Labor IV. - Villamos Energetika Tanszék

BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Villamos Energetika Tanszék
Labor IV.
Transzformátorok vezérelt bekapcsolása
- mérési segédlet -
Összeállította: Prikler László
Tartalom
1. A bekapcsolási áramlökés kedvezőtlen hatásai és csökkentésének módszerei............. 2
2. A bekapcsolási áramlökés fizikai magyarázata............................................................. 3
3. A bekapcsolási áramlökés egyszerűsített számítása...................................................... 4
4. Generátor blokktranszformátor bekapcsolásának számítógépi szimulációja................ 6
5. A remanens fluxus számítása ...................................................................................... 12
6. Vezérelt kapcsolás megvalósítása közös hajtású, lépcsőzött kapcsolási idejű
megszakítóval ............................................................................................................ 13
7. Mérési feladatok:......................................................................................................... 13
2005 október 10.
- 1 -

1. A bekapcsolási áramlökés kedvezőtlen hatásai és csökkentésének
módszerei
Üresen járó transzformátorok bekapcsolásakor a névleges áram 5-8-szorosát is elérni képes
áramlökés léphet fel. A kapocszárlati áram nagyságrendjébe eső bekapcsolási áram
amplitúdóját a transzformátor-vasmag konstrukciója, a primer és szekunder oldali tekercs
kialakítása (csillag/delta), a remanens fluxus nagysága és főképpen a bekapcsolás
fázishelyzete (a hálózati feszültség pillanatértéke a megszakító pólus záródásának
pillanatában) szab meg. A nagy bekapcsolási áram fellépésével együttjáró feszültség alá
helyezésnek számos kedvezőtlen következménye lehet:
• a transzformátor-tekercs a dinamikus igénybevétel miatt fellazul, a szigetelés
erodálódik, ami a transzformátor élettartamának csökkenésével jár.
• a lassan csillapodó bekapcsolási áramlökés a táphálózaton 2-4 s időtartamig
fennálló feszültségletörést okoz, ami az adott hálózathoz csatlakozó valamennyi
fogyasztói berendezést kedvezőtlenül érinti (a villamosenergia szolgáltatás
minőségének romlása, távközlési zavar)
• a nagy bekapcsolási áramlökés a transzformátor differenciálvédelmek beállítását
szintén megnehezíti. Tekintve, hogy a bekapcsolási áram -csupán az amplitúdója
alapján- nem különböztethető meg a belső zárlattól a differenciálvédelmekben
speciális áramkörökkel, ill. algoritmusokkal kell gondoskodni a reteszelésről. Ezek
a módszerek azonban az újabb tervezésű transzformátoroknál alkalmazott nagy
remanenciájú transzformátorlemez valamint a transzformátor vasanyag telítődéshez
közeli kihasználása miatt sokkal kevésbé megbízhatóak és sok esetben téves
védelmi működésre vezetnek.
A veszélyes bekapcsolási áramok kiküszöbölhetők vagy amplitúdójuk jelentősen
mérsékelhető, ha a transzformátor bekapcsolása a visszamaradt fluxus fázishelyzetének
(polaritás és nagyság) megfelelően történik. Ez a módszer a vezérelt bekapcsolás (angolul:
point on wave controlled switching). A bekapcsolási áramok csökkentése érdekében
célszerű a transzformátor kikapcsolását is úgy időzíteni, hogy a rákövetkező bekapcsolás
szempontjából kedvező remanens fluxuseloszlás alakuljon ki. A ki -és bekapcsolás
időzítése -optimális esetben- lehetővé teszi a remanens fluxus által igényelt fázishelyzetben
történő telítődés-mentes transzformátor bekapcsolást, vagyis a bekapcsolási áramnak a
névleges üresjárási áram tartományába való csökkentését. Tekintetbe kell venni azonban,
hogy a nagy és középfeszültségű megszakítók működése minden esetben bizonyos
szórással jár, ami a bekapcsolási áram értékét a fenti optimális értékhez képest megnöveli.
A vezérelt transzformátorbekapcsolás sikeres megvalósításához mindenekelőtt korszerű,
pontos működésű megszakítóra van szükség. (A bekapcsolási idő szórása ne haladja meg a
±1 ms-ot). A vezérlési stratégia kialakítását számos szempont befolyásolja, ezek közül a
legfontosabbak:
• a transzformátor kapcsolási csoportja
• a megszakító hajtás típusa (fázisonként külön, vagy közös hajtás, közös hajtás
esetén mindhárom fázis egyszerre kapcsol vagy időben késleltetve, u.n “elékelt”)
• a remanens fluxus befolyásolhatósága a kikapcsolás vezérlésével. Ehhez ismerni
kell a megszakító áramlevágási tulajdonságait, a kikapcsoláskor a transzformátoron
maradó fogyasztók jellemzőit és a megszakító, ill. transzformátor közötti gyűjtősín
(kábel) paramétereit.
- 2 -

