A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

A magyar pedagógusok nagy része az utóbbi években teljesen elbizonytalanodott: az
állandó reformok és a közelmúlt lehangoló jelentései a magyar diákok teljesítményéről mind
azt sugallják a számára, hogy a magyar oktatásban valami nincs rendben. A változtatás
szükségességét minden idegszálával érzi. De mit tegyen? Tankönyv írására nincs sem ideje,
sem energiája, s a felkészültségét sem érzi megfelelőnek. A követelmények nagyrészt
meghatározottak, és az érettségi és felvételi miatt középiskolában érinthetetlenek. Egy terület
marad hát számára: igyekszik az elavult munkaformák helyett hatékonyabb és eredményesebb
módszereket megtanulni és pedagógusi munkájában alkalmazni. Ezért olyan kedveltek
manapság a különböző pedagógiai módszertani továbbképzések.
Úgy gondoltam, a Kritikai gondolkodás fejlesztése modul keretében szintén ügyes
módszereket tanulhatok, amelyekkel majd érdekesebbekké tehetem az óráimat. Ez így is
történt, de ennél ez a kurzus sokkal több volt. Egy olyan átfogó, tudományosan megalapozott
rendszerrel ismerkedtem meg, mely végképp szakít azzal a felfogással, hogy a tanításitanulási
folyamat középpontjában a tanár áll, s amelynek fő mondanivalója az, hogy a
hagyományos tanárszerepet levetkőzve, a tanulási folyamat facilitátoraként hogyan
lehet elérni, hogy a tanulók ne külső kényszernek érezzék a tanulást, hanem előzetes,
meglévő tudásukra építve saját, személyes tudást alakíthassanak ki, hogy a
metakogníció képességének kifejlesztésével tanulási folyamatukat tudatosítsák, s
eközben személyiségük egésze fejlődjön.
Tetszettek a kurzuson megismert változatos munkaformák, az interaktív és reflektív
tanulási technikák, melyek elősegítik a kritikai gondolkodás kialakulását és fejlődését, de
leginkább a modul szervezőinek hite és elhivatottsága fogott meg. Azt tapasztalom ugyanis,
hogy a módszertani tanfolyamokról még lelkesen hazatérve igen gyorsan visszatérünk a „jól
bevált” tanítási módszerekhez, lemondóan megállapítva: a mi gyerekeinkkel ez nem megy;
vagy: nincs rá elég idő. A szülők – és gyakran diákok – értetlenkedése és kritikája az
„eljátszadozott idő” miatt, az iskolavezetés teljesítmény-elvárásai ugyanebbe az irányba
hatnak. Ez a kurzus azonban, a látott órák és a tankönyvben található diák-reflektálások
meggyőztek arról, hogy a módszer valóban – sőt a tanulás hatékonyságát tekintve is
eredményesebben – alkalmazható: a képességek kialakítása után a tényanyag elsajátítása is
gyorsabb és sikeresebb.
Azt nem ígérem, hogy holnaptól óráim minden percét „A kritikai gondolkodás
fejlesztése” kurzuson tanultak szellemében szervezem. Ha gyorsítani kell a tempón, továbbra
is előveszem a frontális osztálymunka módszerét, de törekedni fogok a tanultak minél
széleskörűbb alkalmazására.
Heizler Erika tanár, pedagógus szakvizsga
A pedagógus szakvizsga kurzusai közül „A kritikai gondolkodás fejlesztése” c. tárgytól
kaptam a legtöbbet. A kurzus előtt azt gondoltam, hogy ezek az órák is olyanok lesznek, mint
a legtöbb a két szemeszter alatt: olyan tananyagot „zúdítanak” rám, melyet valószínűleg
hamar elfelejtek, s munkámban sem tudok majd alkalmazni. Előítéleteimmel ellentétben az itt
eltöltött órák szinte repültek. Itt az ismereteket nem „készen” kaptuk, hanem
gondolkodtunk, vitatkoztunk, érveltünk, egymást tanítottuk: „megdolgoztunk” a
tudásért. Az itt elhangzottak, megbeszéltek beépültek gondolkodásmódomba. A tanításitanulási
folyamatnak a kurzuson feltárt értelmezésével teljesen azonosulni tudok. Tanulóként
tapasztaltam meg, milyen élményt jelent az új módszerekkel és technikákkal a tudás
megszerzése.
169