pdf 4003 Kb
pdf 4003 Kb
pdf 4003 Kb
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A növényi n nyi biotechnológia<br />
és s géntechnolg<br />
ntechnológia alapjai<br />
(Bevezetés és történeti áttekintés)<br />
Oktatási segédanyag<br />
EKF Növénytani és Növényélettani Tanszék<br />
Szerkesztette: Dr. Marschall Marianna<br />
A felhasznált forrás:<br />
Dudits Dénes, Heszky László: Növényi biotechnológia<br />
és géntechnológia, Agroinform Kiadó, Budapest, 2003<br />
1
Eszterházy<br />
zy Károly Főiskola, F<br />
Természettudom<br />
szettudományi Kar, Biológia alapképz<br />
pzési<br />
szak (BSC)<br />
forrás: HEFOP 3.3.1–p–2004<br />
2004–06–00161.000161.0<br />
Oktatási segédanyag a növényi biotechnológia tantárgy egyes fejezeteihez.<br />
A tantárgy leírása: A növényi biotechnológia és géntechnológia alapjait<br />
ismerteti meg a 3. félévben a törzsanyagban és a 6. félévben a differenciált<br />
törzsanyagban szereplő tárgy az in vitro növény-sejt-növény rendszer<br />
(morfogenezis, organogenezis, szomatikus embriogenezis), az ivaros<br />
szaporodás biotechnológiája (embrió- és portokkultúrák, generatív sejt-,<br />
szerv- és szövettenyészetek, az apomixis biotechnológiája), az ivartalan<br />
szaporodás biotechnológiája, a genetikailag módosított (GM) növények, az<br />
abiotikus, biotikus és az anyagcseréjükben módosított stresszrezisztens<br />
transzgénikus növények című témakörök részletes bemutatásán keresztül.<br />
Kitér a növényi géntechnológia kockázataira, társadalmi jelentőségére és<br />
törvényi szabályozására.<br />
A növényi szövettenyésztés alapjaival foglalkoznak a 6. félévben sorrakerülő<br />
gyakorlatok a kalluszkultúra indukció, a direkt és indirekt morfogenezis, a<br />
portokkultúra és haploid növények létrehozása, embriókultúra,<br />
protoplasztizoláció és –kultúra című témakörök bemutatásával.<br />
2
A „problémafelvetés”<br />
1 főre jutó termőterület nagysága a világon<br />
1950<br />
2025 (várható)<br />
0,51 ha<br />
0,17 ha<br />
Az alap- és alkalmazott növénytudományok feladata a<br />
szükségletek 0.17 ha-on való kielégítése.<br />
molekuláris biológia<br />
biotechnológia, géntechnológia<br />
legújabb eredményeinek<br />
ötvözése és<br />
továbbfejlesztése<br />
3
A növénytermesztn<br />
nytermesztés<br />
molekuláris megközel<br />
zelítésben:<br />
néhány tucat növényfaj életfolyamatainak a<br />
hasznosítása a társadalom számára<br />
cukor<br />
fehérje<br />
olaj<br />
cellulóz<br />
alkaloidok, stb…<br />
előállítása „vegyi üzemek”=<br />
növényi sejtek által<br />
termelő folyamat: a<br />
növények anyagcseréje<br />
4
A klasszikus biotechnológia fogalma<br />
klasszikus biotechnológia, v. biológiai technológia:<br />
v.mely élőszervezet (pl. mikroorganizmus) v. annak<br />
alkotórészei (enzimei) végzik a termék előállítását<br />
(műszaki aszpektus)<br />
Gyógyszeripar<br />
Élelmiszeripar<br />
Takarmánytartósítás<br />
főként mikrobiális fermentáció, erjesztés<br />
5
Új j biotechnológia, növényi n nyi biotechnológia<br />
Az új biotechnológiai eljárásokban az ember által v.milyen<br />
szempontból megváltoztatott, genetikailag módosított<br />
élőszervezetek vesznek részt:<br />