Modern megszakítók esetén bekapcsolás idejének a névleges értéktől való eltérése
legfeljebb +/-0.5 ms. A megszakító bekapcsolási önideje még hosszú üzemszünetet
követően sem változik meg jelentősen, a változás mértékére a gyártók 1% körüli értéket
közölnek ami 50 ms körüli bekapcsolási önidőt alapul véve 0.5 ms-nak felel meg.
2. A bekapcsolási áramlökés fizikai magyarázata
Transzformátorok hálózatra kapcsolásakor fellépő áramlökés fizikai magyarázata a
fluxusállandóság. A könnyebb érthetőség kedvéért egyfázisú transzformátort feltételezve a
bekapcsolás legkedvezőtlenebb - legnagyobb túláramot keltő - pillanata, ha a bekapcsolás a
hálózati feszültség nulla-átmenetében következik be és a vasmagban a megelőző
kikapcsoláskor maximális remanens fluxus maradt.
A feszültség nullaátmenetekor a mágnesező áram és vele együtt a fluxus is maximális és
90 villamos fokkal késik. A fluxusállandóság elvének teljesüléséhez egy azonos
amplitudójú, de ellentétes polaritású kiegyenlítő fluxusnak kell képződnie, hogy a
fluxusgörbe a remanens fluxusnak megfelelő kezdőpontról indulhasson. Az eredő fluxus
ezt követően egy félperiódus múlva éri el legnagyobb értékét, amely a vasmag telítési
határát lényegesen túllépheti. Ez a többlet fluxus kiszorul a vasmagot körülvevő
tekercsrendszerbe (az irodalomban szokásos nem teljesen precíz megfogalmazás szerint a
“levegőbe”), ahol fenntartása nagy áramerősséget igényel. Az így kialakult, lassan
csillapodó áramtranziens megközelítheti a kapocszárlati áram értékét, veszélyes dinamikus
és termikus igénybevételt okozva.
Ha a transzformátor bekapcsolása a feszültség nullaátmenetében, de remanens fluxus
nélkül történik, a kiegyenlítő fluxus azonos nagyságú és ellentétes polaritású, mint a
legnagyobb üzemi fluxus. Az eredő fluxus egy félperiódus múlva az üzemi érték
kétszeresére nő és a vasmag telítődik. A levegőbe szoruló fluxus fenntartásához szükséges
mágnesező áram ebben az esetben a transzformátor névleges árama tartományában van.
Ha a feszültség alá helyezés pillanatában nincs remanens fluxus és a bekapcsolás a
feszültség maximumában következik be, a bekapcsolási tranziens a kis értékű állandósult
üresjárási áram nagyságrendjében marad.
A háromfázisú folyamat leírását bonyolítja a fázisok közötti galvanikus és mágneses
kapcsolat. A bekapcsolási áramlökést ezen kívül a vasmag típusa, a tekercsrendszer
kapcsolási csoportja és a csillagpontföldelés módja is befolyásolja.
A továbbiakban a primer oldalon földelt csillagpontú, a szekunder oldalon delta
tekercselésű, 3 fázisú, magtipusú transzformátor alapul vételével tekintjük át az egyes
fázisok bekapcsolási pillanatának és a remanenciának az áramlökésre gyakorolt hatását.
Feltételezve, hogy nincs remanens fluxus, a bekapcsolás előtt mindhárom oszlop fluxusa
zérus. Ha a bekapcsolás mindhárom fázisban azonos pillanatban történik az egyik fázis
feszültség csúcsértékénél vagy nullaátmeneténél, a maximális fluxus 2⋅Φ n illetve 1.86⋅Φ n
lesz, vagyis a bekapcsolási áramlökés mindenképpen nagy amplitudójú lesz.
Tranziensmentes bekapcsolási áram eléréséhez a megszakító pólusok egyedi, lépcsőzőtt
pillanatban történő érintkező zárása szükséges.
- 3 -

