VIII.4 Ismerkedés a pragmadialektikával PD-kiskáté ________________________________________________________________________ 154<br />

Elméleti elköteleződések _________________________________________________________________________________________________________________ 154<br />

A Searle-i kommunikatív és Grice-i interakcionális szempontok ötvözése ________________________________________________________________________ 154<br />

Egy vita koreográfiája _______________________________________________________________________________________________________ 155<br />

Egy elemzés koreográfiája ___________________________________________________________________________________________________ 155<br />

Externalizálás ________________________________________________________________________________________________________________________ 155<br />

Szocializálás _________________________________________________________________________________________________________________________ 155<br />

16


Funkcionalizálás ______________________________________________________________________________________________________________________ 156<br />

Dialektifikálás ________________________________________________________________________________________________________________________ 156<br />

VIII.5 Elemzés és értékelés _______________________________________________________________________________________________ 157<br />

1 A felek nem akadályozhatják meg, hogy új álláspontok vagy azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel. ___________________________________________ 158<br />

„Szabadság” szabály ________________________________________________________________________________________________________________ 158<br />

2. Egy álláspontot elővezető félnek kötelessége azt megvédeni, ha a másik fél arra igényt tart. ______________________________________________________ 158<br />

„Bizonyítás kötelezősége” szabály _____________________________________________________________________________________________________ 158<br />

3. Egy álláspont támadása a másik fél álláspontjának támadása kell, hogy legyen. _________________________________________________________________ 158<br />

„Álláspont” szabály _________________________________________________________________________________________________________________ 158<br />

4. Egy fél az álláspontját csak úgy védheti meg, hogy az állásponthoz kapcsolódó érveket ismertet. ___________________________________________________ 159<br />

„Relevancia” szabály ________________________________________________________________________________________________________________ 159<br />

5. Nem utasíthatunk vissza álláspontunkban implicite felvállalt premisszákat, és nem hamisíthatjuk meg a másik fél érvelésében felhasznált implicit premisszákat.<br />

___________________________________________________________________________________________________________________________________ 159<br />

„Implicit premissza” szabály __________________________________________________________________________________________________________ 159<br />

6. Elfogadott kiindulási pontnak nem tekinthetünk nem elfogadott premisszákat, illetve elfogadott premisszákról nem állíthatjuk, hogy azok nem tekinthetők<br />

elfogadott kiindulási pontnak. ___________________________________________________________________________________________________________ 160<br />

„Kiindulópont” szabály ______________________________________________________________________________________________________________ 160<br />

7. A helytállónak tekintett érvelés nem lehet (logikailag) érvénytelen. __________________________________________________________________________ 160<br />

„Érvelésséma” szabály _______________________________________________________________________________________________________________ 160<br />

8. A formálisan nem érvényes érvelésekkel alátámasztott álláspontok nem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a védelem nem a megfelelő érveléssémákat<br />

(és/vagy) nem a megfelelő módon használja. _______________________________________________________________________________________________ 160<br />

„Érvényesség” szabály _______________________________________________________________________________________________________________ 160<br />

9. Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont visszavonásának kell követnie, a sikeres (konkluzív) megvédését pedig a fenntartások visszavonásának. _____ 161<br />

„Lezárás” szabály ___________________________________________________________________________________________________________________ 161<br />

10. Egyik fél sem használhat nem kellően tiszta és világos megfogalmazásokat, és mindkét félnek a lehető legfigyelmesebben és pontosabban kell a másik<br />

megnyilatkozásait értelmezni. ___________________________________________________________________________________________________________ 161<br />

„Jelhasználat” szabály _______________________________________________________________________________________________________________ 161<br />

Szocioszomatika_____________________________________________________________________________________________________ 162<br />

IX0 Pszichológiai alapok, Sztereotípiák, Kognitív faktorok, Beszélőmodell _____________________________________________________________ 162<br />

IX.1 Utazó üzenet: Fw: Fw: Fw: Fw: Fw: Angyalok Olvasmány ___________________________________________________________________ 163<br />

IX.2 Cél, Stratégia, Taktika, Technika ___________________________________________________________________________________________ 165<br />

IX.2b Kommunikációs probléma Megoldás _____________________________________________________________________________ 166<br />

17


IX.3 Kommunikációs Potenciál TÉR ____________________________________________________________________________________ 167<br />

IX.4 Sztereotípiák ______________________________________________________________________________________________________ 169<br />

IX.5 Alapérzelmek Hozzáállások ________________________________________________________________________________________ 171<br />

IX.6 Produktum alapú elemzés _____________________________________________________________________________________________ 172<br />

A szövegmátrix _________________________________________________________________________________________________________________________ 172<br />

A szöveg terepviszonyai __________________________________________________________________________________________________________________ 173<br />

IX.6.1 érvelés = Folyamat (process) v Termék (product) ___________________________________________________________________________ 174<br />

A folyamat több síkon elemezhető _________________________________________________________________________________________________________ 174<br />

IX.6.2 Tudomány v Tréning (MA) ______________________________________________________________________________________________ 175<br />

XI.6.3 Társas Episztemológia (PhD) ____________________________________________________________________________________________ 176<br />

IX.6.3 Tudat + Test (PhD) ____________________________________________________________________________________________________ 177<br />

IX.6.4 A belső állapot és a külső megnyilvánulás _________________________________________________________________________________ 178<br />

IX.7 Manőverezés __________________________________________________________________________________________________________ 179<br />

A stratégiai manőverezés két fajtáját különböztetjük meg ______________________________________________________________________________________ 179<br />

Taktikai manőverezés ____________________________________________________________________________________________________________________ 179<br />

Dialektikai manőverezés __________________________________________________________________________________________________________________ 179<br />

IX.8 Szun Ce: A háború művészete – részletek Taktikai Manőverezés ___________________________________________________________ 180<br />

IX.9 Az argumentáció tere ___________________________________________________________________________________________________ 185<br />

IX.10 A Kommunikáció Szocioszomatikája Távolhatás _______________________________________________________________________ 186<br />

o Figyeld a testtartásokat! _____________________________________________________________________________________________________________ 187<br />

IX.11 A figyelő _______________________________________________________________________________________________________ 188<br />

A célok tekintetében a legtöbb beszélő heterogén _____________________________________________________________________________________________ 189<br />

A terepviszonyok folyamatosan változnak ___________________________________________________________________________________________________ 190<br />

Az észlelést nehéz leválasztani az értelmezési szándékról, annyi dolgot ’értünk’ _____________________________________________________________________ 190<br />

______________________________________________________________________________________________________________________________________ 191<br />

Az észlelést nehéz leválasztani az értelmezési szándékról, annyi dolgot ’értünk’ _____________________________________________________________________ 191<br />

vagy nem ______________________________________________________________________________________________________________________________ 192<br />

A dinamikusan változó külső környezetre reagálva dinamikusan változik a test, a szoma, így a Beszélő is. ________________________________________________ 193<br />

A ’Gondolatok’ , Testtartás, Érzelmek, pisilési inger a Figyelőre is hatnak. __________________________________________________________________________________ 193<br />

18


Hogyan ábrázaolnád azt, aki ugyan nem skizofrén, de belső vitában áll önmagával? És azt, aki az álláspontját váltogatja? Próbáld az ismert<br />

interakciókat ’ábrásítani’IX.12 A harminckét elme Revolver ___________ 195<br />

IX.12 A harminckét elme Revolver _____________________________________________________________________________________ 196<br />

IX.13. A változások könyve Gyakorlatok (PhD) _______________________________________________________________________________ 197<br />

IX.14 Taktika, Stratégia ______________________________________________________________________________________________________ 200<br />

III. TÁMADÁS STRATEGIÁVAL __________________________________________________________________________________________ 200<br />

IX.14b Ki Szakít kivel? Kinek jó így? decent outproposal ______________________________________________________________________ 201<br />

IX.15 R & G Question Game Feladatok-Filmek ___________________________________________________________________________ 203<br />

Mellébeszélés ________________________________________________________________________________________________________________________ 204<br />

Játsz(ma)i könnyedség ___________________________________________________________________________________________________________________ 204<br />

Goffmann homlokzat __________________________________________________________________________________________________________________ 204<br />

Jacobsoni modell _____________________________________________________________________________________________________________________ 204<br />

Social skills in interpersonal communication _______________________________________________________________________________________________ 204<br />

ELEMZÉSI HÁZI FELADAT ____________________________________________________________________________________________________ 205<br />

LEGO ______________________________________________________________________________________________________________ 206<br />

X. Órák, Modulok, Tréningfeladatok, Gyakorlatok, Készségek _______________________________________________________________________ 206<br />

X.2 Tréningek, gyakorlatok magunknak - másoknak ________________________________________________________________________ 209<br />

Vázlatos feladatleírások __________________________________________________________________________________________________________________ 210<br />

X.3 A két megközelítés Példa _________________________________________________________________________________________ 211<br />

X.4 A Tér Szerkezet ________________________________________________________________________________________________ 212<br />

Térhasználat ___________________________________________________________________________________________________________________________ 212<br />

Térformák-didaktikai célok ________________________________________________________________________________________________________________ 213<br />

A térkialakítás a kommunikáló testeknek mozgásteret biztosít ___________________________________________________________________________________ 214<br />

X.6 Modulfejlesztés ________________________________________________________________________________________________________ 216<br />

Legyenek _________________________________________________________________________________________________________________ 216<br />

X.7 Prezentáció készítése ____________________________________________________________________________________________________ 217<br />

X.8 Tréningfejlesztés ________________________________________________________________________________________________________ 219<br />

19


Tudományos kommunikáció ___________________________________________________________________________________________ 221<br />

XI. Kritika, elemzés, szakértőiség ______________________________________________________________________________________________ 221<br />

XI.1 KÉT KIS MAGZAT BESZÉLGET Olvasmány ________________________________________________________________________________ 222<br />

XI.2 Instruktori Visszajelzés Olvasmány ____________________________________________________________________________________ 223<br />

Kedves csimoták, _______________________________________________________________________________________________________________________ 223<br />

XI.3 Definíciók Olvasmány_______________________________________________________________________________________________ 227<br />

Apollóniosz: Kónika I. 11. _________________________________________________________________________________________________________________ 227<br />

XI.4 Tudományos Munkák Recenzió _______________________________________________________________________________________ 228<br />

XI.5 Tudományos Viták __________________________________________________________________________________________________ 230<br />

Számonkérési formák ________________________________________________________________________________________________ 235<br />

XII. ZH, Vizsga, ZáróVizsga ___________________________________________________________________________________________________ 235<br />

XII.1 Informális Logika minta ZH ______________________________________________________________________________________________ 236<br />

XII.2 Záróvizsga tételek Érvelés és elemzés tárgyhoz ______________________________________________________________________________ 240<br />

XII.3 Irodalom _____________________________________________________________________________________________________________ 241<br />

20


Be+Vezet+Ő<br />

I. CSODA-ÓRÁK-KÉSZSÉGEK<br />

Csoda: Rövid bevezető olvasmány, amelyhez kapcsolódóan a feladatok és a tankönyv szerkesztési elvei világossá válnak.<br />

+<br />

Órák: A tananyaghoz kapcsolódó filmek megnézésén felül a könyv fejezetei egy-egy 4x45 perces órát és 3 kreditnyi (összesen 90 óra) otthoni munkát<br />

vesznek alapul.<br />

+<br />

Készségek: A készségfejlesztés szerepe. Időbeosztás, motiváció, megfigyelési gyakorlatok.<br />

+<br />

Kulcsfogalmak:<br />

+<br />

Ami a fejezetből a legfontosabb volt számomra:<br />

+<br />

21


I.1 A KOMMUNIKÁCIÓ CSODA BEVEZETŐ<br />

A kommunikáció nagy csoda. A kommunikációt leíró elméletek kisebb<br />

csodák: segítségükkel megérthetjük a kommunikációs jelenségek egy<br />

részét, fogalmakat adnak, amelyekkel tapasztalatainkat megragadni és<br />

elemezni próbáljuk. Ugyanakkor mindig kötődnek egy fogalmi kerethez,<br />

egy nyelvi struktúrához, amelyben ugyan tudunk a jelenségekről<br />

valamilyen korlátok között beszélni, de ezek a korlátok nem csak lehetővé<br />

teszik, hanem egyben be is határolják a leírást, megértést, előrejelzést.<br />

A retorika és a dialektika hagyományosan művészetek. Az ókortól a korai<br />

egyetemeken keresztül a természettudományos világkép elterjedéséig a<br />

kommunikáció művészetein keresztül oktatták a nyilvános beszéd<br />

elfogadott és hatásos eszközeit, az állítások alátámasztását, a vitatkozás<br />

művészetét: az emberi kapcsolatok művelésének egyik központi formáját.<br />

Mára a retorika és a dialektika főként elemzési tudománnyá alakult.<br />

Tudományos modelleken keresztül tudjuk vizsgálni és leírni, illetve<br />

tervezni és értékelni a kommunikációs aktusokat. Mind a deskriptív<br />

modellek, mind a normatív alkalmazások azonban területspecifikusak: a<br />

retorikának kiterjedt leíró szakszótára van, a racionális vitának normatív<br />

modelljei vannak, a marketingkommunikációnak pedig eszközei vannak,<br />

amelyek pénzzé tehetők.<br />

KÉRDÉSEK<br />

BA: Melyik az első bekezdés? Miért? Érvelj, röviden jegyezd le fő érveidet. Melyik nem lehet az első bekezdés? Próbálj álláspontot kialakítani, most úgy, hogy<br />

mindhárom lehetőséget ’végig’ gondolod és mindhárom esetben keresel érveket pro és kontra. Társaddal beszéljétek át a gyakorlat tanulságait.<br />

MA: Keress internetes forrásokat, ellenőrizd hitelességüket és egészítsd ki a szöveget történeti példákkal, illusztrációkkal. Az egyik bekezdést írd át és a<br />

példákkal együtt írj 1000 karakteres érvelő szöveget. Következő órára hozd el 3 példányban és egyiket oszd meg pároddal. Értékeljétek egymás szövegeit!<br />

PHD: Toulmin modelljével rekonstruáld a szöveget. Milyen pontokon támadható, milyen további érvekkel tudod védeni az<br />

állításokat. Külön figyelj a rekurzív szerkezet folyamatos ’kibomlására’ (pl. skicceld a lap szélére) és társaddal ellenőrizd a<br />

data/warrant elkülönítését.<br />

22


A kommunikáció jelenségei sokrétűek…<br />

…nem várhatjuk el egyetlen tudományos elmélettől sem, hogy egyszerre tudják értelmezni, hogy egy jó beszélgetés után miért érezzük magunkat<br />

megkönnyebbülten, illetve hogy szóbeli megnyilatkozások hogyan tudnak társas intézményeket létrehozni és fenntartani. Nincs elmélet, amelyben egyszerre<br />

válna érthetővé, hogy a szavak hogyan tudnak gyógyítani 1 , hogy a kommunikációs csatorna milyen zavarása teszi még lehetővé az információ-továbbítást és<br />

hogy a kommunikáció tere hogyan hat a beszélőre. A részleges választ adó elméletek létezése azonban megerősíti azt a nézetet, hogy vannak<br />

szabályszerűségek a kommunikációs jelenségek mögött. A kommunikáció sokrétűen hat ránk, a szabályszerűségek megismerését pedig számos eszköz segíti.<br />

KÉRDÉSEK: Ezek a rajzok egy-egy modellhez kapcsolódnak. Mindegyik a beszélőt ábrázolja (BA), a kommunikátort (MA) és tekinthetők elméleti terminusok és<br />

funkcionális modellek vizuális reprezentációjaként (PhD).<br />

BA: Találj ki pároddal egy modellt, aminek bemutatására fel tudsz használni minél több ábrát.<br />

MA: Ismersz olyan elméleteket, amelyek részben illusztrálhatók valamelyik, itt bemutatott módon? Hogyan ábrázolhatók az ábrák segítségével interakciók?<br />

PhD: Milyen struktúrák, funkciók, és attribútumok jeleníthetők meg az általad választott ábrán? Párodnak érvelően fejtsd ki álláspontodat!<br />

1 Itt nem a kondicionálás-alapú placebo-hatásra gondolunk, hanem a megnyilatkozások (akár placebo akár nocebo) hatására, amely mind antropológiai adatokkal (pl. M.<br />

Mauss), mind pszichológiai modellekkel alátámasztott (McKay, R.T. and D.C. Dennett, The evolution of misbelief. Behavioral and Brain Sciences, 2009. 32(6): p. 493-; Cziboly,<br />

Á. and G. Bárdos, A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése. Magyar Pszichológiai Szemle, 2003. 58: p. 381-416.).<br />

23


Mi kell a kommunikációs szakmai identitáshoz?<br />

Biztos, hogy kell hozzá valamekkora jártasság a terület módszereit illetően. Azonban nem mindegy, hogy mekkora ez a jártasság, mennyire készségszintű az<br />

alkalmazás, mennyire pontos fogalmi térképpel jellemezhető a tudás. Hiszen lehet úgy tudni, hogy egy elmélet kulcsfogalmait hallva valami rémlik róluk, és<br />

lehet úgy tudni, hogy az ember bármikor bekapcsol a fejében egy kis kütyüt és tudja elemezni a kommunikációt az ismert eszközök bármelyikével. A<br />

különbség hatalmas, és nyilvánvalóan más az a szakmai identitás, ami az elsőre épül és más az, ami a másodikra.<br />

KÉRDÉSEK: Milyen részképességeidet tudod megnevezni? Melyikben vagy mennyire gyakorlott? Társaddal vessétek össze a ’képességprofilotokat’ és<br />

jegyezzétek meg bármi érdekeset (önértékelés, kategóriák, stb.)<br />

Készség<br />

Kompetencia<br />

Érdekes:<br />

Megjegyzés [Z1]: TJ ART Co.<br />

24


I.2 FEJLESZTHETŐ KÉSZSÉG<br />

A kommunikáció befolyásolja a kommunikáló feleket, de hat az elemzőre is. A kommunikációs készségek fejlesztésénél ezeket a hatásokat figyelembe lehet<br />

venni és a képzés részévé lehet tenni. Az elemzőre és résztvevőre tett hatás a kommunikáció pszichológiai elméleteivel vizsgálható. Ezek az elméletek a<br />

szakmai törzsanyag részét képezik. Ugyanakkor készségszintű ismeretük önálló, egyéni gyakorlásukat igényli. A jelenlegi óraszámok ismeretében a kontaktórák<br />

során ilyen tudásszint nehezen érhető el a szakmai anyag jelentős csökkentése nélkül.<br />

KÉRDÉSEK:<br />

BA: Értsd meg az ábrát és 5 perc nézés után próbáld újrarajzolni. Pároddal hasonlítsátok össze a rajzaitokat. Mi az amire mindketten emlékeztetek és mi az,<br />

amire egyikőtök sem? Miért?<br />

MA: Rajzold át az ábrát és írd át, hogy saját elvárásaidat és elképzeléseidet tükrözze! Pároddal hasonlítsátok össze a rajzaitokat.<br />

PhD: Derítsd ki az ábra forrását! Milyen elméleteket használ? Milyen szociálpszichológiai, személyiségtipológiai, szervezetirányítási modellekkel analóg?<br />

25


Főbb témakörök<br />

1. Az argumentáció jelentősége. Készségek, kompetenciák, fejlődési<br />

lehetőségek. Az argumentáció elméletei, elemzési megközelítések.<br />

Folyamat ill. produktum alapú elemzések. Az érvelések produkciójának<br />

és elemzésének kapcsolata, a sikeres produkció ill. a sikeres elemzés<br />

feltételei.<br />

2. A vita típusai, a racionális vita feltételei, manipuláció a feltételekkel. A<br />

vitaszituáció irányítása. A bizonyítás kényszere, a kérdések és a<br />

vitaszituációk kapcsolata. Kooperatív és nem kooperatív vitaszituációk,<br />

célok, stratégiák, taktikák és technikák. A helyzet és a résztvevők<br />

észlelése.<br />

3. Gondolatmenetek rekonstrukciója, premissza-konklúzió szerkezetek, a<br />

jóindulat elve. Monologikus és dialogikus elemzési módszerek. Erősség,<br />

hatásosság, érvényesség, helytállóság. A rekonstrukció módszertani<br />

problémái. Észlelés, kategorizálás, értékelés. A stratégiai és a taktikai<br />

manőverezés. A manőverezés tere, a topikus potenciál. A tartalmi és<br />

formai elemzés. Internális és externális kritika. kritika és konstruktív<br />

ellenérvelés, ellenpélda. A kooperativitás, a zsarolás és a kihasználás. Az<br />

érvelési tér lehetőségeinek felhasználása (a niche).<br />

4. Gyakran előforduló következtetési sémák és érvelési hibák. Témára,<br />

helyzetre, személyre jellemző hibák. Osztályozási és értékelési<br />

szempontok.<br />

5. Támadások és védekezések. A célok és stratégiák azonosítása. A<br />

kontextus lehetőségei és hatásai. A taktikák kidolgozása, a technikák<br />

kiválasztása. Személyeskedés, hibás és jogos személyeskedések, a<br />

személyeskedések értékelése, lehetséges válaszok a személyeskedésre.<br />

Az irrelevanciák értelmezése és különböző formái. Tekintélyre való<br />

hivatkozás, kontrafaktuális hipotézis és a múltra való hivatkozás, más is<br />

így csinálja, az érzelmekre apellálás, argumentum ad populum,<br />

argumentum ad baculum. A csapdák, a kémek és a terep kiválasztásának<br />

jelentősége. A uralkodó és a hadvezér kapcsolata.<br />

6. Kognitív és emotív jelentés, a nyelvhasználatból eredő hibák,<br />

kétértelműség, homályosság, definíciók, terminusok. A terep veszélyei. A<br />

lehetséges veszteségek és nyereségek. Általánosítások különböző<br />

formái, induktív hibák, a statisztikai adatok problémái, korreláció és<br />

okság, oksági hibák. A meggondolatlanságból eredő hibák. A felkészülés<br />

az érvelésre. Tervezés és megvalósítás. A lehetőségek kihasználása.<br />

7. Analogikus érvelések, logikai és tartalmi analógiák, analógiák<br />

vizsgálatának különböző sémái. A jelentés és értelmezés tulajdonítása.<br />

Dialektikai és retorikai célok, stratégiai manőverezés és érvelések<br />

tervezése. A topikus potenciál feltérképezése és kihasználása. Elemzési<br />

technikák választása a rendelkezésre álló idő és célok figyelembe<br />

vételével. Az érvelési és elemzési készségek fenntartható fejlesztése.<br />

A fejlődés feltétele, hogy valahová le tudsz írni dolgokat! Mivel számos feladat önmegfigyelést, szituációk megfigyelését igényli, hacsak nincs eidetikus<br />

emlékezeted, tanulj meg írni – és a memóriád is javulni. fog. Ezért javasolt a NAPLÓ, ahová a szakmai jegyzeteidet készíted. A KÖNYV is firkálható, ezért is<br />

a margó.<br />

Megjegyzés [Z2]: Elektronikusan ma<br />

még nehezebb jegyzetelni, mint pennával,<br />

de mire Te olvasod?<br />

26


I.3 KÉRDÉSEK FELADATOK<br />

Néhány ellenőrző kérdés:<br />

1. El tudom mondani, hány elméletet, modellt, vagy egyéb eszközt tanultam eddig? El tudom mondani, hogy melyik mikor használható, mik a kulcsfogalmai, az<br />

alkalmazási feltételei, az előfeltevései? Van a fejemben egy térkép arról, hogy a kommunikáció milyen módokon és módszerekkel, milyen korlátokkal elemezhető?<br />

2. Elégedett vagyok szakmailag magammal? Mikor milyen szakmai fejlődésemet segítő gyakorlatot végzek önállóan, külső elvárások nélkül? A kommunikációs<br />

helyzetekben megélt állapotokra reflektálok, azokat kapcsolom a szakmai ismereteimmel? Vannak szakmai céljaim, amelyekre hajlandó vagyok időt áldozni, hiszen<br />

ezek alapvetően lelkesítő, számomra hasznos dolgok?<br />

A hagyományos és modern retorikai és dialektikai megközelítések milyen<br />

elemeit ismered?<br />

Milyen módon szórakoztat a kommunikáció? Szeretsz pl. verseket átírni?<br />

Mit akarsz tudni?<br />

Kérdések magamnak a kommunikációról:<br />

…milyen egyéb fontos kérdésed van – magad felé?....<br />

Kutrovátz Gábor a szakest után írta:<br />

Megyünk a tárgyalásra, én meg pár ügyvéd.<br />

Nálunk a preambulum, másra nincs szükség.<br />

Alperes - nincs kiút, a bíróság korrupt.<br />

Nekem bejön ez a szitu.<br />

Csak akkor bulizok, ha nyertem,<br />

és általában nyertem, szinte minden perben.<br />

Mert nekem bejön ez a szitu, ha a Parlamentből tolnak,<br />

hazudjunk most olyat, amit nem bánunk meg holnap.<br />

Hé, kicsilány, ó szia heló,<br />

talárt hordani csúcs szupi meló,<br />

na figyu már, mondom, mi a szitu,<br />

te vádlott, én meg jogász, na mizu, mizu, mizu?<br />

Az ügyet rég lezárták, az eset elévült.<br />

Túlsúlyos testi sértés, a beteg felépült.<br />

A tanúk lefizetve, sértett a fegyházban.<br />

Te és én az irodában - Tárgyalunk az ágyban?<br />

+ Válasszatok dalszöveget/verset és párosával írjátok át!<br />

27


A Sikeres kommunikátor…<br />

Nem tudunk racionális vitát folytatni, ha nem vagyunk a megfelelő<br />

pszichológiai állapotban. Nem tudunk nyilvános térben hatásos<br />

kommunikációt folytatni, ha nem vagyunk a megfelelő pszichológiai<br />

állapotban. A másik kommunikáló félre tett (akár affektív, akár kognitív,<br />

de akár szomatikus) hatásunk alapvetően függ attól, hogy mi milyen belső<br />

állapotban vagyunk.<br />

Ezért a sikeres kommunikátor fogalma feltételezi a pszichológiai állapotok<br />

kezelésének képességét. Ezeket a képességeket instrukció vagy frontális<br />

oktatás révén megismerhetjük. A különböző, sokszor mélyen érintő<br />

élethelyzeteinkben azonban csak gyakorlás után tudjuk ezeket alkalmazni.<br />

A könyv számos gyakorlatot tartalmaz, amely segíti az egyént<br />

pszichológiai állapotának felmérésében. Ezek a gyakorlatok képessé teszik<br />

a hallgatókat a jelenleginél hatékonyabb önkontrollra (és önelengedésre)<br />

a kommunikációs helyzetekben.<br />

KÉRDÉSEK:<br />

KI MIKOR MITŐL FAGY LE? 4 fős csoportokban beszéljetek ’ciki’ szituációkról. Próbáljátok megérteni és elemezni a helyzetet. Miben értetek egyet és miben<br />

nem?<br />

28


…Gyors<br />

A pszichológiai állapot gyors felismerését segíti a gyors kategorizáció, így<br />

célszerű minél egyszerűbb fogalmi struktúrával leképezni a pszichológiai<br />

állapotokat.<br />

Az emberek sokfélék, sokféle módon tudnak könnyen hozzáférni testi,<br />

lelki és tudati állapotaikhoz.<br />

A már kialakult jelzőrendszerek tovább fejleszthetők, egyéni, gyorsan és<br />

hatékonyan működő jelzőrendszerré válhatnak, segítve az egyént mind<br />

szakmai, mind egyéni életútja során.<br />

1. A mélyebb önismeret hatékonyabb önfejlesztésre ad lehetőséget. Az<br />

önismeret erősíti a szakmai identitásod, a szakmai identitást pedig<br />

erősíti a szakmai ismeretek készségszintű használata. Az önismeret és a<br />

készségszintű használat együtt könnyebben érhető el, mint külön-külön.<br />

2. Minden hatás, ami ér, egyben fejlődési lehetőség. A HF kiadási módja, a<br />

változó terek, a változó benyomások, amik az órán érnek, az összes<br />

reakció, amit tapasztalsz. Lehetőség arra, hogy megértsd, hogy<br />

értelmezd, hogy a már tanult ismereteid alkalmazd. Örömöd,<br />

frusztrációd, dühöd vagy unalmad a legértékesebb kulcsok ahhoz, hogy<br />

megértsd, mitől mire hogyan reagálsz.<br />

KÉRDÉSEK:<br />

BA: Készítsetek 5-6 fős csoportban szóbokrot az általatok ismert fontos<br />

pszichológiai fogalmakról! Beszéljétek meg az 5 legfontosabbnak tartott<br />

fogalmat és próbáljatok definíciót adni hozzá. Használatát<br />

példamondatokkal illusztráljátok. A végén szavazzatok, melyik másik<br />

csoport volt a legjobb? (Kamuzni ér.)<br />

MA: Keress érveket 1. vagy 2. állítás mellett. Hasonlítsd össze ezeket egy<br />

társ másik állítás melletti érveivel. Keressetek a másik érveire analóg<br />

érveket a saját állítás alátámasztására.<br />

PhD: 1000 karakteres indoklás, hogy az MA kérdés miért manipulatív.<br />

29


I.4 A FILMEK JÓK, CSODA, HOGY NEM BELŐLÜK TANULUNK FILMLISTA<br />

DE IGEN. A MÉDIAFOGYASZTÁS = INGERFOGYASZTÁS. CSODA, HOGY A VIRTUALIZÁLT TÉR ORKJAIT ENNYIT NÉZVE MÉG EMBERT LÁTUNK A MÁSIKBAN. A BIOLÓGIAI AGYAT MÉG A<br />

FELNŐTTKOR ÉVEIBEN IS ALAKÍTJA AZ AZ INGERVILÁG, AMIT A FELHASZNÁLÓ SZABADSÁGA TUDATÁBAN/HITÉBEN VÁLASZT. AHOGY A TÁVKAPCSOLÓN CSATORNÁN, ÚGY VÁLTJUK SAJÁT<br />

INGERKÖRNYEZETÜNKET IS.<br />

KÖZVETLENÜL ÉRVELÉSI TANANYAGOT TARTALMAZÓ FILMEK (ÉV) IMDB RATING 12.4.2012:<br />

o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0427309/ THE GREAT DEBATERS (2007) 7.5<br />

o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0427944/ KÖSZÖNJÜK, HOGY RÁGYÚJTOTT! (2005) 7.7<br />

o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0870111/ FROST/NIXON (2008) 7.8<br />

SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA<br />

o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0365686/ REVOLVER (2005) 6.8<br />

o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0100519/ ROSENCRANTZ ÉS GUILDENSTERN HALOTT (1990) 7.4<br />

o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT1234548/ KECSKEBŰVÖLŐK (2009) 6.3<br />

EGO<br />

o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0068182/<br />

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA<br />

o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0240772/ OCEAN’S 11 (2001) 7.7<br />

o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0349903/ OCEAN’S 12 (2004) 6.2<br />

o HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0496806/ OCEAN’S 13 (2007) 6.9<br />

30


KÉSZSÉGFEJLESZTÉS<br />

HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT1504320/ AKIRÁLY BESZÉDE (2010) 8.2<br />

HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0299977/ HŐS (2002) 8.0<br />

HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0393162/ CARTER EDZŐ (2005) 7.0<br />

POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ<br />

HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0405676/ A KIRÁLY ÖSSZES EMBERE (2006) 6.0<br />

HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0472062/ CHARLIE WILSON HÁBORÚJA (2007) 7.2<br />

STRATÉGIA<br />

HTTP://WWW.IMDB.COM/TITLE/TT0425637/ RED CLIFF-VÖRÖS SZIKLA I-II (2008-9) 7.3<br />

HOMLOKZAT: NACHO LIBRE, 40 YR OLD VIRGIN, …<br />

FLÖRT-ISMERKEDÉS-SZEXUÁLIS SZELEKCIÓ: HE’S JUST NOT THAT INTO YOU, …<br />

31


I.5 KÉSZSÉGEK BEVEZETŐ<br />

Céljaim és a fejlesztendő képességek<br />

kapcsolata:<br />

Minden ’kiképzésnek’ azt kell fejlesztenie, amit a ’bevetésen’ használ a katona. Gondold végig, milyen ’bevetések’ várhatók szakmai fejlődésed következő 5<br />

évében. Milyen készségekre lesz ehhez szükséged? Milyen ’edzések’ segítenek, és mik hasznosak ugyan, de nem a szükséges készségeket fejlesztik?<br />

32


I.6 ALAPOK I. IDŐBEOSZTÁS - IDŐRACIONALIZÁLÁS<br />

A feladat egyszerű... de meg tudod csinálni? Tudsz két hétig minden nap elővenni egy papírt és néhány sort elolvasni és leírni?..nem könnyű!<br />

NAP FELADAT 1. tréning TANULSÁG 2. tréning TANULSÁG<br />

1-3.<br />

nap<br />

Készítsünk reggel listát az összes, aznap elvégzendő<br />

feladatról. Ellenőrizzük, hogy minden rajta van-e. Ezután<br />

soroljuk be a teendőket:<br />

1. nap tanulsága<br />

Most a tanulságok mellett pontszámot is adj a napnak:<br />

0 nagyon rosszul sikerült<br />

10-legoptimistább várakozásaimnál is jobb volt<br />

Azonnal elvégzendő,<br />

Beleférjen (nem kell azonnal elvégezni, de minél előbb<br />

megvan annál jobb),<br />

1. nap Pontszám<br />

Csak ha van idő.<br />

2. nap tanulsága<br />

A B C.<br />

2. nap Pontszám<br />

Éljük napunkat és este nézzük meg, hogy jól végeztük-e a<br />

dolgunkat: minden A és a körülményekhez képest legtöbb B<br />

feladattal végeztünk. Mi segítette/hátráltatta az eredményt?<br />

3. nap tanulsága<br />

3. nap Pontszám<br />

33


4-6.<br />

nap<br />

Készítsünk reggel listát az összes, aznap elvégzendő<br />

feladatról. Ellenőrizzük, hogy minden rajta van-e. Ezután<br />

soroljuk be a teendőket: Azonnal elvégzendő, Beleférjen,<br />

Csak ha van idő. A B C.<br />

4. nap tanulsága<br />

4. nap Pontszám<br />

Nézzük meg a listát: csoportosíthatók a teendők?<br />

(telefonok, számítógép-használat, nyugalmat igényel, stb.).<br />

5. nap tanulsága<br />

5. nap Pontszám<br />

Rendezzük a nap bizonyos szakaszaihoz és minden feladat<br />

mellé becsüljünk időt.<br />

Mennyi idő alatt elvégezhető a feladat? Mennyit szánok rá<br />

a napomból, hogy jó eredménnyel és hatékonyan túl legyek<br />

rajta?<br />

Erősítsük meg lelkünket, hogy ha felmerül valami ami nincs a listán,<br />

csak akkor végezzük el, ha a listát elővettük, végignéztük, és úgy<br />

érezzük, hogy belefér.<br />

6. nap tanulsága<br />

6. nap Pontszám<br />

Éljük napunkat és este nézzük meg, hogy jól végeztük-e a<br />

dolgunkat: minden A és a körülményekhez képest legtöbb B<br />

feladattal végeztünk. Mi segítette/hátráltatta a jó<br />

időbecslést és az eredményt?<br />

34


7-9.<br />

nap<br />

Készítsünk reggel listát az összes, aznap elvégzendő<br />

feladatról. Ellenőrizzük, hogy minden rajta van-e.<br />

Éljük napunkat és este nézzük meg, hogy jól végeztük-e a dolgunkat. Jól<br />

szelektáltunk a nap elején? Elég idő-puffert adtunk magunknak?<br />

Jól szelektáltunk a nap elején? Elég idő-puffert adtunk magunknak?<br />

Ezután húzzuk ki a listáról azokat, ahol<br />

7. nap tanulsága<br />

7. nap Pontszám<br />

- valójában nem kell elvégezni a feladatot (eliminálható)<br />

- valójában nem nekem kell elvégezni a feladatot (delegálható)<br />

- valójában nem most kell elvégezni a feladatot (időzíthető)<br />

- valójában nem úgy kell elvégezni a feladatot ahogy hittem<br />

(racionalizálható) - itt írjuk fel az új teendőt<br />

Ezután soroljuk be a teendőket: Azonnal elvégzendő,<br />

Beleférjen. A B. Hiszen ezen a listán már nincs C.<br />

8. nap tanulsága<br />

8. nap Pontszám<br />

Nézzük meg csoportosíthatók-e a teendők, majd<br />

rendezzük őket a nap bizonyos szakaszaihoz és minden<br />

feladat mellé becsüljünk időt.<br />

Mennyi idő alatt elvégezhető a feladat? Mennyit szánok<br />

rá a napomból, hogy jó eredménnyel és hatékonyan túl<br />

legyek rajta?<br />

9. nap tanulsága<br />

9. nap Pontszám<br />

Ha az időt megbecsültük, adjunk hozzá 40 %-ot, és így<br />

nézzük meg, hogy minden belefér-e a napunkba.<br />

35


10-12.<br />

nap<br />

Próbáljuk elhagyni a papírokat, és nézzük meg valamivel<br />

strukturáltabbak-e a napjaink.<br />

Mi az amiben segített? Mi az ami továbbra sem oldódott meg?<br />

Mi az amiben segített? Mi az ami továbbra sem oldódott meg?<br />

13.<br />

nap<br />

Nézzünk vissza a két hétre. Mit tanultam? Mit tanultam?<br />

14.<br />

nap.<br />

Határozzuk meg a következő gyakorlás idejét, és utána felejtsük el az<br />

egészet.<br />

Mikor tervezem újra elvégezni a gyakorlatot?<br />

Időpont:<br />

Tervezem újra elvégezni a gyakorlatot?<br />

Ha igen, időpont:<br />

A gyakorlatot érdemes minden képzési szinten a félév elején elvégezni. Akinek ez kérdés, olvassa Benjamin Fraklin naplóját és nézze meg az életrajzát.<br />

36


I.7 HOGYAN KOMMUNIKÁLUNK? 1 HETES ÖNMEGFIGYELÉS ÉS GYAKORLAT<br />

NAP FELADAT PONT MEGFIGYELÉS<br />

1<br />

Érzelmek. Ha valaki beszél, figyeljük meg, az általa használt<br />

szavak, megfelelően tükrözik-e az ő érzelmi állapotát.<br />

Figyeljük meg a személy, stílusát, ritmusát, gesztusait,<br />

kinézetét. Nézzük meg, hogy mi magunk hogyan beszélünk<br />

különböző emberekkel.<br />

2 Éntudat Céltudatosan használjuk az olyan fordulatokat mint:<br />

„én”, „szeretem”, „ki nem állhatom”, „érzem”, „akarom”.<br />

Nézzük meg, hogyan befolyásolják önmagunk<br />

megtapasztalását.<br />

3<br />

4<br />

5<br />

6<br />

7<br />

Élménykedés. Figyeljük meg magunkon és másokon, hogyan<br />

dramatizálunk vagy túlzunk el dolgokat: milyen nyelvi<br />

fordulatokat, eltúlzó kifejezéseket használunk, az általános<br />

reakciókban ez hogyan jelenik meg.<br />

Értelmezés. Figyeljünk meg az értelmező beszédbeli<br />

szófordulatokat magunkban és másokban: „Ez világos”, „Nem<br />

igazán értem”, „ Ez zavaró”, „Magyarázd meg kérlek!”, „Mi az<br />

alapszabály?”, „Kellene csinálni”, „Bűnösnek érzem magam”.<br />

Szünet Amikor beszélgetsz, hagyjál szüneteket a szavak és a<br />

mondatok között.<br />

Olvassuk át jegyzeteinket és próbáljuk a két<br />

legtanulságosabbat egyszerre gyakorolni.<br />

A két gyakorolt feladat ... és ...<br />

Próbáljunk egész nap nem gyakorolni, este olvassuk át a<br />

jegyzeteket.<br />

A gyakorlatot érdemes évente kétszer végezni.<br />

37


Igazol + (meg)győz = érv<br />

II. ÉRVEK VIZSGÁLATA, ELMÉLETEK ELEMZÉSE, ÉRVELÉSSÉMA<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Ezek építenek a fejezetre:<br />

Fontos tanulság:<br />

Később utánanézni:<br />

38


II.1. ARISZTOTELÉSZ: TOPIKA (RÉSZLETEK) BEVEZETŐ OLVASMÁNY<br />

Első könyv 2<br />

Első rész<br />

Értekezésünk során elsajátítjuk azt a képességet, amellyel valószínű<br />

[általánosan elfogadott] véleményekből kiinduló érvet tudunk<br />

alkotni bármely problémával kapcsolatban, valamint megtanuljuk,<br />

hogyan kell elkerülni, hogy akadályokat állítsunk saját érvelésünk<br />

elé. Először tehát azt kell megmondanunk, mi az érv, és milyen<br />

fajtái vannak, hogy aztán tisztázhassuk a dialektikus érv<br />

természetét, mert ez az előttünk álló kutatás tárgya.<br />

Az érv [szillogizmus] olyan beszéd, amelyben bizonyos dolgokat<br />

feltéve valami más, tőlük különböző dolog következik belőlük és<br />

általuk. (a) Ez lehet egy “megmutatás” [demonstráció], ha a<br />

premisszák, melyekből az érv kiindul, igazak és elsődlegesek, vagy<br />

olyanok, hogy a róluk való tudásunk igaz és elsődleges<br />

premisszákból következik. (b) “Dialektikus” az érv akkor, ha<br />

valószínű véleményekből indul ki. Azok a dolgok “igazak” és<br />

“elsődlegesek”, amelyeket nem bármi más, hanem önmaguk ereje<br />

alapján fogadunk el, hiszen a tudomány első elveit illetően<br />

helytelen a “miért” és a “honnan” után tovább kutatni: a tudomány<br />

első elveit egytől-egyig önmaguk alapján hisszük el. Másrészt egy<br />

véleményről akkor mondjuk, hogy “valószínű”, ha a legjelesebb és<br />

legelőkelőbb filozófusok [bölcsek] mindegyike vagy többsége<br />

elfogadja. (c) Továbbá “vitás” [erisztikus] egy érv akkor, ha olyan<br />

premisszákból indul ki, melyek látszólag valószínűek, ám valójában<br />

2 W. A. Pickard-Cambridge angol fordítása nyomán. A teljes angol szöveg<br />

letölthetõ: http://classics.mit.edu//Aristotle/topics.html<br />

39<br />

nem azok, vagy ha csupán úgy tűnik, mintha valószínű vagy annak<br />

látszó premisszákból kiindulva érvelne. Mert azokban a<br />

véleményekben, melyeket valószínűnek nevezünk, a tévedés sosem<br />

látható mindjárt a felszínen, míg a vitás érv kiinduló elveinél mindig<br />

az a helyzet, hogy a tévedés természete rögtön egyértelművé válik,<br />

méghozzá azok számára is, akik gyenge értelemmel bírnak. Ezért az<br />

említett vitás érvek közül az első fajta valóban megérdemli, hogy<br />

“érv”-nek nevezzük, míg a második nem érdemli meg ezt a nevet,<br />

hiszen csak látszatra érvel, valójában azonban nem. […]<br />

Második rész<br />

Az eddigiek után most arra kell kitérnünk, hogy hányan vannak és<br />

mik azok a szempontok, melyek alapján ez az értekezés hasznos.<br />

Három ilyen van: a szellemi edzés, az alkalmi megmérettetés, és a<br />

filozófiai tudományok. Hogy szellemi edzésként hasznos, az<br />

ránézésre is világos: ha birtokunkban áll a vizsgálat terve,<br />

könnyebben érvelünk a felmerülő témával kapcsolatban. Az alkalmi<br />

megmérettetések szempontjából azért hasznos, mert miután<br />

megismerkedtünk az emberek vélekedéseivel, alkalomadtán a saját<br />

meggyőződéseik talaján vitázhatunk velük, s nem mások<br />

véleményéből kiindulva; mi viszont képesek leszünk eltérő alapokra<br />

helyezkedni, amikor az emberek hibás állításaival találjuk szemben<br />

magunkat. A filozófiai tudományok művelése szempontjából azért<br />

hasznos, mert annak képessége, hogy érveket hozunk fel a<br />

különböző vélemények mellett és ellen egyaránt, könnyebbé teszi<br />

számunkra az igazság és a tévedés felismerését a felvetülő<br />

kérdésekben. Van azonban egy további haszna is, méghozzá az<br />

egyes tudományokat megalapozó végső elveket illetően: mivel


ezeket lehetetlen az adott tudomány saját elvei alapján igazolni,<br />

hiszen ők maguk szolgálnak alapul minden másnak. Mégis, az<br />

általános vélemény az, hogy ezeket is vizsgálni kell, és ez a feladat<br />

pontosan a dialektika hatáskörébe tartozik, a dialektika ugyanis a<br />

kritika azon ösvénye, amely minden kutatás alapelveihez elvezet.<br />

[…]<br />

Tizedik rész<br />

Először tehát meg kell határoznunk azt, mit értünk “dialektikus<br />

kijelentés” és mit “dialektikus probléma” alatt. Ugyanis nem<br />

minden kijelentés és nem minden probléma dialektikus, mivel<br />

épeszű ember nem tenne olyan kijelentést, melyet senki sem tart<br />

igaznak, és nem vetne fel olyan problémát, amely egyértelmű<br />

mindenki vagy a legtöbbek számára: az utóbbi nem engedi meg a<br />

kételyt, az előbbit pedig senki sem fogadja el. Egy dialektikus<br />

kijelentés olyasvalaminek az állítása, amit mindenki vagy a<br />

legtöbb ember elfogad, vagy a filozófusok közül mindenki vagy a<br />

legtöbben vagy a legelismertebbek elfogadják, és nem mond<br />

ellent az általános véleménynek; hiszen az ember hajlamos<br />

hallgatni a filozófusok nézeteire, ha azok nem mondanak ellent az<br />

általános vélekedésnek. A dialektikus kijelentések olyan nézeteket is<br />

megfogalmazhatnak, melyek hasonlóak az általánosan<br />

elfogadottakhoz, azaz a valószínűekhez, és olyanokat is, melyek<br />

ellentmondanak a valószínűek ellentétének, valamint<br />

megfogalmazhatják mindazokat a nézeteket, melyek összhangban<br />

állnak az elismert tudományok kijelentéseivel. Például feltéve,<br />

hogy az egy általános vélemény, miszerint az ellentétek ismerete<br />

azonos, feltehetőleg az is általános véleménynek bizonyul, hogy az<br />

ellentétek érzékelése azonos. Ugyanígy, ha általános vélemény,<br />

hogy a nyelvtannak egyetlen helyes tudománya lehet, akkor az is<br />

általános vélemény, hogy a fuvolajátékot egyetlen helyes tudomány<br />

illeti meg – mivel ezek hasonlónak és egyívásúnak tűnnek.<br />

Ugyanígy, az általános vélemények ellentétének ellentmondó<br />

kijelentések is általános véleménynek bizonyulnak: ha például<br />

általános vélemény az, hogy az embernek jót kell cselekednie<br />

barátaival, akkor az is általános vélemény, hogy nem szabad ártania<br />

nekik. Itt az, hogy az embernek ártania kell barátainak, az eredeti<br />

vélemény ellentéte, és az, hogy nem szabad ártania nekik, az<br />

ellentétnek mond ellent. Hasonlóan, ha az embernek jót kell<br />

cselekednie barátaival, akkor nem szabad jót tennie ellenségeivel:<br />

ez is ellentmond az általános nézet ellentétének, vagyis annak, hogy<br />

az embernek jót kell tennie ellenségeivel. És hasonlóan megy ez<br />

más esetekben is. […]<br />

Tizenegyedik rész<br />

A dialektikus probléma a kutatás egy olyan tárgya, amely vagy<br />

elősegíti a választást és az elkerülést, vagy hozzájárul az igazsághoz<br />

és a tudáshoz, és vagy önmagánál fogva teszi ezt, vagy pedig egy<br />

másik probléma megoldásának elősegítése által. Ezen felül, vagy<br />

olyannak kell lennie, amelyről az embereknek nincs ilyen vagy olyan<br />

véleménye, vagy olyannak, amellyel kapcsolatban a tömegek a<br />

filozófusoknak ellentmondó véleménnyel rendelkeznek, vagy a<br />

filozófusok mondanak ellent a tömegeknek, vagy önmagukon belül<br />

is megoszlanak a vélemények. Hiszen néhány probléma kapcsán<br />

érdemes a választás-elkerülés dilemmájára figyelni, mint például<br />

abban, hogy a gyönyör választandó-e vagy sem, míg mások kapcsán<br />

a puszta ismeret elegendő, például, hogy a világegyetem<br />

örökkévaló-e vagy sem. Megint mások önmagukban véve nem<br />

hasznosak egyik cél szempontjából sem, ám segítenek ilyen<br />

problémák megoldásában, hiszen sok olyan dolog van, amelyre nem<br />

vagyunk kíváncsiak önmagában véve, hanem csakis más dolgok<br />

kedvéért, hogy aztán általuk valami mást megismerhessünk. A<br />

problémák olyanok is lehetnek, hogy velük kapcsolatban az érvelés<br />

ellentmond önmagának (ekkor a nehézség abban áll, hogy vajon<br />

40


így-e vagy nem így, mivel mindkét álláspont mellett meggyőző érvek<br />

hozhatók fel). Megint mások olyanok, hogy velük kapcsolatban<br />

nincs meggyőzés, ugyanis olyannyira terjedelmesek, és így nehéz<br />

felépíteni az érveinket, mint például abban, hogy a világegyetem<br />

örökkévaló vagy nem – mert hiszen az ilyen típusú kérdéseket is<br />

lehetséges vizsgálnunk. […]<br />

Tizenkettedik rész<br />

Miután lefektettük ezeket a definíciókat, meg kell állapítanunk,<br />

hogy hány fajtája lehetséges a dialektikus meggyőzéseknek<br />

[argumentum]. Egyfelől tehát ott van az indukció, másfelől pedig az<br />

érvelés. Hogy mi is az érvelés, azt korábban megmondtuk. Az<br />

indukció áttérés az egyedekről az egyetemesre, mint például ebben:<br />

feltéve, hogy képzetten a leghatékonyabb a kormányos, és<br />

hasonlóan van ez a szekérhajtó esetén is, általában elmondhatjuk,<br />

hogy a képzett ember a legmegfelelőbb arra, hogy kijelölt feladatát<br />

elvégezze. Az indukció meggyőzőbb és tisztább, mint az érv, ugyanis<br />

könnyebben megtanulható az érzékek használata által, és<br />

általánosan alkalmazható emberek tömegére; habár az érvelés<br />

kényszerítő ereje nagyobb, így ez hatékonyabb az ellentmondásra<br />

hajlamosakkal szemben.<br />

Tizenharmadik rész<br />

Azok az osztályok tehát, amelyekbe tartozó dogokról és dolgokból<br />

meggyőzést [argumentáció] építhetünk, úgy különböztetendők meg<br />

egymástól, ahogyan azt korábban mondottuk. Négyféle célból kell<br />

érvekkel jól felszerelkeznünk: (1) a kijelentések megvédése, (2)<br />

annak megállapítása, hogy hányféle értelemben használják a<br />

kérdéses kifejezést, (3) a dolgok különbségeinek felfedezése, és (4)<br />

a hasonlóság vizsgálata. Az utóbbi három is, bizonyos értelemben,<br />

41<br />

kijelentésekkel kapcsolatos, mivel lehetséges mindegyikükhöz<br />

találni egy vonatkozó kijelentést, például: (2’) “A kívánatos<br />

jelentheti azt, hogy tiszteletet érdemlő, vagy hogy kellemes, vagy<br />

hogy célszerű”, (3’) “Az érzékelés abban tér el a tudástól, hogy az<br />

utóbbi visszahozható elvesztése után is, míg az előbbi nem”, és (4’)<br />

“Az egészséges úgy viszonyul az egészséghez, mint ahogy a virgonc<br />

a virgoncsághoz”. Az első kijelentés egy fogalom több értelemben<br />

vett használataira épít, a második a dolgok különbségére, a<br />

harmadik a dolgok hasonlóságára. […]<br />

Nyolcadik könyv<br />

Második rész<br />

A dialektikában az érveket arra kell használni, hogy dialektikusokat<br />

próbáljunk meggyőzni, nem pedig a tömeget, ezzel szemben az<br />

indukció a tömeg ellen a leghatékonyabb. Ezt a kérdést korábban<br />

már megvizsgáltuk. Az indukció esetén néha lehetséges, hogy a<br />

kérdést egyetemes módon fogalmazzuk meg, de máskor ez nem<br />

olyan könnyű, mivel nem létezik olyan általános fogalom, amely<br />

elfogadottan lefedné az összes hasonló esetet: ilyenkor az emberek,<br />

amikor egyetemességet kell kifejezniük, ezt mondják: “minden ilyen<br />

esetben”. Ám ez egyike a legnehezebb dolgoknak, hogy különbséget<br />

tegyünk az “ilyen esetbe” tartozó és nem tartozó dolgok között, és e<br />

tekintetben az emberek gyakran hintenek port egymás szemébe<br />

vitájukban, ahol az egyik fél eltérő dolgok hasonlóságát állítja, míg a<br />

másik fél hasonló dolgok hasonlóságát vitatja. Így aztán az ember<br />

megpróbálhat új szót alkotni, amely lefedi az összes ilyen-és-ilyen<br />

fajtájú dolgot, és ekkor nem hagy lehetőséget a válaszolónak annak<br />

vitatására, hogy a vizsgált dolog megfelel-e a hasonlók leírásának<br />

vagy nem, és nem hagyja a kérdezőt arra a hibás feltételezésére<br />

támaszkodni, hogy a dolog nem felel meg a hasonlók leírásának,


hiszen sok dologgal van úgy, hogy látszólag megfelel nekik, ám a<br />

valóságban nem. […]<br />

Harmadik rész<br />

Vannak bizonyos hipotézisek, melyek alapján nehéz azonnal érvet<br />

hozni, és könnyű szembeszállni a felhozott érvekkel. Ilyenek<br />

(például) azok a dolgok, melyek először vagy utoljára állnak a<br />

természet rendjében. Ez előbbiek definíciót követelnek, míg az<br />

utóbbiakhoz csak igen sok lépésen keresztül lehet eljutni,<br />

amennyiben folytonos bizonyítást akarunk adni egészen az első<br />

elvektől kezdve, hiszen különben minden velük kapcsolatos beszéd<br />

csupán merő szofisztika lenne. Bizonyítani ugyanis lehetetlen,<br />

hacsak nem a megfelelő elvekkel kezdünk, és következtetést<br />

következtetéshez kapcsolunk, míg el nem érünk az utolsóhoz. Az<br />

első elvek definíciója olyasvalami, amivel a válaszolók nem<br />

bajlódnak, sőt akkor sem figyelnek a definíciókra, amikor a kérdezők<br />

kínálják fel azokat: mert amíg nem világos, mire akarunk kilyukadni,<br />

addig annak megvitatása igen nehéz. Ez különösen így van az első<br />

elvek esetén, mert míg a többi kijelentésre ezeken keresztül<br />

világítunk rá, addig ezekre nem tudunk min keresztül rávilágítani,<br />

vagyis minden ilyen dolgot egy definíció segítségével vagyunk<br />

kénytelenek megérteni. Azokat a következtetéseket is, melyek közel<br />

állnak az első elvhez, nehéz a meggyőzés során kezelni, hiszen kevés<br />

dolgot lehet felhozni mellettük az addigi lépések kis száma miatt.<br />

Ám a legnehezebben kezelhető egy definíció akkor, ha olyan<br />

fogalmakat alkalmaz, melyekkel kapcsolatban először is bizonytalan,<br />

hogy vajon egyetlen értelemben használatosak-e vagy többen,<br />

aztán pedig az is bizonytalan, hogy a definiáló vajon szó szerint értie<br />

őket vagy átvitten. Homályosságuk miatt lehetetlen ilyen<br />

fogalmak alapján érvelni, és mivel lehetetlen megmondanunk, hogy<br />

homályosságuk vajon metaforikus használatukból adódik-e,<br />

visszautasítanunk is lehetetlen őket. […]<br />

42<br />

Negyedik rész<br />

Eleget mondtunk immár a kérdések megfogalmazásáról és<br />

elrendezéséről.<br />

Ami a válaszok adását illeti, először is meg kell határoznunk, mi egy<br />

jó válaszoló feladata, ahogy meghatároztuk ezt a kérdező esetén is.<br />

A kérdező feladata olyan módon felépíteni az érvet, hogy a<br />

válaszoló kénytelen legyen megfogalmazni a legszélsőségesebb<br />

paradoxonokat, melyek az álláspontjából következnek. A válaszoló<br />

feladata az, hogy annak látszatát keltse, nem ő felelős a<br />

lehetetlenségek vagy paradoxonok felbukkanásáért, hanem az<br />

álláspontja, és így különbséget tesz a hibás kezdőpozíció felvétele és<br />

a hozzá való helytelen ragaszkodás között. […]<br />

Tizedik rész<br />

A hamis konklúzióra vezető érvek esetén a helyes megoldás az,<br />

hogy elvetjük azt az elemet, amelyből a tévesztés származik. Hiszen<br />

bármely tetszőleges elem elvetése nem megoldás, még ha az<br />

elvetett elem hibás is. Ugyanis egy érv sok tévesztést tartalmazhat,<br />

például képzeljük el, hogy valaki a következő premisszákból: “Ő, aki<br />

ül, ír” és “Szókratész ül”, arra a konklúzióra jut, hogy “Szókratész ír”.<br />

Elvethetjük azt a kijelentést, hogy “Szókratész ül”, ám ezzel még<br />

nem kerülünk közelebb az érv megoldásához, hiszen igaznak<br />

bizonyulhat, hogy az elvetett elem hamis, de nem ezen az elemen<br />

múlik az érv helyessége. Hiszen feltéve, hogy lehet valaki, aki ül és<br />

nem ír, olyan esettel állnánk szemben, amelyben a fenti megoldás<br />

alkalmazása lehetetlen. Tehát nem ezt kell elvetnünk, hanem azt,<br />

hogy “Ő, aki ül, ír”, mert nem mindig ír az, aki ül. Aki tehát elvetette<br />

azt az elemet, melyen a tévesztés múlott, megadta a teljes<br />

megoldást az érvhez. Ugyanis nem elegendő csupán ellenkezni, még


ha az elvetett elem hamis lenne is, hanem be kell bizonyítani a<br />

tévesztés okát, és akkor kiderül, hogy az illető nyitott szemmel<br />

ellenkezik–e vagy sem.<br />

Négyféleképpen lehet megakadályozni valakit abban, hogy<br />

érvelésében eljusson a konklúzióhoz. Vagy elvetjük azt az elemet,<br />

melyen a születő tévesztés múlik, vagy közvetlenül a kérdezőnek<br />

szegezzük ellenvetésünket, mivel gyakran, ha a megoldás még nem<br />

áll rendelkezésre, a kérdezőt meg lehet akadályozni abban, hogy<br />

érvelését tovább folytassa. Harmadszor, ellenvetést lehet<br />

megfogalmazni a feltett kérdésekkel szemben is, hiszen<br />

elképzelhető, hogy a kérdező szándéka nem áll összhangban<br />

kérdéseivel, mivel rosszul kérdezett, ám ha még valamit hozzátesz,<br />

akkor a konklúzió kijön. Ha ekkor a kérdező nem tudja folytatni<br />

érvét, az ellenvetés a kérdező ellen irányul, ha pedig folytatni tudja,<br />

akkor kérdései ellen. A negyedik és legrosszabb fajta ellenvetés a<br />

vita megengedett idejére irányul, ugyanis némelyek olyan fajta<br />

ellenvetéseket hoznak fel, melyeket hosszabban lehet csak<br />

megválaszolni, mint a rendelkezésre álló idő.<br />

Ez tehát az ellenvetések felhozásának négy fajtája, melyek közül<br />

egyedül az első megoldás, míg a többi csak akadály és gát a<br />

konklúzió elérésében.<br />

Tizenegyedik rész<br />

[…] Önmagában véve egy érv ötféle romboló kritikának lehet<br />

kitéve:<br />

Az első az, amikor sem a kívánt konklúzió, sem pedig bármilyen<br />

másik konklúzió nem következik a feltett kérdésekből, és amikor a<br />

konklúziónak alapul szolgáló premisszák többsége vagy akár<br />

mindegyike hamis vagy általánosan elutasított, továbbá, amikor<br />

43<br />

sem elvétel, sem pedig hozzátétel, sem a kettő együtt nem hozza<br />

elő a konklúziót.<br />

A második az, amikor bár az érv helyes, és a feltett premisszákból<br />

indul ki, de a konklúzió irreleváns az eredeti álláspont<br />

szempontjából.<br />

A harmadik az, amikor bizonyos hozzátétel lehetővé tenné a<br />

következtetést, ám e hozzátétel gyengébb lenne, mint a feltett<br />

kérdések, és kevésbé általánosan elfogadott, mint a konklúzió.<br />

Feltehetjük, hogy bizonyos elvételek ugyanezzel az eredménnyel<br />

járnának, mivel egyesek hajlamosak több premisszát feltenni, mint<br />

amennyi szükséges, és nem mindegyik járul hozzá a<br />

következtetéshez.<br />

Továbbá, ha a premisszák kevésbé általánosan elfogadottak és<br />

kevésbé hitelesek, mint a konklúzió, vagy ha bár igazak, de<br />

nehezebb őket bizonyítani, mint a konklúziót. […]<br />

Tizenkettedik rész<br />

Az érv tiszta a legszokványosabb értelemben akkor, ha úgy éri el a<br />

konklúziót, hogy közben nem vet fel további kérdéseket. A<br />

legkifejlettebb értelemben akkor tiszta, ha a premisszák olyanok, hogy<br />

kikényszerítik a konklúziót, és az érv olyan premisszákon keresztül<br />

halad, melyek maguk is konklúziók. Továbbá akkor is, ha kihagyunk<br />

olyan lépéseket, melyeket általában szilárdan el szokás fogadni.<br />

Az érvet hibásnak nevezhetjük négy értelemben: (1) Amikor<br />

látszólag elér egy konklúziót, de mégsem egészen így van – ezt<br />

neveztük “téves” érvnek. (2) Amikor elér egy konklúziót, ám nem a<br />

kívánt konklúziót – tulajdonképpen ez történik a lehetetlenre való


visszavezetés esetén. (3) Amikor eléri a kívánt konklúziót, de nem<br />

azon a módon, amely a vizsgálatot meg kell hogy illesse, például<br />

amikor egy nem-orvosi érvet orvosinak tekintenek, vagy amikor egy<br />

nem geometriait geometriainak, vagy amikor egy nem dialektikait<br />

dialektikainak, akár igaz az elért eredmény, akár hamis. (4) Amikor a<br />

konklúzióhoz hamis premisszákon keresztül jut el, ilyenkor a<br />

konklúzió lehet hamis vagy igaz is, hiszen amíg a hamis konklúzió<br />

mindig hamis premisszák eredménye, addig igaz konklúzióra akár<br />

hamis premisszákból is juthatunk, mint azt korábban<br />

megtárgyaltuk. […]<br />

44


I.1B A TOPIKA KÉRDÉSEK<br />

BA: Szövegelemzés, szövegfeldolgozás – 10 legfontosabb mondat, 5 kulcsfogalom.<br />

MA: Összevetés más ismert elméletekkel. Frontálisan koordinált megbeszélés.<br />

PhD: A Második Analitika, a Topika és a Kategóriák közös megbeszélése. Mindenki egy szövegből 1 A4 LAP handout (max 5000 n). csoportos megbeszélés (3<br />

csoport, 45 perc), majd prezentáció (3x20 perc).<br />

45


II.2 ÉRVEK<br />

Tudunk-e rekonstruálni a képek mögött ’álláspontot’, állítást?<br />

Olyan kijelentés, amely mellett / ellen érveket tudunk felsorolni?<br />

Keressünk hasonló képeket! Rekonstruáljunk álláspontot és, ha tudunk érvet!<br />

46


BA: Milyen hasonlóságokat és különbségeket látsz a kép két oldala között? A két<br />

’álláspont’ mögött keress nyelvileg is kifejezhető/megjeleníthető<br />

hasonlóságokat/különbségeket.<br />

MA: Írj 1000 karakterben érvelő szöveget a kép alapján!<br />

PhD: MA feladat + használd fel József Attila híres ’cogito’ érvét!<br />

Bár képi segítőink a későbbiekben is lesznek,<br />

ÉRVELÉS-TANULMÁNYOK ALATT ELSŐSORBAN A<br />

TERMÉSZETES NYELVI SZITUÁCIÓKBAN FELBUKKANÓ ÉRVEKKEL<br />

KAPCSOLATOS SZAKÉRTŐI TUDÁST<br />

értjük.<br />

Az érvelés-tanulmányok – szemben a logikával – nem egy szabatos tudomány. A<br />

természetes nyelvi érvek teljes körű elemzése egy sokkal gazdagabb és összetettebb<br />

szempontrendszer érvényesítését teszi szükségessé, mint a következtetések logikai<br />

fogalmának kidolgozása. Míg a logika elsősorban normatív érdeklődést tanúsít, vagyis azt<br />

próbálja előírni, hogy – bizonyos ideálok érvényesülése mellett – hogyan kellene<br />

következtetéseket levonni, addig az érveléselmélet egy deskriptív álláspontot képvisel,<br />

vagyis megpróbálja leírni a természetes nyelvi érveléseket, anélkül, hogy idealizálni vagy<br />

racionálisan rekonstruálni próbálná azokat. Mivel azonban a természetes nyelvben<br />

számos, sokszor egymástól független szempont egyszerre érvényesül, ezek együttes<br />

figyelembevétele nem teszi lehetővé a logika esetén tapasztalt precízséget és<br />

szabatosságot.<br />

Az érvelés-tanulmányok tehát egy „öszvér” terület, ahol különböző tudományágak<br />

felismerései keverednek egymással. Szerepet kap például a logika (azzal a megkötéssel,<br />

hogy ez ritkán képes akár közelítő pontossággal leírni a valódi következtetéseinket), a<br />

pszichológia (mind a következtetések levonásának, mind az érvek meggyőző hatásainak<br />

empirikus vizsgálatával), a pragmatikai nyelvelmélet (a nyelv sokrétű kommunikációs<br />

képességeinek feltárásával), a szociológia (az érvelési és kommunikációs minták társadalmi<br />

dimenziójának elemzésével), a retorika (a meggyőzés hatásosságának szempontjaival), és<br />

