A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Az „A” kérdéssor az oszmánokkal, a „B” kérdéssor a magyarokkal foglalkozik:
1. tanuló: Milyen harci egységeket tudsz elkülöníteni a török hadseregben, és milyen
jellemzőik vannak ezeknek?
2. tanuló: Vedd számba a magyar-török viszony alakulását a XIV-XV. században!
3. tanuló: Mit tudsz a török birodalom társadalmi, kulturális jellemzőiről?
4. tanuló: Ismertesd a török hadsereg felvonulásának sajátos jellegét!
A tanulók az eddig ismert tudásra építenek, kivéve az utolsó kérdést, amely valószínűleg
kevésbé ismert, ehhez a tanár külön szakszöveget biztosít, ami az actio radius (hatósugár)
elmélet rövid kivonatát tartalmazza:
A „B” kérdéssor kérdései a Magyar Királyságra vonatkoznak:
1. tanuló: Hogyan vonul hadba a magyar nemesség?
2. tanuló: Mutasd be a magyar végvárrendszer kiépülését Zsigmondtól a Jagelló korig!
3. tanuló: Mi az oka Magyarország elszigetelődésének a XVI. század elején?
4. tanuló: Mi Magyarország funkciója a nyugati világ szemében?
A feldolgozás alatt a tanár körbejár, szükség esetén segít, hangsúlyokat emel ki. Ha a tanulók
feldolgozták a saját részüket, a csoportok tagjai beszámolnak egymásnak az általuk kutatott
területről, majd egy „A” és egy „B” tanuló összeül, és megtanítják egymásnak a saját
kérdésükre adott válaszukat.
Reflektálás
A reflektálás keretén belül a tanulók értékelik egymás teljesítményét (pozitívumok,
negatívumok – mit, hogyan kellene a továbbiakban csinálni). Az óra végén tanári felolvasás –
Ady Endre: Nekünk Mohács kell. „Ha van Isten, ne könyörüljön rajta…”, miért tartozik a
magyarság önszemléletéhez a pesszimizmus, a kudarcban való lét? Egyetértesz-e ezzel a
kijelentéssel, vagy sem? Mik az okai az állandó vereségnek? Csoportonként vita, mindegyik
kérdéshez kétfajta álláspont kialakítása, ütköztetése (pl.: minden okunk megvan a borús
szemléletre vs. állandó pesszimizmusunk maga is oka a vereségeknek) – a két szélső pólust a
tanár adja meg, ehhez kell majd a tanulóknak érveket keresni.
114