Földelt csillagpontú transzformátor esetén célszerű a bekapcsolást a vasmag középső
oszlopával, a B fázissal kezdeni a saját fázisfeszültsége maximuma pillanatában. Ekkor
ugyanis az áramkör a földön át tud záródni és a mágneses fluxus tranziens nélkül jön létre.
A bekapcsolt fázis mágnesező árama a még be nem kapcsolt A-C fázisok oszlopát is
gerjeszti az állandósult érték 50%-ára. Az A és C fázis fluxusa 5 ms múlva mindkét
fázisban eléri az állandósult állapotnak megfelelő pillanatértéket, így ekkor ezt a két fázist
is nagyáramú tranziens keletkezése nélkül lehet bekapcsolni.
3. A bekapcsolási áramlökés egyszerűsített számítása
A transzformátor bekapcsolás legkedvezőtlenebb esete az, ha a bekapcsolás a hálózati
feszültség nullaátmeneténél és a feszültséggörbe iránytangensével azonos előjelű
maximális remanens fluxusnál történik. Ekkor az eredő fluxus 1
( )
Φmax = 2⋅ Φn + Φr = Av 2⋅ Bn + B
r
, ahol (1)
Φ max a bekapcsolás utáni félperiódusban kialakuló legnagyobb fluxus,
Φ n a legnagyobb üzemi fluxus, Φ r a remanens fluxus,
A v a vasmag keresztmetszete,
a remanens indukció, B n a vasmag névleges indukciójának csúcsértéke
B r
Ha az eredő fluxus túllépi a telítési határt, a többlet fluxus kiszorul a vasmag és a
bekapcsolt tekercselés közötti légtérbe. Ezt követően a transzformátor úgy viselkedik,
mintha légmagos induktivitás volna. Ez a levegőben megjelenő fluxus az alábbi egyszerű
képlettel fejezhető ki:
Φ
l
= Φ
max
− Φ
t
= Bl ⋅ Al
, ahol (2)
A l a légtér keresztmetszete, B l a mágneses indukció a levegőben,
Φ t a telítési fluxus, amely a B t telítési indukció és az A v vasmagkeresztmetszet
szorzata.
Az előbbiekből következik, hogy a levegőcsatornában fellépő fluxus
( )
Φ l
= B l
⋅ A l
= ⋅ B n
+ B r
− B t
⋅ A v
2 , (3)
és az átlagos indukció a levegőben
Av
Bl
= ( 2 ⋅ Bn
+ Br
Al
− Bt
). (4)
A mágneses térerősség a vasmagban, illetve a vasmag és a bekapcsolt tekercselés közötti
légtérben egyenlőnek vehető, mert a közegek határfelületén a tangenciális összetevő
folytonosan hatol át. Eszerint
B = µ 0
⋅ H , ahol
H l a mágneses térerősség a levegőben
−7 −1
µ = 4⋅π
⋅10
Vs( Am ) , a levegő (olaj) permeabilitása
0
A bekapcsolási túláram csúcsértéke:
l
l
1 ld. 1. sz. Függelék
- 4 -

