A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
E kutatási irányzat eredményei tették lehetővé a tanári gondolkodás, szemléletmód<br />
fogalmának és tartalmának megközelítését, értelmezését és vizsgálatát. A konstruktív<br />
pedagógia valamint a reflektív gondolkodás és tanítás (újra)értelmezése nyomán elindult<br />
kutatások feltárták: mennyire befolyásolják a nézetek a pedagógusok gyakorlati nevelésitanítási<br />
tevékenységeit, illetve milyen hatással vannak a szakmai fejlődésre.<br />
A kutatási eredmények szerint a nézetek „a mentális, személyes konstrukciók egy<br />
csoportját alkotják, olyan feltételezések, feltevések, propozíciók a világról, amelyeket igaznak<br />
vélünk, s amelyek befolyásolják ítéleteinket, mások megítélését, s amelyeket felhasználunk<br />
döntéseink során” (Richardson, 1996. 103.). A kutatások bizonyították, hogy a tanári nézetek<br />
forrása a személyes és iskolai tapasztalat, tartalmukra vonatkozóan pedig öt olyan területet<br />
találtak, ahol a tanárok jelentős nézetekkel rendelkeztek: a tanulókról és a tanulásról, a<br />
tanításról, a tantárgyról, a tanítás tanulásáról, önmagukról és a tanári szerepről<br />
(Calderhead, 1996).<br />
A tanári nézetekre vonatkozó kutatásokban közös az a felfogás, hogy „a tanárok<br />
rendelkeznek egy többé vagy kevésbé koherens nézetrendszerrel, amely segíti őket a<br />
bonyolult jelenségek strukturálásában, megértésében és befolyásolja gyakorlati<br />
tevékenységüket” (Falus, 2001b, 23.). Az is megfogalmazódik, hogy „a pedagógusok csak a<br />
nézeteikkel, gyakorlati pedagógiai tudásukkal összeegyeztethető módszereket és eljárásokat<br />
fogják értelemszerűen alkalmazni a gyakorlatukban. Másfelől azonban azt is látni kell, hogy a<br />
megfelelő pedagógiai szemlélet, nézet, gondolkodás, koncepció többféle eljárás, gyakorlat<br />
megvalósítására is módot ad, de csak abban az esetben, ha a pedagógus rendelkezik a<br />
mozgósítható tevékenységelemek széles választékával” (Falus, 2001c, 227-228.).<br />
A nézet-kutatások, a pedagógusok gondolkodásának kutatási eredményei bizonyítják a<br />
tanári gondolkodás és az osztálytermi gyakorlat kölcsönös egymásra hatását is. A<br />
kutatások igazolják, hogy a kialakult tanári/hallgatói nézetek egyértelműen meghatározzák és<br />
irányítják az osztálytermi történéseket. Az, hogy a tanár/hallgató hogyan gondolkodik a<br />
saját szerepéről, a tanításról, a tanulásról, a tudásról, a diákokról, egyértelműen megalapozza a<br />
döntéseit és megjelenik abban a nevelési-tanítási tevékenységben, amelyet végez.<br />
Ugyanakkor az osztálytermi történések elemzése, a reflektív tanításra való törekvés, a saját<br />
tevékenységre való reflexió segíti a tanárokat/hallgatókat abban, hogy megismerjék,<br />
tudatosítsák, szükség szerint megváltoztassák saját nézeteik (és ennek következtében<br />
osztálytermi tevékenységük) meghatározó elemeit, azaz az osztálytermi gyakorlat reflexiója<br />
visszahatással van/lehet a gondolkodásra, a tanári/hallgatói nézetekre (Falus, 2001d).<br />
„A <strong>kritikai</strong> gondolkodás fejlesztése – az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei”<br />
kurzusok befejezésekor a résztvevők záródolgozatot készítettek, amelynek egyik eleme a<br />
„Reflexió a kurzusról, a saját tanulási folyamatról” címmel készült esszé volt. A<br />
pedagógusok és hallgatók ezekben az írásokban bemutatták és értékelték a kurzussal<br />
kapcsolatos előzetes elvárásaikat és tanulási céljaikat, valamint a kurzus témáinak<br />
feldolgozásában kipróbált interaktív és reflektív tanulásszervezési technikákról szerzett<br />
élményeiket. Megfogalmazták saját nézeteik (hiteik, vélekedéseik, meggyőződéseik)<br />
megismerésére, tudatosítására és változására vonatkozó gondolataikat, valamint leírták az<br />
interaktív és reflektív tanulás technikáinak saját szaktárgyukban való alkalmazásának<br />
lehetőségeit és tapasztalatait.<br />
A továbbiakban olvasható reflexiók (illetve azok részleteinek) szövegében nyomon<br />
követhető, hogy a kurzus történései megérintették a részt vevők tudásról, tanulásról,<br />
tanításról eddig kialakult vélekedéseit. Az írásokban félkövér betűk jelzik a tanári nézetek<br />
megfogalmazásáról, a tanulás- és tanítás-felfogás alakulásáról, időnként a már korábban<br />
kialakult/megjelent új szemléletmód megerősödéséről szóló részleteket.<br />
164