17.11.2014 Views

Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...

Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...

Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Ez a szabály a foszfátüvegekben is érvényes. Itt a hálót kialakító építıkövek a PO 4 -<br />

tetraéderek. A foszforatomhoz kapcsolódó négy oxigén közül egy mindig terminális<br />

helyzetben van [15], a maradék három „egyszeres kötéső” oxigén lehet kötı vagy nemkötı<br />

helyzetben. Elıbbiek a hídképzı (kötı) oxigének, utóbbiakat negatív töltést hordozó<br />

oxigénnek is tekinthetjük, amelyek töltését a jelen lévı kationok egyenlítik ki. Ez a modell<br />

tehát háromféle oxigént különböztet meg: kötı, nemkötı és terminális helyzetőeket. Azonban<br />

ez a megállapítás egyáltalán nem konzisztens az ionok szerkezetérıl alkotott képpel (töltés<br />

delokalizációja az azonos atomok között) és az infravörös spektroszkópiai eredmények is csak<br />

kétféle oxigén jelenlétét támasztják alá [16], tehát a nemkötı és a terminális oxigének teljesen<br />

egyenrangúak. A dolgozat ábráin az ilyen P – O kötésekre kétszeres, míg a kötı oxigénekre<br />

egyszeres kötés utal, de ezek a vegyértékvonalak nem jelentenek valódi kötésrendet.<br />

A különbözı számú kötı oxigén alapján négyféle foszfátot különböztethetünk meg az<br />

üvegekben, amelyeket n darab híd helyzető oxigén esetén Q n -nel jelölnek az irodalomban<br />

[17]. Ez a jelölés azonban csak olyan üvegekre értelmes, amelyekben csak egyféle hálóképzı<br />

van, egyéb esetekben nincs tekintettel a különbözı hálóképzıkre. Mivel a dolgozatban két-,<br />

illetve három hálóképzıt tartalmazó<br />

üvegekrıl lesz szó, ehelyett a P n<br />

jelölést<br />

érdemes használni, ahol n ugyanúgy az<br />

oxigénhidak számát jelenti, P pedig a<br />

hálóképzı anyagi minıségére utal (1. ábra).<br />

1. ábra Az üvegekben elıforduló foszfáttetraéderek.<br />

A „kettıs” kötések a nemkötı oxigéneket<br />

jelölik.<br />

Ezek a szerkezeti részletek természetesen kristályos anyagokban is elıfordulnak: a P 0 a trisó<br />

(Na 3 PO 4 ), P 1 a nátrium-pirofoszfát (Na 4 P 2 O 7 ), a P 2 a nátrium-metafoszfát (NaPO 3 ), míg a P 3 a<br />

foszfor-pentoxid (P 4 O 10 ) kristályrácsának alapját alkotja. Az üvegekben ezeknek – a<br />

szilikonok különbözı számú Si – O kötést tartalmazó részleteihez hasonlóan – eltérı szerep<br />

jut: a P 3 láncelágazási pont, P 2 láncközi részlet, míg a P 1 a lánczáró csoport. A P 0 szerkezeti<br />

egység ilyen üvegekben ritkán fordul elı, mivel nem lehet lánc része.<br />

2.2.2. Vanadátok<br />

A vanádium maximális oxidációs száma, a foszforhoz hasonlóan, +5, azonban ez<br />

korántsem egyeduralkodó, a +4-es állapot is stabil, különösen vanadilkation (VO 2+ ) formában.<br />

A foszfátokhoz hasonlóan 5-ös oxidációs állapotban polianionokat képez vizes és szilárd<br />

fázisban egyaránt, sıt ez a jellege sokkal erısebb, mint a foszfáté: míg utóbbinak viszonylag<br />

tömény oldatában is vannak ortofoszfát ionok, addig az ortovanadát ion csak nagyon híg,<br />

lúgos oldatban létezik, gyengén lúgos közegben már polimerizál (ennek köszönhetıen az<br />

5

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!