A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

ELŐSZÓ
Az információrobbanás időszakában kevésbé eredményes az olyan iskola, amelyik az
ismeretek átadásának dominanciáját részesíti előnyben, és nem fordít elég gondot a tartós,
sokféle szituációban alkalmazható tudás megszerzésének folyamatára, az önálló tanulásra,
az ismeretszerző és gondolkodási képességek fejlődésének/fejlesztésének elősegítésére.
Kutatási és köznapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közoktatásban, a
felsőoktatásban, de még a továbbképzések során is a tanárok, oktatók többnyire a
tradicionális oktatási módszereket (előadás, magyarázat, megbeszélés, diákok kiselőadásai,
egyéni munka) alkalmazzák. Kevésbé ismerik és használják azokat a módszereket,
technikákat (a szövegfeldolgozás, a szövegalkotás, a kooperatív tanulás, a vita és a
projekttanulás technikái), amelyek a tanulás szervezésének szolgálatába állíthatók és a
diákok önálló tanulását, gondolkodási képességeik fejlődését/fejlesztését teszik lehetővé.
A probléma megoldásának egyik lehetséges útját kínálta „A kritikai gondolkodás
fejlesztéséért” projekt. A projekt a Nemzetközi Olvasástársaság (IRA), a Magyar
Olvasástársaság (HUNRA) és a Soros Alapítvány közreműködésével és támogatásával 1998-
ban került az Egyesült Államokból Magyarországra (és Kelet-Közép-Európa, illetve Ázsia
számos országába). A minden tantárgyra és életkorra kiterjeszthető program a kognitív
tudományok és posztmodern pedagógiák kutatási eredményeit is felhasználja és beépíti. Az
elmúlt években megszületett a fenti program magyar adaptációja. Ez egyrészt azt jelenti,
hogy a program rendelkezik 60, illetve 30 órás akkreditált tanár-továbbképzési engedéllyel,
másrészt beépült a pedagógus szakvizsgás képzési programokba, valamint a tanár szakosok és
a pedagógia szakosok képzésébe.
A kötet összeállítói 1998 óta végzik a témához kapcsolódó oktató, kutató, fejlesztő és
programadaptációs tevékenységüket. E munka során összegyűlt tapasztalataik alapján
jelentették meg – az Open Society Institute New York, valamint a Pécsi Tudományegyetem
támogatásával – a tanárképzési és tanár-továbbképzési kurzusokon megvalósítható program
383 oldalas interaktív tanulási segédletét. A 13 fejezetből álló tanulási segédlet, s az abban
leírt és felhasznált mintegy 50 interaktív és reflektív tanulási/gondolkodási technika tükrözi a
program szemléletmódját és módszertanát. A tanulási segédlet lehetőséget ad a kritikai
gondolkodás fejlődését/fejlesztését támogató tanári szakértelem és szemléletmód
átgondolására és értelmezésére, a tanárképzésben az alkotó, értelmiségi szerepre való
felkészítésre, a tanár-továbbképzésben a tanári kompetenciák bővítésére. A tanári
gondolkodás és gyakorlat, az iskolai tudás és tanulás, a kritikai gondolkodás, a tudás és
kérdezés szintjei, a tanulási folyamat fázisai, az olvasás folyamatalapú megközelítése, az írás
folyamatalapú megközelítése, a kooperatív tanulás, a projekttanulás, a tanórai/témaköri
tervezés és értékelés témáit felvezető célok és lezáró értékelések foglalják egységbe. A témák
kibontásához, feldolgozásához a kötet (egyéni, páros, együttműködésen alapuló csoportos)
feladatokat ajánl.
Jelen összeállítás „A kritikai gondolkodás fejlesztése – az interaktív és reflektív
tanulás lehetőségei” című tanulási segédlet második kötete. Példatárszerű válogatást ad
azokból a tanárok és tanárjelöltek által készített interaktív és reflektív tanulásra,
kooperációra épített óratervekből, amelyek tanár-továbbképzési illetve tanárképzési
kurzusainkon az elmúlt években születtek.
3