A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A kurzus címéből azt gondoltam, ez egy sokkal elvontabb dolog lesz. Szerencsére, ha volt is<br />
szó némi elméletről, az is valamilyen a gyakorlatban használható technikával, tanulási<br />
módszerrel történt. Bár én sok évfolyamtársammal ellentétben még nem vettem részt a<br />
kooperatív tanulásról szóló tanfolyamon és a <strong>kritikai</strong> gondolkodás fejlesztéséről sem<br />
hallottam, fokozatosan rájöttem, hogy sok mindent ismerek és használok is ezek közül a<br />
módszerek közül. Németországban vagy itthon, de elsősorban németországi kollégáknak<br />
szervezett továbbképzéseken szinte csak így folyik a munka. Ismertem már – ha nem is ezen a<br />
néven – a pókháló- és fürtábrát, a T-táblázatot, a szakaszos olvasást, a jóslást, a három megyegy<br />
marad technikát, na és a csomagolópapíros prezentációt. Nem volt idegen a projekttanulás<br />
sem, hiszen az iskola, ahol tanítok, híres a projektjeiről, bár most rájöttem, hogy talán nem is<br />
minden igazi projekt, amit csinálunk.<br />
A technikákon túl (vagy inkább előtt) talán legfontosabbnak és legérdekesebbnek<br />
tartom az RJR-modell szerinti órafelépítést. A ráhangolódás (vagy inkább ráhangolás)<br />
momentumát még csak-csak használtam eddig is, reflektálásra azonban alig kerül sor,<br />
pedig tényleg fontos lenne. Érdekes, hogy amikor szakmai csoportonként terveztünk meg<br />
egy órát, szinte mindegyik csoportnak nehéz volt eltalálni, mi is lehet a reflektálás.<br />
Azt gondolom, szerencsés helyzetben vagyok, mert talán az idegen nyelvi órákon lehet<br />
legjobban használni ezeket a módszereket, a jövőben feltétlenül gyakrabban fogok óráimon<br />
a reflektív tanulás megvalósulására törekedni.<br />
Kozma Tamás cikkében (Kozma Tamás: Paradigmáink, Iskolakultúra, 2001, 10. sz.),<br />
amelyet szakszövegként feldolgoztam, az áll: „a gyakorlat tulajdonképp nem más, mint a…<br />
kanonizált hagyomány”. Hát igen, fejben kell megújulni. És azt hisszük, ehhez nagyon sok<br />
munka és energia kell. Biztos, de nem ördöngösség. Az én meglátásom szerint azonban –<br />
„egy fecske nem csinál nyarat, vagy legalábbis nehezebben” alapon – sokszor nehéz dolga<br />
van annak a tanárnak, aki önálló tanulásra, gondolkodásra akarja sarkallni<br />
tanítványait, miközben más órákon elég csak jelen lenni és jegyzetelni, a leckét<br />
megtanulni. Jó lenne, ha minél többen gondolkodnánk és dolgoznánk hasonlóan.<br />
Zwickl Erzsébet tanár, pedagógus szakvizsga<br />
Amikor meghallottam a kurzus címét, bevallom, nem tudtam, hogy miről is fogunk hallani,<br />
tanulni. Kinek a <strong>kritikai</strong> gondolkodása fejlesztéséről lesz szó: az én tanári gondolkodásomról,<br />
avagy az általam tanított diákok gondolkodásának fejlesztéséhez kapok használható<br />
módszereket? Ezáltal a cím már eleve felkeltette az érdeklődésemet. Annál is inkább, mert<br />
éreztem, érzem, hogy a tanítás-tanulás folyamatban valami hiba van. Én igyekszem<br />
kitenni szívemet-lelkemet, a diákok mégsem elég motiváltak, ráadásul a tanítás sem mindig az<br />
előzetes elvárásaim szerint alakul, de leginkább a végeredmény (a diákok hosszú távú tudása)<br />
nem megfelelő. Mit csinálok rosszul? Hol tudnék javítani a saját pedagógiai munkámon?<br />
Gyakorlati módszereket, technikákat vártam, ugyanis eddig mindig csak beszéltünk a<br />
problémákról, de megoldást senki sem javasolt, kínált.<br />
Várakozásaimnak megfelelően megkaptam a módszereket, sőt új technikák tárházát<br />
próbálhattam ki. Számomra kellemes meglepetés volt a tréning jelleg. Bár sokkal<br />
kényelmesebb előadáson ülni és jegyzetelni (vagy nem jegyzetelni), mégis sokkal<br />
oldottabban, jobban éreztem magam ezen a kurzuson.<br />
171