így tovább. Az érvelések átfogó vizsgálatára e bevezető kurzus keretei között tehát nincs<br />

lehetőség. Ehelyett – mintegy illusztrációképpen – néhány érdekesebb és gyakrabban<br />

vizsgált kérdéssel fogunk megismerkedni. Bár ezek a kérdések a „tudományosság”<br />

alacsonyabb fokán kerülnek tárgyalásra, mint a logika problémái, a következőt érdemes<br />

szem előtt tartani: Akármilyen hasznos tudomány is a logika (hogy csak egy szempontot<br />

említsünk, a számítástechnika elméleti alapjai számára például nélkülözhetetlen),<br />

valójában úgy tűnik, igen kevés köze van a tényleges emberi gondolkodáshoz.<br />

47


II.3 IGAZOLÁS ÉS/VAGY MEGGYŐZÉS TÁBLÁZAT<br />

Példákon keresztül pároddal gyakorold a normatív és deskriptív kérdések elkülönítését konkrét szituálciók elemzésekor. Válasszatok életszerű helyzetet!<br />

Érvelések elemzése milyen kérdésre keres<br />

választ<br />

Mi az igazsgág?<br />

Mi a helyes álláspont?<br />

Mi a jól védhető álláspont?<br />

Mit tegyek / cselekedjek?<br />

Hogyan döntsek / válasszak?<br />

Milyen cél alapján? / Mit tekint az érvelések<br />

funkciójának?<br />

igazolás<br />

attitűdváltozás (intenzitás-változtatás,<br />

létrehozás, megváltoztatás +/-)<br />

Milyen területek foglalkoznak ezzel a<br />

szemponttal?<br />

logika és informális logika, ill. egyéb<br />

argumentációelméletek<br />

retorika (Ar.), marketing,<br />

meggyőzéspszichológia<br />

Az érveléseket milyen szempontból<br />

vizsgálják?<br />

erősség / érvényesség (helytállóság)<br />

hatásosság<br />

normatív, kontextusfüggetlen<br />

deskriptív, kontextusfüggő<br />

o Egészítsétek ki a táblázatot!<br />

48


I. 4 NEM MINDEN ÉRVELÉS! DE MI NEM?<br />

Mit tekint az érvelések funkciójának?<br />

Mi eredményezi ezt?<br />

Mindkét esetben számos egyéb<br />

folyamat lehet, ezek leválasztása az<br />

érvelésekről gyakran problematikus!<br />

igazolás (állítás elfogadása igazként,<br />

valószinűként)<br />

1. érvelés<br />

2. tapasztalat (láttam)<br />

3. közlés (mondták)<br />

4. memória (emlékszem)<br />

attitűdváltozás (erősítés, megváltoztatás,<br />

létrehozás)<br />

1. érvelés<br />

2. manipuláció<br />

3. kontextuális hatások (megszokás, szituáció,<br />

elvárások, stb.)<br />

Mi segíti az elkülönítést a nem érvelés<br />

típusú igazolástól / meggyőzéstől?<br />

Pragmatikai és nyelvi megfontolások<br />

- Ilyen helyzetben érvelni szoktak – pl. választás, tévévita, tudományos cikk<br />

- X álláspontját megkérdőjelezték /megtámadták (vitahelyzet alakult ki)<br />

o<br />

o<br />

Használ konklúzió- és premisszajelzőket ill. a megnyilatkozás olyan, mint ami az érvelésekre<br />

jellemző<br />

És még<br />

EZEK A SZEMPONTOK KONFLIKTUSBAN LEHETNEK - LÁSD A JÓINDULAT ELVÉT<br />

o Egészítsétek ki a táblázatot!<br />

49


II.5. ÁLTALÁNOS ÉRVSÉMA TERVRAJZ/KAPCSOLÁSI RAJZ/FOLYAMATÁBRA<br />

o A két ábra ugyanazt a sémát közli. Készítsd el a számodra ideális változatát az idealizált érvelés-sémának:<br />

Ha választási év van, csináljunk-e választási kampányérveket elemző nyilvános blogot? Koordinált vita. Érvek a blog készítése mellett / ellen.<br />

50


II.6 ÉLŐ NYELVI PÁRBESZÉD TANKÖNYVI PÉLDA - REKONSTRUKCIÓ<br />

Anett: „Csilla azt mondta, az ebéd borjú lesz vagy ponty.<br />

Végül hogy döntött?”<br />

Bea: „Nem tudom, de ha már bevásárolt, a hűtőből<br />

minden kiderül.”<br />

A: „Nemrég felhívott az érveléselmélet zh miatt, és azt<br />

mondta, már túlesett a bevásárláson, hogy tudjon még<br />

tanulni.”<br />

B: „Akkor bekukkantok a hűtőbe… Dugig van, de nem<br />

érzek halszagot.”<br />

A: „OK, akkor veszünk egy kis gombát a borjúhoz?”<br />

Elvonatkoztatási lépések I.<br />

Szituáció-függetlenség<br />

az implicit elemeket fölöslegessé tesszük, elhagyjuk a fölöslegeset<br />

A: Az ebéd borjú lesz vagy ponty.<br />

B: Ha C már bevásárolt, az alapanyag a hűtőben<br />

A: C bevásárolt (Tehát: alapanyag a hűtőben)<br />

B: A hűtőben nincs hal<br />

A: (Ha a hűtőben nincs hal, az ebéd nem ponty lesz.) Tehát az ebéd borjú<br />

lesz.<br />

Személy-függetlenség:<br />

a következtetés elvileg személytelen, csak kijelentések közti viszony<br />

A, B-ről megfeledkezhetünk<br />

Elvonatkoztatási lépések II.<br />

Premissza-konklúzió szerkezet:<br />

(p1) Az ebéd ponty vagy borjú lesz<br />

(p2) Nincs hal<br />

(p3) Ha nincs hal, nem ponty lesz az ebéd<br />

(K) Az ebéd borjú lesz<br />

vagy:<br />

(p1) Ha C bevásárolt, a kaja a hűtőben van<br />

(p2) C bevásárolt<br />

(K) A kaja a hűtőben van<br />

51


Elvonatkoztatási lépések III.<br />

Elvonatkoztatás a tartalomtól<br />

a logikailag irreleváns elhagyása<br />

b: borjú lesz az ebéd; p: ponty lesz az ebéd;<br />

h: van hal; c: csilla bevásárolt; k: kaja a hűtőben<br />

b vagy p<br />

nem h<br />

ha nem h, akkor nem p<br />

b<br />

ha c, akkor k<br />

c<br />

k<br />

Elvonatkoztatási lépések IV.<br />

Formalizálás<br />

A logikailag releváns kifejezések jelentését formálisan rögzítjük*<br />

b v p<br />

c k<br />

~h c<br />

~h ~p k<br />

b<br />

Általánosítás<br />

A konkrét következtetéseket következtetési sémák váltják fel*<br />

v , ~ , ~ ~ <br />

, <br />

*~, v, -nek egy logikai elmélet ad jelentést<br />

II.6B<br />

MI VÁLTOZIK A REKONSTRUKCIÓ LÉPÉSEI SORÁN?<br />

6. Nem következtetési viszonyokra, hanem azok sémáira koncentrálunk<br />

5. A logikailag „funkcionális” kifejezéseket egy formális elmélet objektumaival helyettesítjük<br />

4. A „miről beszélünk” helyett „milyen formában”<br />

3. A megnyilatkozások nyelvi sorrendjét egy absztrakt logikai sorrenddel helyettesítjük<br />

2. Eltekintünk a megnyilatkozók személyétől<br />

1. Elfeledkezünk arról, ami „lényegtelen”: relevancia-kritériumokat alkalmazunk<br />

52


AZ ÉRVELÉS NYELVI TEVÉKENYSÉG (NEM ABSZTRAKT SÉMA),<br />

DE RACIONÁLIS (NEM BÁRMILYEN KOMMUNIKÁCIÓ ÉRVELÉS),<br />

MELYNEK ALAPJA A NÉZETELTÉRÉS (KÜLÖNBEN NEM ÉRVELÜNK),<br />

TEHÁT TÁRSAS KOMMUNIKÁCIÓS SZITUÁCIÓT FELTÉTELEZ,<br />

MINDIG ADOTT ÁLLÁSPONTHOZ KAPCSOLÓDIK (ELLENE, MELLETTE),<br />

MELYET ERŐSÍTENI VAGY GYENGÍTENI AKARUNK (A MÁSIK ELŐTT),<br />

ÉS EHHEZ KIJELENTÉSEKET HASZNÁLUNK,<br />

FELTÉVE AZ ÉSZ ALAPÚ KONSZENZUS LEHETŐSÉGÉT.<br />

<br />

‣ A II.6 példa: nyelvi ugyan, társas és racionális, de nincs nézeteltérés és álláspont nem érvelés!<br />

‣ Ezért tudunk ilyen messzire absztrahálni :-)<br />

‣ „AZ ÉRVELÉS EGY VERBÁLIS ÉS TÁRSAS CSELEKVÉS,<br />

‣ AMELY KIJELENTÉSEK VALAMILYEN ELRENDEZÉSÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL<br />

‣ ERŐSÍTENI (VAGY CSÖKKENTENI) KÍVÁNJA EGY<br />

‣ VITATOTT NÉZET ELFOGADHATÓSÁGÁT<br />

‣ A KOMMUNIKÁCIÓS PARTNER SZÁMÁRA,<br />

‣ AKIRŐL FELTÉTELEZI, HOGY OSZTOZIK AZ ÉRVELŐVEL<br />

‣ BIZONYOS ÉSZ ALAPÚ FELTÉTELEK ÉS SZABÁLYOK ELFOGADÁSÁBAN.”<br />

JEGYZETEK:<br />

53


II.7. KÖSZÖNJÜK, HOGY RÁGYÚJTOTT! TANULJUNK ÉRVELÉSTECHNIKÁT NICK NAYLORTŐL<br />

Sorolj fel 3 „tanítást”, amit Nick Naylor ad fiának (akár a szóbeli, akár az<br />

írásbeli kommunikációval kapcsolatban). Hogyan éri el, hogy fia elfogadja<br />

a javaslatokat?<br />

1.<br />

Írj le három hibát, amit Nick Naylor elkövet érvelési szituációban (nem<br />

magánéletben, ágyban, stb.). Mi a hiba jellege, miért követi el és hogyan?<br />

1.<br />

2.<br />

2.<br />

3.<br />

3.<br />

Milyen különbsége(ke)t tesznek a filmben vita/érvelési és tárgyalási<br />

helyzetek között? Röviden jellemezd, a manipulációt, a meggyőzést és a<br />

kompromisszumkeresést, ahogy azokat a film jellemzi?<br />

Írj le négy helyzetet, ahol az egyik fél váratlanul hatásosabban érvel, mint<br />

a másik. Melyek ezek a részletek? Milyen módon változik meg a szituáció<br />

és hogyan kerül előnybe az addig nehezebben védhetőnek tűnő<br />

álláspont?<br />

1.<br />

2.<br />

3.<br />

54<br />

4.


Premissza + Konklúzió = Érv<br />

III. ÉRVEK VIZSGÁLATA, ELMÉLETEK ELEMZÉSE, ÉRVELÉSSÉMA<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Később utánanézni:<br />

Fontos tanulság:<br />

Ezek építenek:<br />

55


III.1 A NAGY VITÁZÓK FILMRÉSZLET<br />

Uraim és Hölgyem! ez itt a reflektor... ...fénykör.<br />

Mindenki a saját felelõsségére lép bele.<br />

Mr. Tolson, mi lett a tavalyi vitázókkal?<br />

Ne kérdezzen olyat, amire tudja a választ. Álljon<br />

fel, maga lesz az elsõ! Ide a fénykörbe!<br />

A vita egy állítással, egy gondolattal indul:<br />

Megoldandó: A gyermekmunkát a Szövetségi<br />

Kormányzatnak szabályoznia kell. Az elsõ vitázó az<br />

állítás mellett érvel. Az állítás azt jelenti, hogy<br />

valamit elfogadsz. Mr. Reed az állítás mellett<br />

érvel, a második vitázó a tagadás mellett.<br />

- Tagadás azt jelenti, hogy te...<br />

- Ellene vagy.<br />

Pompás, Mr. Burgess! Ön érvel az állítás mellett,<br />

Mr. Reed, rajta!<br />

Hát, uram, egy idézettel kezdem a költõ<br />

Cleghorntól. "A golfpálya olyan közel fekszik a<br />

malomhoz, hogy a dolgozó gyerekek majdnem<br />

minden nap kinézhetnek és...<br />

- És...<br />

- És "nézhetik a játszó férfiakat"?<br />

Ezt tanulta a tavaly óta, Mr. Reed? Hogy elkezd<br />

valamit és nem fejezi be?<br />

- Nem, uram.<br />

- Üljön le! Ki a következõ? Ön! Álljon fel! Tessék<br />

felállni! Késõre jár, még meddig titkolózik?<br />

Nem titkolózom, uram. Én csak ezért jöttem át a<br />

másik egyetemrõl, hogy az Ön csapatába jöhessek.<br />

Nagyon meghatódtam. Mi a neve?<br />

- Samantha Booke.<br />

- Booke (Könyv)?<br />

- Egy "e"-vel a végén.<br />

- Álljon fel Miss Booke, "e"-vel a végén! A<br />

fénykörbe Miss Booke, "e"-vel a végén! Tudja,<br />

hogy még soha nem volt nõ a vitázók közt?<br />

Igen, uram. Tudom.<br />

Miért gondolja, hogy magának kellene az elsõnek<br />

lennie?<br />

- Mert én is ugyanolyan képzett vagyok...<br />

- Kiállta a próbát, Miss Booke.<br />

- ...mint bárki más...<br />

- Eldöntendõ: A segélyek elveszik a kedvet a<br />

kemény munkától. Részletezze ennek<br />

ellenkezõjét!<br />

- Rendben. A segélyek elveszik az ember<br />

legerõsebb indítékát a munkától... ami a túlélés. És<br />

ez gyengíti a szegények akaraterejét.<br />

Hogyan cáfolja ezt, Miss Booke, "e"-vel?<br />

Én azt mondom, hogy nem gyengíti. Az új<br />

juttatások nagyrészét úgyis a gyermekek, a<br />

fogyatékkal élõk...és az idõsek kapják.<br />

- Ez tény vagy feltételezés?<br />

- Ez egy tény.<br />

- Hangosan!<br />

- Ez egy tény!<br />

- Milyen forrást használ?<br />

- Az elnököt.<br />

- Az Egyesült Államokét?<br />

Igen, uram.<br />

Ez az elsõdleges forrása? Személyesen beszélt<br />

Roosevelt elnökkel?<br />

Persze, hogy nem. Nem beszéltem vele<br />

személyesen. De hallottam a "Beszélgetés a tûz<br />

mellett"-ben.<br />

- Egy rádiómûsorban?<br />

- lgen.<br />

Valami más forrás? Más forrás?<br />

Igen, vannak más források... Mint pl. egy anya<br />

szemébe nézni, amikor nincs mit enni adnia a<br />

gyerekeinek.<br />

00:10:52,819 --> 00:13:41,947<br />

56


III.2 KONKLÚZIÓK & PREMISSZÁK ALAPOK<br />

Az érvelés<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

Kettős cél: meggyőzés (attitűdváltoztatás) és igazolás<br />

MOST: a célja egy állítás alátámasztása: mi és hogyan növeli (vagy<br />

csökkenti) egy kijelentés elfogadhatóságát<br />

Közönség: Nem konkrét célközönség, hanem lehetőleg „bárki”:<br />

idealizált racionális hallgatóság*<br />

Eszköz: kijelentések valahogyan elrendezett sorozata: ha<br />

elfogadunk bizonyos kijelentéseket, akkor el kell fogadnunk az<br />

alátámasztandó állítást is. (Miért? Mert így „logikus”)<br />

ÉRV (MOST) : KIJELENTÉSEK OLYAN SOROZATA, AMELLYEL EGY ÁLLÍTÁS<br />

ÁLTALÁNOS ELFOGADHATÓSÁGÁT AKARJUK NÖVELNI<br />

Az érvelés elemei<br />

Amit alá akarunk támasztani: konklúzió<br />

‣ Mindig egy van? Nem, de általában: ha több állítást is<br />

alátámasztunk, akkor azok vagy egymás alá vannak<br />

rendelve (részkonklúziók + főkonklúzió), vagy több érvelés<br />

jelenik meg párhuzamosan<br />

Amikkel alá akarjuk támasztani: premisszák<br />

‣ Akármennyi lehet – amik valóban a konklúzió alátámasztására<br />

szolgálnak. Adott szöveg tartalmazhat irreleváns állításokat<br />

(„kitérő” rész retorikában + páthosz, éthosz), de ezek nem<br />

számítanak premisszának<br />

A kijelentés? (BA)<br />

Ami valamit állít. (Nesze neked naiv kommunikációs modell)<br />

Csak kijelentő mondat: kérdéssel, felkiáltással stb. nem állítunk semmit.<br />

(Ez nem igaz: lásd később a beszédaktus-elméletet!!!)<br />

Nem minden kijelentő(nek tűnő) mondat kijelentés: „Jó napot kívánok.”;<br />

„Tessék vigyázni, az ajtók záródnak.”; „Élt egyszer egy szegényember.” –<br />

szigorúan véve nem állítanak semmit<br />

Egy mondat több kijelentést is tartalmazhat:<br />

„(Józsi nem írta meg a zh-t) 1 , mert (nem járt be órákra) 2 , és (nem tudott<br />

órai jegyzeteket szerezni) 3 , valamint (a fóliákból egy szót sem értett) 4 .”<br />

Kétféle értelemben lehet állítani:<br />

Tényállítások: elvileg egyértelműen eldönthető módon igaz vagy hamis<br />

„2+2=4”; „Párizs Franciaország fővárosa.” „Gábor tegnap cápauszonyt<br />

vacsorázott.”<br />

(Nem biztos, hogy el is tudjuk dönteni: „Minden természetes szám<br />

felírható két prímszám összegeként.”; „A valaha létezett legnagyobb földi<br />

hegy magassága meghaladta a 12 km-t.”)<br />

Értékállítások: egy közösség számára elfogadható vagy elfogadhatatlan<br />

„Az anyagyilkosság rossz dolog.”; „A háború hasznosabb, mint a béke.”<br />

„x-nek ezek után le kéne mondania.”<br />

Mindkettő szerepelhet premisszaként és konklúzióként is (alátámasztó<br />

vagy alátámasztandó)<br />

57


III.2B A KÖVETKEZTETÉS (MA)<br />

A következtetést kijelentések közötti viszonyként határozzuk meg. A kijelentés a<br />

világ egy tényének (vagy tényállásának, eseményének) kifejezésére szolgáló<br />

nyelvi eszköz. Ezeket a fogalmakat persze nem vizsgáljuk, de abban segítenek,<br />

hogy elkülönítsük a kijelentéseket egyéb nyelvi elemektől. Először is, a<br />

kijelentések mind mondatok, de nem akármilyenek, hanem kijelentő mondatok.<br />

(A kérdő, óhajtó stb. mondatok nem arra szolgálnak, hogy tényeket fejezzenek<br />

ki.) Másrészt nem minden kijelentő mondat célja, hogy tényt fejezzen ki. (A „Jó<br />

napot kívánok.”, „Köszönöm szépen”, „A hajót ezennel ’Hableánynak’ nevezem<br />

el.”, „Megígérem, hogy holnap megadom a tartozásom.”, stb. mondatok<br />

kijelentőek ugyan, de kimondásuk inkább cselekvésként határozható meg, mint<br />

egy tény megállapításaként.) Azokat a mondatokat fogjuk kijelentésnek tekinteni,<br />

amelyek igazak vagy hamisak lehetnek. Másképpen ezt úgy mondhatjuk, hogy egy<br />

kijelentés igazságértékkel bírhat. (A kijelentésekre nézve további megszorításokat<br />

is tehetnénk, például hogy olyan formában legyenek megfogalmazva, hogy<br />

igazságértékük kontextus- és időfüggetlen legyen, vagyis ne szerepeljenek<br />

bennük ún. indexikus kifejezések, ám a precízség ilyen foka pillanatnyilag nem<br />

indokolt.)<br />

Az igazságértékek a legtöbb logikai elméletben az ún. kétértékűség<br />

elvének engedelmeskednek, amely szerint minden kijelentést megillet a két<br />

igazságérték, azaz az igazság és a hamisság valamelyike. Pontosabban fogalmazva<br />

a fenti elv két további elvre bontható. Az ellentmondás-mentesség elve szerint<br />

egyetlen kijelentés sem vehet fel egyszerre több igazságértéket, vagyis nem lehet<br />

egyszerre igaz és hamis. (Ez tudtommal minden logikai elméletre érvényes.) A<br />

kizárt harmadik elve azt állítja, hogy minden kijelentés rendelkezik a két<br />

igazságérték valamelyikével, és több (pl. harmadik) igazságérték nem létezik. (Ez<br />

más nem minden logikai elméletre teljesül, ugyanis vannak ún. többértékű vagy<br />

nem klasszikus logikai elméletek is, ezekkel azonban itt nem áll módunkban<br />

foglalkozni.)<br />

Egy következtetésben a kijelentéseket két csoportra osztjuk. Azokat a<br />

kijelentéseket, amelyekből következtetünk, premisszáknak, azt pedig, amelyikre<br />

következtetünk, konklúziónak nevezzük. A premisszák számára nézve a modern<br />

logika nem ismer kikötést: egy következtetés lehet egypremisszás, kétpremisszás,<br />

stb., egészen a (megszámlálhatóan) végtelen számú premisszáig (sőt, vannak ún.<br />

nullapremisszás következtetések is). Konklúzió viszont minden következtetésben<br />

csak egy van, és amennyiben a premisszákból több konklúzió is levonható, úgy<br />

ezeket külön-külön következtetéseknek tekintjük. A következtetés tehát<br />

szűkebben tekintve egy, a premisszák és a konklúzió közti viszony.<br />

A kijelentés és következtetés viszonya (PhD)<br />

1500 krakter Megjegyzés [Z3]: versenyfeladat, a<br />

legjobb a 2. kiadásban.<br />

58


III.3 ÉRVELÉSEK REKONSTRUKCIÓJA KPM<br />

Ahhoz, hogy tisztán lássunk és értékelni tudjunk egy érvelést, rekonstruálni kell: a szöveg textuális rendjét helyettesítjük a mögöttes logikai renddel<br />

Mik a releváns kijelentések? (És mik nem azok?)<br />

Konklúzió: ahhoz, hogy tudjuk, mivel támasztunk alá, először tudni kell, hogy mit: az ez érv centruma<br />

Premisszák: mik és hogyan viszonyulnak egymáshoz<br />

Mi az érvelés szerkezete?<br />

Rekonstruáld az érvelést:<br />

„Logikai vizsgálatainkat abból az igényből indítjuk, hogy olyan eszközt találjunk, amelynek segítségével következtetések érvényességét tudjuk ellenőrizni.<br />

Ehhez mesterséges nyelveket hoztunk létre, és ezek a nyelvek azt célozták, hogy el lehessen vonatkoztatni a kifejezések tartalmától azáltal, hogy csakis a<br />

formai szempontokat engedjük a nyelvben érvényre jutni. Minél magasabb szintre jutottunk a formális logika felépítésében, annál távolabb kerültünk a<br />

természetes nyelvtől, és végül olyan logikai vizsgálatokat folytattunk, amelyek sokkal lényegesebbek egy matematikához hasonló formális tudomány<br />

szempontjából, mint a természetes nyelv és a „szokásos” emberi gondolkodás szemszögéből. Ezért most új kérdéseket jelölünk ki, és az eddigiektől eltérő<br />

alapokon térünk vissza a következtetések és érvelések általános problémaköréhez.”<br />

59


III.3B KONKLÚZIÓ AZONOSÍTÁS<br />

Elöl:<br />

„Az a vélemény, hogy amikor a tudatról állítunk valamit, akkor<br />

valójában agyi folyamatokról teszünk állítást, nyilvánvalóan hamis. Ezt<br />

támasztja alá (a) az a tény, hogy képesek vagyunk leírni érzéseinket és<br />

mentális képzeteinket anélkül, hogy bármit is tudnánk az agyi<br />

folyamatokról, vagy akár arról, hogy léteznek, valamint (b) az a tény,<br />

hogy a tudatról és az agyi folyamatokról tett állításokat egészen<br />

másképpen igazoljuk, illetve (c) az a tény, hogy semmilyen<br />

önellentmondás nincs abban a kijelentésben, hogy »X-nek fájdalma<br />

van, de semmi sem történik az agyában«.” (U.T. Place)<br />

Hátul:<br />

„Minthogy a boldogság a szellem nyugalmában áll, és minthogy a<br />

szellem kitartó nyugalma a jövőbe vetett bizodalmon alapul, és<br />

minthogy ezt a bizodalmat az Isten és a lélek természetéről szóló<br />

tudománynak kell megalapoznia, következésképpen a valódi<br />

boldogsághoz tudomány szükségeltetik.” (Leibniz)<br />

közelegnek az amerikai választások, és a foglyok halála nem kedvezne<br />

Carter esélyeinek.” (Mehdi Amer Rajai, 1980)<br />

Mögötte (Implicit konklúzió)<br />

‣ A konklúzió kimondottság, világos megfogalmazottság<br />

tekintetében két fajta lehet: explicit (kimondott) vagy implicit<br />

(hallgatólagos, rejtett, kimondatlan) konklúzió. Míg az előbbit<br />

megtaláljuk a szövegben, kimondva vagy leírva, addig az utóbbit<br />

az érvelés csak sejteti, mint olyasmit, ami az elmondottakból vagy<br />

leírtakból következik.<br />

o<br />

Van akinek a példája ilyen?<br />

Bárhol lehet a szövegben<br />

vagy azon kívül.<br />

Középen:<br />

„Ha Amerika belép a háborúba, Iránban minden foglyot megölnek.<br />

Ezért Amerika nem fogja ezt megtenni, különösen most, amikor<br />

60


III.3B.1 IMPLICIT KONKLÚZIÓ KONKLÚZIÓJELZŐK<br />

Nem mindig mondunk ki valamit sugallunk<br />

Hasznos: tömörebb a szöveg<br />

Felhasználható: általában implicit konklúziónál kevésbé<br />

vagyunk kritikusak (mint ha ugyanazt kimondva halljuk)<br />

o<br />

<br />

<br />

<br />

Kognitív erőforrásainkat leköti az implicit elemek<br />

rekonstruálása, csökkent kapacitással tudjuk csak<br />

kritikusan megvizsgálni.<br />

Emiatt attitűdjeinknek megfelelő de kognitívan<br />

problematikus üzenetek átadásánál gyakori ill. radikális<br />

Emiatt manipulatív lehet: hiszen kimondat velünk<br />

konklúziókat (amelyekkel nem is értünk feltétlen<br />

egyet) és úgy járulhat az attitűd-váltáshoz, hogy nem<br />

vagyunk tisztában ennek a meggyőzési számdéknak.<br />

Immunizál: mivel nincs kimondva, így nem<br />

számonkérhető (sajtóperek, ígéretek, fenyegetsések stb.)<br />

a klasszikus nyelvfelfogásban (pragmatikailag IGEN!)<br />

A konklúzió azonosítása: formai és tartalmi elemek<br />

A formai elemek közé tartozik az érvelő írás vagy előadás címe és alcíme,<br />

továbbá az írást bevezető ún. szövegfej (lead, Kopf), illetve tudományos<br />

írásművek esetén az absztrakt. A cím és alcím (rendszerint csak együtt),<br />

ha mégoly vázlatosan is, de valamiképpen a konklúzió jelzésére<br />

szolgálnak. Ezen felül…<br />

o<br />

…tartalmi, kifejezésbeli eszközök is:<br />

ezek az úgynevezett konklúziójelzők<br />

Konklúziójelzők<br />

tehát, eszerint, következésképpen<br />

ennek megfelelően, azt kapjuk, hogy<br />

a fentiekből folyik<br />

ezért<br />

egyszóval<br />

innen adódik,<br />

arra jutunk, hogy<br />

tehát, vagyis, azaz, így aztán, következésképpen, mindent összevetve, a<br />

korábbiak folyományaként<br />

így<br />

ekként, ebből adódik, ilyenformán<br />

mindezek után világos, hogy<br />

az előbbiek alapján látható, hogy<br />

végeredményben, ezért aztán, összességében…<br />

Vezető kérdések<br />

A konklúzió felismerését segíthetik ezen kívül bizonyos vezető<br />

kérdések, amelyek irányítják a figyelmünket. Jól használhatók az<br />

explicit, kimondott konklúzió azonosításához is, de különösen<br />

fontosak az érvelés kimondatlan, implicit konklúziójának<br />

azonosításához. Ilyen vezető kérdések lehetnek az alábbiak:<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

MIRŐL AKAR MEGGYŐZNI A SZERZŐ?<br />

MIT BIZONYÍT A SZÖVEG?<br />

MI A VÉGKÖVETKEZTETÉS?<br />

MI KÖVETKEZIK AZ ELMONDOTTAKBÓL?<br />

MI A SZERZŐ TÉTELE, ÁLLÍTÁSA?<br />

61


III.3B2 ARGUMENTATÍV PERFORMATÍV KIFEJEZÉSEK, MINT K-JELZŐK (MA)<br />

Állítom / megállapítom, hogy...<br />

Tagadom / visszautasítom, hogy...<br />

Cáfolni kívánom, hogy...<br />

A továbbiakban bizonyítani kívánom / meg kívánom mutatni, hogy...<br />

Az alábbi érveket hozom fel amellett, hogy...<br />

Amellett érvelek, hogy...<br />

Álláspontom az, hogy...<br />

Azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy...<br />

Arra a következtetésre jutunk/juthatunk, hogy...<br />

o<br />

ezekről még lesz szó a Beszédaktusok alapján<br />

‣ Saját, leggyakrabban használt konklúzió-jelzőim:<br />

Általános megfontolnivalók<br />

‣ Nem biztos, hogy használja egy szöveg mind a formai mind a tartalmi elemeket, sőt<br />

‣ lehet, hogy ezek egymással konfliktusban vannak<br />

‣ Összetettebb érvelésben részkonklúziók, közbülső lépések jelzői is lehetnek, nem feltétlenül a végkövetkeztetést jelölik<br />

62


III. 3C PREMISSZÁK AZONOSÍTÁS<br />

Nem minden premissza, ami nem konklúzió (kitérés, stb.): ezek a<br />

rekonstrukcióban eltűnnek<br />

„Érdemes a drágább cuccokat megvenni, hiszen az olcsó termékek<br />

gyakran rossz minőségűek. Ezek általában nem tartósak, vagy az<br />

egészségre károsak. (Gábornak is mindig mondom, ne vegye meg a<br />

bóvlit.)”<br />

‣ Ezeknek retorikai funkciója van, de a rekonstruált érvelést nem<br />

teszik erősebbé.<br />

Rejtett premisszák<br />

UGYANÚGY GYAKORIAK, MINT A REJTETT KONKLÚZIÓK<br />

Fontos manipulációs lehetőség,<br />

de van az igazolás szempontjából elfogadható használat is<br />

Általában kevésbé az „üzenet” részei<br />

Gyakran közhelyes igazságokra épül az<br />

érvelés többi része – ilyenkor teljesen<br />

természetes, ha kihagyjuk őket (ún.<br />

enthümematikus érvelés)*<br />

Rekonstrukciójuk problematikus lehet<br />

<br />

<br />

A konklúzióhoz kell igazodniuk – gyakran a rekonstrukció során a<br />

premisszák függvényében meg kell változtatni a konkúziót!<br />

Túl erősként ill. túl gyengeként rekonstruálhatjuk az érvelést!<br />

Premisszajelzők<br />

minthogy,<br />

jelzi az is, hogy<br />

annak alapján, hogy<br />

azon az alapon, hogy<br />

amennyiben<br />

annak következtében, hogy<br />

elfogadva, hogy<br />

mivel<br />

adva, hogy<br />

belátva, hogy<br />

Vezető kérdések<br />

figyelembe véve, hogy<br />

abból kiindulva, hogy<br />

arra támaszkodva, hogy<br />

mert<br />

látva, hogy<br />

alapul véve, hogy<br />

abból kifolyólag, hogy<br />

amiatt, hogy<br />

azáltal, hogy<br />

annak folyományaként, hogy<br />

Mely állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót? Milyen érvek<br />

szólnak a tétel mellett? Mi bizonyítja az állítást? Miért kellene<br />

elfogadnunk a szerző véleményét? Milyen indokai vannak a szerzőnek?<br />

Miből következik a konklúzió? Milyen adatokat, tényeket, érveket<br />

sorakoztat fel a szerző a konklúzió alátámasztása érdekében? Milyen<br />

fontos kimondatlan állításokon, előfeltevéseken nyugszik az érvelés?<br />

A premisszák esetében is vannak olyan performatív kifejezések, amelyek<br />

premisszajelzőként szolgálhatnak:<br />

Elfogadom / megadom /megengedem /elismerem, hogy... Az alábbi<br />

érveket hozom fel / az alábbi érvek szólnak / álláspontom mellett:<br />

elsőként,… másodikként,…harmadikként az, hogy…<br />

‣ Saját, leggyakrabban használt premissza-jelzőim:<br />

63


III.4 LEWIS CARROLL: MIT MONDOTT A TEKNŐS AKHILLÉSZNEK? OLVASMÁNY<br />

(in: Mind, 1895, ?)<br />

Akhillész utolérte a teknőst, és kényelmesen a hátára telepedett.<br />

- Tehát eljutottál a versenyünk végére? - kérdezte a teknős. – Még annak<br />

ellenére is, hogy valójában a távolságok egy végtelen sorozatát kellett<br />

megtenned ehhez? Azt hittem, néhány nagyokos bebizonyította, hogy<br />

lehetetlen ezt megtenni.<br />

- Pedig meg lehet tenni - mondta Akhillész -, hiszen megtettem. Solvitur<br />

ambulando. Tudod, a távolságok egyre kisebbé váltak, és így…<br />

- És ha egyre növekedtek volna? - vágott közbe a teknős. - Akkor mi lenne?<br />

- Akkor most nem lehetnék itt - válaszolta szerényen Akhillész -, te pedig<br />

mostanra többször megkerülted volna a világot.<br />

- Nehéz kérdés ez, de te is nehéz vagy - mondta a teknős -, előbb-utóbb ki<br />

fogsz lapítani. Nos hát, kíváncsi vagy egy olyan versenyre, amelyről az<br />

emberek azt hinnék, két-három lépésben a végére érhetnek, holott<br />

végtelen sok lépés kell hozzá, és mindegyik hosszabb, mint az előző?<br />

- Nagyon is kíváncsi! - mondta a görög harcos, és előhúzott a sisakjából<br />

(mivel akkoriban még kevés harcos hordott zsebeket) egy óriási<br />

jegyzetfüzetet és egy ceruzát. - Gyerünk. És kérlek, beszélj lassan, mert a<br />

rövidítéseket még nem találták fel.<br />

- Ó, Eukleidész csodálatos Első Tétele! - motyogta a teknős álmodozva. -<br />

Ugye csodálod Eukleidészt?<br />

- Szenvedélyesen! Legalábbis amennyiben lehet csodálni egy olyan<br />

munkát, amit csak jónéhányszáz év múlva fognak megírni.<br />

- Rendben, akkor nézzünk meg egy kis részletet az Első Tétel<br />

bizonyításából - két lépés csupán, plusz a levont konklúzió. Légyszíves, írd<br />

le őket a füzetedbe. És hogy később tudjunk rájuk utalni, hívjuk őket A-<br />

nak, B-nek és Z-nek:<br />

(A) Amik ugyanazzal egyenlők, azok egymással is egyenlők.<br />

(B) E háromszög két oldala olyan, hogy ugyanazzal egyenlő.<br />

(Z) E háromszög két oldala egyenlő egymással.<br />

Gondolom, Eukleidész olvasói megesküdnének rá, hogy Z logikailag<br />

következik A-ból és B-ből, azaz bárkinek, aki elfogadja A és B igazságát, Z<br />

igazságát is el kell fogadnia?<br />

- Kétségtelenül. Még egy gimnázium legifjabb tanulója is - persze amint<br />

feltalálják a gimnáziumot, ami még vagy 2000 évig nem fog bekövetkezni -<br />

habozás nélkül elfogadná ezt.<br />

- És még ha valaki nem is fogadja el A és B igazságát, attól még a<br />

következtetés érvényességét elfogadná?<br />

- Valóban létezhet ilyen olvasó is. Ő azt mondhatja: “Igaznak fogadom el<br />

azt a Feltételes Állítást, hogy amennyiben A és B igazak, úgy Z-nek is<br />

igaznak kell lennie, de nem fogadom el A és B igazságát.” Az ilyen olvasó<br />

azonban jobban tenné, ha Eukleidész helyett inkább a futballal kezdene el<br />

foglalkozni.<br />

- És vajon nem létezhet-e olyan olvasó, aki azt mondja, hogy “Igaznak<br />

fogadom el A-t és B-t, de nem fogadom el a Feltételest.”?<br />

- Talán létezhet. Őneki is inkább a futballt ajánlom.<br />

- És ezen olvasók egyikét sem kényszeríti logikai szükségszerűség arra -<br />

folyatta a teknős -, hogy Z-t igaznak fogadja el?<br />

- Valahogy így - ismerte el Akhillész.<br />

- Nos, akkor képzeld el, hogy én egy ilyen második típusú olvasó vagyok,<br />

és kényszeríts engem a logika erejével, hogy fogadjam el Z-t igaznak!<br />

- Egy futballozó teknős meglehetősen… - kezdte Akhillész.<br />

- … anomália lenne, természetesen - vágott közbe a teknős fürgén. - Ne<br />

térjünk el a tárgytól. Először jussunk el Z-hez, aztán futballozhatunk.<br />

64


- Szóval kényszerítenem kell téged, hogy fogadd el Z-t, ugye? - kérdezte<br />

Akhillész kuncogva. - És jelenlegi álláspontod szerint elfogadod A-t és B-t,<br />

de nem fogadod el a Feltételest…<br />

- Melyet nevezzünk C-nek - mondta a teknős.<br />

- Tehát nem fogadod el ezt: (C) Ha A és B igaz, akkor Z igaz.<br />

- Ez a jelenlegi álláspontom - mondta a teknős.<br />

- Akkor meg kell hogy kérjelek, fogadd el C-t.<br />

- Elfogadom - mondta a teknős -, amint beírtad a füzetedbe. Van benne<br />

még valami?<br />

- Csupán néhány lejegyzett emlék - mondta Akhillész, zavartan lapozgatva<br />

-, emlékek azokból a csatákból, ahol jeleskedtem.<br />

- Tehát rengeteg üres hely van még! - jegyezte meg vidáman a teknős. -<br />

Mindre szükségünk lesz! (Akhillész megborzongott.) Most írd, amit<br />

diktálok:<br />

(A) Amik ugyanazzal egyenlők, azok egymással is egyenlők.<br />

(B) E háromszög két oldala olyan, hogy ugyanazzal egyenlő.<br />

(C) Ha A és B igaz, akkor Z igaz.<br />

(Z) E háromszög két oldala egyenlő egymással.<br />

- Z-t inkább D-nek kellene neveznünk - mondta Akhillész. - Hiszen<br />

közvetlenül következik az előző háromból. Ha elfogadod A-t, B-t és C-t, el<br />

kell fogadnod Z-t is.<br />

- Miért kellene?<br />

- Mert logikailag következik belőlük. Ha A és B és C igaz, akkor Z-nek is<br />

igaznak kell lennie. Gondolom, ezt már csak nem vitatod?<br />

- Ha A és B és C igaz, akkor Z-nek igaznak kell lennie - ismételgette<br />

elgondolkodva a teknős. - Ez itt egy másik Feltételes, ugye? És ha esetleg<br />

nem látnám be az igazságát, akkor elfogadhatnám A-t, B-t és C-t,<br />

miközben nem fogadnám el Z-t, ugye?<br />

- Megtehetnéd - ismerte el az őszinte hős - habár az ilyen mértékű<br />

korlátoltság rendkívüli lenne. Mégis, mindez lehetséges. Meg kell hogy<br />

kérjelek, fogadd el ezt a Feltételest is.<br />

- Nagyon helyes. Örömmel el is fogadom, amint lejegyezted. Így néz ki:<br />

(D) Ha A és B és C igaz, Z-nek igaznak kell lennie.<br />

Leírtad a füzetedbe?<br />

- Le! - kiáltott fel örömmel Akhillész, és eltette a ceruzáját. - Végre a<br />

képzeletbeli verseny végére jutottunk! Most, hogy elfogadod A-t és B-t és<br />

C-t és D-t, természetes, hogy elfogadod Z-t is.<br />

- Valóban? - kérdezte ártatlanul a teknős. - Tisztázzuk csak ezt a dolgot!<br />

Elfogadom A-t és B-t és C-t és D-t. Ám mi van akkor, ha mégis<br />

visszautasítom Z-t?<br />

- Akkor a Logika torkon ragad, és úgy kényszerít arra, hogy elfogadd -<br />

válaszolt győzedelmesen Akhillész. - Azt mondja neked a Logika: “Nincs<br />

menekvés. Ha elfogadtad A-t és B-t és C-t és D-t, el kell fogadnod Z-t is!”<br />

Látod, nincs más választásod.<br />

- Hát amit maga a Logika mond nekem, az bizonyára érdemes arra, hogy<br />

leírjuk - mondta a teknős. - Jegyezd le a füzetedbe, kérlek:<br />

(E) Ha A és B és C és D igaz, Z-nek is<br />

igaznak kell lennie.<br />

Mert ugyebár amíg ezt nem fogadtam el, addig persze nem kell<br />

elfogadnom Z-t se. Így tehát ez egy szükséges lépés, ugye?<br />

- Úgy látom - mondta Akhillész, árnyalatnyi szomorúsággal a hangjában.<br />

Ekkor a narrátor, mivel halaszthatatlan ügye akadt a bankban, kénytelen<br />

volt megválni a boldog párostól, és csak néhány hónappal később tudott<br />

legközelebb visszatérni a helyszínre. Ekkor Akhillész még mindig a sokat<br />

tűrő teknős hátán üldögélt, és jegyzetelt a füzetébe, mely már majdnem<br />

betelt. A teknős ezt mondta éppen:<br />

- Leírtad az utolsó lépést? Ez lesz az ezer-egyedik, ha nem számoltam el<br />

magamat. De még több millió van hátra. [Innentől fogva lefordíthatatlan<br />

szójátékok következnek – a fordító.] Egyébként lennél olyan kedves -<br />

figyelembe véve, milyen sokat fognak majd tanulni a tizenkilencedik<br />

századi logikatudósok ebből a kis eszmecserénkből -, tehát megtennéd,<br />

hogy elfogadsz egy szójátékot, melyet unokatestvérem, az Ál-Teknős<br />

[Mock-Turtle: (itt:) humbug, valótlanság] fog majd akkor kitalálni?<br />

Szeretnélek átkeresztelni Tanítóra [Taught-Us: “aki minket tanított” -<br />

hangzása nagyon hasonlít a “Tortoise”, tehát “teknős” szóéhoz].<br />

65


- Ahogy kívánod - felelte a fáradt harcos, a kétségbeesés tompa<br />

hangszínén, miközben arcát tenyerébe temette. – Feltéve, hogy te pedig<br />

elfogadsz egy olyan szójátékot, melyet az Ál-Teknős sosem talált ki, és<br />

megengeded, hogy átnevezzelek erre: Bosszantó [A Kill-Ease: komor,<br />

ünneprontó - hangzása nagyon hasonlít az Akhillész név angol ejtéséhez].<br />

FELADATOK: Párokban, felosztva a bekezdéseket rekonstruáljátok az érveléseket. Hol vannak? Hol nincsenek? Hogyan ismerhetők fel könnyen az érvelő<br />

szakaszok? Ahol nem érvek vannak, ott mi van?<br />

JEGYZETEK:<br />

66


III.5 ÉRVELÉSEK SZERKEZETÉNEK REKONSTRUKCIÓJA PRAGMA-DIALEKTIKAI JELÖLÉS<br />

Elemi érv: konklúzió + közvetlenül alátámasztó állítások<br />

„Nem megyek hozzád, mert hülye vagy.”<br />

1. Nem megyek hozzád<br />

1.1 (mert) hülye vagy<br />

Felül a konklúzió, alul a premissza, mert a konklúzió azonosításával<br />

kezdjük, aztán jönnek a premisszák +<br />

a premisszák alátámasztják a konklúziót<br />

Csatolt premisszák<br />

„Mivel süt a nap (1), és ki kell mennem az utcára (2), napszemüveget<br />

veszek.”<br />

1. napszemüveget veszek<br />

1.1a süt a nap<br />

1.1b ki kell mennem az utcára<br />

(1.1’) nem szeretem, ha a szemembe süt a nap<br />

Együttesen támasztják alá a konklúziót. Sem (1), sem (2) nem<br />

lenne elég önmagában (3) alátámasztásához. (Rejtett premissza:<br />

„nem szeretem,ha a szemembe süt a nap” – 4)<br />

Független premisszák<br />

„Nem megyek hozzád, mert szegény vagy, utálod<br />

az operát és büdös a szád.”<br />

1. Nem megyek hozzád<br />

1.1 szegény vagy,<br />

1.2 utálod az operát<br />

1.3 büdös a szád<br />

Mindegyik premissza önmagában, a többitől függetlenül támasztja<br />

alá a konklúziót<br />

Lánc premisszák<br />

„Nem adok cigit, mert utálom a lejmolókat, ugyanis a magántulajdon<br />

számomra alapvető érték.”<br />

1. Nem adok cigit<br />

1.1 utálom a lejmolókat<br />

1.1.1 ugyanis a magántulajdon számomra alapvető érték<br />

Egymásnak alárendelve támasztják alá a k-t Az egyik premissza nem<br />

közvetlenül a konklúziót támasztja alá, hanem a konklúziót<br />

közvetlenül alátámasztó másik premisszát<br />

Összetett érvelések<br />

„János tegnap este nem lehetett a lakásában, mert sötét volt a lakás<br />

összes ablaka, és a macskája keservesen nyervogott. A lakástelefonját sem<br />

vette fel. Mellesleg Gizi tegnap nem jött a buliba, pedig megígérte. Egész<br />

délután Jánossal pusmogott egy sarokban, aztán együtt beszálltak Gizi<br />

kocsijába.”<br />

o<br />

Rekonstruáld az érvelést a lap szélén!<br />

67


III.6 ÉRVELÉSEK ÉRTÉKELÉSE ALAPOK<br />

Hogyan kritizálhatunk egy érvelést? (BA)<br />

Tényleg következik a konklúzió belőlük? (Azért nyervogott a macska, mert<br />

Gábor húzogatta a farkát. Szakmai kérdésekről pusmogtak Gizivel. …)<br />

Relevancia-Elégségesség-Elfogadhatóság (REE)<br />

Tényleg igazak a premisszák? (Honnan tudod, hogy sötét volt az ablak?<br />

Hogy nyávogott a macska?)<br />

‣ Lehet egy érv rossz úgy, hogy hamis premisszákkal erős a<br />

szerkezet<br />

„Ha 2+2=5, akkor ork vagyok. De 2+2=5. Tehát ork vagyok.”<br />

‣ Lehet egy érv rossz úgy, hogy igaz premisszákkal gyenge a<br />

szerkezet<br />

„2+2=4. A békák kétéltűek. Tehát ork vagyok.”<br />

Ajánlott elemzési sorrend (MA)<br />

1. Szöveg elolvasása / megértése / gondolatmenet átlátása<br />

2. Konklúzió megtalálása /rekonstrukciója<br />

3. Premisszák feltárása /rekonstrukciója<br />

4. A mondatok átfogalmazása: kiemelni az érvelés szempontjából lényeges infókat<br />

5. Explicitté tesszük a szöveg implicit konklúzióit és premisszáit<br />

– Implicit elemeknél az elégséges, plauzibilis, de legkisebb elköteleződés megtalálása<br />

6. Érvelésszerkezet rekonstrukciója<br />

– Rekonstruáljuk a részérvelések premissza-konklúzió szerkezetét<br />

– A részérveléseket felhasználva felépítjük a gondolatmenet egészét<br />

7. Érvelés értékelése<br />

– Erősség szempontjából (következik-e a P-kból a K) Gy / E / ?<br />

– Igazság szempontjából (igazak-e a P-k) I / H / ?<br />

68


III.6B ÉRVELÉSEK ÉRTÉKELÉSE OLVASMÁNY<br />

„A Wiley College 360 diákjából...csak 45-en voltak elég bátrak...akik kipróbáltattak a vitázó csapathoz. Abból a 45-bõl csak 4-en fognak maradni a végére.<br />

Miért? Mert a vita egy véres játék. Egy csata, de az Önök fegyverei a szavak.”<br />

A mai vitában... amely a Harvard Egyetem... és a Wiley Egyetem közt volt, a gyõztes:... Wiley Egyetem. 7 évvel késõbb 1942-ben James Farmer Junior<br />

létrehozta a Faji Egyenlõség Kongresszusát, és az emberjogi-mozgalom egyik vezetõje lett. Hosszú tanítási és írói évek után Id. James Farmer 1961-ben<br />

elhunyt, egy nappal azelõtt, hogy Samantha Booke, egy ügyvéd, megtette az elsõ Szabadság Utat Alabamáig. Henry Lowe elment teológiát tanulni a<br />

Kalifornia Egyetemre, és lelkész lett. Melvin Tolson egy világhírû költõvé vált. Folytatta a munkáját a Délen Lakó Farmerek Szakszervezetével. 1936 végére<br />

hét államban 31.000 tagja volt. 10 éven keresztül a Wiley Egyetem vitázó csapata veretlen volt.”<br />

00:53:36,300 --> 00:56:34,853 fordította: chavila<br />

69


III.7 EGY TISZTESSÉGES AJÁNLAT BESZÉD-AKTUS-TÍPUS<br />

Az argumentációs stratégia részletesebb vizsgálatát nagyban<br />

megkönnyíti a használt beszédaktusok (BA) elemzése.<br />

E<br />

xpresszívumok az érzelmek kifejezése: szimpátia, megbánás vagy valami<br />

üdvözlése, sajnálkozás, stb. Retorikailag fontos, de jellemzően ritka a<br />

kritikai (racionális) vitában, itt nincs közvetlen szerep, nem segíti a<br />

véleménykülönbség feloldását (VKF). Explicit kritika nélkül is<br />

implikálhatja, hogy a másik álláspontja gyenge, racionálisan nem védhető.<br />

K<br />

A<br />

ommisszívumok valamit elfogadnak vagy elutasítanak, elvállalnak vagy<br />

egyetértést fejeznek ki. Elköteleződések: „Hogy a kijelentéseimet<br />

alátámasszam, .." nagy szerepet kapnak a vita nyitó szakaszában.<br />

sszertívumok a beszélő a kimondott állítás igazságát/elfogadhatóságát<br />

garantálja - nem az igazságot, hanem a beszélő hozzáállását jelölik!<br />

„Szerintem ... téved”<br />

Di<br />

rektívumok a nem-retorikai kérdések, mint verbális cselekvést elváró<br />

direktívumokat, de ide tartozik a másik fél felszólítása álláspontjának<br />

védelmére vagy a tiltás, ajánlás, kérés, könyörgés is, a vitapartner<br />

felszólítása adott kijelentések melletti érvelésre, az álláspont adott<br />

részleteinek pontosításának érése (ált. segíti a VKF-et).<br />

De<br />

klaratívumok a dolgok egy állapotát hozzák létre a<br />

megnyilatkozás által. Vitákban általában használati<br />

deklaratívumokkal találkozunk, ilyenek a vita minden szakaszában<br />

megjelenő és más beszédaktusok helyzetét tisztázó definíciók,<br />

pontosítások, hangsúlyozások, kifejtések.<br />

A beszédaktusok (BA) hatnak mind a beszélőre, mind a hallgatóra, több szinten:<br />

GONDOLATOK szintjén: mi a véleményünk, hogy ítéljük:<br />

magunkat/másokat<br />

TETTEK szintjén: mit csinálunk/ mondunk (vagy nem), most vagy a<br />

jövőben<br />

ÉRZELMI szinten: a megélt érzelmi állapotainkon keresztül<br />

TESTI szinten: neuroendokrin rendszerre<br />

A beszédaktusok (BA) TECHNIKÁK arra, hogy a MONASZ négy szintjén hassunk<br />

magunkra vagy másokra. Használhatjuk őket tudatosan, célra irányulóan, de<br />

öntudatlanul is hatunk magunkra és másokra - ekkor is technikák, amik<br />

vizsgálhatók, fejleszthetők, csak épp nem vagyunk tudatában használatuknak.<br />

Azáltal, hogy magunkra hatnak, a BA-ok önfejlesztésre is használhatók!<br />

Azáltal, hogy másokra hatnak, morális / erkölcsi problémákat is felvetnek!<br />

A BA-okon kívül azonban ugyanilyen hatása van testünknek, tekintetünknek, tetteinknek<br />

általában, ezek is tekintetők TECHNIKÁK-nak, vagyis a morális kérdések ugyanúgy ezeknél is<br />

feltehető. Ez a kommunikáció-tudomány etikai problémája.<br />

A TECHNIKÁK tudatos vagy öntudatlan használatával elérhetünk CÉLOKat. Ezek<br />

lehetnek világosan megfogalmazottak (mint egy tárgyalásnál) de lehetnek<br />

homályosak (egy veszekedésnél) vagy egyáltalán nem vártak, de összességében<br />

pozitívak. Ez utóbbi lehetősége szerint a CÉLOK alatt értsük mindazt a pozitív<br />

változást, ami életünkben bekövetkezhet (beleértve pl. a konkrét tárgyalási célt<br />

is)<br />

Cél: a helyzetünk javítása - minden értelemben, egész életünkben<br />

probléma megoldása - konkrét konfliktus feloldása<br />

kapcsolat javítása - konkrét kapcsolat és általános készségünk<br />

Technika: egy konkrét szituációban<br />

Megjegyzés [Z4]: Minden individuum<br />

egy MONÁSZ<br />

70


milyen eszközökkel javítunk helyzetünkön<br />

III.7B EGY TISZTESSÉGTELEN AJÁNLAT TÍPUSPÉLDA<br />

Egészítsd ki a táblázatot az előző oldal fogalmai segítségével. Egy-két példát már adtunk is, jelöltük a játszmaváltásokat, a Bizonyítás Kényszerét (BK). Az ajánlattevő RR, a<br />

tárgyalófél a Feleség és Férje. (Forrás: Egy tisztességtelen ajánlat, 1993. R: Adrian Lyne. http://www.imdb.com/title/tt0107211/ )<br />

An Indecent Proposal () Technika ? - BK - BA Taktika<br />

1. Ki az a Shackleford? Férj nyit ?<br />

2.<br />

3.<br />

4.<br />

Nekem dolgozik. Bízom benne. Egyszer megölt<br />

valakit. Mondja, mit gondol, hol fog tartani<br />

mondjuk tíz év múlva?<br />

Hát nem bánnám, ha milliárdos lennék,mint<br />

maga.<br />

Ez igen. Nem anyagilag gondoltam. Mi<br />

elégítené ki teljesen, mi az, amitől nyugodtan<br />

aludna éjszaka?<br />

RR nyit ?<br />

RR pontosít ?<br />

5. Azt akarja mondani, maga nem elégedett? Férj ?<br />

6. Ki lenne? RR ?<br />

7. Például én. BK<br />

8. Komolyan gondolja? RR BK rögzítés ?<br />

9. Nagyon remélem.<br />

10.<br />

Hát akkor, ha nem is nyert Vegas-ban, maga<br />

szerencsés ember. Nekem van pénzem, anyagi<br />

biztonságom, vannak vállalataim,de magának<br />

van valamije, amivel én nem bírok.<br />

RR nyerte<br />

játszmát kínál<br />

fel, h Férj is<br />

maradjon<br />

11. Úgy hiszem vannak dolgok, amik nem eladók BK<br />

12. Én úgy hiszem nincsenek<br />

RR vita létrejött:<br />

véleménykülönb<br />

ség<br />

13. Van, ami nem eladó. BK<br />

14. Például?<br />

15. Például embereket nem lehet megvásárolni. BK<br />

16. Ez naiv, Diana. Naponta embereket vásárolok. RR VK 2<br />

71<br />

17.<br />

18.<br />

Talán az üzleti életben, de nem ott, ahol igazi<br />

érzelmekről van szó.<br />

Azt mondja, a szerelmet nem lehet megvenni?<br />

Közhely, nem gondolja?<br />

(pontosabb)<br />

RR VK 3<br />

(provokál)<br />

19. Teljes mértékben igaz. BK<br />

20. Csakugyan? Maga mit gondol?<br />

RR mindkét felet<br />

bevon<br />

21. Egyetértek Dianával. Tényleg? BK<br />

22.<br />

Nos, tegyük próbára a közhelyet. Tegyük<br />

fel...hogy felajánlok maguknak egy millió<br />

dollárt azért... hogy egy éjszakát tölthessek a<br />

feleségével.<br />

23. Azt hinném, viccel.<br />

24. Tegyük fel, hogy nem viccelek. Mit válaszolna?<br />

25. Azt mondaná, menjen a pokolba.<br />

26. A férje még nem válaszolt.<br />

27. Azt mondanám, menjen a pokolba.<br />

28.<br />

Ez ösztönös válasz, mert nem hiszi komolynak<br />

az ajánlatomat. De tegyük fel, hogy tényleg<br />

felajánlom a pénzt. Nem viccelek. Egy millió<br />

dollár. Az éjszaka gyorsan eltelne, a pénz<br />

viszont megmaradna. Gondolkozzanak rajta.<br />

Egy millió dollár. Anyagi biztonság egy életen<br />

át, egy éjszakáért. És ne válaszoljanak azonnal,<br />

fontolják meg. Komolyan.<br />

RR VK 4 - ill.<br />

üzleti ajánlat<br />

RR -<br />

elköteleződés<br />

RR mindkét felet<br />

bevon<br />

RR -<br />

elköteleződés<br />

BK<br />

?<br />

?


29. Nem fogjuk meggondolni magunkat.<br />

30.<br />

31.<br />

32.<br />

Ezzel válaszoltak is a kérdésemre. És<br />

bebizonyították véleményüket. Hogy van,<br />

amit nem lehet pénzzel megvenni. Késő van,<br />

és be kell vallanom, hogy találkozóm van<br />

valakivel. Felkérhetném egy táncra? Persze<br />

csak ha megengedi.<br />

Jobb lenne, ha indulna a találkozójára. Nehogy<br />

elszalassza a következő milliárd dollárját.<br />

Értem. A maga helyében én sem válnék meg<br />

tőle.<br />

33. Jó éjt.<br />

RR - korábbi<br />

vitára vissza,<br />

elfogadja<br />

vereséget<br />

RR - érzelmi<br />

elemre reagál<br />

72


III.8 PTOLEMAIOSZ: ALMAGEST OLVASMÁNY<br />

I. könyv (részletek)<br />

3. Az egek gömbként mozognak<br />

Valószínű, hogy a régiek a következőfajta megfigyelések alapján szereztek<br />

először tudomást ezekről a dolgokról. Látták, hogy a Nap, a Hold és más<br />

csillagok olyan körökön mozognak keletről nyugatra, amelyek mindig<br />

párhuzamosak egymással, és úgy tűnt, mintha a föld alól előbukkanva<br />

fokozatosan felemelkednének, majd hasonlóan körbemennének és aztán<br />

ereszkednének, mígnem úgymond a földre zuhannak és tejesen eltűnnek,<br />

hogy aztán egy ideig tartó láthatatlanság után megújulva ismét<br />

felkeljenek. És látták, hogy mind a mozgások periódusa, mind a kelések és<br />

nyugvások helye, egészében véve rögzített és ugyanaz…<br />

[…]<br />

Összefoglalva, ha egy gömb forgásán kívül bármilyen más mozgást<br />

feltételezünk az égitestek számára, akkor szükségszerűen következik, hogy<br />

a Földtől mért távolságuknak változnia kell, akárhol és akárhogyan<br />

helyezkedjék is el a Föld. Így a megfigyelő számára úgy kell, hogy tűnjék,<br />

hogy a csillagok mérete és kölcsönös távolsága ugyancsak változik a<br />

körülfordulás ideje alatt, mivel egyszer közelebb kell lenniük hozzá,<br />

máskor pedig távolabb. Ám semmiféle ilyen változást nem látunk…<br />

[…]<br />

Továbbá, bizonyos fizikai megfontolások is ugyanerre a nézetre vezetnek.<br />

Például: minden test közül az éter az, amelynek összetevő részei a<br />

legfinomabbak, és a leginkább hasonlítanak egymásra. Nos, a hasonló<br />

részekkel rendelkező testeket hasonló részekkel rendelkező felszínek<br />

veszik körül, ám az összes felszín közül hasonló részekkel csak a kör (a<br />

73<br />

síkban) és a gömb (a térben) rendelkezik. Mivel az éter nem síkban van,<br />

hanem térben, ezért következik, hogy gömb alakúnak kell lennie…<br />

4. A Föld egésze is érezhetően gömb alakú<br />

… Látjuk, hogy a Nap, a Hold és más csillagok nem mindenki számára<br />

ugyanakkor kelnek fel, hanem a keletiek számára korábban, a nyugatiak<br />

számára pedig később. Ugyanis úgy találjuk, hogy a fogyatkozási<br />

jelenségeket, és különösen a holdfogyatkozást, ami mindenki számára<br />

ugyanakkor történik, a különböző megfigyelések különböző időpontokra<br />

(vagyis délhez képest nem egyenlő távolságra) teszik. Ehelyett a keletiek<br />

által rögzített időpont mindig későbbi, mint a nyugatiak által megfigyelt.<br />

Úgy találjuk, hogy az időpontkülönbségek arányosak a megfigyelési helyek<br />

közti távolsággal. Így ésszerű arra következtetni, hogy a Föld gömbölyű,<br />

hiszen egy egyenletesen görbülő felület (amikor egészében tekintjük)<br />

szabályosan takar ki rendre a megfigyelők számára.<br />

[…]<br />

Henger alakú sem lehet, kelet-nyugat irányú görbülettel, és a világ<br />

pólusai felé mutató lapos oldalakkal, mint ahogy néhányan hihetőnek<br />

találnák. Ez világos a következőkből: a görbült felületen élők számára<br />

egyetlen csillag sem lenne mindig látható, hanem mindig felkelnének és<br />

lenyugodnának, míg más csillagok, egyenlő távolságra a pólusoktól, sosem<br />

lennének láthatók. Valójában viszont minél északabbra utazunk, annál<br />

inkább eltűnnek a déli csillagok, és annál jobban feltűnnek az északiak. Így<br />

aztán világos, hogy a Föld görbülete szabályosan takar ki a megfigyelők<br />

számára észak-déli irányban, és ez bizonyítja a Föld gömb alakját minden<br />

irányban.