Hl
⋅ l Bl
⋅ l
im
= = , ahol (5)
N µ 0
⋅ N
N a bekapcsolt tekercselés menetszáma, l a mágneses erővonalhossz a levegőben
B l behelyettesítésével a maximális bekapcsolási áram az alábbi képletből számítható:
i
1
A
v
m
= ⋅ ⋅ ⋅ 2
µ 0
Al
N
l
( ⋅ B + B − B )
n
Az előbbi képlet szerint a dinamikus és termikus igénybevételek csökkentése
szempontjából az a kedvezőbb, ha a bekapcsolás:
- a nagyobb menetszámú tekercs felől történik
- a nagyobb átmérőjű tekercs kapcsairól történik
- a legnagyobb feszültségáttételt adó fokozatban történik, feltéve, hogy a
szabályozó tekercs átmérője nem kisebb mint a primer tekercselésé.
Egy 155 MVA-es 132/15 kV-os tekercsrendszerének főbb geometriai adatait az 1.
ábra mutatja. Az ábrán tekercsátmérők és tekercs hosszak méterben vannak feltüntetve.
r
t
(6)
∅=0.88
∅=0.928
HV
LV
∅=1.156
∅=1.242
∅=1.510
1.8
2.2
1. ábra
A magtipusú transzformátor ablakméretei
A tekercsrendszer és a vasmag geometriai és villamos jellemzői:
Vasmag oszlop keresztmetszete: A v = 0.535 m 2
A vasmag és a nagyfeszültségű tekercs közötti légtér keresztmetszete: A l = 1.21 m 2
A bekapcsolt menetek száma -5%-os megcsapolásnál: N = 375
Üzemi indukció: B n = 1.62 T
Remanens indukció: B r = 1.52 T (a telítési indukció 75%-a)
Telítődési indukció: B t = 2.03 T
22 . + 18 .
Erővonal hossz a levegőben: l = = 20 . m
2
A blokktranszformátor geometriai és villamos jellemzőit a (6) összefüggésébe
helyettesítve:
i = 1 0.
535 2
m −7
⋅ ⋅ ⋅( 2 ⋅ 162 . + 152 . − 2. 03)
= 5123 A
(7)
4⋅π
⋅10
121 . 375
a bekapcsolási áramlökés lehetséges legnagyobb értékére 5123 A cs , ami a transzformátor
névleges áram csúcsértékének 5.35 - szöröse.
- 5 -