- mikroorganizmusok<br />
- növényi sejtek<br />
- állati sejtek<br />
- növények<br />
- állatok<br />
Növényi biotechnológia: a növények, növényi sejtorganellumok<br />
genetikai programjának megváltoztatását és az így kialakított<br />
új képességeik technológiai felhasználását jelenti.<br />
6
GM növényekn<br />
nyek<br />
Géntechnológiával módosított, ún. transzgénikus<br />
növények: amelyek sejtmagjába (genomjába) a<br />
géntechnológia molekuláris módszereivel idegen<br />
gént (transzgént) juttatnak be és az integrálódik,<br />
működik és öröklődik.<br />
Abban különböznek a hagyományos növényektől,<br />
hogy a növény minden sejtje sejtmagjában ált. egy<br />
vagy több transzgént, és citoplazmájában ezekről<br />
a génekről szintetizálódott fehérjéket tartalmaz.<br />
7
A növényi n nyi biotechnológia tárgya: t<br />
A növények örökítő anyaga (DNS) ill. az azt hordozó<br />
legkisebb totipotens élő egysége, a növényi sejt.<br />
teljes genetikai<br />
információkészlete van<br />
Nem ismerünk olyan sejtnél kisebb egységet,<br />
amelyből intakt növényt lehetne regenerálni.<br />
GM sejtből regenerált GM növény minden sejtje<br />
tartalmazza a transzgént.<br />
8
A transzgén n származ<br />
rmazási helye<br />
A Földön az élet információja ± azonos<br />
rendszer szerint van kódolva.<br />
A transzgén származhat: vírusból,<br />
baktériumból, gombából, növényből,<br />
állatból, emberből.<br />
Bárhonnan, de: a növényben működő<br />
szabályozó szekvenciákkal kell ellátni!<br />
9
A növényi sejt és az abból izolált protoplaszt<br />
Dudits, Heszky<br />
(2003), eredeti<br />
10
Genom projektek<br />
jelentése: a növényi genom analízise<br />
Céljuk: a genomokban lévő genetikai információ megfejtése<br />
1.) lépés: DNS-szekvenálás (ld. Arabidopsis thaliana)<br />
2.) lépés: funkcionális genomanalízis (a gének helyének<br />
meghatározása)<br />
11
A növényi genom<br />
Dudits, Heszky<br />
(2003), eredeti<br />
12
Az organelláris és nukleáris DNS főbb jellemzői<br />
(Dudits & Heszky, 2003, eredeti)<br />
13
A géntechnolg<br />
ntechnológiai módosm<br />
dosítás s helyszínei<br />
! Sejtmag- (genom) DNS<br />
! Plasztisz-DNS<br />
! Mitokondrium-DNS extrakromoszómális<br />
tulajdonságok,<br />
anyai öröklésmenet<br />
géntechnológiai szempontból a sejt = a növénnyel!<br />
sejtekből in vitro, növények regenerálhatók<br />
14
A biotechnológiai<br />
eredetű fajta<br />
előáll<br />
llításának<br />
sémája<br />
Dudits, Heszky<br />
(2003), eredeti<br />
15
Dudits, Heszky<br />
(2003), eredeti<br />
16
A növényi n nyi biotechnológia céljac<br />
és s gazdasági gi jelentősége<br />
A növények genetikai információjának<br />
módosításával új, gazdaságilag<br />
értékes fajták, hibridek előállítása,<br />
valamint új növénytermesztési<br />
technikák, szabadalmak és<br />
technológiák kifejlesztése.<br />
17
A géntechnológiai megközelítés lényege<br />
Dudits, Heszky<br />
(2003), eredeti<br />
18
A növényi n nyi biotechnológia módszereim<br />
3 csoport aszerint, hogy az örökítő anyagban<br />
közvetlenül, vagy közvetve hozunk-e létre változást:<br />
Géntechnológia (molekuláris szintű megközelítés)<br />