Van egy további megfontolás is, mely szerint ha hegyek vagy magas<br />

helyek felé hajózunk, bárhonnan és bárhová, akkor úgy látjuk, hogy<br />

fokozatosan növelik méretüket, mintha csak kibukkannának a tengerből,<br />

melynek mélyén addig tartózkodtak: ezt pedig a víz felszínének görbülete<br />

okozza.<br />

6. A Föld úgy aránylik az egekhez, mint egy pont<br />

… Ennek erős bizonyítéka, hogy a csillagok mérete és távolsága minden<br />

időben egyenlőnek és ugyanakkorának tűnik a Föld bármely pontjáról…<br />

[…]<br />

Egy másik tiszta bizonyíték az, hogy a Föld bármely pontján a megfigyelő<br />

látóvonalán átmenő sík, melyet horizontnak nevezünk, mindig félbevágja<br />

az égbolt egészét. Ez nem történhetne meg, ha a Föld mérete észlelhető<br />

nagyságú lenne az égitestek távolságához képest, mert ekkor csupán a<br />

Föld középpontján átmenő sík vághatná félbe az égboltot, míg a felszín<br />

bármely pontján átmenő sík alul egy nagyobb és felül egy kisebb részt<br />

vágna ki az égből.<br />

7. A Föld nem mozog helyről helyre sem<br />

Ugyanis ha bárhol máshol lenne, mint középen, a már említett jelenségek<br />

jelentkeznének…<br />

[…]<br />

…A Földnek, amely tehát gömb alakú és a világegyetem közepén van,<br />

akármelyik részén igaz, hogy a súllyal rendelkező testek mozgásának –<br />

vagyis valódi, természetes mozgásának – iránya mindig és mindenütt<br />

merőleges arra a síkra, amely a becsapódás pontjában húzható…<br />

[…]<br />

Ám némelyek úgy gondolják, hogy meggyőzőbb nézettel állnak elő,<br />

amikor a fentiekkel egyetértenek, hiszen semmit sem hozhatnak fel<br />

ellene, de szerintük nincs bizonyíték azon feltételezésük ellen sem, hogy<br />

az égbolt mozdulatlan, és a Föld nyugatról keletre forog ugyanazon<br />

tengely körül, és naponta körülbelül egyszer megfordul… De nem veszik<br />

észre, hogy bár talán semmi nem mond ennek ellent az égi jelenségek<br />

közül, legalábbis ami az egyszerűbb megfontolásokat illeti, abból, ami itt a<br />

Földön és a levegőben történik, látható, hogy egy ilyen elképzelés<br />

nevetséges…<br />

Megmutatható az eddigi érvekkel, hogy a Föld nem mozoghat egyik<br />

említett irányba sem, sőt nem mozdulhat középpont-béli helyzetéből.<br />

Az érvelésséma és a nyelvi mátrix Rekonstrukciós problémák<br />

(PhD)<br />

OLVASMÁNYOK<br />

(fájlok részletei????)<br />

pragmatika – érvelési séma : két irányban absztrakt – összehasonlító<br />

táblázat.<br />

74


logika ~ elemek<br />

IV. FORMÁLIS NYELVEK, LOGIKAI KALKULUSOK, ÉRVSZERKEZETEK, ÉRVÉNYES ÉRVELÉSEK<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Később utánanézni:<br />

Fontos tanulság:<br />

Ezek építenek:<br />

75


IV.1. ÉRVÉNYES KÖVETKEZTETÉSEK BA/MA<br />

BA:<br />

MA:<br />

EGY ÉRVELÉSNEK MINDIG TÖBBFÉLE REKONSTRUKCIÓJA ADHATÓ -<br />

VALAMILYEN MÓDON EL KELL KÖTELEZŐDNI EZEK EGYIKE MELLETT.<br />

„akkor fogunk egy következtetést érvényesnek tekinteni, ha a<br />

kijelentések között fennáll az a viszony, hogy amennyiben a<br />

premisszák igazak, úgy a konklúzió is (szükségszerűen) igaz. Ez a<br />

meghatározás már elegendő ahhoz, hogy vizsgálatainkban<br />

továbblépjünk, és megpróbáljuk megállapítani, hogy ez a viszony<br />

milyen feltételek mellett teljesül.<br />

Egy következtetés érvényessége annak formáján múlik. Ehhez persze meg kell<br />

mondanunk, hogy a logika szempontjából releváns nyelvi kifejezések (pl.<br />

kijelentések, következtetések) esetén hogyan különítsük el a formát a<br />

tartalomtól. Kézenfekvő a fenti példákat a következőképpen „rövidíteni”:<br />

Érvényes következtetési forma:<br />

Ha A, akkor B. Ha A, akkor B.<br />

A. B.<br />

(Tehát) B. (Tehát) A.<br />

A bal oldalon található következtetési forma érvényes, hiszen akármilyen<br />

kijelentéseket helyettesítünk A és B helyére, a kapott következtetés mindig<br />

érvényes marad. A jobb oldalon található séma azonban nem ilyen, ahogy azt a<br />

példák is mutatják. Ebben az esetben tehát rögtön találtunk is egy érvényes<br />

következtetési formát, hiszen láthatjuk, hogy minden ilyen (vagyis a bal oldali)<br />

formájú következtetés érvényes lesz, függetlenül a benne szereplő konkrét<br />

kijelentések tartalmától – pontosan ezért tehettük meg azt, hogy a kijelentések<br />

tartalmától azáltal tekintsünk el, hogy azokat egy betűvel (precízebben ún.<br />

kijelentés-paraméterrel) rövidítsük.<br />

Mivel tehát felmerült a gyanú, hogy a következtetések érvényessége<br />

kizárólag azok formáján múlik (nem csak ebben az esetben, hanem akár általában<br />

is), a logika számára elegendő, ha csakis ezzel a formával foglalkozik. Ehhez<br />

elvonatkoztat a tartalomtól, és a számára érdektelen tartalmi egységeket<br />

különböző jelekkel fejezi ki. (Egy matematikai analógia: az összeadás ún.<br />

kommutativitását olyan általános formában fejezzük ki, hogy „a+b=b+a”, ahol a<br />

és b helyére bármilyen számot írhatunk, ugyanis az összegfüggés minden számra<br />

igaz.) Azokat a nyelvi kifejezéseket pedig, amelyek a formáért felelősek (ilyen volt<br />

pl. a „ha-akkor” kapcsolat), szintén érdemes szimbólumokkal rövidíteni, hogy<br />

ezáltal elvonatkoztassunk a természetes nyelv bizonyos kétértelműségeitől. (Az<br />

iménti matematikai példában a „+” és „=” jelek hasonló szereppel bírnak.) Így<br />

tehát a logika tisztán formális és szimbolikus tudománynak bizonyul: a<br />

természetes nyelv kifejezéseinek logikai formáját úgy vizsgálja, hogy lefordítja<br />

ezeket a kifejezéseket egy mesterséges nyelvre, és ezután kizárólag ezekkel a<br />

mesterségesen létrehozott szimbolikus jelekkel (jelkészlettel, „nyelvvel”)<br />

dolgozik.<br />

Attól függően, hogy a logikatudósok milyen formai szerkezetet kívánnak<br />

látni a természetes nyelv hátterében, a logika szimbolikus nyelvét<br />

többféleképpen is megválaszthatják. A továbbiakban lássunk két példát arra,<br />

hogy milyen mesterséges nyelvekkel dolgozik a logika, és ezekben hogyan<br />

Nem érvényes következtetési forma: építhető fel formálisan az érvényes következtetés fogalma!<br />

76


IV.2 A KIJELENTÉSLOGIKA SZERKEZETI ELVE AZ IGAZSÁGTÁBLÁZATOK<br />

Egy adott logikai rendszer nyelvének felépítéséhez először is szükség van annak<br />

megállapítására, hogy mi az a legfőbb szerkezeti elv, amelynek segítségével a<br />

nyelvi kifejezéseinket tagolni szeretnénk. A következtetésekre adott korábbi<br />

példák esetén megállapíthatjuk, hogy azok érvényessége nagymértékben a „haakkor”<br />

szerkezeten, vagyis a kijelentések összetételének egy jól ismert fajtáján<br />

múlik. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy bizonyos típusú összetett kijelentések<br />

milyen logikai szerkezetet mutatnak. A kijelentéslogika legfőbb szerkezeti elve az,<br />

hogy a kijelentéseket összetételük szerint vizsgálja, és megpróbálja bennük<br />

azonosítani a nyelvi elemek két fő fajtáját: az elemi kijelentéseket (vagyis<br />

amelyek már nem mutatkoznak összetettnek) és az ezeket összekapcsoló<br />

kötőszavakat.<br />

Mivel – ahogy láttuk – az elemi kijelentések tartalmától eltekintünk,<br />

érdemes ezeket egyszerű szimbólumokkal jelölni. Válasszuk például erre a célra<br />

az ábécé nagybetűit: A, B, C, stb. Hogy mennyi ilyen jelre van szükségünk, az attól<br />

függ, hogy a formalizálni (vagyis szimbolikus nyelvre lefordítani) szánt<br />

természetes nyelvi kijelentésekben hány különböző elemi kijelentést tudunk<br />

azonosítani. (Ha valaki azon aggódik, hogy hosszabb szövegek formalizálásánál<br />

kifutunk az ábécé betűiből, akkor megnyugtathatom, hogy itt erre nem lesz<br />

példa. Egyébként választhattuk volna például az A 1 , A 2 , A 3 ,… szimbólumokat is,<br />

amelyekből már végtelen sok van, ám ezek használata talán kissé<br />

kényelmetlenebb lenne.)<br />

A kötőszavak számunkra lényegesebbek, hiszen éppen ezeken múlik a<br />

kijelentéslogika kifejezéseinek szerkezete. A logikában többnyire a következő<br />

kötőszavak használatosak:<br />

Természetes nyelvi Logikai Logikai elnevezés:<br />

kifejezés:<br />

szimbólum:<br />

nem … ~ negáció<br />

… és … & konjunkció<br />

… vagy … v alternáció<br />

ha …, akkor … kondicionális<br />

vagy …, vagy … diszjunkció<br />

… akkor és csak<br />

akkor, ha …<br />

<br />

bikondicionális<br />

A logikai kötőszavakat az alapján határozhatjuk meg, hogy milyen viszonyt<br />

teremtenek az elemi kijelentések igazságértékei és a belőlük összetett kijelentés<br />

igazságértéke között. Mivel ugyanis elköteleztük magunkat amellett, hogy az<br />

elemi kijelentések tartalmától eltekintünk, az egyetlen információ, amit velük<br />

kapcsolatban felhasználhatunk, az az igazságértékük. Ezért a logikai kötőszavak<br />

meghatározása az ún. igazságtáblázat segítségével történik. Ebben azt tüntetjük<br />

fel, hogy az összetett kijelentés igazságértékét hogyan határozzák meg a benne<br />

szereplő elemi kijelentések igazságértékei. Vagyis az elemi kijelentések<br />

igazságértékeinek minden lehetséges kombinációjához meg kell adni, hogy mi<br />

lesz az adott esetben az összetett kijelentés igazságértéke.<br />

A fenti kötőszavakhoz tartozó igazságtáblázatok a következők (az<br />

„i” az igaz, a „h” a hamis igazságértéket jelöli):<br />

negáció konjunkció alternáció<br />

A ~A A B A&B A B AvB<br />

i h i i i i i i<br />

h i i h h i h i<br />

h i h h i i<br />

h h h h h h<br />

diszjunkció kondicionális bikondicionális<br />

A B AB A B AB A B A≡B<br />

i i h i i i i i i<br />

i h i i h h i h h<br />

h i i h i i h i h<br />

h h h h h i h h i<br />

A rekonstrukció során megengedett műveletek a redundáns vagy<br />

lényegtelen részek törlése, az implicit információk hozzáadása, a<br />

beszédaktusok sorrendjének átrendezése, és egyes beszédaktusok<br />

átalakítása a Jóindulat elvének megfelelően<br />

77


IV.3 A JÓINDULAT ELVE ELSŐ MEGKÖZELÍTÉS<br />

Készíts hasonló ’jóindulatú’ besorolásokat. Beszéld meg társaddal, hogyan ’replikálható’ az ötlet.<br />

A cél minden potenciálisan argumentatív elemet argumentatívnak<br />

tekinteni<br />

‣ ezt követően a lehető legerősebb érvelést rekonstruálni az<br />

explicit elemekből<br />

‣ majd az értelmezés és elemzés során is a „maximálisan<br />

argumentatív” olvasatot vizsgálni<br />

A „maximálisan argumentatív” olvasat<br />

‣ Az implicit elemek feltárása során<br />

o<br />

o<br />

o<br />

először a „logikai minimum” rögzítése a cél<br />

• (minden nem önellentmondó érvelés logikailag<br />

érvényessé tehető)<br />

majd a „pragmatikai optimum” megtalálása<br />

• a számos logikai lehetőség közül.<br />

Ez a helyzetből adódó elégséges és plauzibilis (esetleg egy<br />

vita más pontján már ki is mondott) legkisebb<br />

elköteleződés megtalálását jelenti.<br />

78


IV.4. ÉRVELÉSREKONSTRUKCIÓ I. GYAKORLAT<br />

INTERJÚRÉSZLET:<br />

• „Azért kérdezem ezt [t.i. hogy nem pártoltak-e el a régi<br />

rajongók], mert az „import” hip-hopról, a laikus számára nem<br />

éppen a nemzeti identitás jut eszébe, mi több, afféle antifa<br />

stílusként aposztrofálják. Ezen állításra pedig a stílus több tagja<br />

és követője is ráerősít.<br />

’Ez egy óriási tévedés, ugyanis ha csak a hip-hop lokálpatriotizmusát<br />

veszem alapul, sokkal közelebb áll ez a stílus a kérdésedhez, mint mondjuk<br />

a rock zene. Hallgassuk csak meg azokat a néger úriembereket, akik<br />

számaikban rendszeresen dicsőítik a lakóhelyüket, a városukat, hogy<br />

melyik partról származnak. Ettől csupán egy lépésre áll a nacionalizmus,<br />

amit az amerikai hip-hop zenészek lemezein rendszeresen láthatunk, azt,<br />

hogy konkrétan az alsógatyájuk is nemzeti színű. Tehát még egyszer<br />

hangsúlyozom, hogy hatalmas tévedésben él az, aki azt gondolja, a hiphop-tól<br />

messze áll a nemzeti öntudat fogalma. Ennek a pénzpergetős,<br />

prostis imázsnak egyszerűen az az oka, amit itthon látunk, mivel a<br />

peremkerületi, lecsúszott gyerekek az elért sikereiket így akarták<br />

megmutatni, nálunk és a világban pedig ez csapódott le, de a dolog<br />

egyáltalán nem erről szól. 2Pac azt mondta, hogy el kell dönteni:<br />

művészetnek tartjuk-e a rap-et, vagy nem. Ha igen, akkor figyeljünk oda<br />

arra, hogy mit írunk, hogy a fiataloknál ez mit fog jelenteni, ha pedig nem,<br />

akkor írjatok össze-vissza, mindenféle hülyeséget. Pillanatnyilag a<br />

mainsteam szcéna jelentős része az utóbbi verziónak felel meg, de mint<br />

mondtam, a hip-hop lényege nem ez. Ez a füves és szexcentrikus<br />

bohóckodás semmi egyéb, mint a stílusban megjelent neoliberalizmus<br />

cölöpjei.’<br />

Rekonstruáljunk implicit tartalmakat! Megy ez, mint a karikacsapás?<br />

Tipikus oknyomozó-tényfeltáró újságcikk? Nézzük csak meg a konklúziót…és a<br />

kérdést… (a premissza-konklúzió szerkezet feltárásához a szöveget rendszerint<br />

kissé át kell fogalmazni.)Az átfogalmazás célja, hogy világossá tegye az érvelés<br />

állításainak logikai szempontból fontos tartalmát. Ezt a tevékenységet<br />

általánosan a premisszák és konklúzió esetében egyaránt az állítások<br />

rekonstrukciójának nevezzük.<br />

79


IV.4B A KÉRDÉS REKONSTRUKCIÓJA ELLENŐRZÉS!<br />

Biztosan tudjuk, mit is kérdez a kérdés? És hogy mit állít?<br />

„Azért kérdezem ezt [t.i. hogy nem pártoltak-e el a régi rajongók (Q1)],<br />

mert az „import” hip-hopról, a laikus számára nem éppen a nemzeti<br />

identitás jut eszébe (Q1.1), mi több, afféle antifa stílusként aposztrofálják<br />

(Q1.2). Ezen állításra pedig a stílus több tagja és követője is ráerősít.(Q1.3)<br />

Q1: Miért nem pártoltak el a régi rajongók?<br />

(Az előző, itt nem idézett kérdés ismételt feltétele, gyakori technika)<br />

Q1.1: A hip-hop „import” / a laikus számára nem a nemzeti identitás jut<br />

az eszébe<br />

Hasonló érvek, érdemes összevonva kezelni<br />

Q1.2: A hip-hopot „antifa” stílusnak is aposztrofálják<br />

Ez független az előző érvtől (Q1.1, „import”)<br />

Érdekes implikáció: aki elutasítsa a fasizmust, az elfordul a nemzeti<br />

identitást képviselőktől (ellenfogalmak)<br />

Q1.3? Tagok és követők is megerősítik ezt<br />

Mit? Hogy a hip-hop „antifa” (Q1.2.1)?<br />

Vagy hogy a hip-hop import (Q1.1.1)?<br />

Vagy hogy a nemzeti identitás ellentétes a hip-hoppal (Q1.3)?<br />

ÉRTÉKELÉS?<br />

A kérdés indokoltságát ált. nem szükséges alátámasztani<br />

Az alátámasztás azonban irányítja a válaszolót (sokszor felkínálja a<br />

megcáfolandó állításokat)<br />

fogalmi mezőbe tartozó fogalmak nagyban meghatározzák egymás<br />

jelentését (pl. reggeli / ebéd, tanulás / magolás)<br />

Hogy az egyik fogalom jelentéstartománya meddig tart, azt<br />

(részben) a másik fogalom határozza meg. Különösen igaz ez az ellentétes<br />

értelmű (pl. hideg / meleg, nagy / kicsi), és még inkább az egymást kizáró<br />

(igaz / hamis, nő / férfi) fogalompárokra. Az utóbbiaknál az egyiket csak a<br />

másik negációjával lehet definiálni<br />

Ellenfogalmak<br />

A társadalmi csoportok önmeghatározása jelentős részben<br />

ellentétes vagy egymást kizáró fogalompárokon alapul. A csoport más<br />

csoportoktól tagjainak olyan közös tulajdonsága segítségével különbözteti<br />

meg magát, amely azok tagjaira nem jellemző (pl. matematikusok:<br />

szaktudás; fotómodellek: testalkat, életmód)<br />

Az eredeti megkülönböztetés nem feltétlenül jelez kritikai<br />

viszonyt, de konfliktusok során negatív értelmezést kaphat, és egy sor<br />

előnytelen tulajdonsággal egészülhet ki (pl. érthető / érthetelten beszédű,<br />

azaz „német”, „barbár”; városi / vidéki)<br />

Aszimmetrikus ellenfogalmak (R. Koselleck) révén egy csoport úgy<br />

határozza meg magát másokkal szemben, hogy általa alapvetőnek tartott<br />

tulajdonságokat vitat el tőlük (pl. felsőbbrendű ember / alsóbbrendű<br />

ember)<br />

Lásd pl. városi / vidéki : urbanitas / rusticitas (PhD).<br />

Megjegyzés [Z5]: Gecser Ottónak<br />

köszönet.<br />

Fogalmi mezők<br />

A fogalmak jelentését nem csak a fogalom-jelenség viszonyok<br />

határozzák meg, hanem a fogalom-fogalom viszonyok is. Az ugyanabba a<br />

80


IV.4C A VÁLASZ REKONSTRUKCIÓI LEHETŐSÉGEK!<br />

’Ez egy óriási tévedés [hogy az import hip-hopról nem jut az ember eszébe<br />

a nemzeti identitás] (1), ugyanis ha csak a hip-hop lokálpatriotizmusát<br />

veszem alapul (1.1a), sokkal közelebb áll ez a stílus a kérdésedhez, mint<br />

mondjuk a rock zene (1.1b). Hallgassuk csak meg azokat a néger<br />

úriembereket, akik számaikban rendszeresen dicsőítik a lakóhelyüket, a<br />

városukat, hogy melyik partról származnak (1.1a.1). Ettől csupán egy<br />

lépésre áll a nacionalizmus (1.1a.1.1), amit az amerikai hip-hop zenészek<br />

lemezein rendszeresen láthatunk (1.1a.1.1.1), azt, hogy konkrétan az<br />

alsógatyájuk is nemzeti színű (1.1a.1.1.1.1). Tehát még egyszer<br />

hangsúlyozom, hogy hatalmas tévedésben él az, aki azt gondolja, a hiphop-tól<br />

messze áll a nemzeti öntudat fogalma (1’).’<br />

Melyik rekonstrukció mellett milyen érveket tudsz felhozni?<br />

1) Óriási tévedés [hogy az import hip-hopról nem jut az ember eszébe a nemzeti<br />

identitás] / hatalmas tévedésben él az, aki azt gondolja, a hip-hop-tól messze áll a<br />

nemzeti öntudat fogalma<br />

1.1a) Már a hip-hop lokálpatriotizmusa is cáfol<br />

1.1b) A hip-hop stílus inkább lokálpatrióta, mint mondjuk a rock zene<br />

1.1a.1) Néger úriemberek számaikban rendszeresen dicsőítik a lakóhelyüket, a<br />

városukat, hogy melyik partról származnak<br />

1.1a.1.1) Ettől csupán egy lépésre áll a nacionalizmus<br />

1.1a.1.1.1) Az amerikai hip-hop zenészek lemezein rendszeresen láthatunk a<br />

nacionalizmust<br />

1.1a.1.1.1.1 Konkrétan az alsógatyájuk is nemzeti színű<br />

(2’) A hip-hop nacionalista<br />

2.1a A lokálpatriótizmustól csupán egy lépésre áll a nacionalizmus<br />

2.1b Az amerikai hip-hop zenészek lemezein rendszeresen láthatunk a<br />

nacionalizmust<br />

2.1b.1 Konkrétan az alsógatyájuk is nemzeti színű<br />

o<br />

81<br />

’Ennek a pénzpergetős, prostis imázsnak egyszerűen az az oka, amit itthon<br />

látunk, mivel a peremkerületi, lecsúszott gyerekek az elért sikereiket így<br />

akarták megmutatni (1.2a), nálunk és a világban pedig ez csapódott le<br />

(1.2b), de a dolog egyáltalán nem erről szól (1.2c).’<br />

A három állítás kapcsolt állításként erősebb<br />

1.2b és 1.2c erős autoritást feltételez<br />

(nem arról szól a hip-hop, ami nálunk és a világban lecsapódott)<br />

’2Pac azt mondta, hogy el kell dönteni: művészetnek tartjuk-e a rap-et,<br />

vagy nem. Ha igen, akkor figyeljünk oda arra, hogy mit írunk, hogy a<br />

fiataloknál ez mit fog jelenteni, ha pedig nem, akkor írjatok össze-vissza,<br />

mindenféle hülyeséget. Pillanatnyilag a mainsteam szcéna jelentős része<br />

az utóbbi verziónak felel meg, de mint mondtam, a hip-hop lényege nem<br />

ez (1.2c’). Ez a füves és szexcentrikus bohóckodás semmi egyéb, mint a<br />

stílusban megjelent neoliberalizmus cölöpjei (1.2c.1).’<br />

1.2c.1 a füves és szexcentrikus bohóckodás semmi egyéb, mint a stílusban<br />

megjelent neoliberalizmus cölöpjei<br />

Keress politikai érvelést implicit konklúzióval és/vagy (a mondanivaló<br />

szempontjából releváns) implicit premisszával. Explikáld az implicit P/K-kat<br />

a maximálisan argumentatív olvasat módszerével. Adj (érvelő) elemzést és<br />

indoklást arról, hogy miért nem volt kimondva a P / K.<br />

o Keress példát olyan érvelés(részlet)re, ahol az érvelés akár<br />

független akár kapcsolt érvelésként rekonstruálható. Van-e<br />

stratégiai (retorikai) előnye ennek a kétértelműségnek? Ha igen,<br />

elemezd a példát és indokold meg döntésedet.


IV.5. JÓINDULAT ÉS REKONSTRUKCIÓ II. GYAKORLAT<br />

Letartóztatott Vidám Arcosok Párti vállalkozó<br />

Macska a kútban<br />

Politikai leszámolás vagy százmilliós tétre menő büntetőügy? - nem világos, valójában mi áll Szélkötő Kalamona, a VAK Párt volt Zala megyei<br />

elnöke, a Bel- és Talajvízszolgáltató Vízműipari Rt. tulajdonos-vezérigazgatója letartóztatásának hátterében. A vállalkozót és társait<br />

különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják.<br />

Látványos gazdasági-politikai karriert tört derékba kiskedden a Pácegresi Városi Bíróság, amikor béklyóba verve kihallgatta, majd nyaktilóba<br />

zárva jobbnak látta rács mögött tartani (…)<br />

• MI IS AZ A JÓINDULAT ELVE?<br />

A cél minden potenciálisan argumentatív elemet argumentatívnak tekinteni ezt<br />

követően a lehető legerősebb érvelést rekonstruálni az explicit elemekből majd az<br />

értelmezés és elemzés során is a „maximálisan argumentatív” olvasatot vizsgálni<br />

A „maximálisan argumentatív” olvasat<br />

Az implicit elemek feltárása során<br />

először a „logikai minimum” rögzítése a cél<br />

(minden nem önellentmondó érvelés logikailag érvényessé<br />

tehető)<br />

majd a „pragmatikai optimum” megtalálása<br />

a számos logikai lehetőség közül.<br />

Ez a helyzetből adódó elégséges és plauzibilis (esetleg egy vita más pontján<br />

már ki is mondott) legkisebb elköteleződés megtalálását jelenti.<br />

"Letartóztatott Arcosok Klubja Párti vállalkozó" alcím, mint<br />

egy vázlatos konklúziójelölt<br />

Úgy tűnhet, elég, ha a cikk igazolja, hogy<br />

Szélkötő Kalamonát letartóztatták, és<br />

Szélkötő Kalamona tagja volt a Vidám Arcosok Klubja Pártnak,<br />

és<br />

Szélkötő Kalamona vállalkozó.<br />

<br />

Csakhogy Szélkötőről számtalan más igaz állítást is tehetnénk.<br />

Tegyük fel, például, hogy Szélkötő férfi, 180 cm magas, a Pácegresi Helyi<br />

Merülőbúvár Klub elnöke, a Rácegresi Bélyegkör titkára. Ekkor az alábbi<br />

állítások is igazak:<br />

1 Szélkötő Kalamonát, a 180 cm magas férfit letartóztatták.<br />

2 Szélkötő Kalamonát, a Pácegresi Helyi Merülőbúvár Klub elnökét<br />

letartóztatták.<br />

3 Szélkötő Kalamonát, a Rácegresi Bélyegkör titkárát letartóztatták.<br />

Vajon nem cserélhetjük-e le az eredeti alcímet a következők<br />

valamelyikére?<br />

Letartóztatott 180 cm magas férfi.<br />

Letartóztatott pácegresi merülőbúvár.<br />

Letartóztatott rácegresi bélyegkör-titkár.<br />

Igencsak meglepő, ha mondjuk az (2) állítás lenne az alcím, majd ezek<br />

után a cikkben többet egy szó sem esne a Pácegresi Helyi Merülőbúvár<br />

Klubról, illetve arról, hogy Szélkötő ennek elnöke.<br />

Egy igaz állítás relevanciájának igazolását vizsgálhatjuk!<br />

o<br />

Ha leszámolás, akkor nem okozott vagyoni hátrányt?<br />

82


IV.6. A LOGIKAI KALKULUS ABSZTRAKCIÓ (MA)<br />

A kijelentéslogika és az elsőrendű logika logikai rendszerek,<br />

amelyeket úgy próbáltuk felépíteni, hogy az minél közelebb álljon<br />

valamiféle „hétköznapi” intuícióhoz, vagyis elsődleges célként azt<br />

tartottuk szem előtt, hogy a logikai nyelvünk minél pontosabban tudja<br />

reprezentálni a természetes nyelv bizonyos vonatkozásait. Más szóval a<br />

természetes nyelv irányából haladtunk egyfajta logikai elvonatkoztatás<br />

útján, amely során megkülönböztettük egyfelől azokat a kifejezéseket,<br />

amelyek logikai szempontból érdekesek, de pontosabb meghatározásra<br />

szorulnak, másfelől azokat, amelyek logikai szempontból érdektelenek,<br />

ezért jelentésüktől eltekinthetünk. Azonban nem tekintettünk el annak<br />

lehetőségétől, hogy a szimbólumaink jelentsenek valamit, vagyis<br />

vonatkozzanak valamire, mert biztosítani akartuk, hogy a formalizált<br />

kijelentéseknek (vagyis formuláknak) elviekben igazságértéket tudjunk<br />

tulajdonítani. Az igazságértékekre feltétlenül szükségünk volt (még ha ezt<br />

nem is használtuk ki az elsőrendű logika esetén, ahol a<br />

következtetéseknek egy igen szűk csoportjával foglalkoztunk), ugyanis<br />

ezek segítségével definiáltuk az érvényes következtetés fogalmát.<br />

Szimbólumainkat tehát valójában mintegy rövidítéseknek tekintettük.<br />

Ha azonban végképp el kívánunk tekinteni attól, hogy a logikai<br />

nyelvünk vonatkozik valamire, és csakis önmagukban szeretnénk vizsgálni<br />

a logikai rendszereket, akkor a nyelvükön létrehozott kifejezésekre akár<br />

úgy is tekinthetünk, mint értelmetlen jelsorozatokra, amelyeknek pusztán<br />

bizonyos formai követelményeknek kell eleget tenniük (amelyek<br />

megmondják, hogy mely jelek mely jeleket követhetnek). Ha például a<br />

formuláink értelmetlen jelsorozatok (vagyis a „jel” itt nem valaminek a<br />

jele, hanem csak egy meghatározott „ábra”), akkor nemcsak hogy<br />

jelentésük nincsen, hanem természetesen igazságértékük sem, hiszen<br />

nem létezik olyan, rajtuk kívül álló „tény”, amelyet kifejeznének. Látni<br />

fogjuk, hogy egy logikai rendszer ilyen módon, tehát teljesen formálisan is<br />

felépíthető, és bár a következtetés klasszikus fogalmát itt nem tudjuk<br />

értelmezni, ez a fogalom sikeresen helyettesíthető mással.<br />

A logika tudományában megkülönböztetjük egymástól a<br />

szintaktikai és a szemantikai kérdéseket. A szintaxis területére tartoznak<br />

azok a kérdések, amelyek a mesterséges nyelv „grammatikai” szabályaival<br />

83<br />

állnak kapcsolatban, vagyis azt vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló<br />

jelkészletből hogyan lehet szabályosnak tekintett kifejezéseket létrehozni,<br />

és ezek milyen szabályok alapján alakíthatók át további szabályos<br />

kifejezésekké. Ezzel szemben a szemantika azokat a kérdéseket vizsgálja,<br />

amelyek a kifejezések jelentésével, igazságával állnak kapcsolatban, vagyis<br />

azzal a móddal, ahogyan a nyelvi kifejezések egy nyelven kívüli<br />

„valóságra” vonatkoznak.<br />

Az eddigiek során mi elsősorban szemantikai szemszögből<br />

közelítettünk a logikához, amennyiben a kiindulási pontként kitűzött<br />

következtetés-meghatározásunk egy ízig-vérig szemantikai fogalomra, az<br />

igazság fogalmára támaszkodott. Természetesen nem tekinthettünk el<br />

teljesen a szintaktikai kérdésektől sem, hiszen fel kellett építenünk a<br />

logikai nyelveket, ám a felépítés során a lehető legkevésbé voltunk<br />

szigorúak és szabatosak, és nagymértékben támaszkodtunk az intuícióra.<br />

A továbbiakban azonban szintaktikai problémákat vizsgálunk, és a<br />

következő kérdésekre keressük a választ: (1) Hogyan kell egy logikai<br />

rendszert tisztán szintaktikai úton felépíteni, és mi helyettesíti ekkor a<br />

következtetés fogalmát? (2) Hogyan építhető fel szintaktikai úton egy<br />

általunk már vizsgált logikai rendszer, pl. a kijelentéslogika? (3) Mi a<br />

viszony egy logikai rendszer tisztán szintaktikai, illetve részben<br />

szemantikai felépítése között?<br />

A logikai kalkulus<br />

A szintaktikai felépítésben tehát a szimbolikus nyelv kifejezéseinek<br />

szerkezeti elveit kell meghatározni, miközben értelmetlen jelsorozatoknak<br />

tekintjük azokat. Először arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy hogyan<br />

építhetők fel szabályos kifejezések, aztán pedig arra, hogy ezek a<br />

kifejezések milyen szabályok alapján alakíthatók tovább (pl. egymásba). Az<br />

első feladatnak úgy teszünk eleget, hogy meghatározzuk a logika nyelvét,


a másodiknak pedig úgy, hogy meghatározzuk a levezetés fogalmát. Egy<br />

logikai rendszer tisztán szintaktikai felépítését kalkulusnak nevezzük.<br />

Egy kalkulus felépítése a következő lépések mentén halad:<br />

1. A nyelv megadása. Ezt két pontban végezzük el:<br />

a) Megadjuk a szimbólumok készletét, vagyis az ábécét. –<br />

Ehhez lásd pl. a 3.4. fejezetet, ahol megadtuk az<br />

elsőrendű logika ábécéjét.<br />

b) Megadjuk a szimbólumok egymás mellé írásának<br />

szabályait, vagyis a grammatikai szabályokat. – Ilyesmit<br />

eddig nem tettünk, csak megjegyeztük, hogy a különböző<br />

jelek nem akármilyen sorrendben követhetik egymást.<br />

Ennek a feladatnak úgy célszerű eleget tenni, hogy<br />

megadjuk azokat a konstrukciós szabályokat, amelyek<br />

mentén a kifejezések (pl. formulák) a jelekből<br />

felépíthetők.<br />

2. A levezetés fogalmának megadása. A levezetés fogja<br />

valamilyen értelemben helyettesíteni a következtetés<br />

fogalmát. Itt is lesznek „premisszáink” (kiinduló formulák),<br />

illetve „konklúziónk” (amelyet a kiinduló formulákból<br />

levezettünk), csak éppen ezek viszonyát itt pusztán<br />

szintaktikai terepen tudjuk biztosítani, vagyis azáltal, hogy<br />

megmutatjuk, a „konklúzió” szabályos grammatikai<br />

átalakítások sorozatával levezethető a „premisszákból”. Ehhez<br />

két lépés szükséges:<br />

a) Meghatározzuk az adott logikai rendszer alapformuláit<br />

vagy axiómáit. – Ahhoz ugyanis, hogy levezetéseket<br />

konstruálhassunk, szükség van bizonyos kiinduló<br />

formulákra, amelyek az adott logikai rendszerre<br />

jellemzőek. A levezetett formuláink mindig egy bizonyos<br />

értelemben „kompatibilisek” lesznek az axiómákkal,<br />

vagyis ezek az axiómák behatárolják a szabályos<br />

kifejezéseken belül azon formulák körét, amelyek egy<br />

adott logikai rendszerben „elfogadhatók” (ha már kizártuk<br />

az „igazság” fogalmát).<br />

b) Megadjuk a levezetési szabályokat. – Vagyis<br />

meghatározzuk, hogy egy levezetésben milyen feltételek<br />

mellett szerepelhet egy formula, és ezen belül pedig azt,<br />

hogy a korábbi formulákból hogyan hozhatunk létre –<br />

szintaktikai átalakításokkal – további formulákat.<br />

Az alábbiakban lássunk ezekre egy ismerős példát!<br />

A kijeletéslogika kalkulusa<br />

1.a. A kijelentéslogika ábécéje<br />

A kijelentéslogika ábécéjét még nem szedtük össze módszeresen,<br />

ám ezt könnyen megtehetjük a 2.1.-2.3. fejezetek alapján. Az eddigiekhez<br />

képest azonban most egy kissé szűkített ábécével fogunk dolgozni, amely<br />

a következő:<br />

~, , (, ), A, B, C, …<br />

kötőszavak segédjelek elemi kijelentések<br />

Az újdonság abban áll, hogy csak két kötőszavunk van. Ezt az indokolja,<br />

hogy ily módon nyelv természetesen jóval egyszerűbbé válik. Ha valakinek<br />

szüksége van további kötőszavakra is, akkor azok a meglévő kettő<br />

segítségével könnyen definiálhatók a 2.3. fejezetben megadott<br />

összefüggések alapján: Pl. A & B = ~(A ~B) , A v B = ~A B , stb.<br />

(Megjegyzendő, hogy itt a „=” jelet használjuk, hiszen a „” jel itt nem<br />

szerepelhet, az ugyanis szemantikai alapon került meghatározásra. A „=”<br />

jel pontos jelentését nem szükséges meghatároznunk.) Természetesen<br />

választhattunk volna két másik kötőszót is (pl. „~” és „&”, vagy „~” és „v”),<br />

84


és akkor a további felépítés kissé máshogyan nézne ki, ám ahogy az<br />

kimutatható, a végeredmény akkor is ugyanaz volna.<br />

1.b. A kijelentéslogika formuláinak felépítése<br />

Itt azt kell megmondanunk, hogy az ábécé elemeiből hogyan<br />

hozhatunk létre szabályos kifejezéseket. A kijelentéslogikában csakis<br />

kijelentések lehetnek lezárt nyelvi kifejezések, más szóval a formulák<br />

alkotják a szabályos kifejezések egyetlen típusát. Vagyis meg kell<br />

határoznunk, hogy hogyan néz ki egy szabályos formula. Ezt úgy érhetjük<br />

el a legegyszerűbben, ha megmutatjuk, mely lépésekkel hozhatunk létre<br />

formulákat az egyszerűbb elemekből. Így szabályaink a következők<br />

lesznek.<br />

1. A, B, C, stb. formula.<br />

2. Ha X egy formula, akkor (~X) is egy formula.<br />

3. Ha X és Y formulák, akkor (X Y) is egy formula.<br />

4. Más módon nem lehet formulát előállítani.<br />

Vizsgáljuk meg részletesebben ezeket a szabályokat! Az első azt<br />

mondja ki, hogy az elemi kijelentéseink formulák. Korábban ugyanis azt<br />

mondtuk, hogy a formulák formalizált kijelentések, és mivel az elemi<br />

kijelentés is kijelentés, az őt jelölő betű is egy formula lesz. A második azt<br />

állítja, hogy ha egy formulát negálunk, akkor egy másik formulát kapunk.<br />

(Megjegyzés: „X” itt nem egy elemi kijelentés, hanem egyfajta változó: azt<br />

fejezi ki, hogy a helyén bármilyen formula állhat. Ez nem a kijelentéslogika<br />

nyelvének egy szimbóluma, hanem annak a nyelvnek egy változója,<br />

amelyben a kijelentéslogikáról beszélünk – ez utóbbit metanyelvnek<br />

nevezik, szemben a vizsgált nyelvvel mint tárgynyelvvel. „X” tehát itt egy<br />

metanyelvi formulaváltozó. Ezt azért fontos megjegyeznünk, hogy<br />

eloszlassuk azoknak a kételyeit, akik idegenkednek egy olyan jel<br />

használatától, amelyik nem szerepelt a logikai nyelv jeleinek<br />

felsorolásában.) A harmadik szabály szerint ha két formulát<br />

kondicionálissal összekapcsolunk, akkor ugyancsak formulát kapunk.<br />

Végül a negyedik kimondja, hogy csak azokat tekintjük formuláknak,<br />

85<br />

amiket a korábbi szabályok annak neveznek, vagyis a formulák egyetlen<br />

előállítási módja az, hogy elemi kijelentéseket kapcsolunk össze<br />

kondicionális és negáció ismételt és tetszőleges alkalmazásaival.<br />

Néhány példa: Ha „A” egy elemi kijelentés, akkor ő egy formula (1.<br />

sz.). Ekkor a „(~A)” is egy formula (2. sz.). Ekkor a „(~(~A))” is formula, és<br />

így tovább (2. sz.) Ha mondjuk „B” is egy formula, akkor „(A B)” is az (3.<br />

sz.), valamint „(~(A B))” is az (2. sz.), és így tovább. – Fontos<br />

megjegyezni, hogy itt a zárójelekkel sokkal szigorúbban bánunk, mint<br />

korábban. Ennek oka az, hogy míg eddig „intuitíve” elég volt tudni, hogyan<br />

néz ki egy formula, addig itt semmi más nem számít, csakis a formula<br />

alakja. Így aztán egyetlen zárójelet sem spórolhatunk le, mert akkor már<br />

nem egy szigorú értelemben vett formulával van dolgunk. A zárójelek<br />

pontos használatát a 2. és 3. szabály definiálja.<br />

2.a. A kijelentéslogika axiómái<br />

A következő lépésben megadjuk, hogy melyek azok a formulák,<br />

amelyek a kijelentéslogika meghatározó alapformulái, vagyis axiómái. Ezt<br />

két lépésben fogjuk megtenni: először megmondjuk, hogy melyek az ún.<br />

axiómasémák, vagyis azok, amelyek az axiómák általános alakját adják<br />

meg, majd kikötjük, hogy minden olyan formula, amelyik a sémákban<br />

meghatározott alakot ölti fel, axiómának számít.<br />

A kijelentés axiómasémái a következők:<br />

(A1)<br />

(A2)<br />

(A3)<br />

(X (Y X))<br />

((X (Y W)) ((X Y) (X W)))<br />

(((~X) (~Y)) (Y X))<br />

A kijelentéslogikában axiómának nevezünk minden olyan<br />

formulát, amelyik a fenti sémák valamelyikének alakját ölti. Vagyis X, Y és<br />

W helyére bármilyen formulát beírhatunk (akár elemi formulát, akár<br />

összetettet), és akkor axiómát kapunk. Ez azt jelenti, hogy a<br />

kijelentéslogikában elvileg végtelen sok axióma van, hiszen végtelen sok<br />

formulát be tudunk helyettesíteni. (A formulaképzés szabályai ugyanis<br />

végtelen sokszor alkalmazhatók, így akár végtelen hosszú formulákat is


felépíthetünk.) Viszont az összes axióma a három séma egyikének meg<br />

kell hogy feleljen.<br />

Az a kérdés, hogy miért pont ezek az axiómasémák, itt<br />

megválaszolatlan marad. A válaszhoz ugyanis azt kellene megmutatnunk,<br />

hogy az ilyen alakú formulákból levezethetők azok a formulák, amelyeket<br />

egy szemantikai felépítésben logikai igazságoknak neveztünk (lásd. 2.4.<br />

fejezet). A szintaktikai és a szemantikai felépítések kapcsolatára<br />

hamarosan visszatérünk.<br />

2.b. Levezetés a kijelentéslogikában<br />

A levezetés formulák egy sorozata, amelyeket adott szabályok<br />

segítségével vettünk fel a sorozatba. Három oka lehet annak, hogy egy<br />

formula szerepel a levezetésben:<br />

A formula logikai axióma (vagyis az axiómasémákból kaptuk<br />

tetszőleges helyettesítéssel). Minden kijelentéslogikai<br />

levezetésben szerepelhet akármennyi kijelentéslogikai axióma<br />

(és természetesen más logikai rendszerben mások az<br />

axiómák). Ez tehát azt jelenti, hogy az axiómák minden<br />

levezetés közös „kiindulópontjaiként” szolgálnak, és így<br />

határozzák meg egy logikai rendszer általános tulajdonságait.<br />

A formulát az éppen adott levezetés speciális<br />

kiindulópontjaként, ún. „premisszájaként” tekintjük. (Mivel a<br />

premissza egy szemantikai fogalom, amennyiben a<br />

szemantikai következmény fogalmához kötődik, itt mindig<br />

idézőjelben fogjuk használni, jelezve, hogy csalunk, de sejtve<br />

azt, hogy ki fog derülni, hogy a csalás indokolt.) A minden<br />

levezetés számára közös logikai axiómákon felül tehát<br />

választhatunk olyan további formulákat, amelyekből egy adott<br />

levezetésben akarunk kiindulni.<br />

A formulát szabályos átalakításokkal kaptuk a levezetésben<br />

szereplő korábbi formulákból. Az egyetlen átalakítási<br />

szabályunk a korábban megismert modus ponens<br />

következtetési szabály szintaktikai megfelelője: Ha egy<br />

86<br />

levezetésben szerepel „X” (tetszőleges formula), valamint<br />

szerepel „(X Y)” (Y is tetszőleges formula), akkor ezek<br />

alapján felvehetjük azt a további formulát is, hogy „Y”.<br />

Ha tehát van egy formulasorozatunk, amelynek minden elemére<br />

érvényes a fenti három szabály valamelyike, akkor levezetésről beszélünk.<br />

Szemléletesen így néz ki egy levezetés:<br />

X 1 , X 2 , X 3 , …, Y 1 , Y 2 , Y 3 , …, W 1 , W 2 , W 3 , …, K<br />

„premisszák” axiómák további levezetett formulák „konklúzió”<br />

A levezetés bizonyos előre megválasztott formulákból indul ki. Ezek vagy<br />

az ún. „premisszák” (tehát amelyekből éppen le akarunk vezetni valamit),<br />

vagy logikai axiómák (ezek minden levezetés számára közösek). Ezek után<br />

(de nem szigorúan utánuk: a későbbiekben is bármikor vehetünk fel<br />

„premisszát” vagy logikai axiómát) következnek olyan formulák,<br />

amelyeket a korábban szereplőkből alakítottunk át (vagyis vezettünk le) a<br />

modus ponens segítségével. A legutolsó formula, amelyik egy<br />

levezetésben szerepel az, amelyet le szerettünk volna vezetni, tehát az ún.<br />

„konklúzió”. (A következő fejezetben példát mutatunk egy konkrét<br />

levezetésre.)<br />

Egy formulát (K) akkor mondunk levezethetőnek formulák egy<br />

osztályából (X 1 , X 2 , X 3 , stb.), ha létezik olyan levezetés, amelynek X 1 , X 2 , X 3 ,<br />

stb. a „premisszái” és K a „konklúziója”. Ezt így jelöljük:<br />

X 1 , X 2 , X 3 , …<br />

Azt például, hogy K levezető X 1 , X 2 , X 3 -ból, úgy is szokás mondani, hogy K<br />

bizonyítható X 1 , X 2 , X 3 alapján, vagy hogy K az X 1 , X 2 , X 3 formulák<br />

szintaktikai következménye (szemben a szemantikai következménnyel).<br />

Ha X 1 , X 2 , X 3 formulákat egy „elméletnek” tekintjük (legyenek ezek pl. a<br />

geometria alaptételei – persze itt kijelentéslogikában formalizálva), akkor<br />

K az elmélet egy „tétele”, hiszen az elméletből bizonyítható vagy<br />

levezethető.<br />

Korábban szóba került, hogy a levezetés tisztán szintaktikai<br />

fogalma „helyettesíti” valamilyen értelemben a következtetés szemantikai<br />

K


fogalmát. De vajon milyen értelemben? Hogyan ellenőrizhetjük<br />

valamilyen „következtetések” érvényességét úgy, hogy ehhez ne<br />

használjuk az igazságérték fogalmát, hiszen a formulákat értelmetlen<br />

jelsorozatoknak tekintjük? Ahhoz, hogy a következmény és a<br />

levezethetőség közti viszony világossá váljon, meg kell vizsgálni, hogy a<br />

szemantikai és a szintaktikai felépítés milyen kapcsolatban állnak<br />

egymással. Az alábbiakban néhány metalogikai tételről fogunk röviden<br />

megemlékezni.<br />

A szintaktikai felépítés lehetőségei és korlátai<br />

Ebben a szakaszban két híres metalogikai tételt fogunk szemügyre<br />

venni. Természetesen nincs lehetőség arra, hogy ezeket a tételeket<br />

bizonyítsuk, sőt még arra sem, hogy kellő pontossággal kimondjuk.<br />

Azonban nem fejezhetjük be ezeket a bevezető logikai vizsgálatokat<br />

anélkül, hogy röviden (akár csak ízelítő jelleggel) megemlékeznénk azokról<br />

a sokat idézett eredményekről, amelyek a logika lehetőségeivel és<br />

korlátaival kapcsolatos tanulságokkal szolgálnak.<br />

Először is a metalogika fogalmát kell tisztáznunk. A logikában<br />

szokásos megkülönböztetni egymástól az ún. metaelméletet a<br />

tárgyelmélettől, illetve (és ezt az előző fejezetben megemlítettük) a<br />

metanyelvet a tárgynyelvtől. Amikor egy adott kérdéskört vizsgálunk,<br />

akkor ezt gyakran egy bizonyos elmélet keretei között tesszük.<br />

Felvetődhetnek olyan kérdések is, amelyek magával a használt elmélettel<br />

kapcsolatosak, és így az elmélet keretei között nem tudjuk őket<br />

megválaszolni (hiszen az elmélet nem magáról szól, hanem valami<br />

másról), ezért ki kell lépnünk az elméletből. Ha ekkor egy olyan<br />

elméletben kezdünk el dolgozni, amelynek tárgya a korábbi elmélet (tehát<br />

a tárgyelmélet), akkor már az ún. metaelméletben vagyunk. Ugyanez<br />

érvényes (akár mesterséges) nyelvekre: Ha valaki például szuahéliül tanul,<br />

akkor megpróbálja a dolgokat szuahéliül kifejezni. Ám ha a szuahéli<br />

nyelvről beszél (mondjuk annak nyelvtanáról), akkor érdemes nem<br />

szuahéliül tenni ezt, hanem mondjuk magyar nyelven: ebben az esetben a<br />

87<br />

szuahéli lesz a tárgynyelv (amelyre a vizsgálat éppen irányul) és a magyar<br />

lesz a metanyelv (amelyben a tárgynyelvről beszélünk).<br />

Ha valamit egy logikai elméletben akarunk értelmezni, akkor<br />

lefordítjuk azt a logikai elmélet nyelvére, majd alávetjük az adott logikai<br />

rendszer szabályainak. Ha azonban egy logikai rendszerről akarunk<br />

mondani valamit, akkor ezt nyilván nem a logikai elméleten belül tesszük.<br />

Létre kell hozni egy olyan elméletet, amelyik a logikai rendszerekről szól:<br />

ez lesz a logika metaelmélete, röviden a metalogika. Azok a kijelentések,<br />

amelyek logikai elméletek tulajdonságait állapítják meg, az ún.<br />

metalogikai tételek.<br />

Felmerül a gyanú, hogy ha a metalogikai állításokat „tételeknek”<br />

nevezzük, akkor az azt jelenti, hogy azok be vannak bizonyítva, vagyis a<br />

metalogika elég formális tudomány ahhoz, hogy benne tételeket lehessen<br />

bizonyítani. A gyanú nem alaptalan, de mi természetesen nem<br />

érdeklődünk a formális metalogikai elméletek iránt, hanem csakis azon<br />

állítások (intuitív tartalma) iránt, amelyeket a legfontosabb metalogikai<br />

eredmények megfogalmaznak. Az alábbiakban két ilyen tétellel fogunk<br />

találkozni. Természetesen ezeken kívül is számos fontos tételt<br />

felsorakoztathatnánk, ám illusztrációnak az alábbi kettő is megteszi.<br />

Gödel teljességi tétele<br />

A következő tételt Kurt Gödel osztrák matematikus bizonyította 1930-ban:<br />

X 1 , X 2 , X 3 , …<br />

Legyen K egy elsőrendű formula (vagyis az elsőrendű<br />

logikában formalizált kijelentés), és legyenek X 1 , X 2 , X 3 ,<br />

…szintén elsőrendű formulák. Ekkor fennáll a következő<br />

összefüggés:<br />

K akkor és csak akkor, ha X 1 , X 2 , X 3 , … K<br />

Más szóval: Az elsőrendű logikában egy formula akkor és csak akkor<br />

levezethető formulák egy osztályából, ha azoknak szemantikai<br />

következménye. Még bővebben megfogalmazva: Adott néhány formula


(premisszák) és adott egy további formula (konklúzió). Ha a premisszákból<br />

levezethető a konklúzió, akkor nekik szemantikai következményük (egy<br />

logikai rendszer ezen tulajdonságát nevezzük helyességnek), és fordítva,<br />

ha a premisszáknak szemantikai következménye a konklúzió, akkor le is<br />

vezethető belőlük (ezt teljességnek nevezzük, a helyességet és a<br />

teljességet együtt pedig adekvátságnak).<br />

Most már láthatjuk, mit jelent az, hogy a szemantikai<br />

következményfogalom „helyettesíthető” a levezetés fogalmával. Minden,<br />

ami egy premisszaosztály következménye, le is vezethető a<br />

premisszaosztályból (és fordítva), ezért a szemantikát bizonyos<br />

értelemben valóban zárójelbe tehetjük, és ha úgy tetszik, elég csak<br />

levezetésekkel operálnunk.<br />

Először is lássunk a fentiekre egy példát! Az ún. teljességet fogjuk<br />

„ellenőrizni” egyetlen esetben, és ezzel egyben példát is mutatunk a<br />

levezetésre. Mivel a levezetés fogalmát csak kijelentéslogikában<br />

határoztuk meg, a példa is a kijelentéslogikából származik, holott Gödel<br />

teljességi tétele az elsőrendű logikáról szól. Ez azért nem probléma, mert<br />

a kijelentéslogika az elsőrendű logikának egy „töredéke” (vagyis azon<br />

része, ahol a funktorok egyetlen megengedett típusa a mondatfunktor, és<br />

az argumentumok is csak mondatok lehetnek). Ha egy tétel általánosan<br />

igaz az elsőrendű logikára, akkor igaz lesz annak egy részére, a<br />

kijelentéslogikára is.<br />

A kijelentéslogika egyik érvényes következtetési szabálya az ún. modus tollens:<br />

(A B), (~B) (~A) . Ennek érvényességét igazságtáblázattal ellenőriztük (2.4. fejezet). A teljességi tétel azt állítja, hogy ekkor „(~A”)-nak van levezetése „(A<br />

B), (~B)”-ből. Mielőtt ezt a levezetést megadnánk, csaljunk egy kicsit: a modus ponens levezetési szabály mellett vezessünk be egy másik szabályt is, amely<br />

szerint a kettős negáció törölhető, vagyis „(~(~X))” helyett egyszerűen „X”-et is írhatunk. Ez a szabály természetesen nem szükséges, hiszen e nélkül is le<br />

tudnánk vezetni a kérdéses formulát, ám így a levezetés jóval egyszerűbbé válik. Íme:<br />

Lépés Formula Indoklás<br />

1. (A B) Felvehettük, mert ez az első „premissza”.<br />

2. (~B) Felvehettük, mert ez a második „premissza”.<br />

3. (((~(~A)) (~(~B))) ((~B) (~A))) Az (A3) axiómaséma helyettesítettje:<br />

X helyébe (~A), Y helyébe (~B) kerül.<br />

4. ((A B) ((~B) (~A))) A kettős negáció törlésére vonatkozó szabályt<br />

alkalmaztuk két helyen (3)-ra.<br />

5. ((~B) (~A)) Modus ponens-szel kaptuk (1)-ből és (4)-ből.<br />

6. (~A) Modus ponens-szel kaptuk (2)-ből és (5)-ből.<br />

Tehát beláttuk, hogy<br />

(A B), (~B)<br />

K.<br />

A példa után térjünk vissza a metalogikához! A 20. század első<br />

évtizedeiben, amikor a modern logika sikerein felbuzdulva sokan azt<br />

gondolták, hogy a formális logika nyújtja az emberi tudás ideális formáját,<br />

a teljességi tétel további alapot szolgáltatott ennek az optimizmusnak. A<br />

88<br />

kor pozitivista törekvési gyakran hangoztatták azt az elképzelést, mely<br />

szerint valójában minden emberi tudást (ideális esetben) formális<br />

szintaktikai kalkulusokban kellene megfogalmazni, és ezáltal a<br />

következtetések egyértelműen ellenőrizhetővé válnának. A lelkesedés


azonban csak addig tartott, mígnem a 30-as évektől kezdve megszületett<br />

egy sor olyan metalogikai tétel, amelyik e program belső korlátaira vetett<br />

fényt. Ezek közül a leghíresebb talán Gödel első nemteljességi tétele,<br />

ezért most ezzel ismerkedünk meg.<br />

Gödel első nemteljességi tétele<br />

Ez szintén Kurt Gödeltől származik, 1931-ből.<br />

Legyen egy elsőrendű elmélet, vagyis elsőrendű<br />

formulák egy halmaza (melyek egy formalizált elmélet<br />

alapállításai). két követelménynek eleget tesz:<br />

(1) ellentmondásmentes (ami azt jelenti, hogy nem<br />

vezethető le belőle egy formula is és ugyanannak<br />

negációja is), valamint<br />

(2) kifejezhető rajta az aritmetika (azaz egyrészt<br />

kifejezhetők nyelvén a természetes számok,<br />

másrészt az elmélet formulái között vannak azok,<br />

amelyek az aritmetika axiómáinak elsőrendű<br />

megfogalmazásai – vagyis az elméletben képesek<br />

vagyunk mennyiségi viszonyokat kifejezni).<br />

Ekkor a elmélet nyelvén megfogalmazható egy olyan A<br />

formula, hogy<br />

<br />

Más szóval: Adott egy elmélet, amelyet elsőrendben formalizáltunk annak<br />

érdekében, hogy biztosítsuk a megbízható logikai struktúrát. Ez az elmélet<br />

egyrészt ellentmondásmentes (ez valójában minden valamirevaló formális<br />

elmélettel szemben követelmény, ugyanis belátható, hogy egy<br />

ellentmondásos elméletből akármilyen tetszőleges formula levezethető,<br />

tehát az ilyen elmélet semmitmondó), másrészt pedig eleget tesz annak a<br />

követelménynek, hogy a nyelvén tudjunk számolni, vagyis formális<br />

elméletként tartalmazza az aritmetikát (ami megoldható, de ennek<br />

bemutatása itt szükségtelen). Ekkor az elmélet nyelvén megfogalmazható<br />

A<br />

89<br />

olyan (szabályos) formula, hogy sem őt, sem pedig az ő negációját nem<br />

tudjuk levezetni az elméletből.<br />

Megjegyzendő, hogy bár mindkét Gödel-tételben a „teljesség”<br />

fogalma szerepel, a két tétel valójában másról szól, és a fogalom is mást<br />

jelent. Először is, a teljességi tétel az elsőrendű logikáról állít valamit, míg<br />

a nemteljességi tétel az elsőrendű logikában formalizált elméletekről.<br />

Másodszor, míg az elsőben a teljesség fogalma azt jelenti, hogy minden<br />

formula, amely adott premisszák szemantikai következménye, egyben le is<br />

vezethető azokból a premisszákból, addig a másodikban valójában szó<br />

sem esik szemantikáról, hanem egy másik teljesség-fogalommal, az ún.<br />

negáció-teljességgel találkozunk. Egy logikában formalizált elmélet akkor<br />

negáció-teljes, ha minden, a nyelvén megfogalmazott formuláról el tudjuk<br />

dönteni, hogy az elméletből bizonyítható-e vagy cáfolható, vagyis vagy őt<br />

le tudjuk vezetni az elmélet alapállításaiból, vagy az ő negációját. Gödel<br />

tétele éppen azt mondja ki, hogy az általánosan legalapvetőbbnek<br />

tekintett logikai rendszer, az elsőrendű logika nem tud negáció-teljes<br />

elméletekkel szolgálni, ha azok az elméletek egyébként megfelelnek a<br />

tudományos elméletekkel szembeni (fenti) minimális elvárásainknak.<br />

Ez a tétel elsősorban matematikai szempontból releváns, és a<br />

matematika alapjaival foglalkozó területek tekintetében hordoz közvetlen<br />

tanulságokat. Ennek ellenére szinte példátlan karriert futott be, és ma is<br />

közkedvelt hivatkozási alapot nyújt számtalan, a matematikától távoli<br />

gondolatmenet számára. A logika szemszögéből tekintve például azt<br />

jelenti, hogy amennyiben érvényes a kétértékűség elve, vagyis minden<br />

kijelentés igaz vagy hamis, úgy az elsőrendű kalkulusok mégsem<br />

alkalmasak a szemantika kiküszöbölésére, ugyanis bennük nem minden<br />

formuláról tudjuk eldönteni, hogy (szintaktikai) következménye-e az<br />

elméletnek vagy sem, holott szemantikai értelemben minden állítás<br />

egyértelműen rendelkezik a két igazságérték valamelyikével. Azonban<br />

léteznek a tételnek ennél jóval kevésbé szabatos olvasatai is: elterjedt<br />

nézet, hogy Gödel bebizonyította, hogy nem létezik logikai<br />

„mindentudás”, ugyanis nincs az a formális elmélet, amely minden<br />

kérdésre választ tudna adni. Ezt utóbbi értelmezés kétségtelenül<br />

látványos, ám valójában igen távol áll az eredeti tétel mondanivalójától,<br />

és bár Gödel eredménye ma is gyakran kerül elő különböző nézetek


alátámasztására, fontos, hogy tisztában legyünk annak eredeti tartalmával<br />

és problémakontextusával.<br />

IV.7 GEORGE BOOLOS: GÖDEL MÁSODIK NEMTELJESSÉGI TÉTELÉNEK IGEN RÖVID MAGYARÁZATA OLVASMÁNY (PHD)<br />

Először is 3 , „bizonyítottnak lenni” számomra azt jelenti, hogy<br />

„bizonyítottnak lenni a matematika egésze által”. Mint jól tudjuk, kettő<br />

meg kettő az négy. És természetesen bizonyítható, hogy kettő meg kettő<br />

az négy (vagyis bizonyítható a matematika egésze által, habár a kettő meg<br />

kettő esetében persze nincs szükség a matematika egészére annak<br />

bizonyításához, hogy az négy). Talán ez már nem annyira világos, de az is<br />

bizonyítható, hogy bizonyítható, hogy kettő meg kettő az négy. És az is<br />

bizonyítható, hogy bizonyítható, hogy bizonyítható, hogy kettő meg kettő<br />

az négy. És így tovább. A helyzet az, hogy ha egy állítás<br />

bizonyítható, akkor az is bizonyítható, hogy az állítás bizonyítható. És még<br />

ez is bizonyítható.<br />

Kettő meg kettő az nem öt. És bizonyítható, hogy kettő meg kettő az nem<br />

öt. És bizonyítható, hogy bizonyítható, hogy kettő meg kettő az nem öt, és<br />

így tovább.<br />

Így tehát: bizonyítható, hogy kettő meg kettő az nem öt. Vajon<br />

bizonyítható az is, hogy kettő meg kettő az öt? Hogy finomak legyünk,<br />

nagy csapás lenne a matematikára nézve, ha ez bizonyítható volna. Ha<br />

bizonyítható volna, hogy kettő meg kettő az öt, akkor az is bizonyítható<br />

volna, hogy az öt az nem öt, és akkor nem létezne egyetlen olyan állítás<br />

sem, amelyik ne volna bizonyítható, vagyis a matematika egy rakás<br />

sületlenség volna.<br />

Ezért akarjuk megkérdezni: bizonyítható-e, hogy nem bizonyítható, hogy<br />

kettő meg kettő az öt? Merő döbbenet: nem bizonyítható! Pontosabban:<br />

ha bizonyítható, hogy nem bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt,<br />

akkor az is bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt, és ekkor a<br />

3 Mind 103 (1994): 1-3.<br />

90<br />

matematika nem más, mint egy rakás sületlenség. Valójában ha a<br />

matematika nem egy rakás sületlenség, akkor nem bizonyítható egyetlen<br />

olyan formájú állítás sem, hogy „az X<br />

állítás nem bizonyítható”.<br />

Vagyis amennyiben a matematika nem egy rakás sületlenség, úgy, bár az<br />

nem bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt, de az sem bizonyítható,<br />

hogy nem bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt.<br />

Mellesleg ha már itt tartunk, akkor elárulom: igen, bizonyítható, hogy ha<br />

bizonyítható, hogy nem bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt, akkor<br />

bizonyítható, hogy kettő meg kettő az öt.<br />

„Bárcsak megmagyarázná ezt a magyarázatot!”<br />

Ha a matematika egésze formalizálható egy szokásos felépítésű formális<br />

elméletben, mint ahogy azt fel fogjuk tenni (bár ez nem kis feltevés),<br />

akkor létezik a (z elmélethez tartozó) nyelvben egy olyan, az elmélet<br />

(„mint” formális elmélet) megfelelő leírásából nyerhető formula: Proof(x,<br />

y), amelyik teljesíti e három feltételt:<br />

(i) ha |⎯ p, akkor |⎯ □p ,<br />

(ii) |⎯ (□(p → q) → (□p → □q)) , és<br />

(iii) |⎯ (□p → □□p)<br />

a nyelv minden p, q mondatára. A „□p” azt rövidíti, hogy ∃xProof(x, ⎡p⎤),<br />

ahol ⎡p⎤ a p mondat egy standard reprezentációja a nyelvben. (⎡p⎤ lehet<br />

például a p mondat Gödel-számának számjegye.) „|⎯” azt jelenti (a mi<br />

nyelvünkben), hogy ami utána következik, az „az elméletben<br />

bizonyítható”. „Proof(x, y)” egy olyan (az elmélet nyelvén kifejezett)<br />

formulát jelöl (a mi nyelvünkben), amelynek előállítása megfelel a „…<br />

bizonyítása _-nak az elméletben” bármely standard definíciójának. Ezért a


nyelv akármelyik p mondatához tartozik a nyelvben egy □p mondat, mely<br />

tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a p az elméleten belül bizonyítható.<br />

Az (i), (ii) és (iii) feltételeket Hilbert-Bernays-Löb-féle levezethetőségi<br />

feltételeknek nevezik; minden olyan ésszerű formális elmélet teljesíti<br />

őket, amelyikben az aritmetika egy bizonyos kis része bizonyítható.<br />

Minthogy az elmélet standard, benne a nyelvének minden tautológiája<br />

bizonyítható, valamint a bizonyítható kijelentések minden logikai<br />

következménye is bizonyítható. Ebből következik, hogy minden p, q<br />

mondatra<br />

(iv) ha |⎯ (p → q), akkor |⎯ (□p → □q).<br />

Ugyanis: ha |⎯ (p → q), akkor (i) alapján |⎯ □(p → q); de (ii) szerint |⎯ (□(p<br />

→ q) →<br />

(□p → □q)), tehát a modus ponens alkalmazásával |⎯ (□p → □q).<br />

⊥ az a nullaargumentumú igazságfüggvény, amelyik minden kiértékelés<br />

mellett hamis.<br />

Természetesen ⊥ egy ellentmondás. Később majd észre kell vennünk,<br />

hogy (¬q → (q → ⊥))<br />

egy tautológia. Ha ⊥ nem tartozik a nyelv primitív szimbólumai közé, akkor<br />

bármely elvetendő mondattal definiálhatjuk, például azzal, amelyik<br />

kifejezi, hogy kettő meg kettő az öt.<br />

⊥ segítségével könnyen kifejezhetjük az elmélet konzisztenciáját: ⊥, azaz ⊥<br />

nem bizonyítható az elméletben. A nyelv azon mondata, amelyik az<br />

elmélet konzisztenciáját állítja, ¬□ ⊥ alakúnak vehető, mely azonos azzal,<br />

hogy ¬∃xProof(x, ⎡⊥⎤).<br />

Immár bebizonyíthatjuk Gödel második nemteljességi tételét, amely azt<br />

állítja, hogy amennyiben az elmélet konzisztens, úgy a nyelv azon<br />

mondata, amelyik az elmélet konzisztenciáját állítja, nem bizonyítható az<br />

elméletben – csakúgy, mint azt a tételt, mely szerint a második<br />

nemteljességi tétel bizonyítható az elméletben („formalizált második<br />

nemteljességi tétel”).<br />

A diagonalizálási eljárás segítségével, melyet Gödel vezetett be „A<br />

formálisan eldönthetetlen kijelentésekről…” című írásában, található egy<br />

olyan p mondat, amelyik ekvivalens az elméletben azzal a kijelentéssel,<br />

hogy p bizonyíthatatlan az elméletben, vagyis egy olyan mondat, hogy<br />

1. |⎯ p ↔ ¬□p<br />

2. |⎯ p → ¬□p 1-ből igazságfüggvény szerint<br />

3. |⎯ □p → □¬□p 2-ből (iv) alapján<br />

4. |⎯ □p → □□ p (iii) alapján<br />

5. |⎯ ¬□p → (□p → ⊥) tautológia<br />

6. |⎯ □¬□p → □(□p → ⊥) 5-ből (iv) alapján<br />

7. |⎯ □(□p → ⊥) → (□□p → □ ⊥) (ii) alapján<br />

8. |⎯ □p → □ ⊥ 3, 6, 7, és 4-ből igazságfüggvény szerint<br />

9. |⎯ ¬□ ⊥ → p 8 és 1-ből igazságfüggvény szerint<br />

10. |⎯ □¬□ ⊥ → □p 9-ből (iv) alapján<br />

11. |⎯ ¬□ ⊥ → ¬□¬□ ⊥ 8 és 10-ből igazságfüggvény szerint.<br />

(Mindvégig elhagytuk a legkülső zárójeleket.)<br />

Így ha |⎯ ¬□ ⊥, akkor mind |⎯ ¬□¬□ ⊥, mind (11), és (i) alapján |⎯ □¬□ ⊥,<br />

ahonnan, a propozicionális kalkulus alapján, |⎯ ⊥. Tehát ha ⊥, akkor ¬□ ⊥.<br />

91


o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

Ellenőrző kérdések<br />

Milyen az indoklás és az előadott érvelés alapján megfelelő-e az<br />

álláspont?<br />

Mit értünk jó érvelés/következtetés alatt?<br />

Hogyan tudjuk eldönteni, hogy jó az érvelés/következtetés?<br />

Mik a formális logika legfontosabb eszközei?<br />

Sorold fel az ismert informális logikai érvelési hibákat.<br />

Érvelésszerkezet<br />

Nagyon fontos megkülönböztetni a független premisszákat a kapcsolt<br />

premisszáktól, mert más-más kritizálási stratégiát követelnek meg. Ha a<br />

kapcsolt premisszák közül az egyikről sikerül kimutatni, hogy hamis, akkor<br />

az egész érvelés használhatatlan. Ha azonban a független premisszák<br />

közül bizonyul az egyik hamisnak, akkor az érvelés legfeljebb csak<br />

gyengébb lesz, mintha valamennyi premissza igaz lenne - ám még így is<br />

lehet nagyon erős!<br />

Kettős cél: meggyőzés (attitűdváltoztatás) és igazolás<br />

Lényeg<br />

Egy állítás alátámasztása = mi és hogyan növeli (vagy csökkenti) egy<br />

kijelentés elfogadhatóságát.<br />

Ha elfogadunk bizonyos kijelentéseket, akkor el kell fogadnunk az<br />

alátámasztandó állítást is. (Miért? Mert így „logikus”)<br />

Érv (most)<br />

kijelentések olyan sorozata, amellyel egy állítás általános<br />

elfogadhatóságát akarjuk növelni<br />

Amit alá akarunk támasztani: konklúzió<br />

Mindig egy van? Nem, de általában: ha több állítást is alátámasztunk, akkor azok vagy<br />

egymás alá vannak rendelve (részkonklúziók + főkonklúzió), vagy több érvelés jelenik meg<br />

párhuzamosan<br />

Amikkel alá akarjuk támasztani: premisszák<br />

Akármennyi lehet – amik valóban a konklúzió alátámasztására szolgálnak. Adott szöveg<br />

tartalmazhat irreleváns állításokat („kitérő” rész retorikában + páthosz, éthosz), de ezek<br />

nem számítanak premisszának<br />

Érvelések szerkezetének rekonstrukciója<br />

• Egy érvelésnek mindig többféle rekonstrukciója adható<br />

– valamilyen módon el kell köteleződni ezek egyike mellett<br />

– A rekonstrukció során megengedett műveletek a<br />

redundáns vagy lényegtelen részek törlése, az implicit<br />

információk hozzáadása, a beszédaktusok sorrendjének<br />

átrendezése, és egyes beszédaktusok átalakítása a<br />

– Jóindulat elvének megfelelően<br />

92


Logika = Analízis = Vizsgálat<br />

V. DEDUKTÍV/FORMÁLIS LOGIKA ÉS INFORMÁLIS LOGIKA<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Később utánanézni:<br />