Amennyiben remanens fluxus jelenlétével nem kell számolni és a bekapcsolás feszültség
nullaátmenetben történik a maximális áram 2300 A cs . Ha van remanens fluxus, de a
bekapcsolás a feszültség maximumánál történik az áram maximuma 2100 A cs . A
bemutatott számítás azonban több szempontból is egyszerűsítéseket tartalmaz:
a) a transzformátort tápláló hálózatot végtelen nagy zárlati teljesítményűnek tételezi fel,
márpedig a transzformátor kapocsfeszültsége a táphálózatból felvett áram
amplitudójától nem tekinthető függetlennek. Valóságos körülmények között a
kapocsfeszültség számottevő csökkenése következik be, ha a transzformátor árama a
telítés miatt a névleges áram többszörösére nő, ez pedig nyilvánvalóan az áram további
növekedése ellen hat.
b) az egyszerűsített számítás a veszteségeket elhanyagolja, bár ezek hatása az áramlökés
legnagyobb, első csúcsértékére valóban nem számottevő.
c) a számítás elhanyagolja a transzformátor többfázisú jellegét.
Háromfázisú transzformátor esetén - amennyiben az egyes fázisok 10 ms-nál kisebb
időkésleltetéssel kapcsolnak be - az elsőnek bekapcsolódó fázis fluxusmaximumát a késő
fázis(ok)ban felépülő fluxus is befolyásolja. Ugyanakkor érvényesül egy ellenkező irányú
hatás is, nevezetesen, hogy az elsőnek bekapcsolódó fázis által létrehozott indukció a még
be nem kapcsolt fázis(ok) remanens fluxusára szuperponálódik, így ezen fázisok
fluxusmaximuma az (1) összefüggés szerinti értéknél nagyobb is lehet. Számításaink
szerint a fázisok egymásra hatásából adódó fluxusnövekmény - 3.3 ms-al késő A-C-B
sorrendben végrehajtott bekapcsolás esetén- legfeljebb a névleges fluxus 30%-át teszi ki,
így háromfázisú transzformátor esetén a bekapcsolási áramlökés maximuma a (7) képlettel
kapott számértéknél a legpesszimisztikusabb esetben mintegy 18%-al nagyobb is lehet. Az
a) és b) pont szerinti egyszerűsítések miatt viszont a képletből kapott érték a valóságosnál
nagyobbnak adódik, így a két hiba némiképpen kompenzálja egymást.
4. Generátor blokktranszformátor bekapcsolásának számítógépi szimulációja
A előző fejezetben bemutatott számítás az egyszerűsítések és elhanyagolások miatt csupán
a transzformátor bekapcsolási áramlökésének közelítő számítására alkalmas. Pontosabb
számításokhoz számítógépi szimuláció szükséges. Ilyen vizsgálatokat például a EMTP
(Electromagnetic Transients Program -www.emtp.org)-al lehet végezni. A transzformátormodellek
háromfázisú, nemlineáris transzformátorok a valóságnak megfelelő hiszterézissel
és tekercselrendezéssel.
2. ábra
Számítógépi szimuláció
- 6 -

Mérés
450
[kV]
300
Számítógépi szimuláció
150
0
-150
-300
-450
0.08 0.10 0.12 0.14 0.16 0.18 [s] 0.20
8000
[A]
6000
4000
2000
0
-2000
-4000
-6000
-8000
0.08 0.10 0.12 0.14 0.16 0.18 [s] 0.20
3. ábra
120 kV-os oldali feszültségek (felül) és áramok (alul) az A fázis feszültség nullaátmenetkor végzett bekapcsolás esetén.
Remanens fluxus eloszlása a bekapcsolás előtt: A:+75%, B:-75%, C:0%
- 7 -

120
[kV]
80
Kikapcsolás Bekapcsolás
120 kV-os oldali feszültségek
40
0
-40
-80
-120
0.02 0.04 0.06 0.08 0.10 [s] 0.12
90
60
Remanens fluxus
3000
[A]
2000
Bekapcsolási áramlökés
30
1000
0
0
-1000
-30
-2000
-60
-3000
-90
20 25 30 35 40 45 [ms] 50
-4000
0.06 0.07 0.08 0.09 0.10 0.11 [s] 0.12
4. ábra: - Vezérlés nélküli esetben a maximális bekapcsolási áramlökés 4xIn egy 132/15 kV-os 155 MVA-es YnD11 transzformátor esetén.
- 8 -

120
[kV]
80
120 kV-os oldali feszültségek
40
0
-40
-80
-120
0.02 0.04 0.06 0.08 0.10 [s] 0.12
90
60
Remanens fluxus
2000
[A]
1500
Bekapcsolási áramlökés
30
0
-30
-60
-90
20 29 38 47 56 [ms] 65
1000
500
0
-500
-1000
-1500
0.07 0.08 0.09 0.10 0.11 [s] 0.12
5. ábra: - Ha csupán a bekapcsolás vezérelt, az áramlökés +/-1ms-os szórást megengedve 1.8xIn-re csökken.
- 9 -

