Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...
Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...
Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Ez a szabály a foszfátüvegekben is érvényes. Itt a hálót kialakító építıkövek a PO 4 -<br />
tetraéderek. A foszforatomhoz kapcsolódó négy oxigén közül egy mindig terminális<br />
helyzetben van [15], a maradék három „egyszeres kötéső” oxigén lehet kötı vagy nemkötı<br />
helyzetben. Elıbbiek a hídképzı (kötı) oxigének, utóbbiakat negatív töltést hordozó<br />
oxigénnek is tekinthetjük, amelyek töltését a jelen lévı kationok egyenlítik ki. Ez a modell<br />
tehát háromféle oxigént különböztet meg: kötı, nemkötı és terminális helyzetőeket. Azonban<br />
ez a megállapítás egyáltalán nem konzisztens az ionok szerkezetérıl alkotott képpel (töltés<br />
delokalizációja az azonos atomok között) és az infravörös spektroszkópiai eredmények is csak<br />
kétféle oxigén jelenlétét támasztják alá [16], tehát a nemkötı és a terminális oxigének teljesen<br />
egyenrangúak. A dolgozat ábráin az ilyen P – O kötésekre kétszeres, míg a kötı oxigénekre<br />
egyszeres kötés utal, de ezek a vegyértékvonalak nem jelentenek valódi kötésrendet.<br />
A különbözı számú kötı oxigén alapján négyféle foszfátot különböztethetünk meg az<br />
üvegekben, amelyeket n darab híd helyzető oxigén esetén Q n -nel jelölnek az irodalomban<br />
[17]. Ez a jelölés azonban csak olyan üvegekre értelmes, amelyekben csak egyféle hálóképzı<br />
van, egyéb esetekben nincs tekintettel a különbözı hálóképzıkre. Mivel a dolgozatban két-,<br />
illetve három hálóképzıt tartalmazó<br />
üvegekrıl lesz szó, ehelyett a P n<br />
jelölést<br />
érdemes használni, ahol n ugyanúgy az<br />
oxigénhidak számát jelenti, P pedig a<br />
hálóképzı anyagi minıségére utal (1. ábra).<br />
1. ábra Az üvegekben elıforduló foszfáttetraéderek.<br />
A „kettıs” kötések a nemkötı oxigéneket<br />
jelölik.<br />
Ezek a szerkezeti részletek természetesen kristályos anyagokban is elıfordulnak: a P 0 a trisó<br />
(Na 3 PO 4 ), P 1 a nátrium-pirofoszfát (Na 4 P 2 O 7 ), a P 2 a nátrium-metafoszfát (NaPO 3 ), míg a P 3 a<br />
foszfor-pentoxid (P 4 O 10 ) kristályrácsának alapját alkotja. Az üvegekben ezeknek – a<br />
szilikonok különbözı számú Si – O kötést tartalmazó részleteihez hasonlóan – eltérı szerep<br />
jut: a P 3 láncelágazási pont, P 2 láncközi részlet, míg a P 1 a lánczáró csoport. A P 0 szerkezeti<br />
egység ilyen üvegekben ritkán fordul elı, mivel nem lehet lánc része.<br />
2.2.2. Vanadátok<br />
A vanádium maximális oxidációs száma, a foszforhoz hasonlóan, +5, azonban ez<br />
korántsem egyeduralkodó, a +4-es állapot is stabil, különösen vanadilkation (VO 2+ ) formában.<br />
A foszfátokhoz hasonlóan 5-ös oxidációs állapotban polianionokat képez vizes és szilárd<br />
fázisban egyaránt, sıt ez a jellege sokkal erısebb, mint a foszfáté: míg utóbbinak viszonylag<br />
tömény oldatában is vannak ortofoszfát ionok, addig az ortovanadát ion csak nagyon híg,<br />
lúgos oldatban létezik, gyengén lúgos közegben már polimerizál (ennek köszönhetıen az<br />
5