Fontos tanulság:<br />

Ezek építenek:<br />

93


V.1 EUKLEIDÉSZ: PHAENOMENA (ELŐSZÓ) OLVASMÁNY<br />

Úgy látszik, az állócsillagok mindig ugyanott kelnek és ugyanott<br />

nyugszanak, és amelyek egyszerre kelnek, azok mindig is egyszerre kelnek,<br />

és amelyek egyszerre nyugszanak, azok mindig is egyszerre nyugszanak, és<br />

a kelte és nyugta közt leírt pályájukon mindig egyenlő távol maradnak<br />

egymástól, noha ez csupán a körben járó testek esetén lehetséges, amikor<br />

is a szem [a megfigyelő] mindenfelé egyenlő távol van a kör peremétől,<br />

miként azt bebizonyítottuk az Optikában – ezért hát fel kell tételeznünk,<br />

hogy az állócsillagok körkörösen járnak, és mind egyetlen testen<br />

rögzülnek, és a szem egyenlő távol áll a körök peremeitől. Ám van egy<br />

bizonyos csillag a Medvék között, amely nem változtatja helyzetét, hanem<br />

mindig azon pont körül fordul, ahol van. Mivel e csillag mindenfelé<br />

egyenlő távol látszik azoktól a köröktől, melyeken a többi csillag jár, fel<br />

kell tennünk, hogy a körök mind párhuzamosak, s így az állócsillagok olyan<br />

párhuzamos körökön járnak, melyeknek egyik pólusában a mondott csillag<br />

áll.<br />

Némely csillagokat azonban sohasem látunk felkelni vagy lenyugodni,<br />

mert magasan forgó körökön járnak, melyeket a “mindig látható”<br />

köröknek nevezzük. E csillagok a látható pólus közelében vannak, le<br />

egészen a sarki körig. Közülük pedig kisebb körökön járnak azok, amelyek<br />

közelebb esnek a pólushoz, míg a sarki körön fekvők a legnagyobbon,<br />

valósággal súrolva a látóhatárt.<br />

Ám ha ettől délre tekintünk, az összes többi csillagot láthatjuk felkelni és<br />

lenyugodni, hiszen ezek körei nem esnek egészen a föld fölé, hanem<br />

részükben fölötte, részükben pedig alatta vannak. A körök föld feletti<br />

hányadai közül pedig azé látszik a nagyobbnak, amelyik közelebb esik a<br />

mindig látható körök legnagyobbikához, viszont az ilyen kör föld alatti<br />

94<br />

hányada kisebb, hiszen a csillagok föld alatti járásának ideje a mondott<br />

körre a legrövidebb, a föld feletti járás ideje pedig itt a leghosszabb, ám ha<br />

egyre távolodunk ettől a körtől, a további körökön járó csillagok egyre<br />

rövidebb időt töltenek a föld felett, a föld alatt pedig egyre csak<br />

hosszabbat; végül a föld felett járás ideje a leghosszabb, a föld alattié<br />

pedig a legrövidebb azon csillagok esetén, amelyek a leginkább délre<br />

esnek. A minden körökhöz képest középen forgó kör csillagai egyenlő időt<br />

töltenek a föld alatt és a föld felett, így ezt “napéjegyenlőségi” [egyenlítői]<br />

körnek nevezzük; és azok a csillagok, melyek a napéjegyenlőségi körtől<br />

egyenlő távol eső körökön járnak, egyenlő időt töltenek el a körök<br />

ellentétes hányadain; vagyis az északi kör föld feletti hányada egyenlő a<br />

déli kör föld alatti hányadával, valamint a déli kör föld feletti hányada<br />

egyenlő az északi kör föld alatti hányadával; ám ha összeadjuk a föld alatt<br />

eltöltött időt a föld felettivel, minden kör esetén ugyanazt az összeget<br />

kapjuk.<br />

Továbbá, a Tejút és az Állatöv körei, melyek mindketten ferde szögben<br />

hajlanak a párhuzamos körökhöz és egymást is elvágják, úgy látszanak<br />

forogni, hogy a föld fölé mindig egy félkörük esik.<br />

Az eddigieket alapul véve tehát állítsuk fel azt a hipotézisünket, hogy a<br />

kozmosz alakja gömb; ugyanis ha akár henger, akár kúp volna, a<br />

napéjegyenlőségi kört ferdén elmetsző körök csillagai úgy forognának,<br />

hogy közben nem a mindig egyenlő félköröket írnák le, hanem olykor a<br />

félgömbnél nagyobb, olykor pedig nála kisebb hányadokat. Hiszen ha egy<br />

kúpot vagy hengert egy, az alappal nem párhuzamos síkkal vágunk el,<br />

akkor a keletkező szelet egy hegyesszögű kúp szelete, amely pajzshoz<br />

hasonlatos [ellipszis]. Mármost világos, hogy amikor egy ilyen alakzatot a


középponton át hosszában és széltében vágunk el, akkor az így keletkező<br />

metszetek különböznek egymástól; és az is világos, hogy még ha ferde<br />

irányokban vágnánk is el a középponton át, a metszetek akkor is<br />

különbözni fognak; ám a kozmosz esetén láthatólag nem ez a helyzet.<br />

Mindezen okokból kifolyólag a kozmosznak gömb alakúnak kell lennie és<br />

egyöntetűen forognia a tengelye körül, melynek egyik pólusa a föld fölé<br />

esik és látható, míg a másik a föld alá és láthatatlan.<br />

Nevezzük “látóhatárnak” azt a síkot, amely, áthaladva a szemen és<br />

elterülve a kozmosz mentén, elválasztja a föld felett látható hányadot. A<br />

látóhatár pedig egy kör; hiszen ha egy gömböt síkkal vágunk el, a metszet<br />

egy kör lesz.<br />

Nevezzük “délkörnek” a pólusokon áthaladó, látóhatárra merőleges kört,<br />

és nevezzük “térítőknek” azon köröket, melyeket a jegyek [állatöv]<br />

közepén áthaladó kör érint, és melyeknek pólusa azonos a gömbével.<br />

Az állatövi és a napéjegyenlőségi körök főkörök, mivel metszik egymást.<br />

Hiszen a Kos és a Karom [Mérleg] kezdetei átellenesen szemben állnak<br />

egymással, és mindkettő rajta van a napéjegyenlőségi körön, és egyikük<br />

kelése együtt jár a másik nyugvásával, mert a tizenkét állatövi jegyből hat<br />

található közöttük, valamint a napéjegyenlőségi kör két félköre, és mert<br />

mindkét kezdet, rajta lévén a napéjegyenlőségi körön, azonos idő alatt jár,<br />

egyikük a föld felett és a másikuk alatta. De ha egy gömb a tengelye körül<br />

forog, akkor egyenlő idők alatt a felületének minden pontja hasonló<br />

íveket jár be a pályájaként szolgáló párhuzamos körön; így aztán a<br />

kérdéses pontok a napéjegyenlőségi kör hasonló íveit járják be, egyik<br />

oldalon a föld feletti ívet, a másikon a föld alattit; így hát az ívek egyenlők;<br />

vagyis mindketten félkörök, mert a keléstől kelésig, avagy a nyugvástól<br />

nyugvásig érő távolság maga a teljes kör; vagyis az állatövi kör és a<br />

napéjegyenlőségi kör metszik egymást. De ha egy gömbön két kör metszi<br />

egymást, akkor a metsző körök főkörök; így aztán az állatövi és a<br />

napéjegyenlőségi körök főkörök.<br />

A látóhatár is egy főkör. Ugyanis mindig metszi mind az állatövi, mind a<br />

napéjegyenlőségi kört; hiszen a tizenkét jegyből mindig hat, a<br />

napéjegyenlőségi körből pedig egy félkör van a föld felett; mert ez utóbbi<br />

körön lévő csillagok közül, ha azok egyszerre kelnek és nyugszanak,<br />

azonos idő alatt teszi meg az egyik a kelés és nyugvás, a másik meg a<br />

nyugvás és kelés közti utat. Így annak alapján, amit eddig bizonyítottunk<br />

nyilvánvaló, hogy a napéjegyenlőségi körnek mindig egy félköre<br />

tartózkodik a látóhatár felett. De ha egy gömbön egy rögzített kör metszi<br />

a folyton mozgó főkörök bármelyikét, a metsző kör is egy főkör; ezért a<br />

látóhatár is egy főkör.<br />

A kozmosz körülfordulásának ideje az az idő, amely alatt az állócsillagok<br />

mindegyike keléstől a következő kelésig jár, vagy bármelyik helyzetétől<br />

ugyanazon helyzetéig…<br />

1. tétel. A Föld a kozmosz közepén áll, vagyis annak középpontjában<br />

tartózkodik.<br />

95


V.1B NICOLE D'ORESME ÉRVEI A FÖLD MOZGÁSA MELLETT OLVASMÁNY<br />

NICOLE D'ORESME: Kommentár Arisztotelész: De coelo et mundo című művéhez<br />

1. És egyesek azt mondják, hogy a Föld az univerzum közepén van,és hogy<br />

forog, és körbe mozog a meghatározott pólus körül, ahogy ez PLATÓN<br />

könyvében, a Timaioszban is írva van.<br />

Megjegyzés. Ez volt a véleménye HERACLITUS PONTICUSnak, aki azt<br />

állította, hogy a Föld körmozgást végez, és az ég van nyugalomban.<br />

ARISZTOTELÉSZ itt nem cáfolja ezt a véleményt, talán azért, mert úgy tűnt<br />

neki, hogy a jelenségek nemigen támasztják alá, és úgyis kellően meg van<br />

cáfolva már másutt a filozófiában és az asztronómiában. Nekem azonban<br />

úgy tűnik – bár lehet, hogy tévedek –, hogy jól alátámasztható ez utóbbi<br />

vélemény, nevezetesen az, hogy a Föld és nem az égbolt az, ami a napi<br />

mozgást végzi. Először is azt kívánom megmutatni, hogy senki sem tudná<br />

bebizonyítani az ellenkezőjét a tapasztalatra való hivatkozással,<br />

másodszor pedig, hogy okoskodással sem. És harmadszor észokokat<br />

akarok felhozni alátámasztására.<br />

2. Ami az első pontot illeti, egy tapasztalat: saját szemünkkel láthatjuk<br />

ahogy naponként kelnek és lenyugszanak a csillagok, a Nap és a Hold, és<br />

néhány csillag az Északi-sark körül forog. Ez csak úgy lehet, ha az égbolt<br />

mozog... tehát az égbolt végzi a napi mozgást. Egy másik tapasztalat: ha a<br />

Föld mozogna, egyetlen nap alatt egy teljes fordulatot tenne meg. Így<br />

tehát mi mindannyian, és a fák, és a házak gyorsan mozognának kelet felé,<br />

és ezért nekünk azt kellene észlelnünk, hogy a szél állandóan és igen<br />

erősen kelet felől fúj... De éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. A harmadik<br />

tapasztalat, amelyet PTOLEMAIOSZ említ: ha valaki egy hajón nagy<br />

sebességgel haladna kelet felé, és egy nyilat lőne egyenesen felfelé, annak<br />

nem kellene a hajóra visszaesni, hanem jó távolságnyira attól nyugatra.<br />

Hasonlóan, ha a Föld gyorsan mozog nyugatról kelet felé, miközben<br />

96<br />

forgását végzi, és feltételezzük, hogy valaki egy követ felfelé hajít, akkor<br />

annak nem arra a helyre kellene visszaesnie, ahonnan elindult, hanem<br />

nagy távolságban attól nyugatra. Ténylegesen azonban az ellenkezője<br />

történik. Azt hiszem, hogy felhasználva azt, amit én ezekkel a<br />

tapasztalatokkal kapcsolatban mondani fogok, bárki megtalálhatja a<br />

választ mindazon egyéb tapasztalatokra is, amelyek még az eddigiek mellé<br />

felsorakoztathatók.<br />

3. ...Továbbá úgy vélem, hogy a lokális mozgásnál csak azt érzékelhetjük,<br />

hogy egyik test helyzete a másikhoz képest megváltozik. Ennek<br />

alátámasztására (a következő érvet hozhatjuk fel): ha egy ember egy<br />

hajón utazik – nevezzük ezt a hajót a-nak –, amely nagyon simán halad –<br />

egyébként akár gyorsan, akár lassan –, és ez az ember semmi mást nem<br />

lát, mint egy másik, b nevű hajót, amely minden tekintetben azonos<br />

módon halad, mint az a hajó, amelyben emberünk utazik, akkor én azt<br />

állítom, hogy ezen ember számára úgy tűnik, hogy egyik hajó sem mozog.<br />

És ha a nyugalomban van és b mozog, úgy jelenik meg és tűnik számára,<br />

hogy bmozog. Viszont, ha a mozog és b nyugszik, ez is úgy tűnik számára,<br />

mint előbb, hogy a nyugalomban van és b mozog.<br />

...Mindez a tapasztalatból nyilvánvaló. Az oka pedig az, hogy ez a két test,<br />

a és b folyamatosan változtatják egymáshoz képesti helyzetüket teljesen<br />

azonos módon, akár a mozog és b nyugalomban van, akár ellenkezőleg, a<br />

van nyugalomban és b mozog.<br />

Hasonlóan, ha egy ember az égben lenne, feltéve, hogy a napi mozgással<br />

lenne mozgatva, és ez az ember, aki így az éggel együtt halad, tisztán látná<br />

a Földet, a hegyeket, völgyeket, folyókat, városokat és kastélyokat, úgy


tűnne számára, hogy a Föld végzi a napi mozgást úgy, ahogy nekünk<br />

látszik az égbolt, akik a Földön vagyunk. Hasonló módon, ha a Föld<br />

mozogna a napi mozgásával, az ég pedig nem, úgy látnánk, hogy a Föld<br />

nyugszik és az ég mozog.<br />

4. A második tapasztalatra ezen vélemény szerint a válasz a következő:<br />

nemcsak a Föld mozog így, hanem vele együtt a víz és a levegő, mint<br />

ahogy mondtuk, olyan módon, hogy a víz és az alsóbb légrétegek másképp<br />

mozognak, mint amikor a szél vagy egyéb okok mozgatják. A következő<br />

helyzettel állítható analógiába: ha a levegő be lenne zárva egy mozgó<br />

hajóba, azon ember számára, akit ezen levegőbe helyeznénk, úgy tűnne,<br />

hogy a levegő mozdulatlan.<br />

5. A harmadik észlelésre, amely nyomósnak tűnik, vagyis amelyik a felfelé<br />

hajlított nyílra vagy kőre vonatkozik, azt lehet felelni, hogy amidőn a nyilat<br />

felfelé lőjük, ezen mozgással (egyidejűleg) gyorsan mozog kelet felé a<br />

levegővel együtt, amelyen keresztül halad, valamint az univerzum alsó<br />

részének fent említett összes tömegeivel együtt, minthogy mindezek napi<br />

mozgást végeznek. Ezen okból a nyíl visszatér a Föld azon helyére,<br />

ahonnan elindult. A (következő) analógia megmutatja, hogy ez hogyan<br />

lehetséges: Ha egy ember egy hajón igen gyorsan mozogna kelet felé<br />

anélkül, hogy tudatában lenne ezen mozgásának, és a kezét lefelé<br />

mozgatná úgy, hogy a hajóárbochoz képest egy egyenes vonalat ír le,<br />

számára úgy tűnne, hogy kezével csupán egy vertikális vonalat ír le. [A<br />

Föld napi forgását hangoztató] vélemény szerint hasonlókképpen tűnik<br />

számunkra, hogy a nyíl egyenes vonalban száll felfelé és lefelé.<br />

6. Ami mármost a második pontot illeti, nevezetesen [az égbolt napi<br />

mozgásának] észokokkal való bizonyítását [erre vonatkozóan első<br />

megjegyzésem]: nekem úgy tűnik, hogy ezek a bizonyítások az alább<br />

következő érvekből indulnak ki, amelyekre olyan módon fogok felelni,<br />

hogy hasonló okoskodással bárki a többi idetartozó érvre is fog tudni<br />

válaszolni.<br />

Íme, ha az égbolt nem végezne napi mozgást, az egész asztronómia hamis<br />

lenne, és a természetfilozófia igen nagy része is, ahol ugyanis feltételezik<br />

97<br />

az égbolt mozgását. Továbbá a Szentírással is ellentétbe kerülne, amely<br />

ezt mondja:<br />

“És a Nap feltámad, és elnyugszik a Nap: és az ő helyére siet, ahol ő ismét<br />

feltámad. Siet délre, és átmegy észak felé; körbe-körbe siet a szél, és a<br />

maga keringéséhez visszatér a szél." Hasonlóképpen írva van a Földről,<br />

hogy Isten mozdulatlannak teremtette: “Mert teremté Isten a Föld<br />

kerekségét, amely mozdulatlan legyen."<br />

Továbbá az Írás azt mondja, hogy JÓZSUA a Napot állította meg, EZÉKIÁS<br />

király idejében pedig a Nap haladt visszafelé.<br />

Ha a Föld mozogna és nem az égbolt – ahogy mondták, – a megállítás<br />

lenne a visszafelé haladás és a visszafelé haladás, amiről az Írás beszél,<br />

lenne inkább a megállítás. De minden ellentétes azzal, amit az Írás<br />

leszögez...<br />

7. Az ötödik érvhez, amely azt mondja, hogy ha az égbolt nem forogna<br />

nap mint nap, az egész asztronómia hamis lenne, azt felelem, hogy ez<br />

nincs így, minthogy az összes égi aspektusok, konjunkciók, oppozíciók,<br />

konstellációk, alakzatok és befolyásoló effektusok teljesen olyanok<br />

lennének, mint amilyenek most, ami világos abból, amit az első<br />

tapasztalatra válaszoltunk. A mozgástáblázatok és minden más könyv is<br />

éppoly igaz lenne, mint amennyire igazak most, azzal a különbséggel, hogy<br />

a napi mozgással kapcsolatban azt kellene mondani, hogy az égre<br />

vonatkoztatva “látszólagos", a Földre vonatkoztatva pedig “igazi". Semmi<br />

olyan hatás nincs, ami inkább következnék az egyik feltevésből, mint a<br />

másikból...<br />

8. A hatodik érvre – amely a Szentírásra hivatkozik, hogy a Nap kering etc.<br />

– azt lehet mondani, hogy ezekben a részekben [az Írás] olyan<br />

kifejezéseket használ, amely megfelel a mindennapi emberi<br />

beszédmódnak, mint ahogy teszi ezt más helyeken is, például ahol írva<br />

van, hogy Isten “bánatos", hogy “haragos", hogy “megbékélt" és egyéb<br />

dolgok, és amelyek értelme nem pontosan az, mint amit a hangzásuk jelöl.<br />

Ugyancsak kérdésünkhöz tartozik, hogy azt olvassuk, hogy Isten betakarja


az eget felhőkkel, és a valóságban az ég takarja be a felhőket... pontosan<br />

ezen az alapon mondhatjuk, hogy a látszat szerint JÓZSUA idejében a<br />

Napot állították meg és fordították visszafelé EZÉKIÁS idején, de<br />

ténylegesen a Föld állt meg JÓZSUA idején, és az ő mozgása sietett vagy<br />

gyorsult fel EZÉKIÁS idején. Semmilyen hatásban nem jelent különbséget,<br />

hogy valaki melyik véleményt fogadja el. Ez utóbbi vélemény azonban<br />

[amely a Föld napi forgását állítja] ésszerűbbnek tűnik, mint az előző, mint<br />

az a későbbiekben világosan ki fog tűnni...<br />

9. Továbbá a filozófusok azt mondják, hogy ha valamit több és hatalmas<br />

művelettel végez el valaki, ami elvégezhető lenne kevesebb vagy<br />

csekélyebb művelettel, akkor hiábavaló munkát végez. És ARISZTOTELÉSZ<br />

azt mondja első könyve nyolcadik fejezetében, hogy Isten és a Természet<br />

nem cselekszik hiábavalóságot. De ha az úgy van, hogy az égbolt mozog a<br />

napi mozgással, szükséges, hogy a főbb testek a világban és az egekben<br />

két ellenkező fajta mozgással legyenek ellátva, egyik keletről nyugat felé<br />

mutat, a többi pedig ellenkező irányban, mint ahogy már gyakran<br />

hallottuk. Ezzel együtt szükséges az is, hogy igen-igen nagy legyen a<br />

sebességük. Ez mindazok számára világos lesz, akik fontolóra veszik az ég<br />

magasságát vagy távolságát és körpályájának nagyságát; ha ugyanis ilyen<br />

kört egyetlen nap alatt kell leírni, senki sem tudja felfogni, de még csak<br />

elképzelni sem, hogy milyen túlságosan és csodálatosan nagy az égbolt<br />

sebessége. Teljességgel elgondolhatatlan és kiszámíthatatlan. Miután<br />

mindazon hatás, amit érzékelünk, elérhető – és így minden jelenség<br />

megmenthető –, ha mi (az égbolt napi mozgását) helyettesítjük egy kis<br />

tevékenységgel, nevezetesen a Föld napi mozgásával, amely nagyon kicsi<br />

az égboltéhoz képest, és minthogy így kiküszöbölhetők a különböző és<br />

botrányosan nagy tevékenységek, az következik, hogy [ha az ég és nem a<br />

Föld mozog] úgy Isten és a Természet hiábavaló módon alkotta és<br />

rendezte a dolgokat. De ez nem méltó hozzá, mint már mondva volt.<br />

98


V.2 INDUKTÍV ÉS DEDUKTÍV ÉRVELÉSEK ELKÜLÖNÍTÉS<br />

A logikai vizsgálat<br />

A premisszák és a konklúzió között fennálló következmény relációt értékeli:<br />

A premisszák igazsága hogyan függ össze a konklúzió igazságával?<br />

Ha elfogadjuk a premisszákat, akkor az előadott érvelés alapján elfogadható-e a konklúzió?<br />

Rivális érvelések közül melyikben jobban alátámasztott a konklúzió?<br />

Nem feladata a premisszák igazságának vizsgálata!<br />

A premisszák igazsága nem garantálja a konklúziót - valamilyen értékelési eljárást kell kidolgoznunk.<br />

Vagy<br />

Ha Jóska rosszul érzi magát, akkor pacalpörköltet evett pár órája a "Kis gatyaszaggató"ban.<br />

Jóska rosszul érzi magát.<br />

Tehát pacalpörköltet evett pár órája a "Kis gatyaszaggató"ban.<br />

Jóska rosszul érzi magát.<br />

Jóska ha eddig rosszul érezte magát, akkor mindig pacalpörköltet evett pár órával korábban a "Kis gatyaszaggató"ban.<br />

Jóska pacalpörköltet evett pár órája a "Kis gatyaszaggató"ban.<br />

Melyik a jobb? Nem egyértelmű a döntés - az érvelő céljától függ!<br />

Deduktív érvelés<br />

A premisszák igazsága szükségszerűen maga után vonja a konklúzió igazságát.<br />

Minden magyar adócsaló.<br />

Gábor magyar.<br />

Gábor adócsaló.<br />

99


A premisszák igaz volta nem képezi vizsgálódásunk tárgyát!<br />

Induktív érvelés<br />

A premisszák igazsága valószínűvé teszi a konklúzió igazságát.<br />

A magyarok döntő többsége adócsaló.<br />

Gábor magyar.<br />

Gábor adócsaló.<br />

Deduktív és induktív érvelések<br />

Minden magyar adócsaló.<br />

János magyar.<br />

János becsületes, szorgalmas ember.<br />

János fél a törvényszegéstől.<br />

János adócsaló.<br />

100


V.3 JÓ AZ ÉRVELÉS/KÖVETKEZTETÉS? ELKÜLÖNÍTÉS<br />

A deduktív érvelés vizsgálata: formális logika: a következtetést formailag (a premisszák és a konklúzió közti kapcsolat formáját, a logikai szerkezetet)<br />

vizsgáljuk, az állítások tartalmától eltekintünk.<br />

Induktív érvelés vizsgálatához: informális logika: a következtetés a benne szereplő állítások tartalmától függően hol erős, hol gyenge következtetéshez<br />

vezet.<br />

Induktív általánosítás<br />

A megfigyelt F-ek x %-a G<br />

Minden F x %-a G<br />

Igazak a premisszák?<br />

Elég nagy a minta?<br />

Van, amikor egy elég - ha tömegprodukcióról van szó, van amikor 1000 kell -<br />

ha százalékokat akarunk megállapítani<br />

Milyen pontos a konklúzió<br />

majdnem minden, 50 % +/- 10 %, 95 %, 98,675 %<br />

Nem elfogult a mintavétel?<br />

Működnek sztereotípiák, előítéletek?<br />

Rosszul van megfogalmazva (irányítottan) a kérdés?<br />

A mintavétel módja megbízhatatlan informális döntési eljárásokat tartalmaz?<br />

Hibák:<br />

Túlzott általánosítás<br />

Elfogult mintavétel<br />

Statisztikus szillogizmus<br />

F x %-a G<br />

a F<br />

a tehát G (vagy nem G)<br />

Igazak a premisszák?<br />

Ahogy a % 100 vagy 0 felé tart erősödik az érv<br />

Van-e erős, a konklúziót aláásó érv?<br />

Következtetés a legjobb magyarázatra<br />

P hipotézis igen jól megmagyarázza Q jelenséget<br />

Nincs más magyarázatunk, ami csak kb. olyan jól magyarázná meg Q-t, mint P.<br />

P igaz.<br />

Igazak a premisszák?<br />

A magyarázat tartalmaz vitatható vagy nehezen hihető állítást?<br />

A magyarázat ne igényeljen ugyanannyira magyarázatot.<br />

Elég általános a magyarázat?<br />

Ellentmond a magyarázat az eddig kijelentéseinknek?<br />

Valóban megmagyarázza a jelenséget?<br />

Analógiás következtetés<br />

a,b,c,d, rendelkezik F, G, H, I tulajdonsággal<br />

x rendelkezik G, H, I tulajdonsággal<br />

x rendelkezik F tulajdonsággal<br />

Igazak a premisszák?<br />

A közös tulajdonságoknak sontosnak kell lenniük.<br />

Minél több ilyen, releváns tulajdonság annál jobb.<br />

Vannak-e releváns diszanalógiák?<br />

Az analógiás érvelés erősödik, ahogy a konklúzió gyengül.<br />

Az analógiás érvelés erősödik, ahogy a vizsgált tulajdonságok heterogenitása nő.<br />

101


V.3B<br />

HOGYAN ÉRTÉKELJÜK AZ ANALÓGIÁKAT?<br />

Hány esetünk van?<br />

Mennyire változóak a vizsgált esetek?<br />

Hány közös tulajdonságuk van?<br />

Milyen relevánsok a közös tulajdonságok?<br />

Milyen számban vannak eltérő tulajdonságok?<br />

Milyen jelentősek az eltérő tulajdonságok?<br />

Milyen szerény a konklúzió?<br />

o<br />

Gyűjts példákat analógiákra, értékeld őket!<br />

102


V.4 MI AZ AZ OKSÁG? CÍMSZAVAK<br />

Logikusok szerint: szükséges és elégséges feltételek rendszere (lásd később)<br />

Matematikusok szerint: valószínűségi korreláció, feltételes valószínűség<br />

Fizikusok szerint: a magyarázat alapjául szolgáló természettörvény + peremfeltételek<br />

Filozófusok szerint: kontrafaktuális állítások igazságfeltételei a lehetséges világok mentén, stb.<br />

„Ha nem kérdezik, tudom, de ha kérdezik, akkor nem tudom.”<br />

Az biztos, hogy nem tapasztalható: események bekövetkezését lehet tapasztalni, de azt, hogy az egyik oka volt a másiknak, nem tapasztalom.<br />

Pl. Látom, hogy Gábor hasának ütődik a labda, és látom, hogy Gábor összegörnyed, de azt nem látom, hogy az első dolog okozza a másikat.<br />

• Következtetni kell rá! Miből?<br />

• Pl. Ha sokszor látom, hogy a labda hasbaszállását összegörnyedés követi, akkor oksági viszonynak hiszem:<br />

korreláció két esemény között<br />

• D. Hume, 18. sz.: az oksági viszonyt korreláció alapján feltételezzük.<br />

103


V.4B MILL MÓDSZEREI<br />

J. S. Mill, 19. sz.: egyedi együttjárásokból általános korrelációra következtetni induktív lépés. A tudomány csupa induktív következtetéseket használ, de<br />

ezeket módszeresen teszi. Az oksági következtetések sosem biztosak (hiszen induktív), de megbízhatóvá tehetőek bizonyos módszerek követésének<br />

segítségével. (Előzmény: F. Bacon, 17. sz. (hasonló szabályok)<br />

1. A megegyezés módszere<br />

Egy kórházban egy csomó ember fekszik ételmérgezéssel. Hogyan keresem az<br />

okot?<br />

a evett A-t, B-t, C-t és D-t<br />

b evett B-t, D-t, E-t, F-t és G-t<br />

c evett D-t, F-t és H-t<br />

Tehát a mérgezés oka D<br />

Mert: más körülményektől függetlenül, amikor D jelen volt, a betegség mindig<br />

kialakult (és nincs más közösen meglevő jelölt)<br />

Másik példa:<br />

Rum, pizza, ülök fejfájás<br />

Rum, virsli, állok fejfájás<br />

Rum, ropi, fekszem fejfájás<br />

A rum fejfájást okoz.<br />

Ellenpélda:<br />

Rum + szóda fejfájás<br />

Vodka + szóda fejfájás<br />

Tequila + szóda fejfájás<br />

A szóda fejfájást okoz<br />

Mivel induktív következtetésről van szó, nem alkalmazható mechanikusan:<br />

a háttértudást mindig figyelembe kell venni!<br />

Sok esetben olyan „ideális” körülményeket tudok teremteni, ahol<br />

kizárom a nemkívánatos hatásokat<br />

2. A különbség módszere<br />

Mr. G hétről-hétre képtelen lányokat felszedni a diszkóban. Mi az oka?<br />

Szemüveg, szőke haj, viccelődés lekoptatják<br />

Nincs szemüveg, szőke haj, viccelődés lekoptatják<br />

Szemüveg, vörös haj, viccelődés lekoptatják<br />

Szemüveg, vörös haj, komoly pofa nem koptatják le<br />

A viccelődés volt a lekoptatás oka.<br />

Mert: minden más megváltozásától függetlenül, ha V nem jelent meg, L sem<br />

jelent meg<br />

Másik példa:<br />

oxigén + papír + szikra tűz<br />

oxigén + papír + nincs szikra nincs tűz<br />

A szikra a tűz oka.<br />

Ellenpélda:<br />

oxigén + papír + szikra tűz<br />

nincs oxigén + papír + szikra nincs tűz<br />

Az oxigén a tűz oka.<br />

‣ Ez sem működik automatikusan! Mit tegyünk?<br />

- pl. természettudományos kísérletezés<br />

104


3. Megegyezés és különbség egyesített módszere<br />

A különbség módszere önmagában félrevezetne, de a megegyezés módszere<br />

segít:<br />

oxigén + papír + szikra tűz<br />

nincs oxigén + papír + szikra nincs tűz (– eddig OK, de:)<br />

oxigén + bádoglemez + szikra nincs tűz!<br />

NEM az oxigén a tűz oka.<br />

A megegyezés módszere önmagában félrevezetne, de a különbség módszere<br />

segít<br />

Rum + szóda fejfájás<br />

Vodka + szóda fejfájás<br />

(– eddig OK, de:)<br />

Rum + nincs szóda fejfájás még mindig!<br />

NEM a szóda a fejfájás oka<br />

Egy pozitív példa:<br />

Juli, Mari, Teri elmegy a buliba Mr. G elmegy<br />

Gizi, Mari, Bori elmegy a buliba Mr. G elmegy<br />

Juli, Teri, Bori elmegy a buliba Mr. G nem megy el<br />

Mr. G Mari miatt jár a buliba.<br />

Amikor Mari ott van, Mr. G is ott van, de amikor Mari nincs ott, Mr. G is távol<br />

marad.<br />

Vajon ez a legbiztosabb módszer?<br />

4. A maradékok módszere<br />

Eddig nem tudtuk figyelembe venni az előzetes tudásunkat. De most:<br />

Állok, sört iszom, virslit eszem fáj a lábam, a fejem, a hasam<br />

Az állás lábfájást okoz.<br />

A sör fejfájást okoz.<br />

A virsli hasfájást okoz.<br />

Ha pl. a helyzet túl komplex ahhoz, hogy egyszerűen variáljam a<br />

körülményeket: nincs idealizált kísérleti szituáció<br />

5. Az együttváltozás módszere<br />

A tudományban fokozati kérdéseket is figyelünk:<br />

1 rum, pizza, ülök enyhe fejfájás<br />

4 rum, virsli, állok jelentős fejfájás<br />

8 rum, ropi, fekszem iszonyú fejfájás<br />

A rum fejfájást okoz.<br />

A korreláció meglétének legbiztosabb formája a kvantitatív korreláció<br />

‣ De vajon a korreláció mindig oksági kapcsolatot jelent?<br />

Szükséges, elégséges feltételek<br />

Ha rum, akkor fejfájás: a rum a fejfájás elégséges feltétele (elegendő rumot inni<br />

hozzá)<br />

Ha nincs oxigén, akkor nincs tűz: az oxigén a tűz szükséges feltétele (nélküle nem<br />

megy)<br />

(Vagyis: Ha tűz van, akkor oxigén is van)<br />

Ha Mari jön, akkor Mr. G is jön, de ha nem jön Mari, akkor nem jön Mr. G sem:<br />

Mari ottléte Mr. G ottlétének szükséges és elégséges feltétele<br />

(Vagyis: Mr. G akkor és csak akkor jön el, ha Mari is)<br />

Ezek különböző okság-koncepciók: egyes helyzetekben mást és mást értünk<br />

okság alatt<br />

Mert: ha egyes jelenségek okait már ismerem, akkor ezeket sorban kiejtve a<br />

kérdéses jelenség oka az eddig nem tárgyalt körülmény<br />

105


V.4C OKSÁGI TÉVKÖVETKEZTETÉSEK (MA)<br />

Post hoc ergo propter hoc: „utána, tehát miatta”<br />

‣ két esemény egymást követi, vagyis okozza<br />

Pl. A Szíriusz heliákus kelését mindig a Nílus áradása követi. Tehát<br />

a csillagok szabályozzák a folyók járását.<br />

Cum hoc ergo propter hoc: „vele, tehát miatta”<br />

‣ két esemény együtt jár, vagyis oksági a kapcsolat<br />

Pl. Az elmúlt években csökkent a Magyarországra érkező gólyák<br />

száma. Ugyanakkor csökkent a születendő magyar gyermekek<br />

száma is. Tehát a gólya hozza a gyereket.<br />

‣ Sokféleképpen lehet hibázni, pl.:<br />

‣ Kevés számú esemény:<br />

– Mr. G megkezdi hajóútját, belép a kabinba, és megnyomja<br />

a kapcsolót az ajtó mellett. Iszonyú rántást érez, a földre<br />

esik, és az egész hajó rázkódni kezd. Ekkor felhívja a<br />

kapitányt, és azt mondja: „Bocs, meghúztam a vészféket”<br />

(Kritika: vajon mindig ez történne a kapcsoló<br />

megnyomását követően? Elégtelen alap!)<br />

Túlzott extrapoláció:<br />

– Ha többet locsolom a terményt, jobban nő. Tehát a víz jó<br />

a terménynek.<br />

(– És mi van az árvízzel?)<br />

– Ha vörösbort iszom, jobb az emésztésem. Tehát az<br />

alkohol egészséges.<br />

(– És napi 3 liter pálinka?)<br />

Fordított okság: A B helyett B A<br />

– A gazdag emberek általában részvényeket és kötvényeket<br />

vesznek. Tehát a részvények, kötvények gazdaggá teszik<br />

az embert.<br />

– A G sziget egészséges bennszülöttein tetvek élősködnek, a<br />

betegeken nincsenek jelen. Tehát a tetű egészséges.<br />

Közvetett okság: A B helyett A C B<br />

– A Berkeley egyetemen a férfiakat nagyobb arányban<br />

vették fel, mint a nőket. Megvádolták az egyetem<br />

vezetését, hogy elfogult. Végül kiderült, hogy a nők<br />

szívesebben jelentkeztek a népszerű szakokra, ahol<br />

viszont magasabb volt az elutasítási arány.<br />

(Tehát nem: Nő vagy valószínűbb, h. nem veszünk fel<br />

Hanem: Nő vagy szívesebben jelentkezel népszerű<br />

szakra valószínűbb, hogy nem veszünk fel)<br />

Közös ok: A B helyett A C B<br />

– Mr. G sokat iszik mostanában, és eléggé depressziós.<br />

Nyilván az alkohol okozza a depressziót.<br />

(Pedig valszeg az ivásnak és a depinek közös az oka!)<br />

– Városunkban az utóbbi időkben megnőtt a marihuánafogyasztás,<br />

és egyre gyakoribbak a fegyveres bűntények.<br />

Nyilván a kenderszívás agressziót okoz.<br />

(Nem inkább a szervezett bűnözés térhódítása van<br />

mindkét folyamat hátterében?)<br />

106


V.5 ÉRVELÉSI FORMA VIZSGÁLAT<br />

A deduktív érvelés: a formális logika a következtetést formailag (a premisszák és a konklúzió közti kapcsolat formáját, a logikai szerkezetet) vizsgálja, az<br />

állítások tartalmától eltekintünk. pl.<br />

Minden M az A.<br />

g egy M. .<br />

g egy A.<br />

Formális diszanalógia<br />

1. Ha szeretsz, megveszed ezt a bundát.<br />

Megveszed a bundát.<br />

Tehát szeretsz.<br />

2. Ha megveszed a bundát, akkor nyilván szeretsz.<br />

Szeretsz (mondod te).<br />

Megveszed a bundát.<br />

Az első következtetést hajlamosabbak lennénk elfogadni érvényesnek,<br />

a másodikat nem nagyon. Pedig a kettő azonos formájú:<br />

Ha A, akkor B. De B. Tehát A.<br />

Formális analógia<br />

3. Ha vodkát iszok három napja, rókázok.<br />

Vodkát iszok három napja.<br />

Tehát rókázok.<br />

Itt nem tudunk diszanalógiát mondani: minden ilyen formájú (Ha A, akkor<br />

B. De A. Tehát B.) érvelés érvényes – Ha a premisszák igazak, akkor<br />

szükségképpen igaz lesz a konklúzió.<br />

4. Ha szeretsz, megveszed ezt a bundát.<br />

Szeretsz. .<br />

Tehát megveszed a bundát.<br />

E forma mellett lehetnek igazak a premisszák úgy, hogy a konklúzió<br />

hamis!<br />

Érvényesség vs helytállóság<br />

Mi van, ha mégsem veszed meg a bundát? Rossz a következtetés? NEM: vagy az első, vagy a második premissza hamis.<br />

Érvényes következtetés: ha a premisszák igazak, akkor igaz a konklúzió. (De ha nem igazak, akkor semmit sem tudunk a konklúzió igazságáról.)<br />

Helytálló következtetés: érvényes, és igazak a premisszák a konklúzió is biztos igaz<br />

107


V.5 ÖSSZETETT MONDATOK A LOGIKÁBAN ISMÉTLÉS (MA)<br />

Bizonyos következtetések formáját a bennünk szereplő kötőszavak határozzák meg (lásd előző példák).<br />

Itt eltekinthetünk az elemi mondatok értelmétől: Ha A, akkor B. De A. Tehát B. Itt a következtetés mindig érvényes, függetlenül attól, hogy milyen<br />

mondatokat helyettesítünk A és B helyére. Alapelv: a kötőszó igazságértékek viszonya<br />

A negáció igazságtáblázatáról rögtön egy furcsaságot tudunk leolvasni,<br />

amely megkülönbözteti a többi kötőszó igazságtáblázatától: ebben az<br />

esetben nem egy, a szó szoros értelmében vett kötőszóval van dolgunk,<br />

ugyanis ez nem két elemi kijelentést kapcsol össze, hanem csak egyet. Ha<br />

az A elemi kijelentés elé tesszük a „~” jelet, akkor egy összetett kijelentést<br />

kapunk, amit úgy célszerű kiolvasni, hogy „nem A” vagy „nem igaz, hogy<br />

A”. A táblázatból az is kiderül, hogy a negáció az ellenkezőjére változtatja<br />

az igazságértéket, vagyis az összetett mondat igazságértéke ellenkezője<br />

lesz az elemi mondat igazságértékének. Ha például az „Esik az eső.”<br />

kijelentés igaz, akkor a „Nem esik az eső.” kijelentés hamis lesz, és viszont:<br />

ha az elemi kijelentés hamis volt, akkor az összetett igaz lesz. Ez a logikai<br />

értelmezés meglehetősen jól visszaadja a „nem” szócska természetes<br />

nyelvi használatát, azzal a megszorítással, hogy a logikai „tagadás” mindig<br />

kijelentésekre érvényes. (Így tehát a logikában azt a mondatot, hogy<br />

„Nem Józsi a barátnőm neve, hanem Rózsi.” úgy értjük – részben<br />

formalizálva –, hogy „(~(Józsi a barátnőm neve))&(Rózsi a barátnőm<br />

neve)”.)<br />

A konjunkció már két elemi kijelentést kapcsol össze, méghozzá<br />

olyan módon, hogy az összetett kijelentés csak akkor lesz igaz, ha mindkét<br />

elemi kijelentés igaz, és minden más esetben hamis lesz. Az a kijelentés<br />

például, hogy „Esik az eső és fúj a szél.” igaz lesz akkor, ha igaz az, hogy<br />

„Esik az eső.” és igaz az is, hogy „Fúj a szél.”, ám ha a két elemi kijelentés<br />

bármelyike hamis, vagy mindkettő hamis, akkor az összetett kijelentés is<br />

hamis lesz. Ez szintén jól megfelel az „és” szó természetes használatának,<br />

ám ismét azzal a megszorítással, hogy a konjunkció mindig kijelentéseket<br />

kapcsol össze. (Ezért aztán a „Maugli és Akela vadászni mentek.”<br />

mondatot úgy kezdjük formalizálni, hogy „(Maugli vadászni ment)&(Akela<br />

108<br />

vadászni ment)”, majd a zárójelekben szereplő elemi kijelentéseket<br />

természetesen egy-egy nagybetűvel helyettesítjük.)<br />

A „vagy” szócska logikai értelmezése már nehezebb feladat,<br />

ugyanis a természetes nyelvben ezt a szót több különböző értelemben is<br />

használjuk. A két legfontosabb értelmet két különböző logikai kötőszóval,<br />

az alternációval és a diszjunkcióval próbáljuk visszaadni. Az közös bennük,<br />

hogy ha mindkét elemi kijelentés hamis, akkor az összetett is hamis lesz.<br />

Az is közös, hogy ha csak az egyik elemi kijelentés igaz, akkor ez biztosítja<br />

az összetett kijelentés igazságát. Vagyis ha azt a kijelentést teszem, hogy<br />

„Ma este moziba megyek, vagy meglátogatom a nagymamámat.”, akkor<br />

ez hamis lesz, ha egyiket sem teszem meg, de igaz lesz, ha valamelyiknek<br />

(de csak az egyiknek) eleget teszek. De mi a helyzet akkor, ha mindkét<br />

elemi kijelentés igaznak bizonyul, vagyis mindkét program teljesül az este<br />

során (tetszőleges sorrendben)? Ha a példamondatban a „vagy”-ot<br />

alternációként értelmezzük, akkor az összetett kijelentés is igaz lesz<br />

(„megengedő vagy”, mert megengedi, hogy a kettő egyaránt teljesüljön),<br />

ha viszont diszjunkcióként, akkor az összetett kijelentés hamis („kizáró<br />

vagy”, mert nem engedi meg az egyszerre teljesülést). A fenti<br />

példamondat inkább azt sugallja, hogy itt alternációval van dolgunk.<br />

Bizonyos esetekben viszont a „vagy” (és főként a „vagy…, vagy …”)<br />

használata arra utal, hogy a kijelentés logikai szerkezete diszjunkciót<br />

takar: például a „Vagy nekem adod a csokid felét, vagy megijesztem a<br />

macskádat.” kijelentés azt implikálja, hogy a két lehetőség közül csak az<br />

egyik fog teljesülni, és ha mégis mindkettő bekövetkezik, akkor hazudtam.<br />

Hogy egy „vagy”-gyal kifejezett kijelentést alternáció vagy diszjunkció<br />

segítségével akarunk-e formalizálni, az többnyire a kijelentés jelentésétől<br />

függ, és ez a választás sokszor nem egyértelmű – ám valójában nem is a


logika feladata. A logikai vizsgálat azután kezdődik, hogy valamelyik<br />

lehetőség mellett elköteleztük magunkat, és innentől kezdve a dolog<br />

egyértelműen kezelhető.<br />

A „ha-akkor” szerkezetű kijelentések esetén a természetes nyelvi<br />

helyzet még bonyolultabb: az ilyen típusú összetett mondatokat nagyon<br />

sok féle értelemben lehet használni. Ezek vizsgálata helyett érdemes<br />

rögtön lerögzítenünk azt az értelmet, amelyhez a továbbiakban<br />

ragaszkodni fogunk. A kondicionális igazságtáblázatáról leolvasható, hogy<br />

egy ilyen kijelentést csak akkor fogunk hamisnak tekinteni, ha az első<br />

elemi kijelentés igaz, a második pedig hamis, és minden más esetben<br />

igaznak tekintjük. Vegyük észre, hogy szemben a korábban vizsgált<br />

kötőszavakkal, ahol a két elemi kijelentés sorrendje nem számít (csakúgy,<br />

mint pl. matematikában az összeadás és a szorzás esetén a számok<br />

sorrendje lényegtelen), itt a sorrend döntő, hiszen ezen múlhat az<br />

összetett kijelentés igazságértéke (mint pl. az aritmetikában a kivonás<br />

vagy osztás sorrendjén az eredmény). Ezért, hogy különbséget tegyünk a<br />

kondicionálissal összekapcsolt két elemi kijelentés között, az elsőt<br />

előtagnak, a másodikat utótagnak szokás nevezni. Ezekkel megfogalmazva<br />

tehát a kondicionális csak akkor hamis, ha az előtagja igaz, az utótagja<br />

hamis, és minden más esetben igaz. Vagyis például az a kijelentés, hogy<br />

„Ha holnap esik a hó, akkor szánkózni megyünk.” igaz, ha holnap nem esik<br />

a hó (függetlenül attól, hogy ekkor megyünk-e szánkózni vagy sem), és<br />

igaz akkor is, ha holnap szánkózni megyünk (függetlenül attól, hogy esik-e<br />

a hó) – tehát csak akkor hamis, ha esik ugyan a hó, de mégsem megyünk<br />

szánkózni.<br />

Bár a bikondicionális bevezetése talán fölöslegesnek is tűnhet,<br />

hiszen a természetes nyelvben aligha szoktuk az „akkor és csak akkor, ha”<br />

kifejezést használni, valójában az a helyzet, hogy ilyen logikai szerkezetű<br />

kijelentéseket is gyakran teszünk, ám általában ezt a „ha-akkor” nyelvi<br />

szerkezettel fejezzük ki. Az a kijelentés például, hogy „Ha villámlik, akkor<br />

dörög az ég.” egyben azt is jelenti, hogy „Ha dörög az ég, akkor villámlik.”,<br />

hiszen ez a két jelenség mindig együtt szokott járni. Ebben az esetben<br />

tehát az „előtag” és az „utótag” felcserélhető az igazságérték megőrzése<br />

mellett, és a precízebb tudományos (például matematikai) nyelvben ezt a<br />

szerkezetet szokás kifejezni az „akkor és csak akkor, ha” kifejezés<br />

segítségével (itt: „Akkor és csak akkor villámlik, ha dörög.”). A<br />

bikondicionális akkor lesz igaz, ha az elemi kijelentések igazságértéke<br />

megegyezik (akár mindkettő igaz, akár mindkettő hamis), és akkor lesz<br />

hamis, ha az elemi kijelentések igazságértéke eltérő.<br />

109


1. Negáció<br />

Ha A egy mondat, ~A a mondat negációja<br />

Pl. A: „Esik az eső”; ~A: „Nem esik az eső”<br />

Mit csinál a „nem” szócska? Igaz mondatból hamisat csinál, hamisból<br />

pedig igazat<br />

tökmindegy, mit A értelme, mert a „~” a mondat igazságértékére<br />

hat, nem az értelmére<br />

Ez persze erős egyszerűsítés: a természetes nyelv „nem” szava ennél<br />

sokoldalúbb<br />

„Józsi nem ment el a buliba”<br />

„Nem Józsi ment el a buliba” ezek logikailag azonosak:<br />

„Józsi nem a buliba ment el” ~(Józsi elment a buliba)<br />

2. Konjunkció<br />

Ha A és B mondatok, A&B kettőjük konjunkciója<br />

Pl. A: „Esik az eső”; B: „Hideg van”<br />

A&B: „Esik az eső és hideg van”<br />

A fenti mondat csak akkor igaz, ha A is igaz és B is igaz, minden más<br />

esetben hamis<br />

Ez is értelemfüggetlen viszony az igazságértékek között, nem úgy,<br />

mint a természetes nyelvi „és”:<br />

„Fejberúgtam és hanyattesett” a kettő logikailag azonos,<br />

„Hanyattesett és fejberúgtam” egyébiránt nem igazán<br />

Mindig mondatok között: „Józsi és Pisti buliba mentek”<br />

= „(Józsi buliba ment) & (Pisti buliba ment)”<br />

3. Alternáció<br />

Ha A és B mondatok, AvB kettőjük alternációja<br />

Pl. A: „Józsi buliba ment”; b: „Józsi moziba ment”<br />

AvB: „Józsi buliba vagy moziba ment”<br />

Mi az igazságértékek közti viszony?<br />

(3.b Diszjunkció)<br />

– Ha egyik helyre sem ment, akkor AvB hamis<br />

– Ha az egyikre ment, a másikra nem, akkor AvB igaz<br />

– Ha mindkét helyre elment, akkor AvB legyen igaz:<br />

– „Mit csinálsz ma este, Józsi?”<br />

– „Még nem tudom, buliba vagy moziba megyek”<br />

nyilván nem hazudott, ha mindkét helyre elment<br />

Gizi, Józsi barátnője közbeszól:<br />

– „Tudod, hogy siralmasan állunk anyagilag, nem pazarolhatunk. Vagy<br />

moziba megyünk, vagy buliba!”<br />

Ekkor is a „vagy” szót használjuk, de másképp:<br />

AB akkor igaz, ha A és B közül pontosan az egyik igaz, de hamis, ha<br />

mindkettő igaz, vagy () ha mindkettő hamis<br />

Alternáció: a „vagy” megengedő használata: a két tagmondat lehet<br />

egyszerre igaz<br />

Diszjunkció: a „vagy” kizáró használata: a két tagmondat nem lehet<br />

egyszerre igaz.<br />

110


V.5B A WASON-TESZT WIKI<br />

Megjegyzés [Z6]: Komm MA Érvelés és<br />

elemzés, 2011/12 évf.<br />

A Wason szelekciós feladat az együttműködést befolyásoló kognitív<br />

szabályok vizsgálatát szolgáló kutatási teszteljárás.<br />

A ~ az alábbi kérdésre keresi a választ:<br />

Tegyük fel, hogy van előttünk négy kártyalap az asztalon. Mindegyikről<br />

tudjuk, hogy az egyik felén egy szám van, a másik felén pedig egy betű. Az<br />

kártyák látható oldalán az alábbi számok és betűk olvashatóak: 4, 7, E, K.<br />

Mely kártya vagy kártyák sérthetik meg ezek közül az alábbi szabályt: ha<br />

egy kártya egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros<br />

számnak kell lennie?<br />

Peter Cathcart Wason kognitív pszichológus találta ki 1996-ban, és az<br />

egyik legismertebb tesztté vált az érveléspszichológiában.<br />

A szabály: "Ha egy kártya egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik<br />

oldalán páros számnak kell lennie." Tehát csak olyan kártya sértheti meg<br />

a szabályt, amelyiknek az egyik oldalán magánhangzó van, a másik oldalán<br />

pedig páratlan szám. A helyes válasz az "E" és a "7". Nézzük meg<br />

egyenként:<br />

[4]: Ha 4-> magánhangzó, akkor nem sérti meg a szabályt, sőt megfelel annak. Ha 4-> mássalhangzó, akkor nem sérti meg a szabályt, mert az semmit<br />

sem állít a mássalhangzót tartalmazó kártyákról.<br />

[7]: Ha 7-> magánhangzó, akkor megsérti a szabályt, mert a kártya egyik oldalán magánhangzó van, a másik oldalán páratlan szám. Ha 7-><br />

mássalhangzó, akkor nem sérti meg a szabályt, mert az semmit sem állít a mássalhangzót tartalmazó kártyákról.<br />

[E]: Ha E-> páros, akkor nem sérti meg a szabályt, sőt megfelel annak. Ha E-> páratlan, akkor megsérti a szabályt, mert a kártya egyik oldalán<br />

magánhangzó van, a másik oldalán páratlan szám.<br />

[K]: Ha K-> páros, akkor nem sérti meg a szabályt, mert az semmit sem állít a mássalhangzót tartalmazó kártyákról. Ha K-> páratlan, akkor akkor nem<br />

sérti meg a szabályt, mert az semmit sem állít a mássalhangzót tartalmazó kártyákról.<br />

Az ilyen kondicionális, "Ha A, akkor B" típusú állítások lényege, hogy az előtag igazsága vonja maga után az utótag igazságát.<br />

Wason 1993-ban végzett kutatása szerint a tesztet kitöltők mindössze 10%-a válaszolt<br />

helyesen. Ennek az lehet az oka, hogy a hétköznapi nyelvben a kondicionálást más<br />

értelemben használjuk, mint a logikában. Vegyük például az alábbi állítást: ha Géza<br />

agglegény, akkor Géza egy nőtlen férfi. Ebben az esetben a mondat tagjai felcserélhetőek,<br />

hiszen ha Géza nőtlen férfi, akkor egészen biztosan agglegény. Ez a megfordíthatóság<br />

azonban nem igaz minden ilyen típusú mondatra. Ha esik az eső, akkor vizes az út. Ebben<br />

az állításban a tagok nem felcserélhetőek, hiszen az út attól is lehet vizes, hogy<br />

fellocsolták.<br />

111<br />

Leda Cosmides, amerikai evolúciópszichológus a Wason-teszt segítségével azt vizsgálta,<br />

hogy az emberekben genetikailag kódolva van-e a csalás felismerése. A vizsgálat résztvevői<br />

két típusú tesztet töltöttek ki, amelyekben képzeletbeli dolgozók munkáját kellett<br />

ellenőrizniük. A két típus közötti egyetlen különbség az volt, hogy az egyik felhívta a<br />

figyelmet arra, hogy a tesztben tárgyalt személyeknek oka lehet a csalásra. Utóbbi<br />

változatot 68%-uk sikeresen töltötte ki, míg azok, akik nem számítottak csalásra, csak 27%-<br />

ban produkáltak jó eredményt. Ebből arra következtettek, hogy az emberekben van egy<br />

észlelési mechanizmus, amely a csalás felmerülése esetén automatikusan aktiválódik.<br />

Megjegyzés [Z7]: Más pszichológusok<br />

szkeptikusan viszonyulnak ehhez az<br />

elmélethez, sokan ugyanis úgy gondolják,<br />

hogy a csalás felismerésének képességét<br />

inkább tapasztalat útján tanuljuk meg.


