Szám - PTE Ãltalános Orvostudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem
Szám - PTE Ãltalános Orvostudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem
Szám - PTE Ãltalános Orvostudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
14<br />
Gyógyszerhatástani Intézet<br />
Az orvoskar tanácsa – ischer Emil akkori<br />
dékán kezdeményezésére – 2002 júniusában<br />
elhatározta Gyógyszerhatástani Intézet létrehozását,<br />
majd a <strong>PTE</strong> rektora engem bízott<br />
meg az intézet vezetésével. Bár helyünk még<br />
nincs, Lénárd László dékán önzetlen segítségével<br />
az oktatói gárda kezd kialakulni. Megvan<br />
a reményünk arra, hogy 2003 õszére –<br />
amikor az oktatás megkezdõdik – hallgatóink<br />
avatott „kezekbe kerülnek”.<br />
A pécsi gyógyszerészképzésben erõs a<br />
funkcionális szemlélet. A gyógyszerhatástan<br />
az egyik legfontosabb tantárgy lesz a gyógyszerész-hallgatók<br />
kurrikulumában. Három<br />
féléven keresztül, magas óraszámban tanulják<br />
majd, minden félév után záróvizsgával.<br />
Célunk, hogy a hallgatók alaposan elsajátítsák<br />
a farmakológia szemléletét és tényanyagát,<br />
valamint hogy eközben közelebb kerüljenek<br />
a klinikai fogalomtárhoz és szemlélethez<br />
is. Ez utóbbi semmiképpen sem interferál<br />
a késõbb sorra kerülõ klinikai tantárgyakkal,<br />
ahol már speciálisabb ismereteket oktatnak.<br />
Az ismeretek elmélyítése céljából az<br />
elõadásokon és szemináriumokon kívül demonstrációkat<br />
is tervezünk.<br />
A gyógyszerhatástan tárgya a gyógyszerek<br />
fõ- és mellékhatásainak és hatásmechanizmusainak<br />
tárgyalása, valamint farmakokinetikai<br />
és toxikológiai aspektusoknak<br />
a kívánt mélységben való érintése. Mindent<br />
el kívánunk követni annak érdekében,<br />
hogy a tárgyi tudáson túlmenõen hallgatóink<br />
a „bizonyítékokon alapuló farmakológia”<br />
szemléletével is átitatódjanak. Ez különösen<br />
fontos azért is, mert a gyógyszerészeket (miként<br />
persze az orvosokat is) gyakran érik ezzel<br />
ellentétes impulzusok. Korszerû farmakológiát<br />
kívánunk oktatni; fitoterápiás stb.<br />
szereket csak akkor szándékozunk tárgyalni,<br />
ha meggyõzõ bizonyítékot találunk hatásosságukra.<br />
orrásmunkáink modern szemléletû,<br />
nemzetközileg használatos tankönyvek,<br />
ezen felül magyar, angol és német nyelvû<br />
összefoglaló szakcikkek lennének. Ilyen<br />
színvonalas összefoglaló irodalmakat (a<br />
Gyógyszereink és más magyar lapok, Drugs,<br />
Die Pharmazie, British Medical Journal,<br />
Lancet, Annual Reviews of Pharmacology<br />
and Toxicology stb. cikkei) hallgatóink és<br />
oktatóink referátumokon is ismertetnének.<br />
Azon leszünk, hogy hallgatóink rendszeresen<br />
használjanak számítógépes témakeresõ<br />
szolgáltatásokat. Igyekszünk meghonosítani<br />
a problémamegoldó tanulás több elõnyös<br />
elemét, a hátrányosak nélkül.<br />
Vizsgáinkat a tárgyszerûség, az átláthatóság<br />
és a barátságos, kollegiális hangnem<br />
kell hogy jellemezze. Az intézeten belüli folyamatos<br />
eszmecserék révén a vizsgakövetelményeknek<br />
egységesnek kell lenniük.<br />
Reméljük, hogy mind gyógyszerész-,<br />
mind orvostanhallgatók szeretnének majd<br />
nálunk tudományos diákköri munkát végezni.<br />
ontos, hogy a TDK-s hallgatók tudományosan<br />
releváns kísérleteket végezzenek,<br />
megismerkedjenek a kísérletek tervezésének,<br />
végrehajtásának, értékelésének folyamatával,<br />
valamint a prezentációval (szereplés<br />
konferencián, pályamunka stb.). Valószínûleg<br />
a TDK-sok közül kerülnek ki a jövõ<br />
PhD-hallgatói. Az értelmes TDK-munka feltétele,<br />
hogy az adott intézetben nemzetközileg<br />
is új eredményeket hozó, színvonalas kutatások<br />
folyjanak. Eddigi tudományos munkásságunk<br />
remélhetõen garanciát nyújt ebben<br />
a tekintetben.<br />
Tervezzük speciális kollégiumok (kreditpontos<br />
kurzusok, ill. „jogutódaik”), ill. államvizsga-dolgozatok<br />
