pdf 220 Kb

7. A termodinamika második főtétele II. Az első és második főtétel egyesítése. A
Helmholtz-függvény (szabadenergia) és Gibbs-függvény (szabadentalpia) definíciója. A
termodinamikai potenciálfüggvény fogalma és alkalmazása folyamatok irányának
megítélésében. A szabadentalpia hőmérséklet- és nyomásfüggése.
8. Folyadékok termodinamikája. Párolgás, forrás, párolgáshő, forráspont, telített
gőznyomás. A gőznyomás függése a hőmérséklettől. Az egyensúly feltétele egykomponensű
többfázisú rendszerekben. Fázisdiagram. Fázisstabilitás és fázismenet, a körülmények hatása
a fázismenetre. A fázisokat elválasztó egyensúlyi görbék. A Clausius–Clapeyron-egyenlet és
alkalmazási lehetőségei. Párolgási entrópia. Trouton-szabály. Görbült felületek gőznyomása.
9. Elegyek termodinamikája. Ideális és reális elegyek. Szigorúan additív, nem szigorúan
additív és sohasem additív elegysajátságok. Elegyedési és oldási entalpia. Az elegyedés
termodinamikája. Elegyedési szabadentalpia és entrópia. Ideális és reális elegyek
szabadentalpiája és entrópiája. Kémiai potenciál.
10. A kémiai potenciál. A kémiai potenciál fogalma egy- és többkomponensű rendszerekben.
A komponensek kémiai potenciálja kétkomponensű gáz- és folyadékelegyekben, valamint
oldatokban, ideális és reális esetben. Raoult-törvény, Henry-törvény. Fugacitás és aktivitás
fogalma. Standard állapot választása.
11. Illékony folyadékok elegyei. Folyadékelegyek gőznyomása. Gőznyomás-összetétel,
forráspont-összetétel, gőz-folyadék egyensúlyi összetétel diagramok ideális és reális elegyek
esetén. Azeotrop elegyek. Desztilláció. Egymással nem elegyedő folyadékok gőznyomása,
vízgőz-desztilláció.
12. Kémiai egyensúly I. A termodinamikai potenciálfüggvények. A szabadentalpia és a
kémiai potenciál fogalma és kapcsolata. A kémiai folyamatok szabadentalpia változásai. A
reakció-szabadentalpia fogalma, exergonikus és endergonikus reakciók. A standard
szabadentalpia és az egyensúlyi állandó kapcsolata. A reakcióhányados és alkalmazása a
változások irányának megítélésében.
13. Kémiai egyensúly II. A nyomás hatása az egyensúlyi állandóra és az egyensúlyi
összetételre. A hőmérséklet hatása az egyensúlyi állandóra (van’t Hoff-egyenlet) és az
összetételre. Az egyensúlyi állandó kapcsolata a reakció-szabadentalpiával és a kémiai
potenciálokkal. A különféle standard állapotokhoz rendelt egyensúlyi állandók (K a , K p , K x ,
K c ) kapcsolata. Egyensúlyi állandók kiszámítása táblázatos termodinamikai adatokból. Az
egyensúlyi állandó kísérleti meghatározásának elve és módszerei.
14. Kémiai egyensúly III. Sav-bázis egyensúlyok. A savi disszociációs állandó és a
protonálódási állandó fogalma, savak, illetve bázisok erőssége. A víz ionszorzata és a pH
fogalma. Fémkomplexek képződése, koordinációs szám, stabilitási állandó, komplex szorzat,
átlagos ligandumszám.