140
[kV]
120 kV-os oldali feszültségek
88
36
-16
-68
-120
0.02 0.04 0.06 0.08 0.10 [s] 0.12
90
60
Remanens fluxus
700
[A]
500
Bekapcsolási áramlökés
30
300
0
100
-30
-100
-60
-300
-90
20 29 38 47 56 [ms] 65
-500
0.07 0.08 0.09 0.10 0.11 [s] 0.12
6. ábra: - A be- és a kikapcsolás együttes vezérlésével (+/-1ms-os megszakító hajtás szórást megengedve) az áramlökés kisebb mint 0.6xIn.
- 10 -

140
[kV]
120 kV-os oldali feszültségek
88
36
-16
-68
-120
0.02 0.04 0.06 0.08 0.10 [s] 0.12
90
60
Remanens fluxus
100
[A]
75
Bekapcsolási “áramlökés”
30
50
0
25
-30
0
-60
-25
-90
20 29 38 47 56 [ms] 65
-50
0.07 0.08 0.09 0.10 0.11 [s] 0.12
7. ábra: - A kapcsolás gyakorlatilag áramlökés mentes, ha a be- és a kikapcsolás egyaránt vezérelt és a megszakító szórása < +/- 0.3 ms .
- 11 -

5. A remanens fluxus számítása
A remanens fluxus polaritása és nagysága alapvető szerepet játszik a feszültség alá
helyezéskor kialakuló bekapcsolási áramlökés amplitudójának meghatározásában. Az
egyes fázisokban visszamaradó remanens fluxus nagyságát a tekercsfluxusok pillanatértéke
és az üresjárási áram megszakadását követően a transzformátor nemlineáris mágnesezőága,
valamint a megszakító és a transzformátor közötti hálózatelemek kapacitása által alkotott
áramkörben lejátszódó lengés határozza meg. Háromfázisú földelt csillagpontú, Yn/D
kapcsolású transzformátor esetén a lengés a másodiknak nyitó fázis áramának megszűnése
pillanatában kezdődik.
Tekintve, hogy az állandósult üresjárási áram (ami a transzformátor üresjárási áramának és
a transzformátort a megszakítóval összekötő gyűjtősín, illetve kábel kapacitív
töltőáramának eredője) csupán néhány A, igen nagy a valószínűsége annak, hogy a
megszakító érintkezőinek szétválásakor fellépő intenzív oltóhatások az áramot rövid idő
alatt instabillá tegyék és az áram pillanatszerűen, áramlevágással szűnjön meg. Ennélfogva
a transzformátor kikapcsolásakor lejátszódó ívfolyamatok elhanyagolhatók és a
megszakítót egy olyan ideális kapcsolóval lehet modellezni, amely az áramot az érintkezők
szétválásának pillanatában megszünteti.
A remanens indukció értékeiről pontosabb képet nyerhetünk a számítógépi modell
felhasználásával. A számítások során tekintetbe lehet venni a transzformátoroknál
általában közös hajtású megszakító kikapcsolási sorrendjét és az egyes fázisok kikapcsolási
ideje közötti időkésleltetést is. Egy 155 MVA-es blokktranszformátor vasmagoszlopaiban
maradó remanens indukció értékeit a névleges fluxus %-ában a 8. ábra mutatja.
A számítások szerint a remanens fluxus legnagyobb értéke a névleges indukció 72 %-a. A
diagramon ezen kívül jól megfigyelhető egy-egy kb. 2 ms szélességű tartomány, amikor a
remanencia mindhárom fázisban a névleges érték 50 %-a alatt marad. A vezérelt
transzformátor bekapcsolás szempontjából optimális fluxusképet a 3. ábrán 1, 2 ill. 3 jelű
időpontban végzett kikapcsolás adja. Ezen kikapcsolási időpillanatok közös jellemzője,
hogy az egyik vasmagoszlop remanens fluxusa 0, a másik kettőé pedig azonos nagyságú,
de ellentétes polaritású.
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
-10
-20
-30
-40
-50
-60
-70
-80
-90
%
Flux_A Flux_B Flux_C
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
1 2 3
8. ábra - Remanens fluxus B-C-A (0-3-6 ms) sorrendben való kikapcsoláskor
Time [ms]
- 12 -