Szomatikus sejtgenetika (sejtszintű technikák)<br />
Szaporodás biotechnológia (szövet- és szervszintű<br />
módszerek)<br />
19
Géntechnológia<br />
! az örökítő anyag közvetlen molekuláris módosítása<br />
! molekuláris biológia, sejtgenetika és<br />
szövettenyésztés kül. módszereit alkalmazza:<br />
1.) az egyes tulajdonságokért felelős gének izolálása,<br />
jellemzése, felszaporítása (klónozása)<br />
2.) a gazdaságilag jelentős gén olyan vektorba építése,<br />
mellyel lehetőség van a génátvitelre a recipiens<br />
sejtbe; továbbá sejtgenomba való integrálódása és<br />
működése<br />
3.) GM sejtekből a kifejlett szervezet (GM növény)<br />
előállítása<br />
20
Szomatikus sejtgenetika<br />
! Objektuma: sejt v. sejtorganellum, de<br />
alkalmazásuk közvetve molekuláris szintű<br />
változásokat okoz a genomban, ill. plazmonban<br />
! Protoplasztfúzióra alapozott szomatikus<br />
hibridizáció, cibridizáció, sejtszintű<br />
mutánsizolálás, szomaklonális variabilitás<br />
21
Szaporodás s biotechnika<br />
az ivaros és ivartalan szaporodás genetikai<br />
manipulációja szövet- és szervtenyészetekben<br />
módszerei: haploidia, embriókultúra, in vitro<br />
termékenyítés, ginogenezis, merisztémakultúra,<br />
vegetatív mikroszaporítás, szomatikus<br />
embriogenezis, stb.. + azon genetikai módszerek,<br />
amelyek a genetikai stabilitást, homozigóta<br />
állapotot, genetikai homogenitást kívánják elérni,<br />
fenntartani, felszaporítani<br />
22
A növényin<br />
nyi<br />
biotechnológia<br />
és<br />
géntechnológia<br />
fontosabb területei,<br />
valamint<br />
módszerei<br />
Dudits, Heszky<br />
(2003), eredeti<br />
23
A sejt-és szövettenyésztés fontosabb technikái<br />
Dudits, Heszky<br />
(2003), eredeti<br />
24
A növényi n nyi biotechnológia<br />
és<br />
géntechnológia törtt<br />
rténete<br />
! 1838: két német kutató, a botanikus Schleiden és a<br />
biológus Schwann sejtelmélete (minden<br />
szervezetet sejtek építenek fel); a soksejtű<br />
szervezetek minden egyes differenciálódott sejtje<br />
megtartja a kiinduló egyetlen sejtben<br />
(megtermékenyített petesejt) jelenlévő információt<br />
! 1870-es évek Wöchting a Corydalis solida<br />
gumójának vágásfelületén gyökér- és<br />
levélorganizáció<br />
szomatikus sejtek totipotenciájának<br />
alapgondolata Haberlant 1902<br />
25
A növényi n nyi szövetteny<br />
vettenyésztés s alapjainak<br />
megteremtése<br />
Haberlant 1902- elsőként próbálkozott a vegetatív<br />
sejtek tenyésztésével, intakt növény létrehozására,<br />
egyszerű táptalajon; az akkori tenyésztési<br />
körülmények miatt nem sikerült<br />
Hannig 1904- retekembriókkal sikeres kísérletek,<br />
kipreparált embriókból tápközegben (ásványi sók,<br />
szacharóz) növényeket kapott<br />
Laibach 1925- táptalajon hibrid embriókból hibrid<br />
növények felnevelése, szervkultúrák fejlődése<br />
26
A növényi n nyi szövetteny<br />
vettenyésztés s alapjainak<br />
megteremtése<br />
Robbins (USA), Kotte (Európa) 1920-as évekgyökérmerisztémák<br />
növekedéséhez szükséges<br />
feltételek kialakítása (szervetlen sók, glükóz): izolált<br />
borsó- és kukorica-gyökércsúcsok intenzíven<br />
növekedtek táptalajon ⇒ elágazó gyökérré;<br />