V.5C KONDICIONÁLIS<br />

4.Kondicionális<br />

Ha A és B mondatok, akkor az AB kondicionálist képezik, ahol A az<br />

előtag és B az utótag<br />

Pl. „Ha egy szám nagyobb 4-nél, akkor az nagyobb kettőnél” – minden számra igaz<br />

Pl. 5-re, melynél az előtag és az utótag is igaz<br />

Pl. 3-ra, melynél az előtag hamis, az utótag igaz<br />

Pl. 1-re, melynél az előtag és az utótag is hamis<br />

De olyan szám nincs, amelynél az előtag igaz (nagyobb négynél), és az<br />

utótag hamis (nem nagyobb kettőnél)!<br />

AB csak akkor hamis, ha A igaz és B hamis, minden más esetben igaz<br />

A kondicionális ekvivalensei<br />

„Ha valaki alkoholt iszik, az elmúlt 18 éves” =<br />

„Nem lehet, hogy alkoholt igyon, és nincs még 18”<br />

A B = ~(A & ~B)<br />

(lásd kond. igazságfeltételei)<br />

„Ha elhanyagolod a tanulást, akkor megbuksz” =<br />

„Ne hanyagold el a tanulást, vagy megbuksz”<br />

A B = ~A v B<br />

A természetes nyelvben rengetegféleképpen ki lehet fejezni (feltéve,<br />

amennyiben, ugyanis), sokszor nem egyértelmű!<br />

(4.b Bikondicionális)<br />

A természetes nyelvben többféleképpen érthetjük a ha-akkor<br />

kapcsolatot, pl.:<br />

„Ha kérsz csokit, adok”<br />

„Nem igaz, hogy kérsz csokit, és én nem adok”<br />

~(K & ~A) = K A<br />

„De az sem igaz, hogy nem kérsz, és én adok”<br />

~(A & ~K) = A K<br />

Valójában „Akkor és csak akkor adok, ha kérsz”<br />

akkor igaz, ha mindkét tagmondat igaz, vagy mindkét tagmondat<br />

hamis – hamis, ha az egyik igaz, a másik hamis<br />

További kötőszók helyett…<br />

Nem minden kötőszóra igaz, hogy a tagmondatok igazságértéke<br />

meghatározza az összetett mondat igazságértékét, függetlenül az<br />

értelemtől<br />

Pl. „Megbuktam a ZH-n, mert nem tanultam”<br />

igaz az eleje, igaz a vége, és igaz az egész mondat is<br />

De: „Megbuktam a ZH-n, mert 2+2=4”<br />

igaz az eleje, igaz a vége, de nem igaz az összetett<br />

A legtöbb esetben a tartalom is számít, és ilyenkor nem tudunk formális<br />

logikai eszközökkel megfelelő rekonstrukciót adni<br />

De néha tudunk ezzel foglalkozunk most<br />

112


V.6 ÉRVELÉSEK ÖSSZETÉTELEKKEL<br />

MIVEL EZEKBEN A SZITUÁCIÓKBAN A FORMA SZÁMÍT, NEM A TARTALOM, ÉRVÉNYES ÉRVELÉSI FORMÁKAT TUDUNK MEGÁLLAPÍTANI<br />

CSAK AZ ÖSSZETÉTELEK MÓDJÁN MÚLIK AZ ÉRVÉNYESSÉG: HA A PREMISSZÁK IGAZAK, AKKOR A KONKLÚZIÓ IS IGAZ<br />

A kötőszavak funkciója abban áll, hogy bizonyos kijelentés(ek)ből egy új<br />

kijelentést hoznak létre, ahol az új kijelentés igazságértéke az összekapcsolt<br />

kijelentés(ek) igazságértéke(i) alapján határozható meg. Természetesen<br />

nemcsak elemi (tehát nem összetett) kijelentéseket tudunk összekapcsolni,<br />

hanem összetett kijelentéseket is összekapcsolhatunk („még<br />

összetettebbé”). Ha adott két formalizált kijelentés, pl. „A & B” és „B C”,<br />

melyek már összetettek, akkor ezeket összekapcsolhatjuk például alternáció<br />

segítségével: „(A & B) v (B C)”. A teljes kijelentés igazságértékét úgy fogjuk<br />

az elemi kijelentések (A, B, C) igazságértékeinek segítségével meghatározni,<br />

hogy először megállapítjuk „A & B”, illetve „B C” igazságértékeit, majd<br />

ezekből az alternációra vonatkozó igazságtáblázat segítségével leolvashatjuk<br />

a teljes kifejezés igazságértékét. Látjuk, hogy az összetett kijelentések<br />

további összetételénél a sorrendet (vagyis a szerkezetet) zárójelek<br />

segítségével juttatjuk érvényre. Fontos, hogy erről soha ne feledkezzünk<br />

meg, ugyanis e nélkül a kijelentések logikai szerkezete nem egyértelmű.<br />

A logika nyelvében megfogalmazott kijelentéseket formuláknak nevezzük. A<br />

kijelentéslogika formuláiban előfordulhatnak tehát az elemi kijelentéseket<br />

jelölő nagybetűk, a kötőszójelek és a zárójelek (és semmi más). Fontos<br />

megjegyezni, hogy ezek nem követhetik egymást akármilyen sorrendben,<br />

hiszen a „&A)(” jelsorozatot nyilvánvalóan nem tekintjük formulának, mert<br />

nem kijelentést fejez ki, hanem értelmetlen. Valójában megfogalmazhatnánk<br />

az arra vonatkozó szabályokat, hogy milyen jelsorozatokat tekintünk<br />

formulának, de erre talán nincs szükség, mert a kérdés az eddigiek alapján<br />

„intuitíve” eldönthető. (Erre a problémára még visszatérünk a XXX.<br />

szakaszban.)<br />

Ha tehát a logika számára egy kötőszónak csakis az igazságtáblázata<br />

számít, akkor elviekben annyi különböző kötőszó lehetséges, ahányféle<br />

különböző igazságtáblázatot össze tudunk állítani. Ellenőrizhető például,<br />

hogy két elemi kijelentés összekapcsolására tizenhat különböző kötőszó<br />

szolgálhat. Ezek azonban nem mind szükségesek, ugyanis kifejezhetők<br />

egymás segítségével. A bikondicionálist például úgy írtuk körül, mintha<br />

egyszerre fejezne ki egy kondicionálist és annak „megfordítását”. Ezt így is<br />

írhatjuk:<br />

A ≡ B (A B) & (B A)<br />

Ez az összefüggés egy újdonságot tartalmaz: szerepel benne a „” jel, amely<br />

azt jelenti, hogy a két oldalán álló formulák ugyanakkor igazak, vagyis vagy<br />

mindkettő igaz, vagy mindkettő hamis. Mivel egyszerre igazak, és a logika<br />

szempontjából csakis az igazságérték számít, ezért úgy is fogalmazhatunk,<br />

hogy a két formula logikai szempontból ugyanazt fejezi ki, vagyis logikai<br />

szinonimákat alkotnak. (Megjegyzés: ez a jel nem „logikai” jel abból a<br />

szempontból, hogy nem a kijelentéslogika nyelvébe tartozik, amelynek<br />

elemeit már felsoroltuk. A fenti kifejezés így nem egy formula, hanem két<br />

formula közötti viszony.)<br />

A fenti összefüggés tehát azt mutatja, hogy a bikondicionálist ki tudjuk<br />

fejezni a kondicionális és a konjunkció segítségével. Ehhez hasonlóan több<br />

összefüggést is fel lehet írni. Íme néhány egyszerűbb:<br />

~~A A<br />

A B ~A v B<br />

A B ~(A & ~B)<br />

A & B ~(~A v ~B)<br />

A v B ~(~A & ~B)<br />

A ≡ B ~(A B)<br />

Természetesen a lista folytatható lenne. Felmerül azonban a kérdés, hogy<br />

honnan tudjuk, hogy ezek az összefüggések valóban érvényesek, vagyis<br />

valóban logikai szinonimitást fejeznek ki? A válasz: könnyen ellenőrizhetjük<br />

őket igazságtáblázatok segítségével! Ehhez azonban egy kissé ki kell<br />

bővítenünk az egyes kötőszavakra vonatkozó igazságtáblázatokat.<br />

Ellenőrizzük a lista harmadik összefüggését!<br />

113


A B ~B A&~B ~( A&~B) AB<br />

i i h h i i<br />

i h i i h h<br />

h i h h i i<br />

h h i h i i<br />

Az első két oszlop az elemi mondatok lehetséges igazságérték-kombinációit<br />

tünteti fel. A harmadik oszlopra azért van szükség, mert a „~(A & ~B)”<br />

formulában „~B” szerepel, és ezt az oszlopot egyszerűen úgy töltjük ki, hogy<br />

– a negáció igazságtáblázatát figyelembe véve – a „B”-hez tartozó oszlopban<br />

található értékeket rendre az ellenkezőjükre változtatjuk. A negyedik oszlop<br />

értékeit a konjunkció táblázata alapján, az első és a harmadik oszlop<br />

figyelembevételével határozzuk meg. (A konjunktív formula akkor igaz, ha<br />

mindkét „bemenete” igaz: ez a helyzet a második igazságérték-sorban, ám a<br />

többi sorban vagy A, vagy ~B, vagy mindkettő hamis, tehát a belőlük<br />

konjunkcióval képzett formula is hamis.) Az ötödik oszlopban található<br />

értékek a negyedik oszlop értékeinek ellentétei, hiszen az ötödik oszlophoz<br />

tartozó formula a negyedik oszlop formulájának negációja. Így megkaptuk<br />

„~( A&~B)” igazságtáblázatát. Végül a hatodik oszlopban „AB” értékei<br />

szerepelnek, az első két oszlop alapján meghatározva a kondicionális<br />

igazságtáblázatának segítségével. Az ötödik és hatodik oszlopot<br />

összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy az igazságértékek sorról sorra<br />

megegyeznek, vagyis „A B” és „~(A & ~B)” ugyanakkor igazak és hamisak,<br />

tehát ezek a formulák tényleg logikai szinonimák. (Hasonló módszerrel a<br />

többi összefüggés ugyanígy ellenőrizhető.)<br />

Visszatérve arra a kérdésre, hogy hány kötőszóra van szükségünk: a fenti<br />

összefüggésekből kiolvasható, hogy tulajdonképpen kettő elég (pl. „~” és<br />

„&”, vagy „~” és „v”, vagy „~” és „”), és a többi ezek segítségével<br />

definiálható. Sőt tudunk olyan (két „bemenetű”) kötőszavakat meghatározni,<br />

amelyekből egyedül az összes többi (akárhány „bemenetű”) kötőszó<br />

kifejezhető. Mivel ezek nem használatosak a természetes nyelvben, itt nem<br />

foglalkozunk velük.<br />

KITEKINTÉS (MA)<br />

Miért pont ezeket a kötőszavakat használjuk? Először is felmerülhet a gyanú, hogy a lista<br />

nem kimerítő: a természetes nyelvben ennél sokkal több kötőszó azonosítható. Vegyük<br />

például a „mert” szócskát, amely a hétköznapi beszédben gyakran fordul elő! A<br />

kijelentéslogikában azáltal határozhatunk meg egy kötőszót, hogy az általa összekapcsolt<br />

elemi kijelentések igazságértékei hogyan határozzák meg az összetett kijelentés<br />

igazságértékét, vagyis hogy néz ki a kötőszó igazságtáblázata. Ha azonban a „mert” szóhoz<br />

tartozó igazságtáblázatot próbáljuk meghatározni, akkor bajba jutunk. Az a kijelentés, hogy<br />

„Reszket a bokor, mert madárka szállott rá.” igaznak látszik abban az esetben, ha a<br />

„Reszket a bokor.” igaz és a „Madárka szállott rá [azaz a bokorra].” is igaz. Vagyis ha<br />

mindkét elemi kijelentés igaz, az összetett kijelentés is az. Ám ugyanakkor az is lehet, hogy<br />

mindkét elemi kijelentés igaz, de a bokor mégsem azért reszket, mert a madárka rászállott<br />

(mondjuk a bokor túl nagy, a madárka meg túl kicsi), hanem azért, mert éppen földrengés<br />

van. Ekkor tehát bár mindkét elemi kijelentés igaz, az összetett mégis hamis. (Talán<br />

világosabb példa: „Reszket a bokor, mert 2+2=4.” – itt egyértelmű, hogy még ha mindkét<br />

elemi kijelentés igaz is, az összetett biztosan nem lesz az.) Tehát ha egy „mert”-tel<br />

összekapcsolt kijelentésben mindkét elemi kijelentés igaz, akkor az összetett kijelentés<br />

lehet igaz és hamis is, és így a „mert”-hez nem tudunk igazságtáblázatot rendelni. Úgy<br />

tűnik tehát, hogy a „mert” kapcsolat érvényessége nemcsak az összekapcsolt elemi<br />

kijelentések igazságértékeitől függ, hanem azok értelmétől, jelentésétől is. Ezért itt nem<br />

tudunk a jelentéstől elvonatkoztatni, és a „mert”-et ugyanúgy nem tekintjük logikai<br />

kötőszónak, mint q természetes nyelv bármelyik jelentésfüggőnek bizonyuló kötőszavát.<br />

(Megjegyzés: Vannak olyan logikai vizsgálatok, amelyek a jelentést is figyelembe veszik. Ezt<br />

intenzionális logikának nevezik, mi azonban itt nem foglalkozunk vele, hanem csak a<br />

jelentésfüggetlen, ún. extenzionális logikával.)<br />

114


V.7 FORMAILAG ÉRVÉNYES ÉS HIBÁS KÖVETKEZTETÉSEK GYAKORI PÉLDÁK<br />

1. Kontrapozíció<br />

Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek .<br />

Ha nem beszélek hülyeségeket, nem vagyok részeg”<br />

Hiszen R H = ~R v H<br />

valamint ~H ~R = ~~H v ~R<br />

de nyilván ~~H = H<br />

tehát R H = ~H ~R<br />

Mivel a két mondat logikailag ekvivalens, ha az egyik igaz, a másik is igaz,<br />

és fordítva:<br />

ez a következtetés oda-vissza működik!<br />

Konverziós hiba:<br />

Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek<br />

Ha hülyeségeket beszélek, részeg vagyok<br />

Más helyzetben is beszélhetek hülyeséget!<br />

R H = H R (a kondicionális nem bikondicionális!)<br />

Kontrapozíciós hiba:<br />

Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek .<br />

Ha nem vagyok részeg, nem beszélek hülyeséget<br />

Mástól is beszélhetek hülyeségeket!<br />

R H = ~R ~H<br />

Lásd: szükséges és elégséges feltételek különbsége<br />

(~A ~B) (A B)<br />

2. Modus ponens (A B , A B)<br />

A legalapvetőbb következtetés formális logikában<br />

Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.<br />

Részeg vagyok. .<br />

Hülyeségeket beszélek.<br />

Modus ponens hiba (A B , B A),<br />

az utótag állítása<br />

Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.<br />

Hülyeségeket beszélek. .<br />

Részeg vagyok.<br />

3. Modus tollens (A B , ~B ~A)<br />

Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.<br />

Nem beszélek hülyeségeket. .<br />

Nem vagyok részeg.<br />

Modus tollens hiba (A B , ~A ~B),<br />

az előtag tagadása<br />

Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.<br />

Nem vagyok részeg. .<br />

Nem beszélek hülyeségeket.<br />

‣ Ezek nem hibák, ha a „ha-akkor” bikondicionálist fejez ki!<br />

115


4. Diszjunktív szillogizmus (A v B, ~A B)<br />

Ma moziba megyek vagy berúgok.<br />

Nem megyek moziba.<br />

Berúgok.<br />

Hibás diszjunktív szillogizmus (A v B, A ~B)<br />

Ma moziba megyek vagy berúgok.<br />

Moziba megyek.<br />

Nem rúgok be.<br />

‣ Nem hiba, ha a „vagy” diszjunkciót fejez ki, nem alternációt<br />

5. Hipotetikus szillogizmus (A B , B C A C)<br />

Ha randizok, ideges vagyok.<br />

Ha ideges vagyok, idétlenül vihogok.<br />

Ha randizok, idétlenül vihogok.<br />

‣ Ez így magában egyszerű, de ha keveredik kontraponált<br />

állításokkal, nehezebb követni<br />

figyelni kell, ne keveredjen bele konverziós vagy kontrapozíciós<br />

hiba<br />

6. Konstruktív dilemma (A v B, A C, B D C v D)<br />

A félév végén vagy zh-t írtok, vagy beadandót.<br />

Ha zh-t írtok, napokig kell magolni az anyagot.<br />

Ha beadandót írtok, napokig újságot kell bújni. .<br />

A napok magolással vagy újságbújással fognak telni.<br />

Itt már mind a kondicionális, mind az alternáció lehetséges hibáit<br />

figyelembe kell venni!<br />

o Természetesen (végtelen) sok következtetési séma lehetséges, írd<br />

le a kurzus során számodra legfontosabbnak tűnőket!<br />

116


V.8 KÖVETKEZTETÉSEK A KIJELENTÉSLOGIKÁBAN TERJEDELEM<br />

Tulajdonságok terjedelmei<br />

Vannak formálisan érvényes következtetések, ahol nem a kötőszavak<br />

garantálják a formát<br />

Pl.<br />

Minden egyetemista okos.<br />

Egyetlen elítélt bűnöző sem okos. .<br />

Egyetlen elítélt bűnöző sem egyetemista.<br />

Ilyenekkel foglalkozott Arisztotelész, az első következtetéselmélet<br />

megalkotója. Ma egy tágabb logikai rendszer keretei között szokás ezeket<br />

tárgyalni, de ettől eltekintünk<br />

V.8B KIJELENTÉSLOGIKA IGAZSÁGTÁBLÁZATOK<br />

Emlékezzünk vissza, hogy egy következtetést akkor mondunk érvényesnek, ha minden olyan esetben, amikor a premisszák igazak, a konklúzió is igaz.<br />

Az érvényes következtetés jelölésére vezessük be a „” szimbólumot:<br />

P 1 , P 2 , P 3 , … K<br />

ahol P 1 , P 2 , P 3 , … a premisszák, és K a konklúzió. (Megjegyzés: ez a szimbólum nem véletlenül hasonlít a logikai szinonimitás jeléhez („”), amely<br />

tulajdonképpen egy mindkét irányban érvényes – egypremisszás – következtetési viszonyt fejez ki két formula között. Az a kifejezés, hogy „A B” úgy is<br />

olvasható, hogy „A B” és „B A” egyszerre fennáll, így tehát ha A igaz, akkor B is igaz, és ha B igaz, akkor A is igaz. Tehát egyszerre igazak vagy hamisak.)<br />

A kijelentéslogikában szinte minden elintézhető igazságtáblázatok segítségével. Így ezzel a módszerrel következtetések érvényességét is tudjuk<br />

ellenőrizni. Egyszerűen csak annyit kell tennünk, hogy megnézzük, a konklúzió tényleg minden olyan esetben igaz lesz-e, amikor a premisszák mind igazak.<br />

Lássunk erre egy példát! Az 1.3. szakaszban tárgyalt érvényes következtetési séma formalizálva így néz ki:<br />

A B, A B<br />

(a séma hagyományos neve: modus ponens)<br />

117


Ezt a következőképpen ellenőrizhetjük a kondicionális igazságtáblázata segítségével:<br />

A B AB Magyarázat:<br />

i i i A következtetés két premisszája (A B, A) a harmadik és az<br />

i h h<br />

első oszlopban található. Ezek igazsága csak az első sorban<br />

h i i<br />

teljesül egyszerre. Mivel ekkor a konklúzió (B, második<br />

h h i<br />

oszlop) is igaz, a következtés érvényes.<br />

Most lássunk egy olyan esetet, amikor a vizsgált következtetés érvénytelennek bizonyul! A fenti példa mellett tárgyalt érvénytelen következtetési<br />

séma: A B, B A . Ismét a kondicionális igazságtáblázatát alkalmazzuk. (Megjegyzés: a következtetés csak akkor érvényes, ha minden olyan esetben,<br />

amikor igazak a premisszák, a konklúzió is igaz. Itt nem ez lesz a helyzet.)<br />

A B AB Magyarázat:<br />

i i i A premisszák (2. és 3. oszlop) két esetben egyszerre igazak:<br />

i h h<br />

az első és a harmadik sorban. Míg az első sorban a<br />

h i i konklúzió (1. oszlop) igaz, a harmadikban hamis, vagyis a<br />

h h i<br />

következtetés érvénytelen.<br />

Következzék egy kissé bonyolultabb eset, egy másik hagyományos következtetési séma ellenőrzése:<br />

A B, ~B ~A<br />

(a séma hagyományos neve: modus tollens)<br />

Ekkor a módszer annyival bővül, hogy mivel a premisszák nem szerepelnek közvetlenül a kondicionális igazságtáblázatán, ezért azokat is fel kell venni arra a<br />

negáció igazságtáblázatának felhasználásával:<br />

A B ~B ~A AB Magyarázat:<br />

i i h h i<br />

A premisszák (5. és 3. oszlop) csak az utolsó<br />

i h i h h<br />

sorban egyszerre igazak. Ekkor azonban igaz a<br />

h i h i i<br />

konklúzió (4. oszlop) is, vagyis a következtetés<br />

h h i i i érvényes.<br />

Számos érvényes következtetési séma létezik. A modus ponens és a modus tollens mellett ismerkedjünk meg néhánnyal (név nélkül):<br />

A v B, ~B A ~ (A & B), A ~B<br />

118


A & B A<br />

A A v B<br />

A B, B C A C<br />

o Sorolj fel további példákat a margón!<br />

A gyakorlás kedvéért ellenőrizzük az egyiket (A B, B C A C)!<br />

A B C A B B C A C<br />

i i i i i i <br />

i i h i h h<br />

i h i h i i<br />

i h h h i h<br />

h i i i i i <br />

h i h i h i<br />

h h i i i i <br />

h h h i i i <br />

Magyarázat: Azért volt szükség nyolc igazságérték-sorra a „szokásos” négy helyett, mert a kérdéses formulákban három különböző elemi kijelentés szerepel (A, B és C), és<br />

ezek nem négyféle-, hanem nyolcféleképpen vehetik fel a két igazságértéket (lásd az első három oszlopot). A második három oszlop igazságértékeit egyszerűen a<br />

kondicionális igazságtáblázatának segítségével határoztuk meg. Ezek után kiderül, hogy a két premissza (negyedik és ötödik oszlop) négy esetben is lehet egyszerre igaz<br />

(első, ötödik, hetedik és nyolcadik sor), ám mivel a konklúzió (hatodik oszlop) minden felsorolt esetben szintén igaz lesz, a következtetés érvényes.<br />

Röviden megemlítjük a következtetések egy speciális fajtáját, az ún. nullapremisszás következtetéseket. Ha (1) egy következtetés akkor érvényes, ha<br />

a premisszák igazsága minden esetben együtt jár a konklúzió igazságával, és (2) megengedjük, hogy egy következtetésnek nulla premisszája legyen (vagyis<br />

csak egyetlen konklúzióból álljon), akkor egy nullapremisszás következtetés akkor érvényes, ha a konklúzió mindig igaz. A kérdés tehát az, vannak-e olyan<br />

formulák, amelyek mindig igazak. A válasz az, hogy vannak: pl. a „A A” vagy a „A v ~A” ilyenek. (Ezt igen könnyű belátni igazságtáblázatokkal, így ettől most<br />

eltekintünk.) Egy olyan formulát, amely mindig igaz, logikai igazságnak nevezünk, és így jelöljük: „ A”, jelezve, hogy ő már nulla premisszának is<br />

következménye. Az ún. logikai igazságok kitüntetettek egy adott logikai rendszerben, de számunkra most ennyi is elég róluk.<br />

Könnyű belátni, hogy igazságtáblázatok segítségével bármilyen kijelentéslogikai következtetés érvényessége ellenőrizhető. A<br />

példákból talán az is látszik, hogy bár az elv egyszerű, a kivitelezés sokszor fáradtságos lehet. Egyfelől azért, mert minél több különböző elemi<br />

kijelentés szerepel a premisszákban, annál több sora van a táblázatnak (n db. elemi kijelentés esetén 2 n db. sor), másfelől azért, mert minél<br />

több a premissza (és minél összetettebbek), annál több az oszlop. Léteznek más módszerek is, amelyekkel az ilyen következtetések<br />

ellenőrizhetők, és sokszor ezek praktikusabbak az általunk megismertnél. Ám ez minket most nem érdekel: a lényeg az, hogy sikerült egy olyan<br />

logikai rendszert felépítenünk, amelyben formálisan meghatározhatjuk az érvényes következtetés fogalmát, és van olyan módszerünk is,<br />

amellyel minden, a rendszer nyelvén megfogalmazható következtetés érvényessége ellenőrizhető. És ez az, amit célként kitűztünk.<br />

119


V.9 SZILLOGIZMUSOK JELLEMZÉS<br />

Szillogizmus (Arisztotelész): olyan következtetés, amely:<br />

– két premisszával rendelkezik<br />

– mindkét premissza és a konklúzió formája:<br />

„Minden A az B” ; vagy<br />

„Egyetlen A sem B” ; vagy<br />

„Van olyan A, amelyik B” ; vagy<br />

„Van olyan A, amelyik nem B”<br />

– a két premisszában egy tulajdonság („A”, „B”) közös, a<br />

másik eltérő – ez utóbbi kettő jelenik meg a konklúzióban<br />

Következtetés Venn-diagrammon<br />

A három tulajdonság lehetséges terjedelmét átfedő körökkel<br />

reprezentáljuk!<br />

V.9B SZILLOGIZMUSOK ÁBRÁZOLÁSA VENN-DIAGRAMM<br />

Építsünk fel egy módszert, amelynek segítségével a következtetések érvényessége ellenőrizhető. Ez persze nem olyan egyszerű, mint a kijelentéslogikában, hiszen a<br />

következtetések itt nemcsak a mondatösszetétel elvei alapján lehetnek érvényesek, hanem számos további szempont is szerepet játszhat. A leggyakrabban használt<br />

módszerek nem kifejezetten bonyolultak, ám számunkra mégis szükségtelen erőfeszítéseket követelne az elsajátításuk. Ehelyett a továbbiakban megismerkedünk egy olyan<br />

módszerrel, amelynek segítségével bizonyos (viszonylag gyakori) elsőrendű következtetések érvényessége könnyen és szemléletesen ellenőrizhető. Meg kell jegyezni, hogy<br />

ez a módszer annyira „intuitív”, hogy nem is használja ki a formulák logikai alakját, ám a gyakorlás kedvéért mi mindvégig formalizálni fogunk.<br />

Az ún. szillogisztikus következtetésekkel foglalkozunk. A történelem első logikai elmélete (Arisztotelész, i.e. 4. sz.) pontosan ezeket a következtetési formákat<br />

vizsgálta, és a szerzője szillogizmusoknak nevezte őket. (Ez a szó egészen a modern logika elterjedéséig, tehát mintegy száz évvel ezelőttig általában a helyes következtetési<br />

formákat jelölte.) Mi azonban nem az ókori módszerekkel vizsgáljuk a szillogizmusokat, hanem modern eszközökkel.<br />

Szillogizmusnak nevezünk egy következtetést, ha a következő feltételeket kielégíti: (1) két premisszája van, (2) mindkét premissza és a konklúzió egyaránt<br />

kvantifikált, és (3) a mondatokban nem-logikai jelként összesen három tulajdonság (és egyetlen reláció vagy név sem) szerepel, méghozzá a három mondatban „elsőmásodik”,<br />

„második-harmadik”, illetve „első-harmadik” elosztásban. A szillogisztikus következtetés fogalma ennél kissé tágabb, pl. több premisszát is megenged, ám mi a<br />

továbbiakban csak a szűken vett szillogizmusokkal foglalkozunk.<br />

Induljunk ki egy példából!<br />

Minden holló madár. x(H(x) M(x))<br />

Minden madár állat. x(M(x) A(x))<br />

Minden holló állat. x(H(x) A(x))<br />

120


Az intuíciónk azt súgja, hogy ez a következtetés érvényes. Ha indokolni szeretnénk a megérzésünket, akkor talán arra hivatkozhatunk, hogy a fenti mondatok<br />

bizonyos tulajdonságok terjedelmei közötti viszonyokat fejeznek ki. Az első mondat például azt mondja, hogy a „madár” tulajdonság terjedelme legalább<br />

olyan tág, mint a „holló” tulajdonság terjedelme, vagyis a hollók osztálya része a madarak osztályának. A második szerint ugyanez fennáll a madarak és az<br />

állatok között. Ám ha a hollók osztálya része a madarak osztályának, és a madarak osztálya része az állatok osztályának, akkor az is világos, hogy a hollók<br />

osztálya része az állatok osztályának is.<br />

Erre a terjedelmi viszonyokra vonatkozó intuícióra épül az ún. Venn-diagrammok módszere. Ez a következő lépések mentén halad:<br />

A szillogizmusban szereplő három tulajdonság terjedelmét egy-egy zárt síkidommal (pl. körrel) ábrázoljuk, úgy, hogy minden síkidomnak<br />

mindegyik másikhoz mérten legyen közös és különálló része is.<br />

Venn-diagrammok módszere<br />

a) A tulajdonságpár által meghatározott síkidom üres. Ezért azt kisatírozzuk, jelezve, hogy ott semmi sem lehet. A két alapeset:<br />

x(A(x) B(x)) , azaz ~x(A(x) & ~B(x))<br />

~x(A(x) & B(x)) , azaz x(A(x) ~B(x))<br />

b) A tulajdonságpár által meghatározott síkidom nemüres. Ezért oda egy x jelet teszünk, jelezve, hogy ott mindenképpen van valami. A két alapeset:<br />

x(A(x) & B(x)), azaz ~x(A(x) ~B(x))<br />

x(A(x) & ~B(x)) , azaz ~x(A(x) B(x))<br />

Ha mindkét premisszát a fenti módon felhasználtuk, akkor az ábráról „leolvasható” a konklúzió érvényessége.<br />

121


V.9C ÁBRÁZOLJUK A KÉT PREMISSZÁT OLVASSUK LE, HELYES-E A KONKLÚZIÓ<br />

Minden holló madár<br />

Minden madár állat<br />

Minden holló állat<br />

Konklúzió: csak olyan helyen vannak hollók, ahol állatok vannak<br />

Egyetlen méhész sem horgász<br />

Minden vadász méhész .<br />

Egyetlen horgász sem vadász<br />

Konklúzió: a horgászok és a vadászok metszete üres<br />

Egyetlen ember sem halhatatlan<br />

Minden ember bűnös .<br />

Van bűnös, aki nem halhatatlan<br />

Konklúzió: látunk itt létezésre utaló jelet??? nem érvényes!<br />

Minden vizsga nehéz<br />

Vannak írásbeli vizsgák .<br />

Van olyan írásbeli, ami nehéz<br />

o Készíts 5 saját példát, vitasd meg őket társaddal! (BA)<br />

o Készíts saját példákat, ha nem érzed biztosnak magad! (MA)<br />

o Nézd át a logika történetét a középkorig! (PhD)<br />

122


V.10 AZ ELSŐRENDŰ LOGIKA SZERKEZETI ELVE GRAMMATIKAI KATEGÓRIÁK<br />

A kijelentéslogika egy jól működő, ám igencsak korlátozott érvényességű<br />

logikai rendszer. Ugyanis ha a természetes nyelvi kijelentéseket aszerint próbáljuk<br />

megragadni, hogy az összetett kijelentések hogyan épülnek fel az elemi<br />

kijelentésekből (vagyis mi a viszony az igazságértékek között), akkor egy jól<br />

áttekinthető logikai elmélethez jutunk, ám ebben az elméletben viszonylag kevés,<br />

a természetes nyelvben előforduló következtetést tudunk logikailag<br />

rekonstruálni. Ahhoz, hogy többfajta következtetés hozzáférhetővé váljon, olyan<br />

logikai nyelven kell reprezentálni azokat, amely szerkezetileg összetettebb a<br />

kijelentéslogika nyelvénél, és így a természetes nyelv több strukturális elemét<br />

tudja logikailag kezelni. Célszerű lesz az elemi kijelentéseket nem felbontatlan<br />

egységeknek tekinteni, hiszen attól még, hogy mondatösszetétel szerint ezek<br />

nem bonthatók tovább, más szerkezeti elvek alapján összetettnek mutatkoznak.<br />

Így tehát először a további felbontás alapelvét kell meghatároznunk.<br />

Az elsőrendű logika alapvető szerkezeti elve a funktor-argumentum elv.<br />

Minden összetett nyelvi kifejezést úgy bontunk fel, hogy megkeressük benne az<br />

ún. funktort, majd ennek argumentumát vagy argumentumait. Első<br />

megközelítésben a funktort olyan nyelvi kifejezésként határozhatjuk meg, amely<br />

„üres helyet tartalmaz”, az argumentumot pedig olyanként, amely „üres helyet<br />

nem tartalmaz”. (Mielőtt pontosítanánk, lássunk ismét egy analógiát a<br />

matematikából! Az „1”, „2”, stb. jelek számok jelei, és így önmagukban, lezártan<br />

vonatkoznak valamire, vagyis „üres helyet nem tartalmaznak”. Ugyanígy a<br />

„2+3=5” is lezártan kifejez egy összefüggést, nincs „üres helye”. Ezzel szemben a<br />

„…+2”, „…=5”, vagy akár a „…+…” jelek nem lezártak a kifejezés szempontjából,<br />

hanem olyan üres helyeket tartalmaznak – itt a könnyítés kedvéért kipontozással<br />

jelölve –, amelyeket megfelelő típusú jellel ki kell tölteni ahhoz, hogy a kifejezés<br />

lezártnak tekinthető legyen. Érdemes ezt a matematikai analógiát szem előtt<br />

tartani az alábbiakban.)<br />

Az argumentumoknak két fajtája van. Ezek:<br />

a) Név: Olyan nyelvi kifejezés, amelynek az a funkciója, hogy valamit (objektumot, személyt, egyedi dolgot, stb.) megnevezzen. Egy megnevezést<br />

kétféleképpen lehet megvalósítani: vagy „tulajdonnév” segítségével, amely pontosan a közvetlen megnevezésre szolgál (pl. „Albert Einstein”, „5”, stb.),<br />

vagy pedig „leírás” segítségével, amely nem közvetlenül nevez meg valamit, hanem összetetten (pl. „a relativitáselmélet megalkotója”, „2+3”, stb.).<br />

b)<br />

c) Mondat: Olyan nyelvi kifejezés, amely „tényt, eseményt, stb.” fejez ki, vagyis igazságértékkel rendelkezik. Ez tehát megegyezik azzal, amit a<br />

kijeletéslogikában „kijelentésnek” neveztünk, ám most a tömörség kedvéért (és hogy éreztessük, hogy itt egy másik logikai rendszerrel állunk szemben)<br />

áttérünk a „mondat” elnevezésre. (Valójában a továbbiakban ezeket szinonimaként fogjuk tekinteni.)<br />

A funktoroknak is több típusa van. Ezeket az argumentumok típusainak<br />

segítségével lehet meghatározni. A továbbiakban azt fogjuk gondolni, hogy ha egy<br />

funktor üres helyét (vagy helyeit) kitöltjük argumentummal (-okkal), akkor egy<br />

újabb argumentumot kapunk. Minden funktor esetén tehát a következő<br />

kérdésekre kell válaszolni: (i) milyen argumentummal töltjük ki az üres helyet, (ii)<br />

milyen argumentumot kapunk a kitöltéssel, illetve (iii) hány üres helyet kellett<br />

kitöltenünk. Ezek szerint a funktorok főbb típusai a következők:<br />

123<br />

I. Mondatfunktor: Ha egy vagy több mondattal töltjük ki az egy vagy több üres<br />

helyet, akkor ugyancsak mondatot kapunk. Ha egy üres hely van, akkor<br />

egyargumentumú mondatfunktorról beszélünk, ha kettő, akkor<br />

kétargumentumúról, stb. Például a „Nem igaz, hogy …” funktor egy<br />

egyargumentumú mondatfunktor, mert az egyetlen üres helyre mondatot<br />

kell tenni (ha nevet tennénk, a kifejezés még nem válna „lezárttá”), és így<br />

eredményül szintén egy mondatot kapunk. Az „… és …” kétargumentumú<br />

mondatfunktor, könnyen belátható okokból. – Megjegyzés: látjuk, hogy a


II.<br />

kijelentéslogika kötőszavai itt egy általánosabb szerkezeti elvnek<br />

megfelelően mondatfunktorok lesznek. Ezeken kívül más mondatfunktorra a<br />

továbbiakban nem is lesz szükségünk.<br />

Predikátum: Ha egy vagy több névvel töltjük ki az egy vagy több üres helyet,<br />

akkor eredményül mondatot kapunk. Egyargumentumú predikátum pl. az,<br />

hogy „… beteg”, mert az üres helyre nyilvánvalóan név szükséges (akár<br />

tulajdonnév, akár leírás), és az eredményül mondatot kapunk (pl.<br />

„Szókratész beteg.”). Kétargumentumú predikátum a „… magasabb, mint<br />

…”, vagy a „… szereti …-t”, ugyanis itt az üres helyekre egy-egy nevet kell<br />

tenni ahhoz, hogy mondatot kapjunk. A továbbiakban az egyargumentumú<br />

predikátumokat tulajdonságnak, a kétargumentumúakat pedig relációnak<br />

fogjuk nevezni. (Magasabb argumentumszámú predikátumokat itt nem<br />

tárgyalunk, bár ez nyilvánvalóan nem ütközne semmi nehézségbe, csak<br />

éppen fölösleges lenne.)<br />

Világos, hogy a funktoroknak elképzelhetők más típusai is, ám ezekkel mi nem foglalkozunk. Megemlíthetjük a még következő eseteket:<br />

III.<br />

Névfunktor: Ha egy vagy több névvel töltjük ki az egy vagy több üres helyet,<br />

akkor eredményül nevet kapunk. Ez tulajdonképpen az összetett nevek<br />

(leírások) képzésének elve. Pl. az „… apja” egy egyargumentumú névfunktor:<br />

az üres helyet kitöltjük azzal, hogy „Brutus”, és az eredmény a „Brutus apja”<br />

leírás lesz, amely Caesart nevezi meg. A „… + …” kétargumentumú<br />

névfunktor, mert két nevet („2”, „3”) betéve egy újabb nevet („2+3”)<br />

kapunk. Az utóbbi példa azt sugallja, hogy ez a típus fontos lehet pl. a<br />

matematika logikai kezelésére, ám az egyszerűség kedvéért mi itt<br />

eltekintünk tőle.<br />

IV. Szubnektor: Ha egy vagy több mondattal töltjük ki az egy vagy több üres<br />

helyet, akkor eredményül nevet kapunk. Ez a negyedik elvi lehetőség<br />

azonban a természetes nyelvben nem jelenik meg, vagy csak néhány nagyon<br />

speciális esetben, így nincs rá szükségünk.<br />

V. Vegyes bemenetű funktorok: Az is elképzelhető, hogy legalább két üres hely<br />

esetén ezeket különböző argumentumokkal kell kitölteni. Pl. „… tudja, hogy<br />

…” funktor első üres helye névvel, a második mondattal töltendő ki. A<br />

továbbiakban érdemes ettől a lehetőségtől is eltekintenünk.<br />

V.10B FORMULÁK AZ ELSŐRENDŰ LOGIKÁBAN MA<br />

A formalizált mondatokat az elsőrendű logikában is formuláknak nevezzük. Ahhoz, hogy formulákat tudjunk létrehozni, először meg kell állapodnunk<br />

abban, hogy az előzőekben tárgyalt kifejezéseket hogyan jelöljük az elsőrendű logika nyelvében. Fontos, hogy csak a felbontatlannak tekintett<br />

kifejezéseknek kell jelet találnunk, hiszen az összetett kifejezések ezekből a jelekből fognak összeállni. Nézzük végig a kifejezéseinket! Az argumentumok<br />

közül a mondat mindig felbontható, tehát ennek önálló jele nincs. A nevek közül a leírások szintén összetettek (bár mivel mi nem foglalkozunk<br />

névfunktorokkal, az összetett neveket (leírásokat) sem tudjuk felbontani, ezért a továbbiakban azokat is tulajdonnévnek, vagyis felbontatlannak tekintjük).<br />

Így a tulajdonnév az egyetlen olyan argumentum, amely felbonthatatlan és ezért külön jelre szorul. Ha a funktorokat tekintjük, a mondatfunktorok<br />

felbontatlanok, ám ezeknek már volt jele a kijelentéslogikában, így érdemes itt ugyanezeket használni. A predikátumoknak (tulajdonságok, relációk) viszont<br />

jelet kell találnunk. Összességében tehát a jeleknek csak két új típusát kell bevezetnünk:<br />

a, b, c, stb.: (tulajdon)nevek,<br />

A, B, C, stb.: predikátumok (argumentumok, relációk).<br />

124


(Megjegyzés: bár a kijelentéslogikában az A, B, C, stb. betűket elemi kijelentések jelölésére használtuk, ez itt nem okozhat zavart, ugyanis az elsőrendű<br />

logikában nincsenek felbontatlan mondataink, tehát nem kell őket külön jelölnünk.)<br />

Ahelyett, hogy általánosan meghatároznánk az elsőrendű logika nyelvének „grammatikai” szabályait, vagyis formálisan megmondanánk, hogyan<br />

épülhetnek fel a formulák a jelkészletből, az alábbiakban néhány példa segítségével tisztázzuk ezeket a kérdéseket.<br />

Természetes nyelvi mondat Formula Megjegyzés<br />

Józsi dühös. D(j) D: dühös, j: Józsi. Az argumentum zárójelben.<br />

Rómeó szereti Júliát. S(r, j) A két argumentum egy zárólejben. (Sorrend!!!)<br />

Legolas és Gimli bátor. B(l) & B(g) Az „és” nem nevek, hanem mondatok között.<br />

Ha Legolas vitézebb, mint Gimli,<br />

akkor legyőzi a legerősebb orkot.<br />

V(l, g) L(l, o)<br />

A „legerősebb ork” kifejezés egy leírás, de itt<br />

tulajdonnévnek tekintjük: o<br />

Vajon hány jelet kell bevezetnünk nevek, tulajdonságok és relációk jelölésére? Annyit, amennyi a kérdéses kifejezésekből a formalizálásra szánt<br />

szövegben található. (Ha valaki aggódik, hogy az ábécé betűi nincsenek elegendően sokan, akkor az olvassa el a 2.1. szakasz végén az erre vonatkozó<br />

megjegyzést.) A fenti példákban azt a konvenciót követtük, hogy a jelölésre szánt természetes nyelvi kifejezéseket első betűjükkel jelöltük. Ez természetesen<br />

csupán egy kényelmes konvenció, ám ha egyazon szövegben több, egymástól eltérő, ám ugyanolyan betűvel kezdődő kifejezés található, akkor ezt a<br />

konvenciót meg kell szegni.<br />

V.10C A KVANTIFIKÁCIÓ BA<br />

Az elsőrendű logika nem csak arra a feladatra alkalmas, hogy segítségével külön kezeljük a „dolgokat” a „tulajdonságaiktól” és „viszonyaiktól”,<br />

hanem ezen keresztül további kifejezésformákat is képes érvényre juttatni. Alkalmas arra, hogy egy mondat nem egy konkrét (névvel megnevezett) dologról<br />

tegyen állítást, hanem dolgoknak különböző csoportjairól. Ezt a kvantifikációnak nevezett művelet segítségével éri el.<br />

Tekintsük a következő példát! Miután képesek vagyunk kifejezni, hogy pl. „Szókratész halandó.”: H(s), vagy hogy „Einstein halandó.”: H(e),<br />

szeretnénk valahogyan azt is formalizálni, hogy „Minden ember halandó.”. Az eddigiek alapján azt tudjuk megállapítani, hogy a „halandó” egy<br />

egyargumentumú predikátum (H) és az „ember” úgyszintén (E). Nem tudjuk azonban, hogy a „minden” szót hogyan kell kezelnünk. Először tárjuk fel a<br />

mondat rejtett logikai szerkezetét! Vegyük észre, hogy ez egy rejtett kondicionálisként is felfogható: „Ha valaki ember, akkor ő halandó.” Mivel ez a valaki<br />

nem egy konkrét személy, ezért jelöljük „x”-szel, és a mondatunk így írható: „E(x) H(x)” . Azt a tényt, hogy x bárkire vonatkozhat, a „x” jellel fejezzük ki:<br />

x(E(x) H(x))<br />

125


A „” az ún. univerzális kvantor jele, amely a természetes nyelv „minden” vagy „bármely” kifejezéseinek felel meg. A fenti formulában ezt „x” követi,<br />

amelyik azt fejezi ki, hogy az ezután következő kifejezés x bármilyen „értékére” érvényes. Vajon tényleg bármilyenre? Tételezzük fel, hogy x helyére a világ<br />

egy olyan dolgát helyettesítjük be, amelyre igaz, hogy ő ember. Ekkor a „E(x) H(x)” kifejezés előtagja igaz lesz (mert x ember), és az utótag is igaz (mert<br />

ebben az esetben x halandó). Ha pedig egy kondicionális előtagja és utótagja is igaz, akkor a teljes mondat igaz. Most viszont tegyük fel, hogy x helyére nem<br />

egy embert, hanem valami mást helyettesítünk. Ekkor „E(x)” hamis lesz, és így a teljes kondicionális biztosan igaz, függetlenül az utótag igazságértékétől<br />

(lásd a kondicionális igazságtáblázatát). Vagyis a fenti formula x bármilyen értéke mellett igaz, így jól kifejezi a kérdéses összefüggést.<br />

Most lássunk egy másik példát! Szeretnénk azt állítani, hogy „Van olyan macska, amelyik kopasz.”, azonban anélkül, hogy ehhez egy konkrét<br />

macskára kellene hivatkozni. Az előző gondolatmenet alapján most így fogunk hozzá: a mondat egy rejtett konjunkció, hiszen azt állítja, hogy a „M(x) & K(x)”<br />

kifejezés igaz x valamely értékére. Ez utóbbi körülményt a „x” jellel fejezzük ki:<br />

x(M(x) & K(x))<br />

A „” jelöli az ún. egzisztenciális kvantort, és a természetes nyelvben ennek a „van olyan”, „létezik”, „némelyik” kifejezések felelnek meg. Az ezt<br />

követő „x” annak kifejezésére szolgál, hogy van legalább egy olyan dolog, amelyet a konjunktív kifejezésben x helyére helyettesítve igaz formulát kapunk. (Pl.<br />

legyen egy kopasz macska neve „Ramszesz”: ekkor az „M(r) & K(r)” formula igaz, tehát „x(M(x) & K(x))” is igaz.)<br />

Az elsőrendű logikában a fenti két kvantor (vagyis az univerzális és az egzisztenciális) használatos. A kvantor használata az ún. kvantifikáció. A<br />

kvantorok alkalmazásakor azonban használtuk az „x” jelet is, amelyről még nem mondtuk meg, hogy micsoda. Bár egy kisbetűről van szó, mégsem lehet<br />

egyszerűen tulajdonnév, mert nem egy konkrét dolgot nevez meg, hanem éppen ellenkezőleg, általánosan jelöl, és pontos hatókörét a rá vonatkozó kvantor<br />

dönti el. Mivel tehát x „értéke” nem rögzített, ezért x-et egy változónak nevezzük. A továbbiakban egyezzünk meg, hogy x-et (és y-t, mivel több változóra is<br />

szükség lesz majd) nem nevekként használjuk, hanem változókként. Egy változó egy formulában kétféle okból szerepel: egyrészt közvetlenül a kvantor után,<br />

hogy megmutassa, a kvantor mely további változókra vonatkozik (hiszen több is lehet egy formulában), másrészt a későbbiekben azokon a helyeken, ahol a<br />

kvantor őrá vonatkozik.<br />

Az alábbiakban lássunk néhány példát a kvantorok segítségével történő formalizálásra!<br />

Természetes nyelvi mondat Formula Megjegyzés<br />

Minden arany, ami fénylik. x(F(x) A(x)) A kondicionális iránya nem feltétlenül követi<br />

a nyelvi kifejezés sorrendjét.<br />

Nem mind arany, ami fénylik. ~x(F(x) A(x)) A kvantoros formula is formula, tehát pl.<br />

negálható.<br />

Minden macska nem növény, x(M(x) ~N(x)) A kondicionális részei formuláknak<br />

tekinthetők, tehát pl. külön negálhatók.<br />

Nincs olyan macska, amelyik növény. ~x(M(x) & N(x)) Ez ugyanazt jelenti, mint az előző példa.<br />

Az utolsó két példa rámutat arra, hogy ugyanazt a mondatot kifejezhetjük univerzális és egzisztenciális kvantorral is. Az alapvető összefüggések a<br />

következők:<br />

126


x(A(x) B(x)) ~x(A(x) & ~B(x))<br />

(„Minden aligátor buta.” „Nincs olyan aligátor, amelyik nem buta.”)<br />

x(C(x) & D(x)) ~x(C(x) ~D(x))<br />

(„Van olyan cápa, amelyik dorombol.” „Nem minden cápa nem dorombol.”)<br />

Folytassuk a példákat kissé összetettebb esetekkel!<br />

Természetes nyelvi mondat Formula Megjegyzés<br />

Vannak repülő- és futómadarak. x(M(x) & R(x)) &<br />

x(M(x) & F(x))<br />

A „külső” konjunkció két kvantoros formulát<br />

választ el: ez két külön mondat.<br />

Malacka mindenkinél kisebb. x K(m, x) Értsd: Mindenkire igaz, hogy Malacka kisebb<br />

nála.<br />

Malacka mindenkinél kisebb, aki<br />

idősebb Zsebibabánál.<br />

x(I(x, z) K(m, x)) Értsd: Mindenkire igaz, hogy ha ő idősebb<br />

Zsebibabánál, akkor Malacka kisebb őnála.<br />

Végül szerepeljen egy olyan példa is, amelyben két kvantor és két változó használatos:<br />

Minden számnál létezik nagyobb szám: x(S(x) y(S(y) & N(y, x)))<br />

„Szó szerint” kiolvasva: Minden dologra igaz, hogy amennyiben ő szám, úgy létezik egy másik dolog, amely szintén szám, és amely nagyobb nála.<br />

V.10D AZ ELSŐRENDŰ LOGIKA NYELVE ÖSSZEFOGLALÁS<br />

Összefoglalva az eddigieket, az elsőrendű logika nyelvében a következő jelek szerepelnek:<br />

~, , &, v [stb.], , , (, ), a, b, c, …, A, B, C, …, x, y, …<br />

logikai kötőszavak kvantorok segédjelek (tulajdon)nevek tulajdonságok,<br />

relációk<br />

változók<br />

Az első három csoport (kötőszavak, kvantorok, segédjelek) tartalmazza az ún. logikai jeleket, míg a második két csoportba (nevek, predikátumok) tartoznak<br />

az ún. nem-logikai jelek. (A változók egy harmadik csoportot alkotnak.) A logikai jelek felelősek a formalizált kifejezés logikai szerkezetéért: ez az, amit a<br />

bevezető szakaszban a kifejezés „formájának” neveztünk. A nem-logikai jelek rövidítik azokat a természetes nyelvi kifejezéseket, amelyeknek a tartalmától a<br />

127


formális logikában eltekintünk, és amelyeket változtathatónak gondolunk a forma megőrzése mellett. A következtetések érvényessége a formán, azaz a<br />

logikai jeleken múlik.<br />

Elemzési feladatok<br />

„A programot firtató kérdésre a miniszterelnök-jelölt [Bokros Lajos]<br />

azt mondta: "kellően összehangolt, logikus, ellentmondásoktól<br />

mentes" a programja, amely szervesen illeszkedik az MDF honlapján<br />

sorra megjelenő háttéranyagokhoz.”<br />

„Szerinte [Kövér László], ha a hazugságokat tudomásul vették és az<br />

őszödi beszéd után is kitartottak Gyurcsányék mellett az emberek,<br />

akkor annak logikus következménye az, hogy ezek a politikusok azt<br />

gondolták, bármit megengedhetnek maguknak.”<br />

„Az Eltékozolt esélyek? című kötet tartalmával minden elfogultsága<br />

ellenére egyet lehetne érteni. Ahogy a politikai elemző felsorolja húsz<br />

év tényeit, a baloldal erőfeszítéseit és a jobboldal vargabetűit,<br />

logikusan állnak össze a mozaikkockák. Érthető válik az utódpárti<br />

baloldal és az utolsó csatlós liberális vonulat minden mai<br />

nyomorúsága, elbokázott lehetősége, kudarca. Mondjuk: reális<br />

lehetne ez a politikai látlelet – ha valóban úgy történtek volna a<br />

dolgok, ahogy Ripp Zoltán interpretációjában. Más szóval minden<br />

stimmel ebben az elemzésben, csak egyvalami nem: és ez éppen a<br />

valóság. ”<br />

„Mesterházynak a Kecskeméti Bíróság előtt tett tanúvallomása szerint<br />

neki „sem a pályázati tevékenységgel, sem pedig az egyedi támogatási<br />

kérelmekkel kapcsolatban nem volt hatásköre.” Topolánszky Ákos, a<br />

tárca akkori helyettes államtitkára – arról, hogy felülírták-e a<br />

minisztérium politikai döntéshozói a szakma egyesületi<br />

támogatásokra vonatkozó javaslatait – a következőket nyilatkozza:<br />

„Olyan konkrét eset nem volt, hogy Gyurcsány azt mondta, ezt<br />

kivesszük, azt berakjuk, de Mesterházy esetében volt. Hogy<br />

Mesterházy mint politikai államtitkár folyamatosan csinálta, az<br />

egészen biztos.”<br />

A két állítás együtt nem lehet igaz, az ellentét feloldhatatlan. Nem<br />

állnak rendelkezésünkre olyan tények, amelyek alapján<br />

eldönthetnénk, hogy Topolánszky vagy Mesterházy hazudott.<br />

Legfeljebb logikus feltételezéseket fogalmazhatunk meg.<br />

Topolánszkynak miért lenne érdeke Mesterházyra terhelő vallomást<br />

tenni, ha pedig mégis így járt el, akkor a szocialista politikus miért<br />

nem jelentette fel rágalmazásért, perelte be személyiségijogsértésért?<br />

Mesterházynak nem feltétlenül kellett tudnia arról, hogy a<br />

Zuschlag-féle egyesületek mire fordítják a meghatározott célra elnyert<br />

támogatásokat, ezért még ha feltételezzük is Topolánszky állításának<br />

igazságát, az önmagában nem lenne elegendő bizonyíték ahhoz, hogy<br />

az MSZP miniszterelnök-jelöltje korábbi szocialista képviselőtársával<br />

újra egy padban üljön. Viszont egyértelműen bebizonyosodna, amit<br />

most is sokan sejtenek: Mesterházy saját pártszimpátiája alapján<br />

döntött közpénzek kifizetéséről olyan egyesületek részére, amelyek a<br />

segítségével elnyert támogatást magáncélokra elsikkasztották. Ez<br />

politikailag bizonyosan elegendő lenne ahhoz, hogy Mesterházy<br />

kövesse Hagyót a már az MSZP számára is vállalhatatlan szocialista<br />

politikusok bővülő listáján. Ezért Mesterházynak – szemben a valóban<br />

érdektelen tanúnak minősülő Topolánszky Ákossal – eminens érdeke<br />

lehetett letagadni saját szerepét a szocialista fiatalok<br />

bűnszervezetének vád szerinti pénzhez juttatásában.”<br />

128


Szám on KÉR és<br />

VI. ZH MINTAKÉRDÉSEK<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Később utánanézni:<br />

Fontos tanulság:<br />

Ezek építenek:<br />

129


1. a. Formalizálja kijelentéslogikában az alábbi következtetést! [2 pont]<br />

Ha a tudományfilozófia anyagot jobban tudom, a másik papírral kezdem a<br />

munkát.<br />

Nem tudom jobban a tudományfilozófia anyagot.<br />

Nem a másik papírral kezdem a munkát.<br />

b. Döntse el igazságtáblázat segítségével, hogy érvényes-e a fenti következtetés! [3 pont]<br />

2. a. Döntse el a Venn-diagrammok módszerével, hogy érvényes-e az alábbi következtetés!<br />

[3 pont]<br />

x(A(x) B(x))<br />

x(A(x) &<br />

~C(x))<br />

x(B(x) &<br />

~C(x))<br />

b. Írjon egy tetszőleges következtetést a természetes nyelven, amelynek logikai szerkezetét a fenti formális séma adja meg! [2 pont]<br />

130


3. Jellemezze Mill egyik oksági módszerét! [3 pont]<br />

4. Milyen lépések mentén érdemes egy érvelést rekonstruálni és értékelni? [4 pont]<br />

5. Nevezzen meg és röviden ismertessen három érvelési hibát! [3 pont]<br />

131


Retorika<br />

VII.<br />

DESKRIPTÍV MODELLEK<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Később utánanézni:<br />

Fontos tanulság:<br />

Ezek építenek:<br />

132


VII.1 AZ ELSŐ LÉPÉSEK A TRÓPUSOK FELÉ<br />

Az első bénázások<br />

„Nagyon sokat gondolkoztunk azon,<br />

hogy amiről most beszélni fogunk, azt hogyan<br />

adjuk elő. Rengeteg sört kellett meginnunk<br />

ennek érdekében. És persze úgy van ez, mint<br />

minden fontos dologgal: könnyebb volna<br />

mindezt egy sör mellett megbeszélni, mint<br />

egy unalmas előadóteremben. Ezért azt<br />

kérjük, hogy tekintsetek el a bénázásainktól,<br />

és figyeljetek arra, amit közölni akarunk,<br />

ugyanis a mai órán tényleg fontos dolgokat<br />

szeretnénk elmondani a verbális<br />

meggyőzéssel kapcsolatban.”<br />

Mit csinálnak ezek a mondatok? Információt közölnek? Aligha:<br />

létrehoznak egy kommunikációs szituációt.<br />

A meggyőzés kommunikációs helyzete<br />

• Láttuk: a kommunikátor célja a hallgatók mentális állapotainak<br />

megváltoztatása<br />

• Alaptényezők a szituációban:<br />

közlő + üzenet + befogadó<br />

Nem csak az üzenet számít, hanem az is, hogy ki mondja és kinek<br />

Közlő: hiteles – szakértelem, karizma, megbízható<br />

Befogadó: fogékonyság maximalizálása<br />

– pl. „tudós”; „háziasszony”, „trendi” szerepek reklámokban<br />

Üzenet: előző két tényező alapvetően befolyásolja<br />

A klasszikus retorika tárgya<br />

‣ Meggyőzést célzó beszédek vizsgálata<br />

‣ Beszélő + beszéd + közönség<br />

‣ Rengeteg tényező szerepet játszik:<br />

– Ki mondja<br />

– Mit mond<br />

– Hol mondja<br />

– Mikor mondja<br />

– Milyen eszközöket használ<br />

– Miért mondja<br />

– Hogyan mondja<br />

Csúnyán + röviden: quis, quid, ubi, quibus auxiliis, cur, quomodo, quando<br />

o Ezek együttesen alakítják ki a retorikai helyzetet<br />

A retorikai meggyőzés eszközdimenziói<br />

Éthosz - „a személyiség lenyomata a beszédben”<br />

a beszélő hitelessége/karizmatikussága<br />

Páthosz - „a beszéd lenyomata a hallgatóságban”<br />

érzelmek keltése, személyes viszony a témához<br />

Logosz - maga az üzenet, a mondanivaló<br />

<br />

Nem elválaszthatóak: együtt érik el a kívánt hatást<br />

idealista kommunikációs modell: csak a mondanivaló a fontos, a<br />

személyességet és az érzelmi jegyeket ki kell zárni csak „logosz”<br />

(John Locke: „az igazságnak nincs szüksége ékesszólásra”)<br />

133


A stílusok csoportjai<br />

Genus dicendi – előadás stílusa Egyszerű (tenue / humile) „Közepes” (medium) Emelkedett (grande / sublime)<br />

Beszélő feladata Informálni, tanítani (docere) Magának megnyerni, „jól” beszélni<br />

(delectare, conciliare)<br />

Megmozgatni, magával ragadni<br />

(movere, flectere)<br />

Kiemelt eszköz Éthosz (folyamatos érdeklődés) Páthosz (érzelmek, hangulat<br />

felkeltése)<br />

134<br />

o Egészítsd ki a táblázatot!


VII.2 MIVEL FOGLALKOZIK A RETORIKA?<br />

Platón: „a lélek irányítása beszéd révén”<br />

Arisztotelész (az első Retorika c. könyv szerzője): „a meggyőzés<br />

lehetőségeit tárja fel”<br />

Tehát egyszerű verbális manipuláció?<br />

„az igazság erősebb, mint a hazugság”<br />

Genus<br />

(nem)<br />

Iudiciale<br />

(törvényszéki)<br />

Deliberativum<br />

(tanácsadó)<br />

Demonstrativum<br />

(bemutató)<br />

Quintilianus:<br />

Legyen inkább: a szép beszéd tudománya<br />

nyilvános beszédek összeállításának,<br />

szerkesztésének és elmondásának művészete<br />

Téma Jog- igazság Haszon- kár Dicsőség - dicstelenség<br />

Feladat Rábeszélni, befolyásolni Meggyőzni, befolyásolni Tanítani, szórakoztatni<br />

A hallgató Reagáljon Gondolja végig Értsen egyet<br />

A klasszikus retorikai szituációk:<br />

A cél Ítélet bírósg előtt Közös döntés a<br />

gyűlésben<br />

Tiszteletadás, stb.<br />

Időben Múlt Jövő Jelen<br />

Irodalmi<br />

stílusok<br />

Dráma, szatíra, agitáció,<br />

vita<br />

Politikai beszéd, előadás<br />

Társasági beszéd,<br />

135


A klasszikus beszédszerkezet<br />

1. Bevezetés (exordium)<br />

2. Elbeszélés (narratio)<br />

3. Tétel, felosztás (divisio, partitio)<br />

4. Bizonyítás (confirmatio)<br />

5. Cáfolás (refutatio)<br />

1. Befejezés (conclusio, peroratio)<br />

4-5 együtt: érvelés (argumentatio,<br />

probatio)<br />

+ Kitérés (digressio, egressio)<br />

A rétor feladatai<br />

• A klasszikus retorika gyakran nem áll meg a szövegek<br />

elemzésénél: előíró, irányító jellegű<br />

• A szövegek létrehozásának feladatai jól meghatározott<br />

sorrendben követik egymást:<br />

1. Kiötlés (inventio)<br />

2. Elrendezés (dispositio)<br />

3. Megfogalmazás (elocutio)<br />

4. Kimunkálás (pronunciatio, actio)<br />

5. Memorizálás (memoria)<br />

A rétor és a tudatosság<br />

Ezek aránya, hangsúlya (esetleg száma)<br />

függ a retorikai helyzettől<br />

Az eddigiekben szövegek elemzésével foglalkoztunk<br />

De mi a retorika: szövegelemzés vagy elme-olvasás – magyarul elemzési<br />

eszköz-e csupán, vagy szöveggyártási gyakorlat is?<br />

És főleg – az elemzéssel bele tudunk-e látni a szöveg készítésének<br />

gyakorlatába?<br />

Ez utóbbit elvetjük, de a retorika egyik célja évszázadokon keresztül az<br />

volt, hogy megtanítsa / felkészítse a beszélőt hatásos szövegek előadására<br />

• Mi a mai helyzet? Mennyire tudja befolyásolni a rétor a<br />

befogadást?<br />

136


Kiötlés<br />

• Tájékozódás, adatgyűjtés<br />

• A mondanivaló megtervezése nagy vonalakban<br />

Pl.<br />

• Gáborok megnéznek 3 retorika könyvet, előveszik tavalyi<br />

jegyzeteiket, tájékozódnak az Interneten (persze ezt már máskor<br />

is megtették… )<br />

• Kitalálják, milyen nagyobb témákról akarnak beszélni (és miről<br />

nem), milyen főbb üzeneteket akarnak átadni<br />

Elrendezés<br />

• Az összegyűjtött anyag megfelelő elrendezése, a beszéd<br />

strukturálása, vázlat kialakítása<br />

• Ide kapcsolódik a „beszéd részei” téma<br />

Pl.<br />

• Gáborok eldöntik, milyen sorrendben adják elő a témákat, hogyan<br />

kötik őket egymáshoz<br />

• G-k megírják az előadást, ha megtennék… Mindenesetre fóliákat<br />

írnak, az is valami<br />

Kimunkálás, memorizálás<br />

• A szöveg elmondásának kigondolása: dramaturgia<br />

• Hangsúlyok, beszédtempó, hangnem, gesztusok<br />

• Bemagolás. (Ókor: nincs hang- vagy képrögzítés, az írás viszonylag<br />

ritka, viszont az embereknek jó az emlékezete…)<br />

• Különböző memóriatechnikákat használtak<br />

Pl. a szöveg, mint ház, annak részei a szobák, a szobákban<br />

található tárgyakhoz kapcsolva a beszéd alakzatai, stb. (mintha<br />

ma ilyet sok pénzért árulnának, mint forradalmian új<br />

memóriafejlesztő trükk).<br />

• „Az írás feledést fog hozni azokra, akik megtanulják, mert nem<br />

gyakorolják az emlékezőtehetségüket – az írásba bizakodva<br />

ugyanis kívülről, idegen jelek segítségével, nem pedig belülről, a<br />

maguk erejéből fognak visszaemlékezni.” (Platón)<br />

• (Mi már nem [nagyon] csinálunk ilyet. )<br />

• Felépítik az egyes részeket, narratívákat találnak ki<br />

Megfogalmazás<br />

• A mondanivaló nyelvi formába öntése, a beszéd részletes<br />

kialakítása<br />

• Stilisztikai eszközök kialakítása, toposzok elrendezése, a retorikai<br />

szituációnak megfelelően (mint minden feladatnál)<br />

Pl.<br />

137


Érvelések retorikai csoportosítása<br />

• „toposz” – hely – (gyakran) meggyőző érveléssémák<br />

• a legfontosabb típusok jól kategorizálhatók, de a<br />

kategóriarendszerek ált. perspektívafüggőek! (ezért a kép jobban<br />

olvasható alulról/felülről nézve a lapra).<br />

• Nekem a legfontosabb „tropus”:<br />

138


VII.3 AZ „ÚJ RETORIKA”<br />

• Chaim Perelman, Lucie Olbrechts-Tyteca, 1950-es évek<br />

Retorikai sémák:<br />

Definíciók<br />

– Asszociációs sémák: korábban különállónak látott<br />

elemeket egyetlen egységbe fog össze, érvelési viszonyt<br />

hoz létre közöttük.<br />

Pl. „Jó dolog olvasni, mert sokat tanulsz belőle.”<br />

Típusok: kvázi-logikai; a valóság szerkezetén alapuló; a<br />

valóság szerkezetét alakító<br />

– Disszociációs sémák: az egészet elemekre bontja<br />

Pl. „Amikor nacionalizmusról beszélünk, meg kell<br />

különböztetni nemzetünk szeretetét más nemzetek<br />

gyűlöletétől.”<br />

BESOROLÁSI SÉMÁK<br />

x fogalom y1, y2, stb. tulajdonságok révén van definiálva<br />

z-nek tulajdonsága y1, y2, stb.<br />

z tehát x<br />

Interjú Osama Bin Ladennel (1998, Der Spiegel):<br />

Az Amerikaiak által Irak ellen bevezetett szankciók több<br />

mint 1 millió gyermek halálához vezettek. Azt gondoljuk,<br />

hogy az amerikaiak a legnagyobb tolvajok és csalók a<br />

világon. Egyetlen esélyünk, …ha hasonló módszereket<br />

vetünk be.<br />

HA így definiáljuk az amerikaiakat, akkor …<br />

Nem-faj (genus-species) érv<br />

Ha a hüllők nem emlősök, akkor a krokodil nem emlős<br />

Ha az x pártra szavazók nem n-ek (pl. normálisak), akkor y nem normális<br />

Rész-egész séma<br />

Ha Isten mindenhol ott van, akkor itt is van<br />

Ha a Fradi megnyerte a bajnokságot, akkor a csapat minden tagja<br />

megnyerte a bajnokságot<br />

Chivas Regal – a tizenkét éves Whisky Skócia legöregebb desztillálójából<br />

XY autó – a technika legszebb formájában<br />

??Ha egy torta két kiló, akkor minden szelete két kiló<br />

Oksági sémák<br />

ok-okozat<br />

eszköz-cél<br />

Ha esik az eső, nedves az út<br />

Ha jó az építész, akkor jól van a ház megépítve<br />

Nem akarunk amerikai elnyomókat Perzsiában! Ha minden nap<br />

felrobbantunk pár kocsit és őrjáratot, a jenkik el fognak kotródni<br />

139


o Keress besorolási sémákhoz tartozó érvelési hibákat:<br />

– tehát y nem lehet hazugabb x-nél<br />

ÖSSZEHASONLÍTÓ SÉMÁK<br />

PÉLDÁT FELHASZNÁLÓ SÉMÁK<br />

azonosság-hasonlóság<br />

egy korai embrió értelmi szintje a krumpliéval vetekszik – így morálisan is<br />

ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá? … Ha etikailag nem teszünk<br />

különbséget, ez azt jelenti, hogy egy tucat embriót ugyanolyan jóízűen<br />

elfogyaszthatunk, mint egy adag krumplipürét?<br />

Különbséget felhasználó sémák<br />

Ha valaki olyan alacsony intellektuális fejlettségi szinten áll, hogy saját<br />

létének nincs tudatában, akkor nem vagyunk kötelesek életben tartani<br />

Ha x része y kategóriának, de z tulajdonsággal rendelkezik, akkor más …<br />

vonatkozik rá, mint y egyéb tagjainak<br />

Induktív példák<br />

Illusztratív példák<br />

– ezekről több szó lesz az induktív logika részben<br />

Autoritást felhasználó példák<br />

– János lelkes motorozó<br />

– J. azt mondja, hogy ez a motor simán ér két milát<br />

– Ez a motor ér két milát (megveszem Gabornak<br />

Karácsonyra)<br />

ELLENTÉTET FELHASZNÁLÓ SÉMÁK<br />

Közvetlen ellentét<br />

– Te vagy x pártra szavaztál, vagy abnormális vagy<br />

– Nem szavaztál x pártra<br />

– Te tök hülye vagy<br />

relatív<br />

– x hazugabb y-nál<br />

140


KVÁZI-LOGIKAI ÉRVEK<br />

A VALÓSÁG SZERKEZETÉN ALAPULÓ ÉRVEK<br />

Az érvelési kapcsolat logikai természetűnek tűnik: ha elfogadod a<br />

kiindulást, el kell fogadnod a következményt<br />

Pl. „A hazug emberekben nyilván nem bízunk meg. Ám egy országot csak<br />

olyan ember vezethet hatékonyan, akiben megbízunk. Tehát nyilvánvaló,<br />

hogy…”<br />

‣ Nem az a kérdés, hogy valóban logikailag érvényes-e a viszony<br />

(lásd később), hanem hogy logikusnak tűnik-e az adott<br />

szituációban<br />

1. „Logikai igényű viszony”: azonosság, ellentmondás, tranzitivitás,<br />

stb. alapján<br />

„Pártunk tiszteli az élet lehetőségét annak minden formájában. Nem<br />

hunyhatunk szemet efölött, amikor a mesterséges sterilizáció kérdésében<br />

kell véleményt nyilvánítanunk.”<br />

2. „Matematikai igényű viszony”: része, nagyobb, kisebb, stb.<br />

alapján<br />

„Mi azt valljuk, hogy mindenki úgy rendelkezik a saját teste fölött, ahogy<br />

jónak látja. De a petevezeték is a test része, ezért minden nő szabadon kell<br />

hogy dönthessen arról, kiiktatja-e.”<br />

• (Jórészt de tartoznak a korábbi „besorolási”, „összehasonlító” és<br />

„ellentétet felhasználó” sémák)<br />

Kapcsolatot teremt az alátámasztandó álláspont és a közönség világról<br />

alkotott nézetei között<br />

valamit azáltal teszünk elfogadhatóvá, hogy beépítjük abba, amit eleve<br />

elfogadunk<br />

Szekvenciális viszonyok (itt korábban: „oksági” sémák)<br />

• eszköz-cél: „Azért tanítjuk ezt, mert ezáltal majd jobban<br />

tudtok érvelni.”<br />

• ok-okozat: „Azért tanítjuk ezt, mert Józsi ezt kérte tőlünk<br />

a múlt óra után.”<br />

• pragmatikus viszony: a következményekkel érvel<br />

„Aki ezt benyalja, az jobb esélyekkel indul a zh-n.” (+)<br />

„Aki nem jár be, az tudatlan marad.” (–)<br />

Együttjáró viszonyok: heterogén, szekvenciálisan nem<br />

összefüggő elemek között<br />

• személy és tettei közti összefüggés<br />

„Gábor túl hangosan beszél, biztosan beképzelt.”<br />

• csoport és tagjai közti összefüggés<br />

„Gábor szerény gyerek, hiszen a buddhista egyház tagja.”<br />

(ez nem igaz) (oké, akkor taoista )<br />

• tulajdonság és ismertetőjegyek közti összefüggés<br />

„Ez az óra valószínűleg tök unalmas – mindenki alszik.”<br />

141


• személy és tettek fordított viszonya: tekintély-érv<br />

„Zsír dolog lehet kungfuzni, hiszen Gábor is ezt csinálja.”<br />

A VALÓSÁG SZERKEZETÉT ALAKÍTÓ ÉRVEK<br />

Egy álláspontról úgy győzőm meg a közönséget, hogy egyben egy képet<br />

fogadtatok el a valóságról<br />

új rendet teremt, nem a már meglevőre alapoz<br />

1. Kapcsolat felmutatása egyedi eset alapján<br />

(Itt korábban: „példát felhasználó” sémák)<br />

„Gyuri nyilván nem érti, miről beszélek most. Világos, hogy baj van a<br />

felfogásával.” (példa, illusztráció)<br />

„Gizi minden órán jegyzetel – ez az út az ötöshöz.” (modell)<br />

2. Szerkezeti hasonlóság más dolgok szerkezetével<br />

„Olyan az érveléselmélet, mint a kirakós játék. Sokáig csak a kereteket<br />

látod, és nem tudod összerakni a részleteket, de ha kitartóan foglalkozol<br />

vele, egyre gyorsabban összeáll a kép.”<br />

• A fogalmak tisztázása az érvelő meggyőzés céljait szolgálja: ahogy<br />

az érvelő érdekében áll<br />

Retorikai modell - közönség = ?<br />

• A fenti sémák alkalmazásának mindig célja, hogy egy véleményt<br />

elfogadtassunk/elutasítassunk<br />

• mindig adott közönség viszonylatában<br />

sokféle közönség lehet: az eszközöket mindig hozzá igazítjuk:<br />

rekonstruáljuk a hiteiket, vágyaikat, elvárásaikat stb., és ebből<br />

dolgozunk<br />

• Nincs tökéletesen „univerzális” közönség: nem lehet az egész<br />

emberiség számára egyszerre meggyőzőnek lenni: kultúra- és<br />

korfüggő<br />

• Az érvelésben felhasznált indokaink nem (feltétlenül) azonosak<br />

saját hiteink okaival<br />

• (Indukció és analógia)<br />

DISSZOCIÁCIÓS ÉRVEK<br />

Fogalmak tisztába rakása: általában valaminek az eredménye (kritika,<br />

ellenvetés)<br />

„Világos, hogy amikor a logika céljairól beszélünk, külön kell választanunk két<br />

dolgot. Használhatjuk arra, hogy mi magunk rájöjjünk az igazságra – ekkor új<br />

következtetéseket vonunk le a meglévő ismeretek alapján. De használhatjuk arra<br />

is, hogy másokat meggyőzzünk a saját igazunkról, beláttassuk azt, amit mi már<br />

eleve tudunk – logikus érvek segítségével. Ez a két dolog általában igencsak eltér<br />

egymástól.”<br />

142


VII.4 A TOULMIN-MODELL<br />

Hasonlóan Perelmanhoz, Toulmin is a jogi érveléseket veszi alapul<br />

argumentációs modelljének kialakításához<br />

Toulmin, S. E. 1958. The Uses of<br />

Argument. Cambridge: Cambridge<br />

UP.<br />

Ebben valamilyen általánosan<br />

elfogadott tényt (data, D) használ fel<br />

az érvelő az álláspont (conclusion, C)<br />

igazolására.<br />

A kérdés az, hogy indokolja-e a tény az álláspont elfogadását. A<br />

kapcsolatot az – általában implicit – biztosíték (warrant, W) teremti meg,<br />

ami esetenként további – explicit – támogatást (backing, B) kap.<br />

D – data – tény<br />

Q – qualification – minősítés<br />

C – conclusion - álláspont<br />

W – warrant – biztosíték<br />

R – restriction - szűkítés<br />

B – backing – támogatás<br />

Gabesz igaz magyar (C), hisz kaposvári (D). Ha nem hiszitek, hát azért, mert a kaposváriak<br />

magyarok (W), és K. a Magyar Köztársaság városa (B). De persze nem tuti biztos ez (Q),<br />

mert lehet, hogy Gábor a Marsról, a Vörös bolygóról származik (R1), vagy Skóciából<br />

települt be (R2).<br />

‣ A támogatás azonban a vitás kérdés jellegétől függ, így nem „mező-független”.<br />

