Tovább - Intarzia Fabula

anyag állapotát, minõségét, akár a kivitelezés szakszerûségét illetõen,
indokolt faanyagvédelmi szakvélemény készíttetése, vagy faanyagvédelmi
szakértõi mûvezetés igénybe vétele.
Felújítások esetében az építési engedélyt kiadó hatóság többnyire
elõírja faanyagvédelmi szakvélemény elkészíttetését. A statikus
tervezõ a faanyagvédelmi szakvélemény birtokában alakítja ki
álláspontját az egyes szerkezeti elemek megtarthatóságának, cseréjének,
vagy megerõsítésének tekintetében. Ezért a faanyagvédelmi
szakvélemény (optimális esetben) már a kivitelezés megkezdésekor
rendelkezésre áll. A szakvélemény határozza meg az épületben
lévõ faanyag egészségi állapotát, a bentmaradó szerkezeti elemek
megvédését, a felhasználásra kerülõ védõszereket. A szakvélemény
írja elõ a gomba-, vagy rovarfertõzések megszüntetésének
módját stb.
Új épület esetében nem készül faanyagvédelmi szakvélemény,
mert a beépítésre kerülõ új faanyag minõségét, a védelem szintjét
a tervezõi kiírás, a vonatkozó jogszabályok és szabványok egyértelmûen
meghatározzák.
Szakértõ igénybevétele akkor indokolt, ha a védelem szakszerûségét
illetõen kétségek merülnek fel, legyen szó akár az új faanyaghoz
használt védõszerrõl, akár magáról a kivitelezésrõl. Laboratóriumban
minden faanyagvédõszer kimutatható.
A faanyagvédelmi szakvélemény formai és tartalmi követelményei:
Faanyagvédelmi szakvéleményt kizárólag faanyagvédelmi szakértõ
készíthet. Faanyagvédelmi szakértõ az, aki a Nyugat-Magyarországi
Egyetem Faanyagtudományi Intézetében sikeres vizsgát
tett, és ennek alapján a Magyar Mérnökkamarától besorolási számot
kapott.
A faanyagvédelmi szakvéleményben egyértelmûen meg kell határozni
a vizsgált objektumot, illetve azokat a részeket, amelyekre
a szakvélemény vonatkozik. Rögzíteni kell a megbízó nevét, a vizsgálatot
végzõ szakértõ nevét és kamarai engedélyszámát, a szakértõ
segítõinek nevét. Meg kell határozni a szakvélemény érvényességét,
ami élõ fertõzés esetén nem lehet több, mint egy év, aktív
könnyezõ házigomba-fertõzés esetén legföljebb fél év.
A szakvéleményben meg kell határozni a károsítókat, röviden
faanyagvédelem
ismertetni kell az életmódjukat, és ennek alapján meg kell kísérelni,
felderíteni a fertõzés valószínû okát.
Rajzon kell rögzíteni a károsodott elemeket, és táblázatba kell
foglalni a károsodás mértékét, a helyreállítás módját. A jellemzõ károsításokat
célszerû fényképpel illusztrálni.
Elõ kell írni a fertõzés megszüntetéséhez és az újabb fertõzés
megelõzéséhez használható védõszereket. Utalni kell esetleges veszélyességükre,
lehetõleg mellékelni kell a mûszaki és biztonsági
adatlapjukat. Utalni kell arra is, hogy az elõírttól eltérõ, de hasonló
hatású védõszer is alkalmazható, de errõl elõzetesen konzultálni
kell a szakértõvel. Amennyiben a szerkezet égéskésleltetõ kezelésben
is részesül, figyelembe kell venni a faanyagvédõszer és az
égéskésleltetõszer összeférhetõségét.
Amennyiben a kivitelezés megkezdésekor a faanyagvédelmi
szakvélemény „lejárt”, aktualizáltatni kell.
Ismeretes a „faanyagvédelmi szemle” fogalma is, amely csak
az esetleges fertõzés tényének a megállapítására szorítkozik, nem
tartalmaz elemenkénti részletezést, sem megszüntetési, vagy
megelõzési javaslatot. A szemle a vizsgálatkori állapotra vonatkozik,
érvényességi határideje nincs.
6. A faanyagvédelmi munka elõzményei,
az elõírt technológiának megfelelõ és
biztonságos munkavégzés feltételeinek
biztosítása:
A faanyagvédõszerek arra szolgálnak, hogy élõ szervezeteket pusztítsanak
el, vagy legalábbis tartsanak távol a faanyagtól. A faanyagvédõszerek
ezért biocid hatóanyagokat tartalmaznak, tehát többékevésbé
mérgek. Az építési területen zárható raktárt kell biztosítani
a védõszerek és a faanyagvédelem során használt eszközök számára.
Ellenõrzési feladatok a faanyagvédelmi munka megkezdése elõtt:
– A faanyagvédõszer-raktárba bekerülõ védõszerek megfelelnek-e
a szakvéleményben elõírtaknak. Ha nem, akkor ki kell kérni a
faanyagvédelmi szakértõ véleményét.
– Ellenõrizni kell a védõszerek felhasználásához elõírt védõeszközöket.
– Ellenõrizni kell a faanyagvédõszerek biztonsági adatlapját.
Célszerû a biztonsági adatlapokból három példányt készíteni, és
egy példányt a raktárban, egy példányt a tényleges munkavégzés
helyén, egy példányt pedig a projektirodában tartani. (Jogszabály a
biztonsági adatlapból csak egy példányt tesz kötelezõvé, és elhelyezésérõl
annyit ír, hogy a „munkahelyen” kell tartani. Egy balesetet
követõ kapkodásban azonban annál valószínûbb az esetleg életet
mentõ biztonsági adatlap elõkerülése, minél több helyen található.)
– A faanyagvédõszerek egy része oldószerbázisú, ezek tûzveszélyesek.
Ellenõrizni kell, hogy a tûzveszélyességi besorolásuknak
megfelel-e a rendelkezésre álló oltóeszköz, és a védõszerek munkahelyi
tárolása megfelel-e a vonatkozó tûzvédelmi elõírásoknak.
– A biztonsági adatlapnak és a munkaterület sajátosságainak
megfelelõen el kell készíteni a kockázati értékelést, amelyet a projektirodában
kell tartani.
Meg kell követelni a kockázati értékelés következtetéseibõl
adódó feladatok végrehajtását, a munkát végzõ dolgozók egyéni
védelmének érdekében.
27