folyamatos tenyésztésük gátja a steril technika<br />
hiánya<br />
1930-as évek: két szövettenyésztési iskola<br />
White (USA), Gautheret (Franciaország)<br />
27
A növényi n nyi szövetteny<br />
vettenyésztés s alapjainak<br />
megteremtése<br />
White<br />
1932-ovulum tenyészetek<br />
1934- paradicsom gyökércsúcsból gyökértenyészet<br />
(szervetlen sók, szacharóz, élesztőkivonat, később<br />
B6 vitamin) folyékony táptalajon; hetente kellett<br />
átoltani oldalgyökerekről; a korlátlan idejű növényi<br />
szövettenyészet első állomása<br />
1939- N. glauca X N. langsdorffii hibridből indított<br />
folyamatosan növekvő kallusz<br />
28
A növényi n nyi szövetteny<br />
vettenyésztés s alapjainak<br />
megteremtése<br />
Gautheret<br />
elsőként indukált kalluszt in vitro<br />
1939- Nobécourt-ral együtt hathetente folyamatosan<br />
átoltható sárgarépa kultúra; a táptalajt agarral<br />
szilárdították és a White-féle vitaminokkal (tiamin,<br />
piridoxin, niacin) kiegészítették<br />
29
A növényi n nyi biotechnológia<br />
és<br />
géntechnológia törtt<br />
rténete vázlatosanv<br />
! 1940-ig: a steril technika és a legalapvetőbb<br />
módszerek kidolgozásának időszaka<br />
! 1950-1980: kül. szervek, merisztémák, haploid és<br />
szomatikus sejtek, protoplasztok totipotenciájának<br />
bizonyítása ⇒ a szomatikus sejtgenetika<br />
kialakulása<br />
! 1980- a növényi géntechnológia előretörése, GM<br />
növények köztermelésbe kerülése a 90-es évek<br />
közepén<br />
30
A tenyésztett sejtek totipotenciájának<br />
nak<br />
bizonyítása, a szomatikus sejtgenetika<br />
kialakulása<br />
Van Overbeek, Conklin és Steward⇒kalluszindukció a már<br />
differenciálódott sejtekből szintetikus auxinnal<br />
Skoog (USA): a dohánykallusz in vitro fejlődését<br />
heringspermából kivont friss DNS nem, de a „régi minta”<br />
befolyásolta (friss DNS autoklávozással, enyhén savas<br />
közegben aktiválható); az osztódás serkentéséért felelős<br />
KINETIN (6-furfurilaminopurin) felfedezése ⇒ később a<br />
citokininek, term. növekedésszabályozók felfedezése<br />
Auxinok, citokininek használata a táptalajon már biz.<br />
organizációt eredményezett a kalluszban<br />
Skoog & Miller 1957- a dohánykallusz hajtás- és<br />
gyökérregenerációjának hormonális szabályozása: a<br />
szükséges optimális auxin-kinetin arány csökkentésével ⇒<br />
hajtásfejlődés, növelésével ⇒ gyökérfejlődés indukálható<br />
31
A tenyésztett sejtek totipotenciájának<br />
nak<br />
bizonyítása, a szomatikus sejtgenetika<br />
kialakulása<br />
Skoog & Murashige (indiai) 1962- MS-táptalaj dohánykallusz<br />
rajta<br />
Hildebrandt és mtsai 1954- kalluszból folyékony táptalajban<br />
sejtszuszpenzió<br />
Nickell 1956- az első folyamatosan fenntartható<br />
sejtszuszpenzió (babbal)<br />
Melshers & Bergmann 1959- a szuszpenziós kultúrák<br />
tökéletesítése (máig szinte ez)<br />
A növényregeneráció a dohányon megfigyelt<br />
szervdifferenciálódás helyett azonban egy új ontogenetikai<br />
utat (az embriogenezist) követett.<br />
A berlini Reinert és a new york-i Steward 1958- szomatikus<br />
embriogenezis: a sárgarépa szuszpenzió egyedi sejtjeiből<br />
