Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...
Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...
Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2. Az üvegek jellemzıi<br />
2.1. Rendezetlen szerkezet üveges oxidokban<br />
Az üvegek a kristályos anyagoktól abban különböznek, hogy szerkezetük nem írható le a<br />
Bravais-cellák eltolásával. Pontosabban, ezeknek nincs szabályos térbeli szerkezete, általában<br />
összetételük sem írható le egyszerő egész számokkal. Az egyes szerkezeti egységek általában<br />
kovalens, esetleg részben ionos kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz, amelyekbıl<br />
összetételtıl függı hosszúságú láncok, győrők, térhálók alakulnak ki. Ezek hosszútávú<br />
szerkezete nem meghatározott, a részek egymáshoz viszonyított helyzete véletlenszerően<br />
alakul ki, éppen ezért lesz a szerkezet rendezetlen.<br />
Ezt a rendezetlen hálót azonban jól definiált elemek, építıkövek alakítják ki, amelyeknek<br />
összetétele és szerkezete jól ismert. Ezen atomcsoportok véletlenszerő sorrendje és<br />
egymáshoz viszonyított helyzete (elsısorban a torziós szögek változatossága) okozza az<br />
üveges szerkezetet [1].<br />
Oxoanionok és oxidok esetén ezek az építıkövek olyan poliéderek, amelyek csúcsaiban<br />
oxigén atomok helyezkednek el, középpontjukban pedig az az elem található, amirıl a részlet<br />
a nevét kapja. Például a szilikátüvegekben szilícium középpontú SiO 4 -tetraéderek vannak<br />
[13]. Ezekbıl a részletekbıl az amorf szerkezet oxigénhidakkal épül fel, azaz a szomszédos<br />
tetraéderek csúcsai közösek.<br />
2.2. Az építıkövek szerkezete<br />
2.2.1. Foszfátok<br />
A foszfor kémiájáról közismert, hogy bár többféle oxidációs állapota lehetséges, messze a<br />
leggyakoribb és legstabilabb oxidációs száma a plusz öt. A foszfátüvegekben is ebben az<br />
oxidációs állapotban fordul elı.<br />
A foszfátok már vizes oldatban is hajlamosak - P - O – P – O – láncok létrehozására, amint<br />
azt a polifoszfátok és polifoszforsavak nagy száma is mutatja. Szilárd halmazállapotban ez a<br />
hajlam még jobban megmutatkozik: az ötös oxidációs számú oxidok és foszfátsók közül<br />
egyedül az ortofoszfátoknak nincs oligomer szerkezete. A láncszerő és győrős<br />
módosulatokban a foszforatomokat oxigénhíd köti össze (csak alacsonyabb oxidációs szám<br />
esetén fordulhat elı P – P-kötés) és a foszforatomhoz mindig kapcsolódik kettıs kötéssel egy<br />
(terminális) oxigén [14].<br />
4