Toulmin modellje ezért az érvelés értékelését nem csak a formális logikától<br />

távolítja el, hanem a mezőfüggetlen megítéléstől is. A „mező” ismerete nélkül az<br />

érvelés erőssége nem mérhető fel. Emiatt a modell érvelések értékelésére<br />

nemigen alkalmazható, és – bár más terminológiát használ – nemigen különbözik<br />

pl. a cicerói retorikai szillogizmustól (De inventione, 34).<br />

Egy toulmini sémára példa<br />

D - Q - C<br />

I I<br />

W R<br />

I<br />

B<br />

o<br />

Írj példa-érvelést és egészítsd ki mind BIZTOSÍTÉK/TÁMOGATÁS irányba<br />

(MA)<br />

143


VII.5 SZTÁZISZ<br />

A vád – és a reakció<br />

A hellenisztikus retorika elég részletesen kidolgozta a törvényszéki helyzetekben alkalmazható lépéseket, amelyek meghatározzák a vita jellegét és irányát.<br />

Például Cicero a megvádolt válaszlehetőségeit felvázolva (De inventione, 1.17-19) megvizsgálja, hogy a vád bizonyos tagadása milyen állapotot, sztáziszt hoz létre.<br />

– „Nem én követtem el!”,<br />

– „Nem volt bűn!”<br />

– „Elkövettem, de van mentségem!”,<br />

– „A bíróság nem jogosult ítélni!”<br />

‣ mindennapi helyzeteinkben is sokszor a legelső lépésnél tudjuk a legtöbbet tenni „ügyünk érdekében”<br />

A sztázisz rendszer felhasználása<br />

Döntő, hogy vitás helyzetekben milyen sztáziszt, állapotot hozunk létre, mert ez alapvetően befolyásolni tudja azt, hogy mi mellett / ellen kell érvelni a<br />

továbbiakban<br />

Tudományos viták sztázisza (PhD)<br />

Prelli, Lawrence J. 1989. A Rhetoric of Science - Inventing Scientific Discourse. szerk. Arnold, C. C., Studies in Rhetoric/Communication. Columbia: University<br />

of South California Press.<br />

o Keress tudományos vitákat és Prelli besorolása alapján keress hasonlóságokat/különbségeket!<br />

144


Dialektika<br />

VIII. NORMATÍV MODELLEK<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Később utánanézni:<br />

Fontos tanulság:<br />

Ezek építenek:<br />

145


VIII.1 ARISZTOTELÉSZ: SZOFISZTIKUS CÁFOLATOK (RÉSZLETEK) OLVASMÁNY<br />

Első rész 4<br />

Vizsgáljuk most meg a szofisztikus cáfolatokat, vagyis az olyan<br />

cáfolatokat, melyek látszólag cáfolnak csupán, valójában azonban<br />

tévesztésen alapulnak. A természetes sorrend szerint az elsővel<br />

fogjuk kezdeni.<br />

Nyilvánvaló, hogy az érvek némelyike valódi, míg mások csak<br />

látszólag valódiak. Mint bárhol másutt, az érvek esetén is<br />

hasonlóság van a valódiak és a hamisak között. Például, néhány<br />

embernek életerős a fizikuma, mások viszont ennek a látszatát<br />

keltik azáltal, hogy feldíszítik és kiöltöztetik magukat, mint barbárok<br />

a feláldozásra kerülő foglyaikat. Néhány emberben valóban<br />

érvényesül a szépség, míg mások csupán felcicomázzák magukat.<br />

Így van ez a lélekkel nem rendelkező dolgok esetén is: némelyik<br />

valóban ezüstből vagy aranyból készült, másokról csak az érzékeink<br />

sugallják ezt, például a bádogból készült dolgok ezüstnek tűnnek,<br />

vagy a sárga fémből készültek aranynak. Ugyanígy, néha valódi az<br />

érvelés és a cáfolat, néha pedig nem, és csak a tapasztalatlanságunk<br />

mutatatja őket valódinak, mivel a tapasztalatlanok csak távolabbról<br />

tudják szemlélni ezeket a dolgokat. Mert az érv olyan állításokra<br />

épül, melyekből és melyek által valami más, bennük nem foglalt<br />

dolog állítása következik, a cáfolat pedig olyan érvelés, amelyből<br />

egy adott konklúzió ellentéte következik. Tehát néhány közülük<br />

nem éri el a célját, bár ezt a látszatot kelti különböző okokból,<br />

melyek leggyakrabban a nevekre vezethetők vissza. Hiszen<br />

lehetetlen egy beszélgetésben a tárgyalt dolgokat szerepeltetni,<br />

4 W. A. Pickard-Cambridge angol fordítása nyomán. A teljes angol szöveg<br />

letölthető: http://classics.mit.edu//Aristotle/sophist_refut.html<br />

146<br />

hanem ehelyett a neveiket mint szimbólumokat kell használnunk, és<br />

feltételezzük, hogy ami a nevek között következik, az a dolgok<br />

között is következik; ugyanúgy, mint ahogy a számítástok<br />

eredményeit is a számolótáblák alapján tételezzük fel. De a nevek<br />

és a dolgok esete nem azonos. Hiszen a nevek végesek, és így van ez<br />

a lehetséges kifejezések összességével is, míg a dolgok száma<br />

végtelen. Ezért elkerülhetetlen, hogy ugyanannak a névnek több<br />

jelentése is legyen. Mint ahogy a számolótáblák manipulálásában<br />

járatlanokat becsapják a tapasztaltabbak, ugyanúgy a vitákban azok,<br />

akik nincsenek eléggé tisztában a nevek erejével, elvétik mind saját<br />

érveiket, mind másokét. Így aztán, és számos később említendő<br />

okból is, léteznek valódinak látszó, ám hamis érvek és cáfolatok.<br />

Márpedig néhány embernek jobban megéri, hogy bölcsnek tűnjék,<br />

bár valójában nem az, mint hogy valójában bölcs legyen annak<br />

látszata nélkül (hiszen a szofista tudománya abban áll, hogy<br />

bölcsességet színleljen valódi alap nélkül, és a szofista pénzt keres<br />

látszó és valótlan bölcsessége segítségével), és az ilyenek számára<br />

sokkal fontosabb azon látszat keltése, hogy elvégzik egy bölcs<br />

feladatát, mint hogy valóban elvégezzék azt a látszat nélkül is. […]<br />

Második rész<br />

A párbeszéd formájú érvek négy típusra oszthatók: didaktikus,<br />

dialektikus, vizsgálati érvek, és vitás [erisztikus] érvek. A didaktikus<br />

érvek azok, melyek a témának megfelelő elvekből indulnak ki, nem<br />

pedig a válaszoló által igaznak tartott véleményekből (ahol a<br />

tanulónak bizalom alapján kell elfogadnia a dolgokat). A dialektikus<br />

érvek azok, melyek valószínű [általánosan elfogadott]<br />

premisszákból érvelnek, méghozzá egy adott tétellel szemben. A


vizsgálati érvek azok, melyek a válaszoló által elfogadott<br />

premisszákból indulnak ki, és ezeket a premisszákat el kell fogadnia<br />

mindenkinek, aki a tudás látszatát akarja kelteni – hogy hogyan is<br />

megy ez pontosan, azt egy másik értekezésben meghatároztuk. A<br />

vitás érvek azok, melyek látszólag valószínű ám valójában nem<br />

általánosan elfogadott premisszákból jutnak el a konklúzióhoz,<br />

érvelés vagy látszólagos érvelés útján. A demonstratív érvek<br />

témáját megtárgyaltuk az Analitikákban, míg a dialektikus és a<br />

vizsgálati érveket másutt jellemeztük, ezért most olyan érvekről<br />

fogunk beszélni, melyeket versengő vitákban szoktak használni.<br />

Harmadik rész<br />

Először is fel kell sorolnunk azokat a célokat, melyek arra viszik az<br />

embereket, hogy halálos ellenségekként vitatkozzanak egymással.<br />

Ezek öten vannak: cáfolat, tévesztés, paradoxon, nyelvhiba, és végül<br />

ötödikként a vitapartner fecsegésre kényszerítése, vagyis annak<br />

elérése, hogy számtalanszor ismételgesse magát – vagy pedig, cél<br />

lehet ezek látszatának keltése valóságos alap nélkül. Hiszen világos<br />

módon a vitatkozók arra törekednek, hogy lehetőség szerint<br />

visszautasítsák a másik álláspontját; vagy ha ez nem sikerül, akkor<br />

kimutassák, hogy ellenfelük tévesztést követett el; aztán hogy<br />

paradoxonba kergessék; vagy nyelvhibát mutassanak ki nála, azaz<br />

rákényszerítsék a válaszolót, hogy az érvének következményeként<br />

nyelvtanilag hibás kifejezést használjon; végül pedig, hogy önmaga<br />

ismételgetésére kényszerítsék.<br />

Negyedik rész<br />

Kétféle cáfolat létezik: némelyik a használt nyelven múlik, némelyik<br />

viszont független a nyelvtől. Azok a nyelvtől függő módszerek,<br />

melyek által az érvelés hamis látszatát lehet kelteni, hatan vannak:<br />

kétértelműség, amphibólia [a mondatszerkezet félreérthetősége],<br />

összetétel [szavak helytelen összekapcsolása], szétválasztás [szavak<br />

helytelen elkülönítése], hangsúly, alaki hiba [a nyelvtani forma túl<br />

merev értelmezése]. Erről meggyőződhetünk mind az indukció,<br />

mind a szillogisztikus bizonyítás esetén, és talán más esetekben is –<br />

nevezetesen, hogy ennyi a száma azoknak a módoknak, amelyekkel<br />

elvéthetjük, hogy ugyanazt a dolgot értsük ugyanazon név vagy<br />

kifejezés alatt. […]<br />

[…] Másfelől, a nyelvtől függő tévesztések fajtáinak száma hét:<br />

1. amelyik a járulékos tulajdonságtól [akcidens] függ;<br />

2. egy kifejezés használata abszolút módon, illetve nem abszolút<br />

módon, hanem hely, idő vagy kapcsolat szerinti megszorítással [a<br />

dicto secundum quid ad dictum simpliciter];<br />

3. amelyik annak figyelmen hagyásán alapul, hogy mi is az a cáfolat<br />

[ignoratio elenchi];<br />

4. amelyik feltételes állításon [konzekvencia] alapul;<br />

5. amelyik megelőlegezi az eredeti konklúziót [petitio principii];<br />

6. amelyik oknak nevez valamit, ami nem ok [non causa pro causa];<br />

7. több kérdés egyetlen kérdéssé való összeolvasztása.<br />

Ötödik rész<br />

A járulékos tulajdonságon alapuló tévesztések akkor bukkannak fel,<br />

ha valamit ugyanúgy igaznak tartunk egy dologra és járulékos<br />

tulajdonságaira is. Hiszen egy dolognak sok járulékos tulajdonsága<br />

van, ezért nem szükséges ugyanannak igaznak lennie az összes<br />

predikátumra [állítmányra] és a szubjektumra [alanyra] is. Például,<br />

“Ha Koriszkosz más, mint az “ember”, akkor különbözik magától,<br />

hiszen ő ember”, vagy: “Ha Koriszkosz más, mint Szókratész, és<br />

Szókratész ember, akkor”, ahogy mondják, “elismertük, hogy<br />

Koriszkosz nem ember, ugyanis ahhoz az emberhez, akitől<br />

különbözik, tulajdonságként járul, hogy ember”.<br />

147


Azok a tévesztések, melyek az abszolút módon avagy bizonyos<br />

tekintetben és nem pedig szigorúan használt kifejezésektől függnek,<br />

akkor jelennek meg, amikor egy bizonyos értelemben használt<br />

kifejezést úgy veszünk, mintha abszolút módon használtuk volna.<br />

Például abban, hogy “Ami nem létezik, az a vélekedés tárgya, tehát<br />

ami nem létezik, az tárgy”, hiszen nem azonos “X tárgyának lenni”,<br />

illetve abszolút módon “tárgynak lenni”. Vagy ebben: “Ha valami<br />

nem egy ilyen-és-ilyen létező, például nem ember, akkor nem is<br />

létezik”, hiszen egyáltalán nem ugyanaz “nem X-nek lenni”, illetve<br />

“nem lenni”. Habár a kifejezések hasonlósága alapján úgy tűnik,<br />

mintha a kettő ugyanaz lenne, mivel “X-nek lenni” csak kicsit<br />

különbözik attól, hogy “lenni”, valamint “nem X-nek lenni” attól,<br />

hogy “nem lenni”. Hasonlóan van ez azzal az érvel is, melynek sikere<br />

azon múlik, hogy egy kifejezést bizonyos értelemben használunk-e,<br />

vagy pedig abszolút módon. Például: “Tételezzük fel, hogy egy indus<br />

mindenütt fekete, ám a fogait tekintve fehér; ekkor ő egyszerre<br />

fehér és nem fehér”. […]<br />

Más tévesztések azon múlnak, hogy a “bizonyítás” és a “cáfolat”<br />

fogalmait nem tisztázták, és valami kimaradt a definícióból. Hiszen<br />

elutasítani valamit nem más, mint elvitatni a dologtól egy olyan<br />

tulajdonságot – és nemcsak a nevekben, hanem a valóságban is –,<br />

melynek neve nem csupán rokon értelmű vagy azonos hangzású<br />

azzal, amit a dolognak tulajdonítottunk, hanem ugyanaz – vagyis<br />

szükségszerűen visszautasítani azt az előre elfogadott kijelentések<br />

alapján, ugyanabban a tekintetben és viszonyban és módon és<br />

időben, mint amiben állítottuk, és anélkül, hogy felhasználnánk a<br />

bizonyítandó feltételezést. Valaminek “hibás feltételezését”<br />

ugyanígy kell definiálnunk. Néhányan azonban kifelejtik<br />

valamelyiket a felsorolt feltételek közül, és ezért egy csupán<br />

látszólagos cáfolatot adnak, kimutatván (például) hogy ugyanaz a<br />

dolog kétszeres és nem kétszeres, ugyanis a kettő az egy kétszerese,<br />

de nem kétszerese a háromnak. Aztán az is lehet, hogy ugyanazt a<br />

dolgot kétszeresnek és nem kétszeresnek állítják, de nem mondják<br />

148<br />

meg, hogy nem ugyanabban a tekintetben, hiszen kétszeres a<br />

hosszában de nem kétszeres szélességében. És lehet, hogy ugyanazt<br />

a dolgot kétszeresnek és nem kétszeresnek állítják ugyanabban a<br />

tekintetben és ugyanazon módon, de nem árulják el, hogy nem<br />

ugyanabban az időben, és így cáfolatuk csupán látszólagos. Egy kis<br />

erőszakkal ezt a tévesztést is a nyelvtől függő tévesztések közé<br />

lehetne sorolni.<br />

Azok, melyek a bizonyítandó álláspont feltételezésén múlnak,<br />

ugyanígy bukkannak fel, és annyiféleképpen, ahány módon vissza<br />

lehet utalni a bizonyítandó véleményre. Ezek csak azért tűnhetnek<br />

cáfolatnak, mert az embereknek nincs meg a képességük arra, hogy<br />

egyszerre átlássák, mi azonos és mi különböző.<br />

A feltételes állításon alapuló cáfolat azért jelenik meg, mert sokan<br />

úgy vélik, hogy a feltételes állítások megfordíthatók. Mindig, amikor<br />

felteszik, hogy ha A van, akkor szükségszerűen B is van, feltételezik<br />

azt is, hogy ha B van, akkor szükségszerűen A is van. Ez a forrása<br />

azoknak a megtévesztéseknek is, melyek érzékelésből táplálkozó<br />

véleményeken alapulnak. Mert például gyakran gondolják az epéről,<br />

hogy méz, hiszen a mézet sárgaságáról ismerjük fel. Ugyanígy, mivel<br />

eső után a talaj nedves, feltesszük, hogy ha nedves a talaj, akkor<br />

esett az eső, bár ez nem következik szükségszerűen. […]<br />

Az a cáfolat, amelyik azon alapul, hogy oknak tekinti azt, ami nem<br />

ok, akkor jelenik meg, amikor valami, ami nem ok, bekerül az<br />

érvelésbe, mintha a cáfolat ezen múlna. Ez gyakran jelenik meg a<br />

lehetetlenre való visszavezetéseknél, hiszen ezekben el kell vetnünk<br />

valamelyik premisszát. Ha ilyenkor a hamis okot azon kérdések<br />

között tartjuk számon, melyek a bekövetkező lehetetlenség<br />

megalapozásához szükségesek, akkor gyakran úgy fogjuk gondolni,<br />

hogy a cáfolat rajta múlik. Például amikor azt bizonyítjuk, hogy<br />

“lélek” és “élet” nem azonosak. Mert ha a keletkezés ellentétes a<br />

pusztulással, akkor egy bizonyos típusú keletkezésnek ellentéte lesz


egy bizonyos típusú pusztulás, és mivel a halál, mely az élet<br />

ellentéte, egyben a pusztulás egy bizonyos fajtája, ezért az élet<br />

keletkezés, és élni nem más, mint keletkezni, ám mivel ez<br />

lehetetlen, ezért a “lélek” és az “élet” nem ugyanaz. Ám ezt nem<br />

bizonyítottuk: a lehetetlenség bekövetkezéséhez nem kell azt<br />

állítanunk, hogy az élet azonos a lélekkel, hanem csupán annyit,<br />

hogy az élet ellentéte a halál, amely egyfajta pusztulás, és hogy a<br />

pusztulás ellentéte a keletkezés. Az ilyen érvek tehát, ha nem is<br />

abszolút értelemben mentesek a meggyőző erőtől, de a kívánt<br />

konklúzió szempontjából sikertelenek a meggyőzésben. Gyakran<br />

maguk a kérdezők is elsiklanak az ilyen típusú tévesztések fölött.<br />

Tehát ilyenek azok az érvek, melyek a feltételeseken, illetve a hamis<br />

okon múlnak. Azok, melyek két kérdés egybeolvasztásával<br />

keletkeznek, akkor kerülnek elő, amikor a kettősséget nem vesszük<br />

észre, és egyetlen választ adunk, mintha csak egyetlen kérdés<br />

hangzott volna el. Néhány esetben könnyű észrevenni, hogy nem<br />

csak egyről van szó, és így nem lehet egyetlen választ adni, például<br />

ebben: “Tenger alkotja-e a földet, vagy az eget?”. De más<br />

esetekben ez nem ennyire könnyű, és ilyenkor az emberek egyként<br />

tekintik a kérdést, és ekkor vagy bevallják a vereségüket, hogy nem<br />

tudnak a kérdésre válaszolni, vagy pedig látszólagos cáfolatnak<br />

teszik ki magukat. Például: “Ember-e A és B?” – “Igen.” – “Ezért ha<br />

valaki megüti A-t és B-t, akkor nem embereket üt meg, hanem egy<br />

embert.” Vagy olyan esetben, amikor valami részben jó és részben<br />

rossz: “Jó ez a dolog vagy rossz?” Hiszen bármit felelünk,<br />

lehetséges, hogy látszólagos cáfolatnak tesszük ki magunkat, vagy<br />

egy látszólagosan hamis állítást teszünk. Hiszen ha azt mondjuk,<br />

hogy valami jó, ami nem jó, vagy hogy valami nem jó, ami jó, akkor<br />

hamis állítást teszünk. […]<br />

[…]<br />

Tizedik rész<br />

Hamis az a megkülönböztetés, amellyel az olyan érveket, melyeket<br />

a kifejezés ellen irányulónak szoktak gondolni, elkülönítik azoktól,<br />

melyek a kifejezett gondolat ellen irányulnak. Lehetetlen ugyanis az<br />

a feltételezés, hogy néhány érv a kifejezés ellen irányul, míg mások<br />

a gondolatok ellen, és hogy ezek nem azonosak. Hiszen mi lenne<br />

egy gondolat ellen irányuló érv elégtelensége, ha nem az, hogy a<br />

kérdező szerint a kifejezés más értelemben szerepel a kérdésben,<br />

melyben a válaszoló használta azt? És ez a dolog ugyanaz, mint egy<br />

érvet a kifejezés ellen irányítani. […]<br />

Ugyanígy lehetetlen az is, hogy megvizsgáljunk egy cáfolatot,<br />

miközben nem vizsgáltuk meg előtte a bizonyítást. Hiszen a cáfolás<br />

is egy bizonyítás, ezért annak, aki hamis cáfolatot akar jellemezni,<br />

előtte a bizonyítást kell jellemeznie, hiszen az ilyen fajta cáfolat nem<br />

más, mint egy tétel ellentmondó párjának pusztán látszólagos<br />

bizonyítása. Ennek megfelelően, a hamisság oka lehet a<br />

bizonyításban, de lehet az ellentmondásban is (hiszen az<br />

“ellentmondást” is meg kell említeni), néha pedig mindkettőben, ha<br />

a cáfolat pusztán látszólagos. Abban az érvben, hogy a néma képes<br />

beszélni, a hiba az ellentmondásban van, abban az érvben, hogy<br />

valaki képes adni abból, amit nem birtokol, mindkettőben, és abban<br />

az érvben, hogy Homérosz verse egy alakzat, azáltal, hogy ciklus, a<br />

bizonyításban van. Ha egy érv egyik tekintetben sem hibás, akkor ő<br />

egy igaz bizonyítás. […]<br />

149


VIII.2 VITATÍPUSOK<br />

A vita típusa<br />

Kiinduló konfliktus<br />

Módszerek,<br />

eszközök<br />

Cél Fenntartó érzelem Megváltoztató érzelem (mivé?)<br />

Veszekedés<br />

Érzelmi feszültség<br />

A személy<br />

támadása<br />

A partner „kikészítése” legyőzése, a<br />

feszültség levezetése // Győzelem<br />

Törvényszéki<br />

tárgyalás<br />

Rivalizálás<br />

A dramaturgia<br />

szabályai által<br />

megengedett<br />

összes eszköz<br />

A semleges (egy, a vitában részt<br />

nem vevő) fél jóindulatának<br />

elnyerése<br />

Racionális<br />

vita<br />

Véleménykülönbség<br />

Bizonyítás és kritika<br />

érvelések<br />

segítségével<br />

Az igazság kiderítése, a helyes<br />

álláspont megtalálása.<br />

Tudományos<br />

vita<br />

Az igazolás hiánya<br />

Tudásra épülő<br />

érvelések<br />

Tudományos bizonyítás, vagy<br />

cáfolás Állítások igazságértékeinek<br />

eldöntése/megváltoztatása<br />

Tárgyalás Érdekütközés Alkudozás<br />

A felek számára elfogadható<br />

kompromisszum kialakítása<br />

Gondold át a táblázatot!<br />

A jobb oldali oszlopokba írd le, hogy milyen érzelmi hozzáállást kell<br />

biztosítani a különféle vitatípusoknál, hogy<br />

FENNÁLJON ez a típus ill. hogy MEGVÁLTOZZON (és akkor milyen<br />

típussá tehető).<br />

150


VIII.3 VITAHELYZETEK<br />

Hogyan tudjuk hol állunk?<br />

A VITA<br />

A vita konfliktus szituáció: nézetek, álláspontok, érdekek és érzelmek<br />

ütköznek. A vita típusát a domináns konfliktus határozza meg. A<br />

meggyőző vitára az álláspontok ütközése a jellemző, de az embernek a<br />

meggyőződéssel vallott nézeteihez is érdekei fűződhetnek (ugyanakkor<br />

bizonyos érdekek elősegíthetik bizonyos nézetek kialakulását).<br />

A meggyőződés, amely az embert racionális szempontból az<br />

álláspontjához fűzi, rendszerint egyben érzelmi viszonyt is jelent.<br />

Szeretjük a gondolatainkat, mi találtuk ki, büszkék vagyunk rájuk, vannak<br />

kedvenc "rögeszméink". Gyakran személyes elkötelezettségek sora<br />

kapcsol egy-egy állásponthoz bennünket.<br />

A VITAHELYZET ELEMZÉSE (HALADÓKNAK)<br />

• A fenti osztályozás nem merev (kevert vitahelyzetek, változó<br />

vitahelyzetek)<br />

– A felek céljai is megváltozhatnak!<br />

• A vita elemzésekor egyéb szempontok alapján is elemezhetünk<br />

– Társas játszmák (milyen szerepekben vannak a vita különféle<br />

szakaszaiban a felek? Pl. Berne – tranzakcióanalízis)<br />

– „Fegyverkezési verseny” a vita szakaszaiban milyen elemeket vesznek<br />

át egymástól a felek (érveléssémák, analógiák, pozicionálás, stb.).<br />

– Pozicionálás és újrapozícionálás a folyamatban<br />

151


KERETEZÉS<br />

PRAGMATIKA<br />

A kérdések megfogalmazása nagyban befolyásolhat akár<br />

tanúvallomásokat is. Esküdti döntéseket is!<br />

Elisabeth Loftus vizsgálatai: A kísérleti személyek két autó ütközését látják<br />

egy videofelvételen. Az egyik esetben azt kérdezik tőlük:<br />

– Máskor azt:<br />

• „Milyen sebességgel haladtak a kocsik mikor<br />

egymásba csapódtak?”<br />

• „Milyen sebességgel haladtak a kocsik mikor<br />

egymásnak ütköztek?<br />

Mind a számokat, mind az eseményre való emlékezést jelentősen<br />

befolyásolja a keretezés!<br />

Az első esetben 30 km/h-val nagyobb értéket<br />

becsülnek átlagosan.<br />

Az első példa esetben az 1 héttel később felvett<br />

kérdőíven a kérdezettek már arra is emlékeztek,<br />

hogy a felvételen üvegszilánkok repkedtek, ami<br />

valójában nem történt meg.<br />

A Meggyőzéstechnika órán ezekről többet is megtudhatsz. órájáról<br />

ismétlés/<br />

o Kedvenc példáim:<br />

Mi a feltétele a mindennapi megértésnek? Azért tudunk társalogni<br />

egymással, mert elismerjük, hogy a társalgásban vannak közös célok,<br />

és olyan módszerek, amelyekkel ezek a célok elérhetők.<br />

Megütötte a bokáját – két jelentés. Hogy mit mond a mondat: a<br />

személy, a kontextus, stb. ismerete kell– a pontos jelentéshez több<br />

információ szükséges!<br />

Implikáció – a jelentés, a közlés nem ugyanaz, mint amit egy<br />

kijelentés „mond” (say)<br />

Grice maximái<br />

Alapelv: együttműködés – a társalgáshoz (kommunikációhoz) történő<br />

hozzászólás legyen olyan, ami az adott helyen a beszélgetés<br />

elfogadott célja vagy iránya elvár.<br />

o Számomra az együttműködés =<br />

Megjegyzés [Z8]:<br />

Az országot titokzatos és halálos járvány<br />

fenyegeti, amelyet 60.000 ember kapott el.<br />

Te vagy a döntéshozó. A szakértőid 2<br />

alternatív programmal állnak elő:<br />

Két megoldási javaslatot kapsz, melyek<br />

segítségével:<br />

1.20.000 ember megmenthető<br />

2.33,3%-ban mind a 60.000 megmenthető,<br />

de 66,6%-ban mindenki meghal.<br />

Melyiket választanád? ......<br />

Az országot titokzatos és halálos járvány<br />

fenyegeti, amelyet 60.000 ember kapott el.<br />

Te vagy a döntéshozó. A szakértőid 2<br />

alternatív programmal állnak elő:<br />

Két megoldási javaslatot kapsz, melyek<br />

alapján:<br />

1.40.000 ember meghal.<br />

2.33,3%-ban senki sem hal meg, de 66,6%-<br />

ban mind a 60.000 meghal.<br />

Melyiket választanád? (BA)<br />

Milyen modelleket ismersz, amik<br />

magyarázzák a Pszicho.hatást (MA)<br />

Eredetileg honnan van a példa (PhD)<br />

...... /MA: Kertész Gergely órájáról/<br />

152


Gyakran használt maximák<br />

Mennyiség:<br />

legyen a kívánt mértékben informatív<br />

ne legyen túl informatív (ez idővesztés)<br />

Minőség<br />

nem mondj olyat, amiről azt hiszed, hogy hamis<br />

ne mondj olyat, amire nézve nincs megfelelő evidenciád<br />

Viszony/Kapcsolat (relevancia)<br />

légy releváns (a relevancia maximája)<br />

Mód/Modor (Érthetőség)<br />

kerüld a homályos kifejezést<br />

kerüld a kétértelműséget<br />

Légy tömör<br />

légy rendezett<br />

Implikatúrák<br />

A maximák kihasználása<br />

o<br />

Ha azt mondja p, és azt implikája, hogy q, akkor akkor implikálja<br />

társalgásilag, hogy q, ha<br />

követi a maximákat (vagy legalább az együttműködési<br />

alapelvet)<br />

sejti, hogy q-ra van szükség ahhoz, hogy p mondását<br />

összhangba hozzuk ezzel a feltételezéssel<br />

a beszélő úgy gondolja, hogy a hallgató intuitíven<br />

megragadja azt, hogy 2.-ra van szükség<br />

vagyis: azt mondta, hogy p, nincs okunk feltételezni, hogy nem követi a<br />

maximákat (vagy az együttműködés alapelvét), ezt csak úgy tehette, ha<br />

azt gondolja, hogy q. Semmit sem mond, amiből azt gondolnám, hogy<br />

nem akarja, hogy azt gondoljam, hogy q, tehát implikálta q-t.<br />

153


VIII.4 ISMERKEDÉS A PRAGMADIALEKTIKÁVAL PD-KISKÁTÉ<br />

Az érveléseket a véleménykülönbség feloldásának (VKF) lehetőségeként<br />

vizsgálhatjuk (nem antropológiai, hanem kritikai megközelítés).<br />

Véleménykülönbség akkor keletkezik, ha egy beszélő<br />

adott kijelentése nem talál általános elfogadásra.<br />

A különbség feloldása során a felek közösen belátják,<br />

hogy az adott kérdésben milyen álláspontot fogadjanak el<br />

közösen<br />

Sokszor már az is munka, hogy a résztvevő fél saját álláspontja és<br />

az ahhoz implicit tartozó előfeltevések, valamint mindezek<br />

következményei nyilvánvalóvá váljanak. A vita egyik fő célja az<br />

előfeltevések explikálása és kritikai felülvizsgálata – lásd még a<br />

vita szakaszait.<br />

Természetesen más módja is van a vitás kérdések eldöntésének: a felek<br />

felkérhetnek külső bírót, alkalmazhatnak erőszakot, fenyegethetik<br />

egymást, vagy közösen orákulumhoz fordulhatnak.<br />

Elméleti elköteleződések<br />

• Egy dialektikai helyzetben a résztvevőknek be kell tartaniuk<br />

valamilyen normákat, amelyek az interakciót szabályozzák.<br />

• Éppen ezért minden dialektikai elméletnek kell normatív elemeket<br />

tartalmaznia, amelyek az interakció „szabályait” rögzítik.<br />

• A PD a mindennapi verbális interakciók vizsgálatából indul ki, és a<br />

beszédaktusok és a pragmatika háttérelméleteire támaszkodik<br />

A Searle-i kommunikatív és Grice-i interakcionális<br />

szempontok ötvözése<br />

A PD Grice Együttműködési Maximáját a következő specifikus<br />

szabályokkal egészíti ki<br />

(ezek a mennyiség, minőség, kapcsolat és mód<br />

maximái helyett állnak):<br />

1. Ne hajts végre értelmezhetetlen (incomprehensible)<br />

beszédaktusokat!<br />

2. Ne hajts végre őszintétlen beszédaktusokat (vagy olyanokat,<br />

amikért nem tudsz felelősséget vállalni)!<br />

3. Ne hajts végre redundáns beszédaktusokat!<br />

4. Ne hajts végre értelmetlen (meaningless) beszédaktusokat!<br />

5. Ne hajts végre olyan beszédaktusokat, amelyek nem<br />

megfelelően kapcsolódnak a korábbi beszédaktusokhoz és a<br />

kommunikációs helyzethez!<br />

154


EGY VITA KOREOGRÁFIÁJA<br />

A megnyilatkozások elemzése során a beszédaktusokat osztályozni kell, és<br />

hozzá kell rendelni a vita „szakaszaihoz”.<br />

Négy ilyen szakasz különíthető el:<br />

a konfrontációs szakaszban a véleménykülönbség felszínre kerül,<br />

a nyitó szakaszban nyilvánossá válnak a vita szerepei és<br />

elköteleződési és eldől, van-e elég „közös pont”, amely lehetővé<br />

teszi a VKF-át.<br />

az argumentációs szakaszban történik a kritikai ellenvetések<br />

visszaverése, majd<br />

a záró szakaszban megfogalmazódik a vita eredménye– ha nincs<br />

egyetértés, akkor a VKF nem történt meg<br />

Ezek a szakaszok nem szükségszerűen kronologikus sorrendben követik<br />

egymást. Az elemzés célja a megnyilatkozásokat ezekhez a szakaszokhoz<br />

kötni, hogy a funkcionalizálás (lásd később) lehetővé váljon.<br />

EGY ELEMZÉS KOREOGRÁFIÁJA<br />

De hogyan lehet tényleg részletesen elemezni? Az elemzés elméletét is le<br />

kell fektetni! A PDnek vannak ún. metaelméleti elköteleződései<br />

• externalizálás,<br />

• szocializálás,<br />

• funkcionalizálás,<br />

• dialektifikálás<br />

Externalizálás<br />

A PD az álláspontnak a diskurzusban megjelent pozíciót tekinti<br />

Szocializálás<br />

– bár az álláspontok belsők, ehhez nincs hozzáférésünk, így nem<br />

pszichológiai diszpozíciókat próbál rekonstruálni, hanem az<br />

állásponthoz kapcsolódó nyilvános elköteleződéseket.<br />

– Ez számos retorikai megközelítésnek ellent mond, melyek pszichológiai<br />

állapotokat feltételeznek, ugyanakkor lehetővé teszi a<br />

megnyilatkozások elemzését a beszédaktus-elmélet alapján.<br />

A a társas kontextusba helyezi a vitát, szemben az individualista<br />

nézőponttal, ahol a személytől függetleníthetjük az érvelést.<br />

Így a vitában az álláspontokhoz kapcsolódóan „protagonista” és<br />

„antagonista” szerepek különíthetők el, és az elemzés feladata a<br />

szereplők azonosítása.<br />

A legegyszerűbb vitahelyzetben az egyik fél (a protagonista) elővezet egy álláspontot (+/p<br />

vagy -/p), a másik fél (az antagonista) pedig megkérdőjelezi azt (?/(+/p) ill. ?/(-/p)).<br />

– Az ilyen egyszerű vitahelyzetben csak egy állítás állítása vagy tagadása<br />

szerepel.<br />

Előfordulhat, hogy a másik fél nem csak érveket szeretne hallani az adott álláspont<br />

elfogadása mellett, hanem elköteleződik annak negáltja mellett (-/p vagy +/p). Ilyen<br />

esetben kevert egyszerű vitahelyzetről beszélünk, és mindkét félnek érvekkel kell<br />

alátámasztania álláspontját.<br />

– Összetett vitáról akkor beszélünk, ha több, különböző álláspont<br />

melletti elköteleződés jelenik meg a vitában. Minden vita felbontható<br />

elemi egységeire<br />

‣ Itt jól látszik a logika szerepe: ha nem egy állítás és annak<br />

negáltja mellett köteleződik el a két fél (még ha az adott<br />

helyzetben ezt a felek észre sem veszik), akkor a vitát<br />

összetettként kell elemezni.<br />

‣ Probléma: hogy a másik „homlokzatát” megvédjük, nagyon<br />

sokszor az ellenvéleményt csak kérdésként fogalmazzuk meg.<br />

155


Funkcionalizálás<br />

• A diskurzus egyes elemeinek funkcionális szerepét vizsgálja a PD.<br />

• A beszédaktusok így osztályozásra kerülnek:<br />

– pl. használati deklaratívumokkal tisztázzák a felek egyes<br />

beszédaktusok helyzetét.<br />

– Kommisszívumokkal köteleződnek el egy-egy álláspont<br />

mellett vagy tartják fenn azokat.<br />

Dialektifikálás<br />

• A vitának megfelelőnek kell lennie a VKF-ra, vagyis meg kell<br />

felelnie bizonyos dialektikai normáknak.<br />

• A normatív elméletben a ~ szabályozza az ideális helyzet<br />

beszédaktusainak sorrendjét és minősíti a vitát.<br />

– vagyis rengeteg dolog (mellébeszélés, személyeskedés,<br />

stb.) nem jelenik meg a rekonstrukcióban.<br />

– Direktívumokkal szólítják fel a másik felet egy álláspont<br />

védelmére stb.<br />

• Ezzel szemben a pusztán logikai rekonstrukciók a<br />

vitát terméknek tekintik, és az érvelések<br />

érvényességét/ helytállóságát vizsgálják, de így<br />

nem tudják feltárni az „egyet-nem-értési” teret,<br />

illetve hogy mi a „tétje” a vitának.<br />

156


VIII.5 ELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS<br />

Ha megvan az elemzés – a nagy kérdés, hogy jók-e egy álláspont mellett<br />

felhozott érvek.<br />

Az érvelés értékelése a PD szempontjai alapján történnek: mennyire<br />

támogatja a VKF-át egy lépés<br />

Ehhez a PD felállít tíz „ökölszabály”, amely megszegése gátolja a<br />

VKF-et<br />

Ilyen szabályt megszegheti mindkét fél<br />

– szemben a hagyományos megközelítésekkel, ahol érvelési hibát csak a<br />

protagonista követhet el<br />

– A PD-ben az antagonista szerep nem megfelelő követése is hibának<br />

tekinthető<br />

• Pl. az agresszív vagy túl sokat állító kérdés<br />

157


1 A felek nem akadályozhatják meg, hogy új álláspontok vagy<br />

azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel.<br />

Cél: Az álláspontok tisztázásának lehetősége (a vélemény-különbség<br />

feloldása nem lehetséges, ha nem tiszták az álláspontok). A konfrontációs<br />

szakasz célja ennek biztosítása. Megszegése: arg. ad baculum, ad<br />

misericordiam, ad hominem (gyalázkodó, genetikus, tu quoque).<br />

„Szabadság” szabály<br />

• Ad baculum: rejtett v. kimondott fenyegetés<br />

Bár megértjük, hogy kétségeitek vannak a pragmadialektika hasznával<br />

kapcsolatban, de lássuk be, hogy egy ponton túl nem érdemes ezen vitatkozni.<br />

Elvégre mi határozzuk meg a vizsga anyagát, és mi fogjuk értékelni a<br />

teljesítményeteket.<br />

’Épelméjű ember ilyen álláspontot nem fogadhat el!’<br />

2. Egy álláspontot elővezető félnek kötelessége azt<br />

megvédeni, ha a másik fél arra igényt tart.<br />

Cél: Minden kimondott álláspont védelmét fel kell vállalnunk<br />

(protagonista szerep vállalása, ha a helyzet igényli – nyitó szakasz<br />

feladata). Megszegése: bizonyítás kényszerének áthárítása, arg. ad<br />

verecundiam, ad ignorantiam.<br />

„Bizonyítás kötelezősége” szabály<br />

• Bizonyítás kényszerének áthárítása<br />

János azt állítja, hogy az érveléselmélet jegyzetem zavaros és használhatatlan.<br />

Kérdem én, tett-e valamit azért, hogy világos és használható anyag álljon a<br />

rendelkezésetekre?<br />

• Ad verecundiam: (rossz) tekintélyérvelés<br />

Annak pedig, aki vitatja, hogy a világon mindennek jól meghatározható oka van,<br />

Einstein szavaival tudok válaszolni: „Isten nem kockajátékos”!<br />

• Ad misericordiam: szánalomra apellálás<br />

Tudom, hogy Józsi nem csinálta meg a beadandót, és a zh-n is elég gyengén<br />

teljesített. Megértem, ha nem akarsz neki jegyet adni, de vedd figyelembe, hogy<br />

szegénynek meghalt a macskája, és mostanában nagyon nehezen koncentrál a<br />

tanulásra az átvirrasztott éjszakái miatt.<br />

• Ad hominem: a személy támadása (az álláspont helyett)<br />

– Gyalázkodó:<br />

Ami Mr. X kritikáját illeti, nem hiszem, hogy válaszolnom kellene egy<br />

ilyen zavaros és láthatóan értetlen álokoskodásra, de mit várjunk attól,<br />

aki bután feszít makkos cipőjében és a nyakkendőjét sem tudja bekötni.<br />

– Genetikus – az álláspontot a megfogalmazó körülményei alapján veti<br />

el:<br />

Juli szerint a férfiak felelősek a nők elnyomásáért. Nem is várhatunk<br />

más véleményt attól, aki öt éven keresztül vasalta János<br />

alsónadrágjait…<br />

– Tu quoque: „pont te mondod, aki…?”<br />

Te akarsz meggyőzni a dohányzás ártalmasságáról, amikor napi egy<br />

doboz cigit elfüstölsz? Ugyan már!<br />

158<br />

• Ad ignorantiam: nemtudásra apellálás<br />

Viccesnek találom, amikor valaki elutasítja idegen civilizációk létezését. Soha<br />

senki nem tudta egyértelműen megcáfolni az UFO-elméleteket, és máig sem<br />

nyilvánosak a NASA ezirányú kutatásainak eredményei.<br />

3. Egy álláspont támadása a másik fél álláspontjának<br />

támadása kell, hogy legyen.<br />

Cél: Az álláspontok torzulásának megakadályozása a vita bármely<br />

szakaszában. Megszegése: szalmabáb, árnyékbokszolás.<br />

„Álláspont” szabály<br />

• Szalmabáb: nem az eredeti, hanem torzított álláspont támadása<br />

G 1 : Azt gondolom, a tandíj eltörli az esélyegyenlőséget.<br />

G 2 : Azt szeretnéd, ha a sok munkaképes fiatal állami támogatással lógatná a<br />

lábát naphosszat, és fölösleges diplomákat szerezne ahelyett, hogy hasznos<br />

munkát végezne?<br />

• Árnyékbokszolás: a torzított álláspont védelme<br />

G 1 : A diplomagyűjtés igenis hasznos tevékenység, mert…<br />

•<br />

Megjegyzés [Z9]: A korrekt válasz<br />

lenne: Én nem azt állítottam, hogy a<br />

továbbtanulás hasznos – bár ezt gondolom<br />

–, hanem hogy nem az anyagi helyzet<br />

függvényévé kellene tenni az esélyt.


4. Egy fél az álláspontját csak úgy védheti meg, hogy az<br />

állásponthoz kapcsolódó érveket ismertet.<br />

Cél: Az argumentációs szakaszban a véleménykülönbségek racionális<br />

feloldásának módja az érvelés (logosz), nem az étosz és pátosz használata<br />

– a nem-argumentatív meggyőzési módokat ki kell zárni. Megszegése:<br />

ignoratio elenchi, arg. ad populum, ad verecundiam, érzelmekre apellálás.<br />

„Relevancia” szabály<br />

• Ignoratio elenchi: az érv nem azt a konklúziót támasztja alá, amit kellene<br />

És mit gondoljunk arról, tisztelt esküdtszék, hogy Mr. János tagadja azt, hogy a<br />

gyilkosság időpontjában a helyszínen lett volna? Lássuk be, hogy a gyilkosság<br />

szörnyű bűntett, melyet a lehető legszigorúbb büntetéssel kell súlytanunk, és<br />

nem hagyhatjuk, hogy az elkövető kibúvókat keressen!<br />

• Közvéleményre apellálás: Ad populum<br />

Kell-e jobb bizonyíték termékünk érdemei mellett, hogy piacvezető termékről van<br />

szó?<br />

Mit okoskodsz, amikor mindenki tudja, hogy…?<br />

• Érzelmekre apellálás: pl. ad misericordiam<br />

Tanárnő, olyan sokat készültem, nézze meg, kidolgoztam az összes tételt, és<br />

rendesen jártam is órára, és csak egyetlen pont hiányzik a jeleshez. Egyetlen pici<br />

pont!<br />

Nem mindig hiba!<br />

– Engem már idegesítenek ezek jótékonysági szervezetek. Mindenütt<br />

hirdetésekkel terrorizálnak, hogy adjak pénzt. Mi szükség van erre?<br />

– Hidd el, hogy szükség van rájuk! Olyan szerencsétlen, elesett<br />

embereket segítenek, akiknek nincsen lakásuk, betegek, éhesek vagy<br />

valami természeti csapás sújtja őket, és ahová az állami segítség már<br />

nem ér el, vagy nem elég. És ha nem hirdetnek, akkor meg honnan<br />

tudnának pénzt szerezni mindehhez?<br />

• Ad baculum<br />

– Nézze, nem tudom meddig tart még az akció, mennyi van még belőle. De<br />

biztos, hogy ez a legjobb ajánlat a piacon, és sajnálni fogja, ha lemarad róla!<br />

– Nem tudom, hogy elfogy-e.<br />

– [Tehát bármikor elfogyhat.] (Ki nem mondott konklúzió.)<br />

– Ha nem fogadja el az ajánlatot, rossz érzése lesz.<br />

– [Az ajánlatot el kell fogadni.]<br />

Gyakori érvelési hiba!<br />

– „Csak a hülye nem látja be…”<br />

– A csinos, sikeres, magabiztos harmincasok örömmel választják a<br />

függetlenséget, a szingli életformát. (MT)<br />

5. Nem utasíthatunk vissza álláspontunkban implicite<br />

felvállalt premisszákat, és nem hamisíthatjuk meg a másik fél<br />

érvelésében felhasznált implicit premisszákat.<br />

Cél: a protagonista álláspontjából következő implicit álláspontok pontos<br />

feltárása: sem letagadásuk, sem eltúlzásuk nem segíti a<br />

véleménykülönbség feloldását az argumentációs szakaszban. Megszegése:<br />

ki nem mondott premissza tagadása, árnyékbokszolás.<br />

„Implicit premissza” szabály<br />

• Ki nem mondott premissza tagadása<br />

G 1 : Abszolúte ellenzem, hogy legalizálják a marihuána fogyasztását, hiszen akkor<br />

meglenne annak a veszélye, hogy még az is rászokik, aki egyébként fél a<br />

törvényszegéstől.<br />

G 2 : De a legtöbb elemzés szerint a marihuána nem addiktív.<br />

G 1 : Én nem is azt mondtam, hogy addiktív, hanem csak azt, hogy sokan<br />

rákapnának, ami nem lenne jó.<br />

(Pedig: a „rászokás” fogalom előfeltételezi az addiktivitást)<br />

– http://www.world-science.net/exclusives/061125_marijuana.htm<br />

159


6. Elfogadott kiindulási pontnak nem tekinthetünk nem<br />

elfogadott premisszákat, illetve elfogadott premisszákról<br />

nem állíthatjuk, hogy azok nem tekinthetők elfogadott<br />

kiindulási pontnak.<br />

Cél: Az álláspontok torzulásának megakadályozása (lásd 3.) az<br />

argumentációs szakaszban. Megszegése: bizonyítás kényszerének<br />

elhárítása, álláspont változtatása, túl sokat állító kérdés, petitio principii.<br />

„Kiindulópont” szabály<br />

• Túl sokat állító kérdés<br />

-János, amikor arra bíztattad a barátnőmet, hogy nyugodtan csaljon meg engem,<br />

akkor nem gondoltál arra, hogy tönkreteszed a barátságunkat? Ne kertelj,<br />

válaszolj igennel vagy nemmel!<br />

-Kovács úr, ön még mindig veri a feleségét?<br />

-Akarja-e, hogy Magyarország a NATO tagja legyen, ezzel garantálva az ország<br />

biztonságát?<br />

• Petitio principii: körben forgó érvelés<br />

Kétségtelen, hogy létezik Isten. Bárki, aki a kezébe veszi a Bibliát,<br />

megbizonyosodhat róla, hogy Ő teremtette a világot, és Ő irányít mindent –<br />

márpedig a Biblia minden szava igaz, hiszen Isten igéjét önti szavakba.<br />

7. A helytállónak tekintett érvelés nem lehet (logikailag)<br />

érvénytelen.<br />

Cél: A meggyőző érvelés formáinak közös elfogadása az argumentációs<br />

szakaszban, így válik lehetővé az erős/helytálló érvek elkülönítése, és<br />

annak vizsgálata, hogy megfelelő-e az érveléssémák használata. Védett az<br />

álláspont, ha közösen elfogadott kiindulási alapból érvényes<br />

következtetéssel kapjuk meg a konklúziót. Megszegése formális érvelési<br />

hiba lehet: előtag tagadása, utótag állítása, stb.<br />

„Érvelésséma” szabály<br />

8. A formálisan nem érvényes érvelésekkel alátámasztott<br />

álláspontok nem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a<br />

védelem nem a megfelelő érveléssémákat (és/vagy) nem a<br />

megfelelő módon használja.<br />

Cél: Lehetőség arra, hogy logikailag érvényes érvelések hiányában is<br />

végérvényesen megvédhető vagy cáfolható legyen egy álláspont, ha a<br />

protagonista és az antagonista egyetért az érveléssémák<br />

elfogadhatóságában és használatában. Megszegése sokféle lehet: hibás<br />

analógia, túlzott általánosítás, arg. ad consequentiam, csúszka érv, post<br />

hoc ergo propter hoc és egyéb oksági hibák, stb.<br />

„Érvényesség” szabály<br />

• Ad consequentiam: tényállítások és értékítéletek összekeverése<br />

-Nyilván nem fog ma leszakadni az álmennyezet, hiszen akkor nem tudnánk<br />

elmondani a mai anyagot, és kevés idő van már a pótlásra.<br />

-A Túró Rudi nem lehet rákkeltő, hiszen az a kedvenc csokim!<br />

• Csúszka érv: apró csúsztatások összeadása<br />

– Oksági:<br />

Egy szög miatt elveszett egy patkó, egy patkó miatt egy ló, egy ló miatt<br />

egy csata, egy csata miatt az ország.<br />

– Mennyiségi:<br />

Adj egy százast kólára, nem fog földhöz vágni! De ha egy százas nem,<br />

akkor kettő sem. Ha kettő sem, három sem… Ha 15 sem, akkor 16<br />

sem… Ha 99 sem, 100 sem…<br />

• Hibás analógia: lásd az embriópürét // Oksági hibák: lásd Mill módszereit //<br />

160


9. Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont<br />

visszavonásának kell követnie, a sikeres (konkluzív)<br />

megvédését pedig a fenntartások visszavonásának.<br />

Cél: A protagonista és az antagonista korrekt vitaértékelése. A záró<br />

szakaszban a feleknek meg kell egyezniük a vita kimenetelében.<br />

Megszegése: arg. ad ignorantiam, hamis dilemma.<br />

„Lezárás” szabály<br />

• Hamis dilemma<br />

Ha nem szívsz füvet, akkor nyilván korlátolt konzervatív vagy. ( Vagy szívsz,<br />

vagy konzervatív vagy)<br />

Megjegyzés [Z10]: Egy elmélet ritkán<br />

van lezárva. E tíz szabályt később 15<br />

követte – Nyomozd ki, mi a 15 parancs<br />

(MA) és vizsgáld meg az elmélet változását<br />

és a normatív pragmatikai elemek<br />

fejlődését (PhD).<br />

Aki nincs velünk, az ellenünk van.<br />

Milyen gyakran mondja partnerének, hogy szeretlek?<br />

A – minden nap. B – csak szeretkezés után. C – soha.<br />

10. Egyik fél sem használhat nem kellően tiszta és világos<br />

megfogalmazásokat, és mindkét félnek a lehető<br />

legfigyelmesebben és pontosabban kell a másik<br />

megnyilatkozásait értelmezni.<br />

• Cél: Az álmegoldások kikerülése, a vita minden szakaszában a<br />

megfogalmazás és értelmezés ellenőrzése. Megszegése: in<br />

dictione érvelési hibák, a kompozíció és divízió hibája, stb.<br />

„Jelhasználat” szabály<br />

161


Szocioszomatika<br />

IX0 PSZICHOLÓGIAI ALAPOK, SZTEREOTÍPIÁK, KOGNITÍV FAKTOROK, BESZÉLŐMODELL<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Később utánanézni:<br />

Fontos tanulság:<br />

Ezek építenek:<br />

162


IX.1 UTAZÓ ÜZENET: FW: FW: FW: FW: FW: ANGYALOK OLVASMÁNY<br />

HA HOZZÁM ELJUTOTT, JÓL CSINÁLTA AZ, AKI KITALÁLTA.<br />

HATÁSOS A KOMMUNIKÁCIÓ.<br />

ELÉRI A KÍVÁNT CÉLT: AZ ATTITŰDÖK MEGFELELŐ MEGVÁLTOZTATÁSÁT.<br />

Ha lelked és szíved valaki megtalálja,<br />

Ő lehet a világ legboldogabb barátja.<br />

Lám Én kerestem és tán rátaláltam,<br />

Lehet megleltem a csodát a világban.<br />

Mert Te jó vagy, a legjobbak között,<br />

Ki mást mond, ahhoz ne legyen közöd!<br />

Legyen nagyon szép napod!<br />

Légy szíves értesíts, hogy mi történt másnap reggel, miután<br />

elolvastad ezt a levelet. Őrangyalok.<br />

Küldd el ezt az üzenetet ugyanazon a napon, amikor elolvasod.<br />

Lehet, hogy nevetségesen hangzik, de időben van.<br />

Hiszünk benne, hogy valami történik. Angyalok léteznek, de néha<br />

nincsenek szárnyaik, és úgy hívják őket, hogy barátok.<br />

Te is egy vagy közülük.<br />

Valami jó fog történni Veled és a barátaiddal. Holnap délelőtt<br />

11:50-kor valaki mond Neked valamit, amire vársz.<br />

Légy szíves ne szakítsd meg a láncot, küldd el legalább 25<br />

barátodnak<br />

eladás dátuma: november 24., 15:11<br />

Üzenet szövege<br />

Valószínűleg működik, mert a lányom kívánt valamit, továbbküldte<br />

és másnap<br />

értesítést kapott, hogy nyert egy Nissan Qashqai-t.<br />

163<br />

Üdv. XY<br />

Na, csak azért, mert váratlanul nekem is bejött. :-) Pénzt akartam és<br />

feltöltötték a kártyámat. :-)<br />

Sok sikert! De azért bocsi..Ildi<br />

Gyerekek! Én nem szoktam ilyenekbe belemenni, de tegnap mégis<br />

megcsináltam. És ha hiszitek, ha nem, fél óra múlva működött.<br />

Nekem is kurvára bejött, terhes lettem..............<br />

Én megteszem, amit tehetek...... továbbítom! A többi a Te dolgod!<br />

Julcsi<br />

Én nem szoktam felülni ilyen szövegeknek, szinte soha nem küldöm<br />

tovább, de most fontos, hogy továbbküldjem, mert több ismerősömnek<br />

teljesült a kívánsága és van köztük egy- két szavahihető is Fene<br />

tudja, kipróbálom van egy nagy- nagy kívánságom az esély rá, hogy<br />

teljesüljön 1 % , igen szinte lehetetlen.<br />

Sziasztok Tünde<br />

Bocsi,<br />

működik!!<br />

Alig bírom feldolgozni ezt a rengeteg pozitív történést. Nem is tudom, lehet, hogy<br />

pszichológushoz fordulok ..<br />

Mindenkitol elore is bocsi, nekem most jol jonne egy kis boszorkanysag<br />

Olvassátok végig:<br />

ELMESÉLEM, HOGY JÓPOFÁNAK TÜNT, MEGCSINÁLTAM ÉS<br />

FELHÍVTAK MÉG<br />

MIELŐTT BEFEJEZTEM VOLNA A SZÁMLÁLÁST.<br />

VALAMI VÁRATLAN<br />

DOLOG MEGTÖRTÉNT.<br />

KÍVÁNOM HOGY VELETEK IS


MEGTÖRTÉNJEN<br />

EMBEREK...MEGCSINÁLTAM...ESKÜSZÖM...15 PERC<br />

ALATT<br />

MEGKAPTAM<br />

MÉG MINDIG NEM TÉRTEM MAGAMHOZ A<br />

CSODÁLKOZÁSTÓL.<br />

JÁTSZANI NEM KERÜL SEMMIBE.<br />

SOK<br />

SZERENCSÉT<br />

BOSZORKÁNYSÁGBOSZORKÁNYSÁG<br />

Lássuk, hogy sikerül-e.<br />

Elmesélem, hogy egy pár hónappal ezelőtt kaptam egy ehhez hasonló e-mailt, amit most<br />

továbbküldök, követtem az utasításait, biztos, ami biztos. Másnap teljesült a kívánságom<br />

és valami olyasmi volt, aminek nem igazán kellett volna bekövetkeznie. Egy szinte<br />

lehetetlen dolgot kértem... És teljesült. Úgyhogy mostantól mindennek követem az<br />

utasításait és mindent továbbküldök , hogy próbáljátok ki.........Sok<br />

szerencsét!<br />

BIZTOSÍTALAK BENNETEKET, HOGY IGAZ, MERT NEKEM TELJESÜLT<br />

KEVESEBB MINT 1ÓRÁN BELÜL.<br />

NEM KERÜL SEMMIBE KIPRÓBÁLNI ...<br />

MEGCSINÁLHATOD,<br />

HA SIKERÜL, ELMONDHATOD HOGY VANNAK<br />

BOSZORKÁNYOK.<br />

KÍVÁNJ VALAMIT.. ÉS MAJD MEGLÁTOD MI TÖRTÉNIK.<br />

KEZDJ GONDOLKODNI VALAMIN, AMIT TÉNYLEG SZERETÉL, MERT MŰKÖDIK. AZ A<br />

SZEMÉLY<br />

AKI NEKEM ELKÜLDTE EZT<br />

AZ ÜZENETET, AZT MONDTA, HOGY A<br />

KÍVÁNSÁGA<br />

TELJESÜLT 10 PERCCEL AZUTÁN, HGY<br />

ELOLVASTA AZ E- MAILT.<br />

AKKOR<br />

GONDOLTAM,<br />

HOGY ELKÜLDÖM ÉN IS. A<br />

BOSZORKÁNYOK TELJESÍTENI<br />

FOGJÁK<br />

EGY<br />

KÍVÁNSÁGODAT.<br />

AKKOR<br />

KÍVÁNJ AMIKOR A VISSZASZÁMLÁLÁS<br />

BEFEJEZŐDIK<br />

KERESS ÉRVEKET (BA); KERESS MEGGYŐZÉSPSZICHOLÓGIA TECHNIKÁKAT (MA), ÉRTÉKELD A HASZNÁLT HEURISZTIKÁKAT TÁRSAS EPISZTEMOLÓGIAI SZEMPONTOK ALAPJÁN (PHD)<br />

164


IX.2 CÉL, STRATÉGIA, TAKTIKA, TECHNIKA<br />

A kommunikációs helyzetekben<br />

ÁLTALÁNOS Feltételek:<br />

önmagunk ismerete<br />

Cél: a helyzetünk javítása<br />

probléma megoldása<br />

a másik ismerete<br />

a terepviszonyok ismerete<br />

kapcsolat javítása<br />

Stratégia: a helyzetünk javítására használt<br />

eszközök összessége és kapcsolata<br />

Jegyezd le, hogy általában milyen céljaid, stratégiáid, taktikáid vannak és<br />

milyen technikákat használsz:<br />

Célok<br />

Taktika: egy konkrét szituációban<br />

milyen módon javítunk helyzetünkön<br />

Stratégiák<br />

Technika: egy konkrét szituációban<br />

milyen eszközökkel javítunk helyzetünkön<br />

Taktikák<br />

Egy technika bevethetőségét a taktika segíti, a taktika sikerét a jó<br />

stratégia biztosítja<br />

Technikák<br />

165


IX.2B KOMMUNIKÁCIÓS PROBLÉMA MEGOLDÁS<br />

ROSSZUL<br />

Mit tettem, ami hozzájárult a sikertelenséghez?<br />

JÓL<br />

Mit tettem, ami hozzájárult a sikerhez?<br />

Cél<br />

Cél<br />

Stratégia<br />

Stratégia<br />

Taktika<br />

Taktika<br />

Technika<br />

Technika<br />

166


IX.3 KOMMUNIKÁCIÓS POTENCIÁL TÉR<br />

MENNYIRE VESSZÜK FIGYELEMBE A KÉT FÉL KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKÁT<br />

a kommunikációs helyzetekben<br />

KONKRÉT Szituáció: Rám tették a telefont. Kétszer.<br />

Technika Taktika Én és Ő Stratégia<br />

Felhívom, mert 2x rám tette<br />

a telefont és rávilágítok<br />

inkonzisztenciára (azt<br />

mondta visszahív)<br />

Aktív,<br />

agresszív,<br />

bevonó<br />

Saját: 10<br />

Másik: 0<br />

?<br />

Cél: a komunikáció megjavítása a másikkal<br />

Stratégia: nem rontani, hanem javítani: pl. ő ne tegye le; én: …<br />

Taktika: sokféle lehet<br />

Technika: sokféle lehet<br />

Írj néhány cellás táblázatot 2-3 tervezett kommunikációs lépésedhez!<br />

Mik a tanulságok?<br />

Felhívom és megmondom<br />

neki, hogy a kapcsolatunk<br />

miért olyan, amilyen<br />

Aktív,<br />

agresszív,<br />

bevonó<br />

Saját: 8<br />

Másik: 2<br />

-<br />

1<br />

Felhívom és megkérdezem,<br />

hogy van, nem tematizálok<br />

Aktív,<br />

bevonó<br />

Saját: 6<br />

Másik: 4<br />

?<br />

E-mailt írok és megmondom<br />

neki, hogy a kapcsolatunk<br />

miért olyan, amilyen<br />

Aktív,<br />

bevonó<br />

Saját: 7<br />

Másik: 3<br />

-<br />

Emailt írok és mesélek (új<br />

téma)<br />

Aktív,<br />

bevonó<br />

Saját: 6<br />

Másik: 4<br />

?<br />

2<br />

Nem csinálok semmit<br />

Passzív<br />

Saját /<br />

Másik: 0<br />

-<br />

Csinálok handoutot és<br />

elküldöm<br />

Aktív,<br />

semleges<br />

Saját: 6<br />

Másik: ?<br />

?<br />

Csinálok handoutot és nem<br />

küldöm el<br />

Aktív<br />

Saját: 6<br />

Másik: 0<br />

+<br />

3<br />

167


Mennyire szoktad figyelembe venni a másik szempontjait egy<br />

kommunikációs lépésnél? Mikor mennyire? (írj le helyzeteket és adj<br />

hozzájuk pontszámot: 0 - semennyire, 10 -csak az ő szempontjait veszem<br />

figyelembe!<br />

1<br />

2<br />

3<br />

168


IX.4<br />

SZTEREOTÍPIÁK<br />

o Normális kiselőadásnak tűnik – de mi van ha a vizespalackban (is) vodka van? Milyen érvek támasztják alá? A kis képek segítenek? Wine&Cheese? Megjegyzés [Z11]: Helyszín:<br />

Műcsarnok, 2011, KommMA ÉrvTerv<br />

diákok<br />

169


170


IX.5 ALAPÉRZELMEK HOZZÁÁLLÁSOK<br />

Az alábbi alapérzelmeket szokás megkülönböztetni: ÖRÖM, HARAG, MEGLEPETÉS, UNDOR, SZOMORÚSÁG, FÉLELEM, ÉRDEKLŐDÉS<br />

Nézd meg, majd akár próbáld is ki a következő testhelyzeteket és írd melléjük, hogy milyen érzésekhez kapcsolhatók. Az alapérzések mellett használhatsz<br />

egyéni megfelelőket is.<br />

Megjegyzés [Z12]: Lama Tantrapa<br />

Ezt követően párosítsd a következő fogalmakat is a képekkel: BE-KI - NYUGTATÓ-IZGATÓ - AGRESSZÍV-BEHÓDOLÓ - FEL-LE<br />