témáinak meghirdetését.<br />
Azon hallgatók számára is, akik a kísérletes<br />
munkába nem kívánnak belemerülni,<br />
az államvizsga-dolgozat jó alkalom az<br />
anyaggyûjtés, feldolgozás, prezentálás folyamatának<br />
megismerésére, gyakorlására.<br />
Az evvel kapcsolatos konzultációk még<br />
utoljára módot adnak a természettudományos<br />
bizonyítékokon alapuló farmakológiai<br />
szemlélet megszilárdítására.<br />
Szeretnénk fontos szerepet játszani a<br />
PhD-képzésben, aminek elõfeltétele a termékeny<br />
kutatómunka, a kielégítõ oktatói/kutatói<br />
létszám. Munkacsoportunkban már 7-8<br />
éves hagyománya van a doktori képzésnek.<br />
PhD-hallgatóink többnyire diákköröseink<br />
közül kerülnek ki, de szívesen fogadunk<br />
máshol végzetteket is. Pillanatnyilag a<br />
Neurofarmakológia PhD-programhoz tartozunk<br />
(ennek egyik kutatási témáját vezetem).<br />
Szándékunkban áll az õsz folyamán<br />
csatlakozni a Gyógyszertudományok doktori<br />
iskolához. A PhD-hallgatókat viszonylag<br />
rövid idõ alatt, a készség szintjén meg kell ismertetni<br />
a kísérletek tervezésének, kivitelezésének<br />
és prezentálásának folyamatával,<br />
beleértve az eredmények színvonalas folyóiratokban,<br />
angolul való publikálását is. A<br />
hallgatók valószínûleg akkor járnak el helyesen,<br />
ha temékeny, nemzetközi színvonalon<br />
dolgozó munkacsoportokhoz csatlakoznak,<br />
ami nem esik szükségképpen egybe<br />
a leendõ munkahely irányával. A<br />
doktori képzés lényegét a gyakorlott<br />
kutatókkal történõ együttes munkában<br />
látom, az önállóság fokozatos<br />
megszerzésével. Az ún. kurzusokat<br />
másodlagosnak tartom, bár kritikus megválogatásuk<br />
esetén valószínûleg segíthetnek a<br />
szemlélet kialakításában. A disszertációknak<br />
a nemzetközi összehasonlítást is ki kell állniuk;<br />
nem helyes rövid távú elõnyökért engedményeket<br />
tenni. Az értekezésnek már közölt<br />
vagy közlésre elfogadott kutatási eredményeken<br />
kell alapulnia.<br />
Kicsit részletesebben szólnék a tervezett<br />
kutatásokról. A nemzetközi színvonalú kutatás<br />
nem csak a tudomány haladása szempontjából<br />
fontos; enélkül nem lehetséges<br />
egyetemi szintû oktatás, „üresben jár”, látszat-eredményeket<br />
produkál a TDK-képzés,<br />
nem beszélve a PhD-képzésrõl. A gyakorlott<br />
kutató viszonyulása a tananyaghoz egészen<br />
más, értõbb és kritikusabb, mint a csak oktatást<br />
végzõé. Szeretnénk kutatási tevékenységünket<br />
megújult lendülettel folytatni, fiatal<br />
munkatársainkat e munkába fokozatosan bevezetni.<br />
Tudományos munkánkat két fõ téma köré<br />
szándékozunk csoportosítani. Ezek:<br />
A belsõ szervek, bõr, nyálkahártyák<br />
nem-adrenerg, nem-cholinerg (NANC) beidegzésének<br />
vizsgálata, különös tekintettel a<br />
nitrogén-monoxidnak, purin-nukleotidoknak,<br />
neuropeptideknek, ill. az afferens idegeknek<br />
a simaizom-szervek funkcióiban játszott<br />
szerepére (dr. Barthó L. vezetésével);<br />
A fájdalomérzésben, ill. nociceptioban, a<br />
hyperalgesiában szerepet játszó mechanizmusok<br />
felderítése és befolyásolása (dr. Pethõ<br />
Gábor vezetésével). A két terület sok ponton<br />
kapcsolódik egymáshoz, elsõsorban a kapszaicin-érzékeny<br />
afferensek témáján keresztül.<br />
A fenti témákban már eddig is nemzetközileg<br />
új eredményeket értünk el és publikáltunk<br />
farmakológiai és idegtudományi<br />
szakfolyóiratokban. Elmondható, hogy<br />
munkáink kedvezõ fogadtatásban részesültek.<br />
Szeretnénk ápolni és fejleszteni együttmûködéseinket:<br />
a klinikai tudományszakokkal,<br />
a gyógyszerészeti társintézményekkel,<br />
külföldi szakmai körökkel és az iparral. A leendõ<br />
új intézetet, gyógyszerészhallgatók<br />
képzését kellemes „kihívásnak” érezzük,<br />
amelynek – a szükséges feltételek megléte<br />
esetén – meg kell felelnünk.<br />
Barthó Loránd<br />
egyetemi tanár<br />
<strong>PTE</strong> ORVOSKARI HÍRMONDÓ
Change language