6. Vezérelt kapcsolás megvalósítása közös hajtású, lépcsőzött kapcsolási idejű
megszakítóval
Amennyiben a transzformátorok bekapcsolása a vasmag remanens fluxusával megegyező fluxuspillanatértéknél
történik, akkor nem lép fel kiegyenlítő fluxus és nagy amplitudójú bekapcsolási
áramlökés sem. A bekapcsolási áram minimalizálásához a fentiek szerint a vasmag-oszlop fluxus
értékétől függő vezérelt bekapcsolásra és a majdan elsőnek bekapcsolódó fázisban a kikapcsolás
vezérlésével kedvező amplitúdójú remanens fluxus előidézésére van szükség.
Az YnD kapcsolású hatásosan földelt csillagpontú transzformátoroknál a vezérlés optimális
sorrendje a B fázis bekapcsolása a fázisfeszültség maximuma pillanatában, majd az A és C fázis
bekapcsolása 90 villamos fokkal (5 ms) később. Sok esetben a közös hajtású megszakító fázisok
közötti mechanikus késleltetése azonban nem teszi lehetővé a bekapcsolás megvalósítását a fenti
optimális időpillanatokban. Azonban, ha a remanens fluxus ismert értékű és az egyes fázisok
bekapcsolásának sorrendje kötött (a megszakító elékelt), megadható a bekapcsolás optimális
fázishelyzetére egy olyan intervallum, amikor a transzformátor feszültség alá helyezésekor
mindhárom fázisban kis amplitúdójú áram-tranziens keletkezik.
A bekapcsolási áramlökés redukálásának a legegyszerűbb módja -YnD kapcsolású
transzformátorok esetén az elsőnek bekapcsolódó pólus működési pillanatának a táphálózati
feszültség maximum-pillanatértékéhez való szinkronizálása. Ezzel a módszerrel a bekapcsolási
áramlökés a vezéreletlen esetben kialakuló maximális érték 45%-ára csökkenthető.
Amennyiben a transzformátor megóvása és a differenciálvédelem rendellenes működésének
megakadályozása érdekében a bekapcsolási áramlökés értékét nagyobb mértékben szükséges
redukálni, a remanens fluxust is kontrollálni kell, amit a transzformátor kikapcsolásának a
vezérlésével lehet megoldani. Ezzel a módszerrel 0 - 3.3 - 6.6 ms elékelést és +/-1 ms-os megszakító
szórást alapul véve a bekapcsolási áramlökés a vezérlés nélküli esetben fellépő maximális érték 20
%-a alatt tartható.
7. Mérési feladatok:
1) A háromfázisú 380/220 V-os modelltranszformátor tekercsrendszerének kialakítása a
mérésvezető által megadott konfigurációnak megfelelően.
2) Állandósult üresjárási áram rögzítése Transanal 16 regisztrálóval U=Un, U=1.05 Un és
U=1.1 Un feszültségen. Az üresjárási áram harmonikus tartalmának mérése a feszültség
függvényében.
3) A szinkron vezérlő készülék helyes működésének ellenőrzése.
4) A transzformátor bekapcsolása a kapcsolási csoportjának megfelelő legkedvezőbb
bekapcsolási fázishelyzetben, remanens fluxus nélkül. A bekapcsolási áramlökés rögzítése.
5) A transzformátor bekapcsolása a kapcsolási csoportjának megfelelő legkedvezőtlenebb
bekapcsolási fázishelyzetben, remanens fluxus nélkül és különböző remanens fluxusok
esetén. A bekapcsolási áramlökés rögzítése.
6) A bekapcsolási időpillanat optimálistól való eltérésének hatása a bekapcsolási áramra.
1. sz. Függelék
- 13 -