A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Rengeteg tapasztalatot, segítséget, sok hasznos tudást kaptam nem csak a tréningeket
vezető szakemberektől, hanem a kritikai gondolkodást tanuló társaimtól, kollegáimtól, akiket
igazán csak ennek a kurzusnak a során sikerült közelebbről megismerni.
A kurzus lezárását követően reménykedem, hogy egyre több pályakezdő fiatal érkezik,
akik ezeket a tanítási és tanulási technikákat tudatosan alkalmazva segítik az ismeretszerző és
képességfejlesztő iskolai munkát, s nagyon örvendetesnek találnám, ha egyre több gyakorló
pedagógusnak lenne a jövőben lehetősége egy ilyen kurzuson való tanulásra, s olyanféle
megújulásra, amely elengedhetetlenül fontos egy felelősségteljes pedagógus számára.
Vécseyné Farkasfalvi Lúcia tanár, pedagógus szakvizsga
A pedagógiai szakvizsgára való jelentkezésemet motiválta az, hogy a kétéves kurzust
meghirdető posztgraduális képzésekről szóló könyv egyik mondata a következő volt: „A
felajánlott programok célja, hogy a jelenkori szaktudományos ismeretek hátterével
megerősítse az alapképzésben szerzett ismereteket és ezeknek megfelelő hatékony
módszereket alakítson ki. A pedagógusok eredeti szakképzettségükhöz kapcsolódóan a
történelem oktatásának legújabb szaktárgyi és szakmódszertani ismereteit sajátíthatják el.” (a
szöveget szó szerint idéztem)
1982-ben Pécsett diplomáztam. A több mint húsz év alatt az ember módszertani
értelemben még akkor is megelégeli a szokottat, ha amúgy nagyon magabiztos, hisz
önmagában, ráadásul épp abban a korban jár, amelyben egyre-másra érkeznek a hírek volt
tanítványai első sikeres karriertörténeteiről.
Motivált ezen felül az, hogy egy korszakváltást érzékelek évek óta az iskolai
viszonyokban, amelynek főbb jelei a nehezen beszélő, nehezen olvasó gyerekek voltak ,
aztán az érdektelenné válók nagy száma, aztán a különböző devianciák megjelenése, aztán a
nehezen képezhetőséget említem, amikor az ember azt mondja, hogy ezeknek a gyerekeknek
én a szokásos anyagot nem tudom megtanítani. Arra gondoltam, hogy én erre az egyre
speciálisabb helyzetre nem vagyok kiképezve.
A személyes indítékaim közt fontos, hogy az oktatáspolitika az utóbbi tízegynehány
évben reformsorozatot vitt végbe, melyhez nem társult a tanárok továbbképzésének
megszervezése. Elvárásokhoz a feltételek nem biztosítottak az iskolák szintjén. Motivált tehát,
hogy tulajdonképpen saját kezdeményezésemre tanulok, saját magamat szponzorálom. (Az
első félévben még nem támogatott az iskola, ez azóta szerencsémre változott, de tanulmányi
szerződést nem kötöttek még máig sem.)
Végső soron az egyetemi képzéssel az a célom, hogy talán megtanítanak illetve
megtanulhatok a megváltozott helyzetben is tanárnak maradni.
Nos a négy féléves kurzus első féléve után már kezdtem minderről lemondani, hiszen
a hallgatott tantárgyak nagyon komoly elméleti tudást adtak, de a fentiekben leírtak miatt azt
gondolom, hogy azonnal bevethető, alkalmazható ismeretekre van szükség.
A kritikai gondolkodás fejlesztése kurzus első körben megingatta azokat a kőbe
vésett elképzeléseimet, amelynek alapja: a tanulói képességek fejlesztése; a tanuló
személyiségének fejlesztése; a tanár egyénisége, a tanár személyisége; a tanári magyarázat, a
tanári szaktudás stb. voltak.
177