17.11.2014 Views

Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...

Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...

Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

2. Az üvegek jellemzıi<br />

2.1. Rendezetlen szerkezet üveges oxidokban<br />

Az üvegek a kristályos anyagoktól abban különböznek, hogy szerkezetük nem írható le a<br />

Bravais-cellák eltolásával. Pontosabban, ezeknek nincs szabályos térbeli szerkezete, általában<br />

összetételük sem írható le egyszerő egész számokkal. Az egyes szerkezeti egységek általában<br />

kovalens, esetleg részben ionos kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz, amelyekbıl<br />

összetételtıl függı hosszúságú láncok, győrők, térhálók alakulnak ki. Ezek hosszútávú<br />

szerkezete nem meghatározott, a részek egymáshoz viszonyított helyzete véletlenszerően<br />

alakul ki, éppen ezért lesz a szerkezet rendezetlen.<br />

Ezt a rendezetlen hálót azonban jól definiált elemek, építıkövek alakítják ki, amelyeknek<br />

összetétele és szerkezete jól ismert. Ezen atomcsoportok véletlenszerő sorrendje és<br />

egymáshoz viszonyított helyzete (elsısorban a torziós szögek változatossága) okozza az<br />

üveges szerkezetet [1].<br />

Oxoanionok és oxidok esetén ezek az építıkövek olyan poliéderek, amelyek csúcsaiban<br />

oxigén atomok helyezkednek el, középpontjukban pedig az az elem található, amirıl a részlet<br />

a nevét kapja. Például a szilikátüvegekben szilícium középpontú SiO 4 -tetraéderek vannak<br />

[13]. Ezekbıl a részletekbıl az amorf szerkezet oxigénhidakkal épül fel, azaz a szomszédos<br />

tetraéderek csúcsai közösek.<br />

2.2. Az építıkövek szerkezete<br />

2.2.1. Foszfátok<br />

A foszfor kémiájáról közismert, hogy bár többféle oxidációs állapota lehetséges, messze a<br />

leggyakoribb és legstabilabb oxidációs száma a plusz öt. A foszfátüvegekben is ebben az<br />

oxidációs állapotban fordul elı.<br />

A foszfátok már vizes oldatban is hajlamosak - P - O – P – O – láncok létrehozására, amint<br />

azt a polifoszfátok és polifoszforsavak nagy száma is mutatja. Szilárd halmazállapotban ez a<br />

hajlam még jobban megmutatkozik: az ötös oxidációs számú oxidok és foszfátsók közül<br />

egyedül az ortofoszfátoknak nincs oligomer szerkezete. A láncszerő és győrős<br />

módosulatokban a foszforatomokat oxigénhíd köti össze (csak alacsonyabb oxidációs szám<br />

esetén fordulhat elı P – P-kötés) és a foszforatomhoz mindig kapcsolódik kettıs kötéssel egy<br />

(terminális) oxigén [14].<br />

4

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!