Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...
Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...
Szalay Zsófia - Szervetlen Kémiai Tanszék - Eötvös Loránd ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az összetételek, valamint a P-sorozat spektrumának ismeretében egyértelmő, hogy az 1. jel<br />
a P 2 P 2 -csoporthoz tartozik. Alacsony bórtartalomnál ezen kívül csak P 1 P és P 2 BP csoportok<br />
képzelhetık el (esetleg még P 1 B, de nem valószínő). Ennek megfelelıen a 3. jel a P 1 P, a 2.<br />
pedig a P 2 BP-csoportnak felelnek meg. A bór koordinációs száma a foszfortartalom<br />
csökkenésével folyamatosan változik, ez okozhatja az utóbbi jel eltolódásának növekedését.<br />
A maradék két jel P 1 B vagy P 2 B 2 csoportokhoz tartozhat, mivel a bórtartalom<br />
növekedésével az ilyen típusú csoportok mennyisége nı. A 2. jel példáján láthattuk, hogy a<br />
bór koordinációs számának változása a foszforspektrumban a kémiai eltolódás „csúszásában”<br />
jelentkezik, és semmiképpen nem okoz 10 ppm különbséget. Ennek következtében a két jel<br />
nem a bór, hanem a foszfor oxigénhídjainak számában különbözik: az 5 ppm körüli a P 2 B 2 ,<br />
míg a 14 ppm körüli a P 1 B.<br />
A VP-sorozatban (30. ábra) a jelek félértékszélessége nagyobb, mint a BP- illetve P-<br />
sorozatban, ami a paramágneses V IV relaxációgyorsító hatásának tudható be. Ennek ellenére a<br />
jelek még mindig jól elkülönülnek. Az alábbi jelsorozatokat különböztethetjük meg:<br />
1. −19 ppm környékén alacsony vanádiumtartalomnál jelentkezı, csökkenı intenzitású<br />
jel, amely ismét a P 2 P 2 csoporthoz tartozik.<br />
2. +0,5 és +1,5 ppm között kis, enyhén növekvı<br />
intenzitású jel alacsony vanádiumtartalomnál, amely a<br />
31 P NMR<br />
P 2 V2<br />
BP-sorozathoz hasonlóan a P 1 P csoporthoz rendelhetı.<br />
Ennek csúszása a V 4+ jelenlétével magyarázható (mint<br />
„nagy mérető kation”, megváltoztatja a kémiai<br />
eltolódást).<br />
3. −2 és −7 ppm közötti, növekvı intenzitású jel kb. 50%-<br />
ig, növekvı vanádiumtartalommal párhuzamosan<br />
növekvı kémiai eltolódással.<br />
4. 40% vanádiumtartalomtól jelentkezı, növekvı intenzitású<br />
jelsorozat +7 és +4 ppm között, a vanádium-<br />
P2PV<br />
P 2 P2<br />
P 1 P<br />
NaVO 3<br />
95%<br />
90%<br />
80%<br />
70%<br />
60%<br />
50%<br />
40%<br />
30%<br />
20%<br />
10%<br />
tartalom növekedése mellett csökkenı eltolódással.<br />
5. 80%-os vanádiumtartalomtól +1,4 ppm körüli jel,<br />
amelynek intenzitása nem túl nagy, inkább az elızı jel<br />
vállaként jelenik meg.<br />
0 -10 δ/ppm<br />
5%<br />
0%<br />
30. ábra A vanadofoszfátüvegek<br />
31 P NMR spektruma.<br />
A 3. jel, a BP-sorozathoz hasonlóan, ismét az egyszer szubsztituált P 2<br />
csoporthoz<br />
rendelhetı az üvegek összetétele alapján. A jel csúszása itt inkább nem a V 5 → V 4<br />
25