A kapcsolatok kialakításánál válthatsz perspektívát (magamat vonom be vagy másokat), nagyobb csoportokat is kialakíthatsz stb.<br />

171


IX.6<br />

PRODUKTUM ALAPÚ ELEMZÉS<br />

A szövegmátrix<br />

érvelő elemek<br />

érveléssémák<br />

?Mit tudsz az alábbi hagyományokról? Hol tudnál utánanézni?<br />

Logika Retorika Dialektika<br />

strukturális<br />

jellemzők<br />

osztályozhatók<br />

értékelhetők<br />

(normativitás)<br />

Az ókor alapvetően gyakorlati technikái az évezredek során alapvetően<br />

elemző hagyományokká alakultak: Retorika, kibővültek és átalakultak komplex<br />

formális szimbolikus nyelvekké, rengeteg gyakorlati felhasználással: Logika,<br />

illetve a tudományban és a demokratikus társadalmakban intézményesülve szinte<br />

megszűntek: Dialektika. Mind a logika, mind a retorika képes alakzatok ill.<br />

struktúrák tanulmányozására, így a produktum alapú érvelésvizsgálat fontos<br />

eszközei.<br />

!Töltsd ki a táblázatot: eredet, fő irányzatok, fontos személyek,<br />

kulcsfogalmak, stb. Vesd össze társad információival.<br />

172


A szöveg terepviszonyai<br />

Hasonlítsd össze a négy ’címlapot’, amit egy választás finisében fotóztunk.<br />

…9 perc alatt … négy ’azonos’ hír …<br />

173


IX.6.1 ÉRVELÉS = FOLYAMAT (PROCESS) V TERMÉK (PRODUCT) 5<br />

A folyamat több síkon elemezhető<br />

o<br />

Ismétlés: Jacobson (BA)<br />

o<br />

o<br />

A ’folyamat’ és jacobsoni modell hasonlóságai/különbségei (MA)<br />

Milyen közös elköteleződések explikálhatók a képek alapján?<br />

(PhD)<br />

5 Walton-Godden 2007 Informal logic and the dialectical approach to argument.<br />

in Hansen – Pinto Reason Reclaimed. Vale Press. 3-17<br />

174


IX.6.2 TUDOMÁNY V TRÉNING (MA)<br />

Hasonlítsd össze az általad ismert tudományos gyakorlatokat azon tréningek nylev és fogalomhasználatával, amelyeken részt vettél. Egészítsd ki a<br />

táblázatot!<br />

Tudomány<br />

Tréningek<br />

fogalmak meghatározása<br />

’explicit’, definíciók, mérési utasítások, …<br />

fogalomhasználat sikeressége<br />

gyors kategorizáció, felismerés-használat,<br />

algoritmizált folyamatok, megjegyezhetőség,<br />

prevalencia<br />

igényelt szakértelem<br />

hozzáadó szakértelem, interakciós képesség<br />

interszubjektivitás módja és mértéke<br />

milyen készségeket fejleszt?<br />

175


XI.6.3 TÁRSAS EPISZTEMOLÓGIA (PHD)<br />

A tudományfilozófiában korábban általánosan elfogadott volt, hogy az ún. „hideg”<br />

kognitív faktorok (amelyek az információ feldolgozását végezték, stb.) tekinthetők<br />

megbízhatónak és a motivációhoz kapcsolódó, vagy ideológiai indíttatásúak nem.<br />

Ez utóbbiakat – mint az előítéletek, büszkeség, radikalizmus vagy konzervativizmus<br />

– szokták „forró” faktoroknak tekinteni és a racionalitást gátló tényezőként<br />

beállítani.<br />

Szakítva a mélyen rögzült racionális/irracionális dichotómiával, amely a kognitív<br />

faktorok elkülönítésére is kiterjedt, a tudósok döntésében közrejátszó elemet<br />

ugyanúgy „döntési vektornak” tekinthetünk 6 .<br />

Hogy mégis különbséget lehessen tenni a döntési vektorok között, elkülöníthetünk<br />

empirikus és nem empirikus vektorokat. Az elsőbe tartoznak a kognitív<br />

heurisztikák, mint az adatok hozzáférésének és jelentőségének heurisztikái<br />

(salience / availability of data), a saját adatok iránti bizalom, vagy akár az<br />

elfogultság az olyan elméletek iránt, amelyek új előrejelzéseket generálnak. Ezzel<br />

szemben nem tekinthető empirikus döntési vektornak az ideológia, a büszkeség, a<br />

radikalizmus vagy konzervativizmus, vagy a hagyományos tudományfilozófiákban<br />

komoly szerephez jutó olyan elköteleződések, mint az elegáns elméleti<br />

megoldások vagy az egyszerűség iránti elköteleződés.<br />

Egy tudós elköteleződése egy elmélet mellett ezek alapján egy sokfaktoros modellel<br />

írható le, amelyben pszichológiai és társadalmi faktorok vegyesen<br />

szerepelnek7. A faktorok egy része empirikus döntési vektor, ám az elköteleződés<br />

ezek miatt mindössze annyit garantál, hogy a tudós valamennyi empirikus sikert ér<br />

el. Mivel egy tudományos vita elemzésekor megvizsgálható, hogy milyen döntési<br />

vektorok rekonstruálhatók a vitázó felek elköteleződései mögött, ezek alapján<br />

normatív állításokat tehetünk8. Ha a rekonstrukció során az egyik álláspont<br />

mellett nem találunk egyetlen empirikus döntési vektort sem, akkor a normatív<br />

állítások szólhatnak egyértelműen egy elmélet mellett.<br />

Míg a hagyományos episztemológiai szempontok az egyetlen, unikális igazság<br />

keresését (és megtalálását) tekintették céljuknak, az erre reagáló kollektivista<br />

episztemológiák pedig a közösség által (egyedüli igazságként) elfogadott hitek<br />

kialakulását vizsgálták, a társas episztemológiák teljesen természetesnek, sőt,<br />

episztémikusan is helyénvalónak tekintik a tudósközösségen belüli<br />

véleménykülönbségeket bizonyos esetekben.<br />

A tudomány megosztottsága egy-egy kérdésben tehát akár lehet az<br />

episztémikusan kitüntetett állapot is, amennyiben a kérdéses nézetek<br />

mindegyikének elfogadása mellett felsorolhatók empirikus döntési vektorok, és az<br />

összes empirikus döntési vektor nem rendezhető egyetlen elmélet mögé.<br />

Mindezek alapján sem a konszenzus, sem annak hiánya nem a priori kitüntetett a<br />

tudományban. Ezzel Solomon radikálisan eltér a szociologizáló megközelítésektől,<br />

amelyek a tudás létrejöttében kiemelt szerepet szántak a viták lezárásának (ún.<br />

„closure”). Egyben valóban társas dimenzióba helyezi ismeretelméletét, hiszen<br />

ezekben a helyzetekben az emberiség (vagy a teljes tudósközösség) összesen<br />

többet tud bármelyik elmélet hirdetőjénél, bármelyik egyéni megismerőnél. Az<br />

egyéni reprezentációk vizsgálata mellett tehát az egyéni reprezentációk halmazát<br />

is figyelembe veszi modellje, amely alapján a közösséget alkotó egyének<br />

reprezentációinak össz-empirikus sikerének maximalizálása az episztémikusan<br />

kitüntetett állapot.<br />

o<br />

Hogyan kvantifikálható egy vektor<br />

hatása a döntésre? Az egyszerű enumeráció<br />

mellett és ellen milyen<br />

érveket tudsz felsorolni? Hogyan<br />

fejlesztenéd tovább a modellt olyan<br />

irányokba, ahol a normatív döntések<br />

alapjául kevésbé problematikus<br />

szempontok szolgálnak?<br />

o Frank Sulloway híres cikkében a<br />

születési sorrend és a tudományos<br />

elköteleződések kapcsolatát elemzi és az elsőszülöttek konzervativizmusát<br />

vagy a későbbi gyermekek forradalmi nézeteit nagy adatsorokon<br />

keresztül mutatja be, miközben az adatait darwini mechanizmusok<br />

feltételezésével értelmezi. Védhető ma is ez az álláspont?<br />

6 Solomon, Miriam. 2001. Social Empiricism. Cambridge, MA: The<br />

MIT Press.<br />

176


IX.6.3 TUDAT + TEST (PHD)<br />

Az érvelési folyamat elemzésekor a hangsúly az érvelés STRUKTURÁLIS elemzése helyett az érvelési elemek FUNKCIÓJÁN van. A funkció azonban CÉLOK,<br />

SZÁNDÉKOK alapján értelmezhetők: intencionálisan, teleologikusan, teleonomikusan. Mivel minden ember csak részben kontrollálja a külvilág felé küldött jeleket, nem<br />

nyilvánvaló mi értelmezhető üzenetként - és milyen módon.<br />

?Milyen elemzési lehetőségeket ismersz? Ezek lehetnek konfliktusban egymással? Hogyan?<br />

! Írd le milyen hatások érhetnek egy embert egy adott környezetben! Milyen testi hatása lehet egy érvnek? A testállapot milyen módon hathat egy érvre? És annak<br />

megítélésére? Sorold fel az érvelési helyzetekre és azok értelmezésére ható tényezőket!<br />

o<br />

Írj le minden elméletet amit ismersz és az individuum (Beszélő) és a külső környezet (niche) kapcsolatát vizsgálja<br />

177


IX.6.4 A BELSŐ ÁLLAPOT ÉS A KÜLSŐ MEGNYILVÁNULÁS<br />

Az individuum belő állapotai sokféle módon jelennek meg a külvilágban. Ezek egyik, kiemelt jelentőségű csoportja a beszédaktusok.<br />

EGYÉN: Kívülről / Belülről minek látszik? Mi az internalizált és az externalizált álláspont-rekonstrukció különbsége?<br />

Dialógus - mi a játszma? mi az internális és externális kritika? Hpgyan értelmezhető az ábrán a topikus potenciál? A célok? ? Hogyan érinti a az egyén ’külső’ és<br />

’belső’ körét az internális és az externális kritika? Miért nem javasolt a belső kör támadása (externális kritika)?<br />

178


IX.7 MANŐVEREZÉS<br />

Az érvelés tevékenység is, nem csak termék. Ha folyamatában szemléljük, időbeli dinamikával jellemezhető. A kommunikátor(ok) céljaik elérése érdekében adott<br />

kiindulási feltételek és szabadon választott eszközök (topikus potenciál) felhasználásával vesz(nek) részt a folyamatban. Vagyis az érvelés vizsgálható argumentációs<br />

stratégia részeként.<br />

Manőverezés = cél, topikus potenciál, feltételek összehangolása<br />

A manőverezés lehet:<br />

- Öntudatlan, Ösztönös, Önhitt, Önpuszt0tó, stb.. O/I.:<br />

- Stratégiai: a kommunikációs teret tudatosítva, a célnek megfelelően mozgó<br />

A stratégiai manőverezés két fajtáját különböztetjük meg<br />

Taktikai manőverezés<br />

Szun-Ce / Győzelem / Háború (elkerülése)<br />

Dialektikai manőverezés<br />

VKF / Béke (igazság, közös álláspont) megvalósítása<br />

Megjegyzés [Z13]: Ez a felsoztás a<br />

pragmadialektikára épít, de a PD<br />

stratman=dialektikai manőverezés.<br />

!Töltsd ki a táblázatot!<br />

179


IX.8 SZUN CE: A HÁBORÚ MŰVÉSZETE – RÉSZLETEK TAKTIKAI MANŐVEREZÉS<br />

Ha ismered az ellenséget és ismered magadat, nem kell kimenetelétől sem,<br />

végrehajtani a parancsokat. Ezt nevezik a hadsereg<br />

megbéklyózásának.<br />

Ha ismered magadat, de az ellenséget nem, akkor minden elnyert győzelemhez egy vereséget is el<br />

fogsz szenvedni.<br />

(2) Ha megkísérli a hadsereget ugyanazon a módon irányítani,<br />

ahogyan az országot igazgatja, nem ismervén azokat az<br />

Ha sem magadat, sem az ellenséget nem ismered, minden csatában<br />

állapotokat, amelyek a hadseregben fennállnak.<br />

alulmaradsz.<br />

Csak az az ember, aki alaposan ismeri a háború rossz hatásait, tudja<br />

alaposan megérteni azt a hasznot hajtó módot, ahogyan érdemes háborút<br />

viselni.<br />

Ilyetén tudhatjuk, hogy a győzelemnek öt alapvető tényezője van:<br />

(1) Az fog győzni, aki tudja, hogy mikor harcoljon és mikor ne harcoljon.<br />

(2) Az fog győzni, aki tudja, hogyan kell kezelni mind a felsőbb rendű,<br />

mind az alacsonyabb rendű erőket.<br />

(3) Az fog győzni, akinek a hadseregét minden rendfokozatában ugyanaz a<br />

szellem hatja át.<br />

(4) Az fog győzni, aki felkészült és vár arra, hogy az ellenséget<br />

készületlenül érje.<br />

(5) Az fog győzni, akinek van katonai tudása és az uralkodója nem<br />

avatkozik bele a dolgaiba.<br />

Három módja van annak, hogy az uralkodó szerencsétlenséget hozzon a<br />

hadseregére:<br />

(1) Előrenyomulást vagy visszavonulást parancsolva a hadseregnek,<br />

miközben nincsen tudatában annak a ténynek, hogy az nem tudja<br />

(3) Ha seregének tisztjeit megkülönböztetés nélkül alkalmazza, nem<br />

ismervén a körülményekhez való alkalmazkodás katonai alapelvét.<br />

Ez aláássa a katonák bizalmát.<br />

Szun Ce azt mondta: A régi idők jó harcosai először biztosították magukat<br />

a vereség eshetősége ellen, és azután vártak az alkalomra, hogy<br />

megverhessék az ellenséget.<br />

Mirajtunk áll, hogy biztosítsuk magunkat a vereség ellen, de az ellenség<br />

legyőzésének alkalmát maga az ellenség szolgáltatja.<br />

Akit a régiek ügyes harcosnak neveztek, az az, aki nemcsak nyer, de<br />

kitűnik azzal, hogy könnyedén nyer.<br />

Így van azért, hogy háborúban a győzedelmes stratéga csak a győzelem<br />

elnyerése után keresi az ütközetet, míg aki vereségre ítéltetett, előbb<br />

harcol és csak azután keresi a győzelmet.<br />

A rátermett vezér kultiválja az erkölcsi törvényt és szigorúan ragaszkodik a<br />

módszerhez és a fegyelemhez; ezzel hatalmában áll a siker irányítása.<br />

Ebből következik, hogy nem a legkiválóbb erény minden csatában harcolni<br />

és győzni, a legmagasabb szintű kiválóság az ellenség ellenállásának harc<br />

nélkül való megtörésében rejlik.<br />

180


Ezért a tapasztalt, okos hadvezér letöri az ellenséget mindennemű harc<br />

nélkül; elfoglalja városaikat ostrom nélkül; megdönti a királyságukat<br />

hosszadalmas harctéri hadműveletek nélkül.<br />

Sértetlen hadseregével a háta mögött megszerzi magának az uralmat a<br />

birodalom felett, és imígyen győzelme teljes lesz, anélkül, hogy egyetlen<br />

embert is elveszített volna.<br />

Ez a módszere a stratégiai koncepcióval végrehajtott támadásnak.<br />

Az indirekt taktika hatékonyan alkalmazva kimeríthetetlen, mint a Menny<br />

és a Föld;<br />

vég nélküli, mint a folyók és patakok<br />

folyása;<br />

mint a hold és a nap véget érnek, de újra<br />

kezdődnek;<br />

mint a négy évszak, amelyek elmúlnak, de<br />

megint visszatérnek.<br />

Szun Ce azt mondta: Akárki is az első a hadszíntéren, és várja az ellenség<br />

megérkezését, az friss lesz a harcra; ha valaki második a hadszíntéren, és<br />

sietnie kell a csatába, az kimerülten fog megérkezni.<br />

Ezért az okos harcos rákényszeríti<br />

akaratát az ellenségre, de nem engedi<br />

meg, hogy bármiben az ellenség akarata<br />

legyen rákényszerítve.<br />

Fenntartva magának az előnyt elérhető,<br />

hogy az ellenség a saját akaratából<br />

közelítsen; vagy csapást mérve<br />

lehetetlenné teheti, hogy az ellenség a<br />

közelébe férkőzhessen.<br />

Elrejteni a rendet a rendetlenség köpönyege alatt, egyszerűen<br />

csak a megfelelő egységekre történő felosztás kérdése;<br />

elbújtatni a bátorságot tettetett félénkség alatt,<br />

megköveteli a rejtett erőtartalék meglétét;<br />

az erő álcázása gyengeséggel,<br />

megvalósítható taktikai elrendezés útján.<br />

Az okos hadviselő az erők együttes hatására figyel, és nem kíván túl sokat<br />

az egyénektől.<br />

Ezért képes kiválasztani a megfelelő embereket, és kihasználni az<br />

együttható erőket.<br />

Provokáld cselekvésre és ismerd meg aktivításának, vagy inaktivitásának<br />

jellemzőit.<br />

Gondosan hasonlítsd össze a veled szemben álló hadsereget a sajátoddal,<br />

hogy megtudhasd,<br />

hol van erőben bővelkedés,<br />

és hol van annak hiánya.<br />

Minden ember láthatja azt a taktikát, amivel csatát nyerek, de amit senki<br />

sem lát, az az a stratégia, amelyből a győzelem származik.<br />

Ne ismételd meg azt a taktikát, ami már<br />

egy győzelmet hozott számodra, hanem<br />

inkább igazítsd a módszeredet<br />

a körülmények végtelen változataihoz.<br />

181


A víz az útvonalát annak a talajnak a természete szerint alakítja ki,<br />

amelyen folyik;<br />

katona a győzelmét azzal az ellenséggel kapcsolatban dolgozza ki,<br />

aki vele szemben áll.<br />

Vannak rövid és hosszú napok;<br />

a holdnak vannak növekvő és fogyó periódusai.<br />

Szun Ce azt mondta:<br />

Az öt elem (víz, tűz, fa, fém, föld) nem<br />

mindig egyenlő mértékben hatnak; a négy<br />

évszak sorban egymást követi.<br />

A háborúban a hadvezér utasításait az<br />

uralkodótól kapja.<br />

Miután felállított egy hadsereget és koncentrálta az erőit, neki egységbe<br />

kell olvasztania, és harmonizálnia kell annak különféle elemeit, mielőtt<br />

táborba vonulna.<br />

Azután következik a taktikai manőverezés, aminél nincsen nehezebb. A<br />

taktikai manőverezés nehézsége abban áll, hogy átváltoztassa a<br />

körülményest közvetlenné és a szerencsétlenséget előnnyé.<br />

Hogy hogyan lehet az erősből és a gyengéből egyaránt a legjobbat kihozni,<br />

az a terep megfelelő kihasználásának kérdése.<br />

Fontolj és mérlegelj, mielőtt lépnél.<br />

Az fog felülkerekedni, aki megtanulta a<br />

megszokottól való eltérés mesterfogásait.<br />

Ilyen a manőverezés tudománya.<br />

Így tehát a hadviselésnek az a tanulója, aki nem jártas a tervek<br />

variációinak tudományában, még ha ismeri is az Öt Előnyt,<br />

kudarcot fog vallani emberei legjobb felhasználásában.<br />

Ezért a bölcs vezér terveiben az előnyök és a hátrányok<br />

megfontolásai egyaránt benne lesznek.<br />

Ha ilyen módon mérsékeljük az előnyök iránti elvárásainkat,<br />

akkor sikerülhet megvalósítanunk terveink alapvető részét.<br />

Másrészt pedig, ha nehézségek közepette mindig készen állunk egy előny<br />

megragadására, akkor kihúzhatjuk magunkat a balszerencsés helyzetből.<br />

A haditudomány arra tanít bennünket,<br />

ne abban bízzunk, hogy az ellenség nem fog jönni,<br />

hanem abban, hogy mi készen állunk a fogadására;<br />

sem annak az eshetőségében, hogy nem fog támadni,<br />

hanem inkább abban a tényben,<br />

hogy pozíciónkat bevehetetlenné tettük.<br />

(1) Vakmerőség, ami pusztuláshoz vezet<br />

(2) gyávaság, ami fogságba eséshez vezet;<br />

Öt veszélyes tulajdonsága lehet egy<br />

tábornoknak:<br />

(3) hirtelen természet, amit sértésekkel provokálni lehet;<br />

(4) túlzott kényesség a becsületre, ami érzékennyé tesz a szégyenre;<br />

(5) túlzott törődés az emberekkel, amely aggodalomnak és bajoknak<br />

teszi ki őt.<br />

182


Amikor egy hadsereget megvertek és a vezérét megölték, akkor az ok<br />

biztosan ezen öt hiba között lesz található.<br />

Legyen ez elmélyedt megfontolás tárgya.<br />

Ha törődsz az embereiddel, és kemény<br />

földön táborozol, a sereged mentes lesz<br />

mindenféle betegségtől, és ez a<br />

győzelmet jelenti.<br />

Békeajánlatok, amelyekhez nem társulnak esküvel szentesített<br />

egyezmények, csalárd terveket jeleznek.<br />

A túlságosan gyakori jutalmak azt jelentik, hogy az ellenség tartalékai már<br />

kimerülőben vannak;<br />

a túl sok büntetés a nyilvánvaló szorongatottság állapotáról árulkodik.<br />

Ha valaki elbizakodottan, hangoskodva<br />

támad, de azután megretten az ellenség<br />

létszámától, az az értelmi képesség<br />

legmagasabb fokú hiányáról tesz<br />

tanúbizonyságot.<br />

Amikor a helyzet olyan, hogy egyik fél sem jut előnyhöz azáltal, ha az első<br />

lépést ő kezdeményezi, akkor halogató terepről beszélünk.<br />

Az ilyen fajta helyzetből még akkor sem tanácsos előremozdulni, ha az<br />

ellenség igen vonzó csalétket kínál fel, hanem inkább vissza kell vonulni,<br />

és így inkább az ellenséget mi csalogatjuk elő; amikor azután seregének<br />

egy része már előjött, akkor előnyösen végrehajthatjuk támadásunkat.<br />

Továbbá egy hadsereg hat súlyos nehézségnek van kitéve,<br />

amelyek nem természeti okokból származnak,<br />

hanem olyan hibákból, amelyekért a tábornok a felelős. Ezek:<br />

183<br />

(1) a megfutamodás;<br />

2) az engedetlenség;<br />

(3) az összeomlás;<br />

(4) a széthullás;<br />

(5) a szervezetlenség;<br />

(6) a fejvesztett menekülés.<br />

Egyéb körülmények egyenlősége esetén, ha egy erőt egy nála tízszer<br />

nagyobb másik erő ellen vetünk be, akkor az az előbbi megfutamodását<br />

fogja eredményezni.<br />

A tűzzel való támadásra megvan a<br />

megfelelő évszak és vannak különleges<br />

napok tűzvész keltésére.<br />

Amikor felgyújtasz valamit, légy annak szél felőli oldalán! Ne támadj a szél<br />

alatti irányból!<br />

Ha tudjuk, hogy katonáink támadásra<br />

alkalmas állapotban vannak, de nem<br />

vagyunk tudatában annak, hogy az<br />

ellenség nem nyitott a támadásra, akkor<br />

csak félig tettük meg az utat a<br />

győzelemhez.<br />

Ha tudjuk, hogy az ellenség nyitott a támadásra, de nem ismerjük fel,<br />

hogy az embereink nincsenek támadókész állapotban, csak félútig<br />

mentünk a győzelem felé.<br />

Ha tudjuk, hogy az ellenség nyitott a<br />

támadásra, és azt is tudjuk, hogy az<br />

embereink támadásra kész állapotban


Innen van, hogy a gyakorlott katona,<br />

vannak, de nem vagyunk tudatában<br />

annak, hogy a terep természete a harcot<br />

kivitelezhetetlenné teszi, még mindig csak<br />

félig jutottunk el a győzelem felé.<br />

ha már mozgásban van, sohasem rémül<br />

meg;<br />

ha már felszedte a sátorfáját, soha sincsen elveszve.<br />

A háborúban a siker azáltal érhető el, hogy gondosan hozzáigazítjuk a<br />

magunk cselekvéseit az ellenség szándékához.<br />

Az, aki ismeri ezeket a dolgokat és a harcban a tudását átviszi a<br />

gyakorlatba, meg fogja nyerni a csatáit. Aki pedig nem ismeri ezeket és a<br />

gyakorlatban sem alkalmazza őket, az biztosan vereséget fog szenvedni.<br />

Boldogtalan a sorsa annak, aki megpróbálja megnyerni a csatáit, és<br />

sikerrel járnak támadásai anélkül, hogy szeme előtt tartaná az egész<br />

vállalkozás lényegét;<br />

mert az eredmény csak az idő elfecsérlése<br />

és helyben topogás.<br />

Szun Ce azt mondta: A nagy erő irányítása elvben ugyanaz, mint néhány<br />

emberé, ez csupán csoportokra való felosztásuk kérdése.<br />

Nagy hadsereggel harcolni a parancsnokságod alatt semmiben sem tér el<br />

attól, mintha egy kis csapattal harcolnál ez pusztán csak a jelek és<br />

jelzések bevezetésének kérdése.<br />

A düh idővel örömre változhat,<br />

az ingerültséget megelégedettség<br />

követheti.<br />

De egy királyság, ha egyszer<br />

elpusztították, sohasem létezhet újra;<br />

a halottakat sem lehet soha többé<br />

visszahozni az életbe.<br />

Ezért a felvilágosult uralkodó megfontolt, és a jó tábornok óvatos.<br />

Legyetek éleselméjűek! Legyetek éleselméjűek!<br />

Ez a módja annak, hogy megőrizzük<br />

az ország békéjét és a hadsereg<br />

sértetlenségét.<br />

Ne mozdulj, hacsak nem látod előnyét; ne használd a csapataidat,<br />

hacsak valamit nem nyerhetsz általa; ne harcolj, hacsak nem kritikus a<br />

helyzeted!<br />

184


IX.9 AZ ARGUMENTÁCIÓ TERE<br />

Bár a nyelvtannal (MA: szintaxissal) rendelkező jelrendszerek használata nagyon fejlett az embernél, sosem feledkezhetünk meg testünkről.<br />

Két emberi organizmus közötti interakció gyakran mutat hasonlóságot két hasonló állat közötti interakcióval.<br />

TESTI szinten: neuroendokrin rendszerre<br />

ÉRZELMI szinten: a megélt érzelmi állapotainkon keresztül<br />

TETTEK szintjén: mit csinálunk vagy nem csinálunk, most vagy a jövőben<br />

GONDOLATOK szintjén: mi a véleményünk, hogy ítéljük: magunkat/másokat<br />

A beszédaktusok (BA) hatnak mind a beszélőre, mind a hallgatóra, több szinten:<br />

BODY- EMOTION - ACTION - THOUGHT<br />

A kommunikáció a fizikai térben is történik.<br />

Ha manipulációs szándékként észlelek valamit, vagy fenyegetve érzem magam megváltoztatom a testtartásom.<br />

Ha beszélgetés közben nézek, feszülök máshogy, azt partnerem észlelheti, még mobilon is.<br />

Ha a politikus meggyőzési kísérletét látom éppúgy a fizikai térben is reagálok: pl. kimegyek, kukoricát pattogatok.<br />

A kommunikációs potenciál mindig nagyobb, mint gondolnánk: egyszerűen, mert nem jut eszünkbe minden lehetőség. Majdnem minden helyzetben rá tudnánk ordítani a<br />

másikra (sokszor meg is támadhatjuk), vagy tudnánk egyszerűen hallgatni (esetleg elfutni, elbújni). A lehetőségtér egy részét nem szoktuk használni, idegen, de attól létezik.<br />

Egy másik részét nem szeretnénk használni, az adott helyzetben nem tartjuk illőnek, hasznosnak, értékesnek.<br />

A lehetőségtér azon része a legizgalmasabb, ami bizonyos érzelmi, testi és szellemi állapotok esetén bezárul vagy megnyílik előttünk. ’Bestresszelve’ nem tudunk frappánsak<br />

lenni figyelmünk zavart, csökken a kommunikációs potenciál. ’Inspiráltan’ tudunk brillírozni: sokszor tudatot módosító drogok (alkohol, nikotin, koffein, teobromin, stb.),<br />

erős közösségi hatás, ellazult figyelem (akár frissesség, akár fáradtság miatt) és érzelmi állapotok is szerepet játszanak. Ilyenkor sok a spontán ’rátalálás’, vicces, találó,<br />

hatásos, vagy erős megnyilatkozás.<br />

185


IX.10 A KOMMUNIKÁCIÓ SZOCIOSZOMATIKÁJA TÁVOLHATÁS<br />

A másik kommunikációja nem csak a kommunikációmra, hanem egész testemre, sőt, akár jövőbeli cselekedeteimre vagy múltra vonatkozó emlékeimre is<br />

hat.<br />

Én itt most mondok valamit; Te valamit észlelsz, MOST felnevetsz, ÉJJEL mást álmodsz a TEGNAPról, HOLNAP nem bulizol, hanem …<br />

A nyelv hatására tanuljuk meg a nyelvet, a kommunikáció hatására (IS) élünk úgy, ahogy élünk, esszük, amit eszünk, alszunk, mikor alszunk, mondunk,<br />

amit…<br />

A kommunikáció a testekre hat, a másikra és az énre, a társadalom testeinek állapotára, szociális hálozatba köti a MONASZ testét (PhD: szómáját)<br />

o Egy kommunikációs aktus egy csíra = ’test’ nőhet be lő le – Érvelj a szó/kép mellett!<br />

186


o Figyeld a testtartásokat!<br />

187


IX.11<br />

A FIGYELŐ<br />

A biológiai organizmusunk saját ingermintázatai + a belső és külső állapotról küldött jelzések csak töredékesen jutnak el a Figyelőhöz, ’magunkhoz’.<br />

Kevesen tudják folyamatosan figyelni, hogy egy közösségben az ember-ember automatikus koordinációs mozgások hogyan befolyásolják a<br />

kommunikátorokat. Folytasd a példákat: testtartás-átvétele, hangszín, érzelmi hatás, ’gondolatátvétel’ intenzív szeretetben, ….<br />

Az empátia fejezi ki a hozzáfodulás mértékét, mennyire vagyunk nyitottak, ráhangoltak a másokra<br />

A figyelem fejezi ki az észlelés éberségét, mennyire hallgatjuk belső monológunkat a másik beszéde közben.<br />

Retorikai és dialektikai szituációban is az éber nyitottság mértéke határozza meg manőverezési érzékenységünnket<br />

Az éberség önmagában szűklátókörű, a nyitottság önmagában vak.<br />

Aki támadási pontot keres, az a harcot a győzelem elé helyezi, aki átveszi a másik ritmusát, az könnyen támadható.<br />

Az éber nyitottság fejlesztése a befogadási képességet fejleszti.<br />

Minden Befogadás az entitás számára stresszként jelentkezik, pusztán azért, mert entitásnak tekintjük + befogadás = (zárt) rendszer + (kívülről) hatás<br />

A hatás 3x2 féle lehet. A befogadott hatás az empátián és figyelmen keresztül ’bejövő’ ingereket jelenti, a befogadott stresszt’.<br />

A nem befogadott stressz elkerüli a Figyelőt, de hat, és, mivel hatása a szomában nem tudatosulhatott, a MONASZra potenciálisan zavaró = distressz-faktor<br />

A hatás lehet stressz, ami előnnyé kovácsolható (What doesn’t kill you makes you stronger), és lehet distressz, ami káros a testre (szomára), vagy a MONASZ<br />

céljaira nézve.<br />

A kommunikációs distressz minimalizálható, ha maximalizáljuk a nyitott éberséget. Ami elkerülte figyelmünket, az is hat ránk, így közvetett hatása (pl.<br />

Koincidencia megfigyelése által) detektálható és korrigálható, legkönnyebben ennek hatékonyságát a testtudatosság (Elfogadás) fejlesztésével érhetjük el.<br />

[Testtudatosság (elfogadás) + Tértudatosság (befogadás)] fejlesztés = {Manőverezési készség} nő<br />

[2T] NŐ =? T 2 =?<br />

188


A célok tekintetében a legtöbb beszélő heterogén<br />

Homlokzatóvás üzleti tárgyaláson, adás-vétel során érzelmi különbségek, kognitív disszonancia érzése mások meggyőzése közben.<br />

Saját példáim:<br />

A Figyelő éber?<br />

nyitott?<br />

189


A terepviszonyok folyamatosan változnak<br />

o Folytasd: az éber figyelem nem merev, hanem mozgékony, a sok mozgás közt is megtalálja a pillanatnyi csendet, ….<br />

Az<br />

észlelést nehéz leválasztani az értelmezési<br />

szándékról, annyi<br />

dolgot ’értünk’<br />

190


Az észlelést nehéz leválasztani az<br />

értelmezési szándékról, annyi dolgot<br />

’értünk’<br />

191


vagy nem<br />

192


A dinamikusan változó külső környezetre reagálva dinamikusan változik a test, a szoma, így a Beszélő is.<br />

A ’Gondolatok’ , Testtartás, Érzelmek, pisilési inger a Figyelőre is hatnak.<br />

Ha a P és A közötti veszekedésben megjelenik a Harmadik, a szituáció új dimenzióba léphet. H hatása (vagyis a beszélőkben bekövetkező változások H<br />

hatására) alapvetően megváltoztathatja a vita típusát. H hatása H észleléséhez kötött.<br />

<br />

Minden emberben van Figyelő. P és A számára ún. dimenziókapu nyílik, ha észlelik H-t.<br />

A dimenziókapu a terepviszonyok radikális átrendeződésének lehetősége<br />

A főbb vitatípusok táblázata tehát hasznos, de nem kielégítő a folyamat-alapú viták követésére. Egyszerű, egyszerüsít: keressünk hát egy egyszerűbbet, de<br />

jobbat. A vitatípusok táblázata a besorolást a társas szituáció, célok, eszközök alapján adja meg. Ezek közül néhány változás a ’terepen’ alapvető fontosságú<br />

o<br />

Nagyon fontos, hogy van-e harmadik, meggyőzendő fél, hogy …<br />

o Végezhetjük a besorolást célok tekintetében (GYŐZ/VKF), de itt is vannak testi célok, kognitív célok, …<br />

Érzelmekhez kapcsolódva, Eszközök alapján, Társadalmi helyzet, kognitív munkamegosztás felől is csoportosíthatjuk a szituációkat. A csoportosítás hasznos,<br />

de a Figyelő + Beszélő koordinációja, a sikeres manőverezés a cél. Vagyis egy interakcióban lévő Beszélőnek nagyon gyorsan kell felismernie lehetőségeket,<br />

hangulatváltozásokat, testi állapotok változását. És jó, ha egy-egy észleletnél nem időzik, hiszen akkor nem tud a következőre figyelni.<br />

Dialektikai szituációban egyértelmű, hogy az észleletek vonatkozhatnak a Beszélőre is és a Másikra is. Ahogy egyre inkább egyirányú a kommunikáció, olyan<br />

retorikai szituációkat is találunk, ahol a Beszélő kifelé kommunikál, de a külvilágból nem fogad be semmit. Ilyenkor természetesen a saját észleteit kell<br />

monitoroznia (nyugodt-e a hangom? Már megint…ö…ö…zök? miért remeg a kezem? a webcam helyett miért a köszös körmömet nézem, ha tetszik?).<br />

Izoláltan, egy szobában nincsen kit/mit befogadni: a befogadási lehetőség hiányozhat egyes szituációkban (egy irányú stream)<br />

A befogadási képesség közösségben is minimalizálódhat. A pánikbeteg térlátása beszűkült, a Figyelem le van kötözve, a Beszélő gyakran megnémul. A<br />

skizofrén belső hangjaival beszélget, a Beszélő elszabadult, a Figyelem szétesett.<br />

Hogy egy dimenziókapuban céljaink elérésének lehetőséget lássuk és ne rémüljünk meg ill. ne zavarodjunk meg, ahhoz bíznunk kell magunkban, a<br />

Beszélőben és a Figyelőben<br />

193


Az internalizált és externalizált állapotok közötti különbségtétel az interpretáció két felszínére vonatkozik: a külső, világ felé irányuló, beszédaktusokat<br />

végrehajtó Beszélőre, és belülről introspektíven kívülről kulturális mintázatok átvételével megismerhető Figyelő ’belső’ állapotai, céljai alapján.<br />

Számos tudományos modell nem tételez fel ekkora különbséget cselekedet és intenció között. Keress példákat, ábrázold!<br />

194


A magában hangosan vitatkozó vagy skizofrén ugyanakkor olyan, mintha több beszélő lenne. Kintről hallom, hogy kiabál magával és visszabeszél magának,<br />

de sok skizofrén ismeri, sők néven is nevezi kicsi beszélőit, nevezzük őket elméknek.<br />

HOGYAN ÁBRÁZAOLNÁD AZT, AKI UGYAN NEM SKIZOFRÉN, DE BELSŐ VITÁBAN ÁLL ÖNMAGÁVAL? ÉS AZT, AKI AZ ÁLLÁSPONTJÁT VÁLTOGATJA? PRÓBÁLD<br />

AZ ISMERT INTERAKCIÓKAT ’ÁBRÁSÍTANI’<br />

195


IX.12 A HARMINCKÉT ELME REVOLVER<br />

Írj 2000 karakteres érvelő esszét arról, hogy az egész film (Revolver) a tudatban játszódik, a színészek egy-egy elmét játszanak el (vannak halottak is azok<br />

nem valódi, ún. álelmék, de tanulságos, hogy mikor és ki által halnak meg). Segítség az elején: a kocsikulcs. Segítség a közepén: pizza(kövér)futár futás<br />

közben hal meg. Segítség a végén: Relax, you’re in trouble. (BA)<br />

A Revolver című filmben (Guy Ritchie, Luc Besson) van egy híres liftjelenet. A jobb oldali emeletjelzőn a 32 szám látható, a jelenet a 12 és 14 lámpák<br />

kigyulladása közt zajlik le, de nincs 13-as szám. És a 3-as és a 4-es is hiányzik. Értelmezd a film szimbólumhasználatát a keleti, 32(+1) elmés tudatelméletek<br />

fényében (MA projekt-kérdés. Segítség: Mr. Green és Abi beszélgetéseinél az utóbbi mögött ált. egy fényforrás van, Jason Stathem mögött mindig több.)<br />

Értelmezd a beszélő-modelleket. Tervezd meg saját manőverezési segédeszközeidet! Ha a 32 nem tetszik, válassz más számú tudat-egységet (2,3,4,5,7) (PhD)<br />

196


IX.13. A VÁLTOZÁSOK KÖNYVE GYAKORLATOK (PHD)<br />

Ha irányítjuk a kommunikációt (klasszikus retorikai beszéd), akkor a helyzethez megfelelően akár az összes érzelmi<br />

elemet kezelni tudjuk, de belső kapcsolataikat a beszéd megalkotása során már meg kell tervezni<br />

AKTÍV érzelem-kezelés<br />

egyirányú kommunikáció<br />

ELŐRE TERVEZETT<br />

Ha egy partnerrel kommunikálunk (klasszikus dialektikai szituáció), akkor készülhetünk arra, hogy a másiknak is szempontjai<br />

/érzelmei vannak, amelyek felszínre hozhatók, és ezek spontán jelennek meg a beszélgetés során<br />

PASSZÍV érzelem-kezelés<br />

Kétirányú kommunikáció<br />

NEM TERVEZETT<br />

Az érzelmek kezelésének mindkét típusát segíti, ha az érzelmi átalakításokat megértjük. Ez segítheti egy beszéd hatásosságát (pl. esküvői köszöntőben a<br />

szomorú/melankolikus/le, a vidám/viccelődő/fel elemek megfelelő kapcsolatával), de segítheti a beszélgetés eredményességét is.<br />

A nyolc kategória mozgással / testi / kinetikus élménnyel is kapcsolható<br />

BEVONÓ-KIREKESZTŐ NYUGTATÓ-IZGATÓ AGRESSZÍV-BEHÓDOLÓ FEL-LE<br />

EGYESÜL-ELVÁLIK LASSÍT-GYORSÍT TERJED-ÖSSZEMEGY EMELKEDIK-SÜLLYED<br />

Ezek a testi / kinetikus élmények azonban egyénenként változó érzelmekkel kapcsolhatók: Az elszakadást pl. megélhetjük örömtelinek, dühítőnek,<br />

szomorúnak, félelmetesnek. A terjedés lehet izgalmas, de lehet félelmetes is, az összehúzódás lehet szomorú, de örömteli is.<br />

A felsorolást most egészítsük ki az ősi kínai I-Ching (Változások könyve) nyolc ún. GUA-jával (egy segítség már van). Átültethető a gyakorlatba ez a modell?<br />

BEVONÓ-KIREKESZTŐ NYUGTATÓ-IZGATÓ AGRESSZÍV-BEHÓDOLÓ FEL-LE<br />

EGYESÜL-ELVÁLIK LASSÍT-GYORSÍT TERJED-ÖSSZEMEGY EMELKEDIK-SÜLLYED<br />

VIDÁM-GERJESZT NYUGTAT-SZELIDÍT TEREMT-BEFOGAD TŰZ-VÍZ<br />

197


Gua Érzet Mivé változtatható? Módszer Mikor használom? Mikor nem használom? Jele<br />

TÓ<br />

BEVONÓ<br />

VIDÁMÍT<br />

DÖRGÉS, ÁRADÁS - KIREKESZTŐ GERJESZT<br />

HEGY NYUGTATÓ NYUGTAT<br />

SZÉL IZGATÓ SZELIDÍT<br />

ÉG AGRESSZÍV TEREMT<br />

FÖLD BEHÓDOLÓ BEFOGAD<br />

TŰZ FEL EMEL<br />

VÍZ LE SÜLLYESZT<br />

o Most épp egy fogalmi struktúrát töltesz meg szakmaspecifikus tartalommal. Fogalmakhoz keresed a tapasztalatot, hogy a ’kész’ struktúra segítsen<br />

az ’éppen aktuális’ helyzetben. Ha nem tetszik ez a példa, dolgozz ki más ’deduktív’, interaktív modellt.<br />

198


o Mindegyik képen felismerhetsz strukturát. Minden struktúrából lehet ’elméletet’, ’térképet’, ’modellt’<br />

csinálni. Melyikből hogy könnyű?<br />

199


IX.14 TAKTIKA, STRATÉGIA<br />

Technika: egy konkrét szituációban<br />

milyen eszközökkel javítunk helyzetünkön<br />

Egy technika bevethetőségét a taktika segíti, a taktika sikerét a jó<br />

stratégia biztosítja. Minderről Szun Ce a következőket mondja:<br />

Taktika: egy konkrét szituációban<br />

milyen módon javítunk helyzetünkön<br />

Miközben figyelmet szentelsz a tanácsaimból származó haszonnak, nyitott légy<br />

minden segítő körülmény iránt, amely a rendes szabályokon kívül esik.<br />

A TECHNIKÁK eszközök csoportosíthatók pl. nyelvi kategóriák alapján, de<br />

hatásaikat is vizsgálhatjuk a BEAT alapján.<br />

A CÉLOK elérése a MONASZ függvénye: milyen állapotban (érzetben,<br />

gondolatban) van ő/te/én. Ha ezek összefüggéseit modellezni tudjuk,<br />

akkor TAKTIKÁT tudunk párosítani szituációkhoz.<br />

A TAKTIKÁK módszerek arra, hogy koordináljuk a felek viselkedését a CÉLOK<br />

elérésére.<br />

Ilyen TAKTIKÁKAT öntudatlanul is használunk, csecsemő-korunktól kezdve,<br />

idővel egy-egy helyzetet tudatosan is modellezünk (flört, családi vita,<br />

munkahely, stb.).<br />

A CÉLOK elérésének különféle lehetőségeit megvizsgálva STRATÉGIÁT<br />

készíthetünk (ld. stratégiai kommunikáció).<br />

III. TÁMADÁS STRATEGIÁVAL<br />

1. Szun Ce azt mondta: A hadviselés gyakorlati tudományában a legjobb dolog mindenek felett elfoglalni<br />

az ellenség országát egészében és sértetlenül; összezúzni és elpusztítani nem annyira jó. Ugyancsak így<br />

van, hogy jobb egy egész hadsereget elfogni, mint elpusztítani elfogni egy ezredet, egy csapatot, vagy egy<br />

századot egészben, mint elpusztítani őket<br />

2. Ebből következik, hogy nem a legkiválóbb erény minden csatában harcolni és győzni, a legmagasabb<br />

szintű kiválóság az ellenség ellenállásának harc nélkül való megtörésében rejlik.<br />

3. Ezért a hadvezérség legmagasabb formája az ellenség terveinek meghiúsítása; a sorrendben következő<br />

legjobb pedig megakadályozni az ellenség erőinek egymással való kapcsolatát, ezután következik az<br />

ellenség hadainak megtámadása a csatamezőn; a legrosszabb elképzelés pedig a fallal körülvett városok<br />

ostroma.<br />

4. Alapszabály, hogy fallal körülvett várost nem szabad megostromolni, ha elkerülhető. Az állványok, a<br />

mozgatható menedékek és különféle ostromszerszámok előkészítése három egész hónapot fog igénybe<br />

venni; és a földsáncok felhányásához a falak mentén további három hónapra lesz szükség.<br />

5. Az a tábornok, aki ingerültségén nem képes erőt venni, úgy indítja rohamra az embereit, mint egy<br />

hangyaáradatot, ami azt eredményezi, hogy embereinek egyharmadát levágják és a város még mindig<br />

bevétetlen marad. Ilyenek az ostrom katasztrofális hatásai.<br />

6. Ezért a tapasztalt, okos hadvezér letöri az ellenséget mindennemű harc nélkül; elfoglalja városaikat<br />

ostrom nélkül; megdönti a királyságukat hosszadalmas harctéri hadműveletek nélkül.<br />

7. Sértetlen hadseregével a háta mögött megszerzi magának az uralmat a birodalom felett, és imígyen<br />

győzelme teljes lesz, anélkül, hogy egyetlen embert is elveszített volna.<br />

Ez a módszere a stratégiai koncepcióval végrehajtott támadásnak.<br />

A STRATÉGIA több taktikai lehetőséget vizsgálva a TAKTIKÁKAT konkrét<br />

TECHNIKÁKhoz tudja kötni a CÉL eléréséhez.<br />

200


IX.14B KI SZAKÍT KIVEL? KINEK JÓ ÍGY? DECENT OUTPROPOSAL<br />

A film egy jelenetében a Feleség szakítani akar RR-el, aki közben a Söfőrrel beszélget (igen, ő Shackleford). Kinek milyen technikái vannak? Kinek van stratégiája? Milyen taktikákat használnak a<br />

felek? Ezeket egy külön lapra is felírhatod, ha segít.<br />

Azt hiszem, beszélnünk kellene.<br />

Nagyon boldog vagyok. Láttál már ilyen<br />

boldognak?<br />

Nem hiszem.<br />

Ez Diana miatt van.<br />

Csodálatos nő.<br />

Valamennyi közül a legjobb. Kétségtelenül. Te<br />

vagy a legjobb közülük.<br />

A legjobb közülük? Azt mondtad, a legjobb<br />

vagyok közülük?<br />

Az vagy.<br />

Nem értem.<br />

Shackleford, megmagyarázná neki?<br />

Tessék?<br />

lgen.<br />

Világszerte?<br />

lgen.<br />

Talán úgy két tucat.<br />

Emlékszik a nőre, aki állandóan csuklott?<br />

Tessék?<br />

A felszolgálólány Oklahomából. Ahányszor<br />

közeledtem hozzá, azonnal csuklani kezdett.<br />

Persze. Elfelejtettem. Micsoda éjszaka volt.<br />

A legjobb benne az, hogy az ember már az<br />

elején rájön, szexuálisan összeillenek-e vagy<br />

sem.<br />

Shackleford, megállítaná az autót? Köszönöm,<br />

John.<br />

Isten veled.<br />

Hát persze, uram. De az az érzésem, hogy Ms<br />

Murphy inkább öntől szeretné hallani.<br />

Oké. Jól van. Ő a legjobb a millió dolláros klub<br />

hölgyei közül. Nyilvánvalóan.<br />

Millió dolláros klub?<br />

Most már érted.<br />

Azt mondtad, először tettél ilyesmit.<br />

Mit gondol, hány tagja lehet már a klubnak?<br />

Tagja?<br />

Isten veled. Fogd! Szerencsét hoz.<br />

Vigyázzon rá.<br />

Hát persze. Ez meg mi volt?<br />

Be akartam fejezni. Sose nézett volna úgy<br />

rám, ahogy a férjére nézett.<br />

201


A helyzetek sokféleképp értelmezhetők: egy nyilvános vita (szócsata) lehetséges terepeinek leírásaként, tipikus érzelmi és kognitív reakciókat előidéző<br />

helyszínekként, egy beszéd készítésének különböző nehézségeiként, egy probléma vagy konfliktus megoldásának helyzeteiként. Szabadon válassz / dolgozz<br />

ki egy-két perspektívát, ami a legizgalmasabb.<br />

A használhatod táblázatot a TESTI / ÉRZELMI / GONDOLATI elemek elkülönítéséhez (BEAT),<br />

-> vagy a korábbi test-pozíciókat (forrás: Lama Somanandra Sandrapa: Qi Dao - Tibetan Shamanic<br />

QiGong, The art of Well-Being in the Flow)<br />

-> vagy a kommunikációs helyzetekben megkülönböztetett szintek alapján<br />

CÉLOK: a helyzetünk javítása, probléma megoldása, kapcsolat javítása<br />

STRATÉGIÁK: a helyzetünk javítására használt eszközök összessége<br />

TAKTIKÁK: egy konkrét szituációban milyen módon javítunk helyzetünkön<br />

TECHNIKÁK: egy konkrét szituációban milyen eszközökkel javítunk helyzetünkön.<br />

Ne felejtsd el, hogy egy technika bevethetőségét a taktika segíti, a taktika sikerét a jó stratégia biztosítja.<br />

Ne felejtsd, hogy a terepviszonyok ismerete nélkülözhetetlen, sőt, segíti önmagunk és a másik ismeretét is<br />

202


IX.15 R & G QUESTION GAME FELADATOK-FILMEK<br />

- Akarsz játszani kérdéseket?<br />

- Azt hogy kell?<br />

- Kérdéseket kell feltenned.<br />

- Kijelentés! Egy - semmi.<br />

- Csaló.<br />

- Hogyan?<br />

- Még el sem kezdtük.<br />

- Kijelentés! Kettő - semmi.<br />

- Ezt már számolod?<br />

- Mit?<br />

- Ezt már számolod?<br />

- Rossz! Nincs ismétlés. Három - semmi,<br />

játszma itt.<br />

- Nem játszok, ha így fogsz viselkedni.<br />

- Ki szervál?<br />

- Őőő...<br />

- Habozás! Egy - semmi.<br />

- Ki jön?<br />

- Miért?<br />

- Miért ne?<br />

- Minek?<br />

- Rossz! Rokon értelműt nem szabad!<br />

Egy mind.<br />

- Mi a fészkes fene történik itt?<br />

- Rossz! Nincs költői kérdés! Kettő - egy.<br />

- Mire megy ki ez az egész?<br />

- Nem tudod kitalálni?<br />

- Te engem kérdezel?<br />

- Van még itt más is?<br />

- Ki?<br />

- Azt én honnan tudnám?<br />

- Miért kérdezed?<br />

- Komolyan tudni akarod?<br />

- Ez nem költői kérdés?<br />

- Nem.<br />

- Kijelentés! Kettő mind. Játszmapont.<br />

- Mi van veled ma?<br />

- Mikor?<br />

- Hogy mi?<br />

- Nem hallod?<br />

- Hogy halott, én?<br />

- Igen vagy nem?<br />

- Van választás?<br />

- Van Isten?<br />

- Rossz! Nincs non sequitur! Három -<br />

kettő, játszma: egy mind.<br />

- Mi a neved?<br />

- Mi a te neved?<br />

- Én kérdeztem előbb.<br />

- Kijelentés. Egy - semmi.<br />

- Hogy szólítanak, mikor otthon vagy?<br />

- Téged hogy szólítanak?<br />

- Mikor én otthon vagyok?<br />

- Miért, otthon máshogy van?<br />

- Milyen otthon?<br />

- Nincs otthonod?<br />

- Miért kérdezed?<br />

- Mire akarsz kilyukadni?<br />

- Mi a neved?<br />

- Ismétlés! Kettő - semmi. Játszmapont.<br />

- Kicsoda vagy tulajdonképp?<br />

- Költői! Játszma és meccs.<br />

203


Mellébeszélés<br />

o South Park: Chubakka védelem. Thank you for smoking –<br />

vanília-csoki.<br />

Játsz(ma)i könnyedség<br />

o Get Him To The Greek: Mindfuck – játsz(ma)i könnyedség Mi is az<br />

a mindfuck: Foglaljuk össze a technikát: irányítja azáltal, hogy<br />

befogadja, táplálja és létrehozza, kontrollálja amikor elszenvedi<br />

Goffmann homlokzat<br />

Jacobsoni modell<br />

1. Expresszív (kifejező)<br />

2. Konatív (felszólító)<br />

3. Referenciális (tény- és ismeretközlő)<br />

4. Fatikus (kapcsolatteremtő, -fenntartó)<br />

5. Esztétikai (az üzenet formájára utal)<br />

6. Metanyelvi (a nyelvvel a nyelvre utaló)<br />

Social skills in interpersonal communication<br />

Owen Hargie,Christine Saunders,David Dickson<br />

I to obtain information;<br />

2 to maintain control of the interaction:<br />

3 to arouse interest and curiosity conceming a topic;<br />

4 to diagnose specific difficulties a respondent may have;<br />

5 to express an interest in the respondent;<br />

6 to ascertain the attitudes. feelings and opinions of the respondent;<br />

7 to encourage maximum participation by the respondent;<br />

8 to assess the extent of the respondent's knowledge;<br />

9 to encourage critical thought and evaluation: `<br />

I0 to communicate. in group discussions. that involvement and overt<br />

participation<br />

by all group members is expected and valued;<br />

ll to encourage group members to comment on the responses of other<br />

members of the group;<br />

I2 to maintain the attention of group members. by asking questions<br />

periodically<br />

without advance warning.<br />

204


ELEMZÉSI HÁZI FELADAT<br />

Megjegyzés [Z14]: MT<br />

Elemezze rövid, 20-50 másodperces részletekben a felvételt az alábbi szempontok szerint, és az interjú menete, valamint a kommunikációs célok<br />

szempontjából fontosabb részleteket írja be az alábbi táblázatba! (Minden szerepgyakorlatról legalább két oldal.) Az alábbiak mellett használj fel az<br />

elemzéshez a feladatkiírásban szereplő felkészülést segítő szempontokat is!<br />

Mit tettek az egyes résztvevők?<br />

Mit mondott a szereplő? Milyen<br />

nem verbális jelzéseket adott?<br />

Mit nem tett, ami ott elvárható<br />

lett volna? Ki(k)nek szólt, volt<br />

érdekes ez elsősorban? Stb.<br />

Mi lett az eredmény? Milyen kommunikációs célokat<br />

valósított meg a kommunikációs esemény?<br />

Kiben (ha ez fontos), milyen benyomást, hatást keltett?<br />

Vélemény, attitűd, viselkedés, kép? Melyeket nem<br />

valósított meg?<br />

Milyen viselkedést váltott ki a másik félből? Stb.<br />

Mi mást lehetett volna tenni? Miért lett<br />

volna az jó?<br />

Fogalmazza meg röviden a résztvevők erősségeit, fejlesztendő területeit! Különböztesse meg azt, hogy a látottak mennyire feleltek meg a szerepből adódó<br />

céloknak, elkötelezettségeknek és elvárásoknak, attól, hogy a személy mennyire jól kommunikál!<br />

Személyes erősségek<br />

Fejlődést igénylő területek<br />

205


LEGO<br />

X. ÓRÁK, MODULOK, TRÉNINGFELADATOK, GYAKORLATOK, KÉSZSÉGEK<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Később utánanézni:<br />

Fontos tanulság:<br />

Ezek építenek:<br />

206


TRÉNINGANYAGOK, HANDOUTOK KÉSZÍTÉSE<br />

Nyersanyag: elmélet, gyakorlat, vizualizáció, órai ötlet, régi/új olvasmány, filmélmény, történet<br />

Valamiből valamit: az átalakítás csodát csinál a trágyából, ha jó... legyen jó...<br />

Az átalakítás folyamata: figyelsz? ébren vagy végig? egy szerkezet talán segít, pl.<br />

...ahogy már Arisztotelész is mondta...<br />

Anyag<br />

...világunk alapja...<br />

Forma Anyag<br />

Guru Pitka<br />

DRAMA<br />

1. Mi nem kell? Mi kell még? Honnan? 6. Tartalom rövidíthető? Felesleges szavak? Distraction<br />

2. Mi a váz? Kulcsszavak? Struktúra? 7. Vizuális elemek (kör, négyszög, skála, tábla) Regression<br />

3. Hogyan kapcsolódnak? Válhatók ki? 8. Elrendezés, layout Adjustment<br />

4. Mivé tehető? Hogyan? Ötletek? 9. Formázás Maturity<br />

5. Tartalmi elemek struktúrában 10. Ellenőrzés: mehet nyomdába? biztos? tényleg? Action<br />

207


X.1 KÉSZSÉGEK, FEJLESZTÉS (IN)KOMPETENCIÁK<br />

Mikre vagyunk képesek? Mennyire sikeresek vagyunk a színpadon?<br />

Képességeink sokfélék, minél inkább fejleszthetőnek tartjuk őket, annál inkább fejleszthetők? (BBS)<br />

Kompetencia ----------------------- Performancia<br />

Fejlesztés bármelyik kommunikációs síkon:<br />

tudok pislogni?<br />

hangosan és halkan is érthetően beszélni?<br />

csak érvelő vagy csak nem érvelő beszédaktusokat mondani?<br />

tudom szabályozni, mennyi érzelmileg töltött kifejezést használok?<br />

tudok hallgatni tetszőleges ideig? és folyamatosan beszélni?<br />

A gyakorlatok ált. több KÉPESSÉGet is fejlesztenek: stressz-szinthez szokás<br />

és csoport-munka vagy mozgás / beszéd / figyelem-fejlesztése<br />

kapcsolható.<br />

TÁGÍTHATÓ a spektrum,<br />

ERŐSÍTHETŐ a kontroll, vagy pont a kontroll hiánya<br />

Belső élmény: Előadást tartani = vizsgán lenni?<br />

Job-talk =foghúzás. Vagy Órai prezentáció = vendégségbe hívni a<br />

barátokat? A főnökkel beszélgetés = nyugalom, vidámság?<br />

Külső eredmény: Jó az új szobám az új melóban? Már megint külföldre<br />

hívtak? És még kerekasztalt is vezessek? Ica kérdezi: ha sikeres vagyok,<br />

miért szeret mindenki?<br />

KONKRÉT SZITUÁCIÓK tervezése<br />

GYAKORLATOK a legjobb élményért és eredményért<br />

ÁLLANDÓAN FEJLESZTHETŐ, finomítható<br />

(pl. Wason testet, 3 kecskét hogyan tudod elmondani?)<br />

208


X.2 TRÉNINGEK, GYAKORLATOK MAGUNKNAK - MÁSOKNAK<br />

Epizodikus memóriánk nagyon ősi, a hasonló szituációk hívódnak elő ingerléskor,<br />

A múlt sikerei/kudarcai furmányosan hatnak pillanatnyi cselekvéseink során<br />

Magunknak<br />

Mikre vagyunk képesek? Mennyire sikeresek vagyunk a színpadon?<br />

Retorika, mint (...és szöveg)elemzés:<br />

Hogyan értékeljünk egy beszédet/előadást?<br />

Retorika, mint (...és szöveg)termelés:<br />

Hogyan jegyzeteljünk/tömörítsünk/bővítsünk/tagoljunk?<br />

Retorika, mint Rágjunk kavicsot!<br />

Fejlesszünk kompetenciát/performanciát (több szempont)?<br />

Másoknak<br />

Mire tudunk másokat képessé tenni? Át tudunk adni<br />

tudást? Szakértőnek tűnünk?<br />

L E G O Legyenek Elemek fejlesztési célhoz kötve,<br />

Gyakorlatok konkrét kompetenciákhoz rendelve és<br />

Órák amik tréningmodulok is<br />

E LEMEK csoport élénkítése, ismerkedés, vita<br />

csendesítése (mediáció) vagy gerjesztése (debating<br />

society), handoutok<br />

G YAKORLATOK: gyakorlatok koreográfiái<br />

(csoportméret, idő, alternatívák), rövid leírásokkal a<br />

Tréner/Oktató számára<br />

Ó RÁK: 60 /90 / 120 perces blokk koreográfiája<br />

vagy ahhoz szükséges handoutok, ppt-k,<br />

linkgyűjtemények, irodalom<br />

The Love Guru (2008),<br />

or self-determinist philosophy (48'50)<br />

8'45 If I can get on Opra, I am the next Deepak<br />

Chopra....<br />

12'08 -14'51 Guru Pitka had a Farm, EiEiO<br />

GURU: Gee, yoU aRe yoU // Intimacy - Into me I see //<br />

From Nowhere to Now here // BIBLE: Basic Instructions<br />

Before Leaving Earth <br />

To know something is good.<br />

To do something is God.<br />

16 sztárok: Mariska Hargitay special victim's unit. 18-<br />

19 veszekedés Midgettel ugyanazok a technikák<br />

nyelvileg itt, mint <br />

.<br />

209<br />

21'37 In my book Stop hitting yourself, stop hitting<br />

yourself, why don't you stop hitting yourself I explain<br />

that people may say bad things about you, but you<br />

must never say bad things about yourself.<br />

28'00 uncle jack off an elephant - kreatív momentum -


Vázlatos feladatleírások<br />

Szakértő-kritikus. Mi bemegyünk, tanítani kezdünk egy anyagot, majd elkezdünk nem egyetérteni, és durva szakmai vitába kezdünk – hirtelen: kinek van<br />

igaza – szavazzanak. Majd: indokolják a szavazataikat röviden. Hogyan befolyásolta az anyaghoz viszonyukat az, hogy vitába keveredtünk?<br />

Dolgozzanak ki párokban példákat, ahol két ellentétes mindset van: ezt más párnak le kell játszania. Ezt megbeszéljük, utána standardizálunk formát<br />

(visszajelzés, hogy mit volt könnyű elképzelni és mit nem, ezek alapján közös lista, terjedelemben megállapodni, stb.) HF: kidolgozni a minta-leírást –pl. egy<br />

példát csináljon valaki és adja fel nekünk. Mi ezzel kezdjük demoval… <br />

Lefagytál? Adjanak egy témát nekünk, és mi ott választunk egy álláspontot (szakértőként), amit laikusként támadnak.<br />

Mondjanak egy nagyon alapvetőnek hitt igazságot. Szavazat: ki szerint igaz. Még egy ilyen. Még egy szavazás. Védelmezzék velünk szemben. 2 perc. Utána.<br />

2-unk mással. első addig kifujja magát, majd ő támad vissza az igazság negáltjával szemben. Utána szavazás. Másik pár is. Utána szavazás.<br />

Előre: Válaszd ki életmódodnak egy elemét, amit mások kritizálni szoktak. Írj egy oldalas érvelést a dolog védelmében. Óra: Kik az adott kérdéskör szakértői?<br />

Mik a források / hogyan tájékozódnál. Mi alapján tart hitelesnek (ez front. koord diszk.) utána HF:<br />

Deep disagreement: amivel tényleg nem ért egyet… zsigerileg. Csináljon 1 perces érvelést. Valaki kritizálja : ezek alapján PÁROSAN végignézni, hogy<br />

jegyzetein nincsen<br />

210


X.3 A KÉT MEGKÖZELÍTÉS PÉLDA<br />

(A) terv: jövünk, látunk, győzünk ~ Veni Vidi Vici, avagy V 3<br />

Megjegyzés [Z15]: A dilemmák segítik<br />

a felelős döntéshozatallal járó stressz<br />

megismerését<br />

(B) terv: Pörögj fel! Hangolj rá! Szállj ki! (T. Leary)<br />

A terv<br />

tananyag-centrikus, reflexiós<br />

készségeket feltételezi és<br />

felhasználja<br />

B terv<br />

gyakorlat-centrikus, motivációs<br />

problémák, készség-fejlesztés<br />

211


X.4 A TÉR SZERKEZET<br />

Mit akarunk hogyan fejleszteni? (Navy Seals)<br />

Térhasználat<br />

A tér felosztása és funkcionális elkülönítése:<br />

pl. REFLEXIÓS SAROK<br />

Tervezd be a termet a képen látható, háromszög alakú asztalokkal és papír ülőkékkel. Mit lehet jól csinálni ebben a térben? Mire nem alkalmas?<br />

212


Térformák-didaktikai célok<br />

Minden térformának vannak előnyei és<br />

hátrányai<br />

Célok-Funkciók…<br />

213


A térkialakítás a kommunikáló testeknek<br />

mozgásteret biztosít<br />

214


215


X.6 MODULFEJLESZTÉS<br />

LEGYENEK<br />

Elemek fejlesztési célhoz kötve<br />

- csoport élénkítése, ismerkedés, vita csendesítése (mediáció) vagy gerjesztése (debating society), handoutok<br />

- konkrét tartalmi egységek, elméletek, technikák („Tudás”)<br />

G YAKORLATOK: konkrét kompetenciákhoz rendelve<br />

- gyakorlatok koreográfiái (csoportméret, idő, alternatívák), rövid leírásokkal a Tréner/Oktató számára<br />

- a tapasztalatok alapján fejleszthető, alakítható legyen, a tudás átadható legyen<br />

Ó RÁK: amik tréningmodulok is<br />

- 45 / 60 /90 / 120 perces blokk koreográfiája vagy ahhoz szükséges handoutok, ppt-k, linkgyűjtemények, irodalom<br />

- a kiadott anyagok vállalhatók legyenek, a belső használatra szánt (pl. óravázlat, segédanyag a gyakorlatok megtartásához) pedig érthetőek legyenek<br />

Anything goes…<br />

…mer' az élet csak úgy lesz jó<br />

ha felpörög, mint az electro…<br />

216


X.7 PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE<br />

- Elemezd a képet:<br />

tér/cél/eszköz/funkció/…<br />

217


-<br />

218


X.8 TRÉNINGFEJLESZTÉS<br />

Tréningfejlesztés: az átalakítás csodát csinál a trágyából, ha jó... legyen jó...<br />

Készségek: Kompetencia-perfomancia. Mi hogyan fejleszthető? Mit kell fejlesztenünk, hogy könnyebb legyen az élet, hogy nyilvános szerepléseink,<br />

érdekérvényesítő tárgyalásaink, konfliktuskezelési módszereink jobbak legyenek?<br />

...tanuljunk új dolgokat...<br />

...gyakoroljunk új tudásformákat...<br />

Guru Pitka<br />

Tananyag Tréninganyag-fejlesztés DRAMA<br />

1. Elterelési technikák, mellébeszélés, relevancia, pragmatikai alapok (Bullshit) 6. Felesleges tartalomelemek? Mi zavaró - és mi segíti a megértést (közös<br />

megbeszélések)<br />

Distraction<br />

2. Retorikai kérdés, regresszus, nyitott és zárt, álláspont, elköteleződés, bizonyítás kényszere<br />

(Kérdések, R & G)<br />

7. Hogyan egyszerűsítsünk, hogyan tegyük átláthatóvá, könnyen tanulhatóvá<br />

(példák - jók és nem olyan jók)<br />

Regression<br />

3. A másik állapotának adjusztálása, érzelmi irányítás, meggyőzéspszichológia (Mindfuck) 8. Elrendezés, layout, formázás (vizuális megjelenítés). Ellenőrzés. Egy fél óra +<br />

munkával nem lenne jobb?<br />

Adjustment<br />

4. A tréning, az önfejlesztés, BEAT, tervezés és reagálás 9. A tréninganyagok összeérlelése, óratervek (mint ez) Maturity<br />

5. Beszédaktusok, gyakorlatok (Indecent proposal)...amit ma is veszünk… 10. ...ami még ránk vár.... Action<br />

219


X.9 ÚJ KÉSZSÉGEK, FEJLESZTÉS, KOMPETENCIÁK<br />

Tananyag ----------------------- Tréningfejlesztés<br />

Fejlesztés bármelyik kommunikációs síkon:<br />

beszédaktusok osztályozásnak képessége<br />

megbeszélés, élmények visszakapcsolása anyaghoz<br />

Testészlelés javításának technikái B6 (1. óra)<br />

Szimbolikus rendszerek, mint önfejlesztési segédeszközök, a kinetikus élmények és a retorikai helyzetek/hatások kapcsolata<br />

tréningfejlesztési szempontok: vizuális megjelenítés, elméleti fogalmak bevezetése, feladatok típusai, időbeosztás készítése<br />

handout, mint óravázlat. Egy óra koreográfiájának rögzítése<br />

kitöltendő feladatok, mozgással járó gyakorlatok<br />

már ismert, kulturálisan beágyazott fogalmi struktúrák felhasználása tréninganyagokban.<br />

ÓRA KOREOGRÁFIÁJA<br />

Óra menetrendje (minta)<br />

0-10 DINAMIKUS: kérdések<br />

Idő-kezelés - élmények?<br />

HF1: érzelmi megfigyelés<br />

15-20 Struktúra<br />

20-75 1. órai feladatlap<br />

HF2: összevetés HF1<br />

75-90 1. feladat blokk<br />

0-60 2. óra<br />

HF3: megemésztés<br />

60-85 Tréning-megbeszélés<br />

HF4: blog, konkrét tervek előkészítése<br />

85 Összerántás<br />

?? Osszuk fel a HF 2-4-et - és számoljanak be csoportok?<br />

(=tananyagfejlesztés)<br />

220


Tudományos kommunikáció<br />

XI. KRITIKA, ELEMZÉS, SZAKÉRTŐISÉG<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Később utánanézni:<br />

Fontos tanulság:<br />

Ezek építenek:<br />

221


XI.1 KÉT KIS MAGZAT BESZÉLGET OLVASMÁNY<br />

- Te hiszel a születés utáni életben?<br />

- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.<br />

- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?<br />

- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt.<br />

Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szánkkal eszünk.<br />

- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni? ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked<br />

valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.<br />

- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószinüleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.<br />

- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszerüen végetér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.<br />

- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és ö majd gondoskodik rólunk.<br />

- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ö mégis hol van?<br />

- Hát mindenütt körülöttünk! Benne, és neki köszönhetöen élünk.<br />

Nélküle<br />

egyáltalán nem lennénk.<br />

- Ezt nem hiszem ! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.<br />

- No, de néha , mikor csendben vagyunk, halljuk , ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy<br />

az igazi élet még csak azután vár ránk.<br />

/ismeretlen szerzö/<br />

222


XI.2 INSTRUKTORI VISSZAJELZÉS OLVASMÁNY<br />

o A LEVÉL ALAPJÁN készíts KUMMUNIKÁCIÓS TERVET:<br />

o Általános szempontok (BA)<br />

o Adj javításokat (MA).<br />

o Elemzési feladat: milyen retorikai technikákat használ, hogy a kritika ne sértő legyen. Milyen szakmai hibákat/kritikát találsz?<br />

o Vesd össze létező, használt szempontrendszerekkel (PhD). 5 Oldal, irodalommal, rövid (táblázatos) összefoglalókkal.<br />

Kedves csimoták,<br />

először is szeretném megköszönni mindenkinek a tréninget, jól éreztem magamat. A helyszín hangulati szempontból üde váltás volt a BME-hez képest, ezt<br />

köszönjük Gábornak. Az alábbiakban néhány értékelő megjegyzést szeretnék közzétenni, mert a jövő órán sajnos ismét távol kell lennem, és így nem tudom<br />

elmondani ezeket. Meg most még emlékszem. :)<br />

Először is, szeretnék minden csapatnak gratulálni az eredményhez, szerintem jól sikerültek a tréningek, és színvonalas alapot képeznek a<br />

továbbfejlesztéshez. :) Sikerült minden csapatnak feladatcentrikusra csinálnia a „képzést”, és a feladatok egyikén sem unatkoztam. Az alábbi bíráló<br />

megjegyzéseim nem az összteljesítményt jellemzik, hanem építő jellegű kritikának szánom őket – általában nem is annyira szakmai szempontból (az Gáborra<br />

marad, mert írásban túl hosszú lenne, és így sem leszek rövid), mint inkább a tréninghelyzetre reagálva. Emellett néhány pozitívumot is ki szeretnék emelni.<br />

A részletek előtt egy általános tematikai megjegyzés: mivel kommunikációs tréningre gyúrtok, picit kevés most volt nekem a kifejezetten kommunikációs<br />

témájú feladatcsoport. Az első kettő blokk csak áttételesen releváns, és bár lehet ilyesmit felvezetésként használni, nem tűnik szerencsésnek, ha túl nagy<br />

hangsúlyt kap. A kommunikációs tréning elsősorban készségfejlesztő tréning, fejleszteni kívánja a tudatosan reflektált kommunikáció képességét, és<br />

technikákat kínál a kommunikációs helyzetek megtervezésére, kontrollálására és értékelésére. Ehhez képest a saját sztereotípiáim vagy heurisztikáim<br />

felismerése inkább személyiségpszichológiai/kognitív irányú elem, és csak áttételesen tud kommunikációs készséget fejleszteni. A prezentációtechnika<br />

önmagában eléggé specifikus téma, ami független is lehet egy ilyen tréningtől, de szerencsére a csapat sikeresen kötötte a kommunikációhoz pl. az sms-es<br />

feladattal. De leginkább a harmadik csapat képviselt hard-core kommunikációs témát, ami egy ilyen tréning csigolyája lehet. Ez pusztán annyit jelent, hogy a<br />

továbbiakban nekiláthattok a valódi szakmai feladatoknak – szép kihívás. :)<br />

223


Az első csapatot szeretném megdicsérni azért, hogy bemelegítő játékkal<br />

kezdték a dolgot (labdadobálás), mert – bár névtanuló játékra itt nem volt<br />

szükség (egyedül nekem tenne jót egy kicsit) – a lelazító-gátlásfeloldó<br />

játékok nagyon hasznosak az elején. A többi csoportnál ezt egy kicsit<br />

hiányoltam, mert bár ők tudták, hogy nem ők kezdenek, azért a szünetek<br />

után sem árt ilyesmi (még ha nem is tudtátok, hogy lesznek-e szünetek).<br />

Ugyanakkor a feladat jellege miatt a csoportegység rögtön megbomlott,<br />

és emiatt nekem kicsit szétesett volt a tréning, sok üresjárattal. Amíg a<br />

négy önkéntes felkészült a feladatra, addig a többiek nem voltak lekötve,<br />

a kiosztott feladat gyorsan elolvasható, és megindult a magánbeszélgetés.<br />

Emellett a feladatlap kitöltésére túl sok volt az idő (vagy inkább túl kevés<br />

volt a kérdés, lásd később) , ráadásul ezalatt a karaktereket alakító<br />

résztvevők egyáltalán nem voltak foglalkoztatva, ha jól emlékszem.<br />

Ugyancsak szétcsúszott egy kicsit a dolog, amikor a bankrablós cucc ment<br />

körbe, mert közben nem volt semmi akció, kivéve annak, akinél a kártya<br />

járt. Szóval összefogottabbra lehetne csinálni. Főleg egy tréning elején,<br />

amikor ráadásul a kiscsoportos munka még nem is feltétlenül szerencsés,<br />

ha nincs meg a kollektív atmoszféra.<br />

A karakterek közti beszélgetést kicsit rövidnek találtam, de persze<br />

szorított az idő. (Vagy ezt csak azért mondom, mert nekem szemmel<br />

láthatólag túl kevés volt ennyi, és csúnyán mellényúltam.) Én<br />

elgondolkodnék olyan irányban, hogy az önkénteseknek nem egyetlen<br />

témát kell megvitatniuk, hanem egymás után három kérdést, egy pörgős<br />

moderált vita keretei között. Ebből sokkal több kijöhetne, és szerintem<br />

izgalmasabb volna.<br />

Másfelől a témához képest talán túl verbális volt a feladat jellege. A<br />

sztereotípiákat nyilván sok olyan nem-verbális tényező is alakítja, amelyek<br />

egy szerepjátékban kifejezetten megjeleníthetők (pl. élő jelenet<br />

szimulációja, mozgás, öltözködés sematizálása egyszerű<br />

sálakkal/kendőkkel/kiegészítőkkel – a tréningkellékek kitalálása és<br />

összeállítása izgalmas feladat).<br />

A feladatlapról azt gondolom, hogy gyorsabb és érdekesebb lenne, ha sok<br />

irányító kérdés volna a jellemrajzhoz. Itt csak a név és a lakókörnyezet volt<br />

konkrét kérdés, pedig a beszélgetésből kiderült, hogy „elvárt” volt a<br />

foglalkozásra, életkorra, családi helyzetre való tippelés is – ezekre<br />

explicite rá lehetne kérdezni. Így nemcsak a feladatmegoldás<br />

gördülékenyebb, hanem az értékelés is izgalmasabb.<br />

Itt szeretném elmondani, bár a csapatok többségét érinti, hogy gyakran<br />

nem éreztem elég precíznek az instrukciókat. Tréninghelyzetben alapvető,<br />

hogy a résztvevők pontosan megértsék és elfogadják a feladatot, és sokkal<br />

nagyobb hangsúlyt kell erre fektetni, mint többnyire tettétek. A feladat<br />

artikulált és közérthető ismertetése után érdemes visszakérdezni, hogy<br />

mindeninek világos-e, és hagyni kis időt, hogy bólogassanak. A<br />

feladatlapokon sem árt pontos instrukciókat feltüntetni, és itt is akadnak<br />

hiányosságok (mindenki olvastassa el mással vagy gondolja át alaposan).<br />

Végezetül, a tréningnormák ismertetése is örvendetes elem volt, bár ezt a<br />

bemelegítő játék után, „meghittebb” hangulatban esetleg kevésbé<br />

mutatja magát tanárnénisnek, mert szerződés-jellegű a dolog, nem<br />

kinyilatkoztatás.<br />

A második csapatnak jár a dicséret azért, mert jól kommunikáltak velünk,<br />

és ők küldték el a legkorábban és a legtöbbször az anyagot (köszönjük a<br />

bizalmat). A lelkes munka ellenére akad néhány kritikai megjegyzésem.<br />

Pontatlannak találtam a kiosztott anyagokat. A kérdőíven pl. az az<br />

instrukció szerepelt, hogy „Jelöld meg, vagy állítsd sorrendbe<br />

válaszaidat!”. Akkor melyik? Én az elsőt rögtön sorrendbe állítottam a<br />

döntési preferenciáim szerint, és elvétettem a feladatot (biztos az én<br />

hibám, mert más nem). Ugyancsak itt szerepelt, hogy „Nincs jó vagy rossz<br />

válasz”, holott dehogyisnem: a 3. és a 4. kérdésnél nyilván van. A<br />

feladatlapon nem volt egyértelmű, hogy mit jelent a 2. feladatban a<br />

„racionális” (pl. házimunka esetén?), vagy milyen viszonyban állnak


egymással a „Kérdés problematikája” (2. feladat) és a „Felületes<br />

gondolkodás” (4. feladat) kifejezések.<br />

Az tetszett, hogy külön neveket találtatok a heurisztikákra, és nem<br />

szakterminusokkal neveztétek meg azokat, bár nem tudom, ezek<br />

mennyire találóak a példák tükrében („Velem ilyen nem történhet meg” –<br />

hogy fogyókúrát választok? Vagy hogy melyiket?). Viszont fura volt, hogy<br />

miután a kérdőíven kiosztott példákkal magyaráztátok el a két típust,<br />

azután a feladatlap 2. feladatában ezt visszakéritek – nem volt nehéz<br />

emlékezni. Nekem kicsit kevés volt a további példa, vagy a résztvevők<br />

példáit lehetett volna nagyobb számban és alaposabban megvitatni. Így<br />

nem vált készséggé a saját heurisztikánk felismerése. :) Emellett a felkínált<br />

magyarázatok sem voltak teljesen világosak, mintha nem teljesen<br />

értenétek. :)))<br />

További észrevételem, hogy nem jól kontrolláltátok a teret. A helyzet kissé<br />

frontális volt, és amíg egy tréner előrelépett, mintha szerepelne, addig a<br />

többiek kara a háttérben támasztotta a falat vagy terelte el a figyelmet a<br />

beszélgetésével. Négy ember akár az elhelyezkedésével és vegyülésével is<br />

jobban kézben tud tartani egy ekkora csoportot, több személyes<br />

kontaktot tud kialakítani, koreografálni stb. Úgy éreztem, hogy a HERBAlányok<br />

ezt nem annyira élvezték.<br />

Amit viszont pozitívumként kiemelnék, az a tanulságok levonása és<br />

átbeszélése. Ez a másik három blokk esetén nekem eléggé hiányzott.<br />

Nagyon hasznos összefoglaltatni a résztvevőkkel a lényeget, hogy ott<br />

helyben megfogalmazzák a személyre szabott take-home üzeneteiket, és<br />

egymáséból tanulhassanak. Értem, hogy kevés volt az idő, de ilyenkor<br />

érdemes inkább megkérdezni a csoportot, hogy mindenki beleegyezik-e,<br />

hogy 5 perccel tovább tartson a szeánsz, mert hogy mennyire nagyon<br />

fontos lenne megfogalmazni a tanulságokat…<br />

A harmadik csapat nagyon megörvendeztetett azzal, hogy mozgásos<br />

feladatot adtak (székkörbe ki- vagy beleállni). Szerintem minden ilyen<br />

225<br />

tréningen nagyon hasznos ez, és jöhet belőle elég sok is, akár az elején<br />

(lazítás-ráhangolódás), akár közben, amikor lankad a figyelem, akár a<br />

végén egy játék. Kicsit ilyen volt az első csapat labdadobálása is, ezek jók.<br />

A mozgásos feladat tematikai relevanciája ugyanakkor nem volt egészen<br />

világos, legalábbis az átkötés hiányos volt. Talán szerepet játszott ebben,<br />

hogy bár az elhangzott és kívánt tanulság az volt, hogy „ahogy látjátok,<br />

sokfélék vagyunk”de közben a feladatból az derült ki, hogy eléggé kicsi<br />

volt a szórás. Valószínűleg óvatosabban kell kérdéseket választani,<br />

olyanokat, amiknél tényleg nem lesz a csoporton belül domináns attitűd.<br />

A másik megjegyzésem ehhez, hogy lehet rugalmasabban kezelni azt,<br />

amikor nem egészen az elvárás szerint működik egy feladat, és nem<br />

fogalmazni meg olyan tanulságot, ami nyilván torz leírása a helyzetnek,<br />

hanem érdemes pl. kicsit hátrébb lépni és a csoportra vagy a helyzetre<br />

reflektálni (itt most azért nem működött annyira jól, mert…). Ugyanakkor<br />

az sem a legjobb megoldás, amit a második blokkban (ha jól emlékszem)<br />

Helga alkalmazott, hogy „Hát ez a feladat megbukott”. :)<br />

A vetítés érdekes lett volna a filmrészlet miatt, de a további információk<br />

kivetítése helyett én handoutot osztottam volna (rajta az ábrával meg a<br />

módszerekkel), mert akkor haza tudják vinni tanulságként, meg<br />

személyesebb is.<br />

A feladat kicsit ömlesztetten komplex volt, lehetett volna valahogyan<br />

strukturálni a kiértékelését. Például először csak a szerepjáték történik<br />

meg a karakterlapok alapján, aztán jöhet egy értékelő-lap, amin nemcsak<br />

a mostani 2. és 3. kérdés megfelelője szerepel (emlékezz vissza az<br />

érzelmeidre, a mediátorra), hanem még másik néhány is, ami strukturálja<br />

a tanulságok levonását. Ugyancsak érdemes lehet (persze ez is extra időt<br />

igényel) a megbeszélést úgy levezényelni, hogy szerepenként haladjon<br />

csoportról-csoportra, így világosabbak lesznek a tanulságok. Mert bár<br />

roppant jó hangulatú feladat volt, nem éreztem eléggé tanulságosnak a<br />

blokkot.


A térkezelés itt is döcögött. Először beültünk egy körbe, majd szinte<br />

azonnal elindult egy vetítés a hátam mögött, amit eléggé furcsállottam. A<br />

játékkal értelmet nyert a kör, utána viszont a két tréner a körön kívül<br />

maradt, és erről a lehetetlen helyről adták az instrukciót. Szóval lehet<br />

nyugodtan átrendezni a teret két feladat között, az mozgással is jár, meg<br />

keretezi az eseményeket, érdemes erre figyelni.<br />

A negyedik csapat blokkja szintén jó hangulatú volt, a végén jót tett a<br />

kiscsoportos munka. Két dolog hiányzott nekem erősen: a ráhangolódás,<br />

valamit a lezárás. A ráhangolódást lehetett volna mélyíteni például azzal,<br />

hogy a bevezető kérdésre (Volt-e már sikeresnek/sikertelennek érzett<br />

prezentációd?) vagy annak valamilyen változatára (Mi volt a<br />

legsikeresebb/legügyetlenebb prezentációd?) mindenkinek válaszolnia<br />

kell röviden. A lezárás a SUCCESS elveket átbeszélhette volna, ha már ez<br />

volt a lezáró üzenet, hiszen bár a feladat nem e mentén haladt,<br />

ugyanakkor már a felvezető prezentáció végén is ez került elő (viszont ott<br />

nem éreztem, hogy eléggé illusztrálták volna a példák).<br />

Az sms játék nagyon találó volt, bár a vázolt szituáció szerintem túl<br />

egyszerű ahhoz, hogy kihívást jelentsen, ennél komplexebb helyzetet kell<br />

kitalálni és több információt sűríteni. A prezentáció-összerakó játék is<br />

nagyon ügyes volt, kár, hogy nem volt rá elég idő (szerintem). Ugyanakkor<br />

itt is úgy éreztem, hogy a feladatkiosztásnál eléggé kevés és pontatlan volt<br />

az instrukció. A megbeszélés némileg aszimmetrikusra sikerült, mert az<br />

első két csoport után megindult a vita arról, hogy melyik megoldás a jobb,<br />

és így kevesebb figyelmet kapott a második két csoport. És persze jó lett<br />

volna, ha több idő marad a tanulságok részletesebb átbeszélésére.<br />

Most ennyi, remélem, tudtam hasznos szempontokat felvetni. Mindenkinek szép hetet, és találkozunk 2 hét múlva, vagy ha a BME-n is van tavaszi szünet, és<br />

akkor van, mint nálunk, akkor 3 hét múlva. Kivéve a holnapi bulin. :)<br />

Gábor<br />

226


XI.3 DEFINÍCIÓK OLVASMÁNY<br />

Apollóniosz: Kónika I. 11.<br />

Ha a kúpot a tengely mentén síkkal metszem el,<br />

és ugyancsak elmetszem egy másik síkkal,<br />

amely a kúp alapját<br />

a tengelymetszet-háromszög alapjára merőleges egyenesben metszi,<br />

továbbá ha ezenkívül a metszet átmérője párhuzamos a<br />

tengelymetszet-háromszög két oldala közül valamelyikkel,<br />

akkor minden,<br />

a metszettől -- a metsző sík és a kúpalap metszésvonalával párhozamosan –<br />

az átmérőig húzott egyenesre emelt négyzet<br />

egyenlő lesz azzal a téglalappal,<br />

amelyet az átmérőből a metszet csúcsáig levágott egyenes<br />

és egy bizonyos másik egyenes zár be,<br />

amely a kúp szöge és a metszet csúcs között húzódó egyeneshez<br />

úgy aránylik, mint ahogy a tengelymetszet-háromszög alapjára emelt négyzet<br />

aránylik ahhoz a téglalaphoz, amelyet a háromszög másik két oldala zár közbe.<br />

Az ilyen metszetet parabolának nevezzzük.<br />

o Milyen módokon lehet még definiálni (5 típus BA)<br />

o Milyen módon definiálnak fogalmakat a XI.1 magzatok?<br />

o Hány fogalmat használ a szöveg?<br />

227


Fehér Márta és Békés Vera szerkesztésében az utóbbi évtizedek egyik fontos<br />

és sok vitát kiváltó irányzatának, a tudományos tudás szociológiai<br />

elemzésének legfontosabb szövegei kerülnek összegyűjtve az olvasóhoz. A<br />

kötet a tudásszociológia forrásvidékéről származó tanulmányokon kívül a<br />

David Bloor nevéhez fűződő Edinburgh-i iskola ún. „erős programjának”<br />

legfontosabb szövegeit és néhány értelmező tanulmányt tartalmaz.<br />

Az erős program a tudományos tudást vizsgáló megközelítések közül talán a<br />

legtöbb kritikát kiváltó program, hiszen oksági magyarázatokat kíván adni<br />

arról, hogy vélekedéseink miképpen keletkeztek, ráadásul ezeknek a<br />

szociológiai magyarázatoknak „pártatlannak” kell lenniük, sőt,<br />

„szimmetrikusan”, ugyanolyan típusú okokkal kell magyarázniuk az igaznak<br />

és hamisnak tartott vélekedéseket. Ez a program (amelynek szintén<br />

alappillére a reflexivitás, vagyis hogy maga a program is magyarázható ily<br />

módon) részben azért keltett olyan nagy visszhangot, mert a klasszikus<br />

tudásszociológiára épülve a nyugati társadalmak egyik leginkább féltve<br />

őrzött tabujához nyúlt hozzá, a tudományos tudáshoz.<br />

Már a marxista hagyomány foglalkozott azzal, hogy a lét milyen mértékben<br />

határozza meg a tudatot, egy egy uralkodó osztály gondolatai hogyan<br />

hatnak egész korszakokra (17. o.). De a tudásszociológia programjának<br />

kidolgozása Mannheim Károly nevéhez fűződik és „egyfelől a gondolkodás<br />

léthezkötöttségének elméleteként, másfelől a léthezkötöttséget vizsgáló<br />

történeti-szociológiai kutatási módszereként adódik számunkra” (55. o.).<br />

Majdnem minden gondolatunk „léthez kötött” – de Mannheim még kivételt<br />

tesz néhány diszciplínával: „Míg a „2x2 = 4” kijelentésből … nem látható ki,<br />

mikor és hol fogalmazta meg, egy szellemtudományi-történeti műről<br />

mindenkor megállapítható hogy a „történeti iskola”, a „pozitivizmus” vagy a<br />

„marxizmus” nézetszerkezetében, annak is melyik fokán alkották. Az utóbbi<br />

jellegű kijelentések esetében a szemlélő „álláspontjának” a megismerés<br />

eredményébe való „behatolásáról”, a megismerési eredmény<br />

XI.4 TUDOMÁNYOS MUNKÁK RECENZIÓ<br />

„létrelativitásáról” beszélünk, …szemben ama kijelentésekkel (mint az épp<br />

az imént említett „2x2=4”) nem hatol bele – legalábbis nem a számunkra<br />

látható módon – az ítéletet alkotó szubjektum álláspontja.” (60. o.) Az<br />

eszményi megismerés paradigmájává váló egzakt természettudományok<br />

esetében tehát úgy látszik „a genezis nem játszik bele a gondolati<br />

eredménybe” (77. o.)<br />

Ezt a status quo-t rúgta fel az erős program azzal, hogy a szociológiai<br />

magyarázat létjogosultsága mellett érvelt még a matematikai és logikai<br />

tudásunk esetén is. A matematika megalapozását vizsgáló wittgensteini<br />

megjegyzések kapcsán Bloor „matematika-szociológiai” tanulmánya<br />

(Wittgeinstein és Mannheim a matematika szociológiájáról). Mivel a<br />

hagyományos „platonista” vagy „realista” matematika-felfogás csak<br />

körbenforgó érvekkel bizonyítható, Bloor célja egy alternatíva kidolgozása,<br />

amely a matematikát konzisztens szociológiai keretbe helyezi. Sokan<br />

rettegnek az ilyen jellegű relativizálástól, de nem nyilvánvaló, hogy pontosan<br />

mi is olyan rémisztő ebben a lépésben, hiszen – a wittgensteini mottót<br />

kifordítva – mi kérlelhetetlenek vagyunk, ha a logika törvényei nem is.<br />

Hasonló problémákat feszeget egy későbbi, Bloor, Barry Barnes és John<br />

Henry által írt könyv (A tudományos tudás szociológiai elemzése. 2002,<br />

Osiris) egyik újranyomott fejezete is, amely a matematikai tudást finitista<br />

szemantikába ágyazva értelmezi. Mivel az önevidencia egy (lokális) kulturális<br />

tradíció természetesnek vett eleme és a konvenciók nincsenek „előre<br />

beprogamozva az agyunkba” (277. o.), így a konvenció és az önevidencia<br />

szociológiai kategóriává és így szociológiailag elemzhetővé válik.<br />

Bár a szöveggyűjtemény egyik főhőse az orwelli 1984-ből is ismert és<br />

elhíresült 2+2=4 ill. a 2x2=4 kifejezések (ha a Párt mondja, lehet 5), a kötet<br />

nem csak a matematikával foglalkozik marxista alapokon. Durkheim és<br />

Mauss immár klasszikusnak tekinthető, az osztályozás elemi formáit vizsgáló<br />

tanulmányát (113-132. o.), valamint Bloor „újraolvasását” is tartalmazza a<br />

228<br />

Megjegyzés [Z16]: Fehér Márta és<br />

Békés Vera, szerk. 2005. Tudásszociológia<br />

szöveggyűjtemény. Budapest: Typotex.<br />

376. old. 3200 Ft.


kötet. Durkheimék – magyarul a hetvenes években már megjelent –<br />

tanulmánya az ausztrál bennszülött törzsek osztályozási szokásait vizsgálja.<br />

A nagyhatású munkát számos kritika érte (pl. felhasználhatók-e az egyszerű<br />

törzsi osztályozások, ha kérdésünk az osztályozás történeti kialakulásának és<br />

fejlődésének megértése). Megállapításaik, miszerint a dolgok osztályozása<br />

az emberek (törzsön belüli) osztályozását tükrözi vissza (120. o.) arra<br />

inspriálta Bloort, hogy megvizsgálja a problémát az erős program<br />

szempontjából is és a 17. századi Anglia természetfilozófusait is hasonló<br />

szemmel vizsgálja a Durkheim és Mauss újraolvasása: az osztályozás és a<br />

tudásszociológia c. tanulmányában. A párhuzamok meglepőek: a kor<br />

vitáiban résztvevők „a politikai kontextust különböző fizikai világképek<br />

megalkotására használták fel, és a törvény-háló erőforrásait kihasználva<br />

fenntartották azt az új tényekkel és új feladatokkal szemben. És amint<br />

láttuk, az eredmény minden esetben az volt, hogy a dolgok osztályozása<br />

reprodukálta az emberek osztályozását” (214. o.).<br />

Bloor e fontos tanulmányán kívül szintén először olvasható magyarul a<br />

Kollektív reprezentációk. A cikk a tudásszociológia kapcsolatát hazánkkal<br />

még szorosabbra fűzi, hiszen Bloor előadása 1996-ban Miskolcon, Forrai<br />

Gábor szervezésében megrendezett konferencián hangzott el. A tanulmány<br />

Durkheim és Barnes gondolataiból kiindulva arra keresi a választ, hogy a<br />

tudásszociológiát mennyiben segítheti egy önreferenciális intézménymodell,<br />

amely az intézményeket „mint az önmagukra való utalás eljrása által<br />

jellemzett rendszereket” tekinti (229. o.), illetve azt, hogyan indítható be<br />

egy ilyen struktúra kialakulása.<br />

A kötet gerincét alkotó írásokon kívül fontos értelmező tanulmányok is<br />

megjelentek a kötetben. Bence György 1972-es disszertációjának egy<br />

fejezete, amelynek különösen utolsó oldalai megvilágító erejűek, Némedi<br />

Dénes Durkheimet és az erős programot összevető filológiailag is érdekes<br />

tanulmánya a bloori programot is kritikusan (de nem elitélően) vizsgálja. A<br />

két szerkesztő és Martin Kusch Cambridge-i professzor egy-egy tanulmánya<br />

került a kötet végére. Békés Vera inkább a durkheimi és antropológiai<br />

hagyományhoz illeszkedően vizsgálja a tudomány oktatásának rituális<br />

elemeit, míg Fehér Márta újra kiadott cikkében az erős program kritikáit és a<br />

félreértések forrásait vizsgálja. Végül magyarra fordított Kusch történeti<br />

áttekintése és manifesztója megpróbálja újra összekötni a tudásszociológiai<br />

hagyományt az azt nem kellő mértékű kihívásnak tekintő filozófiai (és főleg<br />

analitikus filozófiai) diskurzussal.<br />

A kötet cikkei jól mutatják a tudásszociológia beágyazottságát a filozófiába,<br />

szociológiába, antropológiába és számos kapcsolatát a pszichológiához, a<br />

tudománytörténet-íráshoz – és nem utolsó sorban a magyar tudományos<br />

közösséghez.<br />

Sajnálatos, hogy a kiadó nem biztosított forrásokat olyan új fordításokra,<br />

mint például Barnes fontos tanulmánya Social Life as Bootstrapped<br />

Induction. A szerkesztők is megjegyzik az előszóban, hogy Ludwik Fleck<br />

munkáinak bemutatására nem nyílt lehetőség. Ez a hiány hazánkban egyre<br />

szégyenletesebb és mielőbb orvosolandó (lassan külön kötetet is<br />

megérdemelne Fleck). Ezen kívül a nagyrészt más kötetekből átvett<br />

tanulmányok nyomdai előkészítése bőven hagy kivetnivalót maga után:<br />

sorkezdő záró-zárójelek, egybeírt szavak, központozás hiánya mind zavarják<br />

az olvasót és minősítik a kiadót. A 2002-ben megjelent Bizonyítás és<br />

önevidencia az Osiris (ma még kapható) kiadásában sem volt hibátlan – az<br />

egyetlen hosszabb, 12 tételes formális levezetésben (230-1. o.) az<br />

eredetihez képest két hibát tartalmazott. Az átvett tanulmány a Typotex –<br />

matematikai munkákat is gyakran kiadó – szerkesztőségében még 7 (!)<br />

hibával gazdagodott. Egy kétharmad-oldalas levezetésben kilenc<br />

nyomdahiba egy gyakorlott és nagy kiadó nemtörődömségét mutatja. Kevés<br />

plusz munkával (bár talán ez lenne a minimum) nagyon szép kötetet<br />

kaphatna kezébe az olvasó – így fontos szövegek gyűjteményét kapja az<br />

előállítási költség sokszorosáért. De talán ez is segít eloszlatni a hazánkban<br />

még ma is gyakori félreértéseket a tudásszociológiával kapcsolatban.<br />

229


XI.5<br />

TUDOMÁNYOS VITÁK<br />

Mi indokolja, hogy egy tudományos (vagy filozófiai) vita vizsgálatát az érveléselmélet és nem a szakterület saját normáit figyelembe véve végezzük?<br />

Több válasz is adható erre a kérdésre, amelyek különböző módon és céllal használt különféle érvelés-elemzési módszereket legitimálnak.<br />

A leginkább problémamentesnek a – nevezzük így – tudománytörténeti szempont tűnik 7 . Egy adott kor tudományos szövegeinek vizsgálata<br />

infromációt adhat a korban elfogadott (és művelt) meggyőzési technikákról. A tudományos szövegek ilyen jellegű feldolgozása nem példa nélküli (Ceccarelli<br />

2001; Gross 1990; Dear 1991), és adott tudományok érvelésének változásai jól feltárhatók vele. Szintén kimutathatók a különböző iskolák közötti retorikai<br />

különbségek, a meggyőzőnek tekintett érvelési minták fejlődése. Bizonyos esetekben a retorikai elemzés különösen gyümölcsöző. Marcello Pera, fontos<br />

tudománytörténeti epizódokat vizsgálva úgy találta, hogy a tudósok retorikai eszközöket – vagyis a tudományos vitákat olvasóinak meggyőzésére és<br />

vélekedéseik megváltoztatására használt eszközöket – alkalmaznak, amennyiben (a) új metodológiai eljárást próbálnak elfogadottá tenni, (b) egy<br />

metodológiai szabály adott interpretációja mellett érvelnek, (c) egy szabály konkrét esetbeni alkalmazhatóságát támadó érveket próbálnak kivédeni, (d)<br />

kiindulási pontjukat igazolják, (e) egy hipotézist plauzibilisnek tartanak, (f) vagy rivális hipotéziseket támadnak, illetve (g) egy hipotézis elleni érveket<br />

utasítanak el (Pera 1994: 172-176). Mint látni fogjuk, a vizsgált vita számos itt felsorolt kategóriát érint, így ez a jórészt deskriptív szemlélet fontos<br />

információkat adhat arról, hogy egy mai – és nemrégiben született – diszciplína számára mik a meggyőzés normái.<br />

Azonban több lehetőség is nyílik arra, hogy túllépjünk a pusztán deskriptív elemzésen (Eemeren, Grootendorst és Henkemans 1996). A vita részeinek<br />

jellemzése lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők módszereiből elköteleződésük bebetonozottságára következtessünk. Marcelo Dascal tudományos<br />

vitahelyzetek értékeléséhez a következő hármas felosztást javasolta (Dascal 2003: 280-293; 2000). A megbeszélés (discussion) jól körülírt téma vagy<br />

probléma megoldását kísérli meg: a cél valamilyen hiba kiküszöbölése. Ez feltételezi, hogy közmegegyezés érhető el abban, hogy hol és ki mit „vétett el”,<br />

milyen normát sértett stb., és ennek kiküszöbölésével értelmezhetőkké válnak az eredmények. Sok esetben azonban pontosan ez a közös alap nincs meg,<br />

illetve nem hozható létre. A polémikus vita (dispute) a tudományos módszerek vagy preferenciák olyan különbségéből származik, amelyek lehetetlenné<br />

teszik a közös megoldást. A résztvevők eltérően vélekednek arról, hogy mely pontok megváltoztatásával oldható meg a vita: az ilyen jellegű helyzetekben az<br />

ellentétek nem oldhatók fel az álláspontok összemérhetetlensége folytán („paradigmatikusak” az ellentétek). Köztes helyet foglal el a kontroverzia<br />

(controversy), ahol leggyakrabban egy jól körülírható probléma kapcsán a vita továbbterjed jóval nagyobb hordejerű kérdésekre is, beleértve a probléma<br />

kialakulásának okát és megoldásának módját. A sokrétű vita túlmutat az eredeti kérdés megválaszolásán, de a különbségek nem akkorák, hogy az<br />

álláspontok bebetonózdjanak, és a felek makacsul a maguk igazát hajtogassák. Általában a tudományos életben az ilyen viták a legtermékenyebbek, és<br />

nagyban elő tudják mozdítani a kérdéses tudásterület fejlődését. Ismert példa a Ricardo és Malthus, vagy a Cuvier és Saint-Hilaire közötti kontroverzia.<br />

7 A vitát úgy elemezzük, mint egy tudományterület művelőinek filozófiai és egyéb elköteleződéseket is érintő vitáját. Ezért alkalmazhatónak tekintjük a tudományos viták<br />

elemzésénél használt eszközöket – ezt indokolja az is, hogy voltaképp a tudomány változását leíró elméletek között, a „tudomány tudományáról” szól a vita.<br />

230


Az általunk vizsgált tudományterületen mindháromra találunk példát: vannak kifejezetten a véleménykülönbség feloldását célzó viták (Labinger és Collins<br />

2001), ugyanakkor az ellenfél ellehetetlenítését megcélzó művek is (Gross és Levitt 1994). A viták ilyen besorolása már nem pusztán deskriptív eszközöket<br />

használ, hanem kijelentéseket tesz arról, hogy mennyire gyümölcsöző a tudományterületek fejlődése szempontjából az adott vita.<br />

Amennyiben pedig eltekintünk a felfedezés és igazolás kontextusa közötti, az utóbbi évtizedekben igencsak megtépázott dichotómiától, ahol az<br />

utóbbi a dekontextualizált logikai rekonstrukciót tette a tudományos elméletek igazolásának kulcsává, a tudományos érveléseknek – és ezek elemzésének –<br />

esetleg még fontosabb szerep juthat. Ha ugyanis a logikai rekonstrukció helyetti igazolási fórumokat keresünk, az egyik legelfogadhatóbb lehetőség magukat<br />

a tudományos vitákat tekinteni a tudományos tudás legitimálásának eszközéül. Ez az egyébként legalább William Whewellig visszanyúló hagyomány<br />

(Schickore 2002) a tudósközösség közös álláspontját kialakító és formáló viták közzéppontba állításával potenciálisan kitüntetett szerepet juttat a viták<br />

elemzőinek is, akik az érvek erősségének vizsgálatával érdemben módosíthatják a vita konszenzuális értékeléséről kialakult képet. 8 Bár régi korok ilyen<br />

újraértékelése legfeljebb új tudománytörténeti olvasatot adhat, kortárs viták ilyen elemzése esetleg magára a tudományra is kihathat.<br />

Az érvelések vizsgálatának tehát különböző jelentőséget tulajdonítanak különböző megközelítésmódok. Célunk az általunk használt eszközökkel a<br />

lehető legpontosabban leírni a tudományos vitát (deskriptív megközelítés), ugyanakkor a résztvevő felek érvelését minősíteni. Ez utóbbi megközelítés<br />

normatív. A későbbiekben kifejtjük, hogy milyen normák alkalmazását tekintjük gyümölcsözőnek.<br />

Az elemzés során egyszerre próbáljuk a témát és a módszert ismertetni. Ehhez alapvetően pragmatikai háttérelméleteket, logikai rekonstrukciót,<br />

dialektikai és retorikai elemzést, valamint az ún. pragmadialektikai iskola eredményeit használjuk fel. Az írás mind a tudományos tudás szociológiáját, mind a<br />

tudományos viták érvelési elemzését sokrétűen próbálja bemutatni. A felhasznált háttér és eszköztár sokszínűsége azzal a hátránnyal jár, hogy elemzésünk<br />

talán egyetlen szempontból sem lesz maradéktalanul teljes, sem pedig formailag egységes. A különböző megközelítések ötvözésétől azt az előnyt várjuk,<br />

hogy új fényben tudjuk bemutatni a vitát, és új tanulságokat tudunk megfogalmazni.<br />

o Sorold fel a mezőfüggetlen érveléselmélet melletti/elleni érveket!<br />

8 Hasonló igény megjelent a science studies berkein belül is. A szociológiai elemzés hatására egyes felek előnyt szerezhetnek. Általános megítélés szerint a kiszolgáltatottabb<br />

félnek kedvez a semleges szociológiai elemzés, de vannak ellenpéldák is (Collins 1996).<br />

231


XI.6 EGY KÉZIRAT FÁJLTÖREDÉKBEN TALÁLTA MEG A SZERKESZTŐKET. INSPIRÁCIÓ<br />

Az érvelések vizsgálata ott is kiemelkedően fontos lehet, ahol komplex<br />

döntéshozatali folyamatoknál nincsen egyértelműen elfogadott mechanizmusa a<br />

résztvevő feleknek, amikor közgazdasági, jogi, etikai és természettudományos<br />

érvek alapján közös álláspontot kell kialakítani. És szintén hasznos eszköz lehet,<br />

amikor az elfogadott tudományos gyakorlat és a nem elfogadott vagy a nem<br />

tudományos gyakorlat összeütközéséről esik szó. Erre kitűnő példák egyes<br />

tévéműsorok, vagy a Természet Világa ún. Szkeptikus sarok rovata.<br />

Maradjunk ez utóbbi példánál és nézzük meg milyen eredményt adhat az<br />

ilyen elemzés. Az olvasó azt gondolná, hogy a tudós, amikor a tudomány és<br />

áltudomány kérdéséről ír, a tudományban bevett és sikeres módon érvel. A<br />

tudományt védő tudós azonban sok esetben eltekint a tudományos érvelési<br />

módszer, a racionális tényfeltáró vita használatától, hogy sikeresebben védje és<br />

terjessze álláspontját.<br />

Gyakran használ érzelmileg nem semleges (motivált) nyelvet: az áltudós<br />

„nagy hangon beszél”, műve „hülyeség”, amit „természetesen nem közöl a<br />

Science”, míg az igazi tudós viselkedése „rendkívüli intellektuális bátorságra vall,<br />

hiszen „amikor meglátta az új adatokat egy pillanatig sem habozott, hogy feladja<br />

addigi elképzeléseit” [7].<br />

Az ilyen minősítésekkel a probléma az, hogy anélkül befolyásolják az<br />

olvasót, hogy feltétlen igazságuk be lenne bizonyítva, és hogy egyértelműen<br />

következnének a tényekből: tanulságos egy-egy ilyen manipulatív elemeket<br />

használó szöveget az ellenkező érzelmi töltésűre átírni.<br />

Egy másik, itt részletesebben elemzett cikkben (címe: „Alternatív<br />

orvoslás és áltudomány” [8]) a 30 bekezdéséből 2 nyilatkozik elismerően az<br />

alternatív orvoslás eredményiről. Nem a tényfeltáró vita vagy a kontraverzió<br />

lehetőségét teremti meg a cikk, hanem polemikussá válik és reménytelenné teszi<br />

közös álláspont megtalálását. A kritizált álláspontot gyakran eltúlozza és az<br />

ellenfelet diabolizálja. Az ilyen szövegek érvelése gyakran meglepően gyenge. A<br />

konklúziók vagy implikáltak, vagy ex cathedra jellegűek, nincs vagy kevés<br />

mellettük az érv. Az érvelések nemritkán körkörösek.<br />

232<br />

Amikor Mornstein az elektroakupunktúrát kritizálja, akkor mindössze így<br />

érvel: „Állítsuk ezt az eljárást analógiába egy tévészerelő munkájával, aki,<br />

mondjuk, egy oszcilloszkóp segítségével egy nem működő tévékészülék<br />

önkényesen kiválasztott pontjain méri a feszültséget. A mért feszültségeket aztán<br />

megfelelően módosítva visszaküldi a készülékbe. Lehetséges tévét javítani ilyen<br />

módszerrel? Reménykedhetünk-e abban, hogy egy jóval bonyolultabb rendszer,<br />

mint az emberi test sikeresen gyógyítható ilyen eljárás vagy alapelv<br />

használatával?” Ez az analógia csak akkor alkalmazható, ha elfogadjuk az emberi<br />

test gépszerűségét, és azt is, hogy „javítása” a gépekkel analóg módon történik.<br />

Holott az alternatív gyógyászat számos irányzata pontosan ezt az alapfeltevést<br />

kérdőjelezi meg. Nincs nagyszámú, különböző de fontos tulajdonság, ami az<br />

egytagú referenciacsoportot összekötné a céltárggyal, könnyen találunk releváns<br />

diszanalógiákat és ha igaz az analógia, akkor a hagyományos orvoslás számos<br />

eleme (pl. a gyógyszerek használata) éppoly abszurd, mint a, kritizált alternatív<br />

módszer. Az analógiát alapul véve egyedül a protéziskészítők örülhetnek.<br />

Az ellenfél (sajnos itt: ellenség) lejáratása is gyakori. Ennek szép példáját<br />

adja Mornstein, amikor a vizeletfogyasztást ismerteti és kritizálja: „Ennek az igen<br />

kétes diétának a gurui szerint a vizeletben jelenlévő, nitrogénben gazdag<br />

selejtanyagok kiválthatják a fehérjékben lévő nitrogént. A vizeletről - a<br />

homeopatikus gyógytermékekhez hasonlóan - azt állítják, hogy a különböző<br />

bomlásfolyamatok eredményeképpen bizonyos betegségeknél keletkező anyagok<br />

nyomait tartalmazza. A vizeletfogyasztás nem csak a műveletlen rétegek között<br />

terjed. Jiří Cingros, a vizeletterápiáról szóló egyik könyv szerzője a cseh<br />

diplomáciai szolgálatban dolgozott, először Oroszországban, majd később<br />

Jemenben nagykövet is volt. Miután törvénytelen üzleti tevékenységgel<br />

gyanúsították a követségen, egyszerűen eltűnt, nem hagyva mást hátra, mint a<br />

követség alkalmazottainak vizeletét tartalmazó üvegeket.” Az irónián és a<br />

befolyásoló megjegyzéseken kívül mi is pontosan a tudományos érv a<br />

vizeletfogyasztás ellen? Hogy lop a jemeni nagykövet?<br />

Az ilyen szövegek fő problémája nem az, hogy rossz álláspontot<br />

képviselnek, hanem az, hogy rosszul. A törvényszéki tárgyalás jellegű<br />

Megjegyzés [Z17]: Egy fecnin<br />

megtaláltaák az irodalmat is: [1] Logika a<br />

mindennapi érvelésben – A gyakorlati<br />

érvelés technikája. Összeállította a BME<br />

Filozófia Tanszék kollektívája. Évszám<br />

nélkül.<br />

[2] Marcelo Dascal. "Epistemology and<br />

controversies", in Tian Yu Cao (szerk.),<br />

Philosophy of Science [= Volume 10 of<br />

Proceedings of the Twentieth World<br />

Congress of Philosophy]. Philadelphia:<br />

Philosophers Index Inc., pages 159-192;<br />

2000.<br />

[3] Pléh Cs., Síklaki I,, Terescsényi T. (szerk):<br />

Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Osiris,<br />

Budapest, 1997.<br />

[4] Beck-Bernholdt, H.P., Dubben, H.H.: A<br />

tojást rakó kutya. Magyar Könyvklub, 2001.<br />

[5] Zentai I., Tóth O.: A meggyőzés csapdái.<br />

Hibák és visszaélések a mindennapi<br />

meggyőzésben. Typotex, Budapest, 1999<br />

[6] Margitay T.: Az érvelés művészete.<br />

Typotex, Budapest, előkészületben<br />

[7] Csak az igazi tudós tévedhet. Term. Vil.<br />

133:3 141. o.<br />

[8] Vojtech Mornstein: Alternatív orvoslás<br />

és áltudomány. Term. Vil. 134:3 132-34. o.


megnyilatkozásokban (hiszen a cél nem a szélhámos, hanem a potenciális áldozat<br />

meggyőzése) ezek az érvek a konklúziót már eleve elfogadó közönséget győzik<br />

meg (tartják meg hitükben). Az igazán szkeptikus olvasót azonban, aki erős érvek<br />

alapján akarja kialakítani véleményét nem!<br />

Remélem, hogy itt közölt rövid ismertető és a bemutatott példák<br />

meggyőzően megmutatták, hogy az érvelések vizsgálata nem teljesen<br />

haszontalan tevékenység, és egyben felhívták a figyelmet arra, hogy olyan<br />

korban, ahol – Vekerdi László kifejezésével - a „tudományos világkép ’bizalmi<br />

válsága’ ” fokozottan jelentkezik, az előbb bemutatottaknál jobb érvekkel kell a jó<br />

célért küzdeni. Amennyiben nem voltam meggyőző, úgy remélem, hogy a vitás<br />

pontokat a jövőben gyümölcsöző kontraverzió fogja tisztázni, ez esetben ezt a<br />

rövid iratot a vitáról tekintse az olvasó vitairatnak.<br />

o Keress olyan nézetet, amivel szemben annak saját ’hirdetett’ eszközeivel is tudsz érvelni (BA)<br />

o Elemezz tudományos ismeretterjesztő szövegeket és írj róluk érveléstechnikai elemzést – 2000 leütés, 3 példány<br />

o Milyen diskurzusokban lehet ill. lehetetlen konszenzust remélni? VKF-et? Mikor miért könnyű / nehéz?<br />

233


XI.7 BUDAPEST HANOI TORNYOK ŐRÜLET<br />

Tisztelt Elnök Úr!<br />

Kötelességemnek érzem bejelenteni egy új, derűs valóságdimenzió<br />

létrejöttét. De én nem kérem, hogy ítéljen, pusztán annyit, vegye<br />

tudomásul, fogadja el, láttamozza, aktázza, vagyis ezzel kapcsolatba már<br />

csak annyit tegyen, hogy elfogadja, hogy nincs senkinek semmi<br />

kötelessége Ez a digitális papírlap ráadásul új, egy tökéletes nyelv, ha<br />

vannak rajta fecnik, nem nem?.<br />

Röviden leírom, hogy mindez hogyan történhetett. Értse meg, nem kellett<br />

volna, mert alapvetően segíteni, adni, mindig csak szabadon lehet. De ezt<br />

szabadon tettem, nem vette el nagyon sok időmet, csak kb. mint sírtól<br />

kámforig, 3 uszkve fél négyig.<br />

Ian Hacking filozófus mondta (sokszor, csak itt kevesen hallanak odáig,<br />

mert derűs, halk a hangja sok sok évvel a háta mögött, de kevesebbkevesebb<br />

évvel, de sokkal-sokkal több BORT íva addíg., hogy) „if you can<br />

spray it, it exists”.<br />

És a papírt a grafikus lakkal, a monitort Marika WD40-val kezeli, szóval<br />

„you can spray it”, tehát<br />

MINDKETTŐ VAN (WD40is legyen, mindig, minden háztartásban)<br />

Nomármost, ha egy digitális papírlap egyszerre létezhet a digitalizált<br />

világban (res cogitans, merthogy kiterjedéssel hol így [részecske] hol úgy<br />

[hullám] írható le, továbbá mert minden kütyüre le/át/szétküldhetű,<br />

megsemmisíthetetlenné válik) és egyszerre létezhet az anyagi világban<br />

(res extensa, a kinyomtatott papír súlya, mérete, a Hold-alatti szféra<br />

romolható, rothadó, égő, Ég-Utáni világában), akkor az a digitális papírlap<br />

két egész különböző térben koexisztál, vagyis egy hipertérben van.<br />

Ez a hipertér a valóság egy új, derűs dimenziója. Namármost, ezt a<br />

hiperteret majd el lehet nevezni sokféleképpen. Lehet Mókus-tér. Jó itt<br />

élni, csak mások a szabályok. Pl. Egy digitális papírlap igaz.<br />

Szükségszerűen. Ha digitálisan pdf-esítve van és korporeálisan<br />

kinyomtatva van.<br />

Beláttatás: Legalább egy digitális papírlap, fecnikkel,<br />

vagy anélkül lehessen igaz. és jó, ha nem kell hozzá a titkos kód, ami a<br />

lakcímkértyán van elejtve és ne kelljen semmit aláírni és ne verjenek Születik, de<br />

nem hal el, csak a száma változik, hogy mind elférjünk Noé bárkáján. meg<br />

a copy-paste reláció anizotróp törésű diszlokáció. Miközben ugyanazt<br />

pakolom át, megváltozik a jelentés.<br />

térnyelv sík idő nélkül,<br />

mert pdf-esítve van.<br />

A szavak belső surlódása miatt fellépő jelentéskondenzáció<br />

csak Á vesszők plá<br />

ne<br />

o Az Elnök kommunikációs szakasszisztense vagy. Megkapod a<br />

levelet. Mit teszel (BA)?<br />

o Az Elnök kommunikációs tanácsadója vagy. Megkapod a levelet.<br />

Mit teszel (MA)?<br />

o Az Elnök vagy. Megkapod a levelet. Mit teszel (PhD)?<br />

Megjegyzés [Z18]: mint ez. R-<br />

szemantikában „dimenziókapu”<br />

Megjegyzés [Z21]: Budapest hanoi<br />

tornyok<br />

Megjegyzés [Z19]: Eredeti falukutatás:<br />

-Hogy alszik Józsi bácsi mostanában?<br />

-Köszönöm, elvagyok…számolok háromig…<br />

-Ilyen egyszerű lenne az egész?<br />

-…max fél négyig<br />

Megjegyzés [Z22]: kinyomtattad?<br />

Megjegyzés [Z20]: a világban normatív<br />

kijelentések, fogalmak, szokások is vannak,<br />

ha láthatóak …---…<br />

234


Számonkérési formák<br />

XII. ZH, VIZSGA, ZÁRÓVIZSGA<br />

Kulcsfogalmak:<br />

Fontos tanulság:<br />

Később utánanézni:<br />

Ezek építenek:<br />

235


XII.1 INFORMÁLIS LOGIKA MINTA ZH<br />

Informális logika<br />

Zárthelyi dolgozat (A)<br />

2006. junius 2.<br />

Írd fel a jobb felső sarokba a neved. Csak a tesztlapon válaszolj! Fogalmazz tömören és pontosan! A<br />

rendelkezésre álló hely és a megadott terjedelem körülbelül tájékoztat arról, hogy az adott kérdést milyen<br />

mélységben kell kidolgozni. Előbb gondold át és fogalmazd meg a választ és csak azután kezdjél írni! Ha példát<br />

kell adni, akkor add meg a válasz szempontjából lényeges kontextust is! Ha szükséges, írd le, hogy miért jó az<br />

adott példa, azaz, hogy mi a példában az, ami illusztrálja a szóbanforgó problémát! Írj olvashatóan és<br />

áttekinthetően! Az olvashatatlan és áttekinthetetlen, illetve a megadottnál lényegesen hosszabb válaszok nem<br />

kerülnek értékelésre. Beszélgetés, a másik dolgozatára történő rápillantás, segédeszközök használata és a<br />

dolgozatírásra, illetve a dolgozat beadására vonatkozó utasítások be nem tartása a vizsgából történő kizárást<br />

vonja maga után.<br />

1. Mi a túl sokat állító kérdés? Írjál egy példát! Hogyan lehet/szoktak az ilyen kérdésekre válaszolni? Ismertesd a lehetséges stratégiákat! Az általad adott<br />

kérdésre fogalmazz meg egy helyes választ!<br />

6 pont<br />

236


2. Sorold fel Grice négy fő maximáját! Vizsgáld meg, mik lehetnek az okai annak, hogy a maximákat nem tartjuk be! Mondjál ezekre példákat!<br />

6 pont<br />

3. a) Húzd alá és számozd meg az alábbi szövegrészletben a lényeges állításokat, amelyek premisszái és/vagy konklúziói az előadott érvelésnek.<br />

b) Fogalmazd meg, és jelöld zárójelbe tett számokkal a ki nem mondott konklúziókat, illetve a ki nem mondott premisszákat, ha vannak ilyenek!<br />

c) Készítsd el az érvelés logikai szerkezetének (premissza-konklúzió szerkezetének) a térképét!<br />

„Mindaz, aminek a létezése a pusztulásából következik, örök, mert akár létezőnek, akár nem-létezőnek tételezzük fel, az következik, hogy létezni fog, és<br />

nyilvánvaló, hogy minden egyes időpillanatban minden egyes dologról vagy azt kell feltételeznünk, hogy létezik, vagy azt, hogy nem létezik. Az igazság<br />

elpusztulásából viszont az igazság létezése következik, mert ha az igazság nem létezik, akkor igaz az, hogy az igazság nem létezik, és semmi nem lehet igaz<br />

igazság nélkül. Ennélfogva az igazság örök.”<br />

8 pont (+ 2, ha az érvelésszerkezet a pragmadialektikai model alapján készül)<br />

237


4. Ismertesd az analogikus érvelések logikai szerkezetét! Hogyan kritizálhatók az analógiák?<br />

4 pont<br />

5. A következő érvelésről dönstd el: erős-e, hatásos-e, érvényes-e! Indokold meg, az egyes szempontoknál mi alapján döntöttél, mit vizsgáltál!<br />

4 pont<br />

P: Nagyon pite ez a ZH.<br />

<br />

K: Nagyon pite vagy böszöm nehéz ez a ZH.<br />

6. Mi a hamis dilemma? Adj példát rá! Hogyan ellenőrizhető, hogy hamis dilemmával van-e dolgunk?<br />

4 pont<br />

7. Jellemezd az argumentum ad hominem érvelési hibát. Sorold fel a főbb altípusokat!<br />

6 pont<br />

238


8. Írd le röviden a törvényszéki tárgyalás típusú vitát. Mik a résztvevők céljai, milyen módszereket alkalmaznak, stb.?<br />

5 pont<br />

9. Ismertesd röviden a Mill-féle “megegyezés módszerét”!<br />

5 pont<br />

10. Milyen érvelési hibát tudsz azonosítani a következő idézetben? Ennek a híbatípusnak van egy másik alfaja is: mi az? Mondj rá példát!<br />

„Trianon igazságtalan volt, igen. De annál sokkal több is: rossz. Az egész európai hanyatlás kezdete. Ha most rendezés nélkül kezdődik el az európai<br />

egyesülés, a bővítés, és készülhetünk az újabb bombázásokra, akkor a férgesedés kiterjed az egész kontinensre. Eltűnik az egész európai kultúra, a<br />

nemzetek kultúrája és vele a földrész mint önállóság. Mi azért kell hogy kiáltsunk, mert Trianon óta tudjuk, hogy első eltűnőnek, első áldozatnak vagyunk<br />

kiszemelve.”<br />

11. Rajzold fel egy általános érvelés „toposz-szerkezetét”. Röviden értelmezd az ábrát/lásd el jelölésekkel.<br />

5 pont<br />

4 pont<br />

11+1. Szerinted hogyan lehet javítani a kurzuson? (Pl. mit hiányoltál, miből kellett volna több vagy kevesebb, mi nem volt érthető, stb.?)<br />

3 pont<br />

239


XII.2 ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉRVELÉS ÉS ELEMZÉS TÁRGYHOZ<br />

17. A logika és érveléstechnika alapfogalmai és ezek kapcsolatai (érvényesség,<br />

helytállóság, erősség, hatásosság; a véleménykülönbség feloldása, a bizonyítás kényszere).<br />

Élő nyelvi példákon mutassa be, mit jelentenek a fogalmak. MT 5. fej., O<br />

18. Az érvelés gyakorlati alapjai: milyen szempontokat tudunk elemezni, milyen<br />

szempontokat érvényesítsünk argumentatív helyzetekben (definíciók, dichotómiák,<br />

dedichotomizálás)? Mi az internális és externális kritika különbsége? Milyen módszerei<br />

vannak a hatásosság ill. erősség vizsgálatának? MT 2. 4. fej., O (O4, Bevezetők: O1, O5)<br />

19. Az érvelések elemzése és értékelése. Milyen logikai, retorikai és dialektikai eszközök<br />

segítik (és milyen szempontok alapján) az érvelésrekonstrukciót? Mi a különbség érvelések<br />

normatív és deskriptív vizsgálata között és ezek milyen kapcsolatban vannak az erősség és<br />

hatásosság fogalmával? Az így kifejlesztett eszközöknek milyen módszertani korlátai<br />

vannak? MT 4. fej., O (O4, alapokhoz O3)<br />

20. A pragmatika és a ~ szerepe az argumentációban. (Beszédaktusok, lokúciós, illokúciós<br />

és perlokúciós aktus, implikáció,a pragmadialektika elmélete, dialektikai normák és ezek<br />

megszegése). A pragmatika alkalmazása (alapfogalmak és kategóriák készségszintű<br />

használata és bemutatása példákon). MT 5., 10. fej., O (O2)<br />

21. Vitaszituációk és jellemzőik. A stratégiai manőverezés fogalma és használata<br />

(példákkal). A kommunikációs helyzetek és az érzelmi hatások (meggyőzéspszichológia)<br />

kapcsolata az érvelésekkel. MT 2. 3. fej., O (O7)<br />

22. Az informális logika alapjai. Adatok, induktív általánosítás, statisztikák, okság. MT 11.<br />

12. fej., O<br />

23. Az analógiák, az ~szerepe az érvelésekben, értékelésük. Kérdések és válaszok<br />

(kérdéstípusok, válaszolási stratégiák, példákkal). MT 13. 14. fej., O<br />

24. Érvelések a gyakorlatban. A leggyakoribb érvelési hibák bemutatása példákkal ill.<br />

készségszintű felismerése. Saját életéből származó érvelésen keresztül mutasson be<br />

érvelési hibákat, illetve adjon számot róla, hogyan jellemezhető érveléstechnikai fejlődése<br />

az elmúlt két év során! MT 15. fej., O (O6)<br />

MT Margitay, Tihamér. 2007. Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és<br />

kritikája (javított, bővített kiadás). 2 ed. Budapest: Typotex.<br />

Ó Órai anyag, fóliák.<br />

Órai anyag, fóliák részletesebb hátteréhez ajánlott irodalom:<br />

O1 Adamik, T. és mtsi.: Retorika, Bp.: Osiris, 2004.<br />

O2 Dascal, M., & Gross, A. G. 1999. The Marriage of Pragmatics and Rhetoric.<br />

Philosophy and Rhetoric, 32(2), 107-130.<br />

O3 Eemeren, F.H.v., R. Grootendorst, and F.S. Henkemans, Argumentation.<br />

Analysis, Evaluation, Presentation. 2002, London; Mahwah NJ: L. Erlbaum. 195.<br />

O4Eemeren, F.H.v., ed. Crucial Concepts in Argumentation Theory. 2001,<br />

Amsterdam University Press: Amsterdam.<br />

O5 Fahnestock, Jeanne; Secor, Marie, A Rhetoric of Argument: Brief Edition, 3rd<br />

ed. McGraw-Hill, 2004.<br />

O6 Zemplén, G. Á. (2010). Teaching argumentation in Election-year: a Hungarian<br />

pilot project. Argumentor.<br />

O7 Zemplén, Gábor Á. 2006. Érveléselmélet mint filozófia? Magyar Filozófiai<br />

Szemle 50 (3-4): 325-347.<br />

240


XII.3 IRODALOM<br />

Fordítások: Kutrovátz Gábor 2001- Elérhető: http://hps.elte.hu/~kutrovatz/<br />

Bazerman, Charles. 1986. Shaping Written Knowledge. The Genre and Activity of the Experimental Article in Science: The University of Wisconsin Press.<br />

Buda B. - László J. (1981) Beszéd a szavak mögött, Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont<br />

Copi, I. M. 1953. Introduction to logic. New York: Macmillan.<br />

Dascal, Marcelo. 2003. Interpretation and understanding. Amsterdam: John Benjamins.<br />

Dascal, Marcelo és Gross, Alan G. 1999. The Marriage of Pragmatics and Rhetoric. Philosophy and Rhetoric 32 (2):107-130.<br />

Eemeren, F. H. van, Grootendorst, R. és Henkemans, Francisca Snoeck. 2002. Argumentation. Analysis, Evaluation, Presentation. London; Mahwah NJ: L.<br />

Erlbaum.<br />

Eemeren, F. H. van és Houtlosser, Peter. 2002. Strategic Maneuvering. Maintaining a Delicate Balance. In Dialectic and Rhetoric. The Warp and Woof of<br />

Argumentation Analysis, szerk. Eemeren, F. H. v. és Houtlosser, P. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 131-159 old.<br />

Eemeren, Frans H. van, Grootendorst, R., Jackson, Sally és Jacobs, Scott. 1993. Reconstructing argumentative discourse, Studies in rhetoric and<br />

communication. Tuscaloosa: University of Alabama Press.<br />

Eemeren, Frans H. van és Grootendorst, Rob. 2004. A systematic theory of argumentation. Cambridge: Cambridge University Press.<br />

Fahnestock, Jeanne; Secor, Marie. 2003. A Rhetoric of Argument: Text and Reader. McGraw-Hill<br />

Forgas, J. (1989) A társas érintkezés pszichológiája, Budapest: Gondolat<br />

Gratton, Claude. 2004. Book Review: Eemeren, F. H. van, Grootendorst, R. Henkemans, F. S. 2002. Argumentation. Analysis, Evaluation, Presentation.<br />

London; Mahwah NJ:L. Erlbaum. Argumentation 18:489-494.<br />

Gross, Alan G. 1990. The rhetoric of science. Cambridge, Mass.: Harvard University Press.<br />

241


Hamblin, Charles L. 1970. Fallacies. London: Methuen.<br />

Margitay, Tihamér. 2007. Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája (javított, bővített kiadás). 2 ed. Budapest: Typotex.<br />

Pease, A. (1989) Testbeszéd, Budapest: Park Kellő kritikával olvasandó!!<br />

Prelli, Lawrence J. 1989. A Rhetoric of Science - Inventing Scientific Discourse. szerk. Arnold, C. C., Studies in Rhetoric/Communication. Columbia: University<br />

of South California Press.<br />

Pratkanis, A. - Aronson, E. (1992) A rábeszélőgép, Budapest: AB OVO<br />

Toulmin, S. E. 1958. The Uses of Argument. Cambridge: Cambridge UP.<br />

Zentai I.(1999): A meggyőzés csapdái, Budapest: Typotex 59.<br />

242

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!