indult (előtte embrió enzimesen sejtekre lombikban) a<br />
sejtszintű klónozás alapja!<br />
32
A tenyésztett sejtek totipotenciájának<br />
nak bizonyítása, a<br />
szomatikus sejtgenetika kialakulása<br />
A szomatikus sejtek totipotenciája ekkor már bizonyított volt,<br />
a haploid sejteké még nem (még ivarszervvel együtt<br />
preparálták az ivarsejteket)<br />
1965: indiaiak - portokkultúrából (Datura) haploid növény<br />
regenerálása először<br />
1968: franciák dohányon, japánok rizsen<br />
60-as évekre: a vegetatív mikroszaporítás kidolgozása is<br />
Cocking 1960 – protoplasztok tenyésztése elsőként<br />
(paradicsom gyökércsúcs sejtjeiből cellulázzal)⇒ ebből<br />
növényt csak 10 évvel később a japánok regeneráltak<br />
1972- N. glauca X langsdorffii protoplasztfúziója ⇒ ebből<br />
növényt<br />
1978- az első szomatikus nemzetséghibrid Melchers és<br />
mtsai burgonya és paradicsom protoplasztfúziójával<br />
33
A tenyésztett sejtek totipotenciájának<br />
nak bizonyítása, a<br />
szomatikus sejtgenetika kialakulása<br />
mutáns sejtvonalak in vitro izolálása (pl.<br />
sztreptomicinrezisztens dohány)<br />
a protoplasztfúzió lehetőséget ad arra is, hogy a<br />
sejtmagtól függetlenül csak a citoplazmát<br />
hibridizáljuk, cibridizáció<br />
a növényi extrakromoszómális genetika fellendülése<br />
sikeres kloroplasztisz- és mitokondriumtranszferek<br />
mutáns sejtek ill. növények in vitro szelekciója<br />
felhívta a figyelmet a tenyésztett sejtek genetikai<br />
instabilitására (szomaklonális variabilitás)<br />
34
A növényi n nyi géntechnolg<br />
ntechnológia kialakulása<br />
és s felhasználása sa (1980-tól)<br />
növényi sejtfermentáció ⇒ spec. anyagcsere termékek<br />
előállítása ipari méretekben (pl. sikonin)<br />
vegetatív mikroszaporítás automatizálása (rizs, búza, repce)<br />
a növ. genom molekuláris szerveződésének analízise<br />
elkezdődött<br />
1983/84 az első GM növények (dohány)<br />
a transzformációs technika tökéletesítése (bináris vektor, marker<br />
gén)<br />
1986 vírus-, rovar- és herbicidrezisztens GM növény előállítása<br />
1986 USA, 1988 Európa- az első GM növények szántóföldi<br />
kísérleti kipróbálása<br />
1994- az első GM növény közforgalomba került<br />
35
GM növényekn<br />
nyek<br />
Első generációs GM növények ⇒ cél: biotikus stressz<br />
rezisztencia (vírus, gomba, baktérium, rovar) és abiotikus<br />
stressz rezisztencia (herbicid) kialakítása; napjainkig rovar- és<br />
herbicidrezisztensek a legnagyobb területen (gyapot, szója,<br />
repce, kukorica különösen sikeresek);elterjedésük akadályai<br />
⇒ zöld- és környezetvédő mozgalmak<br />
Második generációs GM növények ⇒ cél: a növény<br />
anyagcseréjének (szénhidrát, zsírsav, fehérje) és<br />
fejlődésének (érés, hímsterilitás, stb..) módosítása;<br />
paradicsom, burgonya már köztermesztésben is, de<br />
terjedésük lassabb, mint az 1-é<br />
Harmadik generációs GM növények ⇒ cél: spec. anyagok<br />
előállítása főleg ipari felhasználásra (gyógyszer-, élelmiszer-,<br />
műanyagipar); a 21. sz-ban várható a köztermesztésbe<br />
kerülésük<br />
36
A növényi<br />
biotechnológia<br />
100 éves<br />
története egyes<br />
dekádjaiban<br />
elért<br />
legfontosabb<br />
tudományos és<br />
módszertani<br />
eredmények<br />
(Dudits, Heszky<br />
2003, eredeti)<br />
37
A növényi<br />
biotechnológia<br />
legfontosabb<br />
gyakorlati<br />
eredményei<br />
Dudits, Heszky<br />
2003, eredeti)<br />
38
A hazai növényi n nyi biotechnológia<br />
pionírjai (1930-1980)<br />
(Haberlandt a mai Mosonmagyaróváron született 1854-ben)<br />
1838 Orsós Ottó- in vivo szervdifferenciálódás karalábén<br />
Gimesi Nándor és mtsai- első in vitro vizsg. Lilium<br />
portoktenyészet<br />
50-es évek- szövettenyésztés: Rédei György (búzaembriók, -<br />
ováriumok in vitro), Maróti Mihály (bab gyökér- és<br />
hajtáskultúra), Faludi Béla és mtsai (burgonya kalluszkultúra)<br />
1956-70- ELTE, Maróti Mihály a hazai növényi biotechnológia<br />
alapjainak megteremtése; vegetatív mikroszaporítási<br />
laboratóriumok és üzemek az ő munkásságára alapozva<br />
(Óbuda Tsz, Sasad Tsz, Kertészeti Mgtsz, Szombathely és<br />
Rozmaring Tsz);az első szövettenyésztési jegyzet (1972) és<br />
könyv (1976)<br />
39
A hazai növényi n nyi biotechnológia pionírjai<br />
(1930-1980)<br />
1960-as évek vége 70-es évek eleje: Heszky László<br />
(Országos Agrobotanikai Intézet): embriótenyésztés,<br />
androgenezis, genetikai tartalékok in vitro tárolása<br />
Maliga Pál- MTA Genetikai Intézet, majd Szegedi Biol.<br />
Központ: mutáns szelekción és protoplasztfúzión alapult<br />
organellumátvitel<br />
Kovács Ervin- ELTE Genetikai Tsz- tenyésztett sejtek<br />
genetikai instabilitása<br />
Dudits Dénes- MTA Szegedi Biol. K.- szomatikus hibridizáció<br />
Kertészeti növények: csonthéjas gyümölcsök- Vértessy Judit<br />
(Kertészeti Kut. Int, Budatétény; bogyósgyümölcsök-<br />
Zatykó József és mtsai Fertődi Kut. Áll.; gyógynövények:<br />
Verzárné Petri Gizella és Szőke Éva (SOTE<br />
Gyógynövény- és Farmakológiai Int.)<br />
40
A sejtgenetika és s szövetteny<br />
vettenyésztés<br />
módszereinek alkalmazása (1980-tól)<br />
Gabonatermesztési Kut. Int., Szeged (Sági Ferenc, Mórocz<br />
Sándor, Pauk János, Purnhauser László)<br />
Mórocz és mtsai 1990- jól regenerálódó kukorica sejtprotoplaszt-növény<br />
rendszer; Pauk és mtsai 1997: első<br />
magyar DH búzafajta (Délibáb); Purnhauser és mtsai 1987:<br />
Ag + -ionok meghatározó szerepét bizonyították in vitro<br />
növényregenerációban<br />
MTA Mezőgazdasági Kut. Int., Martonvásár (Barnabás Beáta,<br />
Kovács Géza, Karsai Ildikó, Galiba Gábor)<br />
Barnabás és mtsai 1999: búza és kukorica ivaros<br />
folyamatainak biotechnikai módosítása, izolált gaméták<br />
mikromanipulációja, pollen krioprezervációja, in vitro<br />
genom-duplikációs módszer kidolgozása; Galiba és Sutka<br />
1997: hidegtűrésért és jarovizációért felelős gének<br />
azonosítása és térképezése búzában;<br />
41
A sejtgenetika és s szövetteny<br />
vettenyésztés<br />
módszereinek alkalmazása (1980-tól)<br />
Kertészeti Egyetem- Jámborné Benczúr Erzsébet és mtsai<br />
1997: kül. cserepes (levél és virágos), évelő<br />
dísznövények, díszfák mikroszaporítási technikája;<br />
G.Juhász Anikó és mtsai zöldségnövényekből állítottak<br />
elő sikeres andro- és ginogenetikus haploidokat;<br />
Gödöllői MBK- Mitykó Judit és mtsai 1995: paprika<br />
androgenetikus haploidok előállítása; Bánfalvi Zsófia és<br />
mtsai 1996: burgonyagumó abiotikus stressz-specifikus<br />
fehérjéinek azonosítása, izolálása; Fári Miklós: több<br />
szabadalom és műszer az in vitro technikában<br />
(Propamatic és Clonmatic mikroszaporító automaták);<br />
42
A sejtgenetika és s szövetteny<br />
vettenyésztés<br />
módszereinek alkalmazása (1980-tól)<br />
GATE Genetika és Növénynemesítés Tsz- Heszky László és<br />
mtsai- növénybiotechnológus utánpótlás nevelése<br />
graduális és posztgraduális szinten is; 1992 (Dama rizs) az<br />
első magyar biotechnológiai úton előállított növényfajta;<br />
Jekkel Zs.: a tenyésztett növényi sejtek sikeres<br />
krioprezervációja; Gyulai G.: szomaklónok, Kiss E.<br />
antiszensz GM alma, szegfű és paradicsom és Kiss J. DH<br />
nyár előállítása;<br />
Keszthelyi Egyetem Burgonyakutatási Osztály- Polgár Zsolt<br />
és mtsai 1999: szomatikus hibridek jellemzése;<br />
Fertődi Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kut. Áll.- Zatykó<br />
József és mtsai 1997: in vitro nitrogénkötő szamóca<br />
előállítása<br />
43
A sejtgenetika és s szövetteny<br />
vettenyésztés<br />
módszereinek alkalmazása (1980-tól)<br />
Nyíregyházi Mezőgazdasági Kut. Int.- Dobránszky<br />
Judit és mtsai 1999: a burgonya in vitro<br />
gumóindukálása<br />
Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kut. Int.- Haydu<br />
Zsolt és mtsai szőlőbiotechnológia kifejlesztése<br />
44
A hazai géntechnolg<br />
ntechnológiai kutatások<br />
kezdete és s az első eredmények<br />
Dudits Dénes munkacsoportja- MTA Szegedi Biol. K.- Koncz<br />
Csaba (1981) kukorica mitokondriumban a plazmid<br />
klónozása, transzformációs vektor kifejlesztése; Györgyei<br />
János: lucerna cDNS-bank létrehozása szomatikus<br />
embriókból; az első növényi gének, amelyet M-on izoláltak<br />
lucerna hisztonfehérjéket kódoltak (Wu és mtsai 1988),<br />
ehhez genomikus génbankot Kiss Gy. Botond és mtsai<br />
készítettek; lucernagének izolálására épülő kutatások<br />
intenzíven a 90-es években; a lucerna genetikai<br />
térképének elkészítése; a sejtosztódás szabályozásában<br />
és a stresszválaszban szerepet játszó gének kutatásai Hirt<br />
és mtsai, Györgyey és mtsai 1991; a klorofill a/b<br />
kötőfehérjét (Cab1) kódoló gén promoterének részletes<br />
funkcionális vizsgálata Nagy F.;<br />
45
A hazai géntechnolg<br />
ntechnológiai kutatások<br />
kezdete és s az első eredmények<br />
Gödöllői MBK- Bánfalvi és mtsai 1994:a burgonyagumó<br />
fejlődésével kapcs. gének sorában egy patatin cDNS<br />
klónozása;<br />
Vírusok szerkezetének feltárása Burgyán és mtsai 1993;<br />
Salánki és mtsai 1994;<br />
Deák Mária és mtsai 1986: transzgénikus lucerna<br />
előállítása- Agrobacterium gén-kanamicin rezisztencia<br />
Fehér és mtsai 1992: burgonya X-vírus köpenyfehérjegén;<br />
burgonya transzformánsok virológiai jellemzése Balázs<br />
Ervin; kukorica és repce transzformánsok előállítása az<br />
SZBK-ban;<br />
Génpuskával génbeépítés rizsbe és búzába (Jenes<br />
Barnabás módszerével)